HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Aba. Aba. (1487: Forgách cs. llt.) Ma puszta Balkány m.
Ábrahám. L. Ábrány(-falva) a.
Ábrány(-falva). Abram. (1347: Anjouk. okmt. V. 14. Biharmegyéhez számítva.) Zenlh Abran. (1371: Lelesz. metal. Szabolcs. 49., 1374: Zichy okmt. II. 566.) Nagabraham. (1430: Dl. 12255.) Abran. (1433: Dl. 12501.) Nyrabraam. (1446: Dl. 13934.) Abranfalwa. (1457: Lelesz. elench. statut.)1343-ban «Abram». 143l-ben «Naghahraham» – Bibarmegyében. (Anjouk. okmt. V. 14., Dl. 12359.) Ma Vámos-Pércs és Ér-Mihályfalva közt, Szabolcsm. dk. sarkában: Buda- Ábrány és Szent-György-Ábrány falvakat és Nyir-Ábrány vagy Ördög-Ábrány pusztát találjuk.
Acsád. Achad. (1422: Dl. 11193.) A mai Nyir-Acsád. Szabolcsmegye dk. sarkában. (L. albesi Zólyomiak a. is Biharm.)
Adony(-monostora). Odonmonustura. (Biharmegyéhez számítva. 1347: Anjouk. okmt. V. 14.) Adon. Adonmonostora. Monosthorosadon. (1428: Dl. 11968; 1430: Dl. 12255; 1433: Dl. 12501; 1446: Dl. 13934; 1476: DI 18142; 1478: Dl. 25392.) A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt premontrei prépostsággal, melynek a Bátoriak a patronusai. (Bunyitay, Váradi püsp. t. III. 180. l.) A mai Nyir-Adony a megye dk. részében.
Agtelek. Agthelek. (1446: Kállay cs. llt.) A XIV. században Beregmegyéhez számítottzík. – Ma Szabolcshoz tartozik, bár a Tisza másik partján fekszik, Munkácstól ny.
Ajak. Terra Awyk. (1293 körűl: Zichy okmt. I. 82.) Poss. Owyk. (1299: U. o. 96.) Terra Ayk. Kysayak. (1315: U. o. 150. 151.) Kysayak. Ayak. (1324. 1370: U. o. I. 362., IV. 108., 1500: Dl. 20991.) Kis-Várdától d. esik.
Ákostelke. Akostheleke. (1410: Lelesz. elench. statut.) Nádudvar vidékén, Szent-Ágotával együtt sorolják föl.
Almás. Almas. (1420: Lelesz. metal. Szabolcs. 14., 1443: Lelesz. el. statut. ) Nyír-Bakta majd Hene szomszédságában említik.
Alsó-Gégény L. Gégény a.
Alsó-Gút. L. Gút a.
Anarcs. Onorch. (IV. László kir. korából: Zichy okmt. I. 69.) Kyshonorch. Naghonorch. (1324: Zichy okmt. I. 264.) Kysanarch. (1370. és 1389: U. o. III. 401., 1V. 392.) Anarch. (1430: Lelesz. metal. Szabolcs. 27.) Naganarch. (1430: Zsélyi llt.) Ma Anarcs, Kis-Várda m. d.
Andaháza. L. Biharmegyében.
Andosmonostora. L. Vidmonostora a.
Angyalháza. Angyalhaza. (1488: Lelesz. 1., 1495: Lelesz. elench. statut.) Ma paszta Nádudvartól é. (V. ö. 1526: Dl. 26698.)
Apa. L. Aszalas a.
Apagy. Opogh. (1329: Zichy okmt. I. 327.) Apagh. (1421: Lelesz, met. Szabolcs. Yyyy., 1437: Dl. 13031; 1449. 1450: Zsélyi llt., 1459: Dl. 15378; 1463: Dl. 15870.) Szabolcsmegye gyakran itt tartotta gyűléseit e században. – Nagy-Kállótól ék. esik.
Apáti. Apathy. 1422-hen egy ily nevű község tűnik föl a mai Hene puszta szomszédságában, Bogdánytól é. felé. (Lelesz. metal. Szabolcs. 33.); 1430-ban pedig a Kis-Várdától keletre fekvő Tisza parti Kopócs-Apáti említtetik. (Lelesz. metal. Szabolcs. 31.) A pápai tizedlajstromból is ismerjük mindkettőt. (Apazy. Apaty. 329. l.)
Apátszeg. L. Ujfalu a.
Aranyas. Aranyas. (1466: Dl. 16429.) A mai Bács-Aranyos, Kis-Várdától kd.
Ártánháza. Arthanhazu. (1447: Ibrányi cs. llt.) A merye dk. sarkában elterűlő mai ártánházi puszta.
Asvány. Aswan. (1413: Tört. Tár. 1884. 238.. 1446: Soós cs. llt.) Azzouan. (1446: Kállay cs. llt.) Túl a Tiszán fekszik, Csap m.
Aszalas. Azalas. Apa. Klep – 1411-ben mint bihar- vagy szabolcsmegyei helységek tűnnek föl. Debrecren tart. közt a mai Balrnaz-Ujváros vidékén. (Zsélyi llt.) Klep alatt így vélem a mai Elep p. rejtőzködik,Ujvárostól d. (Helyzetükhöz képest inkább Szabolcsmegyébe sorozhatók.)
Bács. Baach poss. penes fluv. Thycie. (1439: Zsélyi llt.) Baach villa cum vado et tributo in fluv. Thyza. (1958: Lelesz. 69. 16.) A XIV.. sőt néha a XV. században is mint «Rewbach. Reubach és Reynbach» tünedezik föl. (1382: Dl. 6905., 1387: Dl. 7249; 1392: Dl. 7780; 1430: Lelesz. metal. Szabolcs. 31.) A mai Tisza parti Bács-Aranyos helység tartotta fenn emlékét.
Baglya. Baglya poss. (1420: Lelesz. metal. Szabolcs. 14.) Nyir-Bakta határában tűnik föl.
Bagos. Bagus. Bogus. (1325: Anjouk. okmt. II. 174., 1427: Fejér. X. 6. 875.) Bizonyára a Debreczen határában ék. felé elterűlő mai Kutya-Bagos és Bagos puszták értendők. Mártonfalva és Acsád m. 1452-ben egy ízben Szatmárhoz számítják. (Dl. 14570.)
Bágy. Baag. (1429: Lelesz. elench. statut.) Mint a Várdaiak birtoka egymagában fordúl elő. Ma Polgár határában dk. találunk ily helynevet. Ez azonban inkább annak a «villa Bogeghaz»-nak felel meg, melyet az egri püspökség birtokai közt «juxta Hortubagwyze» sorolnak föl 1261-ben vagy a szintén ez alkalommal szereplő Ragzeg-nek, mely hasonlókép «prope Hortobagvyze» feküdt.
Baj. Bay. (1446: Kállay cs. llt., 1450: Lelesz. 62. 48.) Tokajtól dny. esik.
Bajnokfölde. Baynogfelde poss. (Úgy fordúl elő mint: Borsova.)
Bajol. Booywl poss. (1324: Zsélyi llt.) Bayul poss. (1355: Lelesz. metal. Szabolcs. 28.) 1355-ben Gégény határjáró levelében említik.
Bajon. Lásd: Békésmegyében.
Báka. Baka. Bodogazzon Bakaya. (1474: Dl. 27696: 1484: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 10. n. 3.) Ma Kis- és Nagy-Báka, Kis-Várdától dk.
Bakta. Bakcha. Bacca. (1343: Zichy okmt. II. 77.) Bakta. (1420: Lelesz. metal. Szabolcs. 14.) A mai Nyir-Bakta, a megye k. határán.
Balkány. Balkan. (1332–7: Páp. tiz.-l. 343. 360., 1447: Dl. 13031; 1454: Lelesz. metal. Szabolcs. 8.) Nagy-Kállótól d. esik.
Balmaz. L. Ujváros a.
Balsa. Balsa. (1372: Dl. 6001: 1417: Fejér. X. 6. 824., 1454: Lelesz. 65. 16., 1482: Jászó. protocoll. A. fol. 44.) Nyíregyházától ény. a Tisza partján fekszik. E helységhez és Halásztelekhez tartozott 1372-ben a «Kerezneu» nevű tiszai rév (portus). melyet (bár nem ily alakban) 1482-ben is említenek. (Bizonyára a szemközti mai Kenézlő értendő.) Ezenkívűl szárazvámja is volt. (1435. és 1439: Lelesz. elench. statut.)
Begécs. Bygheech poss. (1338: Zichy okmt. I. 532.) Tamásival együtt szerepel. Már 1300-ban is előfordúl ily (Begech) nevű helység – in comitatu de Zololch in Nyr. (Árpádk. új. okmt. XII. 664.)
Bekény. (Bökény.) Buken. (1332–7: Páp. tiz.-l. 344. 360.) Beken. (1452: Dl. 30036; 1463: Lelesz. 74. 8.) A mai Bököny, Hadháztól ék.
Bel-Csenke. L. Csenke a.
Belső-Gégény. L. Gégény a.
Béltek. (Béltök.) Beelthwk. Belthewk. (1440: Dl. 13525; 1454: Lelesz. 65. 65; 1455: Dl. 14956; 1470: Dl. 16961.) A mai Nyir-Béltek, a megye dk. határán. Néha, pl. 1470-ben Szatmárhoz számítják.
Benk. Terra Benk. (1297: Zichy okmt. I. 85.) Benk. (1484: Lelesz. act. Bercsény. f. 10. n. 3., 1498: Lelesz. elench. statut.) A Tisza m. fekvő Benk helység, Kis-Várdától ék.
Berczel. Berzel. Eghazas Berczel. (1424: Lelesz. metal. Szabolcs. 36., 1441: Lelesz. elench. statut., 1489: Lelesz. metal. Szabolcs. Ss.) A Tisza partján, hnl réve is volt – Tokajtól k. é. fekszik.
Berencs. Berench. (1430: Lelesz. metal. Szabolcs. 27.) Kis-Várda mellett ny. d. találjuk.
Berkesz. Berkus. Berkes. (1361: Dl. 5093; 1423: Lelesz. metal. Szabolcs. 17; 1480: Muz. llt.) Bogdánytól k. é. esik.
Besenyőd. Bessenyewd. (1448: Lelesz. metal. Szabolcs. 12., 1463: Kállay cs. llt.) Levelek mellett tűnik föl; a hol ma is megtaláljuk.
Besztrecz. Beztherch. (1332–7: Páp. tiz.-l. 329.) Monasterium de Biztirch. (1290–1300: Haz. okmt. VII. 315.) Bezthrecz. (1463: Kállay cs. llt.) Ma Beszterecz, Bogdánytól é.
Bezdéd. Bezdeed. (1348: Zichy okmt. II. 308.) Bezded. (1353: U. o. 500., 1452: Dl. 30036.) Kis-Várdától kissé ék. fekszik.
Biri. (Bir.) Bir. Byr. (1332–7: Páp. tiz.-l. 343. 360.) Beer. Bir. Byr. (1414: Lelesz. metal. Szabolcs. 13., 1454: Lelesz. 65. 63.) Byry. (1470: Muz. llt.) A mai Biri helység és puszta Nagy-Kálló mellett (délre), a melylyel egyszerre említik.
Bizericz. Byzerycz. (1466: Dl. 16378.) A Várdaiaké volt.
Bodács. Bodach. (1440. 1454: Károlyi oklt. I. 224. 299.) Ohat és Egyek helységekkel együtt emlegetik. 1486-ban pedig Egyeket Bodácscsal egynek veszik. (Lajtafal. llt. Bosnyák csal. ir. elench. f. 4. n. 48.)
Bodon. (Bodonfölde.) Eghazazbodun. Budun. (1336: Zichy okmt. I. 487. 497.) Bodon. (1371: U. o. III. 426., 1487: Dl. 31997.) Bodonfeulde. Bodonfelde. (1410: Dl. 9672. 9380.) 1371-iki határjárása alkalmával a Tisza folyó, s a Salamonból Kis-Várdára vezető ország-út is előfordúl; 1410-ben pedig Tuzsérral együtt tűnik föl. E helységekkel volt tehát határos.
Bodrogtelke. Rodroghtheleke. Rodregtheleke. (1440: Kállay cs. llt.) Kálló vidékén (Semjén felé?) fekhetett.
Bogát. Bogath. (XIV. sz. elején: Haz. okmt. VII. 390., 1425: Lelesz. elench, statut.) Nyir-Bátor m. fekszik. – Szatmárba is tartozott olykor.
Bogdán. Bogdan. (1422: Lelesz. metal. Szabolcs. 33., 1423: Dl. 11306.) Nyíregyházától ék. esik.
Boldogasszony-bákája. L. Báka a.
Boldogasazonyfalva. L. Biharmegyében.
Bolt. Bolth. (1332–7: Páp. tiz.-l. 344. 360.) Balth. Bolth. (1450: Lelesz. elench. statut., 1463: Lelesz. 74. 8.) Micske és Bököny határosaként tűnik föl. Itt találjuk ma a boti pusztát, – Hadháztól é.
Bolyár. Bolyar. (1410: Lelesz. elench. statut., 126: Dl. 11763.) Nádudvarral együtt merűl föl.
Borsova. Borsuaa. (1415: Dl. 10333, és 10335.) Mint a Czudarok szabolcsmegyei birtoka fordul elő. (Borzova nevű helységet ma csak Szatmárban találunk.)
Bőd(-monostora). Bewdmonustra. (1347: Anjouk. okmt. V. 14., 1413: Dl. 30776.) Bewd. Beud. (1430. 1433: Dl. 12255. 12487; 1476: Dl. 18142; 1478: Dl. 25392.) Mint a Bátoriak (1413-ban és 1476-ban pedig a Zelemériek) birtoka fordúl elő. – Ma Bőd néven puszta, Uj-Fejértó m.
Buly. Buul. (Száz. 1870. 665.) Bwl. (1463: Kállay cs. llt.) Tokajtól k. esik.
Csécs. Chech. (1343: Akad. Értek. IX. 1881., Zichy okmt. II. 57. és 67.) Zámmal volt határos. é.-ék. felé.
Csege-Szent-Miklós. L. Szent-Miklós a.
Csenke. Villa Chenke. (1299: Árpádk. uj okmt. X. 342.) Poss. Kywl Chenke et Bel Chenke habitatoribus destitute. (1398: Dl. 8337.) A XV. században is mint puszta szerepel, az Uporiak birtokában (előbb a Debrőieké volt). hol Zemplén-, hol Szabolcsmegyéhez számítva. – Valahol Tokaj vidékén feküdt, úgy látszik Zalkod m.
Csobaj. Chabay. (1449: Zsélyi llt.) Chobay. (1450: Lelesz. 62. 48.) Szent-Miklós tiszteletére szentelt templommal. Tokajtól dny., a Tisza m. fekszik. 1424-ben és 1484-ben Zemplénhez számítják. (Dl. 11508. és Jászó. prot. A. fol. 61.)
Csur. Chwr. (1463: Kállay cs. llt.) Ma puszta, Ibrány és Paszab közt.
Czigán. Veresmart határosai közt már 1329-ben említik a «de Scygan» nemesi család tagjait. Később is, hol Szabolcs-, hol Zemplénmegyében (l. ott) tűnik föl e helység.
Dada. Terra Dada. (1254: Haz. okmt. VII. 44.) Dada. (1332–7: Páp. tíz. l. 329. 343. 359.) Dada. (1366: Fejér. VIII. 2. 297.) Deda. (1437: Hanvay cs. llt.) A mai Tisza-Dada, Szerencstől d.
Dicse. Diche. (1347: Anjouk. okmt. V. 46.) A mai Nagyfalu helység szomszédosa gyanánt, Ujfalu határjárásakor említik.
Diós-Doboka. L. Doboka a.
Dob. Doh. Bod. (1332–7: Páp. tiz.-l. 343. 359.) Due possessíones Dub iuxta fluv. Tycia. (1338: Zichy okmt. I. .532.) Doh. (1446: Dl. 13934; 1450: Lelesz. 62. 48.) A mai Tisza-Dob, Tokajtól dny. – 1338-ban vámját is említik.
Doboka. Doboka. (1324: Zichy okmt. I. 263., 1447: Lelesz. metal. Szabolcs. 3.) Poss. Kupedubokahaza., Kupebazadobaka. (1346: M.-szig. lyc. gyűjt.) Gyosdoboka. (1415: Dl. 10333.) Pátroh és Kárász vidékén feküdt.
Dombrád. (Domorád.) Domorad. (1291: Hazai okmt. VII. 216., 1355: Lelesz. metal. Szabolcs. 28., 144: Dl. 14896.) Dobrad. (1380: Dl. 6671.) Dombrad. (1495: csebi Pogány cs. llt.) Kis-Várdától ny. találjuk.
Dorogegyház. Dorugeghaza. (1338: Zichy okmt. I. 532.) Dorogheghaz (1430: Dl. 12339.) A mai Hajdu-Dorog, Debreczentől ék.
Döge. Kysduge. (1284 körűl: Zichy okmt. I. 61.) Dioga. (IV. László kir. korából: U. o. 69.) Dwge. Duge. (1315. 1381: U. o. I. 150., IV. 178. 184.) Kysduge. Nogduge. Dewge. (1383: U. o. IV. 244., 1428: Zsélyi llt., 1459: Lelesz. 70. 1.) Kis-Várda m, é. találjuk.
Ebes. L. Biharmegyében.
Egyek. Egyek. (1421: Károlyi cs. oklt. lI. 57., 1454: Károlyi cs. oklt. II. 299., 1488: Dl. 19450.) 1489-ben a király (valószínűleg Nagylucsei Orbán egri püspök kérésére) Hevesmegyébe helyezte át. (Dl. 19117.) Ott találjuk (Egyegh) a XV. sz. végén is. (1493–6: Bakocs-Codex. 441.) Ma Hajdumegyében fekszik. Balmaz-Ujvárostól ny. (L. Bodács a. is.)
Egyházas-Berczel. L. Berczel a.
Egyházas-Bodon. L. Bodon a.
Egyházas-Gégény. L. Gégény a.
Egyházas-Gelzse. L. Gelzse a.
Egyházas-Macs. L. Macs a.
Egyházas-Nagyfalu. L. Nagyfalu a.
Egyházas-Pátroh. L. Pátroh a.
Egyházas-Szent-György. L. Macs helység és Szent-György m.-város a.
Elep(?) L. Aszalas a.
Encsencs. L. Szatmármegyében.
Endes. Endus. (1336: Zichy okmt. I. 484., 1430: Muz. llt., 1482: Lelesz. 12.) Ma puszta a Tisza mellett, szemközt a beregmegyei Kerecseny faluval, a melylyel együtt szerepel.
Endrédtelek. (Endretelek.) Endredtelek. (1413: Lelesz. metal. Szabolcs. 51.) Endrethelek. (1413: Dl. 10118.) Gávával volt határos.
Eperjes. Eperjes. (1438: Lelesz. act. Beresény f. 13. n. 20., 1446: Lelesz. elench. statut.) Mándók m. fordúl elő, tehát a mai Eperjeske értendő, amattól é.
Erdegháza. Erdeghaza. (1464: Dl. 16073; 1466: Lelesz. elench. statut., 1493: Lelesz. 39.) 1493-ban Biharmegyéhez számítják. Valahol Sáránd táján kell keresnünk.
Erdőd. Poss. Erdeod. (1352: Anjouk. okmt. V. 607.) Erdewd. (1457: Dl. 15194.) Petrivel volt szomszédos. Gálos-Petri m. (Biharm.) ma egy Értölgy nevű pusztát találok egy térképen. Tán ezt kell értenünk.
Érkete. Erkeche. (1367: Dl. 5567.) Erkethe. (1478: Lelesz. 20.) Tímárral határos volt.
Eszény. Ezen. (1355: Zichy okmt. II. 616.) Kysezen. (1414: Lelesz. 103.) Ezen. Ezzen. (1383: Dl. 8825; 1458: Lelesz. 69. 8., 1482: Dl. 31975.) Escen. (1439: Zsélyi llt.) Fülöp és Jakab apostolok tiszteletének szentelt pálos kolostorral. (1356 óta.) Szabolcsm. ék. sarkában a Tisza beregi partján fekszik. 1439-ben a Csapiaknak (Ákosnak) megengedte a király, hogy e helység mellett egy kisebb folyón (in fluv. Chere …) hidat vagy révet állíthassanak föl. 1454-ben Zemplénhez számítják (Lelesz. elench. statut.), a hol különben szintén találunk ma egy Eszényke nevű pusztát, Zétény mellett. (Rupp, II. 62.)
Eszlár. Ozlar. Azlar. (1332–7: Páp. tiz.-l. 343. 359.) Általában a XIV. században rendszerint «Ozlar» néven tűnik föl, sőt néha a XV-ikben is. (1325., 1347: Anjouk. okmt. II. 174., V. 46., 1434–1435: Károlyi cs. oklt. II. 150.. Ibrányi cs. llt.) 1427-ben: Nagy- és Kis-Eszlár. (Fejér. X. 6. 874.) Ezlar. (1452: Dl. 14570.) – A mai Tisza-Eszlár.
Etelaka. Poss. Ethelaka. (1425: Márm.-szig. lyc. gyűjt.) Zelemér vidékén (l. ott is) feküdt.
Fedémös. L. Kálló m.-város a.
Fejértó. a) Fehertou. (1326: Fejér. VIII. 156., 1357: Dl. 31100.) Feyertow. (1379: Dl. 30025.) Feyertho. (1464: Lelesz. metal. Abauj. 24.) A mai Uj-Fejértó. 1379-ben e helységre nézve heti vásár-jogot nyertek Nagy Lajos királytól birtokosai: a Bátoriak. – b) Fejertho. (1420: Lelesz. metal. Szabolcs. 14.) A mai Ó-Fejértó, Bakta m., a melynek határában tűnik föl. – A pápai tized-lajstrom egy ily nevű helységet sorol föl, Levelek és Kárász közt. (Feyierthov. 329.) Ugy vélem a mai Ó-Fejértót érti.
Fejő. Lásd Zemplénmegyében.
Félegyház. Feleghaz. (1374: Zichy okmt. III. 566.) A mai félegyházi puszta (Nyir-Bakta m.) őrzi emlékét. – Különben már 1466-ban is puszta. (Kállay cs. llt.)
Fel-Keleznő. L. Keleznő a.
Fel-Megyer. L. Megyer a.
Féregyház. L. Szent-János a.
Fiad. Fiad. (1347: Anjouk. okmt. V. 46.) Téttel határos volt.
Főldes. Fewldes. (1421: Muz. llt. 1465: Dl. 30879.) Ma Hajdumegyéhez tartozik, Püspök-Ladánytól k. 1452-ben (Feldes) Biharmegyéhez számítják. (Dl. 26613.)
Fülöp. (Filep.) L. Szatmármegyében.
Gáborján. L. Biharmegyében.
Gát. (Gád.) Gath. (1426: Lelesz. metal. Szatmár. 25.) Gaath. (1431: Károlyi cs. oklt. II. 140.) Gaad. (1465: Károlyi cs. oklt. II. 305.) Kétségtelenűl egy helység s 1426-ban puszta. A mai Pilis és Piricse m. feküdt, Szabolcs és Szatmármegye határán s azért hol ide, hol oda számítják.
Gatály. Lásd: Békésmegyében.
Gáva. Gaua. (1304 körűl: Zichy okmt. I. 110.) Gana. Gawa. (1332–7: Páp. tiz.-l. 343. 3á9.) Gava. (1424: Lelesz. metal. Szabolcs. 36., 1466: Fejér. IX. 6. 6.) Tokajtól k. é. fekszik, közel a Tiszához.
Gégény. Eghazasgegen. Gegen. (1355: Lelesz. metal. Szabolcs. 28., 1482: Ibrányi cs. llt.) Also Gegen. (1421: M.-szig. lyc. gyűjt.) Kwgegen. (1430: Dl. 12339.) Külső- és Belső-Gégény is elófordúl 1437 e1őtt. (Turul. 1884. 49.) Kis-Várdától dny. esik.
Gelzse. Gelse. Eghazasgelse. (1336: Perényi cs. llt., 1476: Dl. 18142; 1478: Dl. 25392.) Nagy-Kállótól dk. esik. (L. Zelemériek a. is.)
Gemzse. Gemse. (1374: Károlyi cs. oklt. I. 346.) Vásáros-Naménytól ny. találjuk.
Gesztréd. Kestred. (1332–7: Páp. tiz.-l. 343. 360.) Geztred. (1454: Lelesz. metal. Szabolcs. 8., Lelesz. 65. 65.) A mai Geszteréd, nyugatra Balkánytól, a melylyel határosnak mondják.
Görbő. Gwrbew. (1423: Károlyi oklt. II. 74.) Bajon és (Püspök-) Ladány közt sorolják föl, mint ezekkel együtt a Bajoniak birtokát. (V. ö. Károlyi oklt. III. Bevezetés.)
Gős-Tuzsér. L. Tuzsér a.
Görény. a) Gewren. (1453: Dl. 14742.) Szamosszeg és Pályi mellett említik. – b) Gywren. (1455: Dl. 14956.) Nyír-Béltek és Körtyélyes közt tűnik föl. – E tájakon ily nevű helység ma már nincs. – c) Találunk azonban egy Görény nevű pusztát Balkány m., a melynek határában 1454-ben szintén fordúl elő egy Görény nevű falu, melyet «Guryn» alakban már 1329-ben föltalálunk. (Zichy okmt. I. 323. és Lelesz. metal. Szabolcs 8.) Ugyanez a Czudar-birtokok sorában 1415-ben mint «Curen» tűnik föl. (Dl. 10333.)
Gút. Gwth. Gwt. (1332–7: Páp. tiz. I. 344. 360.) Gwth. Kysguth. Nagguth. (14ő5: Dl. 14956; 1487: Forgách cs. llt.) Guth. Alsoguth. (1482: Lelesz. 8.) A mai nagy- és kis-gúti puszták Nyír-Adony m.
Gyomán. Gyoman. (1325: Anjouk. okmt. II. 174., 1349: U. o. V. 263., 1452: Dl. 14570.) Gwman. Gwaman. (1332–7: Páp. tiz.-l. 343. 359.) Gyoman pred. (1484: Jászó, prot. A. fol. 61.) A Tisza vidékén hol Lökkel hol Eszlárral együtt szerepel.
Győr. L. Zemplénmegyében.
Györgyi. Gyurgy. (1347: Anjouk. okmt. V. 151.) Nagy-Ivánnal együtt említik.
Gyulaháza. Gywlahaza. (1430: Lelesz. metal. Szabolcs. 27., 1462: Ibrányi cs. llt.) Kis-Várdától d. fekszik.
Gyulaj. Gulay. (1332–7: Páp. tiz.-l. 329.) Gywlay. (1459: Lelesz. 70. 71.) Nyír-Bátor m. ény. találjuk.
Gyulavölgye. Gyulavelgye. Nadasthelek, Tyburchuta, Pazarnyr – 1417-ben merülnek föl Szent-Ábránynyal és Gyulajjal együtt, mint az Agárdiak és Perényiek (igényelt) birtokai. (Lelesz, elench. statut.) Inkább csak pusztáknak vehetők.
Gyüre. Gure. (1332–7: Páp. tiz.-l. 329:) Gyre. (1358: Dl. 4775.) Gywre. (1484: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 10. n. 3.) 1358-ban részben Szabolcs, részben Szatmármegyéhez tartozott. Később is olykor Szatmármegyéhez számítják. (Idéz. ott.) Ma Szabolcsban fekszik a Tisza m., Vásáros-Naménytól nem messze ény.
Halász(-telek). Halaz. (1280:-Fejér. V. 3. 52., 1283: Árpádk. uj okmt. XII. 382.) Holaz. Halaz. Alaz. (1332–7: Páp. tiz.-l. 329. 343. 359., 1417: Fejér, V1I. 2. 101.) Halaztelek. (1372: Dl. 6001.) Poss. seu terra Halaz al. nom. Halazteleke nunc habitatoribus destituta inter poss. Zaboch et Balsa vocate existentes. (1417: Muz. llt. – V. ö. Fejér. X. 8. 583.) Halazteleke pred., 1453: Lelesz. elench. statut. ) Poss. Naghalaz. (1454: Dl. 14896; 1480: Dl. 18444.) Ma csak Halász vagy Nagy-Halász helységet ismerünk a Tisza mentén, Nyíregyházától é.
Harang. Harangh in districtu Nyr. (1352: Anjouk. okmt. 522., 1454: Lelesz. 65. 63.) A mai Harangod puszta «Nagy-Kálló és Napkor közt», – mint az 1352. évi oklevél is mondja.
Hatház. Holchayz, Hothaz. (1332–7: Páp. tiz.-l. 344. 360.) Hothhaz. (1338: Zichy okmt. I. 532.) Hothaz. (1351: U. o. II. 459.) A mai Hajdu-Hadház.
Hegyes vagy Hegyesd. Higus. Heges. (1332–7: Páp. tiz.-l. 344. 360.) Hegyesd. (1451: Dl. 14467.) Hegyes. (1460: Dl. 30040., 1503: Lelesz, elench. statut.) Hegyews. (1484: Dl. 19003.) Vámszedő hely volt. Ma Kis- és Nagy-Hegyes puszták, Szoboszló és Balmaz-Ujváros közt.
Hene. Hene. (1332–7: Páp. tiz.-l. 329., 1422: Lelesz. metal. Szabolcs. 33.) Bogdánytól é. esik.
Himes. Hymus. Hymes. (1332–7: Páp, tiz.-l. 344. 360.) Hymes. (1466: Dl. 16378; 1484: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 10. n. 3., V. ö. Bunyitay i. m. II. 154.) Monostorral együtt emlegetik.
Hodász. L. Szatmármegyében.
Hollós. Hollos. (1407: Lelesz. I8.; 1426: Dl. 11763.) Nádudvar vidékén fekhetett.
Hort(-egyház). Hurth. Horth. (1347: Anjouk. okmt. V. 107., 1440: Dl. 13573; 1465: Dl. 16234.) 1347-ben Szent-Demeter tiszteletére épűlt templomát is említik már. Hortheghaz. (1468: Dl. 16768; 1481: Dl. 18525.) 1481-ben Biharmegyében. – Ma Nagy- és Kis-Hort nevű pusztákat ismerünk. Balmaz-Ujváros m. ény. felé. (Hajdumegyében.)
Hosszu-Macs. L. Macs a.
Hugyaj. Hugey. (1329: Zichy okmt. I. 339.) Huge. Hevkee. (1332–7: Páp. tiz.-l. 329. 344. 360.) Hwgyay. (1457: Dl. 15165; 1458: Kállay cs. llt.) Nagy-Kállótól dny. esik
Hungtelek. L. Óntelek a.
Ibrány. Ibran. Ibrang. (1332–7: Páp. tiz.-l. 329. 360.) Ibran. (1454: Lelesz. 65. 16. és Ibrányi cs. llt.) Nyíregyházától é. fekszik, a Tisza mentén.
Ibrony. Ibrun. (1329: Zichy okmt. I. 327.) Ibron. (1332–7: Páp. tiz.-l. 343.) 1347: Anjouk. okmt. V. 46.) Tét határjárásakor fordúl elő. Ott találjuk ma is Ibrony helységet, Bogdány és Nyír-Bakta közt.
Igar. L. Hevesmegyében.
Ige. Ige poss. (1324: Zichy okmt. I. 267.) Pátroh és Ajak vidékén feküdt.
Iklód. Iklod. (1374: Zichy okmt. lll. 562., 1480: Lelesz. metal. Szabolcs. Ll.) A Petneháza m. fekvő mai iklódi pusztának felel meg.
Ina-Szakalya. L. Szokoly a.
Jákó. Jako. (1439: Ibrányi cs. llt., 1458: Dl. 30199; 1440. és 1469: Károlyi oklt. 224. és 392.) Az utóbbi két oklevélben Egyek és Ohat helységekkel együtt szerepel. – Ma csak egy Jákót ismerünk. Nyir-Bakta mellett é.
Jéke. Jeke. (XIV-XV. század: Századok. 1871. 614., 1381: Zichy okmt. IV. 184., 1402: U. o. V. 321.) Kis-Várda m. k. találjuk.
Kaba(-egyház). Kaba. Kabaeghaz. (1365–68: Dl. 30122.) Kaba. (1460: Tört. Tár. 1890. 110., 1484: Dl. 19003.) Ma Kaba helységet és Kis-Kaba pusztát ismerünk Hajdumegyében, Püspök-Ladány és Szoboszló közt.
Kalongya. Terra Kalenga, Kalanga. (1345: Zichy okmt. II. 177. 183.) Kalonga. (1449: Zsélyi llt., 1500: Dl. 20991..) Ma puszta, Tuzsér m.
Kanyár. Kanyar. (1381: Zichy okmt. IV. 182.) Kanyaar. (1446: Kállay cs. llt., 1500: Dl. 20991.) Kis-Várdától ny. é. esik.
Kárász. Karaz. (1332–7: Páp. tiz.-l. 329., 1351: Zichy okmt. II. 459., 1406–1407: Dl. 9276; 1435: Zsélyi llt., 1460: Haz. okmt. IV. 401.) Kis-Várdától d. esik.
Karatelek. Kara Telek. (1447: Fejér. X. 4. 825.) Karathelek. (1447: Lelesz. 18.) Mizsite és Szent-Ágota m sorolják föl.
Karuly. L. Szatmármegyében.
Káty. Kath. (1430: Lelesz. elench. statut.) Talán a megye északkeleti részében feküdt.
Kék. Poss. seu terra Keek. (1333: Zichy okmánytár. I. 412. 414.) Keek. (1422: Lelesz. metal. Szabolcs. 33., 1440: Dl. 13525.) Bogdánytól északra esik.
Kékese. Kevkche. (1344: Anjouk. okmt. IV. 426.) Kekche. (1381: Zichy okmt. IV. 182., 1430: Zsélyi llt., 1484: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 10, n. 3.) Kis- Várdától ny. találjuk.
Keleznő. Keleznew. Keleznen. (1332–7: Páp. tiz.-l. 343. 359.) Felkeleznew. (1410: Dl. 9651.) Keleznev. (1472: Lelesz. el. statut.) Vizi és száraz vámja is volt. Ma: Kenézlő, a Bodrogközön. – 1418-ban, 1474-ben és 1481-ben (ekkor predium) Felkeleznőt majd Keleznőt Zemplénmegyéhez számítják. (Lelesz. el. statut. – V. ö. Balsa a. is.)
Kemecse. Kemeche. (1332–7: Páp. tiz.-l. 330. 343. 359.) Kemeche. (1452. és 1458: Lelesz. metal. Szabolcs. 5. és K.) Bogdány mellett fekszik ény. felé.
Kemény-Devecser. L. Devecser m.-város a.
Kenéz. a) Kenez inter fluvios Tycie et Tacta. (1352: Anjoukori okmt. V. 558.) A mai Takta-Kenéz, Tokajtól dny. a Tisza partján. – b) 1435-ben Apáti és Őrmező közt fordúl elő egy «Kenes» nevű helység, mely tehát a mai Cserepes-Kenéznek felel meg. a megye ék. sarkában. (Lelesz. metal. Abauj. 23. Utóbbit a pápai tizedlajstrom is ismeri: Kenez. 329. l. – V. ö. utóbbira nézve 1469: Lelesz. 54. és 1484: Lelesz, acta Bercsényiana. f, 10. n. 3.).
Kepetelke. Kepetheleke. (1324: Zsélyi llt., 1415: Dl. 10833.) Tas vidékén feküdt.
Kér. Keer. (1463: Lelesz. elench. statut.) A szatmármegyei Kér helység, Szamosszeg mellett, melylyel együtt gyakran Szatmármegyéhez is számítják.
Kércs. Kyrch. Kerch. (1454: Dl. 14896; 1463: Kállay cs. llt.) Nyir-Bakta szomszédja ény. felé.
Kerél. Kereel. (141: Dl. 10333. 10335.) Az olnodi Czudarok birtokai közt előfordúl: «cum vadis et tributis in Kochord (ma Szatmárm.) et Namen». a beigtatásnál: «cum vadis et tributis in Kochord et Kereel.» A naményi révről úgy tudjuk, hogy a Lónyaiaké volt. Kerélnek a Szamos vagy a Tisza mellett kellett feküdnie.
Keresztut. Kerezthut. (1447: Ibrányi cs. llt., 1454: Lelesz. 65. 16.) A mai Keresztut vagy Kótaj, Nyiregyházától é.
Kér-Semjén. L. Nagy-Semjén m.-város a.
Keserő(-egyház). Kesereu. Kesereueghaz. (1365–68: Dl. 30122.) Szovát és Kaba – ma hajdumegyei – helységek közt tűnik elő.
Királytelke (puszta). Kyralytelke. (1447: Fejér. X. 4. 826., 1463: Kállay cs. llt.) Ma is puszta Nyíregyházától ény.
Kis-Ajak. L. Ajak a.
Kis-Anarcs. L. Anarcs a.
Kis-Döge. L. Döge a.
Kis-Eszény. L. Eszény a.
Kis-Eszlár. L. Eszlár a.
Kisfalud. Kysfalwd. (1367: Dl. 5567.) Kysfalu. (1487: Lelesz. elench. statut.) Ma puszta a Tisza partján, Timár m., a melylyel határos volt. – Egy másik ily nevű helység Polgár (és a mai Hajdu-) Böszörmény közt feküdt. (1464: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 6. fasc. 1. frust. 3.)
Kis-Gút. L. Gút a.
Kis-Kálló. Lásd: Kálló m.-város a.
Kis-Léta. L. Léta a.
Kis-Lök. L. Lök(-telek) a.
Kis-Macs. L. Macs a.
Kis-Mada. L. Mada a.
Kis-Monyorós. L. Monyorós a.
Kis-Pó. Kyspo. (1485: Kállay cs. llt.) Maráz és Körtvélyes közt sorolják föl.
Kis-Telek. L. Páttelke a.
Kis-Tuzsér. L. Tuzsér a.
Komoró. Villa Komuro. (1308: Zichy okmt. I. 116.) Poss. Komorou. (1327: U. o. 303.) Komorou. Komoro. (1354: U. o. 580. 582.) Komoroud. (1338. 1358: U. o. I. 546. és III. 136.) Komorow. (1405: Dl. 9050., 1450: Dl. 31611.) I. Lajos király 1358-ban be akarván népesíteni, minden szabad állásu embert felhív az ide telepedésre. A Tisza m. fekszik, Kis-Várdától é.
Korpád. Szoboszló és Nádudvar közt feküdt. (Akad. Értek. 1881. IX.)
Kort. Chordy – a szászdi apátság alapitó oklevelében. (1065. kürűl: Árpádk. uj okmt.. I. 25.) A mai Kis- és Nagy-Kort pusztáknak felel meg, Balmaz-Ujváros m, é.
Kő-Gégény. L. Gégény a.
Körtvélyes(-telek). L. Szatmármegyében.
Köteles. L. Biharmegyében.
Kül-Csenke. L. Csenke a.
Külső-Gégény. L. Gégény a.
Ladány. a) Ladan. (1389. 1454: Lajtafal. llt. Bosnyák cs. iratai. Elench. f. 6. Nr. 1. 2., 1423. 1465: Károlyi oklt. II. 74. és 369., 1490 kürűl: Dl. 20399; 1506: Gyárfás, Jászkun. t. III. 723. stb. l.) A mai Püspök-Ladány értendő 1423-ban 48 népes j.-telekkel. (V. ö. 1508: Dl. 21850.) – b) Másik Ladány az, mely a pápai tized lajstromban (329.) és 1498-ban Benk és Monyorós helységekkel együtt föltűnik, t. i. a mai Őr-Ladány, a Tiszazugon. Lelesz. elench. statut., Lelesz. metal. Abauj. 23.) – c) A harmadikat (Tisza-Ladány, Tokaj m. d.) 1446-ban találjuk föl. (Kállay cs. llt.)
Lakteleke. (Laczteleke.) Lactheleke. Laktheleke. – Úgy fordúl elő, mint Borsova s 1333-ban mint «poss. seu terra Lokteluke» Devecserrel és Kékkel együtt. (Zichy okmt. I. 412.)
Laskod. Laskod. (1455: Kállay cs. llt.) Bogdánytól k. esik. – 1463-ban legalább részeit) Szatmármegyéhez számítják. (Kállay cs. llt.)
Léta. Leta. (1336. és 1356: Perényi cs. llt., 1420: Lelesz. met. Szabolcs. 6., 1433: Dl. 12501.) Kysletha. (1446: Dl. 13934; 1465: Lelesz. met. Szabolcs. S.) Határát 1420-ban járják meg; a helységet magát részletesebben leírják a Báthoriak 1433. és 1446. évi osztozkodása alkalmával. Szent-János evangélista lisztéletére épült templomát pedig már 1336-ban említik. – A mai Kis-Léta, Nagy-Kállólól dk.
Levelek. Lenebik. (1332–7: Páp. tiz.-l. 329.) Lewelek. Lewelegh. (1446: Dl. 13934; 1447: Ibrányi cs. llt., 1448: Lelesz. metal. Szabolcs. 12.) Nyíregyházától k. esik.
Lider. L. Lorándháza a.
Litke. Litke. (1334: Zichy okmt. I. 421.) Lythke. (1459: Lelesz. 70. 1., 1500: Dl. 20991.) A mai Fényes-Litke, Kis-Várdától északra.
Lorándháza. Lider al. nom. Loranthaza. (1406: Nagy Imre gyűjt.) Lorandhaza. (1446: Dl. 13934.) Nyir-Bakta tőszomszédja.
Lök(-telek). Loktelek. (1325: Anjouk. okmt. II. 224.) Luk. (1332–7: Páp. tiz.-l. 328. 343. 359.) Lec. (1349: U. o. V. 263) Lewk. (1450: Lelesz. 62. 48.) Leewk. (1452: Kállay cs. llt.) Naghlewk. Kywslewk. (1469: Kállay cs. llt.) Lewok. (Századok. 1870. 665.) A mai Tisza-Lök, Nyíregyházától ny. é. 1424-ben (Lwk) Zemplénhez számítják. (Dl. 11508.)
Lövő. Pred. Oltaruslewew. (1413: M.-szig. lyc. gyűjt.) Lewe. (1430: Muz. llt., 1458: Lelesz. 69. 9.) Lewev. (1428: Zsélyi llt., 1489: Muz. llt.) Kis-Várda m. dk. találjuk.
Lugas. L. Szatmármegyében.
Macs. (Mácsa.) Moch. (1332–7: Páp. tiz.-l. 344.) Hosywmoch. Mach. (1451: Dl. 14467; 1460: Dl. 30040; 1472: Muz. llt., 1475: Lelesz. elench. statut., 1447: Dl. 19907.) Macha. (1484: Dl. 19003.) A mai macsi puszta, Debreczen m. (ny. é.) Hajdúmegyében. A XV. század küzepén fele Szabolcs-, fele Biharmegyéhez tartozott s vámszedő hely is volt. 1439-ben és 1448-ban «Zenlhgewrg al. nom. Eghazasmach» helységet említenek e tájon. (1419: Kállay cs. llt , 1448: Lelesz. 2.) Bunyitay szerint Macs hajdan Kis- és Nagy- Macs helységekre oszlott, s ezek küzűl: Kis-Macsot nevezték Szent-Györgynek vagy Egyházas-Szent-Györgynek (V. ö. 1335: Zichy okmt. I. 449. és 480.) Macs pusztának ma csakugyan Szent-György puszta a szomszédja. (L. Szent-György város a. is.)
Macsiszeg. Machiczeg. (1415: Dl. 10333. és 10335.) A Czudar-birtokok közt fordúl elő. Ugy látszik azonos az 1397-ben feltűnő «Mathogzegh» birtokkal. (Lelesz. elench. statut.)
Mada. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134., 1370: Károlyi oklt. I. 316., 1382: U. o. 398., 1407: Lelesz. metal. Szabolcs. 63; 1458: Dl. 15289.) Kysmada, Naghmada. (1454: Lelesz. 65. 64.) A megye ék. határszélén fekszik, közel Szatmármegyéhez. a melyhez szintén számították néha. (Perényi cs. llt. – Pl. 1382-ben.)
Magy. Poss. Magh et Omagh. (1435: Zsélyi llt.) Magh. (1452: Dl. 30036: 1454: Lelesz. metal. Szabolcs. 42.) Pred Omagh in vicin. poss. Magh. (1476: Muz. llt.) Ma Magy, Nyíregyházától keletre.
Mándok. Mandick. (1393: Dl. 7898.) XIV-XV. századból: Századok. 1871. 614. – A megye ék. sarkában találjuk.
Maráz. Maraz. (1324. 1430: Zsélyi llt.) Tassal, Anarcscsal és Ajakkal volt határos.
Margita. L. Szent-Margita a.
Mártonfalva. Marthonfalva. (1461: Lelesz. 28., 1485 körűl: Kállay cs. llt) Debreczentől k. é. esik.
Mása. Masa. (1361: Dl. 5093.) Devecser és Berkesz helységekkel együtt említik. Tán Mácsa értendő? (L. Macs a.)
Máta. Maca. (1343: Akad. Értek. 1881. IX.) Mata. (1411: Zsélyi llt.) Pred. Matha. (1452: Dl. 15312.) A megye szabatos kitét. nélkűl. Inkább Szabolcshoz számíkható. Ma puszta Balmaz-Ujvárostól ny.
Megyer. Meger. (1452: Dl. 30036.) Felmegyer. (1462: Lelesz. elench. statut.) Megyer. Wasmegyer (1486: Kállay cs. llt.) Ma Vasmegyer, Bogdánytól ény.
Mihálydi. Myhaldy. (1471: Károlyi oklt. II. 424.) A Nyir-Adony melletti mai Mihálydi helység.
Mihálylaka. Poss. Myhallaka. Mihalloka. (1323: Zichy okmt. I. 235., 1325: U. o. 271.) Ugy látszik nem azonos az előbbenivel.
Miklóstelek. Miklostheleke poss. (1414: Lelesz. metal. Szabolcs. 13.) Kálló vidékén fekhetett.
Miske. Mixe. Myske. (1329: Zichy okmt. I. 338–340., 1463: Lelesz. 74. 8., 1471: Károlyi oklt. II. 423.) A mai micskei puszta Bököny mellett, a melylyel együtt szerepel.
Miskolcz. L. Temeháza a.
Mizséte. (Mizsite.) Mysetha. Myssete. (1332–7: Páp. tiz.-l. 344. 360.) Myseche. (1343: Zichy okmt. II. 58.) Myssyche. (1410: Lelesz. elench. statut.) Misethe. (1413: Lelesz. elench. statut.) Misethe pred. (1487: Lelesz. 3.) Zámtól ny. fekhetett.
Mohos. (Mohostelek, Mohostó.) Poss. Mohostow, que et alio nomine Mohostelek nuncupatur. (1341: Zichy okmt. I. 617.) «Mohosthelek poss. in medio possessionum Apagh, Totth et Semyen.» (1378: U. o. IV. 36. – V. ö. 1370: U. o. III. 403.) Mohostheleke. (1435: Zsélyi llt.) Mohos. (1466: Dl. 16378.) 1459-ben mint Mohostelek, 1466-ban pedig mint Mohos a Várdaiaké. (L. ott.) Apagy, Tét és Sényő közt feküdt.
Monostor. Monostor. (1466: Dl. 16378.) A Debreczentől é. eső mai Monostor pusztának felel meg, melyet 1440-ben Biharmegyéhez számítottak. (Zsélyi llt. – V. ö. Bunyitay, i. m. II. 154.)
Monostoros-Adony. L. Adony(-monostora) a.
Monyorós. Terra Monoros. (1297: Zichy okmt. I. 85.) Poss. Monoros. (1315: U. o. 150.) Poss. Kys Monyoros. (1355: U. o. II. 586.) Monyoros. (1484: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 10. n. 3., 1498: Lelesz. elench. statut.) Benkkel együtt fordúl elő; szomszédságában találjuk ma Mogyorós helységet a Tiszazugon.
Mukács. Mwkach. (1324: Zichy okmt. I. 265.) Ajak, Tas és Kárász határjárásakor említik.
Nádastelek. L. Gyulavölgye a.
Nádudvar. Nadodwar. Nadudwar. (1407: Fejér. X. 6. 826, 1452: Dl. 30036., 1487: Lelesz. 3. és Forgách cs. llt.) Ma Hajdumegyében találjuk. – 1487-ben «vadum stagni Hortobagy» is hozzátartozik, mint a Kállaiak, Pakosiak, enyingi Törökök, Parlagiak, Petenyeháziak és petri Dersek birtoka. A három előbbi család házasság útján a Parlagiak révén bírhatott e helységben. Mert ily czímen tartanak jogot a Parlagiak többi birtokaihoz is 1488-ban. – 1506-ban: oppidum. (1487: Lelesz. 3., 1488: Lelesz. 1. – V. ö. 1489: Dl. 9320; 1490 körűl: Dl. 20399; 1506: Gyárfás, Jászkun. t. III. 723.)
Nagy-Ábrahám. L. Ábrány a.
Nagy-Anarcs. L. Anarcs a.
Nagy-Döge. L. Döge a.
Nagy-Eszlár. L. Eszlár a.
Nagyfalu. Nogfolu. (1332–7: Páp. tiz.-l. 343. 359.) Naghfalw. (1447: lbrányi cs. llt., 1460: Dl. 15462.) Eghazas Nagfalw. (1459: Lelesz. elench. statut.) Tokajtól nem messze dk. találjuk.
Nagy-Gút. L. Gút a.
Nagy-Halász. L. Halász a.
Nagy-Iván. L. Hevesmegyében.
Nagy-Lök. L. Lök(-telek) a.
Nagy-Macs. L. Macs a.
Nagy-Mada. L. Mada a.
Nagy-Telek. Nogtelek. (1374: Zichy okmt. III. 566.) Az Ibrányhoz tartozó mai Telek pusztának felel meg.
Nagy-Varsány. L. Varsány a.
Nánás. Nanas. – Csak 1411-ben említik (Zsélyi llt.) Debreczen tart. közt, a megye pontos kitétele nélkűl. Inkább Szabolcsmegyébe sorolhatta. – A mai Hajdu-Nánás, Debreczentől ény. – Úgy látszik azonos ezzel az 1361-ben «Nenasmonostora poss. vacua et habitatoribus destituta» föltűnő szabolcsmegyei birtok. (Dl. 13273.) A század végén is említik. «Nanas». (Századok. 1870. 665. l.)
Napkor. Nokpur. Nopkor. (1332–7: Páp. tiz.-l. 343. 360.) Napkor. (1414: Lelesz. metal. Szabolcs. 18., 1427: Fejér. X. 6. 874., 1430: Dl. 12339.) Nagy-Kállótól é. esik.
Náprád. Naprad. (Több ízben, pl.1439. és 1453: Lelesz. elench. statut.) Úgy látszik a szatmármegyei (I. ott) Náprád értendő, közel Szamosszeghez és Panyolához, a melyeket szintén gyakran soroznak Szabolcsmegyébe.
Nyir-Ábrány. L. Ábrány(-falva) a.
Nyiregyház(a). Nyr. Ryr. (1332–7: Páp. tiz.-l. 343. 359.) Nyreghaz. (1347: Anjouk. okmt. V. 14., 1421: Dl. 11156. és 1446: Dl. 13934.) Nyreghaza. (1357: Dl. 31100.) A Bátoriaké volt.
Ó-Magy. L. Magy a.
Ohat. Hahothmunustura. (1299: Árpádk. új okm;. V. 203.) Huchach. Huhach. (1382–7: Páp. tiz. l.344. 360.) Ohath.(1418: Dl. 10650; 1462: Dl. 30036; 1456: Károlyi oklt. II. 310.) Ma puszta a hajdumegyei Egyek m., a melylyel rendszerint együtt szerepel. (V. ö. Akadémiai Értekezések. IX. Balássy Ferencz értekezését.)
Oltáros-Lövő. L. Lövő a.
Óntelek. Hungthelek. (1446: Kállay cs. llt.) Onthelek. (1495: csebi Pogány cs. llt.) Kis-Várdától ny. találjuk.
Orros. Wrus in districtu Nyr. (1325: Anjouk. okmt. II. 174, 1430: Dl. 12339; 1454: Lelesz. 65. 63.) Oras. Vrs. Wrus. (1332–7: Páp. tiz.-l. 327. 343. 359.) Orosvaras. (1440: Kállay cs. llt.) Orros. (1447: Kállay cs. llt.) Nyíregyházától kel. találjuk.
Oszlár. L. Eszlár a.
Őr. L. Szatmármegyében.
Őrmező. 1435: Lelesz. metal. Abauj. 23., 1483: Lelesz. elench. statut. – Mándoktól dk., a Tisza partján fekszik.
Őr-Pátroh. L. Pátroh a.
Öszöd. L. Zemplénmegyében.
Öze. Ezeteleke pred. (1435: Lelesz: elench. statut.) Ewze. (1445: Lelesz. elench. statut.) Ma puszta Bogdány m.
Pálcza. Palcha. (1389: Zichy okmt. IV. 392.) Palcza. (1432: Zsélyi llt., 1487: Muzeumi llt.) Ma Tornyos-Pálcza Kis-Várda és Mándok közt.
Pályi. Paly. Paaly. – A maiÓ-Pályí Szatmármegyében, Máthé-Szalka m. A XV. században Szabolcsmegyéhez tartozott Szamosszeggel együtt. (L. ezt a m.-városok közt.)
Panyola. Panyola. (1424: Lelesz. elench. statut.) Panyola in districtu Nyr. (1454: Lelesz. 65. 63. – V. ö. 1454: Kállay cs. llt.) Szamosszeggel és Nagy-Semjénnel együtt néha Szatmármegyéhez is számították. 1424-ben pedig – mint a Kállaiak birtoka, egy szabolcs- és egy szatmármegyei Panyola fordúl elő, bizonyára egy község részei. (V. ö. Nagy-Semjén m.-város a.)
Pap. Terra Pop vacua et habitatoribns destituta. (IV. László király korából: Zichy okmt. I. 69.) Papp. Pap. (1435: Zsélyi llt., 1500: Dl. 20991.) Kis-Várda m. dk. találjuk.
Parlag. Parlagh. (1463: Kállay cs. llt.) Parlgh. (1474: Muz. llt.) Ma puszta Sámson és Hatház közt.
Paszab. Pazab. (1424: Dl. 11601.) Pazab pred. (1455: Lelesz. elench. statnt.) A Tisza mentén, Tokajtól k. fekszik.
Pátroh. Eurpatruh. Ighazaspatruh, in qua est ecclesia in honore virginis gloriose. (1324: Zichy okmt. I. 262–268.) Postoch. (1332–7: Páp. tiz.-l. 329.) Patruh. Patroh. (1344: Anjouk. okmt. IV. 479., 1390: Lelesz. metal. Szabolcs. 32., 1430: Zsélyi llt., 1500: Dl. 20991.) A mai Pátroha, Kis- Várdától dny.
Páttelke. Pathtelke és Kysthelek poss. – mint a Tétiek birtokai. Szalók-Sámsonnal együtt merűlnek föl. (1461: Kállay cs. llt.) Valószínűleg inkább puszták voltak.
Pazarnyir. L. Gyulavölgye a.
Pazony. Pazon. (1454: Lelesz. 65. 64., 1460: Kállay cs. llt.) Nyíregyháza m. ék. találjuk.
Pazmán. Pozman. (1349: Anjouk. okmt. V. 263.) A Kállay-birtokok sorában merűl föl.
Penészlek. L. Szatmármegyében.
Pércs. L. Biharmegyében.
Pericse. L. Szatmármegyében.
Perked. Perked terra prope Byr. (1325: Anjouk okmt. II. 174., 1414. és 1421: Lelesz. metal. Szabolcs. 13. és 52.) A mai perkedi puszta, Biri és Balkány határában.
Petend. Pethend. (1381: Zichy okmt. IV. 198.) Öszöd és Döge helységekkel együtt említik.
Petenyeháza. Potunehaza. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Pethenehaza. Pethenyehaza. (Az Ibrányi cs. oklevelei gyakran emlegetik. V. ö. Thaly Kálmán értekezése, Turul. 1884. 49.) 1411-ben kebelezte be Zsigmond király Szabolcsmegyébe. – Nyir-Baktótól é. esik.
Péter-deák-ülése. Peterdyakylese. (1407: Lelesz. 18.) Peterdeaklese. (1410: Lelesz. elench. statut.) Peterdyak Ilese. (1426: Dl. 11763.) Nádudvarral együtt szerepel.
Petri. Petri. (1332–7: Páp. tiz.-l. 329.) Petry. (1374: Zichy okmt. III. 566.) Pethry. (1435: Zsélyi llt.) A Kis-Várdától dk. eső mai Lövó-Petri falu.
Pilis. Pylis. (1418: Lelesz. metal. Szabolcs. H., 1428: Dl. 11969.) Nyir- Bátortól kissé dk. esik.
Pó. L. Kis-Pó a.
Pócs. Powch. (1347: Anjouk. okmt. V. 14.) Pouch. Poch. Pooch. (1357: Dl. 31100; 1365: Dl. 5379; 1430: Dl. 12255; 1431: Dl. 12359.) Vámját már 1357-ben említik. – A mai Mária-Pócs, Nagy-Kállótól k.
Polgár(i). Polkar. Pulkar. Pilkar. (Páp. tiz.-l. 330. 344. 360.) Pagar. (1352: Egri kápt. llt. N. 13. d. 3. fasc., 1. frust. 1.) Polgary – a Hunyadi családé. (1484: Dl. 19003.) 1454-ben a Perényiek birtokában találunk e tájon egy «Polgar» nevű pusztát. (Dl. 24541.) Az 1493–1496. évi egri püspöki számadás szerint «Polgari» az egri püspöké. (Bakocs-Codex. 345. 395. 438. sat.) Ma Polgár helység, Nánástól ny., közel a Tiszához.
Poroszló. Poss. Porozlo habitatoribus destituta. (1382: Dl. 6954.) Pred. Porozlo. (1463: Lelesz. elench. statut.) Ma is puszta, Hadház m. k. (L. Biharmegyében is.)
Pród(-egyháza). Prod. poss. (1485: Jászó. prot. A. fol. 71., 1495. és 1496: Lelesz. elench. statut.) A mai pródi puszta, Hajdú-Böszörménytől ény. – 1476-ban «Prodeghaza» alakban, mint a Hunyadiak birtokát, Biharmegyéhez számítják. (Dl. 17907.)
Pügy(-telek). Pugtelek. (1372: Dl. 6001.) Pygh. (1437: Hanvai cs. llt.) Pugh. (1463: Lelesz. elench. statut.) Ma Ptrügy, Tokajtól nyd.
Rád. Raad. (1445: Lelesz. elench. statut., 1466: Kállay cs. llt.) Bogdánytól ény. esik.
Radnolt-Tuzséra. L. Tuzsér a.
Rakamaz. Poss. Rakamas. (1328: Zichy okmt. I. 315.) Rakamaz. (1332–7: Páp. tiz.-l. 343. 359.) Rakamaz. (1347: Anjouk. okmt. V. 14–19., 1430: Dl. 12255; 1435: Károlyi cs. oklt. II. 154., 1446: Dl. 14038.) 1435-ben még plébánosa is volt, 1446-ban pedig már mint a csehek által elpusztított, lakatlan helyen osztozkodnak rajta a Bátoriak. Ma falu, Tokaj mellett.
Ramocsaháza. Villa Ramacha. (1308 körűl: Zichy okmt. I. 120.) Ramachahaza. (1381: Zichy okmt. IV. 181.) Ramochahaza. (1439: Dl. 13327.) Bogdánytól k. esik.
Rév-Bács. (Ré-Bács.) L. Bács a.
Rohod. Rohod. (XIV-XV. század: Századok. 1871. 614.) Mada és Nyír-Bakta közt fekszik.
Rozsály. Rosaal. Rosal. (1334. 1381. 1387: Zichy okmt. I. 421., IV. 182. 324., 1459: Lelesz. 70. 1., 1500: Dl. 20991.) A Tisza m. feküdt s már a XIV. században mint révhely szerepel. – A Leányvár melletti mai rozsályi puszta őrzi emlékét.
Sámson. Tursamson in comitatu Bihar. (1347: Anjouk. okmt. V. 22.) Zalouch Samson (és) Thursamson (úgy látszik) in comitatu Bihar. (1347: U. o. 46.) Poss. Tursamso. (Vámmal. Biharm. 1393: Vécsey cs. llt. f. 1. n. 75.) Saloksamson. (Megye? – 1461: Kállay cs. llt.) Samson in comitatu Szabolcs. (1461: Lelesz. 28., 1472: Muz. llt.) Samson in comitatu Bihar. (1467. 1475: Lelesz. elench. statut., 1476: Dl. 19907; 1484: Dl. 19003; 1492: Nagy Imre gyűjt., 1520: Dl. 23348.) Sampson in comitatu Szabolcs. (1503: Lelesz. elench. statut.) Sámson vámhely volt. (1492. 1520.) Szalók-Sámson és Tur-Sámson is Debreczennel, Haláppal és Apátfájával volt határos, a hol ma Sámson helységet találjuk.
Sáp. Saap. Sap. (1459: Dl. 26616. 29289; 1465: Dl. 30879.) Ma Hajdumegyében találjuk, Földes mellett, a melylyel együtt tűnik föl, mint szabolcsmegyei helység. 1459-ben a Sápiak itteni részeit Békésmegyébe helyezi át a király.
Semjén. L. Nagy-Semjén m.-város a.
Sényő. Semien. Semyen. (1378: Zichy okmt. IV. 36.) Synew. (1421: Lelesz. metal. Szabolcs. Yyyy.) Sernyew. Senyew. (1480: Ibrányi cs. llt.) Bogdánytól d. esik.
Séter. Sehther. (1407: Lelesz. 18.) Chehter. (1410 és 1498: Lelesz. elench. statut.) Sehter. (1426: Dl. 11763.) Nádudvarral együtt szerepel.
Silyegyház. Syleghaz. (1485: Jászó. prot. A. fol. 71.) Prod-dal együtt merűl föl.
Sima(-egyház). Syma. (1325: Anjouk. okmt. II. 175., 1462: Kállay cs. llt.) Vacua terra Symaeghaz. (1349: Anjouk. okmt. V. 266.) 1462-ben a király adómentességet igér a Kállaiak e pusztájára telepűlni akaróknak. – Ma is puszta, Nyíregyháza m. dny.
Simánd. Symand. (1430: Dl. 12339.) A Kállaiak szabolcs-, szatmár- és beregmegyei birtokai közt Gyomán és Szeged mellett sorolják föl. Az utóbbival (Zeged) együtt (mely után Dorogegyház és Szent-Péter következik) inkább Szabolcsba sorozható. Szeged nevű helység e vidéken csak Borsodmegyében létezik ma, erről azonban aligha lehet szó.
Solymos. Poss. Solmus. (1327: Zichy okmt. I. 303.) Soliumus (1338: U. o. 534.) Komoróval és Bodonynyal együtt említik.
Suma. Suma. (1411: Zsélyi llt.) Debreczen tartozékai közt sorolják föl. Ugy látszik inkább Szabolcs- (mint Bihar-) megyéhez sorolható.
Szabolcs. Zobolch. Zobloch. (1332–7: Páp. tiz.-l. 343. 359.) Zabolch. Zaboch. (1413: Lelesz. .metal. Szabolcs. 51., 1431: Perényi cs. llt., 1454: Lelesz. 65. 16., 1451: Lelesz. elénch. statut) 1431-ben «capella in honorem Beate Michaelis Archangeli» áll e községben. – Vámszedő hely is volt. Az 1222. éví 25. t.-cz. rendelése szerint az egész országban csak itt és Regéczen lehetett sóraktár. Ez időben tehát bizonyára nevezetesebb hely volt e tiszaparti község, mint később avagy manapság. – Tokajtól ék. fekszik.
Szakoly. L. Szokoly a.
Szalmad. Zalmad. (1336: Perényi cs. llt., 1463: Kállay cs. llt., Szabolcsmegye dk. részében találjuk.
Szalók-Sámson. L. Sámson a.
Szalóka. Zaloka. (1464: Lelesz, metal. Szabolcs. 40.) Szabolcsmegye ék. sarkában, Szent-Mártonnal szemközt a Tisza túlsó partján fekszik. Néha úgy látszik – Bereghez számították. (V. ö. Lehoczky i. m. III. e helység a.)
Szántótelek. Zantotelek. (1413: Lelesz, metal. Szabolcs. 51. és Dl. 10118.) Gávával volt határos.
Szeged. L. Simánd a.
Szegegyház. Zekehaz pred. (1463: Lelesz. elench. statut.) Zegeghaz poss. (1485 körűl: Kállay cs, llt.) Zeekneghaza. (1488: Lelesz. 1.) Zegeghaza poss. (1492: Lelesz. elench. statut.) Ma is puszta Dorog m. k. é.
Székely. Villa Zekul. (1284 körűl: Zichy okmt. I. 59.) Zekel. (1324: Anjouk. okmt. II. 171., 1427: Fejér. X. 6. 874., 1440 körűl: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 6. n. 7., 1452: Dl. 30036.) Bogdány m. k. találjuk.
Szennyes. L. Szatmármegyében.
Szent-Ábrány. L. Ábrány(-falva) a.
Szent-Ágota. Zenthagatha poss. (1410: Lelesz. elench. statut.) Zenthagotha pred. (1506: Gyárfás. Jászk, t. III. 723.) Ma puszta Nádudvar m. dny.
Szent-Iván. Zenth Iwan. (1426: Dl. 11763.) Nádudvar vidékén tűnik föl.
Szent-János. Senthyanos, Fireghaz, Thusnak – 1411-ben mint Debreczen tart. soroltatnak föl a megye szabatos kit. nélkűl. Tán inkább Szabolcsmegyébe számíthatók. – A mai Hortobágy vidékén fekhettek.
Szent-Margita. Zenthmargitha. (1484: Dl. 19003.) Ma puszta Polgártól d. Ugyane vidéken 1458-ban: «pred. Zenthmargyth» tűnik elénk. (Károlyi oklt. II. 318.) 1493–1496-ban az egri püspöki számadókönyvekben: Margytha. Zenth Margytha. (Bakocs-Codex. 345. 395. 438., Századok. 1870. 665.)
Szent-Márton. Sanctus Martinus. (1332–7: Páp. tiz.-l. 329.) Villa Scempmarthun. Poss. Zenthmartun. (1345: Zichy okmt. II. 174. 177.) Zenthmarton. (1389: U, o. IV. 392,, 1476: Lelesz. metal. Szabolcs. 62.) A megye ék. zugában fekvő nagyobb helység.
Szent-Mihály(-telke). Zenthmihal. (Századok. 1870. 665.) Zenthmyhaltheleke. (1472: Dl. 17317.) Ma csak Szent-Mihály nevű helységet ösmerünk, Nánástól ény.
Szent-Miklós. a) 1458-ban egy «Chegezenthmyklos» nevű birtok fordúl elő s vele együtt Szent-Margit puszta. Ugy látszik a Tisza-parti Csege helység és a tőle ék. fekvő Szent-Margit puszta közt, vagy ezek vidékén feküdt (Károlyi oklt. II. 318.) E helységet (ZenthmikIos) Tokaj és Tálya várak tartozékai közt is föltaláljuk. (Károlyi oklt. II. 318., Dl. 15374., Lajtafal. llt. Bosnyák cs. iratai. elench. fasc. 2. n. 9.) – b) 1463-ban és 1465-ben a mai Földes melletti Szent-Miklós puszta tűnik föl a falvak sorában. (Dl. 15882. 30879.) A pápai tiz.-lajstrom csak az utóbbit ismeri. («Scent Milos» 327. l., «S. Nicolaus» 344. 360. l.)
Szent-Péter. Zenthpether. (1430: Dl. 12339; 1452: Dl. 14570.) Zenthpether pred. (1484: Jászó. prot. A. fol. 61.) Ugy látszik a mai Szentpéterke puszta, Buly és Kótaj közt.
Szent-Péter-szege. L. Biharmegyében.
Sziget. Zygheth. (1484: Dl. 19003.) Szoboszló és Hegyes közt sorolják föl. – Ma puszta Angyalháza és Zám puszták szomszédságában.
Szoboszló. Zubuzlou. Zobozlow. (1332–7: Páp. tiz.-l. 327. 344. 360.) Zobozlo. (1460: Dl. 30040., 1472: Muz. llt. 1476: Dl. 19907., 1503: Lelesz. elench. statut.) Vámszedő hely volt. – A maí Hajdu-Szoboszló r. t. város.
Szokoly. Terra seu poss. Inezakala in comitatu de Zothmar. (1314: Zichy okmt. I. 147.) Zakul, Zokul. (1326: Zichy okmt. I. 276.) Poss. Zakul és Inazakala. (1329: Zichy okmt. I. 323.) Zeluk. Zokol. (1332–7: Páp. tiz.-l. 343. 360.) Zakol. (1454: Lelesz. 65. 65., 1487: Száz. 1868. 509.) Zokol. (1472: Muz. llt.) Nagy-Kállótól kissé délkeletre fekszik.
Szolnok. Zolnuk. (1374: Zichy okmt. III. 566.) Ma puszta Bogdány mellett k.
Szopor. (?) Zuphwr in comitatu Supruniensi. (1347: Anjouk. okmt. V. 109.) Ha Szabolcsmegyéhez kell értenünk, Köteles vidékén fekhetett.
Szovát. L. Biharmegyében.
Sztarka. Starka. (1446: Kállay cs. llt.) Tán Dada vidékén feküdt s megfelel a Debreczen tart. közt 1411-ben elófordúló «Stata ?, Stirta ?» kétes írású helységnek. (Megjegyzendő, hogy az utóbbi oklevél, bár csaknem egykorú, de – másolat.)
Szuna. Zwna. (1430: Dl. 12339.) A Kállaiak (szabolcs-, szatmár- és beregmegyei) uradalmában merűl föl. Ily nevű (Zwhna) falut 1415-ben az olnodi Czudarok birtokai közt Hevesmegyében említenek. Tán a kettő azonos helységet jelez, mely valahol (l. pl. Nagy-Iván) Szabolcs és Heves megyék határvidékén feküdt. (Dl. 10333.)
Szút. Zuth. (1421: Lelesz. elench. statut.) Zwth. (1432: Zsélyi llt.) Jékével és Pappal volt határos.
Szüllőegyház. Poss. Zywlleweghaz. (1467: Somossy cs. llt.) Ugy látszik a borsodmegyei határ felé feküdt valahol.
Tamási. Thamasy. (1323: Békésm. oklt. 1., 1338: Zichy okmt. I. 532., 1488: Lelesz. 1.) A Nyir-Adonyhoz tartozó mai tamási puszta.
Tardos. Thardos. (1395: Dl. 8089; 1471: Dl. 17225; 1476: Dl. 17866. 17867.) A XIV. század végén néptelen. 1424-ben Zemplénmegyéhez számítják. – Tokajtól d. a Tisza partján fekszik.
Tas. Thoos. Thas. Thaas. (1324: Zichy okmt. I. 262., 1361: Dl. 5093; 1423: Lelesz. metal. Szabolcs. 17., 1471: Dl. 31689.) B. Szűz Mária tiszteletére épűlt kőtemplommal már 1361-ben. – Kis-Várdától dny. esik.
Tatártelke (puszta). Tatartelke pred. (1448: Lelesz. metal. Szabolcs. 12.) Besenyőd mellett terűlt el.
Téglás. Tetlas. (1332–7: Páp. tiz.-l. 327.) Theglas poss. (1347: Zichy okmt. II. 230.) Teglas. (1347: Anjouk. okmt. V. 22.) Theglas. (1411: Zsélyi llt., 1451: Dl. 14467; 1460: Dl. 30040.) Vámhely volt. – Hadház mellett találjuk, a mai Hajdumegyében. (L. Biharmegyében is.)
Tegye. Thegee. (1413: Dl. 30776.) Theghe. (1476: Dl. 18142; 1478: Dl. 25392.) Ugy látszik a megye dk. vidékén feküdt.
Telek. L. Nagy-Telek a.
Temeháza. Themehaza al. nom. Myskouch.- – Ugy fordúl elő, mint Borsova.
Tét. Theth. Theeth. (1330–1465: Dl. 16458.) Theth. (Határát megjárják 1347-ben: Anjouk. okmt. V. 46.. 1421-ben: Lelesz. metal. Szabolcs. Yyyy. és 1459-ben: Dl. 15378.) Thotth. (1378: Zichy okmt. IV. 36.) Bogdánytól dk. esik.
Tetétlen. Thethethlen. (1411: Zsélyi llt., 1452: Kállay cs. llt.) Ma Hajdumegyében Püspök-Ladánytól k. találjuk.
Tiburczuta. L. Gyulavölgye a.
Timár. Tymar. (1347: Anjouk. okmt. V. 14., 1367: Dl. 5567., Századok. 1870. 665.) A Tisza partján. Tokajtól ék. fekszik.
Tótfalu. L. Biharmegyében.
Tót-Kálló. L. Kálló m.-város a.
Tölgyes. Terra Chulgus. Poss. Thulgus. (IV. László kir. korából: Zichy okmt. I. 72.) A mai Fényes-Litke vidékén fekhetett.
Tur-Sámson. L. Sámson a.
Tura. Thwra. (1462: Kállay cs. llt.) Thwra in districtu Nyr. (Lelesz. 65. 63.) Nyíregyháza és Bogdány közt fekszik.
Tusnak. L. Szent-János a.
Tuzsér. Geustusera. (1345. 1354: Zichy okmt. II. 172. és 579. Gewstusera. (U. a. u. o. 174.) Tusyr. (1354: U. o. 580.) Renolthtusera. (U. o.) Kystuser. Radnoldtusera. (1387: U. o. IV. 325.) Twsyr. (1446–1447: Dl. 9276; 1438 körűl: Ibrányi cs. llt., 1500: Dl. 20991.) Gewsthwser. Gewzthwser. (1437: Zsélyi llt.) «Portus naulium seu navigium» és «tributum seu teloneum» is említtetik e helységben 1446-ban, 1438-ban és 1461-ben is. – A Tisza partján, a megye ék. sarkában fekszik.
Ujfalu. a) Wyfalu. Ily nevű helység fordúl elő 1347-ben és a XV. száz. végén. (Anjouk. okmt. V. 46., Századok. 1870. 665.) Határa a Tisza m. kezdődik s Eszlár és Nagyfalu mellett vonúl. Említik azt az utat is, mely innen – bizonyára Zemplénből, Tokaj felől – Nagy-Kálló felé vezet. E helységet ma hiába keressük. – b) 1465-ben Téttel együtt merűl föl egy «Wyfalw», melyet «al. nom. Apathzegh» néven is neveztek. (Dl. 16458.)
Ujlak. Wylok. (1347: Anjouk. okmt. V. 46.) Debreczennel és Sámsonnal volt határos.
Vaja. L. Szatmármegyében.
Váras-Dobos. L. Szatmárban: Dobos helys. a.
Varsány. Nagy-Varsány. (1489: Lelesz, elench. statut.) Utraque Wossyan. (Lelesz. metal. Szabolcs. Nnnn.) A mai Kis- és Nagy-Varsány, Vásáros-Namény m. a Tisza partján. – Inkább Szatmármegyéhez számították. (L. ott is.)
Vas-Megyer. L. Megyer a.
Vasvári. L. Szatmármegyében.
Vécse. Wepche. (1367: Dl. 5567.) Timárral volt határos.
Vencsellő. Wenchellew. (1407: Fejér. X. 4. 827., 1413: Lelesz. metal. Szabolcs. 51., 1430: Dl. 12255.) A Tisza partján, Tokajtól ék. fekszik.
Veresmart. Poss. Weresmorth. Villa Veresmorth. (1329. 1381: Zichy
okmt. I. 327. IV. 182.) Weresmarth. (… Lelesz. 64. 39.) A Tisza partján, Kis-Várdától ény. fekszik.
okmt. I. 327. IV. 182.) Weresmarth. (… Lelesz. 64. 39.) A Tisza partján, Kis-Várdától ény. fekszik.
Videgyház és Vidmonostora.Vidmonostara. (1411: Zsélyi llt.)Vydmonostra. (1430: Dl. 12339.) Wydmonostor. (1484: Dl. 19003.) Mint a debreczeni uradalomhoz tartozó helység, majd mint a Kállaiak birtoka merűl föl. Ezzel tán azonos az a: Vydeghaz vagy: Wydeghaza, mely 1415-ben mint az olnodi Czudarok 1476-ban pedig a Hunyadiak birtoka (utóbbi évben Biharmegyéhez számítva) fordúl elő. (1415: Dl. 10333. és 1033; 1476: Dl. 17907.) Ma H.-Böszörmény és Nánás közt találunk Rácz-Vid nevű pusztákat. – 1430-ban. Vidmonostorával együtt: Andosmonostora is szerepel a Kállaiak birt. közt.
Vidtelke. Vydtheleke. (1402: Perényi cs. llt.) V. pred. (1492: Lelesz. elench. statut. ) Egymagában fordúl elő. Tán azonos Videgyházzal vagy Vidmonostorával.
Vis. Vys. (1381: Pongrácz cs. llt., 1452: Lelesz. 63. 30.) A Csicseriek 1452-ben be akarják népesíteni s ezért soltészság gyanánt «Gewrghspan» Lászkínak adják ki, 10 évi adómentesség igérete mellett. – Zemplénmegye határán, a Bodrogköz dny. zugában fekszik.
Vitka. L. Szatmármegyében.
Záhony. Zahon. (1476: Lelesz. metal. Szabolcs. 62.) A megye ék. sarkában fekszik. – 1427-ben (52 jobbágy-portával) és 1484-ben Ungmegyéhez számítják. (Dl. 32382. és 18789.)
Zalkod. Zalgoch. Zulkud. Zulguug. (Páp. tiz.-l. 328. 329. 359.) Zolkod. (1367: Dl. 5567; 1406: Lelesz, elench. statut., 1478: Lelesz. 20.) A Bodrog- közben fekszik, közel a zemplénmegyei B.-Kereszturhoz. A páp. tíz. lajstrom is mindig a szabolcsi főesperességbe helyezi.
Zám(-monostora). Zammunustura. (1340. 1343: Akad. Értek. IX. 1881., Zichy okmt. II. 57. 64.) Zaam. (1459: Dl. 29289. 28616.) A mai zámi puszta Hajdumegyében, Nádudvar m. ény. – SzaboIcstól 1459-ben helyezik át Békésmegyébe, a melytől pedig ugyancsak távol esett. – 1473-ban ily nevű pusztát emlegetnek Szabolcsmegyében. (Dl. 17459.)
Zelemér. Zelemer. (1332–7: Páp. tiz.-l. 344., 1489: Lelesz. metal. Szabolcs. Tt., Dl. 30766. és Lelesz. elench. statut.) Kürűlte «Fizeus, Maladen, Ethelaka és Ziltelek» nevű praediumok terűltek el; 1413-ban pedig «poss. Zyleghaz, Cheketheleke, Fyzes, Maladon, Echelaka ea Thegee», melyeknek ma már nyomukat sem találjuk. Zelemér 1498-ban már puszta gyanánt fordúl elő, vagy ily nevű p. is létezett. – Ma Nagy- és Kis-Zelemér puszta, Debreczen és Hadház közt.
Zomaj. Zomayn. (1297: Zichy okmt. I. 88., Akad. Ért. 1881. IX.) Zámtól k. feküdt.
Zug. Zuug. (1354: Zichy okmt. II. 584.) Zugh. Zwgh. (1357. 137. U. o. III. 45. és 566., 1402: U. o. V. 323., 1406–7: Dl. 9276.) Litke határosai közt is előfordúl, nemesi névben. – Ugy látszik a Tiszazugon keresendő.
Zsurk. Swrk. Zwrk. (1353: Zichy okmt. II. 499.) Zurk. (1471: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 12. n. 15.) Surk. (1476: Lelesz. metal. Szabolcs. 62., 1489: Muz. llt.) Swrk. (1477: Jászó. statut. L. f. 2. n. 45.) A megye északkeleti zugában találjuk.
Ősszesen: 300 helység.
