HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Akalhát. L. Halász helység a.
Alakszeg. (Alagszeg.) Alakzeg. (1338: Anjouk. okmt. III. 459.) Alagzegh. (1423: Pesty. Frigyes gyűjt.) A mai torontálmegyei Bókával és Szárcsával volt határos. Az 1723–25. évi Mercy-féle -térkép «Allasig» néven Bókával szemben a Temes folyó éjszaki partjára helyezi.
Báka. Vagy: Borz(v)atő-Báka. 1338-ban Temes- és Kevemegyében feküdt, 1338. és 1462. években mint Borz(v)atő-Báka (Borzuatuebaka, Borzathew-Baka), a pápai tizedlajstromban (153. l.) továbbá 1361-ben és 1362-ben (Dl. 30300.) pedig mint Báka fordúl elő. – Ma Horvát- és Szerb-Bóka Torontálmegyében. Nagy-Becskerektől keletre. (1338: Anjouk. okmt. III. 459., 1462: Dl. 30319.)
Bálványos. Balvanis. Balvanos. (1412–1455.) 1412-ben puszta, 1428-ban helység. – A mai Bavanistye, Pancsovától dk., Temesmegyében.
Barcsa. L. Bercse alakban.
Batka. Bathka. (1399, 1408.) V. ö. 1399-hez: Dl. 8512.
Bécs. (Bécz.) Beech. (1344: Anjouk. okmt. IV. 480.) A mai torontálmegyei Módos, Bóka sat. táján kereshetjük.
Bél-szék. Poss. Beelzeek. (1447: Dl. 14125. V. ö. Temesmegyében a Papdi cs. és Krassómegyében Bélszeg helység a.)
Bercse. Berche. Barcha. (1376: Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 38. l.) Poss. seu terra Berche. (1385: Körmendi llt. Himfyana. n. 257.) A mai Torontálmegye területén, Bókától dk., Illancsa, Hajdusicza sat. táján fekhetett. 1385-ben határozottan Kevemegyéhez számítják.
Berénd. (Berend.) (1451. 1460.) Nemesi előnévben fordúl elő. Tán a mai Barandának felel meg, Pancsovától ény.
Beszerméntet(e)ke. Poss. Bezermentheleke. (1400: gr. Csáky cs. llt. f. 31. n. 3.) Tárnokkal volt határos s így a középkori Kevemegyébe, a mai torontálmegyei Torak (és Párdány) tájára helyezhető.
Biallak. (Bial-lak.) L. Temesmegyében.
Bikecsa (Bikota.) L. Temesmegyében.
Bolcsinovcz. Bolchynowcz. (1458.)
Borz(v)atő-Bátra. L. Báka helység a.
Bot-telke. Poss. Bothteluke. (1347: Kismart. llt. 32. B. 102.) Szintén a Csegzeiek által Becsei Töttösnek átadott birtok. (V. ö. Szent-György – c).
Boziás. Bozyas. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428.) Szent-Györgygyel együtt tűnik föl.
Czeczk. L. Temesmegyében a Papdi cs. a.
Denkefalva. (1370–1412.) Úgy látszik Ittebe vidékén feküdt. (Torontálm.)
Derma. 1458.
De(r)szk. Harumderszk. (1319–1412.) Dezk. (1452: Kállay cs. llt.) Az 1723–25. évi térképen «Deska», Ittebe mellett nyd. felé áll.
Dezelincz. 1458.
Dobravicza. Dobrawycza – nemesi névben fordúl elő Konakkal együtt, melyet Temesmegyéhez számítanak. Ezért Dobravicza (az előbbitől dk.) szintén fekhetett Temesmegyében, de fekhetett Kevében is. (1425: Dl. 30160.) Ma Dobricza, Nagy-Becskerektől dk.
Dragosincz. 1458.
Fancsal. Poss. Fanchal. (1400: gr. Csáky cs. llt. f. 31. n. 3.) Tárnokkal volt határos s így a középkori Kevemegyébe, a mai torontálmegyei Torak (és Párdány) tájára helyezhető.
Fel-Telek. – L. Telek helység a.
Föveny(-földe). L. Temesmegyében.
Füzeg. (Fizeg.) Fyzygh. (1438.) Az 1338-ban említett «Fygyz» faluval azonos, mely Alakszeggel és Borz(v)atő-Bákával volt határos. (Anjouk. okmt. III. 466.)
Gyárfás. (Gyerfás.) Gewrfas, Gerfas. (1423: Pesty Frigyes gyűjt.) Gyarphas. (1452: Kállay cs. llt.) Gerphas. (1452: Muz. llt.) Kevemegyei kir. emberek nevéből ismeretes.
Halász. Holaz villa. – Pesty szerint a kevei alispán és szolgabírák egy kiadványa kelt e helységből (Holaz.). Azonban sem az évszámot, sem a kutfőt nem közli. (I. h. 378. l.) 1432-ben Tallóczi Frank kevemegyei (fő)ispán – akalháti (Akalhath) al-ispánjaihoz intézett levelében emliti a fejérvári Sz.-Istvánról nevezett egyház jobbágyait: «in pertinentiis Olnus et Halaz in riua Danubii». (Kállay cs. llt.) Más, mint kevemegyei helyekre nem gondolhatunk.
Hercsekős. Herchekews. (1456.)
Igantő. Igantew. (1338: Anjouk. okmt. III. 460.) Iganthew. (1432: Muz. llt.) Alakszeg és Borz(v)atő-Báka határában tűnik föl s így a mai torontálmegyei Bóka táján kereshető. 1432-ben a megyei gyűlés székhelye. (1385-ben a «rivulus Igan» fordul elő. Körmendi llt. Himfyana, n. 257.)
Iga(n)tő-Szent-György. L. Szent-György helység a.
Ikerhalom. Ikerhalom, Ikwrhalom. (1419: Kállay cs. llt, és Pesty, i. h. az 1465. évhez.) Párdány közelében feküdt. (V. ö. az Ikerhalmi cs. a.)
Iloncz. Ecclesia de Ilonch. (1385: Körmendi llt. Himfyna, n. 257.) A mai torontálmegyei «Illancsa»-nak látszik megfelelni, Versecztől ny.-é.
It(t)ebő. Ithebew. (1319–1508.) Itebev, Hytebev. (Páp. tiz. lajstrom. 147. 153. 155. 157. l.) Ittebew. (1452: Kállay cs. llt.) Ma Magyar- és Szerb-Ittebe, Torontálmegyében. Nagy-Becskerektől ék. a Béga csatorna mellett. (V. ö. 1341: Meskó cs. llt., Századok, 1875. évf. 678. l.)
Keregd. Keregd. (Nemesi névben. 1452: Kállay cs. llt.)
Királytava. Két ily nevű helység (Kyralthaua) tűnik föl 1370-ben, és 1412-ben, a Maczedóniai család birtokában. (Meskó cs. llt.) – Úgy látszik, Ittebe vidékén feküdt. (Torontálmegyében.)
Kovaszdincz. 1458.
Mados. (Madas.) L. Modos alakban.
Maxond. (Maczond.) Districtus Moxond. (1385: Körmendi llt. Himfyana. n. 257.) Maxond. (1454: Letopis Matice Slovenskej. XII. évf. 2. füz. 77. 1., 1456: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. X. 54. – V. ö. 1370: Pesty. Krassóm. tört. III. 97.) Oláh Miklós (és úgy látszik, az 1528. évi térkép) szerint a Maxons mező (Oláhnál «campus qui Maxons appellatur», a térképen «Campus Marons») a Temes és Duna közt terült el, melynek közepén Ér-Somlyó vára, Temesvár felé Mező-Somlyó vára emelkedik; a mult század írói szerint pedig (campus Marons!), Nagy-Becskerek és Pancsova városok, vagy a Karas és Duna folyók közt, Kevitől é. feküdt. Tehát tulajdonkép igen nagy területet értettek alatta, melynek határai felől azonban különböző időkben különbözőkép voltak tájékozva. Annyi bizonyos, hogy a XIV-XV. században valahol a mai Torontálmegyében, Bókától és Dobriczától déli irányban kell keresnünk az ú. n. maxondi kerületet (1385.), melyet később Zsigmond király a hazájából hozzá menekült bolgár császárnak, Fruzsinnak adományozott s mely utána V. László korában, bár talán csak rövid időre, a szent-miklósi Pongrácz Jakab kezére került. Hihető, hogy már ekkor is nagy közföldet értettek alatta, mely tán az alibunár-deliblati mocsáros és homokos vidéket is magában foglalta. Sőt még nagyobb területet is mondhatunk, például: a mai temesmegyei Dubovacz, (hajdan: Dombó) és Palánka (helys. Haram) vidékétől ény. felé át Torontálmegyébe, föl a Temes és Béga csatornáig, pl. Perlasz vidékeig; mert hiszen a középkorban még homokosabb vagy mocsárosabb lehetett ez az egész tájék, a minthogy rajta ez időből jóformán egyetlen falut sem bírunk felfedezni. Ezt a, hajdan inkább Kevemegyéhez tartozó területet terjesztették aztán csak át a XVI. századi első hazai geográfusok az akkori (már más természetű) Krassó- (ma Temes- és Krassó-) megyére. – A XVII. század végén (1686.) maczoni (puszta) néven említi egy erdélyi író. (V. ö. Pesty, i. m. I. 390–2. l.)
Modos. Madus. (Páp. tiz.-lajstrom. 147. 153. 165. 158. l. és 1344: Anjouk. okmt. IV. 480.) Poss. Mod. (1338: U. o. III. 460.) Mados. (1371: Pesty. Krassóm. tört. III. 103.) Kétségtelen keve- (és nem temes-) megyei hely volt a XIV. században. – Ma Torontálmegyében fekszik, Nagy-Becskerektől k.-é.
Molvicza. 1458.
Olnos. L. Halász helység a.
Papi-Szent-Péter. Popizenthpeter. (1400: br. Révay cs. llt. f. VI. n. 6., gr. Csáky cs. llt. f. 31. n. 3.) A megye szabatos megjelölése nélkül a mai torontálmegyei Párdány, Fény (Fóny), Torak sat. vidékén t6nik föl s így a középkori Temes- vagy inkább Kevemegyébe helyezhető.
Perjés. Két ily nevű helység fordúl elő 1370. és 1412-ben a Maczedóniai család birtokában. – Úgy látszik Ittebe vidékén feküdt. (Torontálmegyében.)
Petre. Petre. (1399: Dl: 8512.) 1448-ban is előfordúl. (Pesty, Krassóm. tört. I. 393. l.)
Pitrold. (Pitrolt.) Pythrold. (1364: Haz. okmt. VII. 411.)
Pordán(y). Pordan. (1400: br. Révay cs. llt. f. 6. n. 6., 1401: gr. Csáky cs. llt. f. 31. n. 5., 1455: Pesty, Krassóm. tört. I. 396. 1.) 1401-ben világosan Kevemegyéhez számítják. – A mai torontálmegyei Párdány, Nagy-Becskerektől ék.
Protoszincz. Prothozyncz. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428.) 1471-ben Szent-Györgygyel együtt szerepel.
Rejd. Reyd. (1462: Dl. 30319.) A mai Bóka közelében fekhetett.
Salamon-szeg(y)e. Salamanzege. (1338: Anjouk. okmt. III. 460.) Zalamonzeghy. (1452: Kállay cs. llt.) A mai Bóka közelében feküdt. (Torontálmegyében.)
Sél(y). Fel. Sel. (Páp. tiz.-lajstrom. 153. 155.) Seel. (1456: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. X. 54.)
Szárcsatelek. L. Temesmegyében.
Székely. L. Krassómegyében.
Szent-György. a) Egy ily nevű helység 1319-ben, 1342-ben, és 1452-ben fordúl elő, mint az Ittebeiek birtoka s vámszedő hely. (Pesty, Krassóm. tört. I. 394. l.) A mai Béga melletti Szent-György értendő alatta, Nagy-Becskerektől ék. – b) Más ily nevű falu vagy falvak merülnek föl, pl. 1389-ben mint a Szécsényiek, 1432-ben mint a Kőke (Keuke) Miklós, és 1471-ben a szeri Pósafiak (utánok a gúti Országh-ok és nádasdi Ongor-ok) birtoka. (Pesty, Krassóm. tört. I. 395. l.) – c) Sőt ezenkívül 1347-ben még más két Szent-Györgygyel is találkozunk, melyeket ekkor a Csegzeiek a velök rokon Becsei Töttösnek adtak át. E helységek neve «Igatewscengurgh» és «Tohscengurgh». (Kismart. llt. 32. B. 102.) Utóbbiak fekvésének meghatározásánál Igantő helység vezethet bennünket. De hogy tulajdonkép hány Szent-György volt az elsőn kívül e megyében s hol feküdtek, ily hézagos adatokból bajos lenne eldönteni.
Szent-Lélek. L. Temesmegyében a Papdi cs. a.
Szent-Péter. L. Papi-Szent-Péter néven.
Szkronovecz. (Szkorenócz.) Zkronovecz, Zkorenocz. (1412–1440.) Puszta, majd falu volt Keve város szomszédságában.
Szőkefalva. Zeukefalva. (1370: Pesty, Krassóm. tört. I. 398. l., 1412: Meskó cs. llt.) Úgy látszik Ittebe vidékén feküdt. (Torontálmegyében.)
Szőllős. 1456. – Talán az Alibunár és Illancsa közt fekvő mai Szelleus, Torontálmegyében.
Tárnok. Tharnuk. Tarnuk. (Páp. tiz.-lajstrom. 148. 153. 155. l.) Tarnok. Tarnuk. (1400. 1441: gr. Csáky cs. llt. f. 31. n. 3. és 5., 1455: Pesty, Krassóm. tört. I. 396. 1.) A pápai tizedlajstromban mint torontáli főesperességi plébánia fordúl elő, 1401-ben pedig mint határozottan kevemegyei falu, s így egyedül e megyébe helyezhető. – Kétségtelenül azonos a mai torontálmegyei (Kis- és Nagy-) Torak helységekkel, Nagy-Becskerektől ék.)
Telek(i). Felthelek. (1452: Kállay cs. llt.) Theleky. (1452: Muz. llt.) Kevemegyei szolgabiró előnevéből ismerjük. Talán a mai torontáImegyei Ó- Telek helységnek felel meg, Párdánytól ény.
Tó-Szent-György. L. Szent-György helység a.
Tótfalu. Poss. Tothfadu. (1440: gr. Csáky cs. llt. f. 31. n. 3.) A torontálmegyei mai Párdány és Tárnok vidékén fekhetett, s így a középkori Kevemegyébe helyezhető.
Tövissed. L. Temesmegyében.
Udvarnok. Wduarnok. (1341: Meskó cs. llt. V. ö. Pesty, Krassóm. tört. I. az 1319–1452. évekhez.) A mai Idvarnok, Nagy-Becskerektől ény.
Ujfalu. Wyfalu. (1364: Haz. okmt. VII. 411.)
Ujrév. L. Temesmegyében.
Urhida. Poss. Wrhida – a megye kitétele nélkül. (1400: gr. Csáky cs. llt. f. 31. n. 3.) Poss. Vrhyda – Kevemegyében. (1401: U. o. f. 31. n. 5. – V. ö. az 1441–1455. évhez: Pesty, Krassóm. tört. I. 396. l.) A pápai tiz.-lajstrom a torontáli főesperességben sorolja fel (148. 153. 155. l. «Hurhida».), s így kétségkívül Kevemegyéhez (és nem Temeshez) tartozott. – A mai torontálmegyei Párdány és Torak táján feküdt.
Varsány. (Vassány.) Warssan. (1452.) Királyi ember nevében fordúl elő. Ily nevű falut (Wossyan) különben már 1338-ban említenek, Báka (a mai torontálmegyei Bóka) határában. (Anjouk. okmt. III. 460.)
Veresegyház. Wereseghaaz. (1400: gr. Csáky cs. llt. f. 31. n. 3.) A megye szabatos megjelölése nélkül a mai torontálmegyei Párdány, Fény (Föny), Torak sat. vidékén tűnik föl s így a középkori Temes- vagy Kevemegyébe helyezhető.
Vida(-egyház). Wyda. (1319–1452.) Wydaeghaz. (1370: Meskó cs. llt.) Az Ittebeieké volt s Módos és Ittebe közt feküdt, Párdánytól dny. (1723–25. évi térkép.) Mint pusztát (Vida) u. o. ma is megtaláljuk.
Összesen: 66 helység.
