HELYSÉGEI:

Teljes szövegű keresés

HELYSÉGEI:
Alsó-Apsa. L. Apsa a.
Alsó-Nyires. L. Nyires a.
Alsó-Róna. 1.. Róna a.
Alsó-Visó. L. Visó a.
Apsa. Felsewapsa. (1390: Lelesz. metal. Maramaros. 15.) Alsowapsa. Alsoabsa. (1387: Dl. 7328., 1390: Lelesz. metal. Maramaros. 7. és 15.) Kezepse-Apsa. (U. o. 7.) Apsa mediocr. Apsa, Super. Apsa inferior et tercia Apsa. (1407: M.-szig. lyc. gyűjt.) Alsoapsa. Kezepsewapsa. Absa. (1492: Kolosmon. prot.) Alsó-Apsa 1387-ben Huszt várához tartozott. Ma Alsó-, Közép- és Felső-Apsa, Szigettől észak felé.
Balotafalva. Balatafalwa. (1387: Haz. okmt. VII. 423., 1405: Lelesz. melal. Maramaros. 3.) Disznópataka m.., majd Kalinfalva és Budfalva közt sorolják föl.
Baranya. Baranya. (1390. 1467: Wenzel, i. h. 357. 361., 1411: Lelesz. B. 14.) A mai Huszt-Baranya, Huszttól k.
Barbfalva. Barbfalwa. (1387: Haz. okmt. VII. 423.) Azon a tájon merűl föl, a hol ma Bárdfalvát találjuk. Hogy azonos-e vele, nem dönthetem el.
Barczánfalva. Barzanfalwa. Barczanfalwa. (1390: Lelesz. metal. Maramaros. 15., 19. és 30., 1459: Lelesz. 70. 25., 1460–61: Dl. 15428.) Szigettől dk. esik. (L. Szurdok a. is.)
Bárdfalva. Bardfalwa. (1405: Lelesz. metal. Maramaros. 3., 1475: U. o. 22.) Szigettől dk. találjuk.
Barka. (Barkfalva). Ily nevű helység tűnik föl a Drágfy-birtokok sorában Apsa és Karácsonfalva közt. (1480: Lelesz. elench. statut.) Ugy látszik azonos az 1402-ben említett Barkfalvával. (Lelesz. D. 208.)
Batiza. (Batizháza, Batizfalva.) Batyzhaza. Bathyza. Bathyz. (1411: Lelesz. metal. Maramaros. 18., Lelesz. elench. statut., 1459: Lelesz. 70. 2.) Bathizfalva. (1480: Wenzel, Bányászat t. 363.) A mai Batiza, a megye dny. határán.
Bedő(-háza). Bedewhaza. Bedeuhaza. Bedő. (1389: Dl. 7481; 1424: Lelesz. metal. Maramaros. 8., 1489: Lelesz. B. 247.) Bede. (1458: Huny. kora. X. 601.) Ma csak Bedőt ismerünk, Técső m. k. Bedőházával azonos lehet az – úgy látszik – eltorzított «Behaza» is. (1424: Wenzel, Bányászat t. 360.)
Bélavár. Belawar. (1473: Lelesz. el. statut. , 1480: Lelesz. D. 213.) Bedőháza, Karácsonfalva, Kirva sat. helységekkel együtt szerepel. Ma Kirva határrésze. (Szilágyi István úr szíves közl. szerint.)
Berenoj. Berenoy. (1389: Lelesz. metal. Maramaros. 13., Dl. 7481.) Uj- Bárfalvával és Talaborral volt határos.
Bsrezna(-mező). Berezna. (1460: Lelesz. 3. 156., 1484: Wenzel, Bányászat t. 362.) Huszttól é. esik. 1415-ben egy Bereznamező nevű birtok tűnik föl Herincse és Ökörmező közt. Bizonyára a mai Berezna értendő. (Lelesz. elench. statut.)
Bllke. L. Beregmegyéhen.
Bocskó. a) Bochko. Bochkoy. Bochkou. Boczko. (1364: Fejér. IX. 3. 469., 1373: Dl. 6132; 1460–1: Dl. 15428; 1473: Lelesz. D. 224.,1480: Lelesz. D. 213.) A mai Nagy-Bocskó, Szigettől k. é. – b) 1365-ben a mai Kis-Bocskó, az Iza és Visó felső völgye közt – merűl föl Bocskó név alatt, 1495-ben pedig határozottan: «Kysbachko» alakban. (Wenzel, Bányászat t. 341. l. és csebi Pogány cs. llt.)
Borsa. «Bors» nevű helységet említenek (1473.) a Drágfy-birtokok sorában a két Visó m. A mai Borsa értendő (ugyanott), melyet különben már 1365-ből is ez alakban ismerünk. (1365: Wenzel, i. h. 341. 365., 1473: Lelesz. D. 224.)
Bronyka. Boronica. Bronyka. (1454: Huny. kora. X. 418., 1463: Lelesz. metal. Maramaros. A.) 1454-ben puszta. – A mai Szuha-Bronyka, Dolhától é. (Lásd utóbbi a. is.)
Budfalva. (Bodfalva, Butfalva.) Bwdfalwa. Bwtlifalwa. (1405: Dl. 28771; 1405. 1475: Lelesz. metal. Maramaros. 3., 14. 22. sz.) Bodfalwa. (1483: M.-szig. lyc. gyűjtem.) Akna-Sugatagtól kissé dk. esik.
Bustyaháza. (Bustyafalva.) Bustahaza. (1389: Dl. 7481.) Visk m. fekszik. – Azonos vele az 1373-ban Taracz m. fölsorolt «Bustafolua». (Dl. 6132., Wenzel, Bányászat t. 355.)
Csomálfalva. Chamalfalua. (1399: Lelesz. D. 211. – V. ö. 1470: Lelesz. el. statut. , mely szerint Csomafalva lenne olvasandó.) Ma Csománfalva, Huszttól ék. a Talabor völgyében.
Danalafalva. Danalafalua. (1391–1406: Dl. 29740.) Szeklencze, Husztköz és Karajnokfalva helységekkel együtt fordúl elő. Bizonyára a mai Sófalva (Danilova) értendő, e helységek mellett.
Darva. Darwa. (1411: Lelesz. metal. Maramaros. 27., Dl. 29754; 1420: M.-szig. lyc. gyűjt.) Técsőtől é. találjuk.
Deszefalva. Desefalwa. (1459: Lelesz. 70. 26., 1480: Letesz. N. 218.) Deze. (1517: M.-szig. lyc. gyűjt.) A mai Desze, Hernécs m., a melylyel együtt említik.
Disznópataka. Dyznopathaka. Disnopataka. (1414: Lelesz. metal. Maramaros. 29., 1460–61: Dl. 15428.) Szigettől dk. esik. – 1474-ben egy ízben: Disznófalvának nevezik. (Orsz. llt. helytart. tan. oszt. Nobilitare. 1806. fons 70.)
Dolha. Dolha. Nagh Dolha. (1454: Huny. kora. X. 418., 1463: Lelesz. metal. Maramaros. A.) Ma Dolha, Huszttól é. felé. 1454-ben helyezi át a király Beregből Máramarosba, – Zadnya, Kereczke és Kusnicza falvakkal és Bronyka pusztával együtt. Vámszedő hely is volt. (1411: Lelesz. elench. statut.)
Dormánháza. Dormanhaza. (1373: Dl. 6132.. Wenzel, Bányászat t. 355.) Taraczczal és Bustyafalvával volt határos.
Doroszlófalva. Dorozlofalw. (1459: Lelesz. 70. 26., 1467: Dl. 28291; 1480: Lelesz. N. 218.) Nyires, Hernécs, Gyulafalva sat, vidékén feküdt.
Dragomérfalva. Dragomerfalwa. (1475: Lelesz. metal. Maramaros. 22. és 14.) A megye dny: sarkában találjuk.
Dulfalu. (Dulyvan.) Dulywan a. n. Dulfalva. (1419: Lelesz. el. statut.) Dwyfalw. (1485: Perényi cs. llt.) A Talabor m. fekszik, Técsőtől é.
Farkasrév. Farkasrew. (1418: Lelesz. metal, Maramaros. 26., 1460–61: Dl. 15428.) Farkasryw. (1459: Dl. 30457.) 1459-ben szomszédos nemes ember (Nagy István) előnevében: Farkasfalw. De ugyanez oklevélben maga a helység: Farkas Ryw. (Dl. 30457.) Szigettől nem messze dk. találjuk.
Fejéregyház. Feyereghaz. (1373: Fejér. IX. 4. 528., 1418: Lelesz. met. Maramaros. 26., 1420: Maramaros. szig. lyc. gyűjt.) Sziget m. ék. találjuk.
Fejérfalva. Feyerfalwa. (1405. 1475: Lelesz. metal. Maramaros. 3. és 22., 1458: Lelesz. 69. 23.) Feyerfalwa utraque. (1418: Lelesz. elench. statut. ) Szigettől dk. esik.
Felső-Apsa. L. Apsa a.
Felső-Nyires. L. Nyires a.
Felső-Róna. L. Róna a.
Felső-Visó. L. Visó a.
Gányafalva. Ganyafalwa. (1402: Wenzel Bányászat t. 358., 1418: Lelesz. el. statut., 1492: Kolosmon. prot.) A mai Gánya, Hosszumezőtől é.
Gernyésfalva. Villa Gernesfalwa. (1457: M.-szig. lyc. gyűjt.) Ma Gernyés. Huszttól ék.
Gyulafalva. (Gyulaháza.) Gywlahaza. (Határjárás 1355-ből: M.-szig. lyc. gyűjt.) Gywlafalwa. (1451: Lelesz. 63. 1., 1459: Lelesz. 70. 25. és 70. 26., 1470: Dl. 28291.) Szigettől d. esik.
Herincse. Herenche. Herinche más néven Kelemező. (1412: Lelesz. 293., 1449: Lelesz. 61. 59., 1460: Lehoczky, Beregm. III. 156.) Huszttól ék. esik. Kelemező alatt kétségkívül a szomszédos mai Keselymezőt kell értenünk, mely e néven is fölmerűl. (Keselyőmező.)
Hernécs(-falva). Hernechfalwa. Hernych. (1451: Lelesz. 63. 1., 1459: Lelesz. 63. 9., 70. 26.) Hernyczafalwa. (1472: Lelesz. D. 226.) Ma Hernécs, Szigettől d. – 1360-ban Hernécsháza néven szerepel. (Wenzel, Bányászat t. 343.)
Hótpatakfalva. (Hótpataka.) Harpatokfalva. (1360: Wenzel, i. h. 348. 1.) Hothpathak. (1452: Lelesz. 63. 9., 1467: Dl. 28291.) Hothpathaka. (1469: Marm.-szig. lyc. gyűjt.) Hothpathak. (1470: Dl. 28291.) Hathpathok. (1517: Marm: szig. lyc. gyűjt.) Ugy látszik a hód (állat) neve rejtőzik e helységnév tőjében. Ez esetben a mai Brébnek felelne meg (melyet e néven a középkorban nem találunk), a M.-Szigettől Kapnikbányára vezető út közepe táján.
Husztköz. Huzkaz. (1391–1406: Dl. 29744.) Huthkewz. (1457: M.-szig. lyc. gyűjt.) Huszt vidékén találjuk, Szeklenczétől, a melylyel együtt fordúl elő – nem messze, észak felé. Környékén 1457-ben sóbányák is voltak.
Ilholcz. Ilholcz. Ilhoucz. Jolhoch. (1406. 1411: Lelesz metal. Maramaros. 18. 21. és B., 1442: Dl. 13688.) A mai Irholcz, Körtvélyestől, a melynek szomszédja gyanánt emlegetik, – kissé ény.
Iza. Izaa. Iza. (1387: Dl. 7328; 1390: Dl. 7620.) Huszt várához tartozott, mellette, kissé ék. fekszik ma is.
Jód. Jod. Yod poss. (1427: Marm.-szig. lyc. gyűjt., XV. század: Lelesz. metal. Maramaros. 28.) A megye dny. sarkában találjuk.
Kabolapatak.Kabolapatak. (1424: lelesz. metal. Maramaros. 8.) A mai Kabolapatak, Sziget m. nyugatra.
Kalinfalva. (Kalánfalva.) Kalanfalwa. (1405: Dl. 28771.) Kalyfalwa. (1405: Lelesz. metal. Maramaros. 3.. 1475: U. o. 22.) A mai Felső-Kalinfalva, Gyulafalva m. dk. – 1387-ben e tájon egy: «Vrdugkaloufalva» nevű falut említenek. Valószínűleg egy falu részeiről van szó.
Kalocsa(-mező). Kalacha. (1463: Lelesz. elench. statut.) Kalazamezeu. (1496: Wenzel, Bányászat t. 364.) A mai Kalocsa, Huszttól ék.
Kancz. L. Drágfiak a. az 1402. évhez.
Kapocsfalva. (Kopácsfalva. Kapocspataka, Kopácsháza.) Kopacsfalva. (1360: Wenzel, Bányászat t. 343.) Kapotsfalwa. (1467: Dl. 28291.) Kopachfawa. (1469: M.-szig. lyc. gyűjt.) Kwpachhaza. (1471: Lelesz. D. 227.) Kapochpathaka. (1470: Dl. 28291.) Sugataggal volt határos
Karácsonfalva. Karachonfalwa. (1418: Lelesz. metal. Maramaros. 36., 1459: Lelesz. 70. 26., 1480: Lelesz. N. 218., 1495: csebi Pogány cs. llt.) Az 1418. és 1495. évi oklevél a Szigettől ék. fekvő mai Karácsonfalvát, – az 1459. évi pedig valószínűleg a mai Krácsfalvát érti – Desze, Hernécs sat. vidékén.
Karajnokfalva. Karaynokfalwa. Karalynukfalva villa. (1391–1406: Dl. 29740: 1389: Dl. 7481.) A mai Mihálka (Krajnikovol értendő, Száldobos és Uj-Bárd sat. mellett, a melyekkel határosnak mondják. – 1482-hen azonban e helység «Mihalfalva» néven tűnik föl. (1462: Lelesz. 65.)
Karajnokháza. Karaynokhaza. (1389: Lelesz. metal. 13.) Karajnokfalva m. említik. De lehet hogy mégis csak az utóbbi értendő.
Kaszó. Kozo. Kozzov. Razzow. Koze. (1387: Haz. okmt. VII. 423., 1405: Dl. 28771: 1424: Wenzel, Bányászat t. 359. l.) Sugatag, Kalinfalva sat. vidékén fekhetett valahol.
Kelecsény. Kelechen. (1462: Lelesz. elench. statut.) Ripinyétől ény. esik.
Kelemező. L. Herincse a.
Kereczke. Kereczky. Kereczke. (1454: Huny. kor. X. 118., 1463: Lelesz, metal. Maramaros. A.) A megye ény. vidékén, Dolhától é. fekszik. (Lásd Dolha a. is.)
Keselyőmező. Keselyumezew. (1457: Wenzel, Bányászat t. 361.) Kesselwmezew. (1458: Lelesz. 69. 22., 1460: Lehoczky, Beregm. t. III. 156.) A mai Keselymező, Huszttól é. (L. Herincse a. is.)
Kirva. (Kriva.) Kryua villa. (1389: Dl. 7481.) Kirewa. 1480: Lelesz. D. 213.) Kyrwa. (1492: Kolosmon. prot.) A mai Nagy- (és Kis-) Kirva, é. Taraczköztől, a melylyel határosnak mondják.
Kis-Bocskó. L. Bocskó a.
Kis-Szacsal. L. Szacsal a.
Komorzánfalva. (Kamarzánfalva.) Kamarzanfalwa. (1387: Haz. okmt. VII. 423., 1483: M.-szig. lyc. gyűjtem.) Komorzanfalwa. (1418: Lelesz. elench. statut.) Kalinfalvába olvadt. (Szilágyi István úr szíves közleménye.)
Konyha. Kohnia. (1373: Wenzel, Bányászat t. 355. l.) Kohnya. Kohunya. (1411. és 1466: Lelesz. elench. statut., 1495: csebi Pogány cs. llt.) Kohnia. (1435: Márm.-szig. lyc. gyűjt.) A mai Konyha, a megye dk. vidékén, az Iza mellett.
Kökemező. Kewkernezew. (1471: Muz. levéltár) Előfordúl már 1419-ben is, az Urmezciekkel és Alsó-Rónával kapcsolatban. (Lelesz. elench. statut.)
Kökényes. Kukenyes. (1411: Letesz. metal. Maramaros. 21.) Kewkenyes. (1492: Kolosmon. prot.) Técsőtől ék. esik.
Körtvélyes. Kerthweles. hcrtlmeles. (1438: Lelesz. metal. Maramaros. 45., 1442: Dl. 13687. 13688.) Szent-Mihály arkangyalról nevezett kalugyer-koloslorral. Hosszúmező m. é. fekszik.
Kövesliget. Kewesligeth. (1415: Lelesz. elench. statut., 1496: Wenzel, Bányászat t. 364.) Huszttól k. é. esik.
Középső-Apsa. L. Apsa a.
Kraszna. Krazna. (1402: Wenzel, Bányászat t. 358.) Ma Kraszniaora, Hosszúmezőtől é. a Taracz m.
Kricsfalva. (Kercsva.) Kerchwa. (1397: Lelesz, elench. statut.) Criczfalva. Krychfalwa. (1411: Dl. 29754; 1458: Lelesz. 69. 22. és 72. 2.) A mai Kricsfalu, Técsőtől é., a Talabor mentén.
Kusnicza. Kwsnicza. (1454: Huny. kora. X. 418., 1468: Lelesz. metal. Maramaros. A.) A mai Kusnyicza, Dolhától é. (L. utóbbi a. is.)
Lapataka. Sziget város szomszédosa gyanánt 1459-ben megjelenik a szarvaszói Fekete, fejéregyházi Paska sat. család tagjain kívűl egy tagja a «de Lapataka» családnak is. Ugyanekkor előfordúl: «exterior Lapathaka» is. Úgy látszik, falut kell értenünk. (Dl. 30457.)
Leordina. Lewrgyna. Leordena. (1411: Lelesz. metal. Maramaros. 18., 1489: Lelesz. B. 247.) A megye dny. részében találjuk.
Lipcse. Lypche. (1449: Lelesz. 61. 59.) Huszttól ék. esik.
Liszicza. 1466: Lelesz elench. statut. – A mai Rókamező, (Liszicza), Kusnyicza és Kereczke m., a melyekkel egyszerre tűnik föl.
Lonka. Lompka. Lonka. (1448. 1458: Huny. kora. X. 229. 584., 1460–61: Dl. 15428.) A Szigettől k. é. eső Lonka értendő. Bocskó m., a melylyel együtt szerepel.
Mihályfalva. L. Karajnokfalva a.
Mikolapatak. Mykolapathak. (1475: Lelesz. met. Maramaros. 22.) Akna-Sugatagtól k. esik. – Bizonyára ugyanez a helység értendő az 1405-ben e vidéken előfordúló «Pathak» alatt is. (Lelesz. el. statut. )
Motyár. Mothyar. Mathyar. (1402: Lelesz. D. 208.) Tán nem is helység, hanem havas volt. (L. Drágfiak a. az 1402. évhez.)
Modva. Modwa. (1471: Muz. llt. – Kir. ember nevében.)
Mojsze. (Mojszin.) Moyze. (1450: Lelesz. el. statut. ) Mayzyn. (1495: csebi Pogány cs. llt.) A mai Mojszin. a megye kel. részében, a Borsa m.
Monyorós. Monyoros. (1485: Lelesz. elench. statut.) Úgy látszik e megyében feküdt.
Nagy-Dotha. L. Dolha a.
Nánfalva. Nanfalwa. (1414: Lelesz. metal. Maramaros. 29.) Szigettől délkeletre esik.
Nereznicze. Nereznyche. (1411: Lelesz. metal. blarm. 21.) Nyresnycze. (1492: Kolosmon. prot.) A mai Alsó- és Felső-Nereznicze, Técsőtől kissé ék.
Nyágova. (Nyegova.) Negova. (1415: Lelesz. el. statut., 1479: Újhelyi cs. llt.) Nyagowa. (1495: csebi Pogány cs. llt.) Ma Nyágova, Técsőtől ék.
Nyires. Nyres. (Határjárás 1355-ből: M.- szig. lyc. gyűjt., 1405: Lelesz. met. Maramaros. 5., 1452: Lelesz. 63. 9., 1459: Lelesz. 70. 26.. 1470: Dl. 28291) Alsonyeres. Felsewnyeres. (1472: Lelesz. D. 226.) Gyulafalvával volt határos.
Oroszfalu. L. Ruszkova a.
Ökörmező. 1460: Lehoczky, Beregm. tört. III. 156. – A megye ény. részének központja.
Ördög-Kalinfalva. L. Kalinfalva a.
Ötvösfalva. Ethwesfalwa. (1457: M.-szig. lyc. gyűjt.) Huszttól keletre találjuk.
Patak. L. Mikolapatak a.
Peterman(-falva). L. Petrova a.
Petrova. Petrowa. (1411: Lelesz. metal. Maramaros. 18., 1489: Lelesz. B. 247.) Szigettől dk. esik. Bizonyára ugyanegy ezzel az 1460-ban föltűnő: Peterman, Petermanfalva is. (Dl. 15428.)
Polonya, Polyána, Polyánfalva. Polyna. (1411; Lelesz. metal. Maramaros. 18.) Polonya. Polanya. (1459: Lelesz. 70. 2., 1463: Lelesz. metal. Maramaros. A.) Pojana. (1489: Lelesz. B. 247.) Poyanfalva. (1458: Lelesz. 69. 23.) Polyána nevű hely több is van ma a megyében. 1411-ben valószínűen Rusz-Polyána értendő, Ruszkovától – a melylyel együtt fordúl elő – nem messze k. felé; 1463-ban Lipcse-Polyána. dk. Dolhától, a melylyel együtt járják meg határát, végre 1458-ban a mai Sajó-Polyána, dny. Sajótól, a melyel együtt szerepel.
Rahómező. 1477: Lelesz, elench. statut. – Bocskó és Lonka m. tűnik föl. Ezektől ék. a Tisza völgyében találjuk ma Bocskó-Rahó és Akna-Rahó helységeket.
Remete. 1437: Wenzel, Bányászat t. 366. – Técső m. kd. fekszik. Nagy-Lajos király által 1363-ban Boldogasszony tiszteletére alapított pálos kolostorral. mely pl. 1461-ben és 1527-ben is fönnállt. (Rupp. II. 387., 1461: Lelesz. 72. 2., 1527: M.-szig. lyc. gyűjt.)
Ripina. Ripina. Rypina. (1460. 1496: Wenzel, Bányászat t. 362. 364.) A mai Ripinye, Ökörmezőtől ény.
Róna. Rohina. (1373: Dl. 6132.) Felsewrowna. (1390: Lelesz. metal. Maramaros. 15. és 30.) Alsorona. (1402. 1480: Wenzel, Bányászat t. 358. 363.) Rohnya. (1411: Lelesz. metal. Maramaros. 18.) Rona. (1418: Lelesz. metal. Maramaros. 26., 1459: Dl. 5114.) Salifodina Rona. (1431: Vécsey cs. llt. fasc. 1. n. 18.) Fodine (regales) Rona. (1460: Dl. 15428.) Ma is Alsó- és Felső-Róna, Szigettől keletre. 1431-ben, 1459-ben és 1460-ban említik az itteni sóbányákat és a sókamarát is, melyekkel együtt a király bírta.
Rozavlya. Hrozwla. Rozanlay. Rozaullya. (1390. 1411: Lelesz, metal. Maramaros. 15. és 18., 1450: Huny kora. X. 272., XI. 118., 1469: Lelesz. B. 247.) Harozlaulye. (1473: Lelesz: D. 224.) A megye dny. részében, az Iza m. találjuk.
Ruszkova. Ruzkowa. (1411: Lelesz. metal. Maramaros. 18.) A megye dny. részében, Petrovától dk. fekszik. Ugy látszik ugyanez a helység fordul elő «Orisfalw, Orozfalw» néven 1390-ben. 1473-ban és 1480-ban. (Lelesz: met. Maramaros. 15. és 19., Lelesz. D. 224. és Wenzel, Bányászat t. 363.)
Sajó. Sayo. Sayow. (1411: Lelesz. metal. Maramaros. 18., 1450: Huny. kora. X. 272., XI. 118., 1458: Lelesz. 69. 23.) Sajou. (1420: M.-szig. lyc. gyűjt.) A megye dny. sarkában fekszik, az Iza m.
Sándorfalva. Sandorfalva. (1465: Lelesz. elench. statut.) Huszttól kd. találunk ma ily nevű helységet.
Sófalva. Sofalwa. (1462: Lelesz. 5.) Huszttól k. esik.
Somosfalva. Somosfalwa. (1475: Lelesz. met. Maramaros. 22., 1484: U. o. D., XV. század: U. o. 14.) Samosfalwa. (1479: Ujhelyi cs. llt.) Somyafalw. (? 1418: Wenzel, Bányászat t. 359.) A mai Somfalva. Szigettől dk.
Sugatag(-falva). Swgathakfalwa. Sugathagh. (1360: Fejér, IX. 3. 160., 1461: Lelesz. 72. 2., 1459: Lelesz. 70. 26.) Utraque Swgathak. (1472: Lelesz. D. 226.) Sóbányahely már 1355-ben, midőn a szomszédos Gyulafalva határleirásában «via ad fodinas salium ducens» is előfordúl. – Ma Akna- és Falu-Sugatag, Szigettől kissé dk.
Szacsal. Kys Zachal. (Kenézség 1453-ban. Orsz. Lltár. Helytart. tan. oszt. Nobilitare. 1799. fons. 48.) Zachal poss. (1486: U. o.) Zachol. (1495: csebi Pogány cs. llt.) Visótól d. találjuk, az Iza felső völgyében.
Száldobos. Zaldobos. (1389: Dl. 7481.) Visk m. é. fekszik
Szaploncza. (Szoponcza.) Zapancha. Zoponcza. (1389: Dl. 7481; 1390: Lelesz. metal. Maramaros. 38.) Chaponcha. (1427: M.-szig. lyc. gyűjt.) Scoponcha. (1461: Hosszumező város llt.) Zaploncza. (1468: Huny. kora. 308.) Zaponcza. (1492: Kolosmon. prot.) A mai Szaploncza, dny. Hosszumezőtől, a melynek határosa gyanánt emlegetik.
Szarvaszó. Zarwazow. (1390: Lelesz. metal. Maramaros. 38., 1460–61: Dl. 15428.) Sarwazo. (1461: Hosszum. város llt.) Hosszumező és Sziget város közt fekszik.
Szeklencze. Zeklenche. Zenkoleuche. (1389: Dl. 7481; 1391–1406: Dl. 29740.) Huszt és Visk közt -találjuk, mely utóbbival határosnak mondják 1389-ben.
Szelistye. Zelisthe. Zelesthye. (XV. század: Lelesz. metal. Maramaros. 14., 1495: csebi Pogány cs. llt.) Ma Felső-Szelistye, a megye dk. sarkában.
Szerfalva. Zerfalwa. Syrpfalwa. (1459: Lelesz. 70. 25., 1475: Lelesz. metal. Maramaros. 22., 1484: Lelesz. 2.). A mai Szerfalva (Szirth). Akna-Sugatag m. dél felé.
Szlatina(-falva.) Slathanyfalwa. Zlatina. Zlathyna. (1360: Fejér. IX. 3. 160., 1458: Lelesz. 69. 23.. 1959: Lelesz. 70. 26., 1460–61: Dl. 15428.) 1458 ban úgy látszik a mai Szlatinka értendő, ény. Sajótól, a melylyel együtt fordúl elő: a másik két oklevélben pedig a Sziget melletti mai Szlatina helység. Utóbbinak emléke különben ugyancsak 1458-ban szintén főlmerűl. (Huny. kora. X. 601. l.
Szurdok Zwrdwk. Swrdok. (1408: Fejér. X. 4. 709., 1411: Lelesz. metal. Maramaros. 18., 1459: Lelesz. 70. 2.) Surdok al. nom. Barczanfalwa. (1408: Wenzel, Bányászat t. 358.) Szigettől dk, fekszik az Iza partján, Barczánfalva szomszédságában.
Talabor. Talabor. (1389: Dl. 7481; 1485: Perényi cs. llt.) A mai Talaborfalu, a hasonló nevű folyó m., Técsőtől é.
Taracz(-kőz). Taraczkeuz poss. (1378: Wenzel Bányászat t. 356. Szirmay után. Ugocsam, tört. 143. 145.) Taraz inter fluvios Taraz et Ticiam. (1389: Dl. 7481; 1419: Perényi llt.) Tharazkez. (1492: Kolosmon. prot.) Ma Taraczköz, Técsőtől k. – 1373-ban a bélteki Drágfiak birtokai közt. Bustyafalvával együtt egy: «Carazo» nevű helyet sorolnak föl. Ugy vélem, csupán Taraczközt érthetjük alatta. (Dl. 6132.)
Uglya. Wglya. Vgla. (1406: Lelesz. metal. Maramaros. B., 1411: U. o. 21., 1458: Lelesz. 69. 22.) Técsőtől é. esik.
Uj-Bárd(-falva). Vybarfalua. (1389: Dl. 7481.) Vybard. (1430: Wenzel. Bányászat t. 360.) Vybrad. (1464: Lelesz. el. statut. ) A mai Uj-Bárd, Bustyaháza, Vajnág és Száldobos m., a melyekkel határos volt.
Urmező. Wrmezew. (1389: Dl. 7481., 1397: Lelesz. metal. Maramaros. 34., 1449: Lelesz. 61. 59., 1492: Kolosmon. prot.) 1496-ben: oppidum, országos vásárjogát azonban határozottan csak 1505-ben nyerte. (csebi Pogány cs. llt.) Ény. esik Técsőtől, a melynek határosa gyanánt említik 1397-ben.
Uzon (Oláh-). Poss. Olah Uzon in terra Maramaros. (Nagy Lajos korából: Wenzel, Bányászat t. 346.)
Vajnokháza. (Vajnák.) Vaynokhaza. (1389: Dl. 7481; 1424: Lelesz. met. Maramaros. 8.) Waynak. (1437: Wenzel, Bányászat t. 351.) Vaynak. (1464: Lelesz. el. statut.) Waynahaza. (1480: Lelesz. D. 213.) A mai Vajnág, Bustyaháza m., a melylyel határosnak mutatják a régi nyomok is.
Váncsfalva. (Váncsokfalva.) Vanchukfalua. (1405: Dl. 28771.) Vanchfalwa. (1414: Lelesz. metal. Maramaros. 29., 1460–61: Dl. 15428.) Wanchykfalwa. (1427. és 1511: M.-szig. lyc. gyűjt.) A mai Váncsfalva, Szigettől dk.
Váralja. Warallya. (1473: Lelesz. el. statut.) Egy ízben fordúl csak elő a Drágfy-birtokok közt, Karácsonfalva és Bocskó vidékén.
Veléte. Welethe. (1420: Lelesz. el. statut., Wenzel, Bányászat t. 359.) Huszttól dk. fekszik, – ma Ugocsamegyében.
Veresmart. Weresmarth. (1418: Lelesz. metal. Maramaros. 26., 1492: Kolosmon. prot., 1495: csebi Pogány cs. llt.) Sziget m. k. fekszik.
Vinczfalva. Vinchfalwa. (1406: Dl. 28771.) Wynczfalwa. (1405: Lelesz. metal. Maramaros. 3., 1475: U. o. 22:) 1402-ben: Vynces alakban találjuk föl a Drágfiak birtokai közt. (Lelesz. D. 208.) Ma Budfalvának része. (Szilágyi István úr szíves közleménye.)
Visó. Vyso. (1390: Lelesz. metal. Maramaros. 15.) Alsó-Visó és két Visó is előfordúL (1463. 1480: lelesz. elench. statut.). Ma Alsó-, Közép- és Felső-Visót ismerünk, a megye dny. részében.
Vízköz. Wyzkez. (1457: M.-szig. lyc. gyűjt.) Vyzkez. (1462: Lelesz. elench. statut.) Ökörmező és Kelecsény közt sorolják föl.
Zadnya. (Zanynya.) Zarnya. (1454: Huny. kora. X. 418., 1463: Lelesz. metal. Maramaros. A.) Zanya. (1483: Ujhelyi cs. llt.) Dolha m. fekszik, a melylyel együtt járják meg határát 1463-ban. (L. Dolha a. is.)
Zovaj. Zowoy. (1411: M.-szig. lyc. gyűjt.) Zoway. (1471: Muz. llt., 1479: Ujhelyi cs. llt.)
Zsidó. L. Drágfiak a. az 1402. évhez.
Összesen: 128 helység.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem