VÁROSAI:
VÁROSAI:
Babarcz. Boborc. (1016–1158: Mon. Vat. 1. IV. 576.) Villa Baborch. (1325: Zichy okmt. I. 269.) Posa. Babarch. (1354: Anjouk, okmt. VI. 227., 1408: Zichy okmt. V. 559.) Cives de Babarcz. (1474: br. Révay cs. llt. Gyulay. X. 8.) Vásáros hely volt már 1408-ban. Földesura a pécsváradi konvent. Mohács mellett ny-é. találjuk.
Bajcs. Villa Boych. (1283: gr. Zay cs. llt. P. V. 4.) Prior ecclesie omnium sanctorum de Boych et frater … ordinis fratrum heremitarum. de ordine S. Augustini. (1289: U. o. P. V. 1.) Conv. claustri Omn. Sanctorum de Baych. (1360: U. o. P. V. 2.) Claustr. in Bohych. (1457: U. o. P. V. 9.) Claustrum omnium sanctorum in opido Baych. (1462: U. o. C. 17.) Claustrum in Baych. (1474: U. o. P. V. 12., 1476: U. o. P. V. 13., V. 14.) Claustrum in Baycz. (1476: U. o. V. 15.) Claustrum ord. fratrum heremitarum S. Pauli Baych vocatum(!) prope oppidum Soklos. (1484: U. o. P. IV. 17.) A Gyula fia Miklós ispán által Minden Szentek tiszt. emelt templommal és pálos kolostorral. – Siklós vidékén feküdt. (Siklós város részei értendők?)
Baranyavár. (Baronyavár. Baranya.) Villicus de Baranavar. (1341: Anjouk. okmt. IV. 130.) Michael officialis et tributarius de Baranyauar vicesgerens David casteliani de Harsan. (1380: Zichy okmt. IV. 149.) Poss. Baranauar. (1388–1406: Dl. 7388.) Baranyawar. (1405: Zichy okmt. V. 400., 1412: Dl. 9969.) Baranya. (1405:Zichyokmt.443.)Baronyawar. (1469: Dl. 32365;1472: Dl. 17367.) Opidum Baranyawar. (1474: szentmiklósi Pongrácz cs. llt.) A XIV. század végén és a XV. elején Harsány várához tartozott s mint ilyen ez időben a Kórógyiak birtoka volt. Később, hogy benne szintén a Kórógyiak kastélyt építettek, külön uradalommá vált. Gáspár, az utolsó Kórógyi elítéltetvén, Baranyavárt kastélyával együtt a Rozgonyiaknak adta a király; de csak rövid időre, mert Gáspár kegyelmet nyervén e birtokát is visszakapta. Hogy azonban a törökök elleni harczban elesett, Baranyavárt nádasdi Ungor Jánossal monoszlai Csupor Miklós kapta, (s bírta pl. 1472-ben is) a mi ellen a Rozgonyiak nem is késtek tiltakozni. {1472.) Pár év muiva azonban Csupor is fiumaradékok nélkül halván el, e várost és kastélyát dengelegi Pongrácz János nyerte el, szintén kir. -adományban. Vámját többször említiti. 1474-ben hozzátartoztak Karancs (m.-város) és Keresztes falu. – Mohácstól délre találjuk. (V. ö. Baranyavár a. is, a várak közt.)
Beremen. Beremen. (1281: Haz. okmt. VII. 176., 1326: Anjouk. okmt. II. 263., 1349: U. o. V. 280., 1389: Dl. 7533; 1399: Dl. 8613; 1433: Dl. 12530; 1454: Dl. 12770. és 24541.) Bereminy. (Nemesi névben. 1345: Zichy okmt. II. 155.) Bermen. (Mátyás kir. korában. Koller, i. m. IV. 448.) Oppidum Beremen. (1463: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 36.) 1389-ben a Kórógyiak kapták kir. adományul. – Övék pl. 1463-ban is. (V. ö. a pécsi káptalan a.) Ma Beremend, Siklóstól dk.
Bodol(y)a. Budula. (1296: Dl. 1448.) Poss. Budula ubi est ecclesia in honore S. Marie edificata. (1308: Anjouk. okmt. I. 144. – V. ö. 1347: U. o. V. 87.) Bodyla. (1330: U. o. II. 494:) Bodolya. (1370: Dl. 5825; 1422: Dl. 11211.) Bodola. (1390: Dl. 7632; 1392: Dl. 7807; 1422: Dl. 11232; 1424: Dl. 11537; 1425: Muz. llt. és Dl. 11607; 1428: Dl. 12001; 1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17272; 1479: Dl. 18195.) Opidum Bodola. (1481: Dl. 18481; 1494: gr. Zay cs. llt. Pesty okl. más. nyomán.) Eleinte a Bodol(y)aiaké volt, kik 1392-ben heti-vásár-jogot is nyertek számára; később, a Bodolai Péter hűtlensége következtében (1422-ben zálog, 1424-ben pedig kir. adomány czímén) a Marótiak birtokába jutott, kik aztán valpói uradalmukhoz kapcsolták. 1481-ben (a Marótiaknak magvuk szakadván) vingárti Geréb Péter és Mátyás kapták kir. adományul. A Gerébek bírták aztán pl. 1494-ben is. – 1424-ben «heti és országos vásárok, kastélyok és erősségek» járnak vele (s ezért Bodolát már ekkor bízvást a mező-városok közé igtathatjuk), továbbá szüreti révek Kisfaludon és Véken a Krassó folyón, valamint a következő helységek, ú. m. Peterd, Lehevcz, Páli, Vék, Bogád, Kisfalud, Rászló és Csobagata, valamint Szőllős, Alsó-Már(o)k, Felső-Sepse, Réksas, Perdincz, Bán, Elk(u), Zala, Puszta-Rékas, Pirics, Szondocs és Penna részei; 1481-ben pedig Páli, Lehevcz, Sepse, Vék, Kisfalud, Pilics (Pelics, Perics), Rászló, Csobogata, Csuza, Peterd, Bán, Rékas, Puszta-Rékas, Pergelincz, Kopács, Darócz, Csáma, Lippó, Sz.-Márton, Márok helységek, valamint Ventye, Csát, Abony, Lős és Sz.-Demeter részei. – Ma Bodolya, Mohácstól dél felé.
Csapa. L. Csapa m.-város a. Valkómegyében.
Csele(j). Predium Chelei. (1266: Dl. 604: Fejér, IV. 3. 315.) Poss. Cheley. (1333. 1339: Anjouk. okmt. III. 32. 524.) Feisechele. (1388: Dl. 8004.) Fetcheley, Nagcheley. (1391: Dl. 7694.) Nagchele. Kis Chele. (1395: Dl. 8079.) Poss. Cheele (Chele) a parte possessionis Mohach. (I434. 1436: Dl. 12693. 12645. 12862.) Cheley. (1437: Dl. 13066.) Chele. (1437: Dl. 13061; 1463: Dl. 15876; 1492: Dl. 19893.) Oppidum Chele. (1475: Dl. 17656; 1478: Koller, i. m. IV. 413.) Felchele, Chele poss. (1478: Dl. 18087.) A Kalán nembeli Nána ispán adományából 1266 óta a nyúlszigeti apáczáké volt, még pedig ugy Kis- vagyis Felső-Csele(j) falu, mint Csele(j) vagyis Nagy-Csele(j) m.-város. – Ma a Cselle patak és a csellei malom őrzi nevét, Mohács mellett északra.
Csemén(y). (Csimény. Csiminy.) Chymen. (1323: Kismart. llt. 47. L. 4.) Chimin, Chumyn. (1398: Zichy okmt. V. 70.) Chumen. (1402: U. o. 295.) Chemen. (1409: Dl. 9607; 1418: Dl. 10678; 1422: Dl. 11168; 1426. 1445 Zsélyi llt., 1430: Dl. 12304; 1468: Dl. 16636–7; 1469. 1472: Tört. társ. letét., 1489: Dl. 32009.) Opidum Chemen. (1427–30: Dl. 11939.) Sz.-György tiszt, szentelt egyházzal. A XV. század elején a Cseményiektől és cseményi Saláp-októl a Garaiak szerezték meg. 1468-ban a Marótiak kezén találjuk; 1469 óta pedig a Matucsinaiakén. (1472-ben és) 1489-ben hozzátartoznak Kácsfalva, Gyümölcsény, Vaskafalva, Mihálykereke, Koha, Kálnás, Ölyves, Zörök, Tárda, Melegal, Szigetfalu és Szilszög. (1472-ben azonban Tárda, Zörök vagy Zerek, Szigetfalu és Melegal még külön uradalmat alkotnak.) Ma Csemény néven puszta, közel a Drávához, a megye dk. zugában.
Dano(l)cz. Villa Donouch. (1269: Zichy okmt. I. 20. és Kismart. llt. 47. S, 2.) Forum ville Danouch. (1296: Dl. 1448.) Via de Danoch ad Harsand – Lippó vidékén. (1339: Zichy okmt. I. 557.) Hospites de Danouch: (1341 Anjouk. okmt. IV. 130.) Poss. Danouch, Donoch. (1341: Kismart. llt. 35. A. 4 – V. ö. U. o. 1351: 32. C. I20.) Civitas Danolch. (1351: Haz. okmt. V. 125.) Via per quam de villa Danouch veniretur Waradinum. (1367: Zichy okmt. III. 334., 1380: U, o. IV. 162.) Poss. Danoch. (1378: U. o. III. 458., 1401: U. o. VI. 236.) Forum comprovinciale in poss. Danolch. (1377: U. o. IV. 29. – V. ö. 1384: U. o. IV. 286.) Via magna qua itur in Donowch. (1449: Kismart. llt. 96, f. 3. n. 22.) Via de opido Danouch versus villam Baranyawar – Lak vidékén. (1412: Dl. 9969.) Danoch. (1450: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 2.) Opidum(?) Danocz. (1494: Muz. llt. – V. ö. 1495: Dl. 20357.) A szekcsői Herczegeké volt már 1341-ben s később is az egész XV. század folyamán. 1450-ben 104 jobbágy-portát írtak össze benne. – Baranyavártól ék. felé, a mai Csuza, Herczeg-Márok és Kisfalud helységek vidékén kereshetjük.
Egyházas-Lippó. L. Lippó m.-városnál.
Egyházas-Valpó. L. Valpó m.-városnál.
Eszék. L. Valkómegyében.
Fel-Szekcső. L. Szekcső város a.
Felső-Lippó. L. Lippó m.-városnál.
Felső-Mohács. L. Mohács városnál.
Fünfkirchen. L. Pécs néven.
Garé. (Gara.) Poss. Garee. (1329: Pécsi kápt. magán llt. f. XXXI. n. 3a., 1378. 1383: Körmendi llt. Himfyana, n. 745.) Gara. (1336: Anjouk. okmt. III. 277.) Opidum Gare. (1446: Körmend, i. h. n. 466.) A döbrentei Himfieké volt már 1378-ban. (Előbb a Nekcseieké.) 1446-ban ugyanezek követelik vissza a Héderváriaktól, a kiknek elődeik elzálogosították. – Siklóstól ény, találjuk.
Karancs. Karanch. (1357: Anjouk. okmt. VI. 588., 1390–9: Dl. 7640; 1426: Dl. 6826; 1428: Dl. 12001; 1433: Dl. 12530; 1443: Dl. 13721; 1469: Dl. 32366; 1476: szentmiklósi Pongrácz cs. llt.) Opidum Karancz. (1468: Dl. 11636–7.) Baranyavárral egyenlő sorsa volt. (L. ott a városok között.) – Ma Karancs, Dárdától északra.
Laskó. Terra eeclesie Saxardiensis Logcho. (1264: Arpádk. új okmt. VIII. 87.) Lusko. (Páp. tiz.-lajstrom. 295.) Opidum Lazko. (1455: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 27. és Gyulay VI. 30.) Lasko. (1471: Török. Magy. Prímása. Oklt. 79. l., 1474: Körmendi, llt. Himfyana, n. 664.) A szekszárdi apátságé volt. – Ma Laskó, a megye dk. zugában, Dárda közelében.
Lippó. Lypow. (1274–1371: Dl. b361.) Poss. Lippo – Sároggal határos. (1338: Zichy okmt. 542.) Lyppo. (1399: Dl. 8613; 1472: Dl. 1767; 1481: Dt. 18481.) Poss. Eghazas Lyppo. (1424: Dl. 10921.) Alsolyppo, Felseu Lyppo. (1438: U. o.) Oppidum Lippo. (1465: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 5. és 6.) Felselyppo. (1467: gr. Zay cs. llt. D. 46.) Egyházas- vagy Felső-Lippó a XIV. század végén a Marótiak kezére került; Alsó-Lippó a Lippóiaké- volt. Utóbbiban 1438-ban templom állt, Sz.-Lőrincz tiszteletére. Lippó m.-város alatt inkább a Maróti-féle rész értendő. – Ma Lipova, Mohácstól dny.
Mohács. Mohach. (1093: Dl. 3200.) Hospites de villa Mohach. (1333: Anjouk. okmt. III. 32.) Comes de Mohach – azaz a pécsi püspök ispánja, tisztje. (1394: Zichy okmt. IV. 549.) Civitas Mohach. (1448: U. o. V. 659, és Dl. 9412.) Cives de Mohach. (1412: Dl. 9854. Opidum Mohach. (1436: Dl. 12693. 12645. Poss. Mohaach. (1436: Dl. 13281.) Fel Mohach. (1478: Dl. 18068.) Szent-László király adományozta a pécsi püspökségnek, mely ez óta szakadatlanul bírja. – A Duna mentén találjuk.
Nagy-Csele(j). L. Csele(j) m.-városnál.
Nagyfalu. Nogfalw. (1268: Árpádk. új okmt. XI. 575., 1294: Dl. 1387. és Árpádk. új okmt. XII. 654., 1313: Zichy okmt. I. 145., 1364: Dl. 5318.) Nogfolu. (1327: Zichy okmt. 301.) Hospites et populi nostri (regis) de Naghfalu. (1387: U. o. IV. 328.) Poss. Nag(h)falw. (1388: Dl. 7388; 1413: Dl. 10089; 1478: Dl. 18020; 1484: Dl. 19000; 1486: Dl. 19187; 1487: Dl. 19305; 1494: Dl. 20235–6; 1503: gr. Zay cs. llt. A. 53.) Opidum Naghfalw. (1492: Dl. 19893.) Eleinte (1294.) a Kökényes nembelieké; később Harsány várához tartozott (már a XIV. század második felében), s állandóan a megyei törvénytevő gyűlések székhelye volt. (L. Harsány vár és helység a. is.) Siklós közelében kd. találjuk.
Nekcse. (Nekcsa.) Nekche. Fluvium Nekche. (1228: Haz. okmt. VIII. 25.) Poss. Nekcha. (1310: Anjouk. okmt. I. 211., 1329: Dl, 33577; 1878: Dl. 6876.) Nekche. (1311: Anjouk. okmt. I. 242; 1312: U. o. 276., 1329: Dl. 33577; 1367: Dl. 33616.) Opidum Nekche. (1403: Dl. 9114; 1407: Dl. 9317, 9330.) Civitas Nekche, Nekchee. (1448: Fejér, X. 4. 672–3.) Az Aba nembeli Nekcseieké már I. Károly király uralkodása előtt. Különben egyforma sorsa volt Nekcse várral (l. ott), melynek aljában feküdt. – Ma Nasicze, Verőczemegyében, Valpótól dny. (V. ö. Smičiklas, i. m. 8. l.)
Pag(a)rács. L. Po(d)gorács néven a városok közt.
Pécs. Quinqueecclesie. (1183: Árpádk. új okmt. Vl. 148.) Ecclesia B. Petri Quinqueeeclesiis. (1227: U. o. 441.) Fratres predicatores de Quinqueecclesiis. (1285: U. o. IX. 436.) Capitulum maioris ecclesie Quinqueecclesiis. (1297: Haz. oklt. 158.) Cives de Peech. (1297: U. o. 169., 1345: Anjouk. okmt. IV. 481 Eccl. B. Bartholomei. (1324: Koller, i. m. II. 336.) Prepositus, canonicus etc. ecclesie S. Jobannis Baptista de Castro Quinqueecclesiensi. (1336: Haz. okmt. I. 488., 1349: U. o. II. 385., 1441: Dl. 13645.) Sacerdos B. Bartholomei de civitate. Ecclesia Omnium Sanctorum. De Sancto Benedicto de civitate. (Páp. tiz-lajstrom. 236. l.). Sacerdos Omnium Sanctorum de civitate. Sacerdos. de S. Benedicto … cum canonia. (U. o. 274.) Sacerdotes ecclesie B. Bartholomei. Sacerdos de civitate S. Benedicti. (U. o. 285. l.) Canonici de sastro S. Johannis (U. o. 291. l.) Camera (regalis, lucri camere) in Quinqueecclesiis. (1343: Anjouk. okmt. IV. 349.) Civitas Quinqueecclesiensis. (1353: U. o. 90., 1375: Dl. 6295; 1376: Dl. 6388; 1387: Dl. 7243. 7244; 1417: Dl. 10649; 1424: Dl. 11600; 1463: Dl. 36640; 1497: Haz. okmt. V. 388.) Studium generale in civitate Quinqueecclesiense. (1367: Fejér, IX. 4. 66. 69.) Hospitale pauperum S. Elisabet Quinqueecclesiense. (1393: Koller, i. m. III. 210.) Ecclesia domus S. Francisci ordinis fratrum minorum Quinqueecclesienis. (1401: U. o: III. 226.) Hospes civitatis Quinqueecclesienis de vico Molomseg. (1402: Dl. 33535.) Claustrum B. Francisci in civitate Quuinqueecclesiensi habitum. (1409: Zichy okmt. V. 582.) Plebanus ecclesie s. regis Stephani in Quinqueecclesiis. (1449: Koller, i. m. III. 300.) Capella deputata B. Maris V. de castro Quinqueecclesiensi. (1412: Dl. 9933.) Judex iurati ceterique cives civitatis Quinqueecclesiensis. (1424: Dl. 11500.) Eccl. cathedralis S. Petri de Quinqueecclesiis. (1432: Fejér, X. 7. 436.) Fünfkirchen. (Levél Bécs városához, zöld viaszba nyomott szép pecséttel. – Bécs város llt. 1445. év 12/6.) Claustrum S. Ladislai regis civitatis Quinqueecclesiensis ordinis S. Marie dei genitricis fratrum de monte Carmeli. (1449: Koller, i. m. IV. 283. – V. ö. 1462: U. o. 251. és 282. l.) Conventus. Sanctimonialium claustri S. Spiritus de suburbio civitatis Quinqueecclesiensis. (1461: Koller, i. m. IV. 80.) Prepositura minor Quinqueecclesiensis collegiata videlicet
ecclesia B. Johannis Bapt. de castro Quinqueecclesiensi. (1463: Dl. 35640.) Claustrum S. Ladislai regis in civitate Quinqueecclesiensi. (1464: Koller, i. m. IV. 249. l.) Priorissa et conventus monasterii S. Spiritus extra muros Quinqueeclesiensis ord. fratrum predicatorum. (1470: Koller, i. m. IV. 173.) Plebanus S. Bartholomei, S. Benedicti et Omnium Sanctorum de civitate Quinqueecclesiensi. (1471: Pannonh. főapáts. házi Ilt LVIII. Nn.) Datum Quinqueecclesiis in nostro palacio episcopali. (1480: Dl. 14703. Zsigmond pécsi püspök levelében.) Magistri hospitalis Quinqueecclesiensis. (1494: Engel, i, m. 28. l.) Hospitalis Quinqueecclesiensis., Capella B. Virginis in castro Quinqueecclesiensi. (1495: U. o. 143.) Moniales Quinqueecclesienses. (1494–5: U. o. 28. és 143. l.) Capella deaurata B. Maris Virginis. ad latus ecclesie kathedralis B. Petri apostoli fundatae. (1503: Pécsi kápt. magán llt. f. XXXI. n. 4. L. P.) Basilica deaurata ad latus ecclesie in honore dive regine Benedicte fundate. (1503: U. o. n. 5. és Koller, i. m. IV. 511.) Parochialis ecclesia S. Bartholomei Quinqueecclesiensis. (1506: U. o V. 17.) Prepositus collegiate ecclesie B. Johannis Baptistae in castro Quinqueecclesiensi fundatae. (1511: U. o. 26.) – Conventus fratrum predicatorum in clauatro S. Thome martiris in civitate Quinqueecclesiensi. (XVI. század elején: Orsz. Llt. Kolosmon. Stylarium, pag. 56.) Szent István királytól Szent-Péter apostol nevére alapított püspökséggel, káptalannal és székes-egyházzal, mely a Bold. Szűz tiszteletére épült aranyozott kápolnájával vagy bazilikájával együtt – a várban állt. Ugyanitt találjuk a XIV., XV. és XVI. században, jelesül 1511-ben is a Keresztelő Sz.-Jánosról nevezett kisebb vagy társas káptalant (prépostságot) s (a XV. században) a püspöki palotát is. Magában a városban a Szent-Bertalan plebánia-templom a legnagyobb egyház. (V. ö. erre nézve 1403: Dl. 1430.) Ugyanitt Minden- Szentek, Sz.-Benedek, Sz.-István király egyháza, s a domonkosoknak, a minoritáknak, a karmelitáknak (Sz.-László királyról nev.), a kőfalakon kívül vagyis a külvárosban pedig a domonkosrendi apáczáknak (Sz.-Lélekről nev.) kolostoruk is állt a középkorban. A XIV. és XV. század végén egy Sz.-Erzsébetről nevezett szegény kórházat is találunk itt, 1343-ban pedig kir. (pénzverő-) kamarát. Végül 1367 óta «studium generale» azaz egyetem is állt fönn e városban. – Földesura a pécsi püspök és káptalana. (V. ö. Haas Mihály. Baranya. I. 222. l. és Tud. Gyűjt. 1822. évf. I. 38–90. l., továbbá a város czímerére nézve: Turul. 1887. 190. l.)
ecclesia B. Johannis Bapt. de castro Quinqueecclesiensi. (1463: Dl. 35640.) Claustrum S. Ladislai regis in civitate Quinqueecclesiensi. (1464: Koller, i. m. IV. 249. l.) Priorissa et conventus monasterii S. Spiritus extra muros Quinqueeclesiensis ord. fratrum predicatorum. (1470: Koller, i. m. IV. 173.) Plebanus S. Bartholomei, S. Benedicti et Omnium Sanctorum de civitate Quinqueecclesiensi. (1471: Pannonh. főapáts. házi Ilt LVIII. Nn.) Datum Quinqueecclesiis in nostro palacio episcopali. (1480: Dl. 14703. Zsigmond pécsi püspök levelében.) Magistri hospitalis Quinqueecclesiensis. (1494: Engel, i, m. 28. l.) Hospitalis Quinqueecclesiensis., Capella B. Virginis in castro Quinqueecclesiensi. (1495: U. o. 143.) Moniales Quinqueecclesienses. (1494–5: U. o. 28. és 143. l.) Capella deaurata B. Maris Virginis. ad latus ecclesie kathedralis B. Petri apostoli fundatae. (1503: Pécsi kápt. magán llt. f. XXXI. n. 4. L. P.) Basilica deaurata ad latus ecclesie in honore dive regine Benedicte fundate. (1503: U. o. n. 5. és Koller, i. m. IV. 511.) Parochialis ecclesia S. Bartholomei Quinqueecclesiensis. (1506: U. o V. 17.) Prepositus collegiate ecclesie B. Johannis Baptistae in castro Quinqueecclesiensi fundatae. (1511: U. o. 26.) – Conventus fratrum predicatorum in clauatro S. Thome martiris in civitate Quinqueecclesiensi. (XVI. század elején: Orsz. Llt. Kolosmon. Stylarium, pag. 56.) Szent István királytól Szent-Péter apostol nevére alapított püspökséggel, káptalannal és székes-egyházzal, mely a Bold. Szűz tiszteletére épült aranyozott kápolnájával vagy bazilikájával együtt – a várban állt. Ugyanitt találjuk a XIV., XV. és XVI. században, jelesül 1511-ben is a Keresztelő Sz.-Jánosról nevezett kisebb vagy társas káptalant (prépostságot) s (a XV. században) a püspöki palotát is. Magában a városban a Szent-Bertalan plebánia-templom a legnagyobb egyház. (V. ö. erre nézve 1403: Dl. 1430.) Ugyanitt Minden- Szentek, Sz.-Benedek, Sz.-István király egyháza, s a domonkosoknak, a minoritáknak, a karmelitáknak (Sz.-László királyról nev.), a kőfalakon kívül vagyis a külvárosban pedig a domonkosrendi apáczáknak (Sz.-Lélekről nev.) kolostoruk is állt a középkorban. A XIV. és XV. század végén egy Sz.-Erzsébetről nevezett szegény kórházat is találunk itt, 1343-ban pedig kir. (pénzverő-) kamarát. Végül 1367 óta «studium generale» azaz egyetem is állt fönn e városban. – Földesura a pécsi püspök és káptalana. (V. ö. Haas Mihály. Baranya. I. 222. l. és Tud. Gyűjt. 1822. évf. I. 38–90. l., továbbá a város czímerére nézve: Turul. 1887. 190. l.)
Pécsvárad(ja). Monasterium sancte dei genitricis Marie et S. Benedicti ad radicem Montis Ferrei. (1015: Karácsonyi. Sz.-István király okl. 79. l.) Waradinum. (1068: Haz. okmt. VIII. 1.) Abbas monasterii de Subradice montis ferrei Waradiensis. (1224: Haz. okmt. VII. 10.) Civitas Waradiensis. (1349: Antjouk. okmt. V. 261. 267., 1350: U, o. 360., 1352: U. o. 560., 1353: U. o. VI. 41. 47., 1357: U. o. 662., 1362: Dl. 5114; 1384: Dl. 7101; 1387: Dl. 7287; 1413: Dl. 10053; 1464 körül: Koller, i. m. IV. 248.) Sacerdotes Waradienses. Primo de civitate. Sacerdos Omnium Sanctorum. Sacerdos Omnium Sanctorum. De Sancto Petro. De Feyrhaz. (Páp. tiz.-lajstrom. 283. l.) Sacerdotes Omnium Sanctorum. Sacerdos de Waradyno. (U. o. 294. l.) De Alba ecclesia. S. Petri de Waradyno. Omnium Sanctorum de Waradyno. (U. o. 316. l. – V. ö. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 252. l. Pécsváradnál, Fejéregyházra nézve.) Superior civitas Waradiensis. (1349: Zichy okmt. II. 362.) Civitas Pechwaradiensis. (1384: Zichy okmt. IV. 278., 1433: Zsélyi llt.) Civitas conventus Warad appellata. (1408: U. o. V. 559.) Monasterium S. Marie Pechvaradiensis ord. S. Benedicti. (1491: Theiner. Mon. hist. Hung. II. 535.) Az 1542. évi adólajstromban «Pechwaradya». (Orsz. Llt. Consc. dical. 51. l.) A Sz.-István királytól a Sz.-Szűz és Sz.-Benedek tiszteletére alapított itteni benczés apátságé volt. – Pécstől ék. fekszik.
Po(d)gorács. (Podgoracs.) Pagraach. (1299: Dl. 1538.) Pagarach. (1311: Anjouk. okmt. I. 242.) Podgorach. (1396: Dl. 8141.) Opidum Pagrach, Pagarach. (1443: Dl. 9114.) Opidum Pogoraach. (1407: Dl. 9317.) Poss. seu villa Pogorach, Pogarach. (1407: Dl. 9330. – V. ö. 1408: Fejér, X. 4. 672–3.) Vámhely volt s Nekcse várához (l. ott) tartozott. – Ma Podgoracs, Verőczemegyében, Eszéktől nyd.
Quinque-ecclesie. L. Pécs város és vár a.
Selén(y). (Selyanovcz. Szelenovcz.) Seleen. (1397: Dl. 8214.) Selen. (1397: Dl. 8401.) Cives ac iobagiones in suburbio castri in possessione Selyanowcz vocati. (1438: Dl. 13181.) Oppidum Zelenowcz. Kívül az oklevélen teljesen egykorú kéztől: «Super nundinas sub castro Walpo». (1438: Dl. 13267.) Poss. Selyonovcz. (1481: Dl. 18482. 18485.) Valpó várához (l. ott) tartozott s közvetetlen a vár alatt terült el. 1438-ban földesuraitól, a Marótiaktól többféle kiváltságokat és mentességeket; Albert királytól pedig orsz. és heti vásár jogot nyert.
Soklós. Suklos. (1191: Haz. okmt. VI. 5.) Forum Soklous. (1294: Árpádk. új okmt. X. 163.) Petrus de Swklowa. (1313: Zichy. okmt. I. 144., 1325: U. o. 270.). Locus Zombathzegh in Soklous. (1344: Anjouk. okmt. IV. 435.) Ugyanerről lévén szó «Porcin in Soklous intra fossatum». (1345: U. o. 481.) Soklous cum tributo. (1352: Zichy okmt. II. 491.) Civitas Soklous. (1365: Kismart. llt. 32. C. 140.) Forum comprovincionale in Soklos. (1392: U. o. IV. 493.) Monasterium S. Anna de Suclos.(1400: Mon. Vatic. I. 4. 183.) Suclus. (1403: Dl. 1430.) Civitas Soklos. (1408: Fejér, X. 4. 672–3.) Oppidum Soklos. (1478: Dl. 18154; 1482: Huny. kora XII. 217., 1484: gr. Zay cs. llt. P. IV. 17.) Soklos. (1491: Dl. 24857.) Domus combuste in Soklos. Soklos intra muros. (1495: Engel, i. m. 143.) A hasonló nevű vár sorsában osztozott. A XIV. században (páp. tiz.-lajstrom. 276.), 1400-ban és pl. 1484-ben a Sz.-Ágoston szabályait kévető kar-inges barátok Sz.-Annáról nevezett kolostora állt e városban. – Ma Siklós, Pécstől délre. (V. ö. Bajcs m.-város a.)
Szeglak. (Szöglak.) Zuglok. (1347: Anjouk. okmt. V. 62.) Zuklak. (1349: U. o. 280.) Zuglak, Zyglak, Zyuklak. (1378: Dl. 6504. 6876.) Opidum Zudlak. (1454: Dl. 24541.) Poss. Zeglag, Zeglak. (1467: Füzy cs. llt.) A hasonló nevű kastélyhoz tartozott. (L. ott.)
Szekcső. a) Predium Schekchu sítum iuxta Danubium. (1248: Árpádk. új. okmt. XI. 365.) Civis de Zekchu. (1259: Haz. okmt. VI. 100.) Poss. Scechu. (1348: Zichy okmt. II. 299.) Zekcheu. (1348: U. o. 320., 1377: U. o. IV. 29.) Opidum Zekchew. (1425: Haz. okmt. V. 220., 1494: Muz. llt.) Zekchew, Zekche. (1450: br. Révay cs. llt. Gyulay. IX. 2.) Vámjával együtt a Héder nemből való Herczegeké volt, kik e birtokukról nevezték magukat. 1450-ben 97 adózó (hátralékos) j.-portát számítottak össze benne. – Ma Duna-Szekcső, Pécstől keletre, a Duna mellett. – b) Zekcheu. (1359: Dl. 4889.) Zeekchw. (1379: Dl. 6637.) Felzekchew. (1382: Dl. 6931; 1400: Zichy okmt. V. 174., 1437: Dl. 13061; 1446: Zsélyi llt.) Felzegchew. (1395: Dl. 8079.) Civis honorabilis capituli ecclesie Albensis in poss. sua Felzekchew. (1425: Haz. okmt. V. 219.) A fejérvári káptalané volt. – Szintén a mai Duna-Szekcső részének felel meg. – A pápai tized-lajstromban «sacerdos B. Jacobi de Zewchew. (276. l.), sacerdos B. Virginis de Zechew. (285. l.) Plebanus de Zeuchew et plebanus de eadem Zeuchew. (294. l.) – (L. Szekcső vagyis Lehevcz helység a. is.)
Szent-Szalvátor. L. Valkómegyében.
Sziget. L. Somogymegyében Sziget vár és város a.
Szombathely. Poss. Zombathel, Zombathhel. (1352: Anjouk. okmt. V. 544., 1506: Dl. 21535.) Opidum Zombathel. (1454: Dl. 24541; 1507: Dl. 21712.) A Kórógyiaké volt, utánok pedig a vingárti Gerébeké. – A mai Szuboticza puszta őrzi emlékét, Verőczemegyében, Valpótól d., Koska közelében.
Valpó. Poss. Walpow – úgy látszik, már orsz. vásárokkal. – (1397: Dl. 8201.) Poss. Valpou. (1397: Dl. 8214.) Poss. Valpo. (1399: Dl. 8613.) Poss. Walpo. (113: Dl. 10089; 1438: Dl. 13181.) Oppidum Walpo. (1470: Dl. 17095. 17272; 1494: gr. Zay cs. llt. Pesty okl. más. nyomán, 1495: Dl. 32858.) Oppidum Walpo és poss. Eghazaswalpo – (valamint «Selyonowcz» is.) Valpó vár tartozékai. (1481: Dl. 18482. 18485.) Mária Magdolna tiszt. szentelt parochialis egyházzal. Vámhely is volt s általában a hasonló nevű vár sorsában osztozott. Ugy látszik, régebben közvetetlen a Dráva partján feküdt.
Valpó-Váralja. L. Selén(y) vagy Selyanovcz néven a városok közt.
Várad. L. Pécsvárad(ja) néven a városok közt.
Váralja. Opídum Waralya diocesis Quinqueecclesíensis. (1484: Dl. 18975.) Waralya. (1494: Muz. llt., 1495: Dl. 20356. 20357.) A szekcsői Herczegeké volt, kiknek birtokai között Kőszeggel, Dano(l)czczal, Izséppel sat. együtt sorolják föl. Hihétőleg Kőszeg-Váralját kell értenünk, bár Kőszeg néven (l. ott) is állt közelében egy helység. (V. ö. Valpó és Selény vagy Valpó- Váralja városok a.) – Benne 1484 táján a Bold. Szűz tiszteletére kolostort építettek. Vámja és dunai révje is volt s így szintén a mai Batina vidékén feküdt. (L. Kőszeg helység a. is.)
Verőfény. Villa Verofyn. (Az eredeti szerint. 1312: Anjouk, okmt. I. 248.) Verufyn. (1319: U. o. 514–5.) Poss. Vereufen. (1389. 1390: Zichy okmt. IV. 380. 424.) Veruphin et forum in eadem celebrari ac tributum ibitem exigi consvetum. (1392: Dl. 7767; 1392–1406: Dl. 7765.) Opidum Werefen. {1454: Dl. 24541.) Poss. Werewfyn. (1506: Dl. 21535.) Opidum Werewfyn. (1507: Dl. 21712.) A XIV. század végén Kosvárához, a XVI. elején a szombathelyi kastélyhoz tartozott; közben úgy látszik önálló uradalom feje is volt. A XIV. század vége óta állandóan a Kórógyiak bírták, kik Kos várával együtt kapták 1392-ben. Később e város is a vingárti Gerébek kezére került. – A mai Verőczemegye területén, Valpótól d., Habjanovczi táján feküdt.
Zelenovcz. L. Selény (Selyanovcz) néven.
Összesen: 27 város.
