Csövesszájúak (Epibulus Cuv.)
Csövesszájúak (Epibulus Cuv.)
Az indiai tengereken az ajakoshalaknak sajátságos nemzetsége is él, amelynek tagjai sokkal nagyobb mértékben tudják arcorrukat csőszerűen meghosszabítani és előrenyujtani, mint európai rokonaik. Ez a meghosszabbítás a köztiállkapocs és az állkapcsok segítségével történik, amelyeket az izmok előretolhatnak és visszahúzhatnak. Szájuk fegyverzetét két nagy, egyenes kúpfog alkotja, amelyeket kis fogak vesznek körül. Testük és fejük pikkelyruházata nagy halpénzekből áll. A kopoltyúfedő hártyáját 5 sugár feszíti ki. A nemzetségnek eddig egyetlenegy tagját ismerjük, s ez:
A csalóhal (Epibulus indsidiator Cuv.)
Csalóhal (Epibulus insidiator Pall.).
A csalóhal, vagy más néven üldözőhal, Epibulus insidiator Cuv., 25–30 cm-es állat. Színe a hátán vörös, az oldala sárga alapon zöldesen csillog, mivel a halpénzeknek zöld a peremük; a hát- és az alsóúszó sárga, zöldszínű hullámvonalakkal, a többi úszó sárga. A hátúszót 9 és 15, az alsóúszót 3 és 8 sugár tartja kifeszítve. Régebben azt tartották, hogy a csalóhal csöves száját ugyanúgy használja, mint a vadászhal és ezzel fecskendi le a növényeken és a sziklákon megpihenő rovarokat; a mostani általános vélemény szerint a tengerinövények közül kisebb halakra leselkedik, s ha közelébe érnek, szájcsövüket hirtelen előretolják és csak ritkán hibázzák el áldozatukat.
