HARMADIK ALREND: Pajzsosfejű rákok (Leptostraca)
HARMADIK ALREND: Pajzsosfejű rákok (Leptostraca)
A Leptostracák rendjében egyesített kevés tengeri rák bizonyos fokig az édesvizekben is közönséges evezőlábú rákokhoz hasonlít, azonban nagyobbak azoknál és testük oldalról lapított. Jellemző rájuk, hogy fejüket és torukat kétteknőjű héj zárja magába, amely elül mozgatható s lecsapható és ismét felhajtható sapkaellenzőhöz hasonlítható, ú. n. csőrlemezbe nyúlik meg. Összetett szemeik nyelesek.
A Leptostracák abban, hogy a két villanyujtványt viselő telsont is beleszámítva, nyolc potrohszelvényük van hét helyett, már a határán állanak annak a területnek, ameddig a Malacostracák érnek, de még mindenesetre e határon belül esnek. Abban is mintegy összekapcsoló tagok a Malacostracák és az Entomostracák között, hogy héj- és antennamirigyeik egyaránt vannak. Torlábaik alkat tekintetében valami keverékei a Phyllopoda- és Schizopoda-lábnak. Ugyanebből a szempontból fontos megnyúlt, bizonyos tekintetben még nem határozottan kiformálódott szívük és jellegzetesen kialakult kötélhágcsós idegrendszerük is. A paleozói rétegekből, amelyekből Malacostracák még nem, hanem csak Entomostracák ismeretesek, már kerültek elő a Leptrostracákhoz hasonló, aránylag nagytermetű rákok, az Archaeostracák. A tengerben, vagy félsós vizekben élnek. Azért fel lehet tenni, hogy talán a mai Phyllopodákhoz hasonló alsóbbrendű rákokból a Leptostracákhoz hasonló alakok és ezekből a Malacostracák fejlődtek ki. A ma élő kevés Leptrostraca, mint pl. a mintegy 1 cm hosszú, feltűnően szívós életű Nebalia geoffroyi M.-E., ez az iszaplakó, gyengéd, a Földközi-tengerből és az Atlanti-óceánból ismert állat valóságos élő kövületnek tekinthető.
