VÁRAK ÉS ERŐSSÉGEK:
VÁRAK ÉS ERŐSSÉGEK:
Borzafő vagy Borzvafő. Mint királyi vár fennállott már 1370-ben. A XV. században is több ízben föltűnik. Kiváltságos oláh kerület székhelye volt. (Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 72., III. 344.) A Berzava forrásvidékén fekhetett s pl. Bács (Bacz), Vasziló és Czerova tartoztak hozzá. (1433.)
Ér-Somlyó vagy Érd-Somlyó. 1343-ban tűnik föl, mint királyi vár. 1390- ben Zsigmond király – új-adományúl – Merényi Miklósnak adta, de 1392-ben más uradalmakért visszacserélte. 1440-ben I. Ulászló a gúti Országh-oknak adományozta, de még ez évben – ő is visszacserélte. 1448-ban már a Hunyadi János kezén találjuk, kitől ekkor Brankovics despota váltságúl kicsikarta. Utóbbi bírta 1451-ben, 1455-ben és 1458-ban is. Halálával úgy látszik, Mátyás király kezére került, a ki 1472-ben Dóczi Péternek adományozta. Később, úgy látszik a vingárti Gerébek birtokába jutott. – Erdsomlow. (Falu. 1323.) Ersumlya. (1335.) Ersumplyo. (1386.) Ersomlya. (1440.) Somlyo. (1458.) Castrum Ersomlyo. (1472: Muz. Itt.) Varadia vidékén – ma Temesm. – a Karas mellett állhatott. 1390-ben hozzátartoztak: Érd-Somlyó, Krassófő, Cserno(l)cz, Jabolnok, Varadia és Vizvár. (L. Stepkfalva a. is. – V. ö. 1492-höz: gr. Csáky cs. llt. f. 33. n. 4.)
Gyertyános. A gyertyánosi Csép család a század elején (1404. 1406.) királyi engedélylyel várat épített Gyertyánoson.
Haram. Királyi vár, melynek várnagyát 1483-ban harami bán-nak (1489-ben kapitánynak) nevezik. Olykor (pl. 1445-ben) a szörényi bánsághoz tartozott. – Castrum Horom. Haram. (Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 205., Pesty. Eltünt m. I. 411., 1478: Muz. llt., 1489: Galgóczi llt. Lad. 94. f. 10. n. 3.) A XIV. sz. közepe óta gyakran emlegetik. Mellette a hasonló nevű város terült el, a mai Ó- és Uj-Palánka (Temesm.) helyén, a Karasnak a Dunába ömlésénél. Palánkával szemben különben, a szerb parton, ma is Rama nevű helység áll. (L. Krassómegye és Temesmegye Bevezetésében is. V. ö. 1445-höz: Körmendi llt. Himfyana, n. 464.)
Illyéd. Királyi vár. A XIV. században gyakorta emlegetik, s bizonyára a XV. században is fennállt. Omladékai Illadia és Szokolár mellett (Fehértemplomtól ék.) ma is láthatók. (V. ö. a hasonló nevű város és a Varányi család alatt.)
Kis-Somlyó. (Kis-Somlya.) Várnagyai 1404-ben tűnnek föl. – Kis-Somlyó a mai Kis-Semlaknak felel meg. Dentától keletre, Temesmegyében.
Kövesd. 1376. óta kezdik emlegetni. 1395-ig a Csákiak bírták; ekkor cserében tőlük Zsigmond király kezére jutott. Egp kiváltságos oláh kerület központja volt. – Castrum Kwesd, Kuesd, Kevesd sat. (1395: gr. Csáky cs. llt. f. 10. n. 11.) Kenesius de districtu castri Kuuesd. (1391. körül: Muz. llt. 1500 év táján elhelyezve.) Castellanus de Keuesd. (1432: Kállay cs. llt.) A mai Kallana és Székás vidékén keresendő.
Krassófő vagy Krassó. Királyi vár. Castrum de Crassou. (1247.) Castrum de Karassou. (1266.) Castrum regie maiestatis Crassou. (1358.) Castellani de Crassofew. (1389. 1437. 1520.) Crassofew. (1437. körül: Archaeol. Közl. XII. 113. L) Az ér-somlyói vár tartozéka s egy oláh kerület székhelye volt, melyhez 1433-ban: Gunlya, Lucza (Luka?) és Armista (is) tartozott. (Pesty. Krassóm. tört. III. 345.) 1437. körül krassófői Orboná(s)z György (l. a birtokosoknál is) tartó kezén. A Karas forrásvidékén feküdt; Krassovától keletre némi omladékai ma is megvannak.
Mező-Somlyó vagy Nagy-Somlyó. Inkább a XVI. században szerepel; de úgy látszik már a XV. században fennállt. (L. Mező-Somlyó városnál.)
Pécz. (Pet.) L. Temesmegyében a várak közt. (E helyütt pótlólag csupán azt jegyzem meg, hogy az 1528. évi térkép a Duna vonalán Sz.-Lászlóvártól keletre egy «Pedt» s még odább egy «Petic» nevű várat tüntet föl.)
Pozsazsin. Castra inferiora cisdanubiana: … Possezyn. (1437. körül: Archaeol. Közl. XII. 115. l.) Castrum Posasy. (1478: Muz. llt. Decretum.) Bizonyára királyi vár volt. (L. a hasonló nevű városnál.) 1478-ban a törvény – ujjéépítéséről rendelkezik.
Somlyó. L. Ér- vagy Érd-, Kis- és Nagy-Somlyó váraknál.
Szent-György. A nagylaki Jánkfiaké volt; majd a János magvaszakadtával (1427.) a Nagymihályiaké lett. – Castellum in Zenthgwrgh. (Pesty. Krassóm. tört. III. 315. – V. ö. a hasonló nevű helységnél.)
Szent-László. (Szent-László-vára.) Zsigmond király 1427-ben az átellenben fekvő Galambócz vár ellen építteté. 1430-ban állta ki a tűz-próbát abban a csatában, melyben Rozgonyi Cecília is kitűnt. 1437-ben, 1460-ban és 1462- ben megint említik. – Castrum (regis) Zenthlazlowara. (Pestynél i. m.) Castrum Zenthlazlo. (1460: Galgóczi llt. Lad. 96. f. 1. n. 2.) C. Zentblazlowara. (1462: Bánffy cs. llt. f. 7. n. 2.) Omladékai Galambóczczal szemközt, a Babakaj nevű dunai szirt közelében ma is láthatók.
Ősszesen: 13 vár.
