HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Abony. (Abany.) Aban poss. deserta – melynek határai Szeléig, Uj-Szászig, Tetétlenig érnek. (1450: Zsélyi llt.) Abaan. (1479: U. o.) Abon. (1472: Dl. 17360; 1484: Dl. 18961.) Szolnoktól ny. esik. (Pestmegyében.)
Álcsi. Lásd: Hevesmegyében.
Alpár. Felalpar. (1488: Dl. 19381., Gyárfás. Jászk. t. III. 697.) A mai Felső-Alpár vagy Kis-Alpár pusztának felel meg, Alpártól é. felé. Vele együtt tűnik föl «Pyspekalpar» is. – Halsoalpar villa, mint a (Külső-) Szolnokmegyébe számított Szent-Király és Mindszent határosa. (1354: Gyárfás. Jászk. t. III. 491.) Alpar. (1372: Dl. 6028; 1443: Dl. 13715.) Ez alatt szintén a mai Alsó-Alpár értendő (Pestm., Csongrádtól ény.), de inkább Csongrádmegyébe számítható már.
Alsó-Alpár. L. Alpár a.
Balla. Bala in comitatu Zolnok exteriori. (1479: Diplomat. Békés 100., 1483: Dl. 18816.) Chwdabala in comitatu Zolnok exterior. (1484: Dl. 18951.) Ma Csuda-Balla puszta (Békésmegyében), Déva-Ványától ék. Előbb Békésmegyéhez (l. ott is) számították.
Bánréve. Poss. Baanrewy iuxta magnum Crisium is comitatu de Zonuk. (1314: Anjouk. okmt. I. 341.) Ma puszta, Mező-Tur és Szarvas közt.
Barabásháza. (Barabás-szállása.) Lásd Mindszent alatt a kún terűletnél.
Bekenye. (Bökönye.) Bekenye. (1472: Dl. 17360.) Bewkenye. (1479: Zsélyi llt.) Ma Bökönye puszta, Vezseny m. a Tisza mentén.
Bobál(d). L. a Bobáldiak a.
Bök. (Bög.) Bewk. (A «k» betű után 3 betűt egykorú kéz kivakart.) 1472: Dl. 17360.) Bewk. (1479: Zsélyi llt.) A mai Ó- és Uj-Bög puszta (Pestmegye) Kécske és Bökönye (ma puszta) közt, a melyekkel együtt tűnik föl. Ugy látszik ez a hely értendő a «Petrus de Begy» kir. ember nevében előforduló helység alatt is. (1354: Gyárfás. Jászk. t. III. 490.)
Csejt. L. Békésmegyében.
Csuda-balla. L. Balla a.
Czibakháza. Czybakhaza. (1465–1466: Dl. 16292.) Chibakhaza. (1470: Kállay cs. llt.) Nemesi névből olvassuk ki: – Szolnoktól d. esik.
Derze. Ders. (1455: Dl. 15012; 1466: Dl. 16323.) Hasonlókép csak nemesi tulajdon- és elő-névben lordúl elő. – Bizonyára a mai derzsi pusztának felel meg, Szolnoktól dk.
Doba. L. Hevesmegyében.
Ecseg. Lásd: Hevesmegyében.
Elzegény. Ezegen. (1467: Kállay cs. llt.) Tisza-Földvárral és Martfővel együtt említik.
Farnos. (Farnas.) Fornas. (1421: Kapy cs. llt. Act, misc. div. fam. n. 211.) Farnas. (1436: Dl. 12878; 1476: Dl. 17848.) A mai pestmegyei Farmos, Czeglédtől é. – Ugy látszik, Pestmegyéhez is számítolták néha, legalább részeit. (V. ö. Turul. 1886. I. 3.)
Fel-Alpár. L. Alpár a.
Fokoró. L. Hevesmegyében.
Gyalu. A «Vas» családot melynek egyik tagja, László, a XV. század végén Külső-Szolnok m. alispánja volt. – e helységről nevezték. (1483: Dl. 18794; 1498: Dl. 20778.) Ma puszta Czibakháza és Kún-Szent-Márton közt.
Gyügér. (Gyegér.) Gwger. (1486: Dl. 15012.) Gyegeer. (1476: Lelesz, acta Bercs. fasc. 9. n. 19.) 1456-ban Karával együtt említik. – Ma ily nevű (Gyügér) pusztát találunk Czibakháza m. dk.
Haczok. (Hacza.) Hatzuk (1350: Zichy okmt. II. 438.) Hacza. (1476: Dl. 17774.) Haczok. (1490: Dl. 19673.) Mindig: «in comitatu de Zolnok». – A Zagyva m. feküdt Szolnok vidékén. (V. ö. Pesty Eltünt m. I. 91.)
Halásztelek. L. Békésmegyében.
Himesd. Hymesd. (1476: Lelesz. Acta Bercsényiana. f. 9. n. 19.) Czibakháza vidékén fekhetett.
Hort. Hurch. (1347: Anjouk. okmt. V. 124.) Vénynyel együtt említik.
Inota. Inatha. (1450: Zsélyi llt.) Ma lnoka, Csibakházálól dny.
Istvánháza. lstwanhaza. (1463: Muz. llt., 1476: Lelesz. Act. Bercs. f. 9. n. 19., 1492: Dl. 19785.) Ma Kún-Szent-Márton m. ny. é. találunk ily nevű pusztát. E helységet kell értenünk ama külső-szolnokmegyei «Isthwanhaza» alatt is, melyben 1469-ben kir. engedélylyel révet állítnak föl a Körösön a Jeneiek. (Huny. kora. XI. 399.)
Iva. Iva. Iwa. (V. ö. Pesty. Eltűnt m. I. 91.) Haczokkal és Dobával (l. ott is) együtt emlegetik.
Jánoshida. Janushida in comitatu de Zolnok. (1401.) L. Pestmegyében.
Jenő. Jenew. (1469: Huny. kora. XI. 399., 1476: Lelesz. Act. Bercs. f. 9. n. 19.) 1469-ben kír. engedélylyel révet állítnak fel a Tiszán e helységben földesurai, a Jeneiek. – Ma puszta Abonytól d. (Pestmegyében.)
Kaba. Kaba. (Dl. 20777.) Mint külső-szolnok-megyei helység tűnik föl 1498-ban a hevesmegyei Kérsziget m. – A mai Kis-Kaba pusza Turkeve és Kis-Ujszállás közt.
Karancs. L. a Karancsiak a. – V. ö. 1442: Dl. 13680.
Kécske. (Kékcse.) Kekche. (1486: Dl. 16323; 1472: Dl. 17360.) Keekche. (1479: Zsélyi llt.) Kechke. Kethke. (1488: Dl. 19381; Gyárfás. Jászkun. t. III. 697.) Ma Ó- és Uj-Kécske, Kecskeméttől keletre a Tisza m. (Pestm.)
Kenderes L. Hevesmegyében: Bő helység alatt.
Kengyelszállás. L. Tenyő helys. a.
Kerekegyház. Kerekeghaz. (1472: Dl. 17360; 1479: Zsélyi llt.) A mai Kécske, Tisza-Sas, Kürt és Ugh helységek táján fekhetett. – Talán a mai Kerekdomb puszta (Pestmegyében.) Uj-Kécske mellett?
Kerekudvar. L. Hevesmegyében.
Keve vagy Keveegyház. L. Turkevi a.
Kis-Pó. L. Pó a.
Kürt. Poss. regalis Kyurth vocata. (A megye kitétele nélkűl, Sassal együtt. 1348: Haz. okmt. VII. 404.) Kyrth. (1472: Dl. 17360.) Kywrth. (1479: Zsélyi llt.) A mai Tisza-Kürt, Kun-Szent-Mártontól tty. é.
Laka. Laka. (1441: Dl. 13607; Gyárfás. Jászk. t. III. 697.) Fel-Alpár és Ság vidékén feküdt.
Martfő. Marthfew. (1467: Kállay cs. llt.) Ma Mártfű puszta, Tisza-Földvár mellett ék.
Menyház. L. Örsed a.
Mindszent. L. a kún területnél.
Monostor-Sáp. L. Pestmegyében.
Nagy-Pó. l. Pó a.
Nagyrév. Nemesi nevekben fordúl eló olykor. (1450: Zsélyi llt., 1484: Dl. 18951. – V. ö. Tud. Gyűjt. 1821. VIII. 59., 1380-ból.) A Tisza mellett, Szolnoktól d. találjuk.
Nagytelek. Poss. Nagytelek in comitatu Zonuck. (1261: Gyárfás. II. 410.) Poss. Nogteluk. (1281: U. o. 446., 1324: U. o. 465.) A mai Turkeve vidékén feküdt. (L. Póhamara a. is.)
Náta. Medietas (poss.) Neusaeghaza(?) in comitatu Zonuck. (1261: Gyárfás. II. 410.) Medietas (t. i. a másik fele) possessionis Nacha iuxta fluvium Twr. (1326–1351: Dl. 4163.) Poss. Nacha – Külső-Szolnokmegyében. (1438: Dl. 13160.) Ma Turkeve vidékén egy pusztarész őrzi nevét. (Lásd Póhamara a. is.)
Néne. Nene. (1455: Dl. 15012.) Szomszédos nemes és kir. ember nevében fordúl elő. (Péld. 1483: Dl. 18791.) Az 1560 évi adólajstrom is ismeri. – Szolnoktól d. felé feküdt.
Nyáras-Apát(i). L. Pestmegyében. – V. ö. 1522: Dl. 30348.
Omorsa (?). Omorsa. (XIV. sz. végén: Bunyitay, i. m. II. 259.) Túr-Pásztóval együtt említik.
Örsed. «Wrsed poss.» és «Menyhaz poss.» (1354: Gyárfás. Jászkun. t. III. 491.) E két helység a (későbbi Külső-) Szolnokmegyébe tartozó Mindszenttel és Szent-Királylyal volt határos. – Talán Külső-Szolnokba (vagy már Csongrádba?) tartoztak.
Paladics. Paladich. (1380: Haz. okmt. VII. 416.) Paladych. (1450: Zsélyi llt., 1472: Dl. 17360.) Ma puszta, Szolnok m. dny.
Pataj. Pathay poss. (1354: Gyárfás, Jászkun. t. III. 492.) A megye kitétele nélkűl (külső-) szolnokmegyei falvak határosaként tűnik föl. – Ugy látszik, a mai Nagy-Kőrös közelében dk. feküdt.
Pelő. L. Tenyő a.
Pó. Naghpo. Kyspo. (Mátyás kir. korából: Kovachich. Form. Sol. 227. v. 230. l.) Ma mindkettő puszta. Mező-Tur m. ny. é.
Póhamara. Poss. Pohamara in comitatu Zonuck. (1261: Gyárfás. II. 410.) Poss. Pouhomota. (1281: U. o. 446., 1324: U. o. III. 465.) Poss. Pohamera – nemes kúnnak birtoka. (1395: U. o. 525.) Comanus de descensu Puhamora. (1410: U. o. 562.) Ma puszta Turkeve határában, ny. – E helységgel együtt sorolják föl Tisza- (máskor: Tur-) Keddit, Nótát, Keveegyházát. (Turkevit) és Nagyteleket, mint (Náta csak felében) az egri püspök birtokait. Ugyanezekre nézve I. Ferdinándnak a püspökség birtokait megerősítő 1560 évi oklevele megjegyzi, hogy azok: «secundum suas metas per beatissimum Ladislaum regem donatae et possessae pacifice per ecclesiam Agriensem ab antiquo in comitatu de Zounuk existentes.» (U. o. 410.) E szavakat ugyan egyenesen a IV. Béla 1261. évi okleveléből (Fejér. IV. 3. 39.) vették át, de bizonyára némi jogosúltsággal. Mert bár a Bakocs-Codex Turkevit és Turkeddit Hevesmegyéhez számítja (1494.), máskor bizonyára Külső-Szolnokhoz is számították, mindnyáját, vagy egyikét-másikát. Különben is az 1494–5. évi adólajstrom szerint az egri püspöknek jelentékeny birtoka volt Külső-Szolnokban. – A kunsághoz inkább csak az ujabb korban tartoztak e helységek. De mint látjuk, Póhamarán mára XIV-XV. sz.-ban is laktak kúnok.
Püspök-Alpár. L. Alpár a.
Püspöki. (Pispeki.) Pyspeky. (1456: Dl. 15012; 1463: Muz. llt., 1490: Acta post Advoc. 85–41.) A mai Tisza-Püspöki, Szolnoktól ék.
Rékas. Rekas. (1347: Anjouk. okmt. V. 127., és a megye kitétele nélkűl 1368: Dl. 5696., 1399: Dl. 810.) Szolnoktól ény. esik. – Lehet, hogy e helység a XV. században Heveshez tartozott.
Sáp. L. Monostor-Sáp a. Pestmegyében.
Sárszeg, Zarzeg – a megye kitétele nélkűl Jenővel és (a pestmegyei) Monostor-Sáppal együtt fordúl elő. (Dl. 18948. és 24573.) 1476-ban pedig mint külső-szolnokmegyei falu: «Zarzek» alakban. (Lelesz. Acta. Bercsényiana. f. 9. n. 19.) A mai sárszögi pusztának felel meg, Czibakháza m.
Sas. Poss regalis Sas vocata. (1348: Haz. okmt. VII. 444.) Sas. (1472: Dl. 17360.) Saas. (1479: Zsélyi llt.) A mai Tisza-Sas, Csongrádtól északnyugatra. (L. Kürt a. is.)
Sőreg. L. Pestmegyében.
Süly. L. Pestmegyében.
Szajol. Zayll poss. (1339: Adatok az egri egyhm. tört. I. 370.) Zayol. (1463: Muz. llt., 1490: Acta post Adv. 35–4l.) Szolnok m. k. találjuk.
Szarvas. L. a jász terűletnél.
Szele. L. Pestmegyében.
Szent-György. L. a jász terűletnél.
Szent-Klrály. L. a kún terűletnél.
Szent-Lőrincz. L. Csongrádmegyében.
Szent-Miklós. L. Hevesmegyében.
Szent-Péter. Zenthpeter. (1463: Muz. llt.) Istvánháza m. sorolják föl.
Szonda. Zonda. (1470: Dl. 17062.) Kir. ember nevéből ismerjük. – Bizonyára a mai szandai pusztának felel meg, Szolnok m. d.
Tatárszállása. L. a kún terűletnél.
Tenyő(-monostora). Prepositura ecclesie de Theneu. Theneu monostora in comitatu de Zolnok. (1339: Adatok az egri egyházm. tört. I. 370.) Thenew aliter Pelew in comitatu Zolnok exteriori. (1439: Dl. 13298; 1442: Gyárfás i. m. III. 618.) Ugyanez 1436-ban: «Pelew al. nom. Kengelzallas supra portum aque Kengelw in vicinitate poss. Wassan … in comitatu Zolnok exteriori» fordúl elő. (Dl. 12903.), hol, mint a garam-sz.-benedeki konvent birtokán 1442-ben egy Csirke György nevű kún is lakik. (Gyárfás. III. 614.) Ugyane helységből való 1459-ben egy Boda János nevű kún is. (U. o. 271.) Ma Kis- és Nagy-Tenyő puszta (Szolnoktól dk.) Kengyel p. közelében. Ugy látszik, az utóbbi veendő inkább kún helynek. (V. ö. Rupp. I. 2. rész. 725.)
Tét-Monostora. Tethmonostora. (1380: Haz. okmt. VII. 416.) Szolnokkal és Paladicscsal volt határos.
Tetétlen. Thethethlen. (1450: Zsélyi llt., 1466: Dl. 16323.) Tetethlen. (Dl. 17828.) A megye kitétele nélkül, mint a Nyárasapátiak birtoka tűnik föl 1476-ban. – Itt vonult a határ Pest- és Szolnokmegye közt. Ugy látszik, inkább az utóbbihoz tartozott, annál is inkább, mert már 1347-ben e megyéhez számítják. (Anjouk. okmt. V. 124.)
Tisza-Földvár. Thyzafewdwar. (1467: Kállay cs. llt.) Szolnoktól d. esik.
Tószeg. Thozegh – a megye kitétele nélkűl, Czegléd határosa gyanánt. (1368: Dl. 5696.) Thozegh. (1450. 1479: Zsélyi llt., 1472: Dl. 17360.) Szolnok m. dél felé találjuk. Hozzátartoztak 1450-ben: «Mykolaka et Vadaeghaz possessiones deserte».
Turkeddi. Poss. Tiszakeddi in comitatu Zonuch. (1261: Gyárfás. II. 410.) Poss. Turchedi. (1281: U. o. 446.) Turkedy. (1326–51: Dl. 4163. V. ö. Gyárfás. II.:302. 410.) Thwrkeddj. (1494: Bakocs Cod. 439. l.) A Bakocs Codex határozottan Hevesmegyéhez számítja. Ma Turkedd néven puszta Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegyében, Turkeve határában. (L. Póhamara a. is.)
Turkevi. Poss. Keveghaz in comitatu Zonuch. (1261: Gyárfás, i. m. II. 410.) Poss. Kewe. (1326–1351: Dl. 4163.) Thwrkewy. (1494: Bakocs-Codex. 440.) Az utóbbi forrás Hevesmegyéhez számítja. Ma Turkeve (Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegyében), Szolnoktól kd. (L. Póhamara a. is.)
Turpásztó. lnter villam Tur et Tuparstuha. (1281: Gyárfás. II. 446.) Poss. Turpaztoh. (1326–1351: Dl. 4163.) Thwrpaztheh. (XIV. sz. vége: Bunyitay, i. m. II. 258.) Ma puszta, Turkeve m. ny.
Turtő. L. Békésmegyében.
Ug. Hwgh. (1472: Dl. 17360.) Wgh. (1479: Zsélyi llt.) A mai Tisza-Ugh, Kún-Szent-Mártontól ny.
Várkony. Villa Varkun. (1301: Fejér. VI. 2. 302.) Portus fluvii Tycie de Warken. (1381: Dl. 6788.) A megye kitétele nélkűl (Hevesmegyével, Fegyvernekkel kapcsolatban) fordúl elő s így bizonyára a Szolnoktól d. eső mai Tisza-Várkonyt kell értenünk. 1397-ben az itteni (Varkon) királyi sókamara-hivatalt is említi a király a szegedivel kapcsolatban. (Wenzel. Bányászat t. 438.)
Vény. Weyn cum eccl. lapid. (1347: Anjouk. okmt V. 124.) Wen pred. (1469: Dl. 16909.) Tetétlen körűl feküdt. (?)
Vezseny. Vesen. (1466: Dl. 16323.) Wesen. (1472: Dl. 17360.) Szolnoktól d. esik.
Összesen: 60 helység.
