HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Abos. Abos. Abows. (1427: Dl. 32690.) Abos. (1431: Dl. 12731; 1453: Huny. kora. X. 412.) Somos m. kel. találjuk.
Ábrahám. (Ábránfalva.) Abranfalua. (1427: Dl. 33690.) Abraham. Abran. (1466: Acta p. Adv. 52–32.) Ma Ábrahámfalu, Bártfától dk.
Abrány. Abraad. (1427: Dl. 32690.) Abran. Kysabran. Naghabran. (1431: Dl. 12731; 1435: Dl. 12720; 1453: Huny. kora. X. 412., 1463: Dl. 15804.) Ma Ábrány, Sóvártól dk.
Ádámfölde. Adamfeulde. (1405: Dl. 9077; 1432: Dl. 12353.) Adamfelde (1427: Dl. 32690.) 1405-ig Sáros kir. várhoz tartozott, tőle é. felé ma is megtaláljuk.
Ajatvágása. Ayathuagasa. (1427: Dl. 32690.) Palocsához tartozott. Ma Hajtuvka vagy Hajtufka, Palocsától ény.
Agyagos(-falva). Agyagus. Agyagas. (1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440.) Agagasfalua. (1427: Dl. 32690.) Makovicza várához tartozott; 1427-ben 20 j.-portával. Talán a mai Krusinyecz értendő, Szvidniktól dk.
Alsó-Babapatak L. Babapataka a.
Alsó-Bajor. L. Bajor a.
Alsó-Herman(-falva). L. Herman(-falva) a.
Alsó-Ladna. L. Ladna a.
Alsó-Őr. L. Őr a.
Alsó-Szent-Antal. L. Szent-Antal a.
Alsó-Ternye. L. Ternye a.
Alsó-Telki. L. Telki a.
Alsó-Tvarocz. L. Turóspataka a.
Alsó-Ujfalu. L. Ujfalu a.
Alsoncz. Alsonch. (1387: Zichy okmt. IV. 336.) Trocsány és Kohány m. fordúl elő. Ott találjuk ma Orsócz falucskát.
Andrásvágás. Andreas Vagassa. (1366: Suppl. anal. Scep. II. 730.) Orlóval együtt szerepel. A mai Andrejovka pusztahelynek felel meg, Palocsától ék. – Egy másik «Andraswagasa» 1490-ben Bajorral, Izséppel stb. együtt merűl föl, mely tájon ma is megtaláljuk. (Kapy cs. llt. K. fasc. III. n. 98.) Utóbbit az 1427. évi adólajstrom is ismeri: Andrasuagassa alakban. (Dl. 32690.)
Aranyas. Aranyas. (1478: Dl. 18076.) Aranyasi (máskor: Nagyfalusi) Demeter birtokos volt Nádfőn. Talán e tájon egy Aranyas nevű helység is feküdt.
Aranypataka. (Aranyaspataka.) Araniaspathaka. (1415: Dl. 10333.) Aranpathak. (1427: Dl. 32609.) Aranpathaka. (1481: Muz. llt.) Ma Aranypataka, Bártfától ény.
Ardó. Ardo Nyars. (1248: Wagner. Dipl. Sár. 458.) Ordou. (1349: U. o. 171.) Ardo. (1427: Dl. 32690.) Nyarsardo. (1466: U. o. 481.) A maí Nyárs- Ardó, Kis-Szeben m. (L. Salgó a. is.)
Asgut. Vzguth. (1437: Kapy cs. llt. P. fasc. II. n. 7.) Asgwth. Assguth. (1427: Dl. 32690.) Asguth. (1437: Soós llt.) Felsewasguth. (Nemesi névben. 1438: Kapy cs. llt. T. fasc. III. n. 2.) 1427-ben az Asguti, Sebesi (Sinka) és Daczó családoknak összesen 30 j.-portájukkal. – Ma Alsó- és Felső-Asguth, Eperjestől ék.
Asszupatak. L. Szuhadolna a.
Babapataka. a) Babapathaka. (1427: Dl. 32690.) Babapathak. (1437: Dl. 13131.) Balpataka. (1458: Lelesz. 69. 15.) Bapathaka. (1487: Dl. 19263.) Mint a Szécsiek, sóvári Soósok és Csaholyiak birtokát ugyanazt a falut jelöli mind a három név. Ma egy Babafalu nevű helységet találunk azon a vidéken, a hol e helységnevek föltűnnek. – b) Balpataka nevű falu Szebentől ék. ma is van, ez azonban 1441-ben más helységekkel együtt tűnik föl, s a fentebbi Babapatakával nem tévesztendő össze, bár a pápai tizedlajstrom «Kalapataka, Pabapataka» néven nevezi. (317. 370. l. és Lelesz. el. statut. ) Utóbbi helységet az 1427. évi adólajstrom: Felsebabapathaka (a Gombos családé), és Alsobabapathaka (nobilium) néven ismeri.
Bacsamező. Bachamezej. (1248: Wagner. Dipl. Sáros. 281.) Bachamezew. (1427: Dl. 32690.) A mai Pusztamezőnek látszik megfelelni, Palocsa mellett dk.
Bajánó. Bayano. (1435: Dl. 12720; 1462: Dl. 15733.) Szent Imre és Jesztreb szomszédságában tűnik föl.
Bajor. Felsebayor. Bayor. (1427: Dl. 32690.) Felsew Bayor et Alsobayor. (1490: Kapy cs. llt. K. fasc. III. n. 98.) 1427-ben Felső-Bajoron 8, – Bajoron 26 jobbágy-portát találtak. – Ma Bajor, Sóvártól nyd.
Bajorvágása. (Bajorhau.) Bejer Vagassa. (? 1366: Suppl. anal. Scep. II. 130.) Bayorhawo. (1427: Dl. 32690.) Bayorwagasa. (1437: Dl. 17110; 1430: Dl. 18378.) Boyarwagasa. (1478: Dl. 18076.) 1427-ben kisebb része (3 jobbágy- porta) Palocsához tartozott, nagyobb része (10 jobbágy-porta) a Berzeviczieké volt. – Ma Bajorvágás, Palocsától délre.
Baksa. Baxa. (1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440; 1427: Dl. 32690.) Makovicza tartozéka volt, 1427-ben 24 jobbágy-portával. – Ma Boksa, a megye határszélén, Sztropkó m.
Balázsvágása. Balazuagasa. (1427: Dl. 32690.) Balaswagasa. (1480: Dl. 18378.) Berzeviczétől ny. esik.
Bálintvágása. Mint a Csaholyiak birtoka fordúl elő Margonya és Mátévágása vidékén. (1477: Lelesz. el. statut. )
Balpataka. L. Babapataka a.
Bartosfalva. Barthusfalwa. (1427: Dl. 32690.) Barthasfalwa. (1454: Muz. llt.) Bártfától d. esik.
Beharó. L. Kőberher a.
Beke. Beke poss. (1475: Dl. 17735.) Siroka vidékén fekhetett.
Belcella. Belcella. (1427: Dl. 32690.) Krucsó és Ortolt közt sorolja föl lajstromunk, mint 20 jobbágy-portás helyet.
Belovezsa. Belauese. -ueze. (1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440.) Belouisa. Belauesse. (1427: Dl. 32690.) Belowesa. (1492: Dl. 3022.) 1427-ben a Czudaroknak 58 (avagy, két ízben soroltatván föl – csak mintegy felényi) jobbágy-portájokkal. – A mai Belovezsa, Bártfától kel.
Benedekvágása. (Benedikócz) Benedekuagasa. (1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440; 1427: Dl. 32690.) Makovicza várhoz tartozott; a mai Benedikócz, Kurima m. k. 1492-ben már «Benedikocz»-nak is nevezik. (Dl. 3022.)
Berettő. Berethe. (1420: Dl. 10958; 1427: Dl. 32690; 1435: Dl. 12720; 1462: Dl. 31786.) Somos közelében dél felé találjuk.
Berki. Berky. (1427: Dl. 32690; 1429: Kassa v. titk. llt. Szakalya. 1–2., 1478: Dl. 18154.) Eperjestől dny. esik.
Bertold. (Bertót.) Villa Bertholdi. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.) Bertoth. Berthold. (1341: Anjouk. okmt. IV. 39., 1432: Muz. llt.) Berthowld. (1427: Dl. 32690.) Szebentől dny. esik.
Berzenke. Bezdenke. (1447: Dl. 31567; 1470: Dl. 31932.) Radács és Dobrova közt sorolják fól. Ott találjuk ma Berzenke helységet (Sóvártól ny.), mely azonban 1427-ben és 1481-ben ez alakban (Berzenke) is fölmerűl. (Dl. 32690. és Lelesz. el. statut. – L. Karacsatelke a. is.)
Berzevicze. (Brezevicze.) Brezeuiche. Brezeuice. (127: Dl. 82690.) Berzewicze. Brezewicze. (1432: Dl. 12438; 1469: Dl. 17110.) 1427-ben a Berzeviczi rokonságnak (Henrik, Mihály, Péter) összesen 58 adózó jobbágyportájával. – A Tárcza m., Héthárstól ny. fekszik.
Bezdenke. L. Berzenke a.
Bikszád. Bykrad. (1423: Dl. 11432.) Bichzad. (1447: Dl. 32690.) Sizakalya várához tartozott.
Bisztra. Bistra. (1427: Dl. 32690.) Bystra. (1438.. 1465. és 1474: Soós cs. llt.) 1438-ban Szent Antal tiszteletére szentelt tornyos kőtemplommal. Részben sóvári Soós, részben Rozgonyi birtok volt (V. ö. 1402: Dl 8749.); részben Sáros-, részben Zemplénmegyében feküdt, Hanusfalva m., a melynek szomszédja ma is dk. felé. (Sárosm.)
Bisztre-Keszi. L. Keszi a.
Bodonlaka. Bodonlaka. (1427: Dl. 32690; 1473: Jászó. prot. 13. fol. 2., 1495: Kapy cs. llt. B. fasc. VIII. n. 1.) Kis-Szeben mellett k. é. találjuk.
Bodos. (Bodolófalva. Bodosfalva.) Poss. Varhegye alias Bodolofalva. (1346: Wagner.
Dipl. Sáros. 54.) Sáros vártól elválasztatván, a Mocsolyaiak kezére jut, kik «Bodos» néven 1427-ben is bírják. (Dl. 32690.) Bizonyára ugyane helységet kell értenünk az 1456-ban föltűnő «Bodos alio nom. Varhegyallya» (1. Usz család), valamint az 1363. évi «Bodusfalva» s az 1483-ban említett «Bodos» a. is. (1363: Haz. oklt. 267., 1456: Szepesi kápt. llt. L. f. 1. n. 1., 1483: Jászó. Statut. H. 3. n. 52.)
Bogdány. Bogdan. (1427: Dl. 32690; 1435: Dl. 12720.) Somostól dk. találjuk.
Bokva. (Bokócz.) L. Bukolcz a.
Boltafalva. (Boltfalva.) Bolthfalwa. Bothafalwa. Boltfalva. (1419: Dl. 10853; 1427: Dl. 32690; 1437., 1438. és 1474: Soós llt.) Sóvár vidékén feküdt, – úgy látszik Hanusfalva felé.
Bolyár. Balar. (1291: Árpádk. uj okmt. X. 71.) Bolar. (1427: Dl. 32690.) Bolyar. (1435: Dl. 12720; 1453: Huny. kora. X. 412.) 1427-ben 20. j.-portával. – Somostól dk., Abaujmegye határán fekszik.
Bolykvágása. L. Valykvágása a.
Bonyita. Bonitha. (1427: Dl. 32690.) Bonytha. (1447: Dl. 14048; 1496: Jászó. f. 23. n. 27.) A megye dk. szögletében találjuk.
Boroszló. Porozlo. (1427: Dl. 32690.) Borozlo. (1435: Dl. 12720.) 1427-ben a mislyei prépostság jobbágyai 31 portától adóztak itt. Somos m. kel. fekszik.
Böglér. Bewgler. (1454: Dl. 24541.) Olajpatakkal együtt tűnik föl.
Böki. Buky. Beky. (1351: Anjouk. okmt. V. 510., 1430: Dl. 12190.) Bwky. (1427: Dl. 32690.) Somostól d. esik.
Bruchekmal. Poss. Pruchekmal. (1410: Wagner. Dipl. Sáros. 360.) Uszfalva körűl feküdt? Ugy látszik, ennek a helységnek felel meg az 1427. évi adólajstromban a Gombos cs. birtoka gyanánt Osztropataka és Szék közt fölsorolt: Pebchelmal nevű falu.
Buczló. (Buzló.) Buchlo. (1408: Dl. 9434.) Buzlow. (1427: Dl. 32690.) Buzlo. (1475: Lelesz. Acta. Bercsényiana. f. 9. n. 35., 1483: Jászó. prot. A. f. 50.) Ma Buczló, Bártfától dk.
Budamér. (Bodomér.) Bodomer. (1427: Dl. 32690.) Kysbudamer. Nagbudamer. (1435: Dl. 12720.) Budomir. (1462: Dl. 31786.) Ma Budamér, Abaujmegye szélén, Kassától ék.
Budina. Villa Budina. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.) Hermány és Szinye-Lipócz helységekkel együtt merűl föl.
Buják. Bwyak. (1427: Dl. 32690; 1435: Fejér. IX. 7. 699., 1486: Kassa v. titk. llt. Buják. 1., 1490: Kapy cs. llt. K. fasc. III. n. 98.) Sóvártól ny. esik.
Bukolcz. Bokoch. Bokouch. (1379: Dl. 6593., 6594.) Bokwa. (1379: Dl. 6598.) Bukolch. Bwkoch. Bwkovch. (1414: Dl. 10187; 1416: Dl. 10440.) Makovicza várához tartozott; a megye határszélén, Sztropkótól ék. fekszik. – 1379-ben Zemplénhez számítják. – Úgy látszik ezt a falut kell értenünk az 1427. évi adólajstromban a Czudarok birtokában fölmerűlő: Buchke a. is. (1427: Dl. 32690.)
Csábolcz. Chabolth. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.) Chabolch. (1427: Dl. 32690.) Szinye és Bertót helységekkel együtt emlegetik. (1320.) Az 1427. évi adólajstrom Kisfalud és Osztropataka közt sorolja föl.
Csalános. Chalanus. (1427: Dl. 32690.) Chalanos. (1438. és 1474: Soós llt.) Sóvár vidékén feküdt, úgy látszik a mai Sós-Ujfaluhoz közel.
Csaplyan. Chaplyan. (1387: Zichy okmt. IV. 336.) Caplan. (1427: Dl. 32690.) Trocsány vidéki helységekkel együtt tűnik föl. (1387.)
Cselfalva. Chelfalua. (1427: Dl. 32690.) Kelfalua. (1439: Kapy cs. llt. T. f. III. n. 2.) Chelfalwa. (1465: Soós llt.) 1427-ben Varju Györgynek 10, – egy Miklós nevű nemesnek pedig 13 j.-portája volt itt. – Ma Cselfalu, Eperjesről ék. (L. Komlós a. is.)
Cservelyes. Cherweles. (1412: Wagner. Dipl. Sáros. 365., 1479–80: Dl. 18803.) Cherueles. (1427: Dl. 31690.) Cerveles. (1463: Kapy cs. llt. K. fasc. IX. n. 10.) Kükemező vidékén keresendő.
Csipkés. Chypkes. (1427: Dl. 32690.) Szeben m. k. találjuk.
Csizeny. Chyzen. (1415. 1416.) Makovicza várhoz tartozott. (Idéz. ott.) Talán a mai Tisinyecz(?), Szvidniktól dk.
Csonkafalva. Chonkafalva. (1366: Lelesz. met. Sáros.) Jakabfalva helységgel volt határos, Szeben m.
Csudafalva. (Czudafalva.) Chudafalva. (1427: Dl. 32690.) Czudafalwa. (1475: Dl. 17735.) Chiudafalwa. (1497: Wenzel. Bány. t. 400.) Nemesi névben és előnévben akadunk rá.
Czerne. Cerne. Cherne. (1427: Dl. 32690.) A Tarkövi-Tárczai rokonságnak 27 jobbágy-portájával. – Berzevicze és Héthárs vidékén feküdt.
Czernina. Czernyna. (1492: Dl. 3022.) Bártfától k. esik.
Czetlevágása. Chetleuagasa. Cetlewagasa. (1415. 1416.) Makoviczához tartozott (idéz. ott); Gáboltó m. fordúl elő. Talán a mai Czigelka, Gáboltó m. ény. – 1492-ben egy: Czygla és egy Czygloka nevű helység merűl föl e tájon. Az utóbbi látszik a régi Czetlevágásának, illetve a mai Czigelkának megfelelni. (Dl. 3022.)
Czigla. Cekla. (1427: Dl. 32690.) Czygla. (1492: Dl. 3022.) 1427-ben a Czudarok jobbágyai 44 portától adóztak itt. – Zborótól k. találjuk.
Damonkosfalva. Damancosfalua. (Nemesi névben. 1370: Haz. oklt. 289.) Az Usz családdal kapcsolatban említik.
Darócz. Daroch. (1427: Dl. 32690.) Darocz. (1462: Dl. 15768.) Héthárstól ny. esik.
Decske. Dechke. Deczke. (1427: Dl. 32690; 1435: Dl. 12720; 1462: Dl. 15793.) Erdőcskével együtt tűnik föl 1462-ben. A mai Decskő major. Várgony m., Somostól k.
Deczelhalma. L. Pósalaka.
Deléte. Deletha. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.) Delethe. (1427: Dl. 32690.) Nagy-Sárostól ny. találjuk.
Delne. Delne poss. iuxta aquam Delne sita. (1329: Sztáray oklt. I. 60.) Delne. (1474: Soós llt.) L. delnei Kakasok a.
Delne-Keszi. L. Keszi a.
Deméte. Demethe. (1427: Dl. 32690; 1455: Dl. 14908.) Alsó-Demethe. Felsew Demethe. (1461: Lelesz. 25.) Szebentől k. esik.
Dienesfalva. Dienesfalva. (1412: Wagner. Dipl. Sáros. 365.) Kálnással és Pósfaluval együtt tűnik elénk.
Dobó. Dobow. (1423: Dl. 11351.) Dobo. (1427: Dl. 32690.) 1427-ben a Dobóiaknak 15, s a pannonhalmi apátnak 17 j.-portájával. – Héthárstól d. találjuk.
Dobrova vagy Dubrava. Dubrava. Dobrowa. (1343. 1349: Anjouk. okmt. IV. 350., V. 320., 1470: Dl. 31932.) Ma puszta Sekles és Sáros közt.
Dolnafő. Dolnafw. (1453: Huny. kora. X. 412.) A megye dk. vidékén fekvő helységekkel együtt merűl föl. Eperjestől nem messze dél felé feküdt.
Dubinna. Dubynna. (1415. 1416: Dl. 10333. 10440.) Dubina. (1427: Dl. 32690.) Makoviczához tartozott; 1427-ben 35 j.-portával. – Ma Dubine, Bártfától dk.
Dubova. Duboua. Dubva. (1415. 1416.) Makoviczához tartozott (idéz. ott); Zborótól keletre esik:
Dukafalva. Dukafalwa. (1482: Lelesz. elench. statut. ) Ma Dukafalu, Hanusfalvától ény. – Úgy vélem e helységet kell értenünk az 1427. évi adólajstromban a Bánó László birtoka gyanánt fölsorolt Lukafalua helység a. is. (1427: Dl. 32690.) Dukafalvát e lajstrom nem ismer.
Duplin. Dublen. (1379: Dl. 6593.) Dupplyn. Duplen. Dopplen. (1414: Dl. 10187; 1415: Dl. 10333.) A mai Duplin, a megye határszélén, Sztropkótól kissé ény. – 1379-ben Zemplénhez számítják. Tán ez a falu értendő (vagy tán Dubova ? vagy épen: Dolhony ?) az 1427, évi adólajstrom ismeretlen Dorphin helysége alatt, melyben a Czudaroknak nem kevesebb mint 40 j.-portájok volt. (Dl. 32690.)
Eberharth(-vágása). Eberharthwagasa. (1408: Szepesi kápt. llt.) Eberhard. (1427: Dl. 32690.) Eberczhaw al. nom. Eberharth. (1449: Lelesz. 81. 21–28) Oberharth. (1454: Muz. llt.) Klucsó. Siba és Richvald helységekkel egyszerre említik. Bizonyára az e tájon fekvő mai Hervartó, mely különben 1448-ban «Herborthow» alakban is fölmerűl. (Muz. llt.)
Endrejoka. Endreoka. (1427: Dl. 32690.) Palocsához tartozott. – Ma puszta, Andrejovka néven, Palocsától ék.
Endrevágása. Endreuagasa. (1415. és 1416: Dl. 10333. és 10440; 1427: Dl. 32690.) 1415–1416-ban Makovicza várához tartozott; 1427-ben 24. j.-portával. – Ma Andrejovo, Bártfa és Zboró közt.
Enyiczke. Enizke. (1427: Dl. 32690.) Enezke. (1438: Kapy cs. llt. T. fasc. III. n. 1., 1478: Dl. 18076.) Sóvár m. dny. fekszik.
Erdőcske. Erdechke. Erdewske. Erdewczke. (1442: Dl. 8728; 1427: Dl. 32690; 1435: Dl. 12720; 1462: Dl. 16793.) Sóvártól dkeletre esik.
Estvánvágása. Estuanuagasa. (1427: Dl. 32690.) Ma Istvánvágás, Kis-Szebentől dny.
Eszleng. L. Henszling a.
Feketekut. Fekethekwth. (1427: Dl. 32690.) Feketheguth. Feketekuth. (1469: Akad. kézirattár, Dl. 16876.) Swarczbron. (1478: Dl. 18076.) Fekethewth. (1480: Dl. 18378.) Palocsától dny. esik.
Feketepatak. Fekethepathak és Kysfekethepathak. (1427: Dl. 32690.) Duo Fekethepatak. Fekethewpathak. (1415. 1416.) Makoviczához tartozott (idéz. ott); Zboró vidékén feküdt. A mai Csarnó lehet, Zborótól nem messze dk.
Fel-Sebes. L. Sebes a.
Felső-Asgut. L. Asgut a.
Felső-Babapataka. L. Babapataka a.
Felső-Bajor. L. Bajor a.
Felső-Hermán(-falva). L. Hermán (-falva) a.
Felső-Ladna. L. Ladna a.
Felső-Lipócz. L. Lipócz falu és vár a.
Felső-Szent-Antal. L. Szent-Antal a.
Felső-Ternye. L. Ternye a.
Felső-Tvarócz. L. Turóspataka a.
Felső-Ujfalu. L. Ujfalu a.
Ferenczvágása. Ferenczwagasa. (1437: Dl. 13131; 1458: Lelesz. 69. 15., 1487: Dl. 19263.) Ma Ferenczvágás puszta, Girált m.
Ferzsó. L. Szverzsó a.
Fias. Fyas. (1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440; 1427: Dl. 32690.) Makoviczához tartozott. Hanusfalvától kissé ék. esik. 1474-ben Zemplénhez számítják. (L. ott.)
Finta. Terra speculatorum nostrorum (a király) Eur vulgariter dictorum Fyntha. (1272: Wagner. Dipl. Sáros. 287.) Fyntha. (1373: Dl. 6159., 1345: Haz. okmt. V. 66., Dl. 6160; 1435: Dl. 23301.) Fintha. (1427: Dl. 32690.) A Dobiaknak 50 j.-portájával. – Eperjestől ék. találjuk.
Főlpatak. Fewlpathak. (1492: Dl. 3022.) Makovicza várához tartozott. Bizonyára megfelel valamelyik e tájon 1415. és 1416. évben előforduló, szintén «patak» összetételű helységnek.
Frankvágása. Frankuagasa. (1427: Dl. 32690.) A Somosiaké volt ekkor, 12 j.-portával.
Frics. Ferych. (1330: Wagner. Dipl. Sáros. 236.) Frych. (1427: Dl. 32690.) Frich. (1454: Dl: 25210; 1470: Soós llt.) Eperjestől ny. esik.
Frishau. Frychhaw. (1427: Dl. 32690.) 24 j.-portával. Ugy látszik, a Kis-Szebentől ék. fekvő mai Fricsko értendő.
Fulyán. Fwlyan. (1410: Kapy cs. llt. K. fasc. II. n. 21.) Fulyan. (1427: Dl. 32690; 1440: Dl. 13589.) Eperjestől ék. fekszik.
Galbatő. L. Gibolt a.
Garabócz. (Garbócz, Grabócz.) Garbolch. (1352: Anjouk. okmt. V. 542.) Kurima, Dubina, Sasova sat. helységekkel együtt tűnik föl. Talán az odább ny. nem messze fekvő mai Hrabócz. – 1415 és 1416-ban, mint Makovicza vár tartozéka ugyane vidéken egy: Grabolch, Graboch. – 1427-ben mint a Czudarok birtoka. egy: Garabolch nevű helység fordul elő. Ugy látszik ez alatt is a mai Hrabócz értendő. E helységet különben 1492-ben mai «Hrabocz» alakjában is föltaláljuk. (Dl. 32690., 10333., 10440., 3022.)
Gerált. Geralth. (1427: Dl. 32690; 1476: Wagner. Dipl. Sáros. 391.) Eperjes és Bártfa közt fekszik.
Gércze. – Gercze. (1480: Dl. 18327.) Nemesi névben. Tán Sárosban feküdt.
Gerendely. 1261: Nagy Iván i. m. Bánó csal. a. – Megymezejével és Margonyával együtt merűl föl.
Gerenye. Gerenye. (1379: Zichy okmt. IV. 91.)
Gergellaka. (Gergelyfalva.) Geregurlaka. (1332–7: Páp. tiz.-l. 370.) Gergellaka. (1427: Dl. 32690; 1476., 1506: Wagner. Dipl. Sáros. 242., 393.) Azonos lehet az 1248-ban és 1347-ben ép e tájon fültünő «Gregorfalva»-val és az 1274-ben előforduló Geregurfelde-vel is. (U. o. 290. 458. l. és 1347-hez: Kapy cs. llt. K. fasc. II. n. 2.) Nagy-Sárostól é. esik.
Gerla(-vágása). a) Gerlawagasa. (1410: Kapy cs. llt. K. fasc. II. n. 21.) Gerlah. (1427: Dl. 32690.) 1410-ben Kapi várához tartozott. Az 1427. évi adólajstrom szerint e helységben özvegy Ternyeinének 25, a Kapiaknak 19 j.-portájok volt. – b) Gerla. (1440: Dl. 13589.) Együtt merűl föl Venéczével. melytől ék. (Bártfától ny. é.) találjuk ma Gerlahót.
Gibolt. Geubold. (1277: Árp. okmt. IX. 167.) Gybolth. (1364: Dl. 5343., 5344. és 5345; 1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440; 1429: Dl. 32690.) Galbathew. (1492: Dl. 3022.) Makovicza várhoz tartozott, vámjával együtt. 1427-ben 36 j.-portájok volt itt a Czudaroknak. – Ma Gáboltó, a megye ény. sarkában.
Giralt. Geralth. (1487: Dl. 19263.) Long és Nyires közt sorolják föl tehát csak az ezek m. fekvő mai Giráltra (és nem a Kis-Szebentől ék. eső Geraldra) kell gondolnunk.
Gombosfalva. Gombosfalva. (1435: Wagner. Dipl. Sáros. 60.) Kis- Szebentől kel. esik.
Gribo. Grebo. (1414: Dl. 10187.) Szvidniktől keletre találjuk.
Gyecsehalma. L. Pósalaka a.
Györkvágása. Gyewrkuagasa. (1427: Dl. 32690.) Palocsához tartozott. Ma Gyurkó néven puszta, Palocsa m. d.
Gyülvész. Gywluez villa. (1419: Dl. 10858; 1438. és 1474: Soós llt.) Gylwes. (1427: Dl. 32690.) 1438-ban fakápolnával. A Delne m. feküdt. Ma Gulyvész, Sóvár m. dk.
Hamburg. Hempborgh. (1427: Dl. 32690.) Hambugh. (1437: Dl. 17110.) Hambwrk. (1462: Dl. 15758.) 1427-ben a Berzeviczi-rokonságnak 36 j.-portájával. – Berzevicze m. találjuk.
Hankvágása. Hankuagasa. (1427: Dl. 32690.) Hankwagasa. (1437: Dl. 13046; 1454: Dl. 24541.) 1427-ben a Perényieknek 30 j.-portájokkal. A mai Hankócz, Bártfától dk.
Haradisa. (Hradisa.) Hragista. (1427: Dl. 32690.) Haradicha. Haradischa. (1454: Dl. 24541; 1455: Dl. 14908.) A mai Hradiszkó, Zsetek m. nyug., a melylyel együtt tűnik föl.
Harapkó. Hrabkow. (1427: Dl. 32690.) Harapko. (1428: Dl. 11959.) Rabko. (1468: Muz. llt.) Rapko. (1485: Jászó. prot. A. fol. 70.) Szent-Kereszttel együtt fordúl elő. A mai Hrabkó, Sóvártól ny. Benne 1334 körűl Perényi Miklós az Ágoston-rendi remeték számára perjelséget alapított, mely a XV. sz.-ban is fönnállt. – Az 1427. évi adólajstrom két ily nevű helységet ismer. Ezek egyike a fentebbi Hrabkónak felel meg s ekkor a Tornyos Péteré volt 22 j.-portával; a másik (Eberharth és Tölgyszék közt fölsorolva) a «Lengend» Péteré. E két helység azonban ugyanegy is lehet.
Hasságy. Hasagh. (1427: Dl. 32690.) Hassaag. (1481: Dl. 18519.) Hasagh. (1481: Dl. 18520.) Ma Harság, Sóvártól dk.
Hedrich. (Hedreh, Henrikfalva.) Villa Henrici. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.) Hedrychfalwa. (1330: U. o. 236.) Hedrech. (1403: U. o. 352.) Hedreh. (1427: Dl. 32690.) Hedrich. (1430: Muz. llt.) Hedrych. (1454: Dl. 25210.) Ma Hedri, Kis-Szebentől dny.
Henning. (Hannig.) Ohennengh. (1423: Dl. 11351.) Hennyngh (1427: Dl. 32690.) Hennygh. (1454: Dl. 24541.) 1427-ben a Perényieknek 16, – a Henningieknek pedig 11 j.-portájával. – Ma Hőnig, Héthárstól ék.
Henszling. (Hazsling.) Henslingh. (1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440.) Ezleng. (1427: Dl. 32690.) Hazlyngh. (1492: Dl. 3022.) 1427-ben igen nagy helység volt, a Czudaroknak 77 j.-portájával. – A mai Hazslin, Bártfától k. é.
Herbartó. L. Eberharth a.
Herdegenshau. (Hertelhau.) Herdegenzhaw. (1341: Haz. oklt. 228.) Herdunyhan. (Bizonyára elferdítve. 1337: Wagner. Dipl. Sáros. 33.) Herdegenshorr, que nunc Peklen vocatur. (1439: Kollár-féle gyűjt. a nemz. muz. 2297. fol. lat. Szintén ferdítve.) Uszfalu, Salgó sat. vidékén fekhetett. Azonos lehet ezzel az 1427-ben Héthárs vidékén két ízben is előforduló: Hertelhawo. (Dl. 32690.)
Herencsér. Hereneher. (1345: Anjouk. okmt. IV. 488.) Lucskával együtt említik. Bizonyára a mai Harcsár-Lucska őrzi nevét. Tarka m. dk.
Herhely. Herhe. (1480: Dl. 18327.) Kurimától dny. esik.
Herknecht. Herknechth. (1449: Lelesz. f. 61. n. 21–28., 1454: Muz. llt.) Bártfa közelében dny. eső helységekkel együtt fordúl elő. Ott találjuk ma Hertnek falut. – E helységet kell értentink az 1427. évi adólajstromban a Perényiek birtoka gyanánt fölsorolt: Herkethh a. is. (Dl. 32690.)
Herman(-falva). Villa Hermanni sup. et inf. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.) Cives de Herman. (1454: Dl. 25210.) Nagherman (1372: U. o. 346., 1420: U. o. 375., 1479: Kapy cs. llt. Misc. S. n. 12.) Az 1427. évi adólajstrom egy: Felsew Herman és egy: Nagherman nevű helységet ismer. Előbbiben a Sebesi vagy Sinka családnak 11, utóbbiban ugyanennek 18, a Semseieknek pedig 13 jobbágy-portájok volt. – Ma Hermány, Nagy-Sárostól ny.
Herman(-vágása). Herman. Hermanuagasa. (1427: Dl. 32690; 1438. 1465. és 1474: Soós cs. llt.) 1427-ben a Sósoknak 19 j.-portájával; 1438-ban fatemplommal. A mai Tapoly-Hermány, Hanusfalvától d. Olykor Zemplénhez számítják.
Hidegkut. Hidegkwth. (1427: Dl. 32690.) Hydekwt. (1462: Kapy cs. llt. H. fasc. IV. n. 4.) Hydegkuth. (1463: U. o. n. 5., 1489: Dl. 19462.) Pred. Hydegkwth. (1487: Kapy cs. llt. u. o. n. 14.) Ma puszta Kapi m.
Hirinna. Hytinna vagy Hyrinna.- Makovicza vár (idézve ott) tartozékai közt. (1415. 1416.) Ugy látszik a mai Kurinka, Hazslin mellett, a melylyel együtt szerepel.
Horány. Horaan. (1491: Kassa v. llt. rendezetlen.) Somostól d. és dny. eső helységekkel együtt tűnik föl.
Hosszumező. Huzzywmeze. Huzzywmezew. (1415. 1416.) Hwzwmezew. (1427: Dl. 32690.) Makovicza várához (idéz. ott) tartozott; 1427-ben 26 j.-portával. – Ugy látszik a szomszédos mai Hosszurét értendő alatta.
Hrabkó. L. Harapkó a.
Hrabócz. L. Garbócz a.
Istvánfalva. Ily nevű helység tűnik föl Zsálmány, Kükemező stb. (1412: Wagner. Dipl. Sáros. 365., 1482: Lelesz. el. statut. l. Prócsfalva a. is.), 1427-ben pedig Mátyásvágása (Dl. 32690.) társaságában.
Itefalva. Itefalua. (1341: Haz. oklt. 231.) Uszfalva körűl fekhetett.
Iván. Iwan. (1361: Anjouk. okmt. V. 510., 1369: Dl. 5719.) Jaan. (1430: Dl. 12190.) Somossal és Bökivel határos volt; utóbbi m. találjuk ma Janocska helységet. 1430-ban ugyanez: Jaan, az 1427. adólajstromban pedig: Jan alakban tűnik föl. (Dl. 12190. 32690.)
Izbég. Izbegh. (1437: Kapy cs. llt. K. fasc. II. n. 2., 1414: U. o. n. 23.) Sebessel volt határos.
Izsép. Isopo. (1445: Dl. 9077.) Iseph. Isseph. (1427: Dl. 32690.) Ysyp. Isyp. (1430: Muz. llt., 1490: Kapy cs. llt. K. III. n. 98.) Sóvártól ny. esik.
Jakabfalva. a) Lengyeliacabfalwa. (1401: Dl. 8656.) Jacabfalua. (1427: Dl. 32690. Az Uporiak 29 j.-portájával.) Jakabfalwa. (1463: Dl. 15829.) Sommal együtt tűnnek elénk, melynek Magyar-Jakabfalu ma is szomszédja, Kis-Szeben m. b) Egy másik ily nevű (Jacabfalva) helységet ugyancsak 1427-ből Palocsa vidékéről ismerünk, mint a Tarköviek (Henrik fia László) birtokát. Utóbbit a közel fekvő szepesmegyei mai Jakubjánnal nem azonosíthatjuk.
Jakabvágása. Jakabwagasa. (1454: Muz. llt.) Bártfa vidékén (d. dk. dny.) fekvő helyekkel együtt említik mint a Perényiek birtokát. – Az 1427. évi adólajstrom Dobó és Tarkő m., továbbá Sztrucsina és Kükemező közt sorol föl ily nevű helységet (Jacabuagasa) hasonlókép a Perényiek, – s egy harmadikat szintén Dobó vidékén, a Berzevicziek birtokában. (Dl. 32690.)
Jakórése. Jakoresse. (1382–7: Páp. tiz.-l. 354.) Jakorese. (1427: Dl. 32690; 1438: Soós llt.) A mai Jakoris, Szebentől ény.
Ján. (Jaán.) L. Iván a.
Jano. Jano. (1427: Dl. 32690.) Janno. (1435: Dl. 12710.) Sóvártól dny. a Hernád m. fekszik.
Jánosfalva. Janusfalua. (1427: Dl. 32690.) Janosfalwa. (1464: Dl. 17116.) L. Komlós vár a.
Jánoslaka. Janoslaka. (Nemesi névben. Bizonyára mint Steftaka, Steflaka helyett. – 1435: Wagner. Dipl. Sáros. 61.) Ternye és Gombosfalu vidékén fekhetett.
Jardánháza. Jardanhaza. (1427: Dl. 32690.) Sáros, Kis-Szeben és Ternye vidékén feküdt.
Jernye. (Jerenye.) L. Szinyefalva a.
Jesztreb. Jeztreb. (1435: Dl. 12720.) Ma Palocsától kd. találunk ily nevű helységet; azonban nem merném állítani, hogy a Lapispataki rokonság birtokában szereplő Jesztreb ennek a falunak felel meg.
Juló (?) Jvlou. (1462: Dl. 15758.) Darócz és Feketekut közt sorolják föl.
Kabalafalva. Kabalafalua. (1366: Dl. 5648.) Ugy látszik Makovicza vidékén keresendő.
Kajáta. (Kajota.) Kaywta. Kayotha. (1248: Wagner Dipl. Sáros. 458., 1399: Dl. 8514; 1443: Dl. 13725.) Kayatha. (1427: Dl. 32690.) Ma Kajáta, Eperjestől ny.
Kakasfalu. L. delnei Kakasok a.
Kálnás. Kalnas. (1400: Fejér. X. 3. 231., 1468: Lelesz. 74. 16., 1427: Dl. 32690.) 1427-ben a Varju cs.-nak 31 j.-portájával. – Hanusfalvától é. találjuk.
Kanyarék. (?) L. Móré cs. a.
Kápolna. Kapolna. (1365: Dl. 7667; 1427: Dl. 32690; 1463: Dl. 15829.) Som és Jakabfalva közt fordúl elő.
Kappanos. Kappanus. (1347: Kapy cs. llt. K, fasc. II. n. 2., 1435: U. o. fasc. III. n. 63.) Kapanos. (1427: Dl. 32690.) Kappanos. (1436: Kapy llt. n. 35.) Sebessel és Kapival volt határos.
Kaproncza. Kaproncha. (1324: Anjouk. okmt. II. 166., 1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440; 1427: Dl. 32690.) 1427-ben a Czudaroknak 62 j.-portájával. – Kurimától dny. esik.
Kapus. Kapus. (1412: Wagner. Dipl. Sáros. 363.) Ternye vidékén fekhetett.
Karacsatelke. Karacateleke. (1343: Anjouk. okmt. IV. 330.) Mint a Csicseriek birtoka fordúl elő, Dobrovával és Radácscsal együtt. Minthogy a XV. sz.-ban e két utóbbi helységen kívűl még csupán Berzenke vagy Bezdenke szerepel a Csicseriek birtokai közt, Karacsatelkét némi valószinűséggel ugyanegynek tarthatjuk Berzenkével.
Karácsonymezeje. (Karácsony.) Karachonmezew. (1437: Dl. 13131.) Karachonmezeye. (1458: Lelesz. 69. 15., 1487: Dl. 19263.) Ma Karácsonymező, Hanusfalvától é. – Az 1427. évi adólajstrom Karachon néven ismeri. (Dl. 32690.)
Karakó. Karakow. (1342: Anjouk. okmt. IV. 263.) Zarato. (1370: Dl. 33674.) Karaco. (1374: Dl. 6179.) Ujvár tart. közt, Letenyével együtt tűnik föl.
Kelecsény. Kelechen et alia Kelechen. (1412: Wagner. Dipl. Sáros. 363.) Nagkelechen. Kyskelechen. (1427: Dl. 32690.) Ternye vidékén fekhetett.
Kellemes. Kellemes. (1342: Anjouk. okmt. IV. 192.) Kelemes. Chelemes. (1427: Dl. 32690.) 1427-ben a Kendieknek 16, – a Kellemesieknek pedig 28 jobbágyportájokkal. – Eperjes m. fekszik.
Kenczölvágása. Kuncholwagasa. Kenchelwagasa. (1414: Dl. 10187; 1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440.) Kencheluagasa. (1427: Dl. 32690.) Makovicza tartozékai közt szerepel; 1427-ben 25 j.-portával.
Kendi. Kendy. (1310: Wagner. Dipl. Sáros. 316.) Felsowkendi. Kendi. (1427: Dl. 32690.) Naghkendi. Kyskendi. (1478: Dl. 18076.) Az 1427. évi adólajstrom szerint) Felső-Kendi 3, Kendi pedig 29 j.-portával. Ma Kende, Sóvártól d.
Kenéz. Kenyz. (1408: Dl. 9432.) A mai Matiszova és a szepesmegyei Jakubjánnal együtt említik, – állítólag Lubló tartozéka gyanánt.
Kerekrét. a) Kerekreth. (1415–1416: Dl. 10335. és 10440.) Keregreth. (1427: Dl. 32690.) Mint Makovicza tartozékát említik. A Kurimától dk. eső mai Kerekrét falunak felel meg. – b) 1453-ban Kőszeg vidékén tűnik föl egy ily nevű helység. (Huny. kora. X. 412.)
Kerekvágása. Kerekwagasa. (1408: Szepesi kápt. llt.) Richvald és Herknecht sat. helységekkel együtt említik.
Keresztes. (Keresztes-Komlós.) L. Komlós a.
Keszi. Biztrekezi és Renukkezi. (1346: Lelesz, met. Sáros.) Mint Sóvár (vagy a sóvári uradalom?) határosa Lipóczczal együtt fordúlnak elő. – Delnekezy. (1411: Szepesi kápt. llt. ca.psa. L. f. 8. n. No. 11.) E falu is Sóvár vidékén fekhetett.
Kis-Ábrány. L. Ábrány.
Kis-Aszó. Poss. Kysaszow circa fluvium Zynnye. (1379: Dl. 6593.) Usz-Peklén és Usz-Salgó helységekkel együtt említik.
Kis-Budamér. L. Budamér a.
Kisfalu. L. Ujfalu a.
Kisfalud. Kysfalud: (1427: Dl. 32690.) A Gombos családé volt.
Kis-Feketepatak. L. Feketepatak a.
Kis-Kassa. Kiskassa. (1427: Dl. 32690.) Kyskassa. (1435: Dl. 12720; 1462: Dl. 15733; 1463: Dl. 15833.) Mint Kőszeg vár tartozéka, Szuhadolna, Szt.-Imre sat. m. fordúl elő.
Kis-Kelecsény. L. Kelecsény a.
Kis-Kendi. L. Kendi a.
Kis-Ladna. L. Ladna a.
Kis-Lapispatak. L. Lapispatak a.
Kis-Sáros. Kyssaros. (1427: Dl. 32690; 1436: Soós llt., 1454: Dl. 24541; 1455: Dl. 14908:) Sáros várához tartozott. Az 1427. évi adólajstrom szerint a király jobbágyai 56 portától adóztak itt.
Kis-Szalók. L. Szalók a.
Kis-Szent-Kereszt. L. Szent-Kereszt város a.
Kis-Szilva. L. Szilva a.
Kis-Tárcza. L. Tárcza a.
Kis-Ternye. L. Ternye a.
Kis-Tölgyszék. L. Tölgyszék a.
Kis-Trocsány. L. Trocsány a.
Kis-Vitéz. L. Vitéz a.
Kiszelfalva. (Kiszil.) Kyzyl. (1387: Zichy okmt. IV. 337.) Kyzelfalva. (1427: Dl. 32690.) Csaplyan, Alsoncz, Trocsány stb. helységekkel együtt említik.
Klenberg. (Klemberk.) Clemberch. (1332–7: Páp. tiz.-l. 369.) Klenberg. (1446: Dl. 9251; 1490: Kapy cs. llt. K. fasc. III. n. 98.) Klymberk. (1427: Dl. 32690.) Ma Klemberk, Eperjestől dny.
Klusó. Clusso. (1427: Dl. 32690.) Sewnwald al. nom. Kluso. (1449: Lelesz. f. 61. n. 21–28.) Schonwald. (1448: Muz. llt.) Klussow. (1454: U. o.) A mai Klyusó vagy Klucsó, Bártfától d.
Koberdorf. Kobula. (1277: Árpádk. uj okmt. IV. 167.) Koberdorff. (1448: Muz. llt.) Koboldorph. (1449: Lelesz. 61. 21–28.) Bártfa körűl feküdt.
Kohalafalva. Kohalafalwa. (1454: Muz. llt.) Bartosfaluval és a szomszédos helységekkel együtt fordúl elő.
Kohány. Kohan. (1387: Zichy okmt. IV. 336., 1427: Dl. 32690.) 1427-ben 25 j.-portával. – Bártfától dk. esik.
Kolasz. (?) Kohlaz. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.) E néven nem találjuk. A mai Szedikerttel együtt említik.
Komaró. Komaro. (1415. 1416: Dl. 10333. 10335. és 10440; 1427: Dl. 32690.) Makoviczához tartozott; 1427-ben 36 j.-portával. Ma Alsó- és Felső-Komárnik helységeket ismerünk e tájon, Sárosm. ék. határszélén.
Komlós. Pousfalva al. nom. Komlous. (1352: Anjouk. okmt. V. 585.) Komlos. (1368–1464: Kapy cs. llt. K. fasc. IX. n. 2., H. fasc. IV. n. 2–6., 1459: Lelesz, elench. statut. , 1489: Dl. 19462.) Komplos. (1427: Dl. 32690.) Kereztheskomlos. (1458: Lelesz. 69. 15., 1487: Dl. 19263.) Ma Komlós-Keresztes és (ettől ny. é.) Komlós nevű helységeket találunk a Tapoly vidékén. Az 1427. évi adólajstrom Komlóst határozottan megkülánbözteti «Kerestus»-tól. Előbbiben a Bánóknak 12, – utóbbiban a Somosiaknak 42 j.-portájok volt. (Komlósra nézve l. Pesty, Helyn. I. 174.) 1499-ben a szomszédos Cselfalva tűnik fől «alias» Komlós néven. (Jászó, Statut. K. fasc. 2. n. 31.) L. Komlóspataka a. is.
Komlós(-pataka). Komlospathaca. Comlos. (1415. és 1416: Dl. 10333. és 10440.) Komplos. (1427: Dl. 32690.) Makovicza várához tartozott. – A mai Komlóssa, Zborótól é.
Korlátvágása. Korlathuagasa. (1427: Dl. 32690.) 1454-ben Vitézzel, Szent-Kereszttel stb. együtt szerepel. (Dl. 25210.)
Kozlik. Kozlyk. (1427: Dl. 32690.) Palocsához tartozott. Az ettől dny. elterűló mai Kozselecz puszta látszik őrizni emlékét.
Kozsan. Kozan. (1427: Dl. 32690; 1454: Dl. 24541.) Bártfától dk. Hankócz és Kucsin m. fekszik.
Kőberher. Kewberher. Kwberher. (1415. 1416.) Makovicza várhoz (idéz. ott) tartozott; talán a mai Becheró, Zborótól é., mely különben «Byharo» formában is szerepel. (1492: Dl. 3022.)
Kökény. Keken. (1347: Kapy cs. llt. K. fasc. II. n. 2.) Koken. (1427: Dl. 32690.) Kewken. (1440: Dl. 13589.) Eperjestől k. é. esik.
Körösfő. Korosfe. (1427: Dl. 32690.) Lapispatak és Tizsete közt sorolják föl; de azért kétségtelenűl a mai Körösfőt kell értenünk, Sebes és Hanusfalva közt.
Kőszeg. Kwzeegh. (1427: Dl. 32690.) Kwzeg poss. (1435: Dl. 12720; 1453: Huny. kor. X. 412.) Suburbium Kwzegh. (1464: Dl. 15950.) Somostól dny., a hasonló nevű vár aljában feküdt, melynek sorsában osztozott. Ugy látszik m.-városi szabadalmai is voltak, bár az 1427. évi adólajstromban csak 15 jobbágy-portáját találjuk.
Középső-Ladna. L. Ladna a.
Kriva. a) Krywa. (1454: Dl. 24541.) Bártfától ny. esik. – b) Criua. (1427: Dl. 32690.) Két ízben is előfordúl, összesén 26 jobbágy-portával. A mai Krivánnak felel meg, Héthárs m. ny.-é.
Krucsó. Cruchan. Chynthan. (1414: Dl. 10187; 1415: Dl. 10333. 10335; 1416: Dl. 10440.) Crucho. (1427: Dl. 32690.) Chrwcza. (1435: Dl. 12676.) Kruchow. (1438: Kassa v. titk. llt. Kalnaj. 27.) Makoviczához tartozott. – Kurimától d. esik.
Krusolyvágása. Crusolwagasa. (1414: Dl. 10187.) Ugy látszik a mai Kruslyova, Szvidniktől é.
Kucsin. Kwten in districtu seu terra Gyepeel. (1374: Dl. 6248.) – Gypelue. (1374: Dl. 6249.) Kowchyn. (1427: Dl. 32690.) Kwchyn. (1487: Dl. 13046. 1454: Dl. 24541.) 1427-ben a Perényieknek 37 j.-portájokkal. – Kurima mellett d. találjuk.
Kúró. Kwro. (1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440; 1427: Dl. 32690.) 1427-ben 30 j.-portával. – A megye ény. sarkában találjuk.
Kükemező. (Kükemezeje.) Keykmezew. Kukewmezej. (1342. és 1352: Anjouk. okmt. IV. 263., V. 585.) Kwkemezew. (1427: Dl. 32690.) Kykemezeye. (1482 Lelesz. el. statut. ) 1427-ben 24 j.-portával. – Ma Kükemező, Hanusfalvától ény.
Lacsa. Lacha. (1427: Dl. 32690.) Lachya. (1458: Lelesz. 69. 15.) Radvány és Megyes m. fordúl elő. E két helység közt találjuk ma Vlacsa falut.
Láda. Lada poss. et Nemethlada poss. deserta – Kapi vár tart. közt. (1410: Kapy cs. llt. K. fasc. II. n. 21.) Lada. (127: Dl. 32690; 1440: Dl. 13589; 1475: Kapy cs. llt. L. fasc. II. n. 1.) Eperjestől ék. találjuk.
Ladna. Felsoladna. (1387: Dl. 7305.) Felsew Ladna, Also Ladna. (1423: Dl. 11422.) Nagy-, Kis- és Középső-Ladna említtetik 1429-ben. (Kassa város titk. llt. Szakalya 1–2.) Naghladna. Kysladna. (1491: Kassa v. llt. rendezetlen.) Ma Nagy- és Kis-Ladna, Kassától ény.
Ladomérvágása. Ladameruagasa. (1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440.) A mai Ladomér. Szvidniktől ék., a mely m. feltűnik.
Langnó. (Langván.) Langnow. Lachnow. (1427: Dl. 32690.) Langwan. (1437–69: Dl. 17110.) Langno. (1462: Dl. 15758.) Ma Lagnó, Palocsától é.
Lapispatak. Kyslapispatak. (1420: Dl. 10957.) Lapispathak. (1427: Dl. 32690.) Lapispatak. (1435: Dl. 12720.) A megye déli határán fekszik. Olykor Abaujba is sorozzák.
Lapos. Lappohos. (1427: Dl. 32690.) Laphos. (1476: Wagner. Dipl. Sáros. 391.) 1427-ben 31 j.-portával. – Kurimától dny. esik.
Laszinovágása. Lazyouagasa. Lazinouagasa. (1427: Dl. 32690.) Berzevicze, Balázsvágás, Bajorvágás stb. vidékén merűl föl.
Laszszó. (Laszczó.) Lazow. Lazo. (1427: Dl. 32690.) Lasso. Laccha. Lazzo. (1431: Dl. 12370; 1437: Dl. 13131; 1458: Lelesz. 69. 15., 1487: Dl. 19263.) A mai Laszczó, Hanusfalvától é.
Láz. Laz. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.) Laz. (1427: Dl. 32690.) Megfelel a mai Lázi pusztának, Nagy-Sáros határában ény.
Lék. Leek. (1480: Dl. 18327.) Nemesi névben. Tán Sárosban feküdt.
Lemes. Lemes. (1427: Dl. 32690; 1149: Dl. 14265; 1463: Dl. 15833.) Somostól d. esik.
Lengyel-Jakabfalva. L. Jakabfalva a.
Libitin. Libitin. (1427: Dl. 32690.) A mai Lubotin, Palocsa m. k.
Licsérd. Lycherd. (1427: Dl. 32690; 1431: Dl. 12731; 1435: Dl. 12720.) Ma Licsért, Somos m.
Lipolcz. (Lipócz.) a) Felsewlipolch. (1406: Dl. 9251.) Lyppolch. (1427: Dl. 32690.) Lypolcz. al. nom. Peklen. (1447: Dl. 14448.) 1427-ben a Dobiaknak 25 j.-portájával. – Ma Keczer-Lipócz, a megye dk. sarkában, Keczer-Peklén szomszédságában. – b) Villa Lipoucz. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.) Lipolch. (1427: Dl. 32690.) 1427-ben a Berzeviczieknek 27 jobbágyportájával. A mai Szinye-Lipócz. Kis-Szebentől dny.
Litinye vagy Letenye. Lythene. (1342: Anjouk. okmt. IV. 263.) Lethene. (1411: Dl. 9774; 1454: Dl. 24541.) Lithine. (1427: Dl. 32690.) Ma Litinye, Héthárstól k. é.
Lófalva. Lowfalua. (1427: Dl. 32690.) 42 jobbágy-portája volt itt ekkor a «Pál özvegyé»-nek. – Ma Lófalu, Bártfától dk.
Long. Lono. (1427: Dl. 32690.) Longh. (1431: Dl. 12370; 1458: Lelesz 69. 15.) Hanusfalvától é. esik.
Lovagfalva vagy Lovagháza. «Louagfalua, Louagfalu, Lowagfalua» fordúl elő az 1427. évi adólajstromban (Dl. 31690.) továbbá egymagában 1437-ben (Soós llt.) s több ízben nemesi előnév gyanánt (1414., 1435., 1439: Kapy cs. llt. K. fasc. II. n. 25., P. fasc. II. n. 4., T. fasc. III. n. 2.); «Lowaghaza» pedig 1435-ben mint Kőszeg vár tartozéka, Terebő és Ábrány közt. (Dl. 12720., 1453: Huny. kora. X. 412.)
Lubolcz. Lybolch. (1427: Dl. 32690.) Lwbolch. (1439: Dl. 13340; 1463: Dl. 15833.) Ma Lubócz, Sóvártól dny.
Lucska. a) Luchka. (1345: Anjouk. okmt. IV. 488., 1427: Dl. 32690.) 1427-ben a Tarkövi-Tárczai rokonságnak 41 jobbágy-portájával. – A mai Harcsár-Lucska. Tarkő m. dk. – b) Luchka. (1427: Dl. 32690.) Luchka. (1482: Lelesz. el. statut. ) Ez alatt pedig a Kükemező melletti Tapoly-Lucska értendő. Utóbbiban 1427-ben Bánó Mihálynak 21 j.-portája volt.
Lukavicza. Lwkawycza. (1449: Lelesz. 61. 21–28.) Ma Lukavicz, dk. Bártfa városától, a mely földesura volt.
Luzsán. Lussan. (1427: Dl. 32690.) Lusan. Kyslwsan. Lusanka. (1437: Dl. 13131; 1458: Lelesz. 69. 15; 1464. és 1477: Lelesz. el. statut. , 1487: Dl. 19263.) Lwsan. (1427: Dl 32690.) Margonyától kissé dk. eső vidéken, mint a Szécsiek, Csaholyiak és sóvári Sósok (1427-ben mint a Czudarok) birtoka tűnik föl. Luzsanka nevű helységet ma Eperjestől ny. találunk.
Magashid. Magashyd. (1427: Dl. 32690.) Magashid. (1340: Wagner. Dipl. Sáros. 338., 1481: Dl. 18520.) Szent-Péterrel és Hasságygyal együtt merűl föl.
Magyarfalu. Magyarfalw. Magarfalw. (1427: Dl. 32690.) Sydopatak al. nom. Magyarfalu. (1435: Dl. 12720; 1458: Dl. 15265.) Kőszeg várához tartozott. 1427-ben 40 j.-portával. – Somos és Lemes vidékén fekhetett.
Magyar-Raszlavicza. L. Raszlavicza a.
Maklar. Moklar. (1408: Dl. 9404; 1411: Dl. 9774.) Ujvár tartozéka gyanánt tűnik föl.
Makovicza. Makowicza. (1435: Fejér. IX. 7. 699.) A hasonló nevű vár aljában feküdt.
Malczo. (Malczno.) Malcho. Malchno. (1410: Kapy cs. llt. K. fasc. II. n. 3. és 20.) Malchow. (1427: Dl. 32690.) Malczo. (1444: Dl. 18589.) Bártfától nyugatra, a megye szélén fekszik.
Malomfalva. Molonfalua. Molonfalu. (1368: Kapy cs. llt. K. fasc. IX. n. 2.) Malonfalua. (1430: U. o. H. fasc. IV. n. 2.) Malomfalua. (1427: Dl. 32690.) Molomfalwa. (1462: U. o. n. 4.) Malomfalwa. (1464: U. o. n. 6.) Németfaluval és Komlóssal volt határos.
Margonya. Margonya. (1324: Anjouk. okmt. II. 166., 1427: Dl. 32690; 1437: Dl. 13131; 1487: Dl. 19263.) 1427-ben 27 j.-portával. – Hanusfalvától é. találjuk.
Matéshau. Mathezhaw. (1408: Dl. 9432.) A mai Matiszova, Ó-Lublótól ék.
Mátévágása vagy Mátyusvágása. Matheywagasa. Mathewagasa. Mathywswagasa. (1381: Dl. 6851; 1444: Dl. 13589; 1487: Dl. 19263.) Mathiusuagasa. (1427: Dl. 32690.) 1427-ben a Kapiaknak 21 j.-portájokkal. – A mai Mátévágás. Hanusfalvától é.
Megye(-pataka). Megyepathak. Megyepathaka. (1454: Dl. 24541; 1479: Dl. 18157.) Sáros várhoz tartozott, mely m. ma Megye helységet találjuk. Utóbbi alakban (Mege) ismeri az 1427. évi adólajstrom is. (Dl. 32690.)
Megyes. Meges. (1427: Dl. 32690.) Megyes. (1458: Lelesz. 69. 15., 1487: Dl. 19268.) 1427-ben Sós Péternek 27 j.-portájával. – Hanusfalva m. találjuk.
Megymezeje. L. Gerendely a.
Ménárt. Menarch. (1427: Dl. 32690.) Jakabfalva és (Usz-) Peklén közt sorolják föl, 23 j.-portával.
Mérgesvágás(-a). Mergesuagas. (1415. és 1416: Dl. 10333. és 10440.) Mergesuagasa. (1427: Dl. 32690.) Makoviczához tartozott. A mai Mergeska, Szvidnik m. dk.
Mérk. Myrk. (1427: Dl. 32690; 1435: Dl. 12720.) Ma Alsó- és Felső-Mérk, Somostól ék.
Miklósvágása. a) Myklouswagasa. (1387: Dl. 7305; 1416: Dl. 10440.) Myklosuagasa. (1427: Dl. 32690.) Makovicza vár tartozéka volt. A mai Niklova, Zborótól é. 1492-ben «Myklo» alakban találjuk föl ismét. (Dl. 3022.) – b) Egy másik «Mikloswagasa» 1480-ban merűl föl s megfelel a Gölnicztől ék. eső mai Miklósvágásnak. (Muz. llt.)
Mirklovágása. Myrklowagasa(!) dominorum de Seech. (1427: Dl. 32690.) Magyarfalu és Bikszád közt sorolja föl adólajstromunk 39 j.-portájával. A Szécsiek birtokai azonban inkább Hanusfalvától é. a Tapoly mentében terűltek el. Tán elferdített helynévvel van dolgunk.
Mochnya. Mochnya (1351: Rupp. II. 294.) Cives de Mohnia. (1454: Dl 25210.) Kis-Szeben várostól d. esik.
Mocsármál vagy Mocsárosmál Mocharmal. (1427: Dl. 32690; 1431: Dl. 12731. és 1435: Dl. 12720.) Mocharosmal. (1438: Soós cs. llt.) Fakápolnával Sz.-Zsófia tiszteletére. – Ma Mocsármány, Eperjestől d.
Mocsolya. Machala. (1346: Wagner. Dipl. Sáros. 54.) Mochola. (1418: Wagner. Dipl. Sáros. 373., 1427: Dl. 32690.) Mochola alias Vesveres. (1456: Szepesi kápt. llt. capsa L. f. 1. No. 4.) Kis-Szebentől dny. találjuk.
Modrafalva. Villa Modrafalua ad castrum Lipolch pertinens. (1406: Dl. 9251.) Madrafalva. (1427: Dl. 32690.) Ma Mudrócz, Somostól kd., a megye határszélén.
Mohore. Mohore. (1427: Dl. 32690.) Kendi után sorolja föl adólajstromunk, 26 j.-portával.
Molnárvágása. Molnaruagasa. (1415. és 1416: Dl. 10333. és 10440.; 1427: Dl. 32690.) Makovicza várhoz tartozott; 1427-ben 30 j.-portával. – A mai Mlinarócz, Kurima m. ék.
Monyorós. Monyoros. (1352: Anjouk. okmt. V. 542.) Dubinna és Sasova közt fordúl elő, mint az olnodi Czudaroknak most adományozott birtok.
Mulyád. Mullyath. (1340: Wagner. Dipl. Sáros. 338.) Szent-Péterrel és Hasságygyal együtt tűnik elénk.
Nádfő. Nadfeu. Nadfew. (1360: Dl. 5006; 1436: Kapy cs. llt. K. fasc. II. n. 36.) Nadefew. (1478: Dl. 18076.) Eperjestől ék. esik.
Nagy-Ábrány. L. Ábrány a.
Nagy-Budamér. L. Budamér a.
Nagyfalu. Nagyfalu. (1412: Wagner. Dipl. Sáros. 363., 1463: Lelesz. el. statut. ) Nagfalw. (1427: Dl. 32690.) Nádfő, Ternye sat. helységekkel együtt emlegetik.
Nagy-Hermán. L. Hermán(-falva) a.
Nagy-Kelecsény. L. Kelecsény a.
Nagy-Kendi. L. Kendi a.
Nagy-Ladna. L. Ladna a.
Nagy-Sebes. L. Sebes a.
Nagy-Szalók. L. Szalók a.
Nagy-Szilva. L. Szilva a.
Nagy-Tölgyszék. L. Tölgyszék a.
Nagy-Vitéz. L. Vitéz a.
Németfalu. Nemethfalw. Nemethfalva. Előfordúl az Eperjestől ék. eső mai Kapi-Németfalu (1368–1464: Kapy cs. llt. K. fasc. IX. n. 2., H. fasc. IV. n. 2. és 6., 1459: Lelesz. el. statut. , 1489: Dl. 19482.); valamint a Kurima melletti Tapli-Németfalu is. (1438: Kassa v. titk. llt. Kálnaj. 27. és 1454: Dl. 24541.) Az 1427. évi adólajstrom szerint előbbiben a Koporcz cs.-nak 19. – az utóbbiban a Perényieknek 30 j.-portájok volt. (Dl. 32690.) A XIV. sz.-ban (Usz-) Peklénnek (l. ott) másik neve szintén Németfalu.
Nyás. (Nás, Násfő. Nyárs.) L. Salgó és Ardó helys. a.
Nyires. Nyres. (1427: Dl. 32690.) Nyresch. Nyires. (1459: Dl. 15380; 1487: Dl. 19263.) 1427-ben 27 j.-portával. – Hanusfalvától é. esik.
Nyomárka. Nyomark. (1426: Kapy cs. llt. K. fasc. IX. n. 5.) Nyomorka. (1461: Dl. 15572.) Nyomarka. (1475: Dl. 17743.) Mint Kis-Szeben határosa tűnik föl 1461-ben.
Ó-Henning. L. Henning.
Oherhart. L. Eberharth.
Olajpatak. Olaypathak. (1454: Dl. 24541.) A mai Litinyével és Hőniggel együtt fordúl elő. A mai Olejnokra utal, az utóbbihoz közel.
Opina. Opina. (1427: Dl. 32690.) Patacskővel együtt is előfordúl. (1473-ban és 1483-ban. (Lelesz. el. statut. ) A mai Ófalu(?), (Somostól kd.)
Opiszkvágása. Spichuagasa. (1427: Dl. 32690.) Oppiskvagasa. (1408: Szep. kápt. llt.) 1408-ban Richwald m, sorolják föl; az 1427. évi adólajstromban pedig Szt. Mihály és Megye közt.
Orlich. 2 Orlyh. (1415. 1416.) Makoviczához (idézve ott) tartozott, ma Alsó- és Felső-Orlich, Szvidniktől ény.
Orló. (Orl.) Az 1423. évben felsorolt vámhelyek közt Márkusfalva után említett: Orl alatt úgy látszik a Palocsától ék. eső mai Orlót kell értenünk. (Fejér. X. 6. 575.) Különben e falu: «Orlow» alakban is fölmerűl 1366-ban. (Suppl. anal. Scep. II. 130.) Az 1427. évi adólajstrom mint Palocsa tartozékát: Owrulnak írja. (Dl. 32690.)
Oroszfalu. Orozfalw. (1414–1416: Dl. 10187. 10333. 10444; 1427: Dl. 32690.) Gribó m. tűnik föl, mint Makovicza vár tartozéka. (1427-ben 28 j.-portával.) Talán a mai Szorocsinnak felel meg, Szvidniktől dk.
Ortolt. Ortholth. (1415: Dl. 10333.) Orthowle. Orsolth. (1427: Dl. 32690.) Orthath. (1492: Dl, 3022.) 1427-ben összesen 46 j.-portával. – Ma Ortutó, Bártfától k.
Oszikó. Ozykow. (1427: Dl. 32690.) Ossyko. (1454: Muz. llt.) Bártfától d. esik.
Osztracsina. Oostrathina. Oztrachina. (1416. 1416.) Makovicza várhoz (idéz. ott) tartozott. Úgy vélem a mai Sztrocsinnak felel meg, Szvidniktől dk. Az 1427. évi adólajstrom: Struchina néven ismeri, a Czudaroknak 48 jobbágyportájával. (Dl. 32690.)
Osztropataka. Oztropotoka. (1248: Wagner. Dipl. Sáros. 468.) Ostropatak. (1390: Dl. 7665.) Ostropathaka. (1427: Dl. 32690.) 1390-ben Sáros kir. vár tartozéka. 1393-ban már. valamint 1427-ben is a szerétvai Ramocsáké. a midőn 27 j.-portától adózott. – Sáros és Szeben közt találjuk.
Ozboró. Wzbrew. Wzbro. Ozboro. (1415: Dl. 10333: 1416: Dl. 10440; 1427: Dl. 32690; 1492: 3022.) Makoviczához tartozott. 1427-ben a Czudaroknak 37 j.-portájával. Ma Zboró. Bártfától ék.
Őr. Alzo Wr. (1427: Dl. 32690.) Peklén (a mai Orosz-Peklén) után sorolja föl adólajstromunk. földesurának megnevezése nélkűl.
Pálvágása. Paluagasa. (1440: Kapy cs. llt. P. fasc. II. n. 3., 1427: Dl. 32690.) Palwagasa. (1437. és 1438: Soós llt.) 1438-ban fatemplommal; 1427-ben a Sósoknak 14 és a Kapiaknak 25 j.-portájával. – Hanusfalva m. ny. fekszik.
Pank. Villa Pank. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.) Frics és Siroka vidékén merűl föl.
Pankota. Pankotha. (1412: Hazai oklt. 359.) Uszfalva vidékén fekhetett.
Pányik. Panyk. (1427: Dl. 32690.) Somos m. sorolja föl atlólajstromunk 9 j.-portával, birtokosát csak keresztnévvel (Joannis) jelölvén meg. Úgy látszik nem azonos Pánkkal.
Patacskö. (Pataj.) Pathay. (1427: Dl. 32690.) Patatsko. (? 1473. és 1476: Jászó. prot. A. f. l0. és 16.) Pathaczko. (1496: Jászó. f. 23. n. 27.) Somostól dk. esik.
Pécsfalva. Pechfalua al. nom. Alsodelne. (1423: Máriássy cs. llt.) Peczfalwa. (Nemesi névben. 1461: Kapy cs. llt. K. fasc. IX. n. 7., 1465: Soós cs. llt.)
Pekelnik. L. Peklén a.
Peklén. E néven több helység fordúl elő a megyében. a) «Peklen» alakban tűnik föl 1394-ben a mai Usz-Peklén (Szebentől ny.), melyet 1373-ban még «Nemethfalu al. nom. Puklen» – 1439-ben pedig «Herdegenshorr que nunc Peklen vocatur» alakban is emlegetnek. (Dl. 7968: Haz. oklt. 300., Kollár- féle gyűjt.) – b) «Peklen al. nom. Lypolcz.» név alatt a mai Keczer-Peklén fordúl elő Lipócz közelében 1447-ben. (Dl. 14048.) – c) Végre «Pachlian» és «Pekelnyk» formában Salgó, Lubócz és Szent-Imre m. szerepel egy helység, melynek a mai Orosz-Peklén felelhet meg. (1373: Dl. 6130., 1462: Dl. 15733; 1468: Dl. 15833.) Az 1427. évi adólajstrom valamennyit ösmeri, s Usz-Peklénben 21 j.-portát számít föl. (Peklen. Poklen. Dl. 32690.)
Pesztőczvágása. (Pesztrecz.) Peztuchwagasa. (1381: Dl. 6851:) Peztrecz. Pestrech. (1423: Dl. 11358; 1459: Dl. 15380.) Pethreczvagassa. (1477: Lelesz. el. statut. ) Petherwagasa. (1487: Dl. 19263.) Különböző formája ugyanazon falu nevének, mely Mátévágása és Nyires sat. helységekkel együtt fordúl elő.
Péterfalva. Peterfalua. (1427: Dl. 32690.) A Somosiaké volt. Adólajstromunk Asgut után sorolja föl.
Pétermező. (Pétermezeje.) Petermezey. (1337: Wagner. Dipl. Sáros. 335. l.) Pethermezew. (1427: Dl. 32690.) Pethermezeye. (1495: Kapy cs. llt. B. fasc. VIII. n. 1.) Ma puszta Héthárs határában dk. (L. Dobóiak.)
Pétervágása. Petherwagasa. – Több ily nevű helység volt a megyében. Egyik a mai Pétervágás, Hanusfalva m. délre. (1412: Kapy cs. llt. P. fasc. III. n. 1., 1465: Soós llt., 1487: Dl. 19263.) A másik úgy látszik a mai Pitrava, Gáboltó m.. a melylyel együtt mint Makovicza vár tartozéka tűnik elénk. (1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440.) Máskor a mai Ressó m. sorolnak föl egy ily nevű falut. (1454: Muz. llt.) Végűl Pesztőczvágása (l. ott.) is előfordúl e néven. – Az 1427. évi adólajstrom három ily nevű (Peteruagasa) falut ismer. Egyik a Czudaroké, másik a Dánielé, harmadik a Pál özvegyéé. (Dl. 32690.)
Petesháza vagy Peticsháza. Peticzhaza. Petheshaza. (1437: Dl. 13131; 1437: Dl. 19263.) Margonya vidékén tűnik föl.
Plavnicza. (Plavnicz.) Plavnich. (1368: Suppl. anal. Scep. II. 130.) Plaunicha. (1427: Dl. 32690.) Palocsához tartozott: 1427-ben 55 j.-portával. – Ma Plavnicza. Palocsa mellett ny. é.
Polon. Polon. (1427: Dl. 32690.) A Berzeviczi-rokonságnak 27 jobbágyportájával. Ma Polom, Berzevicze szomszédságában ény.
Polyak. (Polyakó.) Polyak. (1415: Dl. 10333.) Polyako. (1492: Dl. 3022.) Ma Polyakócz. Bártfától k.
Polyanka. Polyanka. (1435: Dl. 12720.) Ma Alsó- és Felső-Polyánka, Zborótól é. az ország határán.
Poroszló. L. Boroszló a.
Porupka. Porubaka. (1427: Dl. 32690.) Porwbka. (1437: Dl. 13046.) Sztropkótól nyug. esik.
Pósalaka. Posalaka poss. (1370. 1410: Haz. oklt. 289. 347.) Posalaka al. nom. Gyeehehalma. (1411: U. o. 353.) 1410-ben akarják benépesíteni földesurai: az Usz-ok. – A «Gyechehalma» elnevezésnek az 1337. évi «Deczelhalma» felel meg, melyen szintén osztoznak ekkor a Tököle-nembeliek, köztük az Uszfiak is. Ugyanez 1341-ben mint «Geyhhalma» fordúl elő. (Wagner. Dipl. Sáros. 335., Haz. oklt. 228.) Tán a mai Decső, Héthárs m. dny.
Pósfalva. Posfalwa. (1419: Dl. 10853.) Posfalua. (1427: Dl. 32690.) Hanusfalvától ény. találjuk; közel hozzá feküsznek ma: Komlós és Keresztes- Komlós helységek, melyekkel hajdan egy falut képezett. (L. Komlós a.)
Prócs(-falva). Prócs, más néven Istvánfalva. (1251: Nagy Iván. Csal. a Bánók a.) Prochfalua. (1427: Dl. 32690.) Proch. (1475: Dl. 17735.) Ma csak Prócsot ismerünk, Hanusfalvától ény. – Istvánfalva 1412-ben és 1482-ben külön e néven is fölmerűl. (Wagner. Dipl. Sáros. 365., Lelesz el. statut. )
Puszta-Salgó. L. Salgó a.
Puszta-Szent-György. L. Szent-György a.
Radács. Radach. (1343: Anjouk. okmt. IV. 330., 1427: Dl. 32690; 1470: Dl. 31932.) Eperjestől dny. esik.
Radocsány. Radozcany. (1320: Wagner. Dipl. Sáros.) Csábolcz mellett sorolják elő.
Radoma. a) Radoma. – Makoviczához (idéz. ott) tartozott 1427-ben a Czudaroknak nem kevesebb mint 60 j.-portájokkal. (Dl. 32690.) Kurimától dk. esik. – b) Ugy látszik a Kis-Szebentől ny.-ény.-ra eső vidéken is feküdt egy ily nevű helység. (1337. és 1383: Wagner. Dipl. Sáros. 335., 348.)
Radvány. Radwan. (1487: Dl. 19263.) Hanusfalvától é. esik.
Rákos. Rakws. (1427: Dl. 32690:) Rakos. (1476: Wagner. Dipl. Sáros. 391., 1441: Lelesz. el. statut. , 1480: Dl. 18303.) Valahol Eperjestől é. feküdt. Az 1427. évi adólajstrom Ternye és Nyárs ismeretes helységek közt sorolja föl.
Rapkó. (Rabko.) L. Harapkó a.
Raszlavicza. Villa Razlauth. (1277: Árpk. új okmt. IX. 167.) Razlouiche. (1324: Anjouk. okmt. II. 166.) Toth Raslawycza. Magyar Raslawycha. (1345. 1466: Acta p. Advoc. 52–32.) Thothraslauicha és Raslauicha. (1427: Dl. 32690.) Ma is Magyar- és Tót-Raszlavicza, az Eperjesről Bártfára vivő út közepén.
Rátka. Rathka. (1487: Dl. 19263.) Hanusfalvától é. fekvő helységekkel együtt tűnik föl.
Ratvaj. Rathuay. (1427: Dl. 32690.) Kis-Szebentől nem messze k. é. találjuk.
Rencseső. Rencseső (?) al. nom. Zvinefeu. (1426:Wagner. Dipl. Sáros. 375.) Reyseusu. (1427: Dl. 32690.) Synefew. (1448: Kapy cs. llt. G. fasc. IV. n. 2.) Zinefew. (1467: Dl. 16539.) Zynwefwe. (1485: Kapy cs. llt. rendezetlen.) 1457-ben egy ízben Szalókkal együtt «Resencho» alakban merűl föl. (Dl. 15188.) Ma Rencsisó, Héthárstól d.
Renök-Keszi. L. Keszi a.
Ressó. Ressew. (1454: Muz. llt.) Bártfától dk. esik.
Rét. Reeth. Reth. (1427: Dl. 32690; 1454: Dl. 24541; 1455: Dl. 14908.) Mint Sáros vár tartozéka tűnik föl 1427-ben és 1455-ben. Különben Csipkés, Megye, Zsetek sat. helységekkel együtt szerepel. 1427-ben az adólajstrom Sáros vár tartozékain kívül a Varju cs. birtokában is sorol föl egy ily nevű falucskát (Reeth), melyet azonban inkább Rétkének neveztek. (L. ott.)
Rétke. Rethke. (1462: Dl. 15733: 1482: Muz. llt., 1483: Jászó. prot. A. f. 50.) Lubócz és Sz.-Imre falvakkal együtt, máskor Buzlóval és Varjufalvával kapcsolatban merűl föl. (L. Rét a. is.)
Richvald. Rychuald. (1427: Dl. 32690.) Ryhwalth. (1449: Lelesz. f. 61. n. 21–28.) Ryhwald. (1454: Mnz. llt.) 1427-ben a Perényieknek 52 jobbágyportájával. – Bártfától kissé dny. esik.
Rikató. (Rokitó.) Rykathow. (1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440., 1427: Dl. 33690.) Rokistho. (?) (1481: Muz. llt.) A mai Rokito, Sárpataka m., melylyel együtt emlegetik.
Róna. (Rovnya.) Rona. (1415: Dl. 10333; 1427: Dl: 32690.) Rownya. 1492: Dl. 3022.) Makoviczához tartozott. 1427-ben 38 j.-portával. Ma Rovno, Szvidnik m. dny.
Roskovány. Roskowan. (1427: Dl. 32690.) Roskowan. (1460: Dl. 15520.) 1427-ben Pálcza Pálnak 25. – és Haraszti Lászlónak 16 j.-portájával. – Héthárs m. d. fekszik.
Rosztoka. Roztoka. (1435: Dl. 12720.) Szvidniktól ény. esik.
Rozuha. Rozuha. (1435: Dl. 12720.) Zsegnye, Erdőcske és más, e tájon fekvő helységekkel együtt tűnik föl.
Ruszin. (Ruszincz.) Ruseen. Rozyn. (1387: Dl. 7305; 1491: Kassa. város llt. rendezetl.) Rwsyneh. (1423: Dl. 11422.) Rusyn. (1427: Dl. 32690.) Ma Ruszin vagy Ó-Ruzsin, Somostól ny. – Az 1427. évi adólajstrom a Pálócziak birtokában egy «Kesepkwdyn»-t is említ. A Pálócziak ekkor Szakalyát bírták. Ennek tartozékai közt más, hasonló nevű falut nem ismerünk s így lehető, hogy ezt a nevet is Ruszinra (részeire) kell magyaráznunk.
Salamonfalva. (Salmánfalva). L. Zsálmány a.
Salgó. Salgou. Salgow formában tűnik föl egy ily nevű falu a XIV. sz.-ban. (1373: Dl. 6130; 1394: Dl. 7968.), melynek az Eperjes m. keletre fekvő mai Salgó felel meg. – Más alkalommal «Pwzthasalgo» fordúl elő. Roskovány és Szent-György m., a mely helységek közt ma Usz-Salgót találjuk. (1480: Dl. 15520.) Utóbbi helység már 1379-ben fölmerűl «Salgow». – 1370-ben pedig «Salgov et al. nom. Totfalu» alakban. «Totfalwa» már 1337-ben szerepel e tájon, még korábban, 1323-ban pedig mint: «terra Naasfew al. nom. Totfalu». Ez a Naásfő megfelelni látszik a pápai tiz.-l. «Naas» plébániájának az 1446-ban és 1463-ban előforduló: Nyas-nak s a mai Nyárs-Ardónak, mely az 1427. évi adólajstromban két külön falu gyanánt: Nyas és Ardo, – 1509-ben szintén: poss. Nyas et Ardo – alakban fordúl elő. Az 1427. évi adólajstrom is ismeri mind a három Salgót. (1323. 1337: Wagner. Dipl. Sáros. 328. 335., 1370: Haz. oklt. 290., 1379: Dl. 6693., Páp. tiz.-l. 371., 1427: Dl. 32690; 1446: Lelesz. 17., 1463: Kapy cs. llt. K. fasc. IX. n. 10., 1509: kellemesi Melczer cs. llt.)
Sárpatak. Sarpathak. Zarpathak. (1415: Dl. 10333., 1481: Muz. llt.) Ma Sárpataka, Bártfától északnyugatra. – Az 1427. évi adólajstrom szerint a Czudarok jobbágyai 24 portától adóztak e helységben. (Dl. 32690.)
Sassova vagy Sassavicza. Sasow. (1352: Anjouk. okmt. V. 542.) Sasavytha. (1415. és 1416: Dl. 10333. és 10440.) Sasauicha. (1427: Dl. 32690.) Makoviczához tartozott, 1427-ben 26 j.-portával. – Ma Sassova, Kurima m. é.
Schönwald. L. Klusó a.
Schwarczbrunn. L. Feketekút a.
Sebes. Felsebes. (1307: Wagner. Dipl. Sáros. 315. l.) Sebus. Sebes. (Határjárás 1347: Kapy cs. llt. K. fasc. II: n. 2. és 1414: U. o. II. 23.) Sebes. (1437: Soós llt.) Naghsebes. (1480: Dl. 18407.) Ma Alsó- és Felső-Sebes. Eperjes m. k. é. – Az 1427. évi adólajstrom a Sebesi (Sinka) cs. birtokában egy: Felsewzebes (azaz: Felső-Sebes) és egy: Waryala nevű 30, illetve 10 portás falut ismer. Váralja nevű helységet ma is találunk Sebestől nem messze dk. felé; azonban a lajstrom Váralja alatt inkább a mai Alsó-Sebest érti.
Senylér. (Sendlér. Sindlér.) Sendler. (1377: Wagner. Dipl. Sáros. 346.) Sendeler. (1427: Dl. 32690.) Judex et iur. cives de Sindler. (1454: Dl. 25210.) Sengler. (1465: Dl. 16195.) 1427-ben a Sós Simon özvegyének 29 j.-portájával. – Ma Singlér, Héthárstól d.
Senyek. Senek. (1427: Dl. 32690.) Ma Senyik, Somostól dk.
Siba. Sywa. (1310: Wagner. Dipl. Sáros. 316.) Siba. (127: Dl. 32690.) Seyb al. nom. Syba. (1449: Lelesz. f. 61. n. 21–28.) Schyba. (1454: Muz. llt.) A mai Siba, Klucsó m., a melylyel együtt fordúl elő.
Simonfalva. Simonfalva. (1412: Wagner. Dipl. Sáros. 365.) Kálnás, Kükemező, Lucska sat. vidékén keresendő.
Simonháza. Symonhaza. (1386: Dl. 7221., 1387: Dl. 7305.) A mai Szedlicze, Ladna és Miklósvágás vidékén tűnik föl.
Siroka. Syroka. (1408: Wagner. Dipl. Sáros. 181., 1475: Dl. 17735.) Siroka. (1427: Dl. 32690.) 1427-ben 38 j.-portával. – Eperjestől ny.-ra találjuk.
Som. Soom. (1460: Máriássy llt.) Som. (1427: Dl. 32690; 1463: Dl. 15829.) Szebentől é. fekszik.
Sorm. Sorm. (1427: Dl. 33690.) Földesura: Philippus de eadem. (Úgy látszik nem Somot kell értenünk, mert e helységet is ismeri lajstromunk.)
Somos. Sumus. (1427: Dl. 32690.) Palocsához tartozott s ez időben jelentékeny helység volt, 45 jobbágy-portával. – E néven azonban ma nem találjuk. Úgy látszik a Palocsa tőszomszédságában fekvő mai Gromost kell értenünk, melyet e néven nem ismer adólajstromunk.
Sópatak. Sopathak poss. (1474: Soós llt.) Sóvárral együtt fordúl elő.
Spiczvágása. L. Opiszkvágása a.
Steflaka. Stephlaka. (1412: Wagner. Dipl. Sáros. 363., 1427: Dl. 32690.) Stetlaka. (1478: Dl. 181176.) Raszlavicza. Szilva sat. vidékén feküdt.
Stelbach. Stelbach. (1427: Dl. 32690.) Sthelbach. (1437: Dl. 17110.) Berzevicze m. találjuk.
Stuffurka. Stufurka. Stuffwrka. Stwfurca. (1414. 1416.) Makovicza várához (idéz. ott) tartozott; 1427-ben 25. j.-portával. (Dl. 32690.) Ma Stefuró, Kurimától dk.
Szakalya. (Szokoly.) Zakaly. (1427: Dl. 32690. – L. a hasonló nevű vár a. is.) 1423-ban azt is megemlítik, hogy e falunál a Hernádon – mely mellett feküdt – leúsztatott szálfáktól vámot kellett fizetni. E vám Szakalya vár és falu birtokával együtt járt. 1427-ben a Pálócziaknak 20 j.-portájok volt itt. (V. ö. Szakál a. Abaujmegyében.)
Szalók. Ma Alsó- és Felső-Szalók helységek vannak Berzevicze mellett d. Amaz Sáros-. emez Szepesmegyéhez tartozik. Úgy látszik hajdan is e két helység közt vonúlt el e két megye határa; mert néha ama, néha eme megyéhez számítják. (Olykor azonban megyéjét nem teszik ki.) Inkább Szepeshez: Zalok. (1416: Dl. 10417.) Zlawkfalw-a. (1447: Szepesm. t. t. évk. III. 34.) Also Zalok. (1480: Jászó prot. A. fol. 21.) Inkább Sároshoz: Zalok. (1322: Anjouk. okmt. II. 22., 1457: Dl. 15138.) Zalonka. Tán a mai Alsó-Szalók értendő. (1383: Dl. 7027.) Salok: (1398: Károlyi oklt. I. 481.) Naghzalok. Kyszalok – a megye kitét. nélkűl. (1423: Máriássy cs. llt.) Az 1427. évi adó-lajstromban azonban mindkettőt megtaláljuk. (Zalok.) Egyikben a Semseieknek 26, másikban a Pásztóiaknak 24 jobbágy-portájok volt. (Dl. 32690.) 1322-ben – Szalók – heti-vásár tartásra nyer engedélyt.
Szalonka. L. Szalók a.
Szécs. Zeech. (1427: Dl. 32690.) A Tarkövi-rokonságnak 20 jobbágyportájával. Szalók és Héthárs vidékén fekhetett.
Szedekerte. (Szegekert.) Terra Scegekerthe. (1285: Knauz i. m. II. 198.) Scegekerth. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 324.) Zedekerthe. (1427: Dl. 32690.) Ma Szedikert, Eperjestől é.
Szedlicze.(Szednicze.) Sednicha. (1387: Dl. 7305.) Zedleche. (1427: Dl. 32890.) Ladnával együtt emlttik. (1387.) Ennek vidékén találjuk ma Szedliczét. 1460-ban Zedlycze. – 1480-ban: Zeldnyeze alakban merűl föl újra. (Dl. 15524., Muz. llt.)
Szemelne. Zemelne. (1415. 1416.) Makoviczához tartozott (idéz. ott); 1427-ben 46 j.-portával. 1492-ben «Zmylno» alakban találjuk föl. Ma is Smilnó, Zborótól ék. (1427: Dl. 32690; 1492: Dl. 3022.)
Szemvalch (?) Semwalch. (1437: Dl. 17110.) Berzevicze, Feketekut, Slenhau és Stelbach helységekkel együtt sorolják föl.
Szénégető. Zenegothow. (1427: Dl. 32690.) Ma puszta Sebes és Kőrösfő közt.
Szent-Antal. Villa Sancti Antonii superior et inferior. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.) Sanctus Antonius. (1332–7: Páp. tiz.-l. 370.) Siroka vidékén fekhetett.
Szent-György. Zenthgywrgh. (1427: Dl. 32690.) Zenthgyurgh. (1460: Dl. 15520.) Pwztha Zent Gyewrgy. (1478: Haz. oklt. 435.) Ma Szent-György, Szebentől k. E falu a XV. sz.-ban a Roskoványiaké volt. – Ezenkívül azonban az 1427. évi adólajstrom egy másik ily nevű helységet is fölsorol, a Tarköviek birtokában. Ha nem amannak részeit kell értenünk, ezt a Szent- Györgyöt inkább Héthárs vidékén kereshetjük.
Szent-Imre. Zentempreh. (1427: Dl. 32690.) Zenthemeeh. Zentimreh. Senth Emrich. (1439: Dl. 13340; 1462: Dl. 15733; 1463: Dl. 15833.) Sóvártól dny. esik.
Szent-István. Zenthesthwan. (1423: Dl. 11422.) Zenthistwan. (1427: Dl. 32690.) Zenth Istwan. (1491: Kassa város llt. rendezetlen.) Kassától ény. találjuk.
Szent-Kelemen. Sanctus Clemens. (1332–37: Páp. tiz.-l. 317.) Sz.-György táján fekhetett.
Szent-László. Sanctus Ladislaus. (1332–7: Páp. tiz.-l. 317.) Zenthlazo. (1427: Dl. 32690.) Zenthlazlo. (1458: Dl. 15296; 1474: Soós llt.) Hanusfalva és Pálvágása közt sorolják elő.
Szent-Lukács. Sanctus Lucas, Lucasius. (1332–7: Páp. tiz.-l. 317. 370.) Szeben vidékén fekhetett.
Szent-Mihály(-falva). Zenthmyhal. Zenthmihalfalwa. (1403: Perényi llt., 1427: Dl. 32690; 1438: Soós llt., 1439: Dl. 13622.) Ma Szent-Mihály, Kis-Szeben és Sáros közt.
Szent-Péter. Zentpeter. (1427: Dl. 32690.) Zenthpeter. (1487: Soós llt.) 1427-ben a Sebesi vagyis Sinka családnak 41 j.-portájával. Somos és Sóvár közt fekszik.
Szepesfalva. Scepfalwa. Sepesfalwa. (1469: Dl. 16876; Akad. kézirattár.) Zepsfalwa. (1469: Jászó. f. 23. n. 39.) Feketekuthoz közel feküdt.
Szilva. Zylua. (1389: Dl. 7493.) Nagsilua. Kyssilua. (1427: Dl. 32690.) Naghzylwa. (1473: Dl. 17417.) 1389-ig Sáros várához tartozott; ekkor kerűlt a Rozgonyiak kezére. Az 1427. évi adólajstrom szerint Nagy-Szilvát a pannonhalmi apát, Kis-Szilvát Rozgonyi György bírta. – Ma is Nagy- és Kis- Szilva, Sárostól ék.
Szinye. Poss. Sanefalva cum villis Wyfalu (vámmal) et Jernye. (1262: Wagner. Dipl. Sáros. 285. l.) Szvinye. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.) Sywne. (1427: Dl. 32690.) 1427-ben igen jelentékeny helység, a Szinyeieknek – vagyis Merséknek – 50 j.-portájokkal. – Ma Szinye és Szinye-Ujfalu Eperjestől ny. és Jernye, ény. felé ama helyektől. – Utóbbi helységet az 1427. évi adólajstrom (mint a Berzeviczi Detre birtokát) Jerenye alakban sorolja föl.
Szinyefő. L. Rencseső a.
Szlenhau. Slemphao. (1427: Dl. 32690.) Slynhaw. (1437–69: Dl. 17110.) Slemhaw. (1462: Dl. 15758.) Stelbach és Langnó vidékén fekhetett.
Szmilno. L. Szemelne a.
Szobapataka. Duo Zobapathaka. (1415. és 1416: Dl. 10333. és 10440.) Zadnapathaka. (1427: Dl. 32690.) Makoviczához tartozott. Úgy látszik, a mai Stebnik értendő alatta, Zboró m., a melylyel együtt tűnik elénk. 1492-ben már Zthebnyk alakban találjuk föl újra. (1492: Dl. 3022.)
Szobos. Zabus. Zoboos. (1414. és 1416.) Sobws. (1427: Dl. 32690.) Makoviczához (idéz. ott) tartozott: 1427-ben 24 j.-portával. Kurimától délkel. esik.
Szécs. Sawch. Sauch. (1415. 1416.) Makovicza vár (idéz. ott) tartozéka volt.
Szopotnicza. Sapothnicha. (1386: Dl. 7221; 1387: Dl. 7305.) Zopodnycza. (1480: Muz. llt.) Szedliczével és Miklósvágással együtt emlegetik.
Sztask(-vágása). Avagy Staxvágása. – Staskwagasa. Staxwagasa. Staxtwagasa. (1414. és 1416: Dl. 10187. és 10440.) Stachuagasa. (1427: Dl. 32690.) Makoviczához tartozott. A mai Staskócz, Szvidniktől dk.
Sztebnik. L. Szobapataka.
Sztrucsina. L. Osztracsina a.
Szuhadolna. (Szuhodol.) Azupathak. (1427: Dl. 82690.) Zwhadolna. Zwhadolyna. Zwadolna. (1431: Dl. 12731; 1435: Dl. 12720; 1463: Dl. 15833.) Zwhodol. (Nemesi előnévben. 1463: Kapy cs. llt. H. fasc. 14. n. 5.) Sóvártól dny. fekszik. (Lehet, hogy Szuhodol és Szuhadolina két különböző falu volt.)
Szverzsó. Fersow. (1415: Dl. 10333; 1416: Dl. 10440.) Zeuersso. (1427: Dl. 82690.) Swerso. (1481: Muz. llt.) Bártfától ény. találjuk.
Szvidnik. Utraque Zwydnegh. (1415. és 1416.) Makoviczához (idéz. ott) tartozott. – Ma Alsó- és Felső-Szvidnik.
Tamásfalva. Thamasfalwa. (1411: Haz. oklt. 353., 1427: Dl. 32690; 1483: Jászó. Statut. H. f. 3. n. 52.) Uszfalva vidékén fekhetett.
Tapolcsány. (Toplicsány.) Tapilczan. (1423: Dl. 11422.) Thapolchan. (1427: Dl. 32690.) Thopliczan. (1491: Kassa v. llt. rendezetlen.) A Kassától é. eső mai Tapolcsány.
Tapolyszeg. Tapolzegh. (1415. és 1416: Dl. 10333. és 104440.) Thapolzeg. (1427: Dl. 32690.) Makovicza vár tartozéka gyanánt, Kurima mellett fordúl elő.
Tarafalva. Tharafalwa. (1492: Dl. 3022.) Kurima vidékén (é. felé) feküdt. Valószinűleg elváltoztatták a nevét.
Tárcza. Tarcha utraque. (1370: Dl. 33674.) Tharcha et altera Tharcha. (1374: Dl. 6179.) Kistharcha. (1408: Dl. 9404.) Kystharcza. (1411: Dl. 9774; 1454: Dl. 24541.) Tharcha. (1427: Dl. 32690.) 1427-ben a Tárczaiaknak 18 j.-portájokkal. – Ma Tárcza, Berzeviczétól é.
Tarkő. Tharkveley. (1248: Wagner. Dipl. Sáros. 281.) Tharkw. (1427: Dl. 32690:) Tharkew. (1456: Lelesz. 67. 11.) 1427-ben a Tarkövi-rokonságnak összesen 44 j.-portájával. – Héthárstól é. esik.
Tarnó. Tharnow. (1415. 1416.) Makovicza várhoz (idézve ott) tartozott, Bártfától ény. esik. – Az 1427. évi adólajstrom szerint a Czudaroknak 21 j.-portájok volt itt. (Dl. 32690.)
Telki. Telky. Alsotelky. (1438: Kapy cs. llt. T. fasc. III. n. 1.) Telki. Thelki. (1439: U. o. n. 2.) Asgut vidékén feküdt.
Tenkes-Ujfalu. L. Ujfalu a.
Terebő. Terebey. (1291: Árpádk. uj okmt. X. 71.) Therebe. (1427: Dl. 32690.) Terebee. (1435: Dl. 12720.) Kassától é. esik.
Terjékfalva. Teryekfalwa. (1419: Dl. 10853; 1480: Dl. 18303.) Theryekfalua. (1427: Dl. 32690.) Eperjestől k. esik.
Ternye. Alsoterne. Felseterne. (1427: Dl. 32690.) Kis-Thernye. Thernye. (1460: Dl. 15520. és 1463: Lelesz. el. statut. ) Ma Ternye, Kis-Szebentől k.
Tihany. Thehan. (1491: Kassa város llt. rendezetlen.) Abaujhoz is számították. (L. ott.)
Tizsete. Thyzethe. (1427: Dl. 32690.) Ma Tizsite, Kassától ék.
Tiszeny. Tyzen. (1379: Dl. 6593.) A mai Tisinyecznek felel meg, Sztropkó m. ény.
Tótfalu. (Tótfalva.) L. Salgó a.
Tót-Raszlavicza. L. Raszlavicza a.
Tót-Selymes. Thotsolymus. (1349: Wagner. Dipl. Sáros. 340.) Tothselmes. (1366: Lelesz. met. Sáros.) Thothselmes. (1427: Dl. 32690.) A maí Tolcsemes puszta Kis-Szeben m.
Tölgyszék. Teuchik. (1248: Wagner. Dipl. Sáros. 458.) Kystelghzeek. Nogtelghzeek. (1394: Dl. 7968.) Tewlgzek et Kystelgzek. (1410: Kapy cs. llt. T. fasc. VII. n. 2.) Nagtewlcekh. (1427: U. o. num. 2.) Thowlcheg. Kysthwlzeg. (1427: Dl. 32690.) Tulczeg. (1439: Dl. 13413.) Kys- és Naghtelcheg. (1440: Dl. 13589.) Utraque Thelczek. (1453: Dl. 14629.) Thelgzegh. (1468: Kapy cs. llt. K. fasc. IX. n. 11.) Vámszedő hely volt. 1427-ben Tölgyszéken 58. – Kis- Tölgyszéken 16 portától adóztak a Kapiak jobbágyai. – Ma Töltszék, Eperjestől é.
Trocsány. Trochan. Kistrochan. (1387: Zichy okmt. IV. 336., 1433: Muz. llt.) Nagtrochan. Kystrochan. (1427: Dl. 32690.) Thrinczan. (1466: Acta p. Advoc. 52–32.) Ma Trocsány. Bártfától d.
Turóspataka. (Turóspatak.) Thurospathaka nevű község három is fordúl elő Makovicza vár tartozékainak lajstromában. Ugy látszik, a mai Alsó- és Felső-Tvaroscza értendő. Gáboltótól nem messze k. 1427-ben: Thurospathak (csak 12 j.-portával). – 1492-ben «Felsewthwarocz poss.» és «Alsothwarocz pred.» alakban találjuk föl újra. (1415: Dl. 10335; 1416: Dl. 10440; 1427: Dl. 32690; 1492: Dl. 3022.)
Turina. Thwrhyra. (1427: Dl. 32690.) Thuryna. (1447: Dl. 14048.) Somostól nem messze ék. fekszik.
Ujak. Wyak. (1427: Dl. 32690.) Palocsához tartozott; 32 jobbágyportával. – Ma is szomszédja ény. felé.
Ujfalu. Több helység fordúl elő e néven: Felsewyfalu. Alsnwyfalu. (1438 és 1474: Soós cs. llt.) A mai Sós-Ujfalu, Sóvár m. keletre. – Egy másik Ujfalu Makovicza vár tart. volt s bizonyára a mai Bártfa-Újfalu értendő alatta. – A harmadik a mai Litinyével és Hőniggel együtt, mint Ujvár vára tartozéka s vámhely tűnik föl. (1209-ben: teloneum in Uj-Kochma. que nunc Ujfalu vocatur. Wagner. Dipl. Sáros. 46.) 1408-ban: Wyfalu cum tributo. Dl. 9404.) E vidéken csak Pécs-Ujfalut találjuk ma. (Lásd Makovicza és Ujvár város.) – A negyedik a mai Szinye-Ujfalu. (L. Szinyefalva a.) – Az ötödik ily nevű helység 1423-ban Szakalya vár tart. közt (Sz.-István és Berki közt felsorolva) is föltűnik, de ez a mai Kisfalu helységnek felel meg, mely 1491-ben merűl föl először «Kysfalw» néven. (Dl. 11422. és Kassa város llt. rendezetlen.) – Végűl 1323-ban és 1324-ben egy: «Tenkeshuyfalu, Tenkesvyfalu» nevű helységgel is találkozunk, Kaproncza mellett. (Anjouk. okmt. II. 97. és 166.) Az 1427. évi adólajstrom nyolcz ily nevű helységet ismer. Az első (Wyfalw) a mai Sós-Ujfalunak felel meg, s ugy látszik a második (Felsewyfalw) is. A harmadik (Wyfalw), 35 portával a Czudaroké, Makoviczához. A negyedik (Wamoswyfalw) 33 portával a Szinyeieké. a mai Szinye-Ujfalu. Az ötödik (Wyfalu) a Pálócziaké, megfelel a későbbi Kisfalunak. A hatodik (Wyfalw) «Legend» Péter birtokában, 22 portával a hetedik (Wyfalu.) a Perényieké 60 portával. E kettő a fentebbi Tenkes-Ujfalunak és Pécs-Ujfalunak látszik megfelelni. Végűl a nyolczadik (Wyfalu.) alatt a mai Somos-Ujfalu értendő, Somostól ény. (Dl. 32690.)
Ujvágás. Wywagas. (1435: Dl. 12720.) Erdőcske, Várgony s más, e vidéken fekvő helyekkel együtt tűnik föl. – Máskor pedig Szalók (Szalonka) társaságában. (1383: Dl. 7027; 1398: Károlyi oklt. I. 481.)
Ujváros. Wyvaras. (1415. 1416: Dl. 10333. és 10440.) Wyuaras. (1427: Dl. 32690.) Makovicza várhoz tartozott, 1427-ben nem kevesebb, mint 52 j.-portával.
Urkuta. Urkuta. (1314: Wagner. Dipl. Sáros. 320.) Wrkutha. (1427: Dl. 32690.) Ma Orkuta. Kis-Szeben m. dk.
Uszfalva. Wzfalua. Vzfalua. (1383: Wagner. Dipl. Sáros. 348., 1427: Dl. 32690: 1436: Soós cs. llt.) Szebentől kd. esik.
Uzbró. L. Ozboró a.
Vaiszló. Wazlo. Wayzlo. (1414–1416: Dl. 10187. és 10440.) Vayzlow. (1427: Dl. 32690.) Makoviczához tartozott; Viskócz és Mergeska m. tűnik föl. Ott találjuk ma Viszlava falucskát. – 1427-ben jelentékenyebb hely volt, a Czudaroknak 30 j.-portájával.
Valykvágása. Walykwágasa. Walkwagasa. Wolkwagasa. (1431: Dl. 12370; 1458: Lelesz. 69. 15.) Ma Vajkócz. Kurimától dk. Ugy látszik ezt a helységet kell értenünk az 1427. évi adólajstromban a Henrik fia László (Tarkövi?) birtokában fölsorolt: Bolkuagasa a. is. (Dl. 32690)
Váralja. L. Sebes a
Váradka. Warathka. (1492: Dl. 3022.) Zborótól ék. esik.
Várgony. Wargon. (1395: Dl. 7888; 1427: Dl. 32690; 1435: Dl. 12720.) Somostól kel. találjuk.
Várhegye. L. Bodolófalva a.
Varjafalva. Waryufalua. (1427: Dl. 32690.) Warywfalwa villa. (1482: Muz. llt.) Hanusfalvától ény. esik.
Vaspatak. Vaspathak. (1427: Dl. 32690.) Waspathak. (1437: Dl. 13131; 1487: Dl. 19263.) 1427-ben 25 j.-portával. – Ma Vaspataka, Hanusfalvától é.
Venécze. Venecze poss. (1410: Kapy cs. llt. K. fasc. II. n. 3.) Venecye poss. deserta. (1410: U. o. n. 21.) Veneche. (1427: Dl. 32690. Hét jobbágyportával.) Venecze poss. (1440: Dl. 18589.) Ma Venéczia, Bártfától nyug.
Veresalma. Weresalma. (1296: Perényi llt., 1312: Wagner. Dipl. Sáros. 318.) Veresalma. (1427: Dl. 32690.) 1427-ben a Tarkövi-Fogas rokonságnak 29 j.-portájával. – Ma Vörösalma, Kis-Szeben és Héthárs közt.
Veresvágás. Veresuagas. (1427: Dl. 32690.) Wereswagas. (1447: Dl. 14440.) Veres Vagas. (1497: Wenzel. Bányász. tört. 400.) Az 1427. évi adólajstrom igen jelentékeny helységnek tűnteti föl, a Keczereknek 62 jobbágyportájokkal. – Ma Vörösvágás, Somostól kel.
Vernelvágása. Wernelwagasa. (1345: Anjouk. okmt. IV. 488.) Tarkő vidékén feküdt.
Veszverés. L. Mocsolya a.
Visk(-vágása). Wysk. Wyskwagasa. (1414–1416: Dl. 10187. és 10440.) Viskuagasa. (1427: Dl. 32690.) Makoviczához tartozott; 1427-ben 28 j.-portával. – Ma Viskócz, Szvidniktől dk.
Viszoka. Vizoka. (1406: Dl. 9251.) Visoka. (1427: Dl. 32690.) Héthárstól dny. esik.
Vitéz. Vytez villa. (1301: Dl. 13471.) Vytez antiqua et nova. (1320: Wagner. Dipl. Sáros. 323.) Naguithes. Kysuites. (1487: Dl. 32690.) Naguithes. (1465: Muz. llt.) 1454-ben: Vitéz és Kis-Vitéz. (Dl. 26210.) 1427 ben Nagy Vitézen a Sirokaiaknak 26, a Bertoldiaknak 8, – Kis-Vitézen pedig a Sirokaiaknak 12 j.-portájak volt. – Ma Kis- és Nagy-Vitéz, Kis-Szebentől d. a szepesi határon.
Volya. Vola. (1310: Wagner. Dipl. Sáros. 316.) Ma Alsó- és Felső-Volya, Bártfátál dk.
Zölderdő. Zolderdo. (1427: Dl. 32690.) 21 j.-portával, a «Dániel» birtokában. – Asgut vidékén feküdt?
Zsálmány(-falva). Salamonfalva. (1251: Nagy Iván. Magyarorsz. családai, a Bánók a.) Salmanfalva. (1412: Wagner. Dipl. Sáros. 365., 1427: Dl. 32890.) Zalman. (1482: Lelesz. el. statut. ) 1427-ben 81 j.-portával. – Hanusfalvától ény. esik.
Zsebefalva. Zebefalua. (1427: Dl. 32690; 1438: Soós llt.) Szt.-János evangelista tiszteletére szentelt kőtemplommal, torony nélkűl. A mai Zsebfalu, Nagy-Sáros m. dny.
Zsegnye. Zygne. (1395: Dl. 7888.) Zegne. (1427: Dl. 32690.) Segnye (1435: Dl. 12720; 1489: Dl. 19576.) Sóvártól dk. esik.
Zsetek. Zetkth. (1427. Dl. 32690.) Sethk. (1450: Kapy cs. llt. K. fasc. III. n. 80.) Zethk. (1454., 1455: Dl. 24541., 14908.) Sáros vár tartozéka volt, a melytől ék. ma is megtaláljuk.
Zsidópatak. L. Magyarfalu a.
Összesen: 440 helység.
