VÁROSAI:
VÁROSAI:
Barlad. (Borlod.) Opp. Borlod. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428.) 1506-ban: Barlad. – 1471-ig szeri Pósafi Istváné volt; az ő halálával, magvaszakadván, felét a gúti Országhoknak, felét pedig nádasdi Ongor Jánosnak adományozta a király. (1471.)
Keve. (Kevi. Kovi.) Idriszi is ismeri, Tomaschek szerint «Quewen» néven. (1153. körül: Sitzungsb. der kaiserl. Akademie der Wiss. Band 113. 294. l.) 1392-ben már: Civitas Koviniensis. A XV. században inkább: Oppidum Koviense, Kewe, Kewy, Kovinium sat. – 1392 táján kezd, mint város, felvirágzani. Ekkor menté fel ugyanis Zsigmond király a vám és harminczad fizetésétől. 1397-ben már kir. sókamara-hely. 1405-ben vásár jogot, majd 1412-ben két (szomszédos) pusztát kapott ugyancsak Zsigmond királytól, ki 1428-ban az adózás terhe alól is fölmenté, s szabad halászatra és heti vásár tartására, végre plébánosuk és bírájuk szabad választására is feljogosítá polgárait. Albert, V. László és kivált Mátyás király több ízben megerősíték e privilegiumaikat. Fontos hadi és kereskedelmi pont volt az Al-Dunánál s jelentékeny város a XV. század végén is, mert II. Ulászló királynak még mindig 300 forintot jövedelmezett. – Ma Kubin, Pancsovától dk. (V. ö. 1397-hez: Wenzel. Bányászat. t. 438. l.)
Pancsal(y). A mai Pancsova, Torontálmegye dny. zugában, a Duna partján. – Helyrajzi irodalmunk idáig semmi bizonyosat sem tudott róla. Annyi kétségtelennek látszott, hogy a Pancsova név -va képzője, mint sok más temesközi helynévnél, itt is újabb eredetű. (Csupán az -o végzetű helyneveket véve, pl. Karassó, Karassow, Karassou – Krassova; Csegló – Csiklova; Jenő – Janova; Vasziló – Vaszilyova sat.) Idriszi arab író 1153 körül: Baissif-nak nevezi s kereskedelmi városnak mondja, a hol sok görög kereskedő tartózkodik. (Tomaschek, i. h. 294. l.) Ezenkívül a nyomtatott forrásokban csupán az 1433-ban Belgrádból hazánkon átutazott Bertrandon de la Brocquiére műve emlékezik meg róla Pensey néven. (Ejtsd francziásan «Pans(z)ej». Brüsseli okmt. IV. 310. l. V. ö. különben u. o. a 310. és 311. lapon pl. a «Dunoe» és «Boude» sat. szavakat, arra nézve, mikép írja a kérdéses utazó az -a végű magyar helyneveket; s végül Szamota István, Régi utazások Magyarországon. 90. l.) Legalább is nem valószínű, hogy ez alkalommal más helyet kellene értenünk, bár Pancsova Belgrádtól kissé oldalt esik. De maga az utazó mondja, hogy Belgrádból nem folytathatta útját egyenesen Budára, hanem Pensey m.-városba ment. Némi adatot még csak Anonymus nyujt, a ki «Ponoucea»-nak nevezi az itten tájon, Keve vár közelében elhaladó folyócskát, mely különben ma Ponjavica nevet visel. (Anonymus, XLIV. fejezet.) Ennyi nyomból azonban aligha fejthetné meg bárki Pancsova régi nevét (magam is sokat próbálgattam); szerencsére segítségünkre jön egy eddig ismeretlen oklevél, melyben Raguzai, azaz Tallóczi Matkó nándorfehérvári kapitány, (egyszersmind Kevevármegye főispánja), 1430-ban egy ízben «in villa Panczal prope Thornistam» keltezi levelét. (Kállay cs. llt.) Tornist(y)a vagy Tornist(y)e vár (l. ott) más nyomok szerint kétségtelenül a mai Belgrád és Kubin (helys. Keve) közti Dunaparti vidéken feküdt, Pancsal tehát kétségtelenül a mai Pancsovával azonos. (Bizonyára nem Panczal. A cz a középkori oklevelekben igen gyakran cs-nek ejtendő.) Különben a kérdéses helynév etymologiája is a Pancsal(y) alak helyességére s egyszersmind a mai Pancsovával való azonosságára mutat. Alapja ugyanis az ó-szláv pačina vagyis pancsina szó, mely állóvizet jelent (Miklosich. Etym. Wört. der slav. Sprache. 257. l.), a mi hajdan, ezen a napjainkban is mocsáros vidéken ugyancsak bővében volt. A Pancsal(y) és Pancsova szóban előforduló orrhang, az n pedig a helynév nagy régisége mellett (V. ö. Asbóth, Szláv szók a magyar nyelvben. Akad. Ért. 1893. 4. és 18. l.) tanúskodik.
Összesen: 3 város.
