MEZŐVÁROSAI:
MEZŐVÁROSAI:
Bátor, Batur. Bathor. (1329: Fejér. VIII. 3. 404 , 1332–7: Páp. tiz.-l. 134., 1347: Anjouk. okmt. V. 14., 1357: Dl. 31100.) 1433-ban «oppidum» (Dl. 12501.) 1446-ban és 1490-ben szintén. (Dl. 13934. és Perényi cs. llt.) I. Károly király 1329-ben kiváltságokat ad e helységnek, de földesuri hatalom alatt hagyja. E földesurak – a Bátoriak. Országos vásárait pl. 1466-ban emlegetik. (Kállay cs. llt.) Ma Nyír-Bátor Szatmármegye hátárán, melyhez szintén számítják néha a középkorban. (Pl. 1347-ben és 1490-ben.)
Beszermény. Bozermen. Bezernen. Bezermen. (1332–7: Páp. tiz.-l. 327. 344. 360.) Judex et iurati … cives et hospites nostri (regis) de Bezermen. (1410: Kállay cs. llt.) Bezermen poss. (1446: Kállay cs. llt., 1461: Károlyi oklt. II. 334., 1462: Müncheni llt. Ung. doc. f. 12. n. 58.) Bezermen opp. (1476: Dl. 17893; 1489: Lelesz. metal. Szabolcs. Tt.) 1411-ben Debreczennel együtt a rácz despota kapja. 1446-ban azonban Hunyadi Jánosnak volt itt 120 jobbagy-portája. 1462-ben pedig özvegye tart hozzá jogot. 1451-ben Biharmegyéhez számították. Vámhely is volt. – A mai Hajdu-Böszörmény város. (V. ö. Pesty. Brankovics birt. 35. és 47. – Lásd Hunyadiak alatt is.)
Csege. Theoge. Cheke. Chega. Chege. (Páp. tiz.-l. 327. 330. 344. 360. Chege. (1461: Károlyi cs. oklt. II. 334., 1461: Dl. 24834; 1461. 1462. 1472: Lajtafal. llt. Bosnyák cs. ir. elench. f. 4. n. 1. 2. és 5–11., 1473: Károlyi cs. oklt. II. 431.) Cheke. (1481: Dl. 18509.) 1490-ben mint «oppidum»-ot adja Korvin János Ráskai Balázsnak. (Pesty. Helynevek. I. 65.) 1461-ben az Agárdiak Parlagi Pálnak, 1462-ben ugyanők fele vámmal a Bajoniaknak adják zálogba; 1472-ben pedig ugyancsak az Agárdiak itteni részüket, vámjokkal és tiszai révjökkel együtt Parlagi Pálnak eladják. Balmaz-Ujvárostól ny. é. fekszik a Tisza partján. Határa kelet felé egészen a mai Hajdu Böszörmény határával ért össze. (L. Czégény helys. a. is Biharmegyében.)
Devecser. Poss. Deuecher iuxta pratum fluvii Tysscie in vicinitate … possessionis Berkez. (1333: Zichy okmt. I. 412.) Poss. Kemendenecher. (U. o. 414.) Dewecher in ilistricau Nyr. (1361: Dl. 5093; 1423: Lelesz. metal. Szabolcs. 17., 1454: Lelesz. 65. 63., 1461: Dl. 17164. sat.) Opp. Dewecher. (1466: Kállay cs. llt.) 1333-ban és 1361-ben Szent-György vértanu tiszteletére épűlt templomát említik. 1333-ban 30 megnevezett halászó-helylyel. Birtokosai a XV. sz.-ban az olnodi Czudarok, majd a Rozgonyiak és Kállaiak is. – Ma Demecser, Bogdány közelében ék.
Kis-Várda. Villa Warda. (1288 körül: Zichy okmt. I. 66.) Warada. (IV. László kir. korából: U. o. 69., 1370: U. o. lIl. 401.) Forum in Warada. (1345: U. o. 171.) Kysuarda. Kysvarada. (1393: U. o. IV. 515.) Opp. Kyswarada. Kyswarda. (1432: Zsélyi llt., 1445: Lelesz. 57. 4. és 1500: Dl. 20991.) Opp. Warada. (1445: Ibrányi cs. llt.) Opp. Warda. (1447: Lelesz. 59. 44.) 1393-ban heti vásár tartására jogosítja föl Mária királyné; 1445-ben pedig már orsz. vásárai vannak, valamint 1481-ben is, Szent-Márton napján. A Várdai vagy Kisvárdai család bírta.
Nagy-Kálló. (Kálló. Vásáros-Kálló.) Kollo minor. Kollo maior. (1332–7: Páp. tiz.-l. 343.) Kallov minor. Gallov maior. (U. o. 360.) Általában mint ma, két ily nevű helység volt hajdan is – «in dislrictu Nyr». Egyik a mai Nagy- Kálló mezőváros, mely néha Kálló, Kalon, Kallou, Kallo, Kallow; máskor, pl. 1325-ben «Kallow maior alio nom. Boznudada» (Anjouk. okmt. II. 174.), 1349-ben «Vasaroskallou» (Anjouk. okmt. V. 263.) a XV. században pedig rendszerint «Naghkallo» alakban tűnik föl, s már 1325-ben heti vásárt tartott, 1438-ban pedig orsz. vásár tartásra nyert kir. engedélyt. Vámszedő hely is volt s a megye székhelyének tekinthető. – A másik: a mai Kis-Kálló, mely 1325-ben «alia Kallow al. nom. Fedemus», rendszerint pedig: «Kyskallo» és «Thothkallo» alakban fordúl elő. Mindkét helységet a Kállaiak bírták. (V. ö. 1384: Zichy okmt. IV. 293., 1414: Lelesz. met. Szabolcs., 13., 1423: Dl. 11448., 1438: Kállay cs. llt., 1454: Lelesz. 65. 63., 1456: Dl. 15026.; 1461: Kállay cs. llt.)
Nagy-Semjén. (Semjén.) Nog-Semien. (1322: Anjuuk. okmt. II. 57.) Symeyn magna. (1325: U. o. 174.) Semyan. Semian. (1332–7: Páp. tiz.-l. 343. 360.) 1414-ben «Semyen» határjárásakor külön Nagy-Semjén is föltűnik. (Lelesz. metal. Szabolcs. 13.) Naghsemyen. (1452: Dl. 14570.) Két Semjén létezett, tehát hajdan Kálló vidékén: Nagy-Semjén és Kis-Semjén vagy Semjén. Mirndkettő a Nyírséghez tartozott s a Kállaiaké volt. Ezek egyike, valószínűlen Nagy-Semjén 1471-ben: «oppidum Semyen.» (Kállay cs. llt.) Ma csak egy Kálló- Semjén nevű helységet találunk Nagy-Kálló m. délkeletre. – Egy harmadik «Semyen» (1463: Lelesz. el. statut. ) Kérrel együtt tűnik föl s megfelel a mai Kér-Semjénnek a Szamos mellett. Ugyanezt máskor Szahnármegyéhez számítják s 1455-ben «Naghsemyen al. nom. Panyala»-nak (Panyola ma is szomszédja), 1459-ben «Kersemyen»-nek, 1462-ben «Kersemen»-nek is irják. (1455. 1459. és 1462: Kállay cs. llt.)
Szamosszeg. Zomuszeg. Sumuszeg. (1357: Zichy okmt. III. 53., 1362: Dl. 5121; 1441: Károlyi oklt. I. 513.. 1409: Dl. 9602.) 1405-ben egy ízben elferdítve: Zalmazegh. (Dl. 9010.) Zamoszegh in districtu Nyr. (1415: Dl. 10333. 10335; 1440: Dl. 13525; 1447: Lelesz, metal. Szabolcs. 8., 1454: Lelesz. 65. 63., 1466: Dl. 16438., 1470: Dl. 16972.) 1477-ben «oppidum nostrum»-nak nevezi a király. (Károlyi oklt. II. 471.) A Szamos-parti Szamosszeg, ma Szatmármegyében, hová a XV. század elejéig tartozott. Vám- és révhely volt. A Czudarok, majd 1470 óta a Rozgonyiak bírták, de mint látszik 1477-ben a királynak is volt benne birtokjoga.
Szent-György. Zenthgyurgh poss. (1451: Dl. 14467.) Opp. Zenthgergh. Zenth Gyewrg. (1458: Lelesz. 69. 51., 1461: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 7. n. 54.) 1458-ban és 1461-ben országos vásárát is említik. – Ma ily nevű pusztát találunk Debreczen és Hadház közt. (L. Macs helység és a Telegdiek alatt is.)
Ujváros. Opidum Wywaras. (1471: Kállay cs. llt.). Op. Wywaros. (1484: Dl. 19003.) Wyvaros poss. (1489: Lelesz. metal. Szabolcs. Tt.) Szilágyi Erzsébet, majd Korvin János (1484.) volt a földesura. A mai Balmaz- Ujváros, (Hajdum.) Debreczentől ny. é. – 1411-ben Debreczen tartozékai közt egy «Balmaz» nevű falut találunk. (Zsélyi llt.) melyet mint pusztát 1452-ben is említenek. (Dl. 15312.) Ujváros csak későbben tűnik föl a debreczeni uradalomban.
Várda. L. Kis-Várda a.
Ezeken kívül valószínűleg még Szoboszló, Hatház (s talán Henyes) is élveztek m.-városi kiváltságokat. – V. ö. 1484-ből: Dl. 19003.
Összesen: 10 mezőváros.
