HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Abadoczfalva (puszta). Pred. Abadoczfalwa, Obodoczfalva. (1467–72: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Abaliget. Parochia ecclesie B. Marie V. in possessione Abalygeth. (1482: Dl. 34526.) Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 16. l.) «Abalygethy» – a pécsi káptalané; mely ma is bírja s hihetőleg a XV. században is bírta. – Ma Abaliget, Pécstől ény. (V. ö. Pesty. Helyn. I. 1.)
Abolma(n). (Abolmány.) Obalma. Obolma. Abalman. (Páp, tiz.-lajstrom. 238. 266.) Obulma. (1341: Anjouk. okmt. IV. 130.) Abulma. (1387: Zichy okmt. IV. 329.) Abolma. (1426: Zsélyi llt., 1430: Dl. 12304; 1471: Dl. 17272.) Köznemesi birtok volt. – Ma Bolmány, Siklóstól dk. felé.
Abony. Abon. (1481: Dl. 18481; 1507: Dl. 21543. 21535; 1511: Koller, i. m. V. 26.) Részben Bodol(y)a m.-városhoz tartozott.
Adorján. (Adrián.) Adrian. (1396: Dl. 8174.) Adoryan. (1400: Zichy okmt. V. 193.) Adryan. (1428: Dl. 12001.) A Pobor cs. előnevéből ismeretes.
Adorjás. L. Azorjás alakban.
Agod. (Agad.) Agad. Agod. (1372: Fejér, IX. 7. 323. 329., 1428: Dl. 12001.) Agod. (1472: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea., 1478: Dl. 26015.) Agad. (1491: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) Köznemeseké volt. – Nagy-Váty közelében feküdt.
Agtelek. (Aktelek.) Agecluc, Oteluk. (Páp. tiz-l. Ortvaynál, Magyarorsz egyh. földl. I. 235.) Agthelek. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31. és 1542. évi adólajstrom Orsz. Llt. Conscr. dical. 11. l.) Hertelend és a (mai) somogyánegyei Mosgó vidékén fekhetett. 1450-ben az adó-hátralékosok lajstromában két ily nevű falut (Akthelek) említenek. (br. Révay cs. llt. Gyulay IX. 2.) Meglehet, ugyanegy falu részeiről van szó.
Álgy. Algh. (1427: Zsélyi llt.) A megye dk. vidékén kereshetjük.
Almamellék. Villa Teustachy Almanu. (1183: Haz. okmt. I. 2.) Lanceus de iuxta Alma. (1324: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 52.) Almamellek. (1492: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) Az 1542. évi adólajstrom is (Almamellek. 10.) Baranyamegyéhez számítja. Egyházilag a pécsi püspökségben feküdt. – Ma Somogymegyében találjuk. Szigetvártól ék.
Almás. a) Poss. Almas in comitatu Baranya in terra Belkuz. (1338: Anjouk. okmt. III. 509., 1358: Dl. 4785.) Adorjás, Sámod sat. vidékén feküdt. – b) Poss. Almas. (1402: Dl. 1430; 1484: Dl. 18959.) Pécstől dk., Kozár és Lothárd vidékén feküdt.
Al-Besczen. (Al-Besenczi.) L. Besencz(i) a.
Al-Feket. L. Feket a.
Alsó-Barázda. L. Barázda a.
Alsó-Bodmér. L. Bodorér a.
Alsó-Devecser. L. Devecser a.
Alsó-Hazugd. L. Hazugd a.
Alsó-Hímesegyház. L. Hímesegyház a.
Alsó-Lelesz. L. Lelesz a.
Alsó-Lippó. L. Lippó m.-városnál.
Alsó-Lothárt (puszta). L. Lothárd helység a.
Alsó-Már(o)k. L. Már(o)k a.
Alsó-Nekcse. L. Nekcse helység a.
Alsó-Sebes. L. Sebes a.
Ambrosfalva. Ambroosfalua. (1392: Dl. 7767; 1392–1406: Dl. 7766.) Kosvásához tartozott.
Anfalu. Nobiles de Anfolua. (1330: Anjouk. okmt. II. 470.) Anfalu. (1425: Dl. 11610.) Szigetvár vidékén kereshetjük.
Apáczafalva. Apathchafalwa. (1447: Dl: 9330.) Nekcse várához tartozott.
Apa(j)tya. Poss. Apaytha. (1499: Dessewffy cs. llt.) A Kozáriak birtokai közt Bozsok (Palota-Bozsok) és Somberek közt sorolják föl. (V. ö. 1329: Dl. 7345. 7346., hol «terra Apaty» fordul elő, ép e tájon.)
Apáti. Terra monasterii de Bata Apaty vocata. (1267: Árpádk. új okmt. III. 175.) Apati. (1360–70: kölcsei Kende cs, llt., 1396: Dl. 8141.) Tolnamegyében vagy Baranyamegye ék. zugában feküdt. – Úgy látszik a mai Báttaszék vidéki Apátit (helység és puszta Tolnamegyében) kell értenünk.
Apáti(-rév). Apathy. (1479: Dl: 18195,) Poss. Apathyrew. (1481: Dl. 18482. 18485; 1506: Dl. 21535.) Valpóvárhoz tartozott. – A Dráva partján feküdt, bizonyára Valpó vidékén. Révjének jövedelmét ugyanis 1479-ben Maróti Mátyus özvegye a Valpó várbeli Sz.-László kápolnának adta.
Aranyos. (Aranyas.) Aranus. (1336: Anjouk.. okmt. III. 277.) Aranos. (1396: Dl. 8441.) Aranyas. (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) Pécstől dny. esik.
Ár(o)ki. Aruky. (1289: Kismart. llt. 32. A. 2.) Arky. (1439–1455: Dl. 13398; 1492: Dl. 29327. 32399; 1499: Dl. 25386.) 1289-ben a géli monostorhoz a ezzel együtt Szár-Somlyó várához tartozott, Később Monostorral együtt szerepel, s kétségkívül annak vidékén feküdt. (Baranyavár szomszédságában.) Vámhely is volt.
Árpád. Arapad, Arpad, Arpat, Holas Arpad, Arpad (Gallicus. (Páp. tiz.-lajstrom. Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. I. 235. l.) Az 1542, évi adólajstromban
«Nagh Arpad». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 55. l.) Pécs közelében dk. találjuk.
«Nagh Arpad». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 55. l.) Pécs közelében dk. találjuk.
Artolftel(e)ke. L. Valkómegyében.
Asszonyfalva. Azzonfalwa. (1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17273.) Valpóvárához tartozott. – A Drávától észak felé kereshetjük, a mai Baranyamegye dk. zugában.
Atak. Athak. (1454: Fejérv. ker. konv. házi llt. 3. 7. 24., 1457: gr. Zay cs. llt. D. 39.) Kir. ember nevéből ismerjük. – A Dráva vidékén fekhetett.
Azorjás. (Azarjás.) Villa Azarias. (1251: Dl. 26. és nem 1191: Haz.
okmt. VI. 5. – V. ö. 1348: Anjouk. okmt. V. 220.) Magna via versus villam Azarias. (1338: Anjouk. okmt. III. 510.) Poss. Ozorias – in Belkuz. (1346: U. o. IV. 642.) Ecclesia B. Marie Virg. de Azarias. (1373: Koller; i. m. III. 133.) Curia in Azaryas. (1432: Haz. okmt.. VII. 453.) Azorias. Ozorias. (1472: Dl. 17340; 1478: Dl. 18154.) Adoryas. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 1z. 14.) Soklós várához tartozott. Vámhely volt, – Ma Aderjás vagy Adorjás, Siklós és Vaiszló kázt.
okmt. VI. 5. – V. ö. 1348: Anjouk. okmt. V. 220.) Magna via versus villam Azarias. (1338: Anjouk. okmt. III. 510.) Poss. Ozorias – in Belkuz. (1346: U. o. IV. 642.) Ecclesia B. Marie Virg. de Azarias. (1373: Koller; i. m. III. 133.) Curia in Azaryas. (1432: Haz. okmt.. VII. 453.) Azorias. Ozorias. (1472: Dl. 17340; 1478: Dl. 18154.) Adoryas. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 1z. 14.) Soklós várához tartozott. Vámhely volt, – Ma Aderjás vagy Adorjás, Siklós és Vaiszló kázt.
Babafalva. Babafalua. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Baba-réve. Poss. Babariui. (Az eredeti szerint. 1312: Anjouk. okmt. I. 248.) Babareue. (1433: Dl. 12530.) Kórógyi birtok volt. – A mai Verőczemegyében, Valpótól dél felé, Hrkanovczi táján kereshetjük.
Babjak. Babyak. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Babo(l)csa. (Babócsa.) Babocha. (1289: Kismart. llt. 32., A. 2.) Terra vel villa Bobolcha in vicinitate Harsan et Ebesharsan. (1313: Zichy okmt. I. 144.) Poss. Baboucha. (1333: U. o. 417.) Poss. Baboucha, Boboucha. (1344: U. o. 675.) Poss. Bakuucha. (? 1388–1406: Dl. 7388.) Babocha. (1484: Dl. 19000; 1503: gr. Zay cs. llt. A. 53.) Babolcha. (1486: Dl. 19187.) Babocza. (1494: Dl. 20235–6.) 1289-ben Szár-Somlyó, később Harsány várához tartozott (1406. 1486.) s annak vidékén feküdt.
Bácsfalva. Bachfolua. (1348: Zichy okmt. II. 328.) Villa Bagfalwa, (1394: U. o. IV. 544.) Bachfalua. (1394: U. o. 555.) Bagfalua. (1394: U. o. 560.) Baghfalwa. (1463: Dl. 15874.) A pécsi püspökségé volt. – Ma Bácsfa néven puszta, Mohács mellett ny.
Bagota. (Bagata.) Bagatha. (1262: Árpádk. új okmt. VIII. 44.) Bagutha. (1361: Dl. 5182.) Bagotha. (147: Dl. 14114; 1478: Dl. 18020.) Pécstől dny. esik. (Szent-Király mellett.)
Bágya. (Bátya.) Bagha. (1235: Fejér, III. 2. 436.) Bagya. (1334: Anjouk. okmt. III. 118.) Baga. (1354: Dl. 8004.) Villa Bagya. (1380: Zíchy okmt. IV. 163.) Bachya. (1389: U. o. 403.) Bathya. (1401: Kismart. llt. 32. EE. 324., 1424: Dl. 10921.) Baghya. (1478: Dl. 18020.) Lippóval, Majsával, Nyáráddal sat. volt határos.
Bágyfalva. (Bátyfalva.) L. Bácsfalva néven.
Bajnokfalva. Boynukfolua. (1289: Kismart. llt. 32. A. 2.) Ez időben a péli monostorhoz és ezzel együtt Szár-Somlyó várához tartozott. (L. Monostor helység a.)
Bakanya. Bakana. (1270–90: Árpádk. új okmt. VIII. 332.) Bakanya. (1353: Anjouk. okmt. VI, 122.) Hakonya. (1408: Dl. 9381; 1426: Zsélyi llt.; 1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) Naghbakonya, Kysbakonya. (1479: Dl. 18254.) A Bakonyaiak törzsbirtoka volt. Az 1542. évi. adólajatrom szerint a pécsi káptalané, mely ma is birja Bakonya néven. – Pécstől nyugatra esik.
Baksa. Poss. Pobor Boxaya. (1332: Anjouk. okmt. II. 575.) Baxa. (1364: Zichy okmt. III. 239., 1475: Dl. 17653.) Vaiszlótól. ék. találjuk.
Bál. Baal. (1390: Dl. 7632.) Bal. Baly. (Nemesi névben. 1425: Zsélyi llt., 1428; Dl. 12001.) Ugy látszik, a megye dk. vidékén keresendő.
Bala. Terra Weegbala. (1281: Haz. okmt. VII. 176.) Kysbala. (1389: Dl. 7633.) Bala. (1399: Dl. 8613.) Valpótól észak felé, a Dráva északi partján feküdt, Beremen és Petárda táján.
Balati. Balathy. (1341: Anjouk. okmt. IV. 130.) Balachy. (1342: U. o. 213.) Nemes emberek nevéből ismeretes.
Balazse(-falva). (Balazsefölde.) Balasey – személynév. (1317: Zichy okmt. I. 165.) Balasefelde. (1338: Kismart. llt. 32. A. 48.) Simon, filius Balase de Balasefalua. (1348: U. o. II. 379.) Balase, Balasewfalwa. (1426. 1449. 1450: Zsélyi llt.) Siklós és Villány vidékén fekhetett.
Balázsfalva. Balasfalwa. (1436. 1439: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 18.) Baranyamegyei köznemes nevéből ismeretes.
Balázsfalva (puszta). Pred. Balasfalwa. (1467: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Balázsháza. L. Somogymegyében Balasekháza a.
Balázstelke. Balasteleke. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Balhafalva. L. Bolhafalva néven.
Bálintfalva. Balintfalua. (1450: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 2.)
Balog(d). Bolugd. (1296: Haz. oklt. 152.) Balogh. (1421: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 7.) Balowd. (1 1438: U. o. VII. 47.) Balogd. (1443: U. o. VIII. 12.) A Gyulai rokonságé volt. – A Siklóstól ék. eső Gyula, Herend, (Rácz-)Petre sat. helységekkel együtt emlegetik.
Bálványos. Baluan, Balvac, Paluanus. (Páp. tiz.-lajstrom. Ortvaynál I. 235. l.) Az 1542. évi adólajstromban «Balwanyos». (Orsz. llt. Conscr. dical. 18. l.) Szék és Ménfalva vidékén feküdt; tehát az itteni tájon (Pécstől ény.) fekvő mai Bános-nak felel meg.
Bán. (Baán.) Ban. (1227: Árpádk. új okmt. VI. 441., 1435: Századok. 1887. VIII. 79., 1467: Dl. 16636–7; 1481: Dl. 18481.) Baan. (1413: Dl. 10091; 1472: Dl. 17357.) Bodolához (és Monostorhoz) tartozott. – Ma Baán, Baranyavár mellett.
Bánfalva. Baaniolua. (1289: Kismart. llt. 32. A. 2.) Banfalwa. (1499: Dessewffy cs.llt.) 1289-ben Szár-Somlyó várához tartozott; 1499-ben a Kozáriaké volt. – Tán azonos a mai Bánfa-val, Szigetvártól dk. (1499-ben Csötörtökhelylyel együtt említik, ez a helység pedig ép e tájon feküdt.)
Baranya-Viszló. L. Viszló a.
Barátokfalva. Barathokfalwa. (1447: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Barátur. Baratro. Barate. Baratur. (Páp. tiz.-lajatr. 276. 285. 296.) Baratur. (1397: Zichy okmt. V. 30.) A pécsi káptalané volt, az 1542. évi adólajstrom szerint is. (Barator. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 17. l.) – Ma Barátur, Pécstől ény.
Barázda. Ville utraque Barazda, superior et inferior. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Bár(i). Boor. (1328–1388: Dl. 7345. 7346; 1342: Dl. 7347; 1344: Fejér, IX. 7. 42., 1388: Dl. 7342. 7343.) Bar. (1341: Anjouk. okmt. IV. 160., 1437: Dl. 13035; 1483: Dl. 18870. 18873.) Bary. (1382: Zichy. okmt. IV. 233.) Bor, Boor. (1388: Dl. 8004.) A fejérvári káptalané volt; részben azonban úgy látszik, köznemeseké is. – Ma Baár vagy Bár, Mohácstól é.
Barjád. (Barlyád.) L. Borjád alakban.
Bark(-falva). Borkfolua. Szár-Somlyó vár tartozéka. (1289: Kismart. llt. 32. A. 2.) Barkfolua és Negeuen. (1346: Zichy okmt. II. 199.) A Becsei Töttös birtokába jutnak. Negyvenről tudjuk, hogy Kácsfaluval szomszédos volt. E tájon feküdt Barkfalva is. 1371-ben «Barkfolua» ismét, «Neghuen» vagy «Neghuend» társaságában szerepel. mint a melyet a magbanszakadt Pomázi Benedek után a Töttösfiak kérnek föl és kapnak meg. (U. o. III. 442. 443.) 1373-ban «Bankfalua» és «Nogghwen». (U. o. 498.) Bark. (Kir. ember nevében. 1378: U. o. IV. 50.) Barfalwa és Neguen – együtt szerepelnek. (1398: U. o: V. 70.) Bartafalua és Neuen hasonlókép. (1401: U. o. 249.) Barkfalwa és Newen. (1402: U. o. 327.) Barkfalwa és Negwen. (1403: U. o. 337.) Barchfalua és Neguen. (1403: Kismart. llt. 47. L. 11.)
Bata(-Mindszent). L Mindszent a.
Bátatö. Villa Batatue. (1015–1158: Mon. Vatic. I. 4. 575.) Possessio monasterii Waradiensis Bathatue vocate in comitatu de Baranya iuxta fluvium Danobii prope Zekchu. (1345: Zichy okmt. II. 169.) Bathathew. (1346: Kismart. llt. 96. f. 2. n. 7.) Poss. magistri Theutos (hihetőleg csak bérben) Bathatuu vocata in comitatu de Baranya. (1347: Zichy okmt. 257.) Ugyanezé: poss. Bathathew, Bathateu. (1348. 1349: U. o. 259–261. 378.) E tájon, Duna-Szekcső mellett ék, ma csak Bátta nevű helységet találjuk, – Tolnamegyében.
Bátya. L. Bágya néven.
Bat(y)ka. (Bagyka.) L. Bogyka néven.
Becső. (Becsej.) Terra Bechey. (1328: Dl. 24455.) Becheu. (1349: Anjouk. okmt. V. 280.) Possessio nobilium de Bala Bechew vocata. (1399: Dl. 8613.) Valpótól északra feküdt, a Dráva északi partján. (A mai Petárda környékén.)
Beczefalva. Bechefalwa. (1432: Fejérv. ker. konv. házi llt. 3. 5. 21., 1479: Muz. llt.) Ma Beczefa, Szigetvártól k. é.
Beger. Kysbeger. (1402: Dl. 8705.) Az 1542. évi adólajstrómban Beger néven (91. l.) Szent-Erzsébet mellett sorolják föl; 1402-ben pedig Zsibo(l)ttal együtt említik. – E tájon, a mai Somogymegye határán feküdt tehát.
Bejke. Beke. (XIII. század: Dl. 895.) Beyke poss. (1390: Dl. 874; 1478: Dl. 18154; 1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Vámhely volt; Soklós várához tartozott. Siklós és a Dráva vidékén fekhetett.
Békástó. Bekastho. (1425: Dl. 11610.) Köznemesi birtok volt s úgy látszik, a megye nyugati vidékén feküdt.
Békator(o)k. Bekaturuk. (1341: Anjouk. okmt. IV. 130., 1368: Dl. 5649.) Bekaturk. (1396: Dl. 8174.) Bekatorok. (1401: Zichy okmt. V. 265.) Bekatork. (1446: gr. Erdődy cs. monyorókeréki llt. Pesty után.) Bekatorok. (1430: Dl. 12267.) Részben köznemeseké, részben a Garaiaké volt. – A megye dk. vidékén (Baranyavár és a Duna mentén) kereshetjük.
Bekefalva. Bekefálwa. (Kir. ember nevében. 1397: Zichy okmt. V. 30., 1409: Dl. 9609.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 52. l.) Bogád és
Sevinye (azaz Zsemenye) közt (Pécs környékén) sorol föl ily nevű falut.
Sevinye (azaz Zsemenye) közt (Pécs környékén) sorol föl ily nevű falut.
Bekefalva (puszta). Pred. Bekefalwa. (1467: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Békés. (Bikkes?) Naghbekes. (1448: br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 32.) Baranyamegyei kir. ember előnevében fordul elő. Meglehet, a mai Bükkösd értendő (Szigetvártól ék.), melyet az 1542. évi adólajstrom «Bykesd» néven ismer. (Orsz. Llt. Dical. conscr. 13. l.)
Belcz. L. Somogymegyében.
Belinczfalva. (Belenczfalva, puszta). Pred. Belenczfalwa, Belinczfalwa. (1467–72: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Bélköz. Poss. Beulkewz. (1494–9: Act. neoacqu. com. f, 1. n.. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott.
Béllye. Bellye. (1389: Zichy okmt. IV. 380., 1406: gr. Erdődy cs. monyorókeréki llt. Pesty után., 1430: Dl. 12304.) Byllye. (1403: Dl. 9114.) Dárda mellett dk. találjuk.
Belös. Villa Belus ultra fiuvium Krasou. (1289: Kismart. llt. 32. A. 2.) Szár-Somlyó várához tartozott ez időben.
Belső-Vaiszló. L. Vaiszló a.
Belvár(a)d. (Belváradja. Belvár. Bélavár.) Villa Belawar. (1321: br. Révay cs. llt. Gyulay. III. 29.) Belward. (1438: U. o. VII. 47.) Belwarad. (1443: U. o. VIII. 12.) Belwaradya.. (1447: U. o. VIII. 30.) Belwar. (1456: U. o. IX. 19.) Az 1542. évi adólajstromban «Belward». (Orsz. Llt. Dical. conscr. 60. l.) Ma is Belvárd, Mohácstól nyd.
Benczefalva. Benczefalua. Bencefalwa. (1425: Dl. 11610; 1428: Dl. 12001.) Tán Pécstől ny.-dny. irányban kereshetjük.
Benefalva. Benefalwa. (1467: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Berán. Beran. (1307: Koller, i. m. III. 241. l. és Dl. 1430; 1453: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 11., 1474: U. o. X. 8.) Byran. (Páp. tiz.-lajastrom. 276.) Köznemeseké és a pécsi káptalané volt. Az 1542. évi adólajstrom «Berand» néven ismeri (Orsz. Llt. Dical. conscr. 55. l.) – Ma Birján, Pécstől dk.
Ber(e)mös. L. Vermes alakban.
Bergengye. Bergend. (1364: Zichy okmt. III. 236.) Bergengye. Bergendye. (1427: Zsélyi llt.) Bergengye. (1428: Dl. 12001.) A megye dk. vidékén (Baranyavár táján) kereshetjük.
Berkesd. (Berkösd.) Villa Berkust. (1015–1158: Mon. Vatic. I. 4. 576.) A pécsváradi apátságé volt. – Pécstől keletre esik.
Berkovcz. Berkowcz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Berzincz (puszta). L. Buzincza néven.
Besencz(i). Poss. Olbescen, Olbeschen. (1338: Anjouk. okmt. III. 456.) Besench. (1444: Dl. 8943.) Besenchy, Besenchi, Bessenczy. (1408: Dl. 9457; 1472: Dl. 17340; 1499: Dl. 20868.) Részben a nyulszigeti apáczáké volt. – A mai Besencze értendő, Vaiszló mellett északra.
Besenyő. Poss. Beseneu que est in Bata in comitatu de Barana. (1346: Kismart. llt. 96. f. 2. n. 7.) A szegszárdi apátságé volt. – A tolnamegyei Bátta vidékén kereshetjük.
Beszter. (Besztör.) Terra Beztur. (1328: Dl. 24455.) Bezthur. (1349: Anjouk. okmt. V. 280.) Bezther. (1397: Dl. 8214; 1399: Dl. 8613; 1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272.) Byzther. (1481: Dl. 18482. 18485:) Valpó várához tartozott s a Dráva északi partján feküdt,. dél felé Beremen(d)től.
Beze(l)deg. (Bezeldek). L. Bözö(l)deg alakban.
Bezen. Terra Bezen (Bezim) … in commetaneitate monasterii S. Trinitatis sita. (1266: Fejér, X. 3. 440–1.) A mai Bisse-nek látszitc megfelelni, Pécstől d., közel a sz.-trinitasi pusztához.
Bicsárfalva. Byczarfalwa. Bycharfalwa. (1506: . Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Bi(l)csér(d). Bulchir. (Páp. tiz.-lajstrom. 312. l.) Bulcherd. (1397: Zichy okmt. V. 43.) Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 3. l.) «Bycherd». A pécsi káptalané volt. – Pécstől dny. esik.
Billye. L. Béllye alakban.
Birán. L. Berán alakban.
Bisse. Basse, Byse. (Páp. tiz.-lajstrom. 238. 266. 275.) Az 1542. évi adólajstromban «Byssch». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 38. l.) Siklóstól ény. esik.
Biszter. L. Beszter alakban.
Bita-Kun-Péter-földe. Poss. Bytakunpeturfeulde in comitatu Barana in Belkuz – 1346-ban kir. adomány révén a zerdahelyi Derzsfieké. (Anjouk. okmt. IV. 641.) A Vaiszló és Siklós közti vidéken terült el.
Bleskovcz. Bleskouch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Boda. a) Boda. (1270–90: Árpádk. új okmt. VIII. 333.) A pécsváradi konvent nemes jobbágyai lakták. – Ma Fazekas-Boda, Pécstől k.-é. – b) Boda, Buda. (Páp. tiz.-lajstrom. Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. 235. l.) Boda. (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718; 1511: Koller, i. m. V. 26.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 5. l.) szerint «Nagh Boda», – a kis-préposté, ki alatt a pécsi várbeli társas káptalan feje értendő. – Pécstől ny. esik.
Bodmér. Budmer. (1324: Kismart. llt. 32. A. 14.) Bodmer. (1349: Zichy okmt. II. 360., 1446: Dl. 13899.) Budmur poss. (1350: Zichy okmt. II. 439.) Bodmer poss. (1384: U. o. IV. 288.) Bodmer, Alsowbodmer. (1399: Dl. 8613.) Felsewbodmer. (1436: br. Révay cs. llt. Gyulay. Vll. 39.) Egházas Bodmer. (1490: br. Révay cs. llt. Gyulay. X. 26.) Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 60. l.) csak «Felsew Bodmer». – Ma Kis- és Nagy-Budmér, Siklóstól k.-é.
Bódogasszonfalva. a) Bodogazzonfalwa. (1399: Dl. 8476.) – Hidvég és Kis-Szent-Márton táján feküdt. – b) Bodugazunfalua. (1378: Dl. 6504. 6876.) A Szeglakiaké volt; a mai Koska vidékén feküdt. (Valpótól d., Verőczemegyében.) – c) 1452-ben Villyán helység szomszédosai közt «Bodogazzonfalwa»-i Nagy (Magnus) János is megjelenik. (gr. Zay cs, llt.) Ugy látszik tehát, e vidéken is volt. ily nevű falu. Az említett János családját különben már 1428-ból ismerjük. (Dl. 12001.) Ugyanezt bizonyítják máa oklevelek is. (1444: br. Révay cs, llt. Div. fam. II, 17., 1466: U. o. III. 3.) – d) Bodogazonfalwa. (1492: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) A Szigetvártól északra (Somogymegyében) fekvő mai Boldogasszonyfa helység értendő. – e) Szigetvár tartozéka. – L. Somogymegyében.
Bodoló. Poss. Bodolo. (1496: Jászói llt. f. 23. n. 27.) A lipóczi Keczereké volt.
Bodony. Bodon poss. (1389: Zichy okmt. IY. 380.) Bodon. (1441: Dl. 13615.) Bodon, Badan. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Részben Soklós várához tartozott. – az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 26. l.) Monyoróssal fogja össze. – Ma Monyorósd mellett találjuk Bodony néven, Siklóstól ény.
Bodorfalva. a) Bodorfalva. (1478: Dl. 18020; 1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) Ma Bodorfa puszta a megye határszélén, Szigetvártól dk. – b) Bodorfalua. (1392: Dl. 7767; 1392–1406: Dl. 7765.) Kosvárához tartozott. – 1506-ban és 1507-ben «Bwdrowcz» néven Szombathely kastély tartozéka. (Dl. 21535. 21712.)
Bogács. L. Rogács alakban.
Bogád. a) Bogad. (1424–5: Dl. 11607.) Bogod. (1506: Dl. 21533. 21535.) Bodol(y)ához tartozott. – b) Bogad. (1475: Dl. 17653.) Poss. Bogad. (1478: Dl. 18020.) Köznemeseké volt. – Szent-Királytól d. találjuk. – c) Bogad. (1430: Dl. 25793.) A pécsi püspöké volt s ma is az, Püspök-Bogád néven. – Pécs mellett keletre találjuk.
Bogdány. Bogdan. (1328: Dl. 7345–6.) Nemesi névből ismerjük. – Mohács vidékén feküdt?
Bogdása. Bogdasa. (1441: Dl. 13615; 1466–95: Koller, i. m. V. 468., 1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. a. 8. 12. 14.) 1466-ban (részben legalább) a pécsi káptalan birtokába jutott, mely 1542-ben is bírta s ma is bírja. Különben Soklós várához tartozott. – Sellye mellett nyugatra találjuk.
Bogod. L. Bogád a.
Bogyka. (Botyka.) Bathka. (1330: Anjouk. okmt. II. 470.) Bachka. (1390: Zichy okmt. IV. 429.) Botka. (1412: Fejér, X. 5. 383.) Bothka. (1412: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) Bathka. (Bothka? 1465: gr. Zay cs. llt. C. 17.) Boghka. (1474: Kismart. llt. 45. D. 62., 1478: Dl. 18020; 1499: Dessewffy cs. llt.) Ráznemeseké volt. – Ma Botyka, Szigetvár közelében keletre.
Bója. (Bójad.) Boyad. (1287: Haz. oklt. 105.) Boya. (1259: Kismart. llt. 32. A. 2.) Terra vel villa Boya. (1313: Zichy okmt. I. 144.) Poss. Boya – Szent-Miklós tiszt. szentelt egyházzal. (1340: U. o. 575.) Deseu de Boya. (1341: Anjouk. okmt. IV. 130.) Johannes filius Deseu de Baya. (1372: Zichy okmt, III. 444.) Bopa, Baya. (1448: U. o. V. 537. 538.) Desew Boya. (U. o.) Boya. (1408: Fejér, X. 4. 672- 3. és gr. Zay cs. llt. C. 5., 1441: Dl. 13615; 1478: Dl. 18154.) Desew Boya. (1428: Dl. 12001; 1478: Dl. 18057.) Wasarosboya. (1494–99: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Az 1559. évi adólajstom szerint «Desew Bolya». – Vásáros-Bója Soklós várához tartozott. – Ma Rácz- Bólya, Beremendtől é. (L. Felfalu a. is.)
Bokitelke (puszta). Poss. Bokyteleke. (1382: Kismart. llt. 47. D. 5.) Mohács vidékén feküdt, s már ekkor puszta-hely volt.
Bokrod. (Bokord) Bokrod. (1480: Dl. 18391.) Bokord. (1498: Dl. 20718.) A megye dny. vidékén kereshetjük.
Bolhafalva. Balhafalua. (1400: Zichy okmt. V. 217.) Bolhafalwa. (1470: Dl. 17097; 1478: Dl. 26015.) Köznemesi birtok volt. Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 7. l.) «Bolhafalwa». – A megye nyugoti vidékén feküdt?
Bolim. (Belim.) L. helyesebben: Velim néven.
Bóly. Villa Bool. (1235: Fejér, III.(!) 2. 435.) Villa Boul. (1367: Zichy okmt. III. 334., 1380: U. o. IV. 161.) Nobiles de Bal. (1394: U. o. 561.) Boly. (1441: Dl. 13615.) Köznemeseké volt. – Ma Magyar- és Német-BóIy, Mohácstól nyugat és dny.
Bolyár. Bolyar. (1473–4: Dl. 17516; 1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) Sellye és Vaiszló vidékén kereshetjük.
Bonahida-Krassó. Poss. Bonahida Crasso. (1312: Anjouk. okmt. I. 248., 1319: U. o. 514.) Bohidagrasso, Bona Hydagresso, Bunaheda. (Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 265. l.) A jeruzsálemi Sz.-János-rend (vránai perjelség) birtoka volt s a mai Verőczemegyében, Valpótól dny., Hrkanovczi vidékén feküdt. – Kétségkívül a helységben állt a rendnek krassói kastélya (castellum Crasso), melyet 1454 táján a Marótiak emberei (a közeli Valpóról) hatalmasul megvívni próbáltak. Ugyanezt 1506-ban már mint várat (castrum Crasso) említik. (Fejévári ker. konv. házi llt. 3. 7. 24. és 3. 5. 59., s Dl. 21535. – V. ö. különben 1475-höz a Dl. 26009. sz. okl. is.)
B(o)ór. L, Bár(i) helység a.
Borba. Borba. (1468: Dl. 16636. 16637.) Kir. ember nevéből ismerjük.
Borjád. (Borlyád.) Borlyad. (1334: Zichy okmt. 430.) Barlaad. (Páp. tiz.-lajstrom. 272.) Baryath. (1426: Zsélyi llt.) Bariad. (1472: Dl. 17357.) Boryad. (1478: Dl. 18057.) Ma Borjád, Mohácstól dny.
Borra. Terra seu poss. Borra. (1296: Árpádk. új okmt. X. 233.) Száva helységgel együtt említik.
Bors-ülése. Borsylese. (1383: Kismart. llt. 45. A. 9.) Szigetvár táján kereshetjük.
Bos(s)ilovcz. (Bossiláz.) Bosilowez (1472: Tört. társ. letét.) Bossilazh. (1489: Dl. 32009.) Matucsina kastélyhoz tartozott.
Bot(y)ka. L. Bogyka alakban.
Bozsok. a) Terra Bozok. (1329: Dl. 7345–6.) Officialis de Bozuk. (1350: Zichy okmt. II. 416.) Officialis de Bosok, Bosog. (1376: U. o. III. 622.) Bosuk. (1382: Dl. 6921.) Bozok. (1397: Fejér, X. 2. 478., 1436: Dl. 12858.) Poss. Palotha Bosok. (1499: Dessewffy cs. llt.) Mohácstól é. találjuk, Bozsok néven. – b) Bosok. (1484: Kolosmon. prot.) Poss. Drawabosoka. (1499: Dessewffy cs. llt.) A Kozáriaké sat. volt. – Siklóstól délre a Dráva mentén feküdt.
Bő(?) Beu. (1341: Anjouk. okmt. IV. 130.) Beni. (! 1342: U. o. 213. Köznemes nevében fordul elő. A megye dk. vidékén fekhetett.
Bökényfölde (puszta). Pred. Bewkenfelde. (1466: kölcsei Kende cs. llt.) Szent-Ivánnal együtt említik, tehát a megye ék. zugában keresendő.
Bököd. Buked. (1376: Dl. 6388.) Bekud. (1397: Dl. 8257.) Baranyamegyei nemesek nevéből ismerjük. – Siklós vidékén feküdt?
Bözö(l)deg. (Bözöldek.) Buzuldeg. (1298: Kismart. llt. 96. 2. 3.) Terra Bezeuldeg és «de Bezeuldeg» család. (1298: Zichy okmt. I. 89. 90.) Bezeldeg. (1325: U. o. 269., 1348: U. o. II. 318.) Bezendugh. (1368: U. o. III. 357.) Buzulduk. (1370: U. o. 408.) Beuzeudegh. (1389: U. o. 407.) Buzaldegh. Bozuldegh. (1426: Zsélyi llt.) Bezeldegh. (1429: U: o.) Bewzewldegh. (1466: Dl. 16378.) Bezedegh. (1542. évi adólajstrom. Orsz Llt. Conscr. dical.) Ma Bezedek, Mohácstól dny.
Bratkofalva. Brathkofalwa. (1506: Dl. 21536; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Bra(z)sincz. Brasyncz. Brazyncz. – Hasonlókép.
Budinincz. Bwdynyncz. – Hasonlókép.
Budmér. L. Bodmér néven.
Budrovcz. L. Bodorfalva a.
Bulcsér(d). L. Bi(l)csérd alakban.
Bulcsó. Poss. Bulchow. (1330: Zichy okmt. V. 583., 1409: Kismart. llt. 96. f. 3. n. 22.) Bezeldeggel határos volt.
Burgungya. Posa. Burgungya. (1379: Dl. 6395.) Csuzával volt szomszédos. (Mohácstól dk.)
Buzincza (puszta). Pred. Buzincza. Pred. Berzincz. (1467–1472: Füzy cs. llt.) Berzincz. (1472: U. o.) A szeglaki kastélyhoz tartozott. (L. a következőt is.)
Bu(z)sincz. Bwzyncz, Bwsyncz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A
szombathelyi kastélyhoz tartozott. Meglehet, a Szeglakhoz tartozott Buzincza pusztának felel meg. Kétségkívül annak táján feküdt.
szombathelyi kastélyhoz tartozott. Meglehet, a Szeglakhoz tartozott Buzincza pusztának felel meg. Kétségkívül annak táján feküdt.
Csabagáta. (Csabagata.) L. Csobagáta néven.
Csák(-falva). Chakfalwa. (1406: gr. Erdődy cs. monyorókeréki llt. Pesty más. után.) Chaak. (1506: Dl. 21533. 21535.) A mai megye dk. zugában kereshetjük.
Csáma. Terra Chama. (1264: Árpádk. új okmt. VIII. 88.) Villa Chama. (1302: Anjouk. okmt. I. 36.) Czama. (1481: Dl. 18141; 1506: Dl. 21635. 21543.) Budola m.-városhoz tartozott. (1481.) – A mai Baranyamegye dk. zugában, Kopács vidékén feküdt.
Csampa-Szent-Miklós. Champazenthmiclos. (Kir. ember nevében. 1398: Zichy okmt. V. 68.)
Csány. Terra Chan. (1257: Árpádk. új okmt. XI. 436., 1347: Anjouk. okmt. V. 220.) Ethan. (! 1472: Dl. 17340.) Nagchan. (1476: Koller, i. m. IV. 402.) Chan. (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 34. l.) «Nagchan, Kyschan». – Ma is Kis- és Nagy-Csány, Sellye és Vaiszló közt.
Csarnota. (Csarnata.) Chornata, Chornota. Choruoca; Chornaca, Churnaka. (1374: Zichy okmt. III. 531. 551.) Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical.
39. l.) «Charnotha». – Siklóstól ény. találjuk.
39. l.) «Charnotha». – Siklóstól ény. találjuk.
Csát. Chathy. (Nemesi névben. 1468: Dl. 16636. 16637.) Chaath. (1481: Dl. 18481.) A XVI. sz. adólajstromokban «Chyath». – Részben Bodol(y)a m.-városhoz tartozott.
Csatár. Eccl. parochialis in Chatar. (1320: Dl. 6667.) Poss. Chatar ecclesiarum S. Crucis et S. Salvatoris – heremitarum. (1334: Anjouk. okmt. III. 116., 1377: Dl. 6396.) Nicolaus filius Ipoliti de Chatar. (1341: Anjouk. okmt. IV. 130.) Iudex de Chatar. (1400: Zichy okmt. V. 93,) Chathar. (1467: Dl. 16577; 1478: Muz. llt., 1480: Dl. 18040.) Chathaar. (1497: Muz. llt.) (Baranyavártól kelet felé feküdt, a Duna mentén, Vörösmart szomszédságában. Közelében a Duna egyik szigetén állt a pálosoknak a Szent-Keresztről nevezett kolostoruk, melynek emléke, főleg a XIV. század folyamán, sűrűn fölmerül az oklevelekben. «Prior heremitarum de Sancta Cruce in insula Danoby». (1282: Haz. oklt. 94.) Frater … heremita ecclesie S. Crucis de insula Baranya. (1320. 1334. 1380: Dl. 6667.) Fratres heremitarum de ecclesia S. Crucis. (1334: Anjouk. okmt. III. 116.) Claustrum S. Crucis de insula Danubii. (1377: Dl. 6395.) Prior de Sancta Cruce. (1449: Dl. 9570.)
Csebe(j). Chebe. (1466: Kismart. llt. 45. I. 169.) Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 89. l.) «Chebee». – Kétségtelenül a mai Csebény-nek
felel meg, a megye nyugati határán, Pécstől ny.-é. felé.
felel meg, a megye nyugati határán, Pécstől ny.-é. felé.
Cseberfalva. Cheberfalwa. (1478: Dl. 18020.) Az 1542. évi adólajstrom is ismeri. (Orsz. Llt. Conscr. dical. 100. l.) – A megye ny.-dny. vidékén kereshetjük.
Csehfalu. Chefalw. (1478: Dl. 26015.) Az 1542. évi adólajstromban «Chehfalw». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 78. l.) – A megye ny.-dny. vidékén kereshetjük.
Csehi. Poss. Chehy in Belkuz. (1346: Anjouk. okmt. IV. 642.) Chehy. (1361: Dl. 5182; 1478: Dl. 18154; 1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – Siklóstól dny. esik.
Csehtelek(e). Cernyeteleke. (1408: Dl. 94ó?.) Chenyteleke. (1449: Dl. 14243.) Chehtelek – in districtu Ormankewz. (1475: Dl. 17653.) A nyúlszigeti apáczáké volt; Vaiszló vidékén az Ormánközben feküdt.
Cseneréve. Poss. Chenerewe. (1348: Zichy okmt. II. 363., 1425: Dl. 11643.) Poss. Chenereue. (1349: U. o. 385., 1388: U. o. IV. 377.) Vadum Chenerewe. (1392: Dl. 7765.) Cenerewe. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) Vám-, illetve révhely volt. Eleinte mint a Töttös, majd mint (részben) a Kórógyi cs.-birtoka (Kos várához), aztán mint a szombathelyi kastély tartozéka tűnik föl. A mai Verőczemegye területén, Valpótól d., Koska táján kereshetjük.
Csépán(-falva). Terra Chepani. (1267: Haz. okmt. VI. 146.) Chepanfolua. (1342: Zichy okmt. II. 48.) Villa Chepan. (1408: U. o. V. 640.) Chepau. Chepanfalwa. (1426: Zsélyi llt.) Chypan. (1450: Zsélyi llt.) Leginkább köznemesek nevéből ismerjük. Majsa és Lak vidéken feküdt. E tájon, Sárok mellett k.-é., ma is találunk egy Csipány nevű pusztát. (Az 1542. évi adólajstrom Jánosi és Egerszeg vidékén – Pécstől ény. – sorol föl egy «Chypan» nevű falut, mint a pécsi káptalan birtokát. (Orsz. Llt. Conscr. dical. 18. l.)
Csepel(y). Posa. seu villa Chepel in Belkuz. (1346: Anjouk: okmt. IV. 642.) Chepel. (1478: Dl. 18154; 1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – Siklóstól nyd. találjuk.
Csér. Due ville Cheer. (1296: Haz. okmt. YII. 250.) Poss. Cher. (1387: Zichy okmt. IV. 328.) Cheer. (1463: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 3., 1456: U. o. Gyulay. IX. 19.) Ma puszta, Magyar-Péterd mellett nyugatra.
Cserdi. Cherdy. (1450: br. Révay cs. llt. Gyulay, IX. 2.) Pécstől nyugatra találjuk. Hihetőleg e helységnek felel meg az 1341-ben szomszédos nemes nevében fölmerülő «Serdy» is. (Anjouk. okmt. IV. 130.)
Csereg. (Cserity. Cserics.) L. Valkómegyében Cserity a.
Cseres. Poss. Cheres. (1472: Dl. 17340.) A Garaiaké volt s a Bélközben, Azorjás és Piski vidékén feküdt.
Csér(i). Cheri. (1408: Zichy okmt. V. 538.) Nagcheer, Kischer. (1433: Dl. 12530.) Ma puszta Csér néven, Nagyfalu és Haraszti közt.
Cserkút. Cherkuth. (1397: Zichy okmt. V. 43., 1411: Dl. 9795. 9823.) Cherkwth. (1423: Dl. 11349; 1478: Dl. 26015.) Főleg a pécsi káptalané (és püspökségé?) volt. – Pécstől ny. találjuk.
Csernyetelke. L. Csehtelek(e) néven.
Csipán(y). L Csépán(=falva) a.
Csipőtelke. Poss. Chypewtelyky. (1313: Zichy okmt. I. 145.) Jobagiones in terra Chypeuteluky intra metas possessionum magistri Tuteus. (1348: U. o. II. 327.) Harsány, Nagyfalu és Bója vidékén feküdt.
Csobagáta. (Csobogata.) Villa Chabagatha. (1296: Dl. 1448; 1308: Anjouk. okmt. II.144., 1330: Zichy okmt. I. 361., 1341: Anjouk. okmt. IV. 128. – V. ö. 1347-hez: U. o. V. 88.) Poss. Chubugatha. (1399: Dl. 8479.) Chobagatha. (1426: Dl. 11607; 1471: Dl. 17272.) Chobogatha. (1470: Dl. 17095.) Chopogatha. (1481: Dl. 18481.) Előbb Bodolához, majd ezzel együtt Valpó várához tartozott. – Ma Csibagat néven puszta, Herczeg-Márok és Bodolya mellett, a Duna mentén.
Csoboka. Choboka. (1478: Dl. 26016.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 30. l.) is fölsorolja. – Ma puszta Mecske mellett ny-é.
Csokcsafalva. Chokchafalwa. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Csokma. (Csokmány.) Thokma. (1294: Árpádk. új okmt. X. 163.) Chukma. (1364: Zichy okmt. III. 236.) Chokma. (1376: Dl. 6388; 1478: Dl. 18154.) Poss. Chakman ad castrum Soklos pertinens. (1492: Dl. 20248.) Ugy látszik (legalább részben) állandóan Soklós várához tartozott. – Ma Csukma néven puszta, Siklós mellett nyugatra.
Csolanka. Villa Cholanka. (1362: Koller, i. m. III. 112.) Görcsöny, Regenye sat. szomszédságában (Pécstől dny.) sorolják föl. Meglehet azonban, elferdített helynévvel van dolgunk.
Csomageháza. (Csomage.) Chomagehaza. (1425: Dl. 11610.) Baranyamegyei nemes nevéből ismeretes. – A megye nyugati vidékén kereshetjük. Tán e helységnek felel meg a hasonlókép nemesi előnévben fölmerülő «Chomage» is. (1448: br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 32.)
Csornota. (Csornata.) L. Csarnota alakban.
Csót. Choch. (1324: Kismart. llt. 32. A. 14:, 1342: Anjouk. okmt. IV. 213.) Choth. (1341: U. o. 130.) Baranyavár, Villány sat. vidékén kereshetjük.
Csotincz. Chothynch. (1447: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Csősztelek. Cheuzteluk. (1289: Kismart. llt. 32. A. 2.) Szár-Somlyó várához számítják ez időben.
Csötörtökhely. Chetherthewkhel. (1478: Dl. 26015.) Villa Chetertekhel. (1499: Dessewffy cs. llt.) Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 5. l.) «Chetherthekhel». – Bánfa és Sz.-Dienes (Szigetvár) vidékén feküdt.
Csudincz. Chwdyncz. {1506: Dl. 21635; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Csukma. (Csukmány.) L. Csokma alakban.
Csuza. Poss. Chusach. (1266: Dl. 604.) Chusa. (1301: Anjouk. okmt. I. 18., 1347: U. o. V. 87., 1357: U. o. VI. 615., 1481: Dl. 18481.) Chuza. (1334: Anjouk. okmt. III. 116., 1360: Dl. 4943; 1370: Dl. 5829; 1381: Dl. 6793. – V. ö. Dl. 4902.) Poss. Chusa in contigua vicinitate alterius possessionis similiter Chusa vocate. (1381: Dl. 6816. 6817.) Chwsa. (1443: Dl. 13701.) Chwsa. Chusa. (1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272.) Bodolához, s ezzel együtt Valpó várához tartozott; Szent-Márton tiszteletére szentelt egyház állt benne. – Mohácstól dél felé találjuk, a Duna mentén.
Czáma. L. Csáma alakban.
Cziglenia. Chiglenya. (1447: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Czilina. Czplyna. (1478: Dl. 18020.) Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 32. l.) «Cylyna». – Ma Cselna néven puszta, Sellyétől dny.
Czirdon(isz). Poss. Cirdonis. (1480: Dl. 12821.) Pred. Czyrdon. (1486: Dl. 19150. 12821.) Ugy látszik, Mohácstól, d.-dk. felé, Vörösmart táján feküdt.
Czremosvölgye. Cremoswelge. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.- Bizonyára a mai Czeremosnyak, Nasicze közelében d. (Verőczemegyében.)
Czún. Chun. (1347: Dl. 3793.) Czwn. (1479: Dl. 18181; 1494: Dl. 20235–6.) Ma helység és puszta, Vaiszlótól dk.
Dályok. Villa Daluch. (1015–1158: Mon. Vatic. I. 4. 576.) Poss. Dalyuk. (1341: Kismart. llt. 35. A. 4.) A pécsváradi benczés apátságé volt. – Mohácstól d. esik.
Damni-ülése. (Daminis.) L. Dánielülése helység a.
Dancsháza. Danchhaza. (1448: Kismart. llt. 45. A.19., 1465: Dl. 16245.) Ma Dancsháza vagy Dencsháza, Szigetvártól dk.
Dániel-ülése. Poss. Danyelelese, Danyelilese. (1413: Kismart. llt. 45. B. 21.) Damynis. Damnywlese. (1460: Kismart. llt. 45. C. 60.) 1450-ben köznemes nevében merül föl. Az 1542. évi adólajstromban «Damalessy». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 85. 1.) Ma Domalos puszta, Sz.-Erzsébet mellett ny.
Darabosfalva. Darabosfalwa. (1478: Dl. 18057; 1479: Dl. 18254.) Bakonyával együtt szerepel. (1479.)
Darázs. Daras. (1450: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 2.) Poss. Daraas. (1497: Muz. llt.) A székcsői Herczegeké, volt; 1450-ben 15 j.-portával. – Mohácstól dk. találjuk.
Darécz. Terra castri de Barana Drauch vocata. (1264: Árpádk. új okmt. VIII. 87.) Darocz. (1468: Dl. 16636–7; 1481: Dl. 18481.) Részben Bodola m.-városhoz tartozott. – Dárda mellett keletre találjuk.
Debl(y)ancz. Deblancz. Deblyancz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Demetrovcz. Demethrowcz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Dennyeberki. Dinneberki, Dinneberke. (1372: Fejér, IX. 7. 323. 325.) Denyeberky. (1427: Dl. 11916.) Dynnyeberky. (1492: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) Az 1542. évi adólajstromban is «Denyeberky». (Orsz. llt. Conscr. dical. 90. 1.) Ma Dinnyeberki, Szigetvártól ék.
Dér. L. Kis-Dér helység a.
Deremcserd. Deremcherd. (1397: Zichy okmt. V. 30.) A pécsi káptalané volt. – Szék és Barátur vidékén fekhetett.
Derge(s)cse. Dergesche, Dergesthe, Dergeche. (1403: Dl. 1430.) Villa Dergeche quam fratres (eremite) Zenthaga nominant. (U. o.) A pécsi püspökségé volt; a XV. század kezdetén 12 népes j.-telket találtak benne. Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 53. l.) «Deryche» néven ismeri, s Szemely és Odvard (ma Udvard) közt sorolja föl. Csakugyan e tájon, Gyula felé feküdt. (L. Szent-Aga a. is.)
Derzsfalva. a) Deersfalua. (1392: Dl. 7767; 1392–1406: Dl. 7765.) Kosvárához tartozott. – 1506-ban és 1507-ben «Drysthyewcz, Drysthewcz» néven Szombathely kastély tartozéka. (Dl. 21535. 21712.) Poss. Dersfolua. (1339: Dl. 3204.) Poss. Dersfalva inter fluvium Drawa et Karasu. (1344: Anjouk. okmt. IV. 21.) Dersfalua. (1388: Dl. 7388.) A Dráva és krassó (ma Karasicza) folyók mentén feküdt.
Devecser. Alsodeuecher, Felsedeuecher. (1400: Zichy okmt. V. 203.) Alsodewecher, Felsewdewecher. (1453: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 11.) A pécsi káptalané volt. – Ma Devecser, Pécstől dk.
Dezső-Bója. L. Bója a.
Dibin(cz)falva (puszta). Pred. Dybinfalwa, Dybinczfalwa. (1467–72: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Dimitrovcz. Dimitrouch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse vár tartozékai közt két ily nevű helységet sorolnak föl.
Dinnyeberki. (Dinnyeberke.) L. Dennyeberki alakban.
Dioczezus. Helyesen: Diosovcz. (L. e néven.)
Diós. L. Somogymegyében.
Diosovcz. Poss. Dyosowcz. (1462: Dl. 15710.) Diosoucz. (1472: Tört. társ. letét.) Matucsina kastélyhoz tartozott; tehát a mai Verőczemegyében, Nasicze, Moticsina sat. táján feküdt. Egy 1489. évi oklevél «Dyoceshws»-ra ferdíti. (Dl. 32009.)
Disznód. L. Gyesznód alakban.
Dnina. Poss. Dnyna. (1481: Dl. 18482. 18485.) Valpó vár tartozékai közt csupán ez alkalommal sorolják föl.
Doboka. Doboka. (1328–29: Dl. 7345–6; 1334: Zichy okmt. I. 430., 1399: U. o. V. 135., 1426: Zsélyi llt., 1430: Dl. 13036; 1470: Dl. 17097; 1478: Dl. 18087; 1483: Dl. 18870. 18906.) Kysdoboka. (1430: Dl. 25793.) Ma Doboka, Mohácstól ény.
Dobovik. Dobowyh. (1407: Dl. 9330.) Podgoracs városhoz tartozott.
Dobr(av)icza. Dobrauicha. (1408: Dl. 9457.) Do[br]auycza. (1449: Dl. 14243.) Dobraycza. (1473: Dl. 17516.) Dobrycza: (1473: Dl. 17516.) A nyulszigeti apáczáké volt; Vaiszló vidékén feküdt.
Dobrisovcz. Dobrisouch. (1407: Dl. 9330.) Podgoracs városhoz tartozott.
Dombóháza. Poss. Dombohaza. (1470: Kismart. llt. 45. C. 46.) Szigetvár tartozékai közt ez egyszer említik.
Domboró. L. Mosgó néven.
Drácsi. (Dráhi?) Drachy. (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) Sellye vidékén fekhetett.
Dragcsinafalva. Dragchinafalwa. (1447: Dl. 9330.) Podgoracs városhoz tartozott.
Dragmancz. (Dragmoncz.) Dragmoncz, Dragmancz. (1472: Tört. társ. letét.) Dragmancz. (1489: Dl. 32009.) Matucsina kastélyhoz tartozott.
Drágosfalvs. Villa Dragusfalua. (1403: Kismart. llt. 45, A. 11.) Poss. Dragosfalwa. (1470: U. o. 45. C. 46.) Boldogasszonyfalva és Bé(l)cz táján feküdt. (1470-ben) Szigetvár tartozéka volt. 1443-ban Somogpmegyéhez számítják.
Dragsaréve. Dragsarewe. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Dráva-Bozsoka. L. Bozsok a.
Dristyevcz. L. Derzsfalva a) helység a.
Ebes-Harsány. L. Harsány a.
Ebres. (Ebris.) Terra Ebres. (1251–1339: Dl. 3204.) Villa seu poss. Ebres. (1335: Dl. 2872. 3204; 1340: Anjouk. okmt. IV. 21., 1492–4: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Vadum in villa Ebrys super fluvium Drave. (1352: Anjouk. okmt. V. 599.) Poss. Ebrees cum portu et tributo Drave. (1408: Fejér, X. 4. 672–3.) Ebrees. (1441: Dl. 13616.) Ebrys. (1478: Dl. 18164.) Soklós várához tartozott. – A Dráva mellett feküdt s (1335-ben) vásáros, vám- és rév-hely volt.
Egerszeg. Egerzeg. (1486: Dl. 19188.) Vaiszlótól ék. találjuk.
Egres. Poss. utraque Egres. (1441: br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 5.) Poss. Egres. (1511: Koller, i. m. V. 26.) A megye dk. vidékén (Keskend, Bolmány sat. táján) kereshetjük.
Egri. Egri. (1466: Kismart. llt. 45. I. 169.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 89. l.) is ismeri. – A megye nyugati határszélén, Szigetvártól
ék. felé, Ibafa táján kereshetjük.
ék. felé, Ibafa táján kereshetjük.
Egyházas-Bodmér. L. Bodmér a.
Egyházas-Haraszti. L. Haraszti b) helység a.
Egyházas-Lak. L. Lak b) helység a.
Egyházas-Majsa. (Egyházas-Mojsa.) L. Majsa a.
Egyházas-Sári. L. Sári helység a.
Ekerd(i). L. Ökörd(i) alakban.
Ekid. Ekyd. (1396: Dl. 8141.) A mai Baranyamegye ék. zugában feküdt helységekkel együtt merül föl.
Elk(u). Elku. (1424: Muz. llt.) Bodola tartozékai közt csupán ez egyszer említik.
Ellend. Ellend. (1407: Zichy okmt. V. 506., 1456: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 19.) Pécstől kd. fekszik.
Ellésfalva. (Ellősfalva.) Eleusfolua, Elleufolua, Heleusfolua, Helysfala. (Páp. tiz.-lajstrom, Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. I. 237.) Ellewsfolua. (1360: gr. Zay cs. llt. P. V. 2.) Ellezfadwa, Ellisfalwa. (1398: Dl. 8333.) Helyesfalwa, Helesfalwa. (1454: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 13.) Az 1542. évi adólajstromban «Helesfalwa». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 13. l.) Rendszerint baranyamegyei köznemesek nevében fordul elő. Azonos lehet az 1431-ben hasonlókép föltűnő «Elleufalwa»-val (Haz. okmt. IV. 298.) s a mai Hel(y)esfa-nak felel meg, Szigetvártól ék.
Elyves. L. Ölyves alakban.
Emel(y). (Emen.) Emun. (Páp. tiz.-lajstrom. 276.) Emyl. (1356: Kismart. llt. 32. C. 143.) Villa Emen, Eemen. (1380: Zichy okmt. IV. 150. 155., 1384: U. o. 289.) Emul. (1382: Zichy okmt. IV. 235., 1392: U. o. 491., 1400: U. o. V. 148., 1409: U. o. 578.) Emmel. (1398: U. o. 76.) Emen. (1447: U. o. V. 510.) Emel. (1407: U. o. 521. 587.) Krakó vidékén feküdt, azaz a mai Feked, Szebény sat. táján. (Mohácstól é.-ény.) – A mai Vémend lehet.
Endesfalva. Endesfalua. (1408: Dl. 12800; 1428: Dl. 12001.) 1542-ben is: Endesfalwa. (Adólajstr. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 32.) Ma Endea néven puszta a Dráva partján, Sellyétől délre.
En(y)ezd. (Enyest, Enyizd.) Enysd. (1414: Dl. 10186.) Predialis ecclesie Quinqueecclesiensis in poss. eiusdem Enesd. (1414: Dl. 10246.) Enyesth. (1478: Dl. 18058.) A pécsi püspökségé volt, az itteni egyházi nemesekkel együtt. – Pécs vidékén (úgy látszik keletre) kereshetjük.
Erdiliovcz. Erdiliouch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Erdőhát. Erdewhath. (1403: Dl. 9114; 1426: Zsélyi llt.) Erdehat. Erdewhath. (1428: Dl. 12001.) Köznemesi birtok volt.
Erdőszád. Erdewzad. Erdezad. (1428: Dl. 12001.) Köznemesi birtok volt.
Erdőszeg. Erdewzegh. (1389: Dl. 7533; 1433: Dl. 12530; 1478: Dl. 18020.) 1389-ben (úgy látszik: részeit) a Kórógyiak kapták Beremennel együtt, a melynek vidékén feküdt. 1478-ban nemesi előnévben merül föl.
Erszek. (Erszik.) Ersek. (1297. körül: Árpádk. uj okmt. X. 107.) Ersel, Erzeek, Erzek, Horkeuk. (Páp. tiz.-lajstrom Ortvaynál. Magyarorsz. egyh. földl. I. 237.) Plebanus de Erzyk. (1407: br. Révay cs. llt. Gyulay. VI. 16.) Az 1542. évi adólajstromban «Erzek». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 15. l.) Hosszútót, Abaliget sat. vidékén fekhetett.
Ervény. L. Örvény alakban.
Esztyén. Eztyen. (1325–1340: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 125.) Izcyen. (1338: Zichy okmt. I. 542.) Ezthyen. (1444: Dl. 8901; 1464: Dl. 15938; 1468: Dl. 16636; 1475: br. Révay cs. llt. Gyulay. X. 11.) A mai Sárok és Lipova vidékén fekhetett. (Mohácstól dny.)
Faluhely. Villa Falwhel. (1403: Kismart. llt. 45. A. 11.) Poss. Falwhel. (1470: U. o. 45. C. 46.) Mindszenthez, illetve később vele együtt Szigetvárhoz tartozott, s Mosgó vidékén feküdt. 1403-ban Somogymegyéhez számítják.
Fa(n)gyanczfalva (puszta). Pred. Fangyanezfalwa, Fagyanczfalwa. (1467- 1472: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Farkasfalva. (Falkasfalva.) Falcasfalwa. (1425: Dl. 11610.) Farcasfalwa. (1453: Fejérv. ker. konv. házi llt. 3. 7. 21.) Falkasfalva. (1454: Hazai oklt. 420.) Folkosfalwa. (1472: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. f. XII. n. 65.) Farkasfalva. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) Ma Farkasfa néven puszta, Szigetvártól ék., Dinnyeberki mellett.
Fazekas. (Fazakas.) Possessiones Fazekas, Lapanch et Fyzes. (1360: kölcsei Kende cs. llt.) Poss. Fazakas moderno nomine Fyzes seu Lappanch. (1370: U. o.) Poss. Lapanch et Fyzes. (1396: Dl. 8141.) Bátta és Báttaszék vidékén, Tolna- vagy Baranyamegyében terültek el. 1396-ban határozottan Baranyamegyéhez számítják.
Fejértó. Feirtov. (1289: Kismart. llt. 32. A. 2.) Poss. Feyrtho. (1303: Anjouk. okmt. I. 63.) Poss. Feyertow. (1399: Dl. 8613.) Feyrthow. (1413: Dl. 10089.) Eleintén (1289.) Szár-Somlyó várához tartozott. – A mai Petárda (hajdan: Peterd) környékén feküdt, Valpóval szemközt, a Duna mentén.
Fejesvőlgye. Fepeswelge. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Feket. Feketh. (1270–90: Árpádk. uj okmt. VII. 332., 1373: Zichy okmt. III. 487–490.) Poss. Alfeket. (1370: kölcsei Kende cs. llt.) Ma Feked, Pécsváradtól k. (V. ö. 1382: Zichy okmt. IV. 236. l.)
Feketehegy. Fekethewhegh. (1492: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) Pécstől ny.-é. felé kereshetjük, a megye határszélén.
Fel-Csele(j). L. Csele(j) m.-város a.
Fel-Örös. L. Örös a.
Felfalu. Villa Felfolu. (1314: Anjouk. okmt. I. 367.) Felfalu. (1408: gr. Zay cs. llt. C.5.) Felfalw. (1462: U. o. C. 17., 1478: Dl. 18154; 1494–99: Act. neoacqu. com. f. 1, n. 8. 12. 14.) Az 1542. évi adólajstromban «Feelfalw». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 99. l.) Soklós várához tartozott. – A mai Rácz-Bója
pusztán kereshetjük.
pusztán kereshetjük.
Felső-Barázda. L. Barázda a.
Felső-Bodmér. L. Bodmér a.
Felső-Devecser. L. Devecser a.
Felső-Hazugd. L. Hazugd a.
Felső-Nyir. L. Nyir a.
Felső-Páli. L. Páli a.
Felső-Sepse. L. Sepse a.
Felső-Szekcső. L. Lehevcz a. (V. ö. Szekcső városnál.)
Felső-Szent-Gál. L. Szent-Gál a.
Felső-Versend. L. Versend a.
Fenékfalva. Poss. Fenekfalua (1339: Dl. 3204.) Poas. Fenekfalua inter fluvium Drawa et Karasu. (1340: Anjouk. okmt. IV. 21.) Fenefalva. Fenekfalwa. (1428: Dl. 12001.) Fenekfalwa. (1441: Dl. 13615.) A Dráva és Krassó (ma Karasicza) folyók között feküdt.
Fényes. Fenyes. (1478: Dl. 18058.) Az 1542. évi adólajstromban «Fenees». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 57. l.) A pécsi püspöké volt. – Geresd, Himesháza sat. vidékén feküdt. (Pécstől k.)
Ferenczfalva. Ferenczfalwa. (1472: Tört. társ. letét.) A matucsinai kastélyhoz tartozott. – Kétségkívül a mai Fericsanczi-nak felel meg, Moticsina mellett, Verőczemegyében, Nasiczétől ny.-é.
Filefalva. Fylefalwa. (1467: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Filip. (Filiptelke. Filipfölde.) Terra Phylip in comitatu de Barana. (1320: Zichy okmt. I. 180.) Poss. Philip. (1328: U. o. 310.) Phylipph. (1332: U. o. 395.) Fylipfulde. (1341: Kismart. llt. 35. A. 4.) Phylip. (1342: Zichy okmt. II. 45.) Phylypteluke. (1351: Kismart. llt. 32. C. 120.) Philuptheluke. (1355: U. o. 32. C. 138.) Sárok vidékén kereshetjük. (Mohácstól dél felé.)
Fizes. L. Fazekas helység a.
Fizesd. Villa Fizesth. (1270–90: Árpádk. uj okmt. YIII. 332.) Phyzesd. (1412: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) Fyzesd. (1426: Zsélyi llt.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 34. l.) Fyzesd alakban Osztró és Gerede közt sorolja föl; tehát a (mai) megye dny. sarkában feküdt.
Fok. Fok. (1478: Dl. 18020.) Az 1542. évi adólajstromban is előfordul. Fok.(Orsz. Llt. Conscr. dical 99. l.)
Földesfalva. Feldesfalwa. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Földvár. Villa magistri Emerici Bechey … ad poss. eorundem Feldwar … pertinens iuxta Danubium. (1327: Zichy okmt. I. 302.) Possessio Emerici Bechey in territorio alterius possessionis eorum Feulduar iuxta Danubium … in comitatu de Barana. (1328: U. o. 307.) 1328-ban a pécsi káptalan azt állította, hogy ez a «Feuldwaar» tulajdonkép «Ipolthlaka» nevet visel s az ő és nem a Becsei Imre adományos birtoka. (313. l.) 1338-ban, miután eleinte tagadták, később elismerték a Becseiek, hogy a kérdéses «olim Ipolthloka nunc vero Feuldwar» András király adományából a szekszárdi apátságé s át is engedték ennek. (524–530. l.) Ekkor Majsával és Lakkal határos. Lypolthlaka – a szekszárdi apátságé. (1341: Kismart. llt. 35. A. 4.) Fewlwar. (1449: Zsélyi llt.) Fewldwar. (1475: Körmendi llt. Himfyana, n. 566.) 1475-ben Várdai-birtok. – Ma Sátoristye, másként Földvár puszta, Mohács közelében dny.
Frankfalva. Frankfalwa. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Füzes és Füzesd. L. Fazekas és Fizesd helységek a.
Gadány. a) Gadan. (1366: Zichy okmt. III. 322., 1395: U. o. IV. 607., 1397: U. o. V. 29., 1399: U. o. V. 134., 1400: U. o. 195.) Részben (a XIV. században, a Kemény nembeli Gadányiaké), részben a pécsi káptalané (is) volt. – Pécstől dny. esik. – b) Gadan. Kadan. (1436: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 39.) Kodan. (1464: U. o. Bodrog, lI. 4.) Kadan. (1500: U. o. Gyulay. XI. 1.) A (Győr nembeli) Kéméndi (Kémedi) és Gyulai család birtokai közt, Kéménddel, Namjával sat. együtt sorolják föl, s igy hihetőleg megkülönböztetendő az előbbitől.
Gálosfalva. Galwsfalwa. (1478: Dl. 18020.) Baranyai nemes nevéből ismerjük.
Gampsincz. Gampsinch. (1407: Dl. 9330) Nekcse várához tartozott.
Garej. Poss. Garey. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) A szerdahelyi Derzsfieké volt. – Valahol a somogymegyei határszélen, Mosgó, Hertelend sat. táján kereshetjük.
Gátvége. L. Lapáncs a.
Gazet. Helyesen: t3zja. – L. e néven.
Gebárt. (Gebárd.) L. Gibárd (Gibárt) alakban.
Gecske. Geckhe. (1478: Dl. 18087.) A Dobokában is birtokos Ipotfi (Ipothffy) cs. előnevében fordul elő. – Ugy látszik, baranyamegyei helység volt a tán csakugyan Doboka táján feküdt.
Genczel. (Genczer.) L. Gánczel alakban.
Gercseny. L. Görcsöny alakban.
Gerdistye. L. Gredistye alakban.
Gerecz. a) Guerech. (1296: Haz. oklt. 152.) Grech. (1296: Haz. okmt. VII. 252.) Villa Gherech. Gerech. (1316: Anjouk. okmt. I. 395., 1348: U. o. V. 167.) Gerecz. (1443: br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 12., 1456: U. o. IX. 19., 1463: U. o. IX. 30.) A Gyulai rokonságé volt. – Rácz-Petre és Német-Palkonya vidékén feküdt. – b) Gerecz. (1441: Dl. 13615.) 1441-ben Bogdásával sat. együtt említik, mint a (hűtlen) Garaiak birtokát. Az előbbitől kétségkívül meg kell különböztetnünk. (V. ö. különben 1228-hoz: Haz. okmt. VIII. 24.)
Ger(e)de(j). (Gerda.) Gerda, Gerde sat. (Páp. tiz.-lajstrom Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. I. 237.) Nobiles de Gueredey. (1270–90: Árpádk. uj okmt. VIII. 333:) Gerede. (1334: Zichy okmt. I. 430., 1431: Haz. okmt. IV. 298., 1478: Dl. 26015.). Geredee. (1390: Muz. llt.) Szent-Király mellett dny. találjuk.
G(e)redistya. L. Gradiska néven.
Geregegyház. Poss. Geregyghaz, (1399: Zichy okmt. V. 102.) Valamelyik Bóly vidékén feküdt?
Gerenda. Gerenda. (1428: Dl. 12001.) Köznemes nevéből ismerjük.
Gerényfalva. Gerenfalwa. (1478: Dl. 18154.) Geyrenfalvpa, Gyrenfalwa. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – A mai Tésenfa táján keresendő, a Dráva mentén.
Geresd. (Gerest.) Guéresty. (1270–90: Árpádk. új okmt. VIII. 333.) Gueresth. Terra Gueresth. (1302. 1312: Anjouk. okmt. I. 35. 271.) Nobiles de Geresth. (1402: br. Révay cs. llt. Gyulay. VI. 4.) Geresth. (1478: Dl. 18058.) Az 1542. évi adólajstromban «Gewresd». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 57. l.) Részben a pécsi püspökségé volt. – Ma Geresd, Pécsváradtól dk.
Gergalsocsócz. Helyesen: Gregasevcz. – L. ez alakban.
Gergelyfalva. (Gergerfalva.) Geregelfalwa. (1468: Dl. 16636.) Gergerfalwa. (1473: Dl. 17516.) Az 1559. évi adólajstromban is «Gergherfalwa». – Herend (Pécstől dk.) Siklós sat. vidékén feküdt?
Gergerfalva (puszta). Pred. Gergerfalwa. (1467: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Gericze. L. Göricze alakban.
Gerzsafalva. Gersafalwa. (1448: br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 32.) Baranyamegyei nemes előnevében fordul elő.
Geszte. Gezthe. (1470: Dl. 16989. 17097; 1477: Dl. 17906.) Az 1542. évi adólajstrom is ez alakban sorolja föl. (Orsz. Llt. Conscr. dical. 57. l.) – Köznemeseké volt; Geresd és Püspök-Lak vidékén feküdt.
Gét(-monostora). Abbas de Guech. (1262: Árpádk. új okmt. VIII. 29.) Monasterium de Gueth. (1265: Haz. okmt. IV. 41.) Monasterium de Gech. (1269: Zichy okmt. I. 20.) Monasterium Geeth. (1296: Dl. 1448.) Geed. (1321: Zichy okmt. I. 192.) Monasterium de Geech – beati Ipoliti – in comitatu de Baran. (1327: U. o. 297.) Poss. Geechmunustura. (1341: Kismart. llt. 35. A. 4.) Geth. (1348: Zichy okmt. II. 299.) Poss. Geethmonustura. (1349: U. o. 363.) Kethmonustura. (U. o. 387.) Geech, Geth. (1354: U. o. 555., 1384: U. o. IV. 285.) Gech, Geechy. (1382: U. o. 226.) Gheck. (1398: U. o. V. 67.) Gech. (1440: U. o. 164.) Geech. (1434: Zsélyi llt.) Poss. Geeth. (1466: Dl. 16378.) 1269-ben Selke ispán, 1341-ben Tamás erdélyi vajda kapja kir. adományul az itteni monostor patronatusi jogával együtt. Később a bátmonostori Töttösöké volt. 1348-ben Töttös mester hetivásár-jogot eszközölt ki I. Lajos királytól e birtoka részére. 1354-ben Lakkal és Bezeldeggel mondják határosnak. E tájon ma puszta, Géta néven.
Gibárd. (Gibárt.) Terre Gywbarthfewldy. (1313: Zichy okmt. I. 145.) Villa Gebarth. (1314: Anjouk. okmt. I. 357.) Gybarth. Gybard. (1428: Dl. 12001; 1471: Dl. 17272.) Szomszédos nemesek nevéből ismeretes. – Ugy látszik, a megye délkeleti vidékén (Nagyfalu táján?) feküdt.
Girényfalva. L. Gerényfalva alakban.
Giro(l)tfalva. Gyrolthfalwa. (1468: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 66. 3. 1.) Girothfalwa. (1479: Muz. llt.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 73. l.) «Gyrothfalwa» alakban sorolja föl. – A megye dny. vidékén kereshetjük.
Gojanovcz. Goyanouch. (1447: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Golubovcz. Golwbowcz. (1506: Dl. 21635; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Gonász. L. Somogymegyében.
Goszpogincz. Gozpoginch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Gönczel. (Gönczer.) Gunchel. (1296: Haz. oklt. 152.) Poss. Gunchyl, Guncyl. (1351: Anjouk. okmt. V. 437.) Poss. Gencher. (1443: br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 12.) Grwnche. (1449: U. o. VII. 39.) Gewuczer. (1451: U. o. IX. 3.) Gvnczer. (1456: U. o. IX. 19.) A Gyulai rokonságé volt. – Herend vidékén kereshetjük.
Görcsöny. (Gercseny.) a) Villa Gerechen. (1352: Koller, i. m. III. 112.) Gerchen. (1399: Zichy okmt. V. 134., 1465: Dl. 16245.) Gewrchewn. Gewrchen. (1455: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. X. 48. és Dl. 14997.) Gerchen. (1478: Dl. 18020. és 26015.) Az 1542. évi adólajstromban «Gerchen». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 27. 1.) Ma Görcsöny, Pécstől dny. – b) Gerchen. (1382: DL 6921.) Ma Rácz-Görcsöny, Mohácstól ény.
Göricze. Gwricze. (1431: Haz. okmt. IV. 298.) Az 1542. évi adólajstromban «Gericze». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 31. l.) Marocsa vidékén fekhetett.
Gradiska. Gradisca … iuxta fluvium Karasa in provincia de Barana. (1344: Anjouk. okmt. IV. 414.) A Szabó nemzetségé volt s igy nem vehető azonosnak Gredistyével. Ellenkezőleg ugyanegynek látszik az 1296-ban a Karassó vidékén, (a mai Veróczemegyében) Valpótól dél felé fölmerülő «Gueredystha vel Hydwygh» birtokkal. (Árpádk. új okmt. X. 229.)
Gragyancz. Gradyancz. Gragyancz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Gredistye. Genedisse, Gerdesae, Gerdische, Kerdiste, Kerdyse, Kordeste. (Páp. tiz.-lajstrom Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. fölDl. I. 237. – Nem: Körcsöny.) Gredyschye. (1435: Dl. 12739.) Gredistew. (1449: Dl. 14243.) Az 1542. évi adólajstromban «Gredyschye». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 36. l.) A pécsi káptalané volt. – Zaláta és Luzaók mellett feküdt. (Vaiazlótól d.-dny.)
Gregasevcz. Gregasevcz. (1472: Tört. társ. letét.) A matucsinai kastélyhoz tartozott. – Egy 1489. évi oklevél «Gergalsoczoch»-ra ferdíti. (Dl. 32009.) Gregasovcz. Gregasouch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Gregorvölgye. Gregorwelge. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Gyak. Gyak. (1428: Dl. 12001.) Köznemes nevéből ismeretes.
Gyenefalva. Poas. Genefalua. (1354: Anjouk. okmt. VI. 252.)
G(y)esznód. (Gyisznód.) Geznoud. (1341: Anjouk. okmt. IV. 130.) Gyanod. (1342: U. o. 213.) Köznemes nevében fordul elő. – A megye dk. vidékén (Baranyavár, Bodolya, Bolmány sat.) kereshetjük.
G(y)irő. Girew. (1281: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 66. 3. 1.) Sellye vidékén kereshetjük.
Gyód. Gyod. (1511: Koller, i. m. V. 26.) Az 1542. évi adólajstrom is ismeri. (Orsz. Llt. Conscr. dical. 28. l.) – A Sz.-Jánosról nevezett pécsi társas káptalané (kis-préposté) volt. – Pécstől dny. esik.
Gyolcsháza (puszta). Pred. Gyolchhaza – Szigetvár tartozéka. (1473: Kismart. llt. 45. C. 48.)
Györgyfalva (puszta). Pred. Gywrgfalwa. (1467: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Györkfalva. a) Gurkfalua. (1392: Dl. 7767; 1392–1406: Dl. 7765.) Kosvárához tartozott. – b) Gyurkfolva. (1359: Sopronm. oklt. I. 310.) Ugy látszik, nem azonos az előbbivel. Harocsával volt határos. (Fekvését azonban ennek sem ismerem.)
Gyula. Villa Yula, Jula. (1296: Haz. okmt. VII. 250–2.) Villa Gula. (1316: Anjouk. okmt. I. 395.) Sacerdos ecclesie de Gula. (1319: U. o. 520.) Poss. Gyula. (1356: br. Révay cs. llt. Gyulay. IV. 31.) Villa Gyula. (1384: Zichy okmt. IV. 279.) Plebanus (ecclesie B. Martini) de Gyula. Monasterium S. Ladislai regis de prope Giula. (1403: Dl. 1430. – V. ö. 1395: Koller, i. m. III. 217.) I. Lajos királytól 1366-ban heti-vásár-tartásra nyert jogot. Mohácstól ny. találjuk. – Közelében Koller idejében még láthatók voltak a Győr nemből való Konrádtól Sz.-László tiszt. a XIII. század végén alapított pálos kolostor romjai. (I. m. III. 228.) E kolostort leginkább következőkép emlegetik: Ville … in circuitu ecciesie beatissimi Ladislai regis. (1296: Haz. okmt. VIII. 356.) Villa heremitarum s. Ladislai regis. (1316: Anjouk. okmt. I. 395.) Prioratus ecclesie S. Ladislai. (1353: Anjouk. okmt. VI. 91.) Claustrum S. Ladislai. (1377: Dl. 6395.) Heremita ordinis S. Augustini de claustro S. Ladislai regis. (1380: Dl. 1430.) Possessio fratrum heremitarum Zenthlazlou vocata. (1399: Dl. 1430.) Vicarius de Sancto Ladislao prope Gywla. (1449: Dl. 9570; 1495: Dl. 20357.) Mint látjuk tehát, 1399-ben Szent-László, mint az itteni pálosok birtoka is szerepel.
Gyulafalva. Gywlafalwa. (1478: Dl. 18020.) Az 1542. évi adölajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 33. l.) is ismeri. – Sellye és Zaláta vidékén feküdt.
Gyurisecz (puszta). L. Kisebb-Gyurisecz a.
Gyüd. a) Poss. Grywd. (1474: Kismart, llt. 46. D. 62.) Részben a Szentgáliaké volt; Szigetvár, Zsibót, Péterd sat. vidékén kereshetjük. – Poss. Geud. (1343: Anjouk. okmt. II. 66.) Giud. (Páp. tiz.-lajstrom. 266.) 1323-ban a pécsi káptalan mondja magáénak. – Harkány vidékén feküdt, s így a mai Gyüdnek felel meg, Siklós tőszomszédságában ny.-é. felé.
Gyülvész. Gywlwez. (1500: Dl. 20868.) Vaiszló vidékén kereshetjük.
Gyümölcsény. Gemelchen. (1409: Dl. 9607.) Gymelchen. (1418: Dl. 10678; 1422: Dl. 11168; 1489: Dl. 32009.) Gymelchin. (1472: Tört. társ. letét.) Csemény m.-városhoz tartozott. – A mai Baranyamegye dk. zugában, Dárda vidékén kereshetjük.
Gyürőfő. (Györőfő.) Gywrewfew. (1492: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) Ma Gyürüfű, Szigetvártól ék.
Gyűrűs. Gywrws. (1469: gr. Zay cs. llt. D. 40.) Silva cher al. nom. Regzewd in territorio possessionis Gywrws. (1476: U. o. P. V. 14.) Gywrus. (1499: Dessewffy cs. llt.) A Kozári (kozári Gyula) cs. birtoka volt. – Ma puszta Dráva-Sz.-Márton mellett délre. (Siklóstól d.)
Hagyó. Villa Kagio. (1401: Zichy okmt. V. 234.) Poss. Hagyo. (1467: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 46., 1497: Muz. llt.) Vámhely volt; a szekcsői Herczegek birtoka. Darázs és Herczeg-Márok vidékén feküdt. (Mohácstól dk.)
Hálé. Naghale, Kyshale. (1409: Dl. 9607; 1418: Dl. 10678; 1422: Dl. 11168.) Nagy-Hálén Mária Magdolna tiszt. szentelt templom állt. – Mindkét helység a mai Baranyamegye dk. zugában, Dárda és Laskafalu vidékén keresendő.
Haltó (puszta). Pred. Halthow. (1473: Kismart. llt. 45. C. 48.) Szigetvárhoz tartozott.
Halyagszeg (puszta). Pred. Halyagzegh. (1450: Dl. 13239. 13398.) Pred. Halyagzeg. (1499: Dl. 25386.) Dárdától északi irányban, a mai Albertfalu és Monostor táján kereshetjük. (V. ö. Monostor helység a.)
Harangosháza. L. Somogymegyében.
Haraszt(i). a) Silva que dicitur. Harazth. (IV. Béla király: Anjouk. okmt. V. 70.) Harazthy. (1346: U. o. IV. 588., 1347: U. o. V. 67., 1449: Dl. 14243; 1475: Dl. 17653.) Harazth. (1347: Anjouk. okmt. V. 73.) Részben a nyulszigeti apáczáké, részben köznemeseké volt. – Vaiszló mellett feküdt. (1476-ben «in districtu Ormankewz».) – b) Nobiles de Hegyhazas Harazthy. (1294: Dl. 1387. Árpádk. új okmt. XII. 554.) Harazthy. (Kir. ember előnevében és szomszédos nemes nevében. 1478: Dl. 18057.) Harazthy. (1499: Dessewffy cs. llt.) Kétségkívül a Siklós szomszédságában dk. fekvő Haraszti értendő.
H(a)rasztyancz. (Hrasztinacz.) Hrastiancz, Hrastinacz. (1472: Tört. társ. letét.) Harasthyancz. (1489: Dl. 32009.) Matucsina kastélyhoz tartozott.
Harkány. a) Poss. Harkan. (1323: Anjouk. okmt. VI. 64. 66., 1382:
Dl. 6949; 1393: Muz. llt.) Poss. magistri Stephani filii Mykch condam Bani Herkan vocata. (1364: Zichy okmt. III. 237.) Poss. Harkan … cum terra Vyfalu al. nom. Kysharkan. (1397: Dl. 8257. 8286.) Harkan. (1408: Fejér, X. 4. 672–3., 1478: Dl. 18154.) Nagh Harkan, Kys Harkan. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n: 8. 12. 14.) Eleinte kir. udvarnoki birtok volt. 1323-ban mint magban szakadt nemes birtokát Pál fia György kapta; de 1364-ben már a Mikcs bán utódaié volt, kik 1397-ben a Garaiaknak adták el. Utóbbiak bírták aztán a XV. század folyamán is, Soklós várához, mind Nagy- mind Kis-Harkányt. – Ma Harkány, Siklós mellett nyugatra. – b) Harkan. (1473: Kismart. llt. 45. C. 48.) Szigetvárhoz tartozott.
Dl. 6949; 1393: Muz. llt.) Poss. magistri Stephani filii Mykch condam Bani Herkan vocata. (1364: Zichy okmt. III. 237.) Poss. Harkan … cum terra Vyfalu al. nom. Kysharkan. (1397: Dl. 8257. 8286.) Harkan. (1408: Fejér, X. 4. 672–3., 1478: Dl. 18154.) Nagh Harkan, Kys Harkan. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n: 8. 12. 14.) Eleinte kir. udvarnoki birtok volt. 1323-ban mint magban szakadt nemes birtokát Pál fia György kapta; de 1364-ben már a Mikcs bán utódaié volt, kik 1397-ben a Garaiaknak adták el. Utóbbiak bírták aztán a XV. század folyamán is, Soklós várához, mind Nagy- mind Kis-Harkányt. – Ma Harkány, Siklós mellett nyugatra. – b) Harkan. (1473: Kismart. llt. 45. C. 48.) Szigetvárhoz tartozott.
Harkán(y)falva. Harkanfalwa. (1467: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott. – A mai Hrkanovczi-nak felel meg, Valpótól dny.
Harsány. (Harsánd. Harsányfalva.) Terra castrensium (regalium) de Barana Harsan nomine sub pede montis Saarsumlu. (1249: Fejér, IV. 2. 49.) Harsan. (1289: Kismart. llt. 32. A. 2., 1296: Haz. okmt. VII. 250., 1348: Zichy okmt. II. 327., 1381: U. o. IV. 187., 1388–1406: Dl. 7389; 1484: Dl. 19000; 1494: Dl. 20235–6; 1503: gr. Zay cs. llt. A. 53.) Poss. Harsan et Ebesharsan magistri Petri de Suklows. (1313: Zichy okmt. I. 144.) Harsaanfolwa. (1313: U. o. 145.) Harsand. (1339: U. o. 557.) Harsaan. (1405: U. o. V. 401.) Ebesharsan. (1415: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 8., 1478: Dl. 18154.) Poss. Kysharsan. (1410: gr. Zay cs. llt. P. V. 5., 1484: U. o. IV. 17., 1495: Engel, i. m. 143.) Poss. Naghharsan. (1486: Dl. 19187.) Harsány 1289-ben – a mikor is Minden-Szentek tiszt. épült templomát említik – Szár-Somlyó, később pedig Harsány (l. itt) vár tartozéka volt; Ebes-Harsány vagyis KisHarsány pedig a XV. században a Garaiaké, egész e családnak Jóbban történt kihalásaig. – Harsányt azonban 1484-ben és 1494-ben (Szántóval, Vizelvivel, Nagyfaluval és Babocsával együtt) a Darócziak kezén találjuk. – Ma Kis- és Nagy-Harsány, Siklós mellett keletre. (Ebes-Harsányra, illetve az Ebes folyóra nézve v. ö. 1317: Anjouk. okmt. V. 281.)
Hartafalva. Poss. Harthafalwa. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott s ennek vidékén fekhetett.
Hasságy. Terra Hashag. (1068: Haz. okmt. VIII. 1.) Villa Hassag, Hassagh. (1295. 1296: U. o. 356., VII. 250.) Hasaag. (1316: Anjouk. okmt. I. 395.) Assati. Hasaagh. (Páp. tiz.-lajstrom. 239. 266. l.) Hasag. (1438: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 47.) Hashaagh. (1456: U. o. IX. 19.) Győr-nembelieké volt. – Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 58. l.) Hasag. – Pécstől dk. találjuk.
Hatasancz. Poss. Hodyas. (1397: Dl. 8214.) Hodhyas. (1397: Dl. 8401.) Poss. Hathasancz. (1481: Dl. 18482. 18485.) Valpó várhoz tartozott.
Hatvan. Hathwan. (1506: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 74.) Az 1542. évi adólajstrom is ismeri s Kis-Dérrel fogja össze. 1506-ban szintén e helység társaságában merül föl. Ennek környékén (Pécstől dny.) feküdt tehát.
Hazug(d). Hozugd. Castrenses (castri … de Barana) et nobiles de eadem. (1288: Haz. okmt. VI. 338.) Hozugd. (1296: U. o. VII. 250.) Hazugd. (1398: Zichy okmt. V. 71., 1446: Dl. 13899; 1478: Muz. llt.) Hazug. (1402: Dl. 1430.) Hazwgd. (1428; Dl. 12001.) Alsohazwgd, Felsehazwgd. (1477: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) Köznemeseké volt. – Úgy látszik, Mohácstól nyugotra, Versend vidékén feküdt. (1418-ban Hencsével együtt említik.)
Heder. (Hedri. Hedre. Hejdreh. Hedreh. Hedrih.) Villa Hedrich. (1295: Haz. okmt. VIII. 356.) Heydreh. (U. o. 358.) Villa Heydrih. (1316: Anjouk. okmt. I. 395.) Ladislaus filius Hedreh de Hedreh. (1428: Dl. 12001.) Hedre. (1438: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 47.) Hedreh. (1443: U. o. VIII. 12.) Hederh. (1478: Dl. 26015.) Az 1542. évi adólajstromban «Heder». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 60. l.) Ma Hidor, Pécstől dk.
Hederhely. Hederhel. (1441: Dl. 13615.) Baranyamegyei kir. ember nevéből ismerjük.
Hegy-Szent-Márton. L. Szent-Márton b) helység a.
Hel(y)ésfalva. (Helyesfalva.) L. Ellésfalva alakban.
Hencse(j). Hencha. (1264: Dl. 559; 1303: Anjouk. okmt. I. 64., 1375: Zichy okmt. III. 600., 1399: Dl. 8613; 1418: Muz. llt., 1428: Dl. 12001; 1430: Dl. 12304.) Henchey. (Páp. tized-lajstrom. 272.) A megye dk. vidékén feküdt, Petárda táján. (Valpótól é.)
Hen(y)e. Hene. (1428: Dl. 12001.) Henye. (1446: Dl. 13899.) Hene. (1478: Dl: 18087.) Doboka és Csele(j) vidékén feküdt.
Herczegfalva. Herczeghfalwa. (Nemes nevében. 1452: gr. Zay cs. llt. C. 13., 1478: Dl. 18067.) A mai Villány vidékén feküdt. Úgy látszik, azonos az 1428-ban (Karancacsal határos) nemes nevében föltünő «Herczegpalfalua»-val (Dl. 12001.), melyet 1439-ben egy ízben egyszerűen «Palfalwa»-nak írnak. (br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 18.)
Herczeg-Pál-falva. L. Herczegfalva a.
Herend. Poss. Herend. (1343: Zichy okmt. II. 90. és Kismart. llt. 32. D. 162., 1421: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 7., 1461: U. o. IX. 3.) 1421-ben, 1451-ben s az 1542. évi adólajstrom szerint is a pécsi káptalané. (Orsz. Llt. Conscr. dical. 54. l.) – Pécstől dk. esik.
Merén(y)falva(?). Poss. Herenfalwa. (Hihetőleg ferdített helynév. 1489: Dl. 32009.) A Matucsinaiaké volt s Matucsina vidékén feküdt.
Herman. Herman. (1401: Zichy okmt. V. 266., 1430: Dl. 12304.) Baranyamegyei köznemesek nevében merül föl. A megye dk. vidékén fekhetett.
Herná(l)dfalva. (Hernátfalva.) Hernadfalwa. (1426: Zsélyi llt.) Hernathfalua. Hernadfalwa. (1428: Dl. 12001.) Hernathfalwa. (1498: Dl. 20698.) Hernaldfalwa. (1514: Dl. 32638.) Ma Hernádfa, Szent-Királytól dny.
Hernyetelke. Poss. Hernyeteleky. (1363: Dl. 5199.) Szerdahelylyel volt szomszédos. (Siklóstól nyug.)
Hertelend. Horcholond. (Páp. tiz.-lajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 238. 1.) Ma Pécstől ény. Kis- és Nagy-Hertelend, s innen ny.-nyd. a határszélen egy Hertelend nevű helységet ismerünk, melyek az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 11. és 17. l.) szintén előfordulnak. A XIII. században úgy látszik az utóbbit kell értenünk.
Hetény. a) Heten. (1289: Kismart. llt. 32. A. 2.) Szár-Somlyó (Harsány) várához tartozott ez időben. – b) Villa Heten. (1015–1158: Mon. Vatic. I. 4. 676., 1362: Dl. 5114.) Hetyn. (1270–90: Árpádk. új okmt. VIII. 333.) Luazhetyn. (1270–90: U. o.) Lovász-Hetényt a pécsváradi konvent nemes jobbágyai lakták. – Ma Hosszú-Hetény és Lovász-Hetény, Pécsvárad mellett nyugatra és keletre.
Hidaga. Hydagay. (1270 -90: Árpádk. új okmt. VIII. 333.) Hydaga. Hynaga. (1816: Anjouk. okmt. I. 377., 1426: Zsélyi llt.) Hydága. (1428: Dl. 12001; 1470: Dl. 17097.) Köznemesek nevéből ismerjük. .- A megye dk. vidékén fekhetett.
Hidvég(e). a) Villa Hydwyge. (1287: Haz. oklt. 105.) Szár-Somlyó várához tartozott ez időben. – b) Hydvyg. (1347: Anjouk. okmt. V. 42.) Hydueg. (1377: Dl. 6438; 1391: Dl. 7694; 1399: Dl. 8476.) Hydwegh. (1479: Dl. 18181.) A nyul-szigeti apáczáké volt, Vaiszló mellett dk. találjuk. – c) L. Gradiska helység a.
Hímes(egy)ház. Hymeshaz. Hymushaz. Hymishaz. (Páp. tiz.-lajstrom. 265. 275. 285.) Hymushaz. (1374: Zichy okmt. III. 579.) Hymus Eghaz. (1389: U. o. IV. 381.) Hymysighaz. (1394: U. o. 553.) Hymeseghaz. (1435: Dl. 12613.) Hymeseghaz. Alább: Also Hymes Eghaz. (1478: Dl. 18058.) Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 58 l.) «Felsehymeseghaz, Alsohymeseghaz». A pécsi püspökségé. – Ma Himesháza, Mohácstól ény.
Hinkovcz. Hynkowch. (1407: Dl. 9330.) Podgoracs városhoz tartozott.
Hinkvity(?). Poss. Hynkwyth. (Hihetőleg ferdített helynév. 1489: Dl. 32009.) A Matucsinaiaké volt s Matucsina vidékén feküdt.
Hird. Villa Hirig. (1015–1168: Mon. Vatic. I. 4. 576.) Hyrd. (1270–90: Árpádk. új okmt. VIII. 333., 1353: Anjouk. okmt. VI. 90.) Presbiter parochialis ecclesie S. Spiritus de Hyrd. (1403: Dl. 1430.) A pécsváradi apátságé volt. – Ma (Kis- és Nagy-)Hird, Pécstől ék.
Hirics. Vagyis a középkorban inkább: Kő-Hirics. – Kuhyrych. (1346: Anjouk. okmt. IV. 588.) Kwherych. Kwhyrech. (1347: U. o. V. 41. 67.) Keherich. Kewherych. (U. o. u. o. 72, és 77.) Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 37. l.) «Hyrych». A pécsi káptalané volt. – Ma Hirics, Vaiszlótól dk.
Hobol(y). L. Somogymegyében.
Hodjás. (Hottyás.) L. Hatasancz néven.
Hollófészek. L. Somogymegyében.
Homok. Homok. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Horpács. Horpach. (1384: Zichy okmt. IV. 289., 1447: U. o, V. 509.) A mező-laki Zámbóké (1384.) és a bácsi káptalané volt (1407.); Krakó mellett feküdt.
Horváthegye. Posa. (Jarchhege et) Horvachege. (1379: Dl. 6652.) A mai Verőczemegyében, Moticsina vidékén feküdt, Nasicze és Orahovicza között.
Hoszi(v)ágy. (Hosszuágy.) Hoyoag. (1402: DL 8705.) Hozywagh: (1424–5: Dl. 11610; 1499: Kismart. llt. 45. D. 65.) Hozzuag. (1474: U. o. 45. D. 62.) Részben a Szentgáliaké volt; a megye nyugati vidékén feküdt.
Hottyás. L. Hatasancz a.
Hranitavajovcz. Hranythawayowch. (1407: Dl. 9330.) Podgoracs városhoz tartozott.
Hrasztyancz. (Hrasztinacz.) L. H(a)rasztyancz alakban.
Hug. (Huk.) L. Ug alakban.
Hvalenovcz. Hwalenowch. (1407: Dl. 9330.) Podgoracs városhoz tartozott.
Hvos(z)tina. Hwoschyna. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Ibafalva. Ibafalwa. (1425: Dl. 11610; 1466: Kismart. llt. 46. I. 169., 1468: Dl. 16636; 1493: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) Köznemeseké volt. – Ma Ibafa, Szigetvártól ék., a megye határán.
Igricze. Igriche. (1500: Dl. 20914.) A megye dny. sarkában, Sellye vidékén feküdt.
Ilkovcz. Ilkouch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Ipoltfalva. Ipolthfalwa. (1483: Dl. 18906.) Doboka vidékén feküdt? – (Mohácstól é.)
Ipoltlaka. L. Földvár a.
Ireg. (Irög.) Heremite S. Jacobi. (1234: Haz. oklt. 1.) Eccl. S. Jacobi de Irugh … ac frater et prior eiusdem. (1252: Koller, i. m. II. 139.) Petrus sacerdos de Irugh. Prior de S. Jacobo. (Páp. tiz.-lajstrom. 264. 274.) Fratres heremite claustri S. Jacobi de monte Irugh. (1369: Koller, i. m. III. 104.) Fratres heremite S. Jacobi. (1371: U. o. 109.) Villa de Yruch.. (1372: U. o. 129.) Religiosi fratres de claustro S. Jacobi in monte Irugh. (1375: Dl. 6295.) Frater … ord. S. Augustini canonicorum regularium prepositus ecclesie 13. Virginis de supra villam Iregh. Fratres heremite ord. S. Pauli primi heremite de ecclesia S. Jacobi de supra villam Pathach. (1393: Fejér, X. 2. 13.) Prior de Sancto Jacobo supra Pathach. (1409: Dl. 9570.) Claustrum S. Jacobi prope Quinqueecclesias. (1449: Koller, i. m. III. 303.) Claustrum S. Jacobi Apostoli de iuxta Patach. (1409: U. o. 300.) Plebanus ecclesie de Irugh. (1410: Dl. 9616.) Irwgh. (1419: Dl. 10832.) Ecclesia S. Jacobi apostoli in montibus circa civitatem Quinqueecclesiarum, ubi fratres heremite inhabitant. (1457: Dl. 15168.) Prepositus prepositure dominorum suprapelliciatorum canonicorum regularium ordinis S. Augustini monasteri B. Virginis de monte lregk Quinque ecclesiis dyocesis. (1493: Dl. 20010.) Az 1542. évi adólajstromban «Iregh». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 1. l.) A karinges (Sz. Ágoston-) kanonokoknak a B. Szűzről és a pálosoknak Szent-Jakabról nevezett kolostorával. (Előbbi tán a patacsi pálosok kolostorából alakult?) Ma Magyar- és Német-Ürög, Pécs szomszédságában ny. felé. (V. ö. Patacs helység a.)
Isztró. In Belkuz villa Ztro. (1251: Dl. 26. és nem 1191: Haz. okmt. VI. 5.) Oztro. (1475: Koller, i. m. IV. 402.) Kysyzthro. (1480: Dl. 18391.) Iztro. (1500: Dl. 20914.) Sellyével (mint: Kis-Isztró), továbbá Kakicscsal, Kercsenyével sat. együtt merül föl. Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 25. l.) is Iztro. – Ma Oszrő, a megye dny. sarkában, Kakics helység és Körcsönye puszta szomszédságában. (L. Okor helység a. is.)
Isztyén. L. Esztyén és v. ö. Monyorós helység a.
Iván. Iwan. (1341: Anjouk. okmt. IV. 130., 1424: Dl. 10921.) Iuan. (1342: Zichy okmt. II. 49.) Iwan. (Nemesi névben. 1427. 1450: Zsélyi llt.) Iwan. Hywan. (1428: Dl. 12001.) Poss. Nagywan. (1445: br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 17.) Ma Banyán-Iván, Siklóstól ék. és Dárda-Iván, az előbbitől nem messze, Baranyavár szomszédságában ény.
Ivánfalva. Iwanfalua. (1392: Dl. 7767; 1392–1406: Dl. 7765.) Kosvárához tartozott. – 1506-ban és 1507-ben «Iwanowcz» néven a szombathelyi kastély tartozéka. (Dl. 21535. 21712.)
Ivanovcz. a) Iwanouch. (1407: Dl. 9330.) Podgoracs város hoztartozott. – b) L. Ivánfalva a.
Izbold. Izbold. Yzbold. (1335: Zichy okmt. I. 474. 478., 1338: U. o. 542.) Lippóval határos volt.
Izerő. (Izörő.) Izerew, Izereu. (1352: Koller, i. m. III. 112.) Izerow. (1392: Körmendi llt. Alm. V. lad. 1. n. 27.) Izerew. (1404: Dl. 8901.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 28. l.) Izewrew alakban Gyód és Kesző közt sorolja föl. – Csakugyan e tájon feküdt, Regenye felé.
Izsép. (Izsip.) Terra Isep. Ysep. (1247. 1261. 1262: Árpádk. új okmt. VII. 247., VIII. 16. 29.) Yzeph. (1341: Anjouk. okmt. IV. 130.) Poss. Isyp. (1372: Zichy okmt. III. 458.) Isyph. (1382: U. o. IV. 226.) Iseép, Yseep. (1494–1497: Muz. llt.) A szekcsői Herczegeké volt. – Ma Izsép, Mohácstól délre.
Jagodancz (puszta). Pred. Jagodancz. (1467: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Jakabfalva. Jakabfalwa. (1465: gr. Zay cs. llt. C. 17.; 1478: Dl. 18057.) Ma Jakabfalu, Siklóstól k.-é., közel Borjadhoz.
Jákóháza. Jakohaza. (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718; 1499: Dessewffy cs. llt.) A megye dny. vidékén kereshetjük.
Jalsavafolyás. Jalsawafolyas. (1472: Tört. társ, letét.) Matucsina kastélyhoz tartozott.
Jánosfalva. Janusfalwa. (1454: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 14.) Baranyamegyei köznemes nevéből ismeretes. Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 33. l.) Sellye mellett sorol föl ily nevű falut.
Janostelke. Janusteleke. (1447: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Jánosvölgye. Poss. Januswelge. (1472: Tört. társ. letét.) Poss. Janoswelge. (1489: Dl. 32009.) A matucsinai kastélyhoz tartozott.
Jarczhegye. (Jarczverh. Jarczaverha.) Jarcbhege. (1379: Dl. 6652.) Jarchawerha. (1472: Tört. társ. letét.) Jarczwer. (1489: Dl. 32009.) Matucsina kastélyhoz tartozott. – A mai Moticsina vidékén feküdt, Verőczemegyében, Nasicze és Orahovicza között.
Jasztrebja. Jaztreblya. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Jazenovcz. Jazenowcz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Jen(y)ő. Jeneu. (1280–1: Koller, i. m. II. 219. 222., 1342: Anjouk. okmt. IV. 182.) Jenew. (1380: Zichy okmt. IV. 131., 1391: Dl. 7694; 1432: Dl. 12444; 1437: Dl. 13035; 1463: DL 15874. 15875.) Jenyew. (1478: Dl. 18058.) A nyulszigeti apáczáké volt. – Mohács szomszédságában észak felé, a mai Jenye puszta őrzi emlékét.
Jusafalva. Jwsafalwa. (1407: Dl. 9380.) Nekcse várához tartozott. – Tán a mai Josava sztare helységnek felel meg, Nasiczétól ny.-é.
Kácsfalva. (Kácsfalu.) Poss. Kachfolua. Terra Kaach. (1323: Kismart. llt. 47. L. 4.) Kachfalua. (1347: Zichy okmt. II. 284. 288.) Kachfalwa. (1398: U. o. V. 70., 1409: Dl. 9607; 1418: Dl. 10678; 1422: Dl. 11168.) Kaczfalwa. (1489: Dl. 32009.) Csemény m.-városhoz tartozott. – Ma Kácsfalu, Dárdától é.-ny.
Kadány. (Kodány.) L. Gadány b) helység a.
Kadosafalva. Poss. Kadosafalva, Kadusafalva. (1375: Fejér, IX. 6. 192.) Úgy látszik, a mai Kacsotának felel meg (az 1542. évi adólajstromban – Orsz. Llt. Conscr. dical. 4. l. – «Kachotha»), Pécstől nyugatra.
Kagyó(?). L. Hagyó alakban.
Kakics. Rarich. (? 1475: Koller, i. m. IV. 402.) Kakych. (1500: Dl. 20914.) A megye dny. zugában találjuk, Sellye mellett ék.
Kál. Kal. (1390: Dl. 7632.) Baranyamegyei kir. ember nevéből ismeretes. – Tán a megye dk. vidékén feküdt.
Kalacsa. Kalacha. (1431: Haz. okmt. IV. 298.) A Szent-Király és Sellye közti tájakon fekhetett.
Kálnás. Poss. Kalnas. (1449: Dl. 9607; 1418: Dl. 10678; 1422: Dl. 11168; 1489: Dl. 32009.) Cservény m.-városhoz tartozott. – Dárda és Laskafalu vidékén kereshetjük.
Kal(o)boroz. Poss. Calborch. (1397: Dl. 8214.) Caloborch. (1397: Dl. 8214.) Valpó várához tartozott.
Kamarovcz. Kamarouch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Kandalovcz. Kandalouch. (1407: Dl. 9330.) Podgoracs városhoz tartozott.
Káplán(y). (Kaplan.) Villa Caplan. (1266: Dl. 604. Fejér, IV. 3. 315.) Terra Kaplan iuxta Danubium. (1276: Dl. 8004.) Poss. Kaplan. (1341: Anjouk. okmt. IV. 160., 1342: Dl. 3442. 8004.) A nyulszigeti apáczáké volt; Csele(j) mellett feküdt, tehát Mohács közelében észak felé.
Kápolna. Kapolna. (1478: Dl. 18020.) Köznemes nevéből ismerjük. – Ma puszta Vaiszló mellett nyd.
Kápolnás-Peterd. L. Peterd a.
Kápolnás-Sári. L. Sári a.
Kaptár. Particula terre vduornicorum Kaptar vocata. (1313: Kismart. llt. 47. W. 2.) Poas. Kaptar, terra Kaptar. (1323: U. o. 47. L. 4.) Kácsfalu és Csemény (ma puszta) vidékén feküdt, a megye dk. zugában.
Karácsond. Carachond. Karachond. Karaczond. (1428: Dl. 12001; 1478: Muz. llt.) Köznemesek nevéből ismeretes. – Úgy látszik, a megye ny.-nyd. vidékén kereshetjük.
Karakó. L. Krakó néven.
Kárán(d). Villa subulcorum de Karan. (1234–1270: Árpádk. új okmt. II. 25.) Villa Kaaran. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641.) Villa Karan. (1371: Pannonh. főapáts. házi llt. XXXIV. S., 1403: Kismart. llt. 45. A. 11., 1473: U. o. 45. C. 48.) Poss. Kyskaraan, alább: Karan. (1443: Dl. 9144.) Poss. Karan. (1434: Pannonh. főapáts. házi llt. IV. Q.) Boldogasszonyfalva és Tótváros vidékén feküdt. – 1403-ban és 1473-ban (mint Szigetvár tartozékát) Baranyamegyébez számítják, 1434-ben és 1536-ban Somogymegyéhez. 1542-ben azonban az adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 9. l.) megint Baranyamegyében («Karand» alakban) sorolják fel. (V. ö. 1183: Haz. okmt. I. 2., hol «Karanseu» nevű határhelyet említenek.)
Karikánd. Karykand. (1403. 1486: Dl. 12821.) Ugy látszik, Mohácstól d.-dk. felé, Vörösmart táján feküdt.
Karkó. (Korkó.) L. Krakó néven.
Karocsa. (Karacsa.) Karocha. (1359: Sopronm. oklt. I. 300. 310., 1418: Fejér, X. 6. 159. és Muz. llt.) Karacha. (1428:, Sopronm. oklt. II. 119.) Az Osl-nembelieké volt ez időben.
Kassa. Kacha. (Páp. tiz.-lajstrom. 296.) E plebánia ugy látszik a Pécstől dk. eső mai Kassának felel meg. Maga Kassa helység, ez alakban 1453-ban fordul elő, mint a pécsi káptalan birtoka. (br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 11.)
Kas(s)ád. Kassad. (1294: Árpádk. új okmt. X. 163.) Kasad. (1349: Zichy okmt. II. 389., 1473–4: Dl. 17516; 1481: br. Révay cs. llt. Gyulay. X. 21.) Kyskasad. (1427: U. o. Div. fam. II. 11.) Ma Kassád, Siklóstól dk.
Kaszarna. Kasarna et altera Kasarna. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott. – Egyikben templom is állt ekkor a B. Szűz tiszteletére.
Katátfalva. (Katádfalva.) Kathathfalwa. (1454: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 14., 1478: Dl. 26015.) Ma Katódfa, Szigetvártól dk.
Katatófölde. Katatofuldee. (1392: Zichy okmt. IV. 491.) A megye ék. zugában, a szintén eltűnt Krakó (Karakó) vidékén kereshetjük.
Katefalva. (Ratefalva?) Kathefalwa. Rathefalwa. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Kátoly. Villa Katlh. (1296: Haz. okmt. VII. 250.) Kald. Kach. Caki. (Páp. tiz.-lajstrom. 283. 294. 316.) Sacerdos ecclesie (monasterii Pechwaradiensis) de villa Katul. (1348: Anjouk. okmt. V. 167.) Kathol. (1436: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 39.) A pécsváradi apátságé volt. – Pécstől keletre találjuk.
Kazár. L. Kozár alakban.
Kedhely. Kedhel. (1330: Anjouk. okmt. II. 469.) A mai Somogymegye területén, Mosgó és Zsibót vidékén (Baranyamegye határszélén) kereshetjük.
Kékes(d). (Kékegy. Kékögy.) Kykug. (1270–90: Árpádk. új okmt. VIII. 333.) Kywkuth, Sygud, Kykugh. (Páp. tiz.-lajstrom. 276. 285. 295.) Kekegh. (Kir. ember nevében. 1383: Zichy okmt. IV. 255.) Kekugh. (1383: U. o. 267.) Tothkekes. (1387: Dl. 7279.) Kekogh. (1400: U. o. V. 156. és 1439: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 18.) Kekagh. (Köznemes előnevében. Zsélyi llt.) Tót- Kékes, az 1542. évi adólajstrom szerint (Orsz. Llt. Conscr. dical. 51. l.) Also Kekews a pécsváradi apátságé volt. – Ma Kékesd, Pécsváradtól dk.
Kelemenfalva. Poss. seu villa Kelemenfolwa in Belkuz. (1346: Anjouk. okmt. IV. 642.) Csepely, Tésenfalva sat. vidékén feküdt.
Kéménd. (Kémed. Kémöd.) Villa Nogkemed, (Kys)kemed. Forum in villa Kemed. (1285: Árpádk. új okmt. IX. 435.) Kiskemud. (1297: Haz. okmt. VII. 240.) Villa magistri Corrardi Kemud. (1296: U. o. VII. 250.) Villa Kemed. (1316: Anjouk. okmt. I. 396.) Kemed. Kemud. (1426: Zsélyi llt., 1428: Dl. 12001.) Nagkemed. Kyskemed. (1464: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 4.) Kyskemend, Naghkemend. (1500: U. o. Gyulay. XI. 1) Kemend. (1478: Muz. llt.) A mai Kéméndnek felel meg, Mohácstól ny.-é.
Keményfalva. Poss. Kemenfalwa. (1426: Zsélyi llt., 1474: Kismart. llt. 45. D. 62.) Részben a Szentgáliaké volt. – Szigetvár vidékén feküdt.
Kémes. (Kémös). Villa Kemus. (1251: Dl. 26. és nem 1191: Haz. okmt. VI. 5.) Magna via qua itur in Kewus. (1338: Anjouk. okmt. III. 510.) Kemes. (1478: Dl. 18154; 1494–9: Act. neoacqu. com, f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott; vámhely is volt. – Siklóstól nyd. ma is megtaláljuk.
Kenfalva. Kenfalua. (1302: Dl. 7767; 1392–1406: Dl. 7765.) Kosvárához tartozott.
Kengyel. Poss. Kengel in Belkuz. (1346: Anjouk. okmt. IV. 642.) Lengyel. (1478: Muz. llt., Dl. 18154.) Kengyel. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. (1494–9.) Szerdahely, Azorjás, Csepely sat. vidékén feküdt.
Kercsenye. Ecclesia S. Nicolai de Kechene. (? 1370: Koller, i. m. III. 177.) Kerchene. (1468: Körmendi llt. Alm. V. fasc. 5. n. 74.1 Kerchenye. (1500: Dl. 20914.) Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 31. l.) Felsewkerchyne, Alsokerchyne. – Ma Körcsönye néven puszta, Sellye mellett ény.
Kerej. Kerey. (1400: Dl. 1430.) A pécsi püspöké volt s Pécs környékén feküdt, mint látszik, déli irányban.
Kerek-András-telke. Kerekandrastheleke. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Kerekegyház(-földe). Terra seu. poss. Kerekyghaz vocata, iuxta Danubium cum eadem ecclesia Kerekyghaz vocata. (1318: Kismart. llt. 47. B. 11.) Poss. (abbatis de Zebegen) Kerekeghaz. (1335: Zichy okmt. I. 469.) Possessio monasterii … de Zebegen Keregeghaz vocata inter possessiones Laymar et Maysa vocata. (1346: U. o. II. 186.) Kerekeghaz poss. (1394: U. o. IV. 544., 1425: Zsélyi llt.) Poss. Kerekeghazfelde. (1422: Zsélyi llt.) Mohácstól délre feküdt, Majna és Nagy-Nyárád szomszédságában.
Kerekovcz. Kerekouch. (1447: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Keresmonostora. L. Körös(-monostora) néven.
Kerestelke. Poss. Keresteleke, Kiresteleke, Kirysteleke. (1392: Dl. 7765. 7767.) Kos várához tartozott. – 1506-ban és 1507-ben «Krysewcz, Kryssewcz» néven Szombathely kastély tartozéka. (Dl. 21535. 21712.)
Keresztes. (Keresztös.) Kerestus. (1289: Kismart. llt. 32. A. 2.) Kereztes. (1388–1406: Dl. 7388.) Keresztes. (1445: Zichy okmt. V. 400. 402.) Keresthws. (1469: Dl. 32365.) Kerezthes. (1472: Dl. 17357; 1474: szentmiklósi Pongrácz cs. llt.) A XIII. század végén Szár-Somlyó, a XIV. végén és XV. elején Harsány vár tartozékai közt sorolják föl. – Harsány és Nagyfalu vidékén feküdt, a Krassó (ma Karasicza) mentén, mint látszik, Baranyavár (azaz kelet) felé. Vámhely is volt.
Keresztur. a) Kerezthwr. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641., 1434: Pannonh. főapáts. házi llt. IV. 0., 1474: Kismart. llt. 45. D. 62., 1499: U. o. 46. D. 65., 1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31., 1499: Dessewffy cs. llt.) Hol Somogy- hol Baranyamegyéhez számítják, még pedig mint (részben) a Szentgáliak, részben a szerdahelyi Derzsfiek s a pannonhalmi apátság, részben a Kozáriak birtokát. S minthogy leginkább Botyka, Bánfa sat. helységekkel együtt merül föl, hihetőleg a mai somogymegyei Tót-Kereszturnak felel meg (Szigetvártól ék.), melyet az 152. évi adókönyv is Baranyamegyéhez számít. – b) Kerezthwr. (1472: Füzy cs. llt. és gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 63. 1. 39.) A szeglaki kastély tartozékai közt csupán ekkor említik. – c) Kerezthwr. (1438: Dl. 10921; 1446: Dl. 13899.) A mai Lipova vidékén feküdt. (Mohácstól dny. felé.)
Kergova (puszta). Poss. seu villa deserta et habitatoribus destituta Kergova apellata … prope poasessionem … Bezwldugh … adiacente. (1398: Zichy okmt. V. 57.) Mohácstól dny. felé, Bezedek táján feküdt.
Kerpasevcz. (Kerpacsevcz.) Kerpachewcz. Kerpassewcz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Kesefalva. Kesefolwa – úgy látszik mint somogymegyei hely. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641.) Kesefalua. (1426: Zsélyi llt; 1428: Dl. 12001.) A somogymegyei határvidéken, Szigetvártól ék. felé fekhetett.
Keskend. (Keskönd.) Kesecund. (1289: Kismart. llt. 32. A. 2.) Keskewnd. (1430: Dl. 12292.) Keskend. (1430: Dl. 12304.) 1289-ben Szár-Somlyó (Harsány) várához tartozott; 1430-ban az Abolmaiaké. – Dárdától é. találjuk.
Kesző. (Keszöly.) Keau, Kezeu, Kezew, Kewzew, Kezw. (Páp. tiz.-lajstrom, Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. I. 238.) Kezw. (Nemesi névben. 1348: Zichy okmt. II. 342) Kezew. (1440: Dl. 1430., 1425: Dl. 11610.) Poss. Kezw. (1428: br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 18.) 1400-ban (és részben a XVI. sz. adólajstromban is) mint a pécsi püspök birtokát említik. Ezért hihetőleg e helységgel azonos az 1469-ben ugyancsak a pécsi püspök birtokában fölmerülő «villa Kezewl» is. (Pécsi kápt. magán llt. f. XXXI. n. 2.) – Ma Keszü, Pécstől dny.
Ketnek. Ketnek. (1398: Zichy okmt. V. 75.)
Királyfalva. Kiralfalua. (1396: gr. Zay cs. llt. D. 32.) Valpó vidékén feküdt.
Kiristelke. (Kirestelke.) L. Kerestelke alakban.
Kis-Bakonya. L. Bakonya a.
Kis-Bala. L. Bala a.
Kis-Beger. L. Beger a.
Kis-Csele(j). Másként: Fel-Csele(j). – L. Csele(j) m.-városnál.
Kis-Csér. L. Cséri) a.
Kis-Dér. (Kis-Dir.) Terra Kpzdyr. (1314–1323: Koller, i. m. II. 333.) Poss. Kwzdyr. (1329: Pécsi kápt. magán llt., f. XXXI. n. 3. a.) Forum comprovnciale in Kysdyr. (1417: Dl. 10549.) Poss. Kyzder. (1494: Dl. 20235–6; 1506: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 74.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 27. l.) «Kyzdeer» néven ismeri. – Ma is Kis-Dér, Pécstől dny.
Kis-Doboka. L. Doboka a.
Kis-Hálé. L. Hálé a.
Kis-Harkány. L. Harkány a.
Kis-Harsány. L. Harsány a.
Kis-Isztró. L. Isztró a.
Kis-Kárán. L. Kárán a.
Kls-Kas(s)ád. L. Kas(s)ád a.
Kis-Kémed. (Kis-Kéménd.) L, Kéménd a.
Kis-Lengyeld. L. Lengyel(d) a.
Kis-Lakócz (Kis-Lucskov, pusztaj. L. Lu(cs)ko(v)czfalva puszta a.
Kis-Majsa. (Kis-Mojsa.) L. Majsa a.
Kis-Nádasd. L. Nádasd a.
Kis-Pereked. (Kis-Pereköd.) L. Pereked a.
Kls-Peterd L. Peterd a.
Kis-Sámod. (Kis-Sámogy.) L. Sámod (Sámogy) a.
Kis-Sári. L. Sári a.
Kis-Zatnicza (puszta): L. Zatnicza a. (1467: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Kisasszonyfalva. Kysazzunfalua. (1370: Dl. 5855.) Kysazoníalwa. (1467: Kisfaludy cs. llt.) Kysazzoufalw. (1475: Bl. 17653.) Köznemesi birtok volt. – Ma Kisasszonyfa, Szent Király és Vaiszló közt.
Kisebb-Gyurisecz (puszta). Pred. Kyssebgyurisecz. (1467: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Kisfalu. Kysfalw. (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) Sellye vidékén kereshetjük.
Kisfalud. a) Kisfolud. (1227: Árpádk. új okmt. VI. 441.) Poss. Kyusfolud – a Szűz Máriának szentelt kápolnával, a Krassó vize mellett. (1314: Anjouk. okmt. I. 356. – V. ö. 1330: U. o. II. 492.) Poss. Kysfolud cum solucione navali in fluvio Crasso tempore virdemiarum. (1424: Dl. 11537; 1425: Dl. 11607.) Kysfalwd. (1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272.) Előbb Bodolához majd ezzel együtt Valpóvárához tartozott. – A Bodola szomszédságában fekvő mai Kisfaludot kell értenünk. (Mohácstól d.) – b) L. Somogymegyében.
Kistelek. Poss. Kysthelek. (1493: Dl. 20048.) Vaiszlótól é. esik.
Koha. Poss. Koha. (1409: Dl. 9607; 1418: Dl. 10678; 1422: Dl. 11168; 1472: Tört. társ. letét, 1489: Dl. 32009.) Csemény m.-városhoz tartozott. – Ma puszta, Dárdától é.
Kohnya. Kohnya. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Komarovcz (puszta). Pred. Komarowcz. (1467–72: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Komló(d). Villa Complor. (1256: Zichy okmt. I. 10.) Cumplow. (1312: U. o. 138.) Komlod. (1321: U. o. 191.) Konlod. Komlod. Cumulod. (Páp. tiz.-l. 283. 294. 316.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 50. l.) szerint «Komlod». A mai Komló értendő, Pécstől é.
Kopács. Terra castri de Barana Kopach. (1264: Árpádk. új okmt. VIII. 87.) Kupach. (1302. 1339: Anjouk. okmt. I. 36., IIT. 621.) Kopach, Kupach. (1344: U. o. IV. 433.) Kopach. (1402: Pozsony városi llt. 28. 17., 1481: Dl. 18481.) Kapoch. (1468: Dl. 16636–7.) 1481-ben Bodola m.-város tartozéka, s már előbb (1468.) is a Marótiaké. Hihetőleg azonban csak részben. – Dárda mellett dk. fekszik.
Koppány. Koppan. (XIII. század: Dl. 895; 1390: Dl. 874; 1478: Dl. 18154.) Cappan. Capan. (Páp. tiz.-lajstrom. 238. 309. sat.) Kappan. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – Kovácshida és Harkány vidékén feküdt.
Kórógy (puszta). Poss. Korog. (1332: Kismart. llt. 47. D. 5.) Mohács vidékén feküdt s már ekkor puszta-hely volt.
Koromzó. Koromzo. (1473: Dl. 17516.) Baranyamegyei nemes nevében fordul elő. (V. ö. 1276-hoz: Árpádk. új okmt. IX. 163.)
Kórós. Koros. (1478: Dl. 18154; 1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – Vaiszlótól keletre találjuk.
Korpona. L. Vil(l)ámtelke a.
Koruskavasz. Poss Korwskawaz. (1462: Dl. 15710.) Úgy látszik, a mai Verőczemegyében, Orahovicza, Nasicze, Feriesanczi sat. táján kereshetjük.
Kos. Terra Kos. (1228: Haz. okmt. VIII. 24., 1378: Dl. 6876.) Cos. (IV. Béla korában: Dl. 1877:) Poss. Kwos. (1291: Haz. okmt. VI. 371.) Kos. (1352: Anjouk. okmt. V. 544., 1372: Dl. 6000. 6016.) Koos. (1360: Dl. 4966.) Poss. Kows. (1378: Dl. 6504. 6876.) Ma Koska, Verőczemegyében, Valpótól dny.
Kostán(d). L. Kustán(d) alakban.
Kosztaton. L. Kusztaton alakban.
Kovácshida. Koachhyda. (1342: Anjouk. okmt. IV. 218.) Tributum in poss. Kovachhyda. (1355: U. o. VI. 416., 1364: Dl. 5318.) Kouachhyda. (1395: Dl. 8087.) Koachyda. (1478: Dl. 18154.) Vámhely volt; Soklós várához tartozott. – Siklós közelében ma is megtaláljuk, nyd. felé.
Kovácsi. Poss. Koachy. (1319: Anjouk, okmt. I. 520.) Szederkénynyel együtt szerepel.
Kovaczena. (Kovacz-szenája.) Kachscenaja. (1292. körül: Árpádk. új okmt. X. 107.) Bouchenaya, Boathzenaya, Koachzenaza sat. (Páp. tiz.-lajstrom., Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. I. 235.) Az 1542. évi adólajstromban «Kowachzena». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 17. l.) Pécstől ény. esik.
Kozár. Kozar. (1383: Zichy okmt. IV. 255. és 267., 1407: U. o. V. 505., 1499: Dessewffy cs. llt.) Kazar. (1387: Zichy okmt. IV. 328.) Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 53. és 55. l.) «Kyskozar, Naghkozar». Ma is
Kis- és Nagy-Kozár, Pécstől dk. és kd.
Kis- és Nagy-Kozár, Pécstől dk. és kd.
Kozmó. Kozmo. (1390: Dl. 7632.) Baranyamegyei kir. ember nevéből ismeretes. – A megye dk. vidékén feküdt?
Kő. Kev. (1289: Kismart, llt. 32. A. 2.) Kw. (1367: Anjouk. okmt. VI. 589. 1460: Dl. 15465.) Kew. (1497: Muz. llt.) A szekcsői Herczegeké volt. – Ma Kő vagy Keő, Baranyavár közelében, dk.
Kö-Hirics. L. Hirics a.
Köblös. (Kebles.) L. Somogymegyében.
Kőfalva. Poss. Keufaluu. (1378: Dl. 6504. 6876.) A mai Verőczemegyében, a Breznicza folyó mentén feküdt, Koska táján, Valpótól dél felé.
Köke(j). Koke, Kuke. (Páp. tized-lajstrom., Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. I. 239.) Johannes de Kwkey clericus Quinqueecclesiensis dioecesis. (1430: Dl. 1430.) Az 1542. évi adólajstrom Teremhegy mellett sorolja fel «Kewkee» alakban. (Orsz. Llt. Conscr. dical. 25. l.) – Tán a Pécstől d. eső mai Kökény értendő?
Kökényes. Kukenes. (1341: Anjouk, okmt. IV. 130.) Kekenyes. Kwkenyes. (1468: Dl. 16636. 16637.) Köznemesi birtok volt. Az 1542. évi adólajstromban «Kekenyes». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 87. l.)
Kőlik. Kewlyk. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) A szerdahelyi Derzsfieké volt. – Garej-jel együtt merül föl.
Kölked. Kulkedy. (1015–1158: Mon. Vatic. I. 4. 576.) Kulkeed. (1322: Zichy okmt. I. 210.) Kulked. (1348: U. o. II. 328.) Jobagiones de Kulked, sub castellanatu Quinqueecclesiensi. (1391: U. o. IV. 452.) Kelked. (1463: Dl. 15874.) Kewlked. (1478: Dl. 18058.) Ma helység és puszta, Mohács szomszédságában dél felé.
Kőmeniczfalva. (Kőmenityfalva.) Kewmenyghfalwa. Kewmenyczfalwa. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Körös(-monostora). (Kőris.) Aqua Kewrus. (1262: Árpádk. új okmt. VIII. 45.) Monasterium de Keurus. Johannes de Kewrus nobilis de genere Nygol. (1322: Anjouk. okmt. II. 56.) Forum comprovinciale in poss. Keresmonostora. (1376: Dl. 6388.) Keurusmonostra. (1412: Fejér, X. 5. 383.) Kewres. (Nemes nevében. 1500: Dl. 20914.) Poss. Kewres. (1493: Dl. 20048.) Kewrys. (1493: Dl. 20127.) Vásáros hely volt. Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 29. l.) «Kewrys» néven ismeri. – Ma Körös néven puszta, Kis-Asszonyfa mellett é. (Pécstől dny. felé.)
Körtvélyes. (Kertvélyes.) – a) Poss. Kurthueles. (1348: Zichy okmt. II. 291.) Kurthuelus. (1394: U. o. IV. 561.) Kerthweles. (1400: U. o. V. 218., 1422: gr. Erdődy cs. llt. 96. 28. 4.) Kerthueles. (1425: Zsélyi llt.) Lajmérral és Kerekegyházzal volt határos, tehát a mai Nagy-Nyárád vidékén feküdt. Minden valószínűség szerint a mai Körtvély nevű dűlő táján. (N-agyNyárádtól é.) – b) L. Somogymegyében.
Kürtvélyesvölgy (puszta). Századok. 1887. VIII. 79. – A Monostoriak birtokai közt sorolják föl 1435-ben.
Kőszeg. Fratres heremitarum de ecelesia S. Salvatoris. (1334: Anjouk. okmt. III. 116.) Claustrum S. Salvatoris. (1377: Dl. 6395.) Claustrum S. Salvatoris de Kewzegh, sub castro Kewzegh. (1409: Dl. 9570.) Claustrum S. Salvatoris prope castrum Kewzeg. (1457: Dl. 15154–5.) Claustrum S. Salvatoris penes Danubium. (1464: Dl. 15951.) Claustrum S. Salvatoris prope Kewzegh. (1490: Dl. 19696. – V. ö. 1496: Dl. 20356. 20357.) Poss. Kewzeg. (1494–7: Muz. llt.) Claustrum S. Salvatoris de Warallya. (Hihetőleg Váralja város értendő. 1505: Dl. 21480. 21482.) A szekcsői Herczegeké volt, kik a Sz.-Megváltó tiszteletére benne épült pálos kolostor patronusi tisztét is viselték. – A mai Batina-nak felel meg (Mohácstól dk. a Duna mentén), mely ma Kis-Kőszeg nevet is visel. (Nagy-Kőszeg hihetőleg a régi Váralja város volt.)
Kövesd. Kwesd. (1436: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 39.; Kewesd. (1478: Dl. 18057.) Köznemesi birtok volt. – Siklóstól k.-é. találjuk.
Kövestelke. Kuysteleke. Kevesteleke. (1392: Dl. 7767; 1392–1406: Dl. 7765.) Kosvárához tartozott.
Köv(n)esinczfalva (puszta). Pred. Kewnesynczfalwa, Kewesynczfalwa. (1467–72: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Krakó. (Krakóföld.) Poss. Karakou. (1347: Zichy okmt. II. 235., 1362: U. o. 487.) Korkou. (1347: U. o. 243.) Karakow. (1348: U. o. 294.) Crakou. (1371: U. o. III. 417.) Crakow. (1373: U. o. 487.) Crakov. Crako. (1376: U. o. 622.) Crako. (1398: U. o. V. 76.) Crakofold. (1400: U. o. 148. – Úgy látszik, Tolnához számítva.) Crako in comitatu Baranya. (1406: U. o. V. 424.) Bozsok és Feked vidékén feküdt, Mohácstól é.-ény. felé.)
Kraltevcz. Cralthewca. Cralchswcz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Krassó. L. Bonahida-Krassó név a.
Krassó-Szent-Miklós. Crasoucenmiclos. (1403: Dl. 1430.) Crassosent Miclos. (1450: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 2.) Poss. Krassozenthmiclos. (1463: Dl. 15859.) Crassosenthmihlós. (1471: Dl. 17199.) A Krassó folyóról nevezve, melyet pl. az 1478. évi nagy Garai-Szécsi osztálykor is említenek, a Krassó-Szent-Miklóssal szomszédos Malomszeg falu mellett A helység maga a Soklósról Futakra vivő úton, tethát Siklóstól keleti irányban feküdt, Baranyavár és Benge táján. (V. ö. Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 211., hol a szerző téved, mikor e helységet Krassómegyébe helyezi.)
Kreksincz. Krekschineh. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott. – Hühetőleg a mai Kresnczi nek felel meg, Nasieze mellett dt. (Verőczemegyében.)
Krisevez. L. Kerestelke a.
Kulcsod. Villa Kulchoud. (1015–1158: Mon. Vatic. I. 4. 576.) A pécsváradi apátságé volt. – A mai Kulcsos pusztának felelhet meg, Pécsváradtól dny., Hird mellett.
Kunfalva. (Kunfalu.) Kunfalu. 1397: Dl. 8214. 8401.) Kwnfalwa. (1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272; 1481: Dl. 18482. 18485.) Valpó várához tartozott.
Kustán(d). Kosthan. (1281: Haz. okmt. VII. 176.) Poss. Kustan. Kostan. (1335: Zichy okmt. I. 474. 478.) Kustand. (1336: U. o. 488., 1352: U. o. II. 488.) Custand. (1338: U, o. 537. 542.) Lippóval határos volt.
Kusztaton. Kustachen, Kustathon. (1396: gr. Zay cs. llt. D. 32.) Kwsthathon. (1457: U. o. D. 39.) A Marótiaké volt (1457.) s úgy látszik, Zagajcz (l. ezt) vidékén feküdt.
Kuzakoczfalva (puszta). Pred. Kwzakoczfalwa. (1467: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Kuzdir. (Kuzdér.) Azaz: Kis-Dér. – L. e néven.
Ladmérfalva. Ladmerfalua. (1392: Dl. 7767; 1392–1406: Dl. 7765.) Kosvárához tartozott. – Úgy látszik, a mai Ladinürevczi-t kell értenünk, Verőczemegyében, Valpótól dk.
Lajmér. (Lajmir. Lajmar.) Nobiles de villa Laymer. Terra Laymery. (1278: Zichy okmt. I. 39.) Terra Lamery és «de Lamer» család. (1310: U. o. 127.) Villa Laymer. (1322: U. o. 210.) Poss. Laymer. (1334. 1335: U. o. 440. 458.) Loymir. (1344: U. o. II. 113.) Laymar. (1346: U. o. II. 186.) Laymer. (1422: 1429: Zsélyi llt., 1466: Dl. 16378.) A bátmonostori fiöttösöké volt. 1278-ban a Sz.-Kereszt tiszt. szentelt templomát említik. – Majsa vidékén feküdt. Ma Leimir néven puszta, Maisstól északra, Nagy-Nyárádtól k.-é.
Lak. a) Lok. (1251: Dl. 26. és nem 1191-ből, mint Haz. okmt. VI. 5. olvasható.) Via que ducit ad Lok. (1257: Arpádk. új okmt. XI. 435.) Poss. seu villa Look in Belkuz. (1346: Anjouk. okmt. IV. 642.) Poss. Lak, Laak. (1478: Dl. 18154; 1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – Piski, Azorjás, Kórós sat. vidékén feküdt. – b) Look. (1296: Kismart. llt. 96. 2. 3. és U. o. 32. A. 17.) Poss. Laat. (1338: Zichy okmt. I. 528., 1355: U. o. II. b55., 1394: U. o. 543. 569.) Lak et alia Lak. (1400: U. o. V. 194–5.) Lak. (1412: Dl. 9969; 1413: Dl. 10091.) Eghazaslak. (1460: Zsélyi llt.) A bátmonostori Töttös-öké (1412-ben és 1413-ban a Garaiaké) volt. – Ma Lak néven puszta, Baranyavártól é. Tán e két középkori helységet kell értenünk a bátmonostori Töttös cs. birtokában 1466-ban fölsorolt Meesemlak és Wylak helységek alatt is, melyet e neveken a Töttös-ök birtokai közt sohasem fordulnak elő. (Dl. 16378.) Ámbár egy Vizlak nevű pusztát odább északra, Udvar és gölked közt találunk ma. – c) Poss. Lat. (1496: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 39.) Pred. Lak. (1465: U. o. Bodrog. II 5.) A Győr nembeli Kéméndi cs. birtoka volt, s Kéménd, Kátoly, Ellend sat. vidékén fekhetett. (Tán a mai Püspök-Lak határrészeinek felel meg.) – L. Ujfalu a. is.
Lak(c)só. L. Laskó néven.
Lancsok. (Lancsuk.) Lanchuk. (1093: Dl. 3200; 1339: Anjouk. okmt. III. 521.) Villa (poss.) Lanchek, (1321: Zichy otmt. I. 198.) Lanchuk. (1342: Anjouk. okmt. IV. 182.) Lancho. (1374: Zichy okmt. I. 579.) Villa Lanchok, Lanczok. (1463: Dl. 15874. 15875.) Szent-László király adta a pécsi püspökségnek, mely azóta állandóag bírta, s bírja ma is. Lancsuk (Leánycsók) néven Mohács mellett ny.-é. találjuk.
Lanka. Lanka. (1478: Dl. 18154: 1494–99: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – A Dráva partján, Tésenfa és Szabolcs vidékén feküdt.
Lap(p)áncs. a) Due ville seu possessiones nunc Lappanch alio nomine Gathuege vocate. (1349: Zichy okmt. II. 405.) Laponch. Lappanch. (1438: Dl. 10921.) Ma Lapáncsa, Villánytól dk. – b) L. Fazekas helység a.
Lapsi. Lapsi. (1466: Kismart. llt. 45. I. 169.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 11. és 90. l.) két ily nevű helységet is ismer. Az 1466. évi Lapsi a megye nyugati határszélén, Hertelend táján (Szigetvártól ék.) feküdt.
Lászlófalva. Lazlofalwa. (1454: Fejérv. ker. konv. házi llt. 3. 7. 24., 1479: Dl. 18254.) 1479-ben Bakonyával együtt szerepel.
Láz. Laaz. (1289: Kismart. llt. 32. A 2., 1439–1450: Dl. 13398; 1492: Dl. 29327.) Pred. Laaz. (1492. Dl. 32399; 1499: Dl. 25386.) 1289-ben a péli monostorhoz, s ezzel együtt a szár-somlyai várhoz tartozott. Később Monostorral együtt szerepel. (L. ott.)
Lazanczfalva (puszta). Pred. Lazanczfalva. (1467: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Lázárfalva (puszta). Pred. Lazarfalwa. (1467: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Leányfalu. (Leányfalva.) Leanfalw. (1483: Dl. 18906) Leanfalwa. (1484: Dl. 18907.) Nemesi előnévből ismerjük. – Tán a megye keleti vidékén feküdt.
Ledenik. L. Legenye a.
Legenye. Legene. (1392: Dl. 7767; 1392–1406: Dl. 7765.) Kosvárához tartozott. – 1506-ban és 1507-ben «Lodenyk» vagy «Ledenyk» néven a szombathelyi kastély tartozéka. (Dl. 21535. 21712.)
Lehevcz. Lehewcz. (1425: Dl. 1607; 1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272; 1481: Dl. 18481.) Poss. Lewheuch al. nom. Felsezekchew. (1426: Dl. 5825.) Előbb Bodolához, majd ezzel együtt Valpó várához tartozott; Herczeg-Szőllős, Kő és Karancs szomszédságában feküdt. (Mohácstól dél felé.)
Lelesz. Lelez. (1270–90: Árpádk. új okmt. VIII. 332., 1373: Dl. 6124; 1390: Fejér, X. 8. 302. és Muz. llt., 1446: Dl. 13899.) Alsolelez. (1477: Dl. 17906.)
Lencse-kut. Poss. Lenchekwth. (1464: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 4., 1500: U. o. Gyulay. XI. 1.) Pred. Lenchekwth. (1465: U. o. Bodrog. II. 5.) A Győr nembeli Kéméndi (és Gyulai) cs. birtoka volt s Kéménd vidékén fekhetett.
Lengyel. L. Kengyel néven.
Lengyel(d). Kyslengeld. (1474: Kismart. llt. 45. D. 62.) Lengyel. (1511: Koller, i. m. V. 26.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 35. l.) is Lengyel néven ismeri, mint a kis-prépost (táasas káptalan) birtokát s Varjassal fogja össze.
Lentót. (Lantót?) Lenthoth. Lanthach. (1391: Zichy okmt. IV. 555.) A pécsi püspöké volt; Mohács, Német-Bóly, Nyárád sat. vidékén feküdt. (A mai Liptód? – Mohácstól ény.)
Lest(y)ancz. Lestanch. (1378: Dl. 6504. 6876; 1392: Dl. 7767; 1392- 1406: Dl. 7765.) Kosvárához tartozott. – 1506-ban és 1507-ben «Lesthyancz, Lescziancz» néven Szombathely tartozéka. (Dl. 21535. 21712.)
Letenye. (Letinye.) Letyne. (1341: Anjouk. okmt. 87.) Lethenye. (1478: Dl. 18154; 1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – A Dráva mentén, Szaporcza és Dráva-Szabolcs táján feküdt.
Letnák. (Letnek.) Villa Letnuk. (1264: Dl. 559.) Lytnek. (1289: Kismart. llt. 32. A. 2.) 1289-ben Szár-Sómlyó várához tartozott. – Siklóstól dk. felé, Beremend, Petárda sat. táján kereshetjük.
Lezi(c)sincz. Lezychyncz. Lezyssyncz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Licsán. Villa Locan. (1378: Dl. 6504.) Lychan. Lyczan. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott. – A mai Licsani pusztának felel meg, Koska mellett d., Veráczemegyében. (Valpótól dny.)
Liki. Lyky. (1466: Kismart. llt. 45. I. 169.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 11. l.) is ez alakban ismeri s Hertelend után sorolja föl. – Tehát e tájon, Szigetvártól ék. felé kereshetjük.
Lipoltlaka. Azaz: Ipoltlaka. – L. Földvár helység a.
Liszkovcz. Lyzkowcz. (1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272.) Valpó várához tartozott.
Litnek. L. Letnök alakban.
Litvarcz. L. Mitvarcz alakban.
Locsán. L. Licsán alakban.
Lodenik. L. Legenye a.
Lók. (Lok.) L. Lak a) helység a.
Lorándfalva. (Lorántfalva.) Lorandfalwa. (1426: Dl. 11774.) Az 1542. évi adólajstromban «Loranthfalwa». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 12 l.) Szent-Erzsébet és Nagy-Váty vidékén feküdt.
Lota. Locha villa monasierii de Chichador. (1235: Fejér, III. 2. 435.) Lota. (1332: Kismart. llt. 47. D. 5., 1372: Zichy okmt. III. 469.) Poss. Loca. (1349: Zichy okmt. II. 353., 1367: U. o. III. 329., 1380: U. o. 1V. 163.) Poss. seu villa Lutha. (1367: Zichy okmt. III. 335.) Poss. Loutha. (1368: U. o. 356.) Lota. (1372: U. o. 469.) Locha. (1374: U. o. b79.) Loucha. (1383: U. o. IV. 255.) Leta. (1383: U. o. V. 1.) Lewta. (1394: U. o. IV. 549.) Nagy-Nyárád vidékén feküdt. (Mohácstól dny.)
Lothár(d). (Lothárt.) Lotharth. (1365: Dl. 5393.) Lothar. (Nemesi névben. 1383: Zichy okmt. IV. 267.) Lothard. (1442: Dl. 1430; 1428: Dl. 12001; 1441: Dl. 13615.) Pred. Alsolotharth. (1484: Dl. 18959.) Ma Lothárd, Pécstől dk.
Lovász-Hetény. L. Hetény a.
Lovászló (puszta). Pred. Lowazlo. (1473: Kismart. llt. 45. C. 48.) Szigetvárhoz tartozott.
Lórinczfalva.(?) Lewrinczfalwa. (Hihetőleg ferdített helynév. 1489: Dl. 32009.) A Matucsinaiaké volt s Matucsina táján feküdt.
Lős. Leus. (1324: Kismart. llt. 32. A. 14., 1341: Anjouk. okmt. IV. 130.) Lews. (1390: Zichy okmt. IV. 437., 1391: Dl. 1622; 1481: Dl. 18481.) Lws. (1468: Dl. 16636–7.) 1324-ben mint a magbanszakadt Lős (Leus) birtokát kapja Becsei Imre. – Ma Lőcs, Baranyavár mellett nyugatra.
Lubodertelke. Lubodertheleke. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Lucsán. Luchan. (1407: Dl. 9330.) Podgoracs városhoz tartozott. – A mai Licsani pusztának látszik megfelelni, Podgorácstól ék.
Lu(cs)ko(v)czfalva (puszta). Pred. Lwkoczfalva, Lwchkowczfalwa; és pred. Kyslwkocz, Kyslwchkow. (1467–72: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Lugasd. Poss. Lwgasd. (1466: kölcsei Kende cs. llt.) Lugasd. (1479: Muz. llt.)
Lukácstelke. Lukachteleke. (1392: Dl. 7767; 1392–1406: Dl. 7765.) Kosvárához tartozott.
Luta L. Lota alakban.
Lu(z)sancz. a) Lusanch. (1407: Dl. 9330.) Podgorács városhoz tartozott. – b) Lusanch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Luzsók. Lusuk. (1346: Anjouk. okmt. IV. 588., 1347: U. o. V. 67.) Lwssok. (1449: Dl. 14243.) Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 37. l.) «Lwsok». – A pécsi káptalané. Vaiszló mellett dny. találjuk.
Magiczavölgye. Magychawelge. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Magyarovcz. Magyarovch. (1407: Dl. 9330.) Podgorács városhoz tartozott.
Majorfalva. L. Valkómegyében.
Maj(o)s. (Maios. Majus.) a) Moys. (1289: Kismart. llt. 32. A. 2.) Mayus. (1399: Dl. 8613.) Maius, Mayus. (1428: Dl. 12001.) Úgy látszik, mindig ugyanegy helységet kell értenünk. 1399-ben a mai Petárda (hajdan Peterd) vidékén tűnik föl, tehát az ennek határszélén elterülő mai majska-i pusztának felelhet meg. – b) L. Majsa a. is.
Majsa. (Mojsa. Maios. Maius. Majosfalva.) Moysa. (1235: Fejér, III. 2. 436.) Moysa. (1333. 1334: Zichy okmt. I. 417. 437., 1335: Dl. 2872.) Moysa, majd: Kys Moysa és Noghmobsa. (1338: Zichy okmt. I. 529.) Eghazazmoysa. (1331: Kismart. llt. 32. C. 120.) Mayssa. (1389: Zichy okmt. IV. 381.) Mayusa. (1391: U. o. 451.) Maiusfalua és Maius – előbbi a Sári, utóbbi Töttös cs birtoka. (1400: U. o. V. 164.) Maysa. (1421: Haz. okmt. III. 320. 1426: Zsélyi llt., 1438: Dl. 10921; 1448: Dl. 14171; 1466: Dl. 16378; 1497: Muz. llt.) Vásáros hely volt. (1335.) Ma Maiss, Baranyavártól é.
Majszon(t). Mayson. (1417. 1447: br. Révay cs. llt. Gyulay. VI. 5., VIII. 28.) Maysonth. (1456: U. o. IX. 19.) Mint a Gyulai rokonság birtokát, Gerecz, Palkonya (ma Német-Palkonya, Siklóstól k.-é.) sat. helységekkel együtt emlegetik.
Makatinczfalva (puszta). Pred. Makathynczfalwa. (1467: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Makófalva. Villa Mokoufalua – in comitatu de Barana. (1313: Anjouk. okmt. I. 306.) Poss. Makofalwa. (1403: Kismart. llt. 45. A. 11., 1473: U. o. 45. C. 48.) Szent-Egyedhez, később pedig ezzel együtt Szigetvárhoz tartozott. – 1413-ban és 1424-ben Sziget tartozékai közt nem említik ezt a helységet, hanem helyette «Mykohaza»-t. (U. o. 45. B. 21. és 28.) Hihetőleg ugyanegy helységgel van dolgunk, mely az Alma folyó mellékén feküdt. Szent-Egyed táján. (Ma Somogymegyében.)
Makrád. Makrad. (1478: Dl. 18154; 1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – Rád és Csegely vidékén feküdt.
Mala(h). Malah. (1400: Zichy okmt. V. 193.) Baranyamegyei nemes nevéből ismerjük. – A megye dk. vidékén feküdt?
Malo-Piszko-rievo. L. Pisztorja a.
Malom. (Malon.) Malun. (1292. körül: Árpádk. új okmt. X. 107.) Malon. (1365: Dl. 5393.) Prediales de Malon. (1440: Dl. 1430.) 1440-ban a pécsi püspök itteni praedialisai szerepelnek. 1542-ben a püspökön kívül a kisebb káptalannak is volt itt birtoka. (Malom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 39. l.) – Pécstől dny. találjuk.
Malomfalu. (Malonfalu.) Molumfolua. (1339: Haz. okmt. III. 139.) Poss. Malonfalu. (1409: U. o. 268.) Poss. Malumfalu. Molonfalu. (1413: Kismart. llt. 45. B. 21., 1421: U. o. 45. B. 28., 1473: U. o. 45. C. 48.) Malonfalwa. (1429: U. o. 47. Z. 14.) Boldogasszonyfalvával és Hobollal együtt szerepel. – Rendszerint Baranyamegyéhez számítják, 1449-ben azonban Somogyhoz. Különben Szigetvár tartozéka.
Malomszeg. Molonzeg. (1339: Dl. 3204; 1340: Anjouk. okmt. IV. 22.) Malomzegh. (1441: Dl. 13615; 1471: Dl. 17199; 1478: Dl. 18154; 1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – A Krassó folyó m. feküdt. Ma puszta, Malomszék néven, Benge és Baranyavár m.
Manda-monostora. Petrus Castellanus de Mandamonostra, baranyamegyei kir. ember. (1474: szentmiklósi Pongrácz. cs. llt.) Tán e megyében kell keresnünk a megfelelő helységet is.
Mandrosina(?). Poss. Mandroshyna. (Hihetőleg ferdített helynév. 1489: Dl. 32009.) A Matucsinaiaké volt s Matucsina vidékén feküdt.
Mányok. (Mányik.) Manyh. (Nemes nevében. 1341: Anjouk. okmt. IV. 131.) Manyok. (1497: Muz. llt.) Részben a szekcsői Herczegeké volt s hihetőleg, (Baranyamegyében) Baranyavár és a Duna mentén feküdt.
Marjancz. (Mariancz.) a) Samsonmaryanch. (Nemes nevében. 1441: Dl. 13615.) Mariancz. Maryancz. (1455: Századok. 1887. VIII. 80., 1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272.) Samsonmyarancz. (1481: Dl. 18482. 18485.) Részben Valpó várához tartozott. – Ma Marjancze vagy Marjancsaczi, Valpótól ny. és dny. – b) Maryanch. (1392: Dl. 7767; 1392–1446: Dl. 7765.) Kosvárához tartozott. – 1506-ban és 1507-ben ugyane néven (Maryancz) Szombathely kastély tartozéka. (Dl. 21535. 21712.)
Márkfalva. Markfalwa. (1452: gr. Zay cs. llt. C. 15., 1506: Körmendi llt. Alm. III, lad. 4. n. 74.) A mai Márfa(lva) értendő, Siklóstól ny.-é. (L. Pesty. Helynevek. I. 187.)
Márki. L. Már(o)k helység a.
Markovcz. Markouch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Markusfalva. L. Valkómegyében.
Marocsa. Marocza. (1431: Haz. okmt. IV. 298.) Marocsa. (? 1515: Koller, i. m. V. 37.) Sellyétől ény. esik, a somogyi határon.
Már(o)k. (Márog.) a) Villa Moruch. (1328: Dl. 24455.) Marok poss. (1468: Dl. 16636–7; 1472: Dl. 17357; 1481: Dl. 18481.) Rendszerint Lippó mellett sorolják föl. Ott találjuk ma (Lipova m.) Német-Márok helységet. (Mohácstól dny.) – b) Mark. (1301: Anjouk. okmt. I. 16., 1330: U. o. 492., 1357: U. o. VI. 615., 1360: Dl. 4943.) Marok. (1399: Dl. 8479.) Alsomark. (1424: Muz. llt.) Sepsével, Csobogatá-val sat. együtt említik. Ma Herczeg-Mórok, a mely mellett terül ma el a csibogati puszta, Mohácstól dk., a Duna mentén. – 1497-ben a megye szabatos meghatározása nélkül egy «Marky» nevű falut említenek a szekcsői herczegek birtokában. (Muz. llt.) Tán ugyane helység részeiről van szó. – 1499-ben nemesi névben «Marog» tűnik föl. (Dl. 25386.) Melyik helység értendő ? – nem tudom.
Marótfalva. (Maróczfalva?) Marouthfalua. (Nemesi névben. 1371: Zichy okmt. III. 417.) Marothfalua. (Hasonlókép. 1375: Dl. 6256.) Villa Moroczfalua. (1448: Fejér, X. 4. 672–3. és gr. Zay cs. llt. C. 6.) Marothfalwa. (1478: Dl. 18164; 1478: Dl. 18057; 1494–99: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – Tittös mellett majd Villány vidéki helységekkel együtt sorolják föl.
Martinisovcz. Martinisouch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Mártonfalva. Villa Mortun. (1015–1158: Mon. Vatic. I. 4. 516.) Mortunfalua. (1270–90: Árpádk. új okmt. VIII. 333.) Az 1542 évi adólajstrom szerint «Marthonfalwa». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 50. l.) A pécsváradi apátságé volt. – Ma Mártonfa, Pécstől ék.
Masztincz. Mazthyncz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Mat(a)ucsina. (Matacsina. Maticsina Matocsna. Matusna.) Motuchyna. Fluvium Motuchina. (1228: Haz. okmt. VIII. 23.) Machathyna. (1365: Zichy okmt. III. 279.) Dlatychyna. (1377: Dl. 6451.) Macuchyna. (1379: Dl. 6652; 1380: Dl. 33620.) Poss. Mathwchyna. Sacerdos de Mathauchyna. (1435: Dl. 12673.) Mathwchyna, Mathwchina, Mathuchina. (1441: Dl. 13616; 1462: Dl. 15710; 1469. 1472: Tört. társ. letét, 1472: Dl. 33216; 1503: Dl. 29350; 1507: Dl. 21733.) Mwthuchyna. (1484: Dl. 32878.) Mathochna. (1491: Dl. 3092.) Mathusna. (1506: Dl. 21535.) Földesurai, a Matucsinai, matucsinai Cseh és Petykei, rokon családok, zálogban pedig – sokáig a XV. században – a Marótiak is. (L. Matucsina kastély a, és v. ö. Századok. 1893. évf. az Ajnárdfiak és Matucsinaiak czímű czikket.) – A mai Verőczemegyében fekvő Moticsina dolnya és Gornya helységekkel azonos. (Nasicze közelében nyugatra.)
Matucsinafolyás. Mathwchinafolyas. (1472: Tört. társ. letét.) Matucsina kastélyhoz tartozott. (L. Posszecsinág helység a.)
Medenyák. Medenyak. (1472: Tört. társ. letét.) A matucsinai kastélyhoz tartozott.
Medvez. (Medviz.) Nobiles de Meduiz. (1330: Anjouk. okmt. lI. 470.) Meduez. (1404: Kismart. llt. 45. A. 14.) Medwez. (1478: Dl. 26015.) Medwyz. (1498: Dl. 20698.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 6. l.) is ismeri, (Medwez) s Botyka mellett sorolja föl. Tehát Szigetvár környékén feküdt.
Megyer. a) Megyer. (1400: Zichy okmt. V. 148.) Kir. ember nevéből ismerjük. – b) Magur, Meger, Neger sat. (Páp. tiz.-lajstrom., Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. I. 239. l.) Poss. Megyer prope civitatem Quinqueecclesiensem. (1470: Koller, i. m. IV. 173.) A pécsi püspöké illetve 1470. óta a pécsi apáczáké volt. Hihetőleg különbözik az 1400. évi Megyertól (bár nemesi vagy ép egyház-nemesi részek is lehettek benne) s megfelelhet az 1409-ben szintén nemesi vagy egyház-nemesi névben fölmerülő Megyernek (Meger), mely Pécs mellett feküdt. (Koller, i. m. III. 300.)
Méh-Bálent-telke. Mehbalentheleke. (1407: Dl 9330.) Nekcse várához tartozott.
Mekcse. Mekche. (1431: Haz. okmt. IV. 297.) Mekche. (1478: Dl. 26015.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 30. l.) szerint is «Mekche». – Ma Magyar-Mecske, Szent-Királytól dny.
Melegal. Poss. Melegal. (1349: Zichy okmt. II. 396., 1449: Dl. 14246; 1472: Tört. társ. letét. 1489: Dl. 32009.) Tárdához és Cservény m.-városhoz tartozott.
Merse. Merse. (1341: Kismart. llt. 35. A. 4., 1351: U. o. 32. C. 120.) A pécsi káptalané volt s Majsa, Dályok sat. vidékén feküdt. (Mohácstól d.)
Meszes. Ombus de Meses. (1234: Haz. oklt. 1.) Meezes. Meses. (Páp. tized-lajstrom. 266. 275.) Mezes. (Kir. ember nevében. 1397: Zichy. okmt. V. 43.) Ma puszta, Szabolcstól d., Pécs közelében.
Mezőlak. (Mező-Lak.) L. Lak helység a.
Mlarancz. L. Mariancz néven.
Maglak. a) Myglak. (1431: Dl. 12398.) Bódogasszonyfalvával együtt szerepel. – b) Mylagh. (1435: Századok. 1887. VIII. 80.) Miglak. (1470: Dl. 17095.) Myklak, Myglak. (1471: Dl. 17212.) Myglak. (1481: Dl. 18482. 18485.) Részben Valpóvárához tartozott.
Mihályfalva. Myhalfalwa. (1441: Dl. 13615.) Mihalyfalwa. (1494–9: Act. neoacqu. corv. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós vár tartozékai közt Bogdásával és Bodonynyal együtt szerepel. 1436-ban pedig Kémed, Ellend, Namja, sat. helységekkel szomszédos köznemes nevében fordul elő. (Myhalfalwa. – br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 39.)
Mihálykereke. Myalbereke. Myhalkeleke. (Páp. tiz.-lajstrom. 285. 296.) Myhalkereke. (1377: Dl. 6451; 1409: Dl. 9607; 1418: Dl. 10678; 1422: Dl. 11168; 1489: Dl. 32009.) Via qua de Keskend ad Mihalkereke duceret … (1430: Dl. L2304.) A Bold. Szűz tiszt. szentelt templommal. – Keskend, Rév és Csemény vidékén feküdt, s utóbbihoz tartozott.
Mikefalva. (Mikófalva.) Mikofalua. (1397: Dl. 8214.) Mykefalwa. (1481: Dl. 18482. 18485; 1506: Dl. 21535.) Valpó várához tartozott.
Miklósfalva. Myklosfalwa. (1457: Dl. 15183.)
Miklosovcz. Miklosouch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Mikófalva. a) Mykofalwa. (1467: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott. – b) Mykofalwa. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott. Tán ugyanegy falu részei értendők.
Mikóháza. L. Makófalva a.
Miko(l)csa. Mykocha. (1426: Zsélyi llt., 1436: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 18., 1439: U. o.) Mykolcza, Nykolcza. (? 1477: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) Baranyamegyei köznemesek nevéből ismeretes.
Mindszent. a) Terra Batha. (1257: Árpádk. új okmt. XI. 436.) Katamonzente. (Páp. tized-lajstrom. 283. l.) Batha de Mendzenth. (Kir. ember. 1354: Anjouk. okmt. VI. 227.) Paul. Batha de Mendzenth. (1446: Dl. 13899.) Bathamyndzenth. (1473: Dl. 17515.) Az 1542. évi adólajstrom szerint (Orsz. Llt. Conscr. dical.
29. 1.) «Batha Mynthzenth». A mai Uj Mindszentnek felel meg, Vaiszlótól ék. – b) Mentzenth. (1425: Dl. 11610.) Köznemes nevében fordul elő. – Ugy látszik, a mai Csonka-Mindszent értendő, Pécstől ny. – c) L. Somogymegyében.
29. 1.) «Batha Mynthzenth». A mai Uj Mindszentnek felel meg, Vaiszlótól ék. – b) Mentzenth. (1425: Dl. 11610.) Köznemes nevében fordul elő. – Ugy látszik, a mai Csonka-Mindszent értendő, Pécstől ny. – c) L. Somogymegyében.
Mira(j)t. Myrohthy. (1270–90: Árpádk. új okmt. VIII. 332.) Myrath. (Nemes nevében. 1425: Dl. 11610.) Pred. Myrayth. (1466: kölcsei Kende cs. llt.) Szent-Ivánnal együtt említik (1466.) tehát a megye ék. zugában keresendő.
Mislen. Terra castri de Koazth Myslen vocata. (1266: Dl. 609. 610.) Pécstől dk. esik.
Misl(y)e. Mysle. (1292. körül: Árpádk. új okmt. X. 106., 1400: Zichy okmt. V. 148.) Nemesek nevéből ismerjük.
Mitar. Villa Mytar. (1015–1158: Mon. Vatic. I. 4. 576., 1343: Kismart. llt. 32. B. 74.) A pécsváradi apátságé volt, mely állítólag László királytól kapta. (L. Haz. okmt. I. 83.) 1343-ban betélepítés végett Bácsmonostori Töttös vette bérbe az apátságtól.
Mitvarcz. Mychvarch. (1289: Kismart. llt. 82. A. 2.) Pred. Mythwarcz. (1439: Dl. 13398; 1450: Dl. 13239. 13398.) Lythwarcz. (1492: Dl. 32399.) Poss. Nythwarcz. (1999: Dl. 25386.) – Ma Mitvár néven szintén puszta, Albertfalu határában, Dárdától é. felé. (L. Monostor helység a.)
Mladnovcz, Mladnouch. (1407; Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Mogy. (Moty.) Moch. (1355: Kismart. llt. 32. C. 136.) Poss. Moygh. (1360: Dl. 4935.) Mogh. (1478: Dl. 18154.) Hihetőleg a mai Maty-nak vagy Matty-nak felel meg, Siklóstól d.
Mojsa. L. Majsa alakban.
Molanfalu. L. Malomfalu néven.
Molonszeg. L. Malomszeg alakban.
Monád. (Momád. Mománd.) Momad. (1265: Haz. okmt. IV. 42., 1439: br. Révay cs. llt, Div. fam. II. I8.) Mamad. (1269: Zichy okmt. I. 21.) Momand. (1289: Kismart. llt. 32. A. 2.) Monad. (Kir. ember előnevében. 1468: Dl. 16636.) 1289-ben a pélí Sz.-Mihály monostorhoz s ezzel együtt Szár-Somlyó várához tartozott. – A megye dk. vidékén kereshetjük.
Monaka. (Monoka.) Monachy. Monoy. Monohy. (Páp. tiz.-lajstrom. 238. 285. 294.) Petrus de Monoka … presbiter. (1354: Dl. 8004.) Villa Monaka. (1382: Zichy okmt. IV. 233.) A fejérvári káptalané volt. Mohács vidékén, Baár felé fekhetett.
Monostor. Abbas S. Michaelis de Brana, quod est monasterium Moyz. (1227: Árpádk. új okmt. VI.441.) Monasterium B. Mychaelis – Száz-Somlyó vár tart. közt. (12b7; Haz. oklt. 105.) Monasterium B. Michaelis de Peel – ugyanott. (1289: Kismart. llt. 38. A. 2.) Monasterium S. Michaelis. (1298: Zichy okmt. I. 90.) Monostor. (1357: Anjouk. okmt. VI. 588., 1413: Dl. 10091; 1421. 1438: Századok. 1887. VIII. 78. 79., 1426: Zsélyi llt., 1439–1450: Dl. 13398.) Nobiles de Monostor. (1428: DL 12001.) Monosthor. (1492: Dl. 29327. 32399; 1494–9: Act. neoacquist. com. fasc. 1. n.11. 12. 14., 1489: Dl. 25386; 1503: Dl. 29320; 1507: Dl. 21733.) 1289-ben az itteni monostor, továbbá Mitvarcz, lllomand, Láz, Ároki, Bajnokfalva, Péntekfalva és Kő helységekkel együtt Szár-Somlyó várához tartozott. A XV. században változatos sorsa volt. 1421-ben a Monostoriaké, valamint 1435-ben és 1438-ban is Árki, Láz, Bán, Pergelincz, Rékas, Mitvarcz és Halyogszeg falvakkal, Puszta-Rékas és Körtvélyesvölgy pusztákkal együtt. Utóbbi évben valamint 1439-ben Monostori László, fi-örökösei nem lévén, magtalan halála esetére a király engedélyével a Garaiaknak adta Manostor, Láz, Árki, Mitvaroz és Halyagszeg részeit; 1448-ban azonban Bucsányi Ozsvátnak veté zálogba Monostor, Láz, Árki helységeket, Mitvarcz és Halyogszeg pusztákat. E birtokok fölött aztán a Garaiak Bucsányi Ozsváttal pörbe keveredtek, melyben a király a Garaiak javára döntött. (Ez ítélet-levél azonban nem expediáltatott.) 1492-ben Monostor, Árki és Láz helységek már a Korvin Jánoséi, úgy «jure paterno» mint zálog czímen. De még ugyanez évben a Turóczi György kezén találjuk Monostor, Árki, Litvarcz helységeket és Láz pusztát, majd 1494–9. években a bajnai Bot(h)-ok birtokában Moncstor, Árki, Mitvarcz helységeket és Láz pusztát – Korvin Jánostól. Végül 1499-ben Monostor, Árki, Nitvarcz, Páli helységek Láz és Halyagszeg puszták a monostori Szalai (Zalay) és Verebélyi cs., 1503-ban és 1507-ben Monostor a Verebélyiek birtokai. Mind e falvak és puszták tehát nagyjából egy vidéken feküdtek. Maga Monostor kétségkívül a Baranyavár melletti mai Monostor helységnek felel meg.
Monoszló. Monozlou. (1397: Dl. 8214.) Mozlow. (! 1413: Dl. 10089.) Monoslo. Monozlo. (1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272; 1481: Dl. 18482. 18485.) Valpó várához tartozott s annak közelében feküdt a Dráva mentén.
Monyaród. (Monyoród.) Monorod. (1389: Zichy okmt. IV. 551.) Monyarod. (1426: Zsélyi llt.) Manyarod. (1475: Körmendi llt. Himfyana, n. 566.) Úgy látszik, állandóan ugyanazt a falut érthetjük, mely a mai Monyoródnak felel meg, Mohácstól ny.-é.
Monyarós. (Monyorós. Monyerós.) a) Via que vadit de Monoros ad Izeyen. (1338: Zichy okmt. I. 542.) Monyoros. (1450: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 2.) A mai Sárok és Lipova vidékén feküdt. (Mohácstól dny.) V. ö. Bodrogmegyében. – b) Poss. Monyeros. (1481: Dl. 18482. 18485.) Valpó vár tartozékai közt csupán ez egyszer sorolják föl. (Tán az előbbivel ugyanegy?) – c) Monyaros. (1425: Dl. 11610; 1478: Dl. 26015; 1498: Dl. 20698.) Monyoros. (1504: gr. Festetich cs. llt. Molnári. f. 82. n. 29.) Tán a mai Monyorósd-nak felel meg (1504-ben kétségtelenül), Pécstől dny.
Monyarós-allya. Monyarosalya. (1469: gr. Zay cs. llt. D. 43.) Siklóstól délre, a Dráva mentén kereshetjük.
Moróczfalva. L. Marótfalva alakban.
Mosgó. Mosgow. (Köznemes nevében. 1375: Muz, llt., 1425: Dl. 11610.) Domboro (Domboraw) alio nomine Mosgow. (1403: Dl. 9144.) Mosgo. (1499: Kismart. llt. 45. C. 58.) Az 1542. évi adólajstrom is Baranyamegyéhea számítja. «Mosgo». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 8. l.) Ma Somogymegyében találjuk. Szigetvártól ék.
Motas (pasafa). Predium Mothos. (1407: Dl. 9330.) Podgorács városhoz tartozott.
Motucsina (Matucsina.) L. Mat(a)ucsina néven.
Munkád. Prior de ordine snperpeliciatorum supra Nunkad. (Páp. tiz.- lajstrom. 276. l.) Prior de ordine superpellicatorum supra Munkad. (U. o. 286.) Prior S. Jacobi de Mukard. (U. o. 296.) Ortvay szerint (Magyarorsz. egyh. földl. I. 248.) ma Munkád vagy Piricseszma, Baranyamegyében. (Hol?)
Nádas(d). Ily nevű helységeket több ízben emlegetnek hajdan e megyében, ú. m.: Nadas. (Páp. tiz.-lajstrom. 316. A pécsváradi apátságé.) Nadasd. (Kir. ember nevében, a ki Harsány, Baranyavár sat. táján szerepel. (1388: Dl. 7388.) Poss. Nadasd. (1397: Fejér, X. 2. 454. A Marótiaké, Lippóval együtt.) Kysnadasd. (A Tavasz család előnevében. 1451: gr. Zay cs. llt. C. 12.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 51. 1.) Kékes és Szent-Erzsébet közt (Pécsváradtól dk.) sorol föl egy «Kya Nadasd» nevű falut, mely a pápai tized-lajstrom Nádas-ának látszik megfelelni. – Ezenkívül a Pécsváradtól ék. eső mai Nádasdot is számították olykor Baranyamegyéhez, inkább azonban már Tolnához. (L. ott. V. ö. 1392: Zichy okmt. 1V. 493. és 1470: Koller, i. m. IV. 173.)
Nadesincz. Nadesinch. (1407: Dl. 9330). Podgorács városhoz tartozott.
Nádmellék. Nadmelleth, Nadmellek. (1324: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 52.) Nádmellek. (1478: Dl. 18020.) Az 1542. évi adólajstrom is ismeri. (Orsz. Llt. Conscr. dical. 99. l.)
Nado(j)csa. (Nadicsa.) Nadayca. (1015–1158: Mon. Vatic. I. 4. 575.) Villa Nadaycha, Náydaycha. (1259: Haz. okmt. VI. 100.) Villa Nadoycha. (1288: U. o. 339., 1295: U. o. VII. 240.) Nodoycha. (1354: Dl. 8004.) Nadycha. (1400: Kismart. llt. 32. EE. 320.) Mohácstól nyugotra, Kéménd, Versend sat. vidékén kereshetjük. (Az 1259. évben fölmerülő Nadajcsát, véletlen tévedésből. a szerémmegyei Nadicsához is fölvettem.)
Nagy-Bakonya. L. Bakonya a.
Nagy-Békés. (Nagy-Bikkes?) L. Békés helység a.
Nagy-Csány. L. Csány a.
Nagy-Csér. L. Csér(i) a.
Nagy-Hálé. L. Hálé a.
Nagy-Harkány. L. Harkány a.
Nagy-Harsány. L. Harsány a.
Nagy-Iván. L. Iván helység a.
Nagy-Kéménd. (Nagy-Kémed.) L. Kéménd a.
Nagy-Majsa. (Nagy-Mojsa.) L. Majsa a.
Nagy-Peterd. L. Peterd a.
Nagy-Sámod. (Nagy-Sámogy.) L. Sámod (Sámogy) a.
Nagy-Sul(y)os. L. Sulyos a.
Nagy-Téseny. L. Téseny a.
Nagy-Váty. (Nagy-Vágy.) L. Váty a.
Nagyvölgy. Naghwelgh. (1478: Dl. 18132. és 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 9. l.) A mai somogymegyei Mosgótól é. felé fekhetett. (V. ö. a Nagyvölgyi cs. a.)
Namja. (Namján.) Nomya. (1316: Anjouk. okmt. I. 395., 1456: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 19.) Tributum in villa Namyan. (1355: Anjouk. okmt. VI. 407.) Tributum in Namya. (1467: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 52.) Vámhely volt; a Geszti, Kémedi, Gyulai és gyulai Patfi cs. birtoka. Az 1542, évi adólajstromban is «Namya». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 58. l.) – Ma Nyomja, Pécstől dk. (V. ö. 1272: Koller, i. m. II. 208.)
Nána(-falva). Poss. Nana, Nanafolua. (1334: Anjouk. okmt. III. 116.) Poss. Nana. (1443: Dl. 13701.) Csuzával és Sepsével együtt (a Duna mentén) szerepel. A XVI. századi adólajstromok is e tájon említik.
Náné. (Nánej.) Naney. (1280–1: Koller, i, m. II. 219. 222., 1342: Anjouk. okmt. IV. 182., 1437: Dl. 13035. 13066.) Nane. (1339: Anjouk. okmt. III. 521.) 1281 óta a nyulak-szigeti apáczáké volt; Doboka mellett feküdt. (Mohácstól é.)
Nart. (Nárt.) Naarth, Narth. (1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272; 1481: Dl. 18482. 185.) Valpó várához tartozott. – Ma Nard, Valpó közelében keletre.
Nazdró. L. Nozdró alakban.
Nazelcz. Nazelcz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Negyven(d). Negeuen. (1323: Kismart. llt. 47. L. 24., 1346: Zichy okmt. II. 199.. 1365: U. o. III. 279.) Neguen. (1347: U. o. 288., 1381: U. o. IV. 194., 1398: U. o. V. 65.) Kácsfalu és Csemény vidékén feküdt. – V. ö. Barkfalva a. is.
Nekcse. Alsonekche. (1407: Dl. 9330.) Nekcse városával együtt (l. ott is) Nekcse várához tartozott.
Nok(c)se-Szent-Márton. Poss. cruciferorum milicie templi Scent Martun vocata de Nekche. (1312: Anjouk. okmt. I. 277.) Ecclesia S. Martini de iuxta Nekche ordinis S. Johannis Jerosolymitani preceptor. (1372: Dl. 29.) Poss. Nexe Zenth Marthon. (1450: Fejérvári ker. konv. házi llt. 3. 7. 2. és 3. 7. 3.) A jeruzsálemi Sz.-János-rend (vránai perjelség) birtoka volt s a mai Verőczemegye területén feküdt.
Nemilovcz. Nemylowcz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Nempti. (Németi.) Nemepti, Nemeti, Nempti. Nimti. (Páp, tiz.-lajstrom, Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. I. 239. l.) Ecclesia S. Jacobi de Nemety. (Páp. tiz-l. 265. 273.) Nempty. (1353: Anjouk. okmt. VI. 123., 1425: Dl. 11610.) A pápai tized- lajstrom két ily nevű plebániát sorol föl a pécsi püspökség székesegyházi főesperességében. Különben csak nemesi névből és előnévből ismeretes. – A mai Németi értendő? – Pécstől d.
Nenakovcz. Nenakouch. (1407: Dl. 9330.) Podgorács városhoz tartozott.
Nitvarcz. L. Mitvarcz néven.
Niveg(y). Nyvig. (1015–1158: Mon. Vatic. I. 4. 576.) Nimugh. Nimeg. (Páp. tiz.-lajstrom. 283. 316.) A pécsváradi apátságé volt; Pécsvárad vidékén feküdt.
Nodo(j)csa. L. Nado(j)csa alakban.
Nógrád. Villa Nougrad. (1015–1158: Mon. Vatic. I. 4. 576.) Neugrad. (1270–90: Árpádk. új okmt. VIII. 333.) Nagrad. (1436: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 39.) A pécsváradi apátságé volt s Pécsváradtól tán dk. felé feküdt.
Nozdró. Nazdro. (1391: Dl. 1622. 1624.) Nozdro. Nozdrow. (1428: Dl. 12001.) Tán a megye dk. vidékén feküdt.
Nyárág. (Nyárád.) Terra Narad aucupum. (1235: Fejér, III. 2. 435.) Poss. Narayg. (1321: Zichy okmt. I. 192. és 198.) Naragh, Narad – két plebánia a baranyai főesperességben. (Páp. tized-lajstrom. 265.) Poss. Narad. (1348: Zichy okmt. II. 328. és 1367: U. o. III. 328. és 333.) A pécsi püspökségé és köznemeseké volt. – Ma Kis- és Nagy-Nyárád, Mohácstól ény. és dny. (V. ö. Századok. 1877. 166.)
Nyerlöd. Nyerlewd. (1425: Dl. 11610; 1466: Kismart. llt. 45. I. 169.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 88. l.) is ez alakban ismeri. – A megye nyugati határszélén, Szigetvártól ék. felé kereshetjük, Ibafa táján.
Nyir. Felsewnyir. (1478: Dl. 18154; 1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – Siklós és a Dráva vidékén feküdt.
Oakna. Poss. Oakna. (1481: Dl. 18482. 18485; 1506: Dl. 21535.) Valpó vár tartozékai sorában sorolják föl.
Obodoczfalva (puszta). L. Abadoczfalva (puszta) a.
Od. Poss. Od. (1472: Dl. 17340; 1484: Kolosmon. prot., 1499: Dessewffy cs. llt.) Részben az Odiaké, részben a Kozáriaké volt. – Ma Old, Siklóstól dk.
Odorjanovcz. Odoryanouch. (1407: Dl. 9330.) Podgorács városhoz tartozott.
Odos. Poss. Odus. (1338: Ziehy okmt. I. 547., 1341: Kismart. llt. 35. A. 4.) Odos predium. (1354: Zichy okmt. II. 556.) A mai Bezedek vidékén feküdt. (Mohácstól dny.)
Odvard. Odymard. Odward. Odoward. (Páp. tiz-lajstrom. 266. 276. 295.) Ma Udvard, Mohácstól d.
Ogargyancz. Ogorgyanch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Okor (Okur.} Monasterium Omnium Sanctorum de (iuxta Okur. (1183: Árpádk. új okmt. VI. 148., 1287: Koller, i. m. II. 229., 1346: Anjouk. okmt. 1V. 583., 1468: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 66: 3. 1.) Terra ecclesie de Okur. (1257: Árpádk. új okmt. XI. 436., IV. Béla korában: Anjouk. okmt. V. 66. és 1346: U. o. IV. 589.) Nobiles de iuxta Okur. Ecclesia S. Johannis prope Okur. (1274: Kismart. llt. 47. I. 1. NB.) Cruciferi de Okur. (XIII. század: Haz. okmt. VI. 162.) Johannes abbas de Otrimmezend, Ostrimenstried. (Páp. tized-lajstrom, 273. 284. L.) Johannes abbas Omnium Sanctorum iuxta Vkur. (U. o. 294. l.) Mindenszentek tiszt. szentelt apátsággal, mely hol okori, hol pedig osztró-mindszenti nevet visel – Ma Okorág és Monos-Okor nevű helységek állanak fönn Vaiszló közelében ény. felé, nem messze Oszró helységtől. (L. Isztró a. külön is. – Okorágra nézve l. Somogymegyében is.)
Okor-Pástya. Poss. Okorpasthya. (1433: Zsélyi levéltár.) A Szentgáliaké volt.
Olasz(i). Villa Oloay. (1295: Hazai okmt. VIII. 366.) Olaz. (1316: Anjouk. okmt. I. 395., 1456: br. Révay cs. llt. Gynlap. IX. 19.) Olazy. (1402: Dl. 14.30; 1438: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 47.) Olas. (1443: U. o. VIII. 12.) Győr-nembelieké volt. – Pécstől dk. esik.
Olcsár(d). (Ócsárd. Ócsár.) Nobiles de Olchar. (1305–52: Koller, i. m. III. 112.) Ochar. (I397: Zichy okmt. V. 45.) Olchard. (1403: Kismart. llt. 45. A. 11., 1478: Dl. 26015.) Olchar. (1417: Dl. 10549.) Ochard. (1478: Dl. 18020.) Köznemeseké volt. – Ma Ócsárd, Siklóstól ény.
…olczvarpucz. …olchwarpuch. (1407: Dl. 9330.) Podgorács városhoz tartozott.
Oltovány. Poss. Olthowan. (1466: Kismart. llt. 45 I. 169.) A megye nyugoti határvidékén, Pécstől ny.-é. kereshetjük.
Orbigyancz (puszta). Pred. Orbigyancz, Orbiganca. (1467–72: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Oresancz. (Oresavcz.) Oresawcz. (1470: Dl. 17095.) Oresancz. (1471: Dl. 17272; 1481: Dl. 18482. 18485.) Valpó várához tartozott.
Órév. Oreu. (1380: Dl. 6667.) Orew. (1446: Zichy okmt. V. 441., 1451: Dl. 14460; 1455: Muz. llt., 1489. évi oklevélben, 1478: U. o., 1480: Dl. 18044.) Oryw. (1407: Zichy okmt. 521.) Orew. Orev. (1451: Dl. 14460; 1472: Dl. 17366; 1478: Muz. llt.) A Duna partján feküdt, valahol Vörösmarttól délre, tán az Apatinnal szemközti vidéken.
Orfő. Orfev, Orfew. (Páp. tiz.-lajstrom., Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. I. 240.) Az 1542. évi adólajstromban «Orphe». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 16. l.) – Ma Orfű, Pécstől ény.
Ormán(d). a) Poss. Wrmand. (1335: Zichy okmt. I. 474.) Ormand. (1335: U. o. 478.) Az Vrmand-i család szomszédos Kustánnal és Izbolddal, melyek Lippó és Sárog szomszédságában feküdtek. (1338: U. o. 544.) Vrmand – határos Lippóval. (1339: U. o. 567.) Ormand. (1409: U. o. V. 583., 1426: Zsélyi llt., 1470: Dl. 17097; 1478: Muz. llt.) Orman. (1467: Dl. 16472.) A mai Bezedek és Lipova vidékén feküdt. (Mohácstól d.-dny.) – b) Villa Vrmandy. (1015–1168: Mon. Vatic. I. 4. 576.) Vrmand. (1270–90: Árpádk. új okmt. VIII. 333.) A pécsváradi apátságé volt, még pedig az 1542. évi adólajstrom adatai szerint is. (Ormand. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 50. l.) – Hird és Romonya vidékén feküdt, Pécsvárad közelében d.-dny.
Ormanovcz. Ormanowcz. (1467: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Oroszi. a) Oruzy. (1353: Anjouk, okmt. V. 123.) Orozy. (1428: Dl. 12001.) Köznemesi birtok volt. – A megye déli vidékén kereshetjük. – b) L. Valkómegyében.
Orszeg. Orzegh. (1478: Dl. 18020.) Baranyamegyei nemes nevéből ismerjük.
Orvos(?). Orvos. (1497: Muz. llt.) A szekcsői Herczegeké volt s meglehet, Bodrogmegyében feküdt. A széki (czikádori) apátsággal és a macsói bánokkal összeköttetésben, nemesi névben 1452-ben is előfordul. (br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 6.)
Osztrikovcz. Oztrikouch. (1407: Dl 9330.) Nekcse várához tartozott.
Osztró. L. Isztró néven.
Osztró-Mindszent. L. Okor és Isztró helység a.
Ózd. (Ozd.) Ozd. Páp. tiz.-lajstrom., Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. I. 240. l.) Owzd. (1467: Kisfaludy cs. llt.) Vaiszlótól ék. találjuk. A pápai tized-lajstromban két ily nevű plebániát sorolnak föl a székesegyházi főesperességben.
Ozorjás. L. Azorjás alakban.
Ökör(d)i. Vkurd. (1324: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 52.) Wkurd. (1350: Zichy okmt. II. 422.) Wkerd. (1453: Fejérv. ker. konv. házi llt. 3. 7. 21.) Ewkerdy. (1472: U. o. 3. 9. 12., 1473: U. o. 2. 11. 110.) Ekerdy. (Határos nemes ember nevében. 1478: Dl. 18020.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr.
dical. 97. l.) «Ekewrdy» néven ismeri. – A megye nyugoti vidékén (Mosgó és Szigetvár táján?) kereshetjük.
dical. 97. l.) «Ekewrdy» néven ismeri. – A megye nyugoti vidékén (Mosgó és Szigetvár táján?) kereshetjük.
Ölyves. Poss. Vlues. (1377: Dl. 6451.) Poss. Wlues. (1409: Dl. 9607; 1418: Dl. 10678; 1422: Dl. 11168.) Ewlwes. (1472: Tört. társ. letét.) Elves (1489: Dl. 32009.) Csemény m.-városhoz tartozott; Dárda és Laskafalu vidékén feküdt. (A mai Ugles puszta?)
Ördöglik. Ewrdeklyk. (1469: Kállay cs. llt.) Erdewglyk. (1499: Kismart. llt. 45. C. 58.) Úgy látszik, egyugyanaz a helység értendő, mely valahol Szigetvár, Mosgó sat. (ma Somogymegye) vidékén feküdt. Ma Mosgótól északra, Boldogasszonyfa mellett találunk ily nevű pusztát, Somogymegyében. (V. ö. a Szentmihályfalvi és Szentgáli cs. a.)
Övös. – a) Felwrus. (1267: Árpádk. új okmt. III. 172. 174.) Vrws. (1341: Anjouk. okmt. IV. 160.) Vruos. (? 1426: Dl. 11749.) A megye ék. sarkában, a tolnamegyei Báttaszék, Apáti sat. vidékén feküdt. – b) L. Teremhegy helység a.
Örvény. (Örin.) Poss. Euryn et altera Euryn. (1402: Dl. 8705.) Poss. Erwen. (1474: Kismart. llt. 45. D. 62.) Ewrwen. (1499: U, o. 45. D. 65.) Részben a Szentgáliaké volt. – Szigetvár, Mosgó, Tót-Keresztur (ma Somogymegye) sat. vidékén kereshetjük.
Palanya(?). Poss. Palanya. (Hihetőleg ferdített helynév. 1489: Dl. 32009.) A Matucsinaiaké volt s Matucsina táján feküdt.
Pálfalva. a) Palfalwa. (1392: Dl. 7767; 1392–1446: Dl. 7765.) Kosvárához tartozott. – 1506-ban és 1507-ben «Paulowcz, Pawlowcz» néven Szombathely tartozéka. (Dl. 21535. 21712.) – b) L. Herczegfalva helység a. – c) L. Pál(os)falva helység a.
Páli. a) Fe(u)lse(u)paly. (1353: Anjouk. okmt. VI. 122.) Poss. Paly. (1355: Anjouk. okmt. VI. 415., 1395: Dl. 8087.) Paly. (1478: Dl. 1815.) Soklós várához tartozott. A mai pále-i rév és csárda tartotta fönn emlékét, Siklóstól dny. – b) Poss. Paly. (1402: Dl. 1430.) Pécstől kd., Kozár vidékén feküdt.
Páli. (Pauli. Pályi.) Pauli. (1330: Anjouk. okmt. II. 494.) Paly. (1350: U. o. V. 388., 1425: Dl. 11607; 1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272; 1479: Dl. 18195; 1481: Dl. 18481.) Előbb Bodolához, majd ezzel együtt Valpó várához (legalább részben) tartozott. – A Krassó folyó mentén kereshetjük, a mai Baranyamegye dk. sarkában. (V. ö. 1499: Dl. 25386.)
Pa(l)konya. (Palkanya.) a) Palkanya. (1353: Anjouk. okmt. VI. 123.) Palkonya. (1395: Dl. 8087; 1478: Dl. 18154.) Soklós várához tartozott. – A mai Dráva-Palkonya-nak felel meg, Siklóstól dny. – b) Polkona. (1296: Haz. okmt. VII, 250.) Polkana. (1296: Haz. oklt. 152.) Palkonya. (1392: Dl. 7802; 1449: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 39.) Poss. Pakonya. (1443: U. o. VIII. 12.) A Gyulai rokonságé volt. – Ma Német-Palkonya, Siklóstól ék.
Pál(os)falva. Poss. Palfalwa. (1404: Kismart. llt. 45. A. 14.) Palosfalwa. (1405: U. o. 45. A. 15.) Palusfalwa. (1408: U. o. 45. A. 18., 1413: U. o. 45. B. 21., 1424: U. o. 45. B. 28., 1429: U. o. 47. Z. 14., 1473: U. o. 45. C. 48.) Palfalwa. (1429: U. o. 47. Z. 14.) Szigetvárához tartozott; Szent-Gál, Nagy-Váty, Mosgó sat. vidékén feküdt. (Szigetvártól kd.) Az 1542. évi adólajstrom e tájon egy «Palosfalwa» (Orsz. Llt. Conscr. dicsl. 8. l.) és egy «Palfalwa» (U. o. 9. l.) nevű falut ismer.
Palota-Bozsok. L. Bozsok a.
Panit. Panith. (1430: Dl. 12304.) A megye dk. vidékén fekhetett.
Pap. Paap. (1396: Dl. 811.) A megye ék. sarkában kereshetjük.
Pap(d). (Pab. Pabd.) Poss. utraque Popt. (1319: Anjouk, okmt. I. 520.) Pabd. (1465: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 37.) Pab. Pabd. (1474: U. o. X. 8.) Papd. (1373: Dl. 6124; 1396: Dl. 8174; 1446: Dl. 13899; 1478: Muz. llt.) Pécstől délkelet felé volt ily nevű falu, Szederkény, Birján sat. vidékén.
Papfalva. Papfalwa. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Paprád. (Paprágy.) Paprad. (1377: Dl. 6438; 1473: Dl. 17515; 1497: Dl. 20625–7.) Papraad. (1391: Dl. 7694.) Papragh. (1391: Dl. 7678.) Pabrod. (1449: Dl. 14243.) A nyulszigeti apáczáké volt. – Ma Paprád, Vaiszló mellett ék.
Paradavcz. (Paradovcz. Paradancz.) Paradawcz. (1472: Tört. társ. letét.) Paradocz. (? 1489: Dl. 32009.) Matucsina kastélyhoz tartozott.
Parecs. Poss. Parech. (1462: Dl. 15710.) A mai Verőczemegyében, Moticsina vidékén feküdt. (Fericsanczi és Nasicze táján.)
Parrag. (Parlag.) Parlagh. (1412: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) Parrag. (1446: Dl. 13899.) Parragh. (1456: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 28.) Nemesi névből ismerjük.
Paszdos-Peterd. L. Peterd a.
Patacs. Prior ecclesie B. Virginis de supra Ireg. (1297: Haz. oklt. 158.) Prior ecclesie S. Virginis de … (Páp. tiz.-lajstrom. 264.) Prior ecclesie B. Virginis de Iruch. (U. o. 274.) Jobagio (episcopi Quinqueecclesiensis) de Potoch. Ecclesia B. Marie V. in poss. Potoch. (1334: Koller, i. m. II. 461.) Fratres heremite (B. Virginis) claustri (de Patach). (1371: U. o. III. 109.) Ecclesia de Pathach. (1398: Dl. 8844.) Blasius Megery de Patach. Claustrum ecclesie B. Marie V. de Potoch. (1409: Koller, i. m. III. 300. 303.) Claustrum ecclesie B. Virginis de Patach. Villa Patach. Nobiles (episcopi?) de Patach. (1410: Dl. 9616; 1411: Dl. 9795. 9823; 1412: Dl. 9884. 9933; 1419: Dl. 10832; 1423: Dl. 11349; 1435: Dl. 12584.) Poss. Pathach … ad mensam episcopalem pertinens. (1470: Koller, i. m. IV. 173.) A Bold. Szűz tiszt. szentelt egyházzal és pálos kolostorral. – Pécs mellett ny. találjuk. (V. ő. Ireg helység a.)
Paulovcz. (Pavlovcz.) L. Pálfalva a.
Pázmán(y). (Páznán.) Paznan. (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) Pazman. (1489: Dl. 19603.) Ma (s már a XVI. sz. adólajstromban is) Pázdány. – Pécstől dny. esik.
Páznánfalva. Paznanfalua. (1392: Dl. 7767; 1392–1406: Dl. 7765.) Kosvárához tartozott. – 1506-ban és 1507-ben Poznannvcz néven Szombathely kastély tartozéka. (Dl. 21535. 21712.) A mai verőczemegyei Ladimirevczi- től (és Valpótól) d.-dny. feküdt. 1697-ben Poznanovcz néven még mint, «desertus pagus» szerepel. (Smičiklas, i. m. 39. l.)
Pél. a).Pel. (1270–90: Árpádk. uj okmt. VIII. 333.) Ugy látszik, a pécsváradi apátságé volt s tán ugyanegy az apátság alapító levelében fölsorolt Pol-lat. (21-ik falu. Mon. Vatic. I. 4. 576.) – b) L. Monostor helység a.
Pelics. Perich. (1341: Anjouk. okmt. IV. 130.) Phyrich. (1342: U. o. 214.) Perych. (1390: Dl. 7632.) Pyrich. (1424: Muz. llt.) Pelych. (1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272.) Pylych. (1481: Dl. 18481.) Pylychy. (1506: Dl. 21533. 21535.) Bodolához s ezzel együtt Valpó várához tartozott. – Baranyavár táján kereshetjük. (Ugy Látszik, ugyane helység értendő az alatt a «Prych» falu alatt is, mely 1390-ben mint – részben, vagy ideiglen? – a Bátmonostori László birtoka, ugyane vidéken merül föl. Zichy okmt. IV. 437.)
Pel(l)érd. Pelerd. (1305. 1336: Anjouk. okmt. I. 96., U. o. III. 277., 1396: Dl. 8141.) Pécstől dny. esik.
Penna. Terra nomine Pynna. (1261: Árpádk, uj okmt. VIII. 16.) Penna. (1308: Anjouk. okmt. I. 144., 1321: Dl. 1726; 1424: Muz. llt.) Izsép, Csabagata, Bodola és Sepse vidékén feküdt. (Mohácstól d.) 1424-ben Bodola tartozéka.
Péntekfalva. (Péntökfalva.) Pentukfolua. (1289: Kismart llt. 32. A. 2.) Ez időben a péli monostorhoz, s ezzel együtt Szár-Somlyó várához tartozott. (L. Monostor helység a.)
Péra. Pera. (1362: Dl. 5136; 1384: Dl. 32620.)
Perecske, (Perekcse.) Perekche. (1287: Haz. oklt. I05., 1289: Kismart. llt. 32. A. 2., 1388–1406: Dl. 7388; 1433: Dl. 12530; 1472: Dl. 17357.) Pyliske. (Páp. tiz.-l. 309.) Jobagiones de Prekche. (1348: Zichy okmt. II. 327.) Perechke. (1381: U. o. III. 187.) Perechchee. Peregche. (1405: U. o. V. 400. 402.) Villány mellett feküdt. (1406.) Szabó Károly szerint ma Pölöcske, Villányhoz igen közel.
Pereked. (Pereköd.) Villa Perekud. (1015–1158: Mon. Vatic. I. 4. 81., 1346: Anjouk. okmt. IV. 648., 1350: U. o. V. 360.) Kysperekud. (1407: Zichy okmt. V. 505.) A pécsváradi apátságé volt. – Pécstől k.-é. találjuk.
Pergelincz. (Perdincz.) Perdinch. (1424: Muz. llt.) Pergelincz. (1435: Századok. 1887. VIII. 79., 1470: Dl. 17095.) Perdyncz. (1468: Dl. 16636–7.) Pergelynch. (1471: Dl. 17272.) Pergylyncz. (1481: Dl. 18481.) Pergelyncz. (1506: Dl. 21533. 21535.) Részben Monostorhoz, részben pedig Bodolához, s ezzel együtt Valpó várához tartozott. – Baranyavár vidékén feküdt.
Perics. L. Pelics a.
Permán(y). Perman. (1287: Haz. oklt. 105., 1289: Kismart. llt. 32. A. 2., 1299: Haz. okmt. VI. 451., 1443: br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 12.) Villa Permyan. (1429: U. o. VII. 19.) A XIII. század végén Szár-Somlyó várához tartozott. (V. ö. 1276: Haz. okmt. VI. 224.) A XV. században a Gyulai (Pat-fi} nemzetségé. – Pécstől dk., Belvárd, Gyula sat. táján kereshetjük.
Pé(s)z. Pez. Peez. (1428: Dl. 12001.)
Peszéri. Pezery. (1479: Muz. llt.) Az 1542. évi adólajstrom ugyanez alakban Kacsótával együtt említi. – Ma puszta Pöszéri néven, Kacsóta határában. (Pécstől nyd. felé.)
Petend. Pethend poss. (1330: Anjouk. okmt. II. 472., 1363: Dl. 5199.) Szerdahelylyel volt szomszédos. (Siklóstól nyugatra.)
Peterd. (Péterd. Pétörd.) a) Nobiles de Peterd. (1330: Anjouk. okmt. II. 470.) Sacerdos ecclesie de Peterd. (1363: Muz. llt.) Capolnaspeterd. (1404: Kismart. llt. 45. A. 14.) Peterd. Paaduspeterd. Kapolnaspeterd. (1426: Dl. 11610.) Peterdh. (1472–8: Muz. llt.) Petherd. (1478: Dl. 18020; 1491: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) Kispetherd. (1479: Muz, llt.) Petherd. (1542. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dicsl. 8. l.) Ma Nagy- és Kis Peterd, Szigetvártól k. – b) Peterd. (1428: Dl. 12001.) Petherd. (1453: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 11.) 1453-ban és 1542-ben a pécsi káptalané. (Adólajstrom – Orsz. Llt. Conscr. dical. i. h. 64. l.) Ma Magyar-Peterd, Pécstől dk. – c) Peturd. (1349: Anjouk. okmt. V. 280.) Kyspeterd. (1389: Dl. 7533.) Peterd. (1399: Dl. 8613; 1433: Dl. 12530.) Poss. Naghpeterd cum curia, tributo foroque ibidem celebrari solito. (1457: gr. Zay cs. llt. P. V. 9.) A mai Petárda, Siklóstól (kissé távolabb) dk. – d) Poss. Peterd – Szent-Erzsébet tiszt. szentelt templommal. (1296: Dl. 1448.) Peturd circa Kaaasso. (Páp. tiz.- lajstrom. 295:) Peturd. (1347: Anjouk. okmt. V. 88.) Peterd. (1377: Dl. 6395; 1425: Dl. 11607) Petherd. (1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272; 1481: Dl. 18481.) Előbb (bárha csak részben) Bodolához, majd ezzel együtt Valpó várához tartozott. – Bodola, Csuza sat, vidékén (Mohácstól d.) feküdt.. (V. ö. 1348: Zichy okmt. II. 295. 301, 1370: U. o. III. 395.) – e) L. Tolnamegyében is.
Pétertalva. (Pétörfalva.) a) Petherfalwa. (1478: Dl. 18020.) Peterfalwa, (1542. évi. baranyamegyei adólajstrom – Orsz. Llt. Conscr. dical. 78. l.) Ma Péterfa néven puszta, Szigetvár mellett dk. – b) Pethwrfalwa. (1472: Tört. társ. letét.) Matucsina kastélyhoz tartozott.
Petrincz. Petrinch. (1441: Dl. 13615.) Bogdásával együtt említik.
Petriszlavcz. Petryslawez. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Petrovcz. Petrouch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Pet(t)ye. Villa Petre. (1296: Haz. okmt. VI. 152., 1316: Anjouk. okmt. I. 395.) Poss. Petreh. (1443: br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 12.) Pettye. (1456: U. o. IX. 19.) Pethre. (1465: U. o. Bodrog. II. 5.) Győr-nembelieké volt. – Ma Rácz-Petre. Siklóstól ék.
Petyke. L. Valkómegyében.
Pilcse. Pilche. (1426: Zsélyi llt.) Baranyamegyei nemes nevéből ismeretes. – A megye dk. vidékén feküdt?
Pilics(i). L. Pelics alakban.
Piliske. L. Perecske alakban.
Pinna. L. Penna a.
P(i)rics. L. Pelics alakban.
Piski. Pyzky. (1472: Dl. 17340.) Pysky. (1478: Dl. 18154; 1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – Siklós és Vaiszló közt találjuk.
Piszko-rievo. L. Pisztorja a.
Pisztorja. Pistorya. (1392: Dl. 7767; 1392–1406: Dl. 7765.) Kosvárához tartozott. – 1506-ban és 1507-ben «Malopysko Ryewo» és «Poskoryewo» néven két falu, Szombathely kastély tartozékai közt. (Dl. 21535. 21712.)
Pobor-Baksája. L. Baksa a.
Pobor(-falva). Poborfalwa. (1436: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 18., 1506: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 74.) Pobor. (1475: Dl. 17653; 1497: Dl. 20625–7.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 27. l.) Poborfalwa néven Kis-Dérrel fogja össze. (L. Pobor-sziget a.) 1506-ban is Kis-Dérrel együtt merül föl. Ennek vidékén (Pécstől dny.) feküdt tehát.
Pobor-Sziget. Poss. Poborzygeth – a Poboriaké. (1486: Dl. 19188.) Ha nem is volt ugyanegy Poborral (Poborfalvával), de annak közelében feküdt, Egerszeg, Kis-Dér sat. vidékén, Vaiszlótól ék. felé.
Pobor-Szőllős. L. Szőllős a.
Podgradja. (Podgragya.) L. Váralja a.
Pogány. Bogan. Pugan. Pagan. Pokan. (Páp. tiz.-lajatr. 239. 266. 285. 295.) Pogany. (1400: Dl. 1430.) A pécsi püspöké volt. – Pécstől dk. esik.
Poklos(i). Szigetvárához tartozott. – L. Somogymegpében.
Poklostó. Poklostow. (1425: Dl. 11610.) Poklostbo. (1465: Dl. 16245; 1478: Dl. 18020.) Köznemeseké volt. – A megye dny. negyedében kereshetjük.
Po(l)cse. (Polcsa.) Polche. Pulche. Poche. (Páp. tiz.-lajastrom. 266., 286. 296.) Polche. (1399: Dl. 8613; 1426: Zsélyi llt.) Poche. (1428: Dl. 12001; 1478: Dl. 18020.) Polcze. (1439: br. Révap cs. llt. Div. fam. II. 18.) Polthe. (1446: Dl. 13899.) Köznemeseké volt. – Ma Pocsa, Siklóstól ék. (V. ö. a Polcsei cs. a.)
Popovcz. Popowcz. (1606: Dl. 21635; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Poreczje. Porechye. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Poroszló. Sacerdos ecclesie de villa Poruzlou. (1296: Árpádk. új okmt. X. 231.) Poss. Zemefalua. (Nemes nevében is. 1379: Dl. 6753.) Posa. Tothporozlo. (U. o.) Poss. Porozlow al. nom. Zemefalwa populosa. (1423–4: Dl. 11343.) Porozlo. (1473–4: Dl. 17516; 1478: Dl. 18020.) Siklóstól ny.-é. felé, Monyoróad, Hegy-Szent-Márton sat. vidékén kereshetjük.
Posszeszcsinág.(?) Poss. Posseschynakgh. (Hihetőleg ferdített helynév. 1489: Dl. 32009.) A Matucsinaiaké volt s Matucsina táján feküdt. (Azonos lehet a Matucsina kastély tart. közt 1472-ben fölsorolt «Mathwchinafolyas»-sal.)
Posta-Szent-Demeter. L. Szent-Demeter-Posta alakban.
Poszko-rievo. L. Pisztorja a.
Povcze. Powchye. Piowchye. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Po(v)icze. L. Valkó a.
Poznanovcz. L. Páznánfalva néven.
Prága. Poss. Praga. (1499: Kismart. llt. 45. C. 58.) A Szentgáliaké volt. – Szigetvár, Mosgó sat. (ma Somogpm.) vidékén kereshetjük.
Prekcse. (Precske.) L. Perecske néven.
Prevlaka. Prewlaka. (1506: Dl. 21535; 1607: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Prevortinovcz. Preuortynouch. (1407: Dl. 9330.) Podgorács városhoz tartozott.
Pribisovcz. Pribisoucz. (1476: Tört. társ. letét.) A matucsinai kastélyhoz tartozott.
Prics. L. Pelics alakban.
Prikajcz. Prykaych. (1407: Dl. 9330.) Podgorács városhoz tartozott.
Puszta-Rékas. L. Rékasnál.
Puszta-Szent-Márton. L. Szent-Márton a.
Rád(-falva). a) Poss. Raadfalva. (1342: Anjouk. okmt. IV. 218.) Poss. Raad in Belkuz. (1346: U. o. 643.) Raad. (1396: Dl. 8087; 1478: Dl. 18154; 1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) A XV. században Soklós várához tartozott. – Siklóstól nyugotra ma is megtaláljuk. – b) Radfalwa. (1475: Dl. 17653; 1489: Dl. 19603.) Mint (volt) Bakonyai-féle birtokot sorolják föl 1489-ben. – Tán a mai Rádfa pusztának felel-meg, Baksa és Tengerin közt, Pécstől dny. felé.
Radinovcz. Radinouch (1407: Dl. 9330.) Podgorács városhoz tartozott.
Radnoltfalva. Radnolthfalwa. (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 5. l.) Ranothfalwa néven ismeri. – Ma Ranodfa puszta, Szent-Dienes mellett keletre.
Radosafalva. Radosafolua. (1363: Muz. llt.) Ugy látszik, Mosgó vidékén feküdt.
Radostelke. Radusteleke. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Rad(o)vány. Radauan. (1299: Dl. 1538.) Raduan. (1311: Anjouk. okmt. I. 242) Erradwan, Raduan, Radvan. (Páp. tiz.-lajstrom.,Ortvaynál, Magyarorsz.
egyh. földl. I. 266.) Radouan. (1392: Dl. 7767.) Radwan. (1496: Jászói konv. f. 23. n. 27.) Valpótól dny. felé feküdt, valahol a régi Szeglak vidékén, a mai Verőczemegye területén.
egyh. földl. I. 266.) Radouan. (1392: Dl. 7767.) Radwan. (1496: Jászói konv. f. 23. n. 27.) Valpótól dny. felé feküdt, valahol a régi Szeglak vidékén, a mai Verőczemegye területén.
Rászló. Razlou. Razlo. (1330: Anjouk. okmt. II. 494.) Razlo. (1425: Dl. 11607; 1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272; 1481: Dl. 18481.) Előbb Bodolához, majd ezzel együtt Valpó várához tartozott. – A Krassó mentén kereshetjük, a mai Baranyamegye dk. zugában.
Ratefalva. (Katefalva?) L. Katefalva a.
Rátoltfalva. Ratholthfalwa. (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) A megye dny. vidékén kereshetjük.
Ravasz(d)falva. Rouazdfalua. (1397–1406: Dl. 8257. 8258.) Rawazfalwa. (1478: Dl. 18154.) Harkány és Siklós vidékén feküdt.
Ravaszteleke. Rowazteleke. (1430: Dl. 12304.) Keskenddel határos volt.
Razosicze. Razosycze. Razossycze. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Regeháza. Regehaza. (1478: Dl. 18020.) Baranyamegyei nemes előnevéből ismerjük.
Regenye. Terra Regenye. (1352: Koller, i. m. III. 112.) Poss. Regenye. (1467: Dl. 16472; 1484: Dl. 18959; 1494: Dl. 20235–6.) Ma ily nevű helységet találunk Pécstől dny.
Regzöd. Regzewd. Reegzewd. (1452: gr. Zay cs. llt. C. 14. és C. 15., 1469: U. o. D. 40.) Gyürüssel (ma puszta Siklóstól d.) volt határos.
Rékas. Rurcos. (1227: Árpádk. új okmt. VI. 441.) Rykas. (1289: Kismart. llt. 32. A. 2. Szár-Somlyó vár tart. közt.) Rekas. (1435: Századok. 1887. VIII. 79., 1468: Dl. 16636; 1471: Dl 17272.) Rebas. (1470: Dl. 17095.) Rekas et Pwztharekas. (1481: Dl. 18481; 1506: Dl 21533. 21535.) Részben Monostorhoz (1435.) részben Bodolához s ezzel együtt Valpó várához tartozott, s Baranyavár vidékén feküdt.
Rekkel. Rekkel. (1389: Zichy okmt. IV. 553.) Mohács vidékén fekhetett.
Remetefalva. Remethefalua. (1395: Koller, i. m. III. 218., 1403: Dl. 1430.) Poss. claustri heremitarum de Zenthlazlou Remethefalua vocata. (1399: Dl. 1430.) Remethefalwa. (148: br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 32.) Részben a Gyulai és gyulai Pat(-fi) családé, részben a szentlászlói pálos kolostoré volt, melynek környékén feküdt is. (Pécstől d. k., Gyula táján.)
Rend. Rend. (1264: Dl. 559; 1469: gr. Zay cs. llt. D. 44) Siklós, Beremend és a Dráva vidékén kereshetjük.
Rétfalva. Rethfalwa. (1496: Jászói llt. f. 23. n. 27.) A lipóczi Keczereké volt. – Ma is megtaláljuk Rétfalu néven, Eszék közelében nyugatra.
Rév. Rew. (1357: Anjouk. okmt. VI. 588 , 1430: Dl. 12292. 12304.) Ma puszta Keskend mellett, a melylyel együtt járják meg határát. (Dárdától é. felé.)
Révfalu. a) Poss. Reufalu. (1397: Dl. 821. 8401.) Valpó várához tartozott. (Tán a későbbi Sarkfalvával vagy Apátirévvel lenne azonos?) – b) Rewfalw. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. (Tán az előbbivel ugyanegy ?)
Rezancz. Rezancz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Rogács. (Rogacsevcz.) Rogaach. (1397: Dl. 8214.) Rogach. (1399: Dl. 8613.) Bogath. (1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272.) Rogachewcz. (1481: Dl. 18482. 18485.) Valpó várához tartozott. – Baranyavártól dny. felé kereshetjük.
Rokovicz.(?) Poss. Rokowycz. (Hihetőleg ferdített helynév. 1489: Dl. 32009.) A Matucsinaiaké volt s Matucaina vidékén feküdt.
Rup(p)a. Poss. Rwpa. (1353: Anjouk. okmt. VI. 123.) Rwppa. (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) Dráva-Palkonya szomszédságában (Siklóstól dny.) feküdt.
Ság. Saag. (1452: gr. Zay cs. llt. C. 14., 1454: Fejérv. ker. konv. házi llt. 3. 7. 24.) Kir. ember nevéből ismerjük. (V. ö. 1296: Árpádk. új okmt. X. 228–232. és 240.)
Ságosfalva. Sagwsfalwa. (1478: Dl. 18020.) Baranyamegyei nemes nevéből ismerjük. Az 1542. évi adólajstromban «Sakosfalw». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 84. 1.)
Sámod. (Samud. Sámogy.) Terra Samud. (1244: Haz. oklt. 10.) Poss. Samud … inter Drawam et Vrman cum tredecim villis. (1257: Árpádk. új okmt. XI. 435. Samud. (1266: Dl. 604. Fejér, IV, 3. 315., 1286: Haz. okmt. VIII. 251.) Villa Samug in Belkuz. (1338: Anjouk. okmt. III. 510.) Poss. Samod et altera Samod. (1391: Dl. 7678.) Poss. Nagsamog, Kissamog. (1391: Dl. 7694.) Samogh. (1404: Dl. 8943) Nagsamodh, Kyssamodh. (1472: Dl. 17340:) Somod. (1479: Dl. 18181.) 1266 óta, a Kalán nembeli Nána ispán adományából, a nyulszigeti apáczáké volt. – Ma Sámod, Siklóstól nyugatra.
Sámson-Marjancz. (Sámson-Miarancz.) L. Marjancz a.
Sántaszeg. Santhazeg. (1478: Dl. 18020.) Baranyamegyei nemes nevéből ismeretes. Az 1542. évi adólajstrom is említi. «Santhazeg». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 80. l.)
Sárás. Saras. (1428: Dl. 12001.) Baranyamegyei nemes nevében fordul elő.
Sári. Sary. (1294: Árpádk. új okmt. XII. 554., 1478: Dl. 18154.) Sari. (1325: Zichy okmt. I. 270., 1397: Dl. 8257.) Poss. Capulnassary. (1339. 1341: Anjouk. okmt. III. 617., IV. 175.) Kyssary. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Eghazassary. (1494: br. Révay cs. llt. Gyulay. X. 41.) Soklós várához tartozott. – Ma puszta Siklós mellett kd.
Sarlós. Sarlos. (1068: Haz. okmt. VIII. 1., 1398: Dl. 25161; 1403: Dl. 1430.) Poss. Sarlous in comitatu Baranensi. (1224: Haz. okmt. VII. 10.) A veszprémvölgyi apáczáké és a pécsi püspöké volt. – Kétségkívül a mai Magyar-Sárosnak felel meg, Pécs közelében kd. (V. ö. Orsz. Llt. Coll. Jaur., f. 4. n. 24.)
Sárog. (Sárok.) Terra Sarugh. (1296: Kismart. llt. 96. 2. 3.) Sarug. (1338: Zichy okmt. I. 542.) Sarug, Sarugh. (1342:. U. o. II. 45.) Sarogh. (1400: U. o. V. 174.) Saragh. (1427: Zsélyi llt.) Sarogh. (1427: U. o.) Sarogh, Sarok. (1428: Dl. 12001.) Lippó és Baranyavár vidékén merül föl, s megfelel az e tájon fekvő mai Sárok helységnek.
Sárogfalva. Sarogfalwa. (1478: Dl. 18020.) A Sár család előnevében fordul elő. Sároggal egyáltalában nem látszik azonosnak.
Sar(o)kfalva. Sarkfalva ex utraque parte aque Drawe cum portu seu vado tributi. (1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272.) Surokfalwa. (1481: Dl. 18482.) Swrokfalwa. (1506: Dl. 21535.) Valpó várához tartozott.
Sár(os)tó. Poss. Saartou. (1342: Anjouk. okmt. IV. 218.) Sarostho. (1478: Dl. 18154; 1492–4: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Ma Sorostó néven puszta Rád határában. (Siklóstól nyugatra.)
Sebeháza. Sebehaza. (1476: gr. Zay cs. llt. P. V..15.) Nemesi előnévhől ismerjük. – Pécstől déli irányban feküdt valahol?
Sebes. Nobiles de Sebes. (1330: Anjouk. okmt. Il. 469.) Pred. Sebes. (1453: Fejérv. ker. konv. házi llt. 3. 7. 21., 1473: U. o. 2. 11. 110.) Poss. Sebes. (1472–8: Muz. llt.) Alsosebes. (Nemesi előnévben. (1473: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 12.) is ismeri. – Ma puszta Szigetvártól ék. Beczefa mellett.
Sebestyén-ülése. Villa Sebastyanyulese. (1312: Anjouk. okmt. I. 271.) A Mohács és Pécsvárad közti tájakon keresendő.
Sellőd. L. Sillőd alakban.
Se(l)lye. Selye. (1480: Dl. 18391.) Syle. (1498: Dl. 20718.) A Bakonyiaké s (1472-ben a gáji Horvátoké is) volt 1480-ig, a mikor – részben – a Nagylucsei és Váradi rokonság birtokába került. – A megye dny. zugában találjuk.
Seml(y)ékhegy. Semlekhegh. (1413: Kismart. llt. 45. B. 21., 1473: U. o. 45. C. 48.) Semleghegh. (1424: U. o. 45. B. 28.) Semlyekhegh. (1470: U. o. 45. C. 46.) Szigetvárához tartozott. – Úgy látszik, a mai Somogymegye területén feküdt, Szigetvár, Zsibót és Peterd vidékén.
Senye(-földe, puszta). Terra Sene. (1323: Anjouk. okmt. II. 67.) Terra Senyefelde. (1397: Dl. 8257.) Pred. Senyefewlde. (1423–4: Dl. 11343.) Siklós és Harsány vidékén feküdt.
Sepse. (Szepse.) Srebsa. (1227: Árpádk. új okmt. VL 441.) Scepse. (1301: Anjouk. okmt. I. 16., 1357: U. o. VI. 615., 1360: Dl. 4963.) Zepsce. (1308: Anjouk. okmt. 144.) Zepse. (1368: Dl. 5649; 1470: Dl. 17095.) Felsewzepse. (1425: Muz. llt.) Sepse. (1443: Dl. 13701; 1471: Dl. 17272; 1481: Dl. 18481.) Bodola m.-városhoz, s ezzel együtt Valpó várához tartozott. – Mohácstól dél felé találjuk.
Sermalcz. (Sermolcz.) Sermalch. (1397: Dl. 8214.) Sermulch. (1397: Dl. 8401.) Valpó várához tartozott.
Setét-kerek. Setethkerek. (1460: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 2.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 3. l.) «Sytethkerek» alakban, Tarcsa és Cserdi közt sorolja föl. (Pécstől nyugot felé.)
S(e)venye. Suene. (lOlb -1158: Mon. Vatic. I. 4. 576.) Suenye. (1068: Haz. okmt. VI1I. 1.) Seweyne. (1403: Dl. 1430.) Swenye. (U. o.) Az 1542. évi adólajstromban «Sewynye». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 52. l.) A mai Zsemenye puszta értendő, Sáros (hajdan Sarlós) mellett, melylyel határosnak mondják.
Sibolt. (Sibold.) L. Zsibolt alakban.
Sillőd. Villa Selleud. (1294: Árpádk.új okmt. XII. 554.) Sillewd. (1364: Zichy okmt. III. 236., 1428: Dl. 12001; 1441: Dl. 13615.) Sylleud. (1370: Dl. 5829; 1403: Dl. 9114.) Syllowd. (1391: Dl. 1622. 1624.) Nagyfalu és Siklós közelében feküdt,
Si(l)lye. L. Sellye néven.
Sind. Poss. Synd. (1402: Dl. 8705.) Szigetvár, Zsibót, Péterd sat. vidékén kereshetjük, a somogymegyei határon.
Slakovcz. Syskowcz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Sitk. Zydk. (1426: Zsélyi llt.) Sythk. (1446: Dl. 13899.) Sytk. (1430: Dl. 12267.) A megye dk. zugában feküdt?
Sitk (puszta). Pred. Sythk – Szigetvár tartozéka. (1473: Kismart. llt. 45. C. 48.) V. ö. Sitke helység a.
Sitke. Poss. Sythke. (1453: Kismart. llt. 45. B. 38.) A somogyi határon feküdt. – Meglehet, ugyanegy a későbbi Sitk pusztával.
Somber(e)k. Somberek. (1382: Dl. 6921.) Somberk. (1436: Dl. 12858.) Swmberek. (1499: Dessewffy cs. llt.) Mohácstól é. találjuk.
Somló. Villa Sumlow. (1015–1158: Mon. Vatic. I. 4. 576.) Sumlaw. (1270–90: Árpádk. új okmt. VIII. 333.) A pécsváradi apátságé volt s Pécsvárad (és Szilágy?) vidékén feküdt.
Somod. L. Sámod néven.
Somogy. Somogh. (1406: Zichy okmt. V. 443.) A pécsi püspökségé volt. – Pécstől ék. fekszik.
Somogyfalva. L. Somogymegyében.
Somony. Somon. Symon. (Páp, tiz.-lajstrom. 237. 263.) Somony. (1400: Dl. 1430.) A pécsi püspökségé volt. Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 30. 1.) «Somon». – Ma Sumony, Szent-Királytól dny.
Stepanovcz. Stepanouch. (1447: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott. – Ma Stipanovczi, Nasicze mellett kd. (Verőczemegyében.)
Sul(y)os. Swlos. (1478: Dl. 18154.) Nagy-Sulyos. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – Siklós és Dráva vidékén fekhetett.
Surokfalva. L. Sar(o)kfalva néven.
Szabar. Zabar. (1389: Zichy okmt. IV. 381. 553., 1414: Dl. 10244; 1463: Dl. 15874. 15875.) Sabar. (1478: Dl. 18058.) A pécsi püspökségé volt. – Ma Szabar, Mohácstól ény.
Szabas(d). (Szabásd.) Zabasd. (1466: kölcsei Kende cs. llt.) Ugy látszik, a mai Szabás puszta értendő, Csebény mellett a somogyi határon. (Mosgótól ék.) A pápai tizedlajstromban «Zabas, Zakas. (Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. I. 242.)
Szabó. Poss. nobilium de Zabo. (1312: Anjouk. okmt. I. 248., 1319: U. o. 514–6.) Terra Zabov. (1328: Dl. 24455.) Genus Zabo. (1344: Anjouk. okmt. IV. 414. – V. ö. 1347: U. o. V. 62.) Poss. Zabou. (1349: U. o. 280.) Zabo. (Nemes nevében. 1391: Dl. 1622. 1624; 1404: Dl. 8967; 1464: Fejérvári ker. konv. házi llt. 3. 7. 24.) Az 1328. és 1349. évben említett Zabo helység kétségtelenül a mai Beremend és Petárda vidékén feküdt. Hihető, hogy a máskor emlegetett Zabo-i cs. és Zabo nemzetség is innen ered, bár túl a Dráván (Verőfény körül) is birtokos volt.
Szabolcs. Zabolch. (1395: Dl. 8087.) Zabolcz. (1478: Dl. 18154.) Soklós várához tartozott. – Ma Dráva-Szabolcs, Siklóstól dny.
Szakál. Zabal. Zacal. (Páp. tizedlajstrom., Ortvaynál. Magyarorsz. egyh. földl. I. 242. l.) Az 1542. évi adólajstromban «Zakal». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 16. l.) Pécstől ény. esik.
Szalánta. Bzalancha. Zalancha. (Páp. tiz.-lajstr. 238. 265.) Zalanta. (1336: Anjouk. okmt. III. 277.) Zalantha. (1465: Dl. 16162.) Pécstől d. találunk ily nevű helységet.
Szalász(l)ó. Poss. Zalazou. (1402: Dl. 8706.) Poss. Zalazlo. (1499: Kismart. llt. 45. C. 58.) Részben a Szentgáliaké volt; Szigetvár, Mosgó sat. (ma Somogymegyében) vidékén kereshetjük.
Szalóktelke. (Szalócztelke.) Poss. Zolouchktelky in comitatu de Baranya in terra Belkuz. (1338: Anjouk. okmt. III. 509.) Poss. patricula Zaloukteluky. (1358: Dl. 4785.) Adorjás, Sámod sat. vidékén feküdt.
Szántó. Possessio monasterii Zebeden Zanthow vocata. (1313: Zichy okmt. I. 145.) Zantho. (1388–1406: Dl. 7358; 1405: Zichy okmt. V. 400., 1484: Dl. 19000; 1486: Dl. 19187; 1494: Dl. 20235- 6; 1503: gr. Zay cs. llt.) Harsány várához tartozott. (1406. 1486.); Nagyfalu és Harsány vidékén feküdt.
Szaporcza. (Szaparcza.) Villa Zapercha. (1251: Dl. 26. (és nem 1191.): Haz. okmt. VI. 5.) Zapurcha. (1472: Dl. 17340.) Zaporcha. (1478: Dl. 18154.) Zaparcza. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – Vaiszlótól dk. találjuk a Dráva mentén.
Szaraki-szeg. Posa. Zarakyzegh. (1493: Dl. 20048.) Vaiszló, Paprád sat. vidékén kereshetjük.
Szatnicza. (Szatincza, puszta.) L. Zatnicza alakban.
Száva. Terra seu poss. Zauwa. (1296: Árpádk. új okmt. X. 233.) Terra Zaua. (1323: Anjouk. okmt. II. 67.) Zaua. (1374: Zichy okmt. III. 530.) 1542-ben a somogyvári apáté. (Adólajajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 39. l.) Siklóstól ény. esik.
Szederjes. Zederyea. (1265: Haz. okmt. IV. 42.) Scedereea. (1269: Zichy okmt. I. 21.) Scedyries. (1289: Kismart. llt. 32. A. 2.) Szár-Somlyó (Harsány) várához tartozott ez időben.
Szederkény. Terra Zederkyn iuxta pontem Namija. (1272: Koller, i. m. II. 208.) Posa. Zydyrkpn. (1319: Anjouk. okmt. I. 520.) Poss. Sciderken. (1320: U. o. 548.) Zederken – a czikádori apátságé. (1420: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 2.) A Sz.-Kereszt tiszteletére szentelt templommal 1272-ben. – Mohácstól ny. találjuk.
Szeged(i). Terra Zegued iuxta fluvium Okur. (1279: Fejér, V. 2. 491.) Nobiles de Villa Zegedy. (1281: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 66. 3. 1.) Villa Szegedy. (? 1287: Koller, i. m. II. 229.) Nobiles de Zegedi. (1330: Anjouk. okmt: II. 470.) Nicolaus de Zegedy. (1468: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 66. 3 1.) Fabian de Zegedi. (1492: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) Az 1542, évi adólajstromban «Zygedy». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 73. l.) Ugy látszik, Kis-Telek, Monos-Okor sat. környékén feküdt. (Vaiszlótól é.) Egy 1494. évi oklevél azonban közelebb hozza Nagy-Vátyhoz, mert a «de Wath ad poss. Zegedy» vezető utat említi. (Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.)
Szék. Zeek. (Páp. tized-lajstrom. 266. 276., 1397: Zichy okmt. V. 30.) A pécsi káptalané volt. (1542-ben is «Zeek». Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 18. l.) Ma Magyar- és Német-Szék, Pécstől ény.
Szekcső. L. Lehevcz a.
Szekeresfalva. Zekeresfalua. (1397: Dl. 8214. 8441.) Valpó várához tartozott.
Szelcsincz. a) Zelchinch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott. – b) L. Szulcsin a.
Szelcsinicz. L. Szulcsin a.
Szelefalva. L. Zelefalva alakban.
Szelkovcz. L. Szélszeg a.
Szélszeg. Zelzek. (1392: Dl. 7767; 1392–1406: Dl. 7765.) Kosvárához tartozott. – 1506-ban és 1507-ben «Szelkowcz» néven Szombathely kastély tartozéka. (Dl. 21535. 21712.)
Szemefalva. L. Poroszló a.
Szemel(y). a) Villa Schemel. (1266: Dl. 604.) Terra Scemel. (1283: Koller, i. m. II. 225.) Gemel. Semeel. (Páp. tiz.-lajstrom. 239. 266.) Zemel. (1481: br. Révay cs. llt. Gyulay. X. 22.) Az 1542. évi adólajstromban «Zemely». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 53. l.) Pécstől dk. esik. – b) Zemel. (1356: Kismart. llt. 32. C. 143., 1392: Zichy okmt. IV. 489.) Zemel in comitatu de Baranya. (1392: U. o. 491., 1398: U. V. 76., 1407: U, o. 521.) Zemul. (1400: U, o. 148.) A megye ék. zugába. feküdt, a szintén eltűnt Krakó (Karakó) vidékén.
Szemgyő. L. Zengehalma a.
Szénaév. Poss. Zenarew. (1495: Dl. 20357.) A szekcsői Herczegeké volt. – Hihetőleg Baranyamegyében Batina, Vörösmart sat. vidékén feküdt. (Mohácstól dk.)
Szénaszeg. L. Ugzenaszeg(?) helység a.
Szénfalva. Vada in fluviis Naghdrawa in territorio possessionis Zenfalwa et fluvium Kysdrawa inter poss. Zenfalwa et Gywrws. (1476: gr. Zay cs. llt. P. V. 14.) Siklóstól délre a Dráva mellett feküdt.
Szent-Aga. Terra Scentaga, Zensihaga. (1295: Haz. okmt. VIII. 356. 359.) Particula terra Zenthaga vocata. (1380: Dl. 1430.) Porcio possessionaria Zenthaga al. nom. Dergesthe. (1442: Dl. 1430.) A szent-lászlói pálosoké volt; a XV. század kezdetén 16 népes j.-telket találtak benne. – Olaszi, Hásságy, Szemely, Sarlós, Hidár (hajdan Hedri), Gyula sat. vidékén feküdt, Pécstől dk. (L. Dergescse a. is.)
Szent-Demeter. a) Sanctus Demetrius. (1330: Anjouk. okmt. II. 470.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 7. l.) Bogyka és Beczefalva közt sorolja föl. – b) Poss. Scendemetur, Scentdemetur. (1348: Zichy okmt. II. 301.) Zendemeter. (1381: U. o. IV. 194.) Jobagiones de Zenthdemeter. (1381: U. o. 196.) Zenthdemeter. (1481: Dl. 18481; 1506: Dl. 21535. 21543.) Részben Bodolya m.- városhoz tartozott. (1481.) – Baranyavár és Dárda vidékén kereshetjük, a megye dk. sarkában.
Szent-Demeter-Posta. Villa Zenth Demetur Posta. Villa Posta Zenth Demetur. (1396: Zichy okmt. V. 21.) Tán a mai Bosta értendő, Pécstől d.-dny.
Szent-Dienes. S. Dionisius. (1281: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 66. 3. 1., 1287: Koller, i. m. II. 229.) Zenthdyenes, Zenthdyenys. (1478: Dl. 18020.) 1542-ben: Zenth Genys. (Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 4. l.) Szigetvártól dk. esik.
Szent-Egyed. Terra que Temes(?) dicitur. (1183: Haz. okmt. I. 1.) Poss. in comitatu de Barana iuxta fluvium Alma existente Zenthegyd vocata cum (villa) Zenthegyd vocata, in qua est ecclesia lapidea ad honorem S. Egidii constructa. (1313: Anjouk. okmt. I. 306.) Poss. Zenthegyed in comitatu de Barania que tempore … donacionis nomen Teuteus habuisset. (1346: U. o. IV. 582.) Zentheged. (1403: Kismart. llt. 45. A. 11.) Zenth Eged. (1473: U. o. 45. C. 48.) Zenth Eged. (1542. évi adólajstr. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 9. l.) Ma puszta Somogymegyében, Mosgótól é. – Mint a hűtlen Rupoliak birtokát 1403-ban tapsonyi Anthimí János kapta tartozékaival (Makófalva, Kárán, Diósfalu helységekkel, Somogy-Viszló, Olaszfalu, Zsibolt és Olcsárd Somogy- és baranyamegyei helységek részeivel) együtt. A XV. sz. második felében Szigetvárhoz tartozott.
Szent-Elek. Poss. Zenthelek. (1493: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) A megye nyugoti határán, Mosgó felé kereshetjük.
Szent-Erzsébet. (Szent-Elzsébet.) a) Zenthersebeth. (Karancscsal határos nemes nevében. 1428: Dl. 12001.) – b) Zenthelsebeth. (1383: Kismart. llt. 45. A. 9., 1402: Dl. 8705.) Zenthersebeth. (1491. 1493: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) A Szigetvártól k. é. fekvő ily nevű falu értendő. (1491-ben legalább kétségtelenül.)
Szent-Gál. Zenthgal. (1270–90: Árpádk. új okmt. VIII. 301. és köv. l., 1347: Dl. 3793; 1376: Dl. 6388; 1424–5: Dl. 11610; 1472–8: Muz. llt.; 1474: Kismart. llt. 45. D. 62.) Felsewzenthgal. (1448: br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 37.) Vásáros hely volt. (1376.) – Szigetvártól kd. találjuk.
Szent-Ilma-asszony. Sent Ilmaasson – relicte Benedicti. (1450: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 2.) Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. LLt. Conscr. dical. 12. l.) «Zenth Ilona» néven Szent-Erzsébet mellett (Szigetvártól ék.) sorolnak föl egy ily forma nevű falut, a kisebb káptalan birtokában.
Szent-Imre. S. Emericus. (Pép. tiz.-lajstrom., Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. I. 241.) Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 19. l.) «Zenth Imre» néven Szék és Ménfalva vidékén sorolják föl.
Szent-Iván. (Szent-János.) a) Nobiles de Scenthywan. (1330: Anjouk. okmt. II. 470.) S. Johannes. (Páp. tiz.-lajstrom. 237. l.) Zenthwan. (U. o. 263.) 1542-ben Zenth Iwan. (Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 4 l.) Szigetvártól dk. esik. – b) S. Johannes. (Páp. tiz.-lajstrom. 283. 316. l.) A pécsi püspökség pécsváradi kerületében feküdt, (hihetőleg) a pécsváradi apátság birtoka volt s Pécsvárad vidékén feküdt. Megfelelhet.az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 49. l.) «Zenth Iwan» alakban Micske és Kis-Pál közt fölsorolt ily nevű falunak. (Pécsváradtól k.-dk. felé.) c) Zenth Iwan. (1466: kölcsei Kende cs. llt.) Köznemeseké volt. – Meglehet, szintén az előbbi falvak valamelyike (részben) értendő.
Szent-Jakab. Zentbiakab. (1454: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 14.) Baranyamegyei köznemes nevéből ismerjük. (Meglehet, azonos az 1400. évi Sz.-Jakabfalvával.)
Szent-Jakab-szeg. Zenth Jacabzegh. (1453: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 7.) Kir. ember nevéből ismeretes.
Szent-Jakabfalva. Zenth Jacabfalua. (1400: Zichy okmt. V. 148.) Kir. ember nevéből ismerjük. Ugy látszik, a megye dny. vidékén feküdt.
Szent-Király. Zenthkyral. (1353: Anjouk.okmt. VI. 61.) Pécstől dny. találjuk.
Szent-Kozma-Damián. a) S. Cosma et Damyanus. (Páp. tiz.-lajstrom., Ortvaynál. Magyarorsz. Egyh. földl. I. 240. l.) Az 1542. évi adólajstromban «Zenth Damyan» (Orsz. Llt. Conscr. dical. 13. l.) Ma puszta Megyefa határában d. (Pécstől nyug. felé.) – b) Zenth Kozmadomyan. (1396: Dl. 8141.) A megye ék. részében feküdt helységekkel együtt merül föl. Az előbbitől tehát, ugy látszik, megkülönböztetendő. – c) Sanctus Cosma. S. Cosma et Damianus. (Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 267. a pápai tized-lajstrom nyomán.) A mai Verőczemegye területén, Ladimirevczi mellett, Valpótól d.-dk. felé feküdt. 1702-ben még «Kusminczy» a neve. (V. ö. Smičiklas, i. m. 38. és 131. l.)
Szent-László. Zenthlazlo. (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) A Bakonyaiaké volt. Pécstől ny.-dny. felé kereshetjük. – (L. a Szent-Lászlóról nevezett kolostorra nézve Gyula helység a.)
Szent-Lélek. Zenthlelek. (1407: Zichy okmt. V. 513., 1466: Kismart. llt. 45. I. 169.) Ma puszta Gyűrűfű határában.
Szent-Lőrincz. S. Laurencius. (Páp. tiz.-lajstrom. 263. l.) Forum comprovinciale in Zenthlewrynch. (1417: Dl. 10549.) Heti-vásáros hely volt. – Szent- Lőrincz a Pécsről Szigetvárra vezető út közepe táján fekszik.
Szent-Lőrincz(-Hokri). Poss. Zenthlorinch Hokri ad ecclesiam prioratus (Ad priorem pertinens. (1403: Dl. 8869.) Sent Lewrinch prioris. (1450: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 2.) A vránai perjelségé volt. Meglehet, hogy az előbbinek más részei értendők.
Szent-Márton. Több ily nevű helység volt hajdan, s van ma is e megyében, ú. m. a) 1455-ben Baranyamegye kiadványában a fejérvári káptalan «Zenthmarton» nevű birtoka említtetik. (br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 18.) Ugy látszik, baranyamegyei helység értendő, mely talán a káptalan többi birtokai táján, Duna-Szekcső vidékén feküdt. Meglehet, hogy az e várostól nyugotra elterülő mai Martincze pusztának felel meg. – b) S. Martinus de monte. (Páp. tiz.-lajstrom. 237.) Villa Zenthmarton. (1379: Dl. 6753.) Zenthmarthon. (1473: Dl. 17516.) Ma Hegy-Sz.-Márton, Siklóstól ny.-é. – c) Zenthmarthon. (Nemesi névben. 1469: gr. Zay cs. llt. D. 43.) Ma Dráva-Szent- Márton, Siklóstól d. – d) Sanctus Martinus. (Páp. tiz.-lajstrom. 239., 1338: Zichy okmt. I. 544.) Zenthmarton. (1450: Zsélyi llt., 1481: Dl. 18481.) Siklóstól k.-é. fekszik. – e) Poss. Zenthmarton – a Bódogasszonyfalvi családé. (1399: Dl. 8476.) Puzthazenthmarthon. (1474: Dl. 17516; 1499: Dl. 20868.) Ma Kis-Szent-Márton, Hidvég szomszédságában. – f) L. Nek(c)se-Sz.-Márton a. – g) L. Somogymegyében.
Szent-Mártonfalva. Zenthmarthonfalwa. (1497: Muz llt.) A szekcsői Herczegeké volt, s ugy látszik, Baranyamegyében Baranyavár és a Duna vidékén feküdt.
Szent-Mihály. a) Poss. Scent Mihal ultra Dravam. (1299: Dl. 1538.) Zentmihal. (1311: Anjouk. okmt. I. 242.) Curia fossato circumdata in villa Scent Myhal. (1339: Haz. okmt. III. 139.) Az Aba nemzetség tagjaié (Nekcseieké) volt s a Dráván túl feküdt. – b) Poss. Zenth Myhal. (1473: Kismart. llt. 45. C. 48.) Szigetvárához tartozott. (1473.)
Szent-Mihályfalva. Zenthmyhalfalwa. (1478: Dl. 26015.) Bánfalva vidékén feküdt. (Szigetvártól dk.)
Szent-Miklós. a) Sanctus Nicolaus. (1341: Anjouk. okmt. IV. 131.) Zenthmyklos. (1497: Muz. llt.) 1497-ben a szekcsői Herczegeké volt. – A mai Herczeg-Márok és Izsép vidékén feküdt, a Duna mentén. – b) Sacerdos ecclesie S. Nicolai. (1334: Koller, i. m. II. 461.) Plebanus ecclesie de Zenth Myklos. (1409: U. o. III. 303.) Zenth Myklos. (1515: Dl. 22738; 1542. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 1. l.) Ma puszta, Pécs közelében ny. – c) Zenthmiklos. (1425: Dl. 11610.) Ugy látszik, a mai somogymegyei szent-miklósi pusztát kell értenünk (Mosgó mellett d.), mely az 1542. évi baranyamegyei adóösszeiráshan is előfordul. – d) L. Krassó-Sz.-Miklós a. – e) L. Csampa-Sz-Miklós a.
Szen(t)-szát. (Szent-szád.) Zenthzath. (1403: Győri kápt. magán llt. Cimeliotheca. II. n. 24. a.) Sensath. (1426: Zsélyi llt., 1457: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 21.) Zenthsaad. (1428: Dl. 12001.) Sensathy. (1446: Dl. 13899.)
Szent-Tamás. Zenththamas. (1495: Engel, i. m. 143.) Ekkor mint a Lábatlani András birtokát His-Harsánynyal együtt említik.
Szent-Trinitás. Monasterium (et terra) S. Trinitatis. (1247: Árpádk. új okmt. VII. 248.) Monasterium S. Trinitatis. (1249. 1266: Fejér, IV. 2. 52., IV. 3. 400.) Plebanus de Sancta Trinitate. (Páp. tiz.-lajstrom. 239.) Abbas de S. Trinitate (U. o. 295.) Poss. monasterii S. Trinitatis … Juan vocata prope idem monasterium. (1335 körül: Anjouk. okmt. III. 168.) Poss. Zenthtrinitas. (1368: Zichy okmt. III. 346.) Abbas monasterii sancte trinitatis de villa Sancte Trinitatis. (1392: Dl. 7802.) Datum in Zenthrinitas. (Baranyamegyei kiadvány. 1475: br. Révay cs. llt. Gyulay. X. 9.) Monasterium S. Trinitatis ord. S. Benedicti. (1480: Koller, i. m. IV. 425.) A Sz.-Háromságról nevezett benczés apátsággal. – Ma (Trinitás) puszta, Siklóstól ék. – Ezenkívül 1403-ban fölmerül a Szent Trinitás hegyi; Sz.-Keresztről nevezett Ágostonos kanonok-rendű prépostság is. (Prepositus monasterii S. Crucis de monte S. Trinitatis canonice regularis ordinis B. Augustini Quinqueeclesiensis dioecesis. 1403: Dl. 1430.)
Széplak. Sacerdos de Syplak. (Páp. tiz.-lajstrom. 284. l.) Zeplak. (1431: Dl. 12398.) 1431-ben Bódogasszonyfalvával együtt szerepel.
S(z)eptino(v)cz. (Szeptenovcz.) Septenoucz. (1472: Tört. társ. letét.) Szeptinocz. (1489: Dl. 32009.) Matucsina kastélyhoz tartozott.
Szér. (Szőr.) Villa Zeru. (1015–1158: Mon. Vat. I. 4. 576.) Villa Seer mionasterii Varadiensis. (1235: Fejér, III. 2. 435.) Villa Siwr. (! 1367: Zichy okmt. III. 335.) Poss. Zeer – monasterü Pechvaradiensis. (1380: U. o. IV. 164.) Az 1542. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 58. l.) Zewr. A pécsváradi apátságé volt. – A mai Nagy-Nyárád és Kötked vidékén feküdt. (Mohácstól dny. felé.)
Szerdancz. Poss. Serdancz. (Hihetőleg. ferdített helynév. 1489: Dl. 32009.) A Matucsinaiaké volt és Matucsina vidékén feküdt.
Szer(e)dahely. Zeredahel. (1342: Anjouk. okmt. IV. 218.) Poss. seu villa Zeredahel in Belkuz. (1346: U. o. 643.) Zerdahel. (1395: Dl. 8087; 1478: Dl. 18154.) Soklós várához tartozott. – Siklóstól ny. ma is megtaláljuk.
Szerna. Terra seu poss. Zerna. (1296: Árpádk. új okmt. X. 233:) Száva helységgel együtt említik.
Szerecsen. Zerechen. (1462: Dl. 15715; 14ő8: Dl. 16636–7.) köznemesi birtok volt. A megye déli vidékén feküdt.
Szicsan. Sychan. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Sziget(-falu). a) Zygeth. (1408: Dl. 9457.) A nyulszigeti apáczáké volt. – Ugy látszik, ugyane helység értendő az Ujlakiak birtokában 1479-ben Czún, Hidvég sat. vidékén feltünő «Zygeth» a. is. (Dl. 18181.) – b) Zygeth. (1449: Dl. 14246.) Tárdához (Csemény m.-városhoz) tartozott s a megye dk. zugában (Dárda vidékén) feküdt. – E helységnek felel meg az 1472-ben és 1489-ben ugyane tájon a Matucsinaiak birtokában föltűnő «Zygethfalw». (Tört. társ. letét és Dl. 32009.) – c) L. Pobor-sziget helység a. is.
Sziget(-falva). Schygeth. (1397: Dl. 8214.) Zyged. (1397: Dl. 8401.) Zygethfalwa. (1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272.) Zygeth. (1481: Dl. 15482.) Valpó várához tartozott. 1698-ban, úgy látszik, az «insula penes Essekinum» értendő alatta. (Smičiklas, i. m. 67. l.)
Szilágy. Villa Zylag. (1015–1158: Mon. Vatic. I. 4. 576.) Scilag. (1276: Haz. okmt. VI. 224.) A pécsváradi apátságé volt. (Az 1542. évi adólajstrom adatai szerint is.) Pécstől k.-é. találjuk.
Sziletincz. Siletincz. (1472: Tört. társ. letét.) Matucsina kastélyhoz tartozott. – Egy 1489. évi oklevél «Thwletinschwth»-ra ferdíti. (Dl. 32009.)
Szill(y)efalva. (Sziljefalva.) Scellefalva. (Nemesi névben. 1396: Zichy okmt. V. 21.) Zyliefalwa. (1441: Dl. 13615.) Zyllyefalwa. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós vár tartozékai sorában Malomszeg, Bogdása sat. mellett sorolják föl.
Szilszeg. (Szilszög.) Zylzeg. Zylzeegh. (1449: Dl. 9607; 1418: Dl. 10678; 1422: Dl. 11168.) Zilzeg. (1472: Tört. társ. letét.) Zylzewgh. (1489: Dl. 32009.) Csemény m.-városhoz tartozott; Dárda és Laskafalu vidékén feküdt.
Szlivás. Zilvas. (1336: Anjouk. okmt. III. 277.) Pécstől dny. találjuk.
Szilvás (puszta). Pred. Zylwas. (1466: kölcsei Kende cs. llt.)
Szomorfalva. In Belkuz … villa Scumurfolua. (1251: Dl. 26. (és nem 1191): Haz. okmt. VI. 5.) Zumurfalua. (1355: Anjouk. okmt. VI. 416.) A Soklósiaké volt. – Tán azonos az ugyane család birtokában 1330-ban fölmerülő «Zomorreui» birtokkal. (Anjouk. okmt. II. 472.) – A Vaiszló és Siklós közti vidéken feküdt.
Szomor-réve. L. Szomorfalva a.
Szondocs. Poss. seu terra Zunduch. (1330: Anjouk. okmt. II. 493.) Zondocz. (1424: Muz. llt.) Baranyavár, Karancs, Sepse sat. vidékén feküdt. 1424-ben Bodola tartozéka.
Szopok. Scupuk. Zopud. Zopul. Zopuk. Zopok. (Páp. tiz.-lajstrom. 238. 276. 285. 294. 310.) Pécstől é. találjuk.
Szoszk-Vertig(y)e(j). L. Vertege(j) a.
Szőke. Zewke. (1473: Dl. 17516; 1494: Dl. 20235–6.)Pécstől dny. találjuk.
Szőllőal. Sceleuol. (1292 körül: Árpádk. új okmt. X. 106.) Poss. Zwlwal. (1464: Dl. 16048.) A Kórógyiaké volt; Nádasdhoz (Pécsváradtól ék.) tartozott.
Szőllös. a) Villicus de Zeleus. (1311: Anjouk. okmt. IV. 130.) Zeuleus poss. (1357: U. o. VI. 587., 1424: Muz. llt.) Zewles. (1370: Dl. 5875.) Zewlws. (1460: Dl. 15465.) Zewlews. (1494–7: Muz. llt.) Részben Bodolya m.-városhoz tartozott, részben a szekcsői Herczegh családé volt. – Ma is Herczeg-Szőllős, Baranyavártól dk. – b) Salos. (Páp. tiz.-lajstrom. 236. l.) Zeuleus, Zewleus. (U. o., Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. I. 242.) Zewlews. (1397: Zichy okmt. V. 43.) A pécsi káptalané. – Ma Kővágó-Szőllős, Pécstől ny. – c) Poborzevsenso, Popruzeuleuse sat. (Páp. tiz.-lajstrom. Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. I. 240.) A mai Babarcz-Szőllősnek felel meg, Siklostól ny.-é.
Szőlőmál. L. Somogymegyében.
Szörény. Zewren. (1478: Dl. 18154.) Zeuren. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – A Dráva partján, Tésenfa és Szabolcs vidékén feküdt.
Sztanisa. Stanischa. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Sztára. L. Somogymegyében.
Sztrák. Ztraak. (1338: Anjouk. okmt. III. 277.) Pellérd, Szilvás, Aranyos sat. helységekkel együtt szerepel.
Sztricz-Miklós-telke. Strichmiclosteleke. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Sztró. L. Isztró néven.
Szulcsin. Zulchyn. (1392: Dl. 7767; 1392–1406: Dl. 7765.) Kosvárához tartozott. – A mai Szelcsin értendő alatta, Verőczemegyében, Valpótól dny. 1506-ban és 1507-ben Szombathely tartozékai közt egy «Selchyn (Selczyncz)» és egy «Selchynycz (Selczynycz)» nevű falut emlegetnek, melyek kétségtelenül a Kos-hoz tartozott régi Szulcsin-nak vagy Zulcsin-nak felelnek meg. (Dl. 21535. 21712.)
Szupkovcz. Supkouch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Szvetosnicz. Swetosincz. (1441: Dl. 13615.) Swethosyncz. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Gerecz és Bogdása mellett sorolják föl.
Tabajd(a). (Tapajd.) Thabaydy. Thobaydy. (1470: Dl. 16989.) De Thobayd. (1470: Dl. 17097.) Thopayd. (1470: Dl. 17097.) Thopayda: (1475: Dl. 17653.) Kir. emberek nevéből ismeretes. – Mohács vidékén feküdt?
Tabisztelke (puszta). Pred. Thabyztheleke. (1472: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) Nagy-Váty határában feküdt.
Tajno. Thayno. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Tamasovoz. Thamasouch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Tapász. a) Poss. Tapaz, Thapaz. (1443: br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 12., 1456: U. o. IX. 19., 1465: U. o. Bodrog. II. 4.) Győr-nembelieké volt; ugy látszik, Balogd vidékén feküdt. – b) Thapaz. (1368: Dl. 5649; 1426: Zsélyi llt.) Thapas. (1430: Dl. 12304.) Tapaz. {1467: Kisfaludy cs. llt.)
Leginkább köznemesek nevében fordul elő. Az 1430. évi oklevél szerint Keskenddel határos volt.
Tarcsa. Karcha, Tharcha. (Páp. tiz.-lajstrom., Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. I. 238.) Tharcha (1461: Fejérvári ker. konv. házi llt. 3. 8. 12.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 3. l.) is ismeri. – Ma ily nevű pusztát találunk Szent-Király mellett. (Pécstől dny.)
Tárda. (Tarda.) Villa Torda iuxta Drauam in comitatu de Baranya. (XIII. század végén(?): Dl. 1072.) Turida. Torda. (Páp. tiz.-lajstrom. 238. 275.) Poss. Tharda. (1449: Dl. 14246; 1468: Dl. 16636–7; 1469–72: Tört. társ. letét, 1489: Dl. 32009.) Vámjával együtt a Matucsinaiak (és Marótiak) birtoka. – Ma Dárda, a megye dk. zugában. (1697-ben még «Tarda». Smičiklas, i. m. 66. l. – V. ö. Csemény m.-város a.)
Tekölszeg. Thekewlzek. (1478: Dl. 18058.) Baranyamegyei kir. ember nevében merül föl. – Tán Mohács vidékén feküdt.
Teksincz. (Tepsincz.) Thexyncz. Thepsyncz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) a szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Teleger. Theleger. (1396: br. Révay cs. llt. Div. fam. I. 26.) Nagyfalu, Kassád sat. vidékén kereshetjük.
Teleki. (Telöki.) Villa Teleky de iuxta Okur. (1287: Koller. Hist. Episc. Quinqueeccl. II. 229.) Nobibes de Teleky. (1330: Anjouk. okmt. II. 470.) Villa Teiwki de iuxta Okur. (1468: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 66. 3. 1.) Ma Kis-Telek, Mónos-Okor m., Vaiszlótól é.
Tengeren. (Tengelen.) Tengeren. Thengeren. (1428: Dl. 12001.) Thengelen. (1446: Dl. 13899.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 26. l.) «Thengelyn» néven Rátfalva m. sorolja föl. – Ma Tengerin, Siklóstól ény.
Tepsinovcz. Thepsynowcz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Terecső. Terecheufew. (1183: Haz. okmt. I. 2.) Terechew. (1466: Kismart. llt. 45. J. 169., 1468: Dl. 16636; 1492: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) 1542-ben is «Terechew». (Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 10. l.) Ma Terecsény néven puszta. Somogymegyében, Almamellék mellett, a baranyamegyei határszélen. Ugy látszik, hol Somogy- hol Baranyamegyéhez számították. (V. ö. 1465: Dl. 16175.)
Teremhegy. Theremheg al. nom Wruus, Vruus. (1332: Zichy okmt. I. 399.) Theremhegh. (1355: Anjouk. okmt. VI. 415., 1400: Zichy okmt. V. 157.) Teremhigh. (1363: Dl. 5199) 1542-ben is «Theremhegh». (Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 25.) Ma Terehegy, Siklóstól nyugatra.
Ternócz. Ternoch. 11441: Dl. 13615.) Bogdásával és Bodonynyal együtt említik.
Ternovcz. Thernowcz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Tésenfalva. (Tésanfalva.) Poss. seu villa Tesenfolwa in Belkuz. (1346: Anjouk. okmt. IV. 642.) Thesenfalua. (1355: U. o. VI. 413.) Thesenfalwa. (1478: Dl. 18154; 1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – Ma Tésenfa, Siklóstól dny.
Tésen(y). Thesen. (1175: Dl. 17653.) Nagh Thesen. (1478: Dl. 26015.) Thessen. (1493: Dl. 20048.) Ma Téseny, Szent-Királytól d.
Tibinczfalva. Thibinczfalwa. (1467: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott, s keletre esett Kos-tól. (Ma Koska, Verőczem., Valpótól d.-dny.) 1702-ben «Tibinzy». (Smičiklas, i. h. 123. l.)
Tiborjovcz. Tiboryovch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Tinód. Tynod. (1375: Fejér, IX. 6. 192.) Thinod. (1478: Dl. 26015; 1479: Muz. llt.) Mosgó vidékén kereshetjük, a baranyai határszélen.
Tittös. L. Töttös alakban.
Tivanovez. Thyuanouch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
T(i)viski. L. Töviski alakban.
Tobajd(a). (Topajd.) L. Tabajd(a) alakban.
Tocs (puszta). Pred. Thoch. (1424: Dl. 10921.) Lippó (ma Lipova) vidékén fekhetett. (Mohácstól dny. felé.)
Tolincz. Tholinch. (1407: Dl. 9330) Nekcse várához tartozott.
Toliszlovcz. Tholizlouch. (1407: Dl. 9330.) Podgorács városhoz tartozott.
Tolmány. Tolman. (1388: Dl. 7388.) Kir. ember nevéből ismeretes. – A megyének inkább dk. vidékén kereshetjük.
Topor(d). Nobilis de Topord. (1332: Anjouk. okmt. II. 575,) Tupurd. (Páp. tiz.-lajstrom. 292. l.) Thopor. (1468: Dl. 16636–7.) Thopord. (1478: Dl. 18020.) Az 1542. évi adólajstrom Kisasszonyfalva körül sorol föl egy «Thopord» nevű falut.
Topos(z). Villa Tupos. (1247: Árpádk. új okmt. VII. 248.) Topoz. (1296: Haz. oklt. 152.) Szent-Trinitassal volt szomszédos.
Torda. L. Tárda alakban.
Torde. Torde. Thorde. (1389: Kisfaludy cs. llt., 1426: Zsélyi llt., 1428: Dl. 12001; 1451: gr. Zay cs. llt. C. 9.)
Tormás. Turmas. (1292 körül: Árpádk. új okmt. X. 106., 1330: Anjouk. okmt. II. 490.) Poss. Thormas. (1426: Dl. 5825.) Kő, Karancs és Herczeg- Szőllős vidékén feküdt. (Mohácstól dél felé.)
Tormástelke. Thormastheleke. (1478: Dl. 18154; 1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – A Dráva mellett, hihetőleg Tésenfalva táján feküdt.
Tornyancz. Thornyancz. (1481: Dl. 18482. 18485; 1506: Dl. 21535.) Valpó várához tartozott. – Ma a baranyamegyei oldalon, Valpótól ény., a Dráva mentén találunk egy Torjáncz nevű falut.
Tót-Kékes. L. Kékes(d) helység a.
Tót-Poroszló. L. Poroszló a.
Totarovcz. Thotarouch. (1407: Dl. 9330.) Podgorács városhoz tartozott.
Tótfalu. (Tótfalva.) a) Thotfalwa, Thotfalw. (1467–1472: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott. – b) Touthfolu. (1294: Árpádk. új okmt. X. 164.) Poss. Toutfolu prope Soklous. (1345. és 1350 körül: Zichy okmt. II. 168. 443.) Totfalu. (1368: U. o. III. 354., 1410: gr. Zay cs. llt. P. V. 5., 1484: U. o. P. IV. 17.) Ma Nagy-Tótfalu k.-é., és Kis-Tótfalu é. Siklóstól. Utóbbi talán a Gyulai rokonság birtokában fölmerülő ily nevű helységnek felel meg. Thothfalwa. (1438: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 47.) Totfalw. (1443: U. o. VIII. 12.) – c) Tothfalu, Thothfalw. (1356: Kismart. llt. 32. C. 143.; 1392: Zichy okmt. IV. 491., 1407: U. o. V. 510., 1408: U. o. 554., 1430: Zsélyi lIt.) Thohfalu. (1398: Zichy okmt. V. 76.) Turfalu. (1400: U. o. 148.) Poss. Tothfalua máshol Tulohfalua. (1407: U. o. 521.} Pred Thothfalwa. (1501: Dl. 21061.) Mindig Krakkó (Karakó) vagy Emel és Zemel helységekkel együtt emlegetik, tehát a mai Baranyamegye ék. zugában keresendő.
Tótvölgy. Touthwelgh. (1287 Haz. oklt. 105., 1289: Kismart. llt. 32. A. 2.) Tothwelg. (1299: Haz. okmt. VI. 451.) Szár-Somlyó (Harsány) várához tartozott ez időben.
Tovarisovcz. Thouarisouch. (1447: Dl. 9330.) Podgorács városhoz tartozott.
Től. Theul. (1464: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 4.) Theyl. (1500: U. o. Gyulay. XI. 1.) A Győr nembeli Kéméndi cs. birtoka volt s Kéménd vidékén fekhetett.
Töttös. a) Theuteus. (1328: Dl. 24455.) Tuteus. (1341: Anjouk. okmt. IV. 175.) Theuteus. (1343: Zichy okmt. lI. 90.) Thewthes. (1408: Fejér, X. 4. 672–3.) Thythevs (1450: Zsélyi llt., 1478: Dl. 18154.) Ma Rácz-Töttös, Mohácstól dny. – b) Sacerdos de Tuteus capituli. (Páp. tiz.-lajstrom. 273.) Teuteus. (1397: Zichy okmt. V. 30.) Tewtews. (1397: U, o. 43.) A pécsi káptalané. Pécstől ny. esik. – c) L. Szent-Egyed a. – d) L. Bodrogmegyében.
Töviski. Thwysky. (1421: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea., 1428: Dl. 12001.) Poss. Thywysky. (1466: kölcsei Kende llt.)
Tuletinszut(?). Helyesen: Sziletincz. – L. ez alakban.
Turfalu. (Tulohfalva.) L. helyesen: Tótfalu néven.
Turol. (Turul.) Turul. (1237: Árpádk. új okmt. VII. 47., 1314–23: Koller, i. m. II. 333.) Terra Thurul. (1323: Anjouk. okmt. II. 67., 1329; Koller, i. m. II. 345. és Pécsi kápt. magán llt. f. XXXI. n. 3. a., V. ö. Páp. tiz.-lajstrom. 265. 276.) Részben a pécsi káptalané (préposté) volt. – Ma Torony, Siklóstól ény. felé
Turuskagalva(?). Póss. Thwrwskafalwa. (Hihetőleg ferdített helynév. 1489: Dl. 32009.) A Matucsinaiaké volt s Matucsina vidékén feküdt.
Udvard. Wdwarth. (1448: br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 32.) A Thyncz János baranyamegyei alispán előnevében fordul elő. Ma Mohácstól délre egy Udvar, és Pécstől délre egy Udvard nevű falut találunk.
Ug. Villa Wgh. (1287: Haz. oklt. 105., 1289: Kismart. llt. 32. A. 2.) Wg. (1299: Haz. okmt. VI. 451.) Hugli, Wgh. (Páp. tiz.-lajstrom., Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. I. 246.) Villa Wgh. (1349: Zichy okmt. II. 388.. 1453: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 1.) Hwk. (1465: U. o. Gyulay. 1X. 32.) Hwg. (1481: U. a. Gyulay. X.21.) 1289-ben Sz.-Margit tiszt. szentelt templommal. Az 1559. évi adólajstrom is ismeri még. (Vgh. – 2. l.) – Ortvay szerint pusztult hely Német-Bolytól nyugotra.
Ugzenaszeg(?). Poss. Wgzenazeg. (1403: Dl. 12821.) Veresmarttal együtt sorolják föl, mint az Óréviek birtokát (Meglehet, hogy Ug és Szénaszeg nevű két helység értendő. 1416-ban ugyanis Majszonnal együtt egy Zenazeg nevű birtokot is említenek. – br. Révay cs. llt. Gyulay. VI. 33.)
Ujfalu. a) Villa quedam nova (magistri Egidii de Bechey) prope Danubium existens – Kölked püspöki faluhoz közel. (1327: Zichy okmt. I. 300.) 1328-ban nevezett Imre és fiai azt állítják, hogy ez az új telepítvény nem «Laak», hanem «Wyfolu» nevet visel és «Feulduar»-hoz tartozik. (311 l.) 1329-ben és 1330-ban «poss. Wpfalw al. nom. Lak». (335. 34l.) 1331-ben szintén mint «Wyfolu seu Lak» – részben Kölkeddel határos. (371. U. o.) – b) Wyfalu (1441: Dl. 13615.) Bodonynyal együtt sorolják föl, 1494–9-ben mint (részben?) Soklós vár tartozékát. – c) Wyfalw. (1480: Dl 18391; 1498: Dl. 20718.) Wifalw. (? 1475: Koller, i. m. IV. 402.) Sellye, Kistelek sat. vidékén kereshetjük. – d) Poss. Wyfalw. (1320: Dl. 6667; 1497: Muz. llt.) A szekcsői Herczegeké volt; s úgy látszik, Mohácstól dk. Darázs vidékén feküdt. – e) Másként: Kis-Harkány. – L. Harkánynál. – f) Szigetvár tartozéka Lásd Somogymegyében. – g) L. Válus helység a.
Ujlak. a) Poss. Vylak. (1313: Zichy okmt. I. 145.) Bója, Nagyfalu és Harsány mellett feküdt. – b) Wylak. (1474: Kismart. llt. 45 D. 62.) Részben a Szentgáliaké volt. – Szigetvár vidékén feküdt, – c) Poss. Wylak – Conradi gubernatoris abbacie S. Martini s. montis Pannonie ad (poss.) Emen pertinens. (1407: U. o. 510.) A mai Vémend táján kereshetjük. (Pécsváradtól keletre.) – d) Wylak. (1468: Dl. 16636.) A Lothárd cs, előnevében. Tán az előbbiek varmelyikével ugyanegy.
Ujnép. Wynep. (1478: Dl. 18154; 1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1, n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – Rád és Csepely vidékén feküdt.
Ujvásár. Wywasar. (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) A megye dny. vidékén kereshetjük.
Urmán(d). L. Ormán(d) néven.
Urtelek. Vrthelek. Hurtelek. (1428: Dl. 12001.) Urthelek. (1514: Dl. 32638.) Szigetvár vidékén feküdt?
Uzja. Wzya, Wzia. (1472: Tört. társ. letét.) Matucsina kastélyhoz tartozott. Egy 1489. évi oklevél «Gazet»-re ferdíti. (Dl. 32009.)
Vadasa. Wadasa. (180: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.} Sellye vagy Sz.-Király vidékén feküdt. (V. ö. 1262: Árpádk. új okmt. VIII. 44.)
Vágy. L. Váty a.
Vaiszló. (Voiszló.) Terra castri Quazdi Woyzlou vocata. (1244: Árpádk. uj okmt. XI. 332.) Woyzlo. (1257: U. o. 436., 1346: Anjouk. okmt. IV. 588.) Terra Woyzlow iobagionum castri de Kuazth. (1267: Árpádk. új okmt. VIII. 169. – V. ö. Haz. oklt. 51. és 1292–5: Dl. 1359.) Poss. Vayzlo in districtu Ormankuz. (1267: Árpádk. új okmt. XI. 568.) Terra castri (István ifjabb királyé) Kowazdy Vayzlou. (Dl. 269.) Woyzlou. (1367: Dl. 5580.) Poss. Wayzlow et altera Wayzlow. (1391: Dl. 7694.) Interior Woyzlo. (1404: Dl. 8943.) Poss. Wayzlow, alább: villa Vayzlo. (1449: Dl. 14243) Wayzlo in districtu Ormankewz. (1475: Dl. 17653.) A nyúlszigeti apáczáké volt. – A megye dny. sarkában találjuk.
Vajdafalva. Waydafalwa. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Valenczia. Welenchya. (1407: Dl. 9330.) Podgorács városhoz tartozott.
Valenovcz. Valenuucz, Valenoucz. (1472: Tört. társ. letét.) Matucsina kastélyhoz tartozott.
Valkó. Walko sive Powlche. (1447: Dl. 9330.) Podgorács városhoz tartozott.
Válus. Poss. Wyfalw al. nom. Walws. (1468: Körmendi llt. Alm. V. fasc. 5. n. 74.) Mint a somogymegyei Battyániak birtoka Kercsenyével együtt merül föl, tehát a megye dny. sarkában kereshetjük.
Vandigovcz. (Vandekovcz.) Wandygowcz. Wandekowcz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Vapnenicza. Vapnenycho. (1407: Dl. 9330.) Podgorács városhoz tartozott.
Váralja. a) Varalya. (1378: Dl. 6504. 6876; 1392: Dl. 7767; 1392- 1406: Dl. 7765.) Kosvárához tartozott. 1506-ban és 1507-ben «Podgradya» néven Szombathely kastély tartozéka. (Dl. 21535. 21712.) – b) Waralya. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott. – c) Poss. Waralya. (1404. 1436: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 39., 1464: U. o. Bodrog. II. 4.) Warallya. (1500: U. o. Gyulay. XI. 1.) Vásáros hely, s a Győr nembeli Kéméndi és Gyulai (Pat-fi) cs. birtoka volt s Kéménd vidékén fekhetett. Kétségtelenül Kémed-Váralja értendő. 1404-ben ugyanis a Gyulaiak a miatt tettek panaszt a Kemediek (Kéméndiek) ellen, hogy ezek Kémeden a küzelmult zavaros időkben várat (fortalicium seu castellum) emeltettek, s ebből őket jogtalanul kizárták. (br. Révay cs. llt. Gyulay. VI. 8.) Kémed vár (castrum Kemed) különben már 1316-ban is áll. (Anjouk. okmt. I. 395:) – d) Waralya. (1472: Tört. társ. letét.) Matucsina várához tartozott. – L. különben Kőszeg helység és Váralja város a. is,
Varasd. Villa Varast. (1015–1158: Mon. Vatic. I. 4. 576.) Az 1542. évi adólajstromban «Warasd». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 49. l.) A pécsváradi apátságé volt. – Pécsváradtól k-é. találjuk.
Varjas. Waryas. (1511: Koller, i. m. V. 26.) A pécsi kispréposté volt. (1542-ben is.) – Szent-Király mellett délre találjuk.
Várkony. Villa Varkun, Warkun. (1015–1158: Mon. Vat. I. 4. 576., 1270–90: Árpádk. új okmt. VIII. 333., 1353: Anjouk. okmt. VI. 47., 1364: Zichy akmt. III. 249:) Varkon. (1387: Dl. 7287.) A pécsváradi konvent nemes jobbágyai lakták. – Pécsvárad mellett ék. találjuk.
Vásáros-Bója. L. Bója a.
Vásárosfalu. L. Somogymegyében.
Vasas. Vosos. (1270–90: Árpádk. új okmt. VIII. 333.) A pécsváradi apátságé volt. – Pécstől é. esik.
Vaskafalva. Vaskafalua. (1377: Dl. 6451.) Waskafalwa. (1409: Dl. 9607; 1418: Dl. 10678; 1422: Dl. 11168; 1430: Dl. 12304; 1468: Dl. 16633–7; 1472: Tört. társ. letét, 1489: Dl. 32009.) Csemeny m.-városhoz tartozott. – Ma – és már a XVI. század közepén is – Laskafalu, Dárdától é.
Vaskapu. Waskapu. (1352: Koller, i. m. III. 112.) Poss. Waskapw. (XVI. század elején: Orsz. Llt. Formularium. Kolosmon. pag. 45.) Ma puszta Ocsárd metlett, Pécstől d.-dny.
Vatvölgye. Wathuelge. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Váty. (Vágy.) Sagittarii de Wagh. (1279: Fejér, V. 2. 491.) Nobiles de Nogwagh. (1330: Anjouk. okmt. II. 470.) Sacerdos ecclesie de Nogwaygh. (1363: Muz. llt.) Nagwagh. (1406: Zichy okmt. V. 444.) Wath. (1428: Dl. 12001; 1436: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) Naghwath. (1478: Dl. 18020; XV. század: Pécsi kápt. orsz. llt. Miscellanea.) Nagwagh, Wagh. (1478: Dl. 18020.) Nagwath, Wath. (1491: Pécsi kápt. orsz, llt. Miscellanea.) Az 1542. évi adólajstromban «Naghwath». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 12. l.) Köznemeseké volt; 1491-ben parochialis egyházát említik. – Ma Nagy-Váty, Szigetvártól k.
Vég-Bala. L. Bala a.
Vegág. Wegag. (1449: Zsélyi llt.) Wegagh. (1466: Kismart llt. 45. 1. 169., 1468: Dl. 16636.) Az 1542. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 88. l.)
is ismeri. – Szigetvártól ék. felé, Gyűrűfű, Hertelend, Ibafa sat. táján kereshetjük.
is ismeri. – Szigetvártól ék. felé, Gyűrűfű, Hertelend, Ibafa sat. táján kereshetjük.
Vejk. (Vék.) Veyk. Weyk. (1227: Árpádk. új okmt. VI. 441., 1296: Dl. 1448; 1330.,1341: Anjouk. okmt. II. 489., IV. 129., 1347: U. o. V. 87., 1350: U. o. V. 388., 1426: Dl. 5825.) Veyky. (1342: Zichy okmt. II. 49. Nemesi névben.) Week. (1396: Dl. 8164. 8174; 1471: Dl. 17272.) Solucio navalis in fluvio Crasso in poss. Wek tempore vindemiarum. (1424: Dl. 11537; 1425: Dl. 11607.) Poss. Week. (1443: Dl. 13721; 1481: Dl. 18481.) Wek. (1468: Dl. 16636–7; 1470: Dl. 17095.) Sz.-György tiszt. szentelt egyházát 1350-ben említik. A XV. században Bodolához, s ezzel együtt Valpó várához tartozott. – Bodol(y)a és Karancs szomszédságában feküdt.
Vejte. Poss. Weythe. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – Siklós vidékén feküdt.
Vejti. Veychy. (1404: Dl. 8943.) Weythy. (1449: Dl. 14243; 1478: Dl. 18020.) Részben a pécsi káptalané volt. – Vaiszlótól délre esik.
Velencze. L. Venécze alakban.
Velim. (Velin. Velén.) Welen. (1262: Árpádk. új okmt. VIII. 45.) Velim, máskor: Bolim. (1397: Zichy okmt. V. 43.) A pécsi káptalané (az őrkanonoké). – Ma Velin (Velény), Szent-Királytól d.
Velye. Welye. (1407: Dl. 9330.) Podgorács városhoz tartozott.
Velyerovcz. (Velyarovcz.) Welyerowcz. Welyarowcz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Venécze. Venecze poss. (1478: Dl. 18154.) Welencze. (1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. – A Dráva vidékén (Siklóstól dél felé) fekhetett. (L. Venencze a. is.)
Venencze. Poss. Venenche. (1486: Dl. 19188.) A Poboriak volt birtokai közt sorolják föl, s ezért Egerszeg, Kis-Dér sat. vidékén (Vaiszlótól) ék. kereshetjük s úgy látszik, nem azonosíthatjuk a Garai-féle 1478. évi Venéczé-vel. (L. ott.)
Ventye. Venche. (1370: Dl. 6829.) Venchie, Venthe. (1391: Dl. 1622. 1624.) Venthye. (1417: Dl. 10549; 1481: Dl. 18481.) Részben Bodol(y)a m.-városhoz tartozott, s ennek vidékén feküdt.
Veres-György-falva. Verusgyurgfalua. (1397: Dl. 8214.) Virisgurgfalua. (1397: Dl. 8401.) Valpó várához tartozott.
Veresmart. Plebanus de Veresmorth. (1320: Dl. 6667.) Villicus de Wresmorth. (1341: Anjouk. okmt IV. 130.) Werusmorth. (1347: U. o. V. 89.) Weresmarth. (1403: Dl. 12821; 1494–7: Muz. llt.) Ma Vörösmart, Baranyavártól keletre, a Duna mellett.
Vermes. (Vermös.) Wemus. (! 1346: Anjouk. okmt. IV. 588.) Vermes. (1347: U. o. V. 41.) Beremus. (1347: U. o. 67.) A nyulszigeti apáczáké volt. – Vaiszló, Hirics, Luzsók, sat. vidékén feküdt.
Verp(e)létfalva. (Verpelédfalva.) Verpeledfalwa. (1454: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 14.) Werplethfalwa. (1478: Dl. 26015.) Baranyamegyei nemesek nevéből ismerjük.
Versend. Wersund. (1276: Haz. okmt. VI. 224. Iobagiones castri (de Barana) de Wersend. (1288: U. o. 339.) Andreas de Versend nobilis iobagio castri de Baranya. (1340: Kismart. llt. 47. I. 11.) Poss. Versend. (1400: Zichy okmt. V. 213., 1443: Győri kápt. magán llt. Cimeliotheca. II. n. 24. a.) Versend. (1428: Dl. 12001; 1478: Dl. 18058.) Felsewersend. (1477: Dl. 17906.) Mohácstól nyugatra találjuk.
Vertege(j). (Vertigye. Vertigyej.) Wertegey. (1322: Anjouk. okmt. 1I. 56.) Paulus Kaba de Zozkwertigyee. (1472: Dl. 17340.) Werthege. (1478: Dl. 18020.) Az 1542. évi adólajstromban «Pethnewertyke» (a Pethne családé) és «Pwlyakwertyke». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 32. l.) Ma Sós-Vertike, Sellye mellett délre.
Veszer. Wezer. (1506: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 74.) Az 1542. évi adólajstrom is ismeri. (Orsz. Llt. conscr. dical. 27. l.) Siklóstól ény., Kis-Dér vidékén feküdt.
Vidakavocz. Wydakauoch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Vidosfalva. (Vidusfalva.) Vidusfalua. (1404: Dl. 8943.) Wydwsfalwa. (1478: Dl. 26015.) A megye déli vidékén kereshetjük.
Vihovcz. Wyhowcz, Wohowcz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Világosvár. Poss. Welagoswar. (1474: Kismart. llt. 45. D. 62.) Részben a Szentgáliaké volt; Szigetvár (Zsibót) vidékén kereshetjük.
Vilakcsa. Wylakcza. (1496: Jászói llt. f. 23. n. 27.) Wylakcha. (1506: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 74.) 1496-ban a lipóczi Keczereké. Ugy látszik, a mai Illocska értendő alatta, Baranyavár közelében nyugatra.
Vil(l)ámtelke. Villa Korpona alio nomine ad presens Vylamteleke nominata, circa villas Dersfalva et Fenekfalva. (1340: Anjouk. okmt. IV. 22.) A megye dk. vidékén feküdt. (Villánynyal nem látszik azonosnak.)
Villyám. (Villyán.) Villa Villiam. (1352: gr. Zay cs. llt. C. 16.) Wyllyan. Wylyan. (1426: Zsélyi llt., 1421: gr. Zay cs. llt.) Wylyam. Wyllyam. (1435: Dl. 12739; 1436: Dl. 12859; 1452: gr. Zay cs, llt. C. 15., 1478: Dl. 18057.) Vilyan, Vylyan. (1465: gr. Zay cs. llt. C. 17.) A Villyániaké s részben a Garaiaké volt. – Ma Villány, Siklós mellett k.-é.
Virágos. (Virágosberek.) Wylagusberuk. (1289: Kismart. llt. 32. A. 2.) Vyragos. (1388–1406: Dl. 7388.) Wyragos. (1405: Zichy okmt. V. 400.) Szár- Somlyó, majd Harsány várához számítják. – Siklóstól k.-é. esik.
Viszló. (Viszla.) a) Vyzlau. (1313: Anjouk. okmt. I. 305.) Baranyawyzlo. (1403: Kismart. llt. 45. A. 11.) Baranyawyzlow. (1403: Dl. 9144.) Wyzla. (1474: Dl. 17516.) Baronyawyzlo. (1478: Dl. 26015.) Baranyawyzlo. (1506: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 74.) Ma Viszló, Siklóstól ny.-é. – b) L. Somogymegyében.
Viz-elő. (Viz-elvi.) Wyzelwy. (1494: Dl. 20235–6.) Wyzewlew. (1503: gr. Zay cs. llt. A. 53.) Nagyfaluval, Szántóval, Harsánynyal sat. együtt emlegetik.
Vizlak. (Viz-Lak.) L. Lak helység a.
Vkojovcz. Wkoyovch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott. – Ma Vukojevczi, Nasicze mellett keletre. (Verőczemegyében.)
Vlazenyak. Wlazenyak. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Vohovcz. L. Vihovcz alakban.
Vokmérfalva. L. Somogymegyében.
Vosztiarovcz. Wostiarouch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Vörösfalva(?) Wrosfolua. (1289: Kismart. llt. 52. A. 2.) Szár-Somlyó várhoz tartozott; a mai Vörös pusztának látszik megfelelni, Nagyfalu és Beremend között.
Vrasinfalva. Wrasynfalwa. (1506: Dl. 21535; 1567: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Zagajcz. Zagaych. Zagaycz. (Nemesi névben és előnévben, 1428: Dl. 12001; 1457: gr. Zay cs. llt. D. 39.) Zagaycz poss. (1464: Dl. 15938.) Zagaycz. (1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272; 1481: Dl. 18482.) Részben Valpó várához tartozott. – Zagajcze nevű pusztát ma is találunk Valpó közelében ny.-é. (Verőczemegyében.)
Zaknicza. Poss. Zaknycza. (1457: gr. Zay cs. llt. D. 39.) A Marótiaké volt s úgy látszik, Zagajcz (l. ezt) vidékén feküdt.
Zala. Zala poss. (1308: Anjouk. okmt. I. 144., 1347: U. o. V. 87., 1424: Muz. llt.) A Karassó mentén Csabagatával, Bodolával és Sepsével együtt szerepel. 1424-ben Bodola tartozéka.
Zalánta. L. Szalánta alakban.
Zaláta. Terra Zalata in comitatu de Baranya iuxta fluvium Draua. (1322: Anjouk. okmt. II. 56) Zalata. (1435: Dl. 12739.) Zalatha. (1436: Dl. 12859; 1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Soklós várához tartozott. (1494–9.) – Vaiszlótól dny. találjuk, közel a Drávához.
Zantek. Zanthek. (1389: Zichy okmt. IV. 553.) A pécsi püspöké volt. – Mohács vidékén feküdt.
Zaparcza. Villa Zapercha. (Helyesen 1251: Haz. okmt. VI. 5.) Zaparcza. (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) Sellye vidékén feküdt.
Zarkand(i). (Zárkánd.) Zorkandi. (1330: Körmendi llt. Alm. V. 6. 119.) Zarkand. (1406: gr. Erdődy cs. monyorókeréki llt. Pesty más. után; 1471: Dl. 17272; 1472: Tört. társ. letét, 1503: Dl. 29350; 1507: Dl. 21733.) Nemesek nevéből ismerjük. – A megye d.-dk. zugában feküdt?
Zatnicza, (Zatinoza, puszta.) a) Pred Zathnicza, Zathincza és pred. Kyszathnicza. (1467–72: Füzy cs. llt.) A szeglaki kastélyhoz tartozott. – b) Zathnycza. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott. – Meglehet, a szeglaki kastélyhoz tartozott Zatnicza pusztának felel meg ez is. Kétségkívül annak táján feküdt.
Záton(y). Zathon. (1378: Dl. 6504. 6876; 1467: Füzy cs. llt) A szeglaki kastélyhoz tartozott.
Zebegény(-monostora). (Zebeden). Terra monasterii de Zebeguen. (1278: Zichy okmt. I. 40.) Monasterium Zebeden. (1313: U. o. 145.) Monasterium de Scybigiun. (1322: U. o. 210.) Abbas monasterii B. Mychaelis Archangeli. (1346: U. o. lI. 186.) Poss. Zebegenmonustura. (1360: kölcsei Kende cs. llt.) Poss. Zebegynmonustura. (1370: U. o.) Monasterium Zebegen. (1392: Dl. 10755; 1394: Zichy okmt. IV. 568.) Abbas de Zebegen. (1450: Zsélyi llt.) Monasterium S. Michaelis Archangeli de Zebegen ordinis S. Benedicti. (1483: Koller, i. m. IV. 432.) Sz.- Mihály árk-angyal tiszteletére szentelt benczés apátsággal. – Ma Szebény, Pécsváradtól kd. (V. ö. 1366: gr. Károlyi llt. I. 264.)
Zehi. Szechy. (1475: Koller, i. m. IV. 102.) A mai Zehi pusztának felel meg, Vaiszlótól délre, a Dráva mellett.
Zelcsincz. (Zelcsinicz.) L. Szulcsin és Szelcsincz helységek a.
Zelefalva. Zelefalwa. (1425: Dl. 11610.)
Zemefalva. L. Poroszló helységnél.
Zemel(y). L. Szemel(y) alakban.
Zenge(-halma). (Zemgyő.) Zenkge. (1450: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 2.) Poss. Zengehalma. (1495: Dl. 20357.) Zemgyew. (1497: Muz. llt.) Úgy látszik ugyanegy helység értendő. A szekcsöi Herczegeké volt; hihetőleg Baranyamegyében, a mai Batina, Herczeg-Szőllős sat. vidékén feküdt.
Zenyesevcz. Zenyesewcz. (1506: Dl. 21535; 1507: Dl. 21712.) A szombathelyi kastélyhoz tartozott.
Zepse. L. Sepse alakban
Zerdilovcz. Zerdilouch. (1407: Dl. 9330.) Nekcse várához tartozott.
Zerek. L. Zörök a.
Zo(l)k. (Zók). Zolk. (1378: Muz. llt.) Zook. (1478: Dl. 18020.) Ma Zók néven Szent-Király szomszédja kelet felé.
Zomor-réve. L. Szomorfalva a.
Zörök. Via de Rew ad Zerek ducens. (1430: Dl. 12304.) Zewrewk. (1449: Dl. 14246.) Zerek. (1472: Tört. társ. letét) Zewrek. (1489: Dl. 32009:). Tárda (Dárda), Keskend sat. vidékén feküdt, s a tárdai (cseményi) uradalomhoz tartozott.
Zulcsin. L. Szulcsin alakban.
Zsálmány. Villa Salman. (1257: Árpádk. új okmt. XI. 436.) Vaiszlóval volt határos.
Zsebeháza. L. Sebeháza alakban.
Zsibolt. (Zsibold.) Poss. Sybolth. (1330: Anjouk. okmt. II. 469., 1403: Kismart. llt. 45. A. íl., 1413: U. o. 45. B. 21.,, 1429: U. o. 47. Z. 14., 1470: U. o. 45. C. 46., 1473: U. o. 45. C. 48., 1474: U. o. 45. D. 62.) Sybold. (Páp. tíz.-lajstrom. 293. l., 1402: Dl. 8705; 1424: Kismart. llt. 45. B. 28.) Részben Szigetvárhoz tartozott. – Ma Zsibót, Szigetvár mellett ék. Somogymegyében: (Az 1542. évi adólajstrom is Baranyamegyéhez számítja. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 8. l.)
Zsiger. (Zsigör.) Nobiles de Sygur. (1270–90: Árpádk. új okmt. VIII. 332.) Syger. (1368: Zichy okmt. III. 362.)
Zsitk. (Zsidk.) L. Sitk alakban.
Ősszesen: 922 helység.
