Ásványok.
Ásványok.
Zemplén vármegye ásványokban nem nevezhető túlgazdagnak. A terméselemek csoportjából, a régebbi feljegyzések szerint, aranyat bányásztak Rudavbányácskán, melyet Aranylábú-Bányácskának is neveztek. Hunfalvy szerint jelenleg kisebb mennyiségben előfordúl az arany Csertészen, a Rajaje-hegyben. (Hunfalvy id. k. 131. l.) Szintén Hunfalvy mondja, hogy ugyanitt ezüstöt is lehet találni. Kénesőt a hetvenes években Komoróczon és Mernyiken (most Merészpatak) bányásztak. (Pallas-Lexikon. 1133. lap.) Kén kis mennyiségben s ritkán található Sárospatakon, a királyhegyi kovamalomkőbánya hidroquarczitja üregeiben. Grafit található Velejte és Gercsely között szintén kis mennyiségben az agyagpalában. A kén és csoportjának vegyei közül galenitot találnak Jeszenő és Kistölgyes (azelőtt Dubrava) környékén, sphaleritot Csertészen; pyritet Sárospatakon, a Nyilazóbánya tufájában; chalcopyritet Kistölgyesen (azelőtt Dubrava), Csertészen. Az oxygen-vegyek közül vasércz van Jeszenőn, Kistölgyesen, Nagymihálynál, Tótalmádnál (azelőtt F.-Jablonka), Szinnánál, Opálhegyen (azelőtt Zamutó), Varannón és Bánszka környékén. Szinnánál, József-völgyében vasolvasztó kemencze is volt, melybe az anyagot az opálhegyi (azelőtt zamutói), varannai és hermányi bányák szolgáltatták. A quarcznak többfélesége található a Hegyalján, így p. o. calcedon, jáspis, még pedig ez utóbbi különféle színekben. Az opálnak is többfélesége található Zemplénben, különösen Tokaj-Hegyalján. Így p. o. félopál és tejopál Nagymihályon, Erdőbényén, Tolcsván, Bekecsen, Sárospatakon; faopál különösen Megyaszón; közönséges opál Erdőbényén, Erdőhorvátiban. Az amphiból, augit, biotit s a földpátok, mint kőzetképző ásványok, szerepelnek. Kaolin Erdőbényén s nagyobb mennyiségben, mintegy 1–6 méter vastagságban, Nagymihály közvetlen közelében, Sztrajnyánban. Ez kiváló jó tűzálló agyagot szolgáltat. Sziegmeth: az akna nagy szénsavtartalmából, közelfekvő kőszénrétegre következtet. (Sziegmeth: Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. IV. kötet 131. l.) Sárospatakon, a Cziróka-hegyen szintén ki van képződve s itt a fazekasoknak külön bányájuk is van, a melyből „fehérföld” név alatt ássák. Igen jó fazekasagyag van Sárospatakon, a hol régebben híres pipákat és kályhákat készítettek belőle, de azután úgy a pipa-, mint a kályhakészítés abba maradt és csak néhány évvel ezelőtt akadt a kályhagyártásnak ismét mestere, a ki a kitünőnek talált agyagból, krakkói mintára, igen csinos és jó fűlő cserépkályhákat készít. Kisazarnál szintén jó fazekas- és pipaagyag van. Baryt Sárospatakon a quarczitban, Alunit szintén Sárospatakon a Czinegehegyen, Calcit Ladamócz környékén található. A hydrocarbon vegyek közűl antracit fordul elő Toronyán, szintén itt található barnaszén is; lignit Bánszkán, Szécskeresztúron, Opálhegyen (azelőtt Zamutó), de sehol sem bányászszák. Turfa van a Bodrogközön. A petroleum nyomai is több helyen észlelhetők, a ropianka-réteg kékes szürke csillámpalájában.
