Taktaszada.
Taktaszada.
Taktaszada, nagyközség Szabolcs vármegye határán a Takta-folyó mentén. 1532, nagyobbára református vallású, magyar lakosa, 262 házban lakik. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Taktaharkány, vagy Szerencs. Az árpádkori oklevelek Zoda, Zuda és Zada néven említik. 1270-ben már szerepel s ezidőbeli birtokosa a Zud nembeli Bikk fia Jakab fia, Nagy Simon. 1300-ban a Rathold nembeli István fia Kokos mester is birtokosa, de a nagyobb rész Zoda János comesé. 1374-ben Zoday Miklós hűtlenségbe esvén, a Monakiak kapják. 1400-ban az Isépi családot iktatják némely részeibe. 1405-ben a Cselei és Dobai családoknak is van benne részük. 1450 körül a Kornisok is részbirtokosai. 1453-ban Pike Miklóst és Eszenyi Miklóst, 1467-ben, a mikor még praediumként szerepel, Rákóczy Györgyöt iktatják itteni birtokrészekbe. 1567-ben a pusztult helyek között említik s az 1598-iki összeírás szerint a király s a Monakiak birtoka. A Rákóczy-féle mozgalmak alatt elpusztult s csak 1730 körül telepítették be ismét. A Monakiak része a gróf Andrássyaknak jutott, harmadrésze pedig a királyi kamaráé lett, azután Almásy György és Zábrádszky József voltak az urai. Most gróf Andrássy Dénes, Kóczán Miklós, Potoczky Imre és Zábrádszky Ottóné bírják. Van itt egy régi úrilak, melyet Zábrádszky László építtetett; most a Kóczán Miklósé. Hajdan Földvár nevű, sánczokkal körülvett vára is volt s a XV. század elején Takta-Földvár néven említett vár valószínűleg azonos ezzel. Ide tartoznak Rosszmalom, Bolhás-, Disznós- és Fehértó-puszták és Szeles-major, de itt ezen a tájékon kellett lenni Uj-Őrnek is, mely Wyewr alakban a XV. században a szerencsi apátság birtokaként szerepelt. Taktaszadán két templom van, melyek közül a református 1714-ben, a római katholikus 1860-ban épült.
