5. Kígyószemű gyíkok (Ophiops Ménétr.)
5. Kígyószemű gyíkok (Ophiops Ménétr.)
A nyakörvös gyíkok családjában ennek a nemzetségnek szemei vannak legtökéletesebben védve. Kis termetű, kizárólag földön lakó állatok, amelyeket egyfelől szemhéjuk szerkezete, másfelől meglehetős nagy és ormós hátpikkelyeik révén különböztethetünk meg rokonaiktól. Alsó szemhéjuk ugyanis teljesen átlátszó, üvegszerű, s ez állandóan rácsukódott a szemre és a felső szemhéjjal összenőtt. Ezzel olyanná váltk a szem szerkezete, aminőt a gekkókon kívül a még leírandó siklószemű gyíkokon, valamint kígyókon láthatunk. Tekintetük ezzel bizonyos merevséget ér el.
A keleti kígyószemű gyík (Ophiops elegans Ménétr.)
Egész testhossza nem haladja meg a 15 cm-t. Felső oldalának színe a barna vagy olajbarna valamely árnyalata. Oldalát sárgásfehér kettős sáv díszíti. A sávok közt kisebb-nagyobb fekete foltok helyezkednek el.
A keleti kígyószemű gyík Északkelet-Indiától egész Nyugat-Ázsiában Szmirnáig és Palesztináig elterjedt, úgy szintén Cyrenaikában is honos. Sőt mi több, ritkaságképpen a Balkán félsziget egyes helyein, bozótos, köves területeken is előfordul. Mozdulatai meglehetősen gyorsak, de azért rendszerint nem nehéz elfogni, mert amennyire teheti, a bozótba igyekszik bemenekülni, ahol a gyökerek közt akadhatunk rá.
A nyugati kígyószemű gyík (Ophiops occidentalis Blgr.)
Hosszúság tekintetében az előbbivel megegyező; színezetében is kevés az eltérés. A kettő között talán az a leginkább szembetűnő különbség, hogy a nyugati kígyószemű gyík jóval gyorsabb és ügyesebb rokonánál.
Afrika északnyugati vidékein, különösen Algírnak bokrokkal gyéren benőtt, vagy halfafűvel borított fentérségein honos. Éppúgy, mint az előbbi faj, április vége felé tojja le csekélyszámú tojásait.
