HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Abafalva. Abafalwa. (1411–1412: Dl. 9827; 1478: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 21. n. 1.) Az 1546. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 20. 1.) szerint Geszte (Geszt) és Polány vidékén feküdt.
Acsa. Poss. Acha. (1406: Dl. 9259; 1427: Dl. 11915; 1429: Dl. 12058.) Részben kis-nemeseké, részben a veszprémi püspöké volt. – Igal mellett é. találjuk.
Adánd. (Ádám. Ádámd.) Adamd. (1265: Haz. oklt. 44.) Adand. (1279: Árpádk. új okmt. XII. 274., 1379: Pannonh. főapáts. házi llt. XX. B., 1460: Jeszenák cs. llt.) Poss. Wyadam. (1356. Kismart. llt. 47. U. 5.) A megye ék. zugában találjuk. 1356-ban heti-vásáros hely volt.
Adorján. (Aderján. Adrián.) Aderyan. (1472: Dl. 17311.) Adoryan. (1486: Dl. 19123., 1506: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 36.) Adryan. (1504: U. o. n. 34.) A Dombaiaké volt. – Ma Adorján néven puszta, Viszló mellett ny.
Adriántelke (Adorjántelke) puszta. Particula possessionaria seu terra Adrianteleke penes poss. Baath. (1386: Dl. 7197.) Haderyan poss, deserta et habitatoribus destituta. (1403: Dl. 8867. 9113.) Terra arabilis Adoryanteleke. (1404: Dl. 8950.) A Szerdahelyieké (Ders-fieké) volt.
Agáros. Agarws. (1408: Dl. 12800.) Agarus. (1424: U. o.) Agaros. (1455: Dl. 14952; 1464: Dl. 15940; 1498: Dl. 12800.) Ma puszta Mesztegnyőtől d., a melylyel együtt a gordovai Fancsoké volt.
Ági. Agy. (1369: Dl. 5808; 1431: Dl. 12421; 1448: Dl. 14168; 1455: Dl. 14915; 1496: Kismart. llt. 96. fasc. 3. n. 42.) Részben kis-nemesi birtok volt, részben Patához tartozott. 1431-ben 22 j.-telket számoltak össze benne. Ugyanekkor vámját is említik. Később a Marczali János adománya révén a toldi pálosoké lett, kik pl. 1536-ban is bírták. – Ma puszta, Ládtól dk.
Akcs. Villa Okch. (1268: Haz. okmt. III. 16., 1410: U. o. 274.) Akch. (1449: Magy. Tört. Tár. VI. 40.) Az 1536. évi adólajstromban (Akch. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 15. l.) Táska és Kelked vidékén tűnik föl. Ma Akcs-Magyari, újabb és szokottabb nevén Buzsák, Somogyvártól ény.
Al-Diósfalva. (Al-Gyósfalva. Al-Gyófalva.) L. Diós(-falu) a.
Al-Gamás. L. Gamás a.
Albafölde (puszta). Pred. Albafewlde – a gordovai Fancsoké. (1435: Dl. 12800.) Ugy látszik, Lengyel-Tóti vidékén (Teleki és Visz táján?) terült el.
Atbert(i). Poss. Fewlse Alberty, Also Alberty. (1456?: Orsz. Llt. Erd. kancz. llt. No. 62. ex 1708.) Poss. utraque Alberth. Aberth. (1472: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 1. n. 36.) Ma puszta (Kis-Alberti), Magyar-Egres mellett ék.
Álcs(i). Alch. Alchy. (1331: Anjouk. okmt. II. 565.) Alch. (1333: U. o. III. 41., 1488: Dl. 19346; 1492: Dl. 19840.) Köznemeseké volt. – Lengyel- Tóti, (Tót-) Gyugy, Tard, Pettend (ma puszták) vidékén feküdt.
Alexander. Poss. Allexander. (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) Lexander. (1489: Dl. 19603.) Barcshoz tartozott. – Tán a mai Sándorlak pusztának felel meg, Sz.-Mihályfa, Bürüs, Újfalu, sat. közelében, melyek szintén ez uradalomhoz tartoztak. (Szigetvártól dny.)
Alma-Sziget. L. Sziget m.-város a.
Almád. Poss. Almad. (1391: Tört. társ. letét, 1465. 1492: Muz. llt., 1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 24. l.) Kis-Berény és Somogyvár vidékén feküdt.
Almakert. Poss. Almakerth. (1458: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 27. és Dl. 15283.) Zákány tartozékai közt említik.
Alsó-Alberti. L. Alberti a.
Alsó-Atak. L. Atak a.
Alsó-Battyán. L. Battyán a.
Alsó-Dada. L. Dada a.
Alsó-Déd. L. Déd a.
Alsó-Dercze. L. Dercze a.
Alsó-Endréd. L. Endréd a.
Alsó-Hásságy. L. Hásságy a.
Alsó-Kékcse. (Alsó-Kökcse. Alsó-Kecscsa.) L. Kekcse a.
Alsó-Litterág. L. Litterág a.
Alsó-Mer(e)nye. L. Mer(e)nye a.
Alsó-Miklósi. L. Miklósi a.
Alsó-Mindszent. L. Mindszent a.
Alsó-Páczod. L. Páczod a.
Alsó-Pricsrő. L. Pricsrő a.
Alsó-Tepej. L. Tepej a.
Alsó-Tikos. L. Tikos a.
Alsó-Ugal. L. Ugal a.
Alsó-Visnye. L. Visnye a.
Alsó-Viterág. L. Vitterág a.
Alsó-Vitya. L. Vitya a.
Andocs. (Andacs). Onduch. (1321: Zichy okmt. I. 204.) Andoch. (1390: Pannonh. főapáts. házi llt. XXVIII. A., Kismart. llt. 14. K. 354.) Andach. (1390: Dl. 2870.) Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 34. l.) «Nemes Andoch. Kapolnas Andoch. Eghazas Andoch». – Ma Andocs, Igaltól é.
Andrásfalva. Villa Andree – in Orman. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz- jakabi apátságé volt; a megye dk, zugában feküdt.
Apáti. a) Apaty. (1258: Árpádk. új okmt. II. 309.) Apathy. (1376: Dl. 6372; 1487: Dl. 19289.) Ecclesia parochialis in Apathy. (1498: Dl. 20711.) A zselicz-szentjakabi benczés apátságé volt, s Kaposvár környékén feküdt. Az 1536. évi adólajstrom szerint – Orsz. Llt. Conscr. dical. 17. 1. – e helység a Török Bálint birtoka. Meglehet, magát a mai Szent-Jakabot kell értenünk, mely e néven mint falu, tudtommal sohasem fordúl elő a középkorban. – b) Apaty. (1275: Dl. 927; 1536: Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 26. l.) 1536-ban Bár után sorolják föl, a melynek vidékén csakugyan feküdt is. – c) Apathy. (1486: Dl. 19123.) A Dombalaké volt. – Szigetvártól ény. esik.
Apátitelek (puszta). Predium (abbatis Thykoniensis et ecclesie sue) Appathythelek in contigua vicinitate possessionis … Thewrek. (1458: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. fasc. 18. n. 2.) Endréd és Törek (ma puszta) táján terült el, a megye ék. zugában.
Aracs(a). Terra nobilium Arach. (1269: Dl. 671., Fejér, IV. 3. 201.) Aracha. (1397: Dl. 8259.) Poss. Aracz. (1467: Kismart. llt. 45. C. 43.) Ma Aracs néven Babócsa tőszomszédja ék. felé.
Arad. Nobiles de Arad. (1363: Dl. 5253.) Arad. (1482: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 84. A.) 1482-ben Szenyér vár tartozéka. – Ma puszta, Böhönye mellett ék.
Aranyas. Aranyas. (1389: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 19., 1417: Dl. 10618; 1427: Dl. 11926; 1495: Dl. 20306.) Segösdhöz tartozott. – Ma Aranyos puszta, Barcs mellett é.
Argyagháza. Argyaghaza. (1493: Dl. 20026.) A Dombalaké volt. – Szigetvártól ény., Merenye és Patosfa vidékén kereshetjük.
Artesháza. Artheshaza. (1450: Kismart. llt. 45. C. 50.) Köznemesi névben vagy előnévben fordul elő. Valahol Mosgó vagy Szigetvár vidékén, Baranya- vagy Somogymegyében feküdt.
Asz(a)lár. L. Oszlár alakban.
Aszaló. Azzalow. (1403: Dl. 9116.) Azalo. (1437: Fejér, X. 7. 894., 1478: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 21. n. 1.) Északra találjuk Kaposvártól, a melynek tartozéka volt.
Aszi(v)ágy. L. Oszivágy alakban.
Atád. Pop. de Achad. (1279: Dl. 12171.) Ecclesia omnium sanctorum in Athad. (1399: Zichy okmt. V. 130.) Poss. Athad. Nobiles de alia villa Athad. (1401: Muz. llt.) Athad. (1421: Dl. 11057; 1481: Dl. 18558; 1487: Dl. 19320.) Plebanus de Athad. (1483: Dl. 18831.) A nyulszigeti apáczáké, részben pedig az Atádi és Kéri családoké volt. – Ma Magyar-Atád, Igaltól dny.
Atak. a) Utraque Athak, superior et inferior. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG., 1488: Huny. kora. XII. 399.) Felsewathak, AlsoaWak. (1506: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 36.) Az 1536. évi adólajstrom szerint (Orsz. Llt. Conscr. dical. 48. l.) Sarkad és Berzencze vidékén feküdt. – b) Poss. Athak. (1493: Dl. 20026.) A Dombaiaké volt. – A megye dk. zugában feküdt.
Baba. Baba. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 469., 1449: Dl. 14268; 1470: Dl. 17101; 1483: Dl. 18831.) Részben a fejérvári káptalané, részben köznemeseké volt. – Ma puszta Karádtól délre. Mocsolád m.
Babka. Posa. Babka. (1421: Haz. okmt. III. 321.) Hedrehelylyel (Hedreh) együtt merül föl.
Babod. Babod. (Nemesi névben. 1470: Dl. 17101.) Ma puszta Karád mellett dny.
Bábony. Babun. (1259: Haz. okmt. VL 100., 1336: U. o. IIL 127., Anjouk. okmt. III. 284., 1337: U. o. 395.) Poss. Babun super qua vinidatores domine regine commorari consueverunt. (1302: Kismart. llt. 47. T. 2.) Babon. (1426: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 37., 1436: Dl. 12896; 1460: Jeszenák cs. llt.) Ugali, majd Battyáni és faiszi Ányos birtok. – Ma Bábony helység és puszta, Tabtól ék.
Bacskád. L. Bocskád alakban.
Bagamér (puszta). Poss. Bagamer deserta et habitatoribus destituta. (1403: Dl. 8867.) Terra arabilis Bagamer. (1404: Dl. 8950.) A Szerdahelyieké volt. – Bát vidékén feküdt.
Baja. Boya. (1443: Dl. 12800; 1403–1406: Dl. 8881.) Baya. (1424: Dl. 12800; 1455: Dl. 14952; 1498: Dl. 12800.) A gordovai Fancsiaké volt. Valahol Kéthely vidékén feküdt. (Dny. felé ?)
Bajnokfalva. Poss. Baynukfalua. (1375: Meskó cs. llt., 1385: Dl. 7128.) A Szerdahelyieké volt.
Bajon. Boyon. (1297: Fejér, IX. 7. 725. és Haz. okmt. V. 84.) Sacerdos de Boyun. (1367: Zalam. oklt. I. 581.) Kysbayon. (1397: Muz. llt.) Bayon. (1434-.52: Dl. 12633.) Utraque poss. Bayan. (1444: Zalam. oklt. II. 503.) Ma Nagy- és Kis-Bajom, Kaposvártól ny. és ny.-d. – Nagy-Bajon különben e néven már 1397-ben és 1455-ben is föltünik. (Másolat után. 1397: Acta post Advoc. 86–15.)
Bajszinfalva. Poss. Bayzinfalwa. (1425: Dl. 11700.) Mint a Szerdahelyiek birtoka, Sz.-Tamás, Magyarfalva, Terjék sat. (ma puszták) társaságában fordul elő s így kétségkívül az ép e tájon fekvő mai Bőszénfa helységnek felel meg.
Bak(a)lár. L. Boglár alakban.
Bakháza. Posa. Bakhaza. (1453: Körmendi llt. Unyomiana. n. 68., 1465: U. o. n. 115., 1468: U. o. Alm. V. lad. 5. n. 74.) Ma puszta Ujnép mellett észak felé. (Babócsától é.)
Balasekháza. (Balasokháza.) Balasekhaza posa. (1424: Kismart. llt. 45. B. 28.) Az 1536. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 7. l.) «Balasokhaza» néven Pata után sorolja föl. – Megfelelni látszik az 1470-ben Szigetvár tart. közt fölsorolt «Balashaza» (baranyamegyei) helységnek. (Kismart. llt. 45. C. 46.)
Balaton-Szemes. L. Szemes a.
Balatonmelléki-Zamárd. L. Zamárd a.
Balazse (puszta). Posa. Balasae deserta et habitatoribus destituta (1403: Dl. 8867,) Terra arabilis Balasee. (1404: Dl. 8950.) A Szerdahelyieké volt; Bát vidékén feküdt.
Balázsháza. L. Balasekháza a.
Balhás. L. Bolhás alakban.
Balogd. Balogd. (Kir. emberek nevében. 1421: Kismart. llt. 96. 3. 26., 1427: U. o. 96. 3. 28.) Ma Nagy-Bajom határában (ny.) találunk ily nevű pusztát.
Bálványos. a) Poss. Baluanus – Csorgó tartozéka. (1431: Dl. 12364.) Az 1536. évi adólajstrom szerint «Balwanyos». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 47. l.) Zákány és Gyékényes vidékén feküdt. – b) Villa, Baluanus. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 474.) Poss. Balwanus. (1338: Anjouk. okmt. III. 446.) Poss. Balwanyos. (1488: Dl. 19354.) Karádtól ék. esik.
Bán. Poss. Baan. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Kapos-Újvár tartozékai közt a XV. században csupán ez egyszer émlítik. Az 1536. évi adólajstrom szerint azonban még mindig oda tartozott. («Baan». – Orsz. Llt. Conscr. dical. 10. l.)
Banik. Banyk. (1428: Orsz. Llt. Erd. kancz. llt. No. 62. ex 1708; 1472: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, fasc. 1. n. 36.) Az osztopáni Zöld, Osztopáni és Perneszi családoké volt. – Ma Pamuk vagy Pamük, Somogyvár mellett dny.
Bannya. L. Bonnya alakban.
Bár. (Bar.) a) Terra Baar. (1261: Hazai okmt. VIII. 83.) Plebanus de Bar. (1436: Dl. 12867.) Baar. (1482: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 84. A., 1496: Hédervári llt. Viczay rész, f. 48. n. 54.) 1482-ben (részben) Szenyér vár tartozéka. Ma puszta, Kéthely mellett ny.-é. – b) Obar poss. (1341: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. litt. C. és 1466: Kisfaludy cs. llt.) Baar. (1390: Fejér, X. 1. 576. 604; Pannonh. főapáts. házi llt. XXVIII. A., 1429: Fejér, X. 7. 157.) Obaar. Wybaar. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 26. l.) Ma
Kis-B(a;ár falu és Bár puszta, Igal és Karád közt.
Kis-B(a;ár falu és Bár puszta, Igal és Karád közt.
Barát(i). a) Baraty. (Nemes nevében. 1400: Muz. llt.) Poss. seu villa Barathy al. nom. Zenth Iwan. (1263. 1361. 1422: Haz. okmt. III. 326. 329. 323.) Faisz és Kürtös mellett feküdt. Keresztelő Sz.-János tiszteletére szentelt templomát már 1361-ben említik. – b) Barad, Borad. (1331: Anjouk. okmt. II. 562.) Poss. Barath. (1382: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 18., 1389: U. o. n. 19.) Poss. Barathy. (1396: U. o. n. 74., 1403: U. o. n. 34., 1405: U. o. n. 38., 1450: U. o. n. 78.) 1382-ben mint Segösdmegyébe tartozó helység az Erzsébet királyné birtoka. 1396-ban Kóvágóörsi György kapja kir. adományúl; az ő fiainak hűtlensége következtében (1403-ban) pedig Anthimi János. 1405-ben ismét a Battyániak számára igtatják, ítéletileg. 1450-ben a tapsonyi Anthimiaké volt. – Ma Kis- és Nagy-Baráti néven puszta Atád közelében ny.-é. – Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 49. és 51. lapon) «Barathy, Barathe, Barathy» – fordúl elő. E három helység közül az egyik az Udvarhelytől ék. elterülő Baráti majorságnak; a másik a Háromfa határában elterülő mai Alsó- és Felső-Baráti, – a harmadik pedig a Nagy-Atád m. ény. elterülő mai (Kis- és Nagy-) Baráti pusztának felel meg. Utóbbit föntebb már láttuk. A másik kettő – c) és d) – mint a fejérvári káptalan (1399.) és köznemesek birtoka következő alkalommal fordúl elő, u. m.: Barathy. (1399: Dl. 8470; 1423: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 77., 1460: U. o. Majoratus. I. 29. 19.)
Barcs. Barch. (1389: Dl. 7483; 1427: Dl. 11926; 1467: Kismart. llt. 45. C. 43., 1496: Dl. 20306.) Poss. Boorch. (1389: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 19.) Barcz. Barch. (1417: Dl. 10618.) Régen Segösdhöz tartozott. – A megye dk, részében, a Dráva mellett fekszik.
Barcs-Füles. L. Füles a.
Bárd. Bard. (1229: Arpádk. új okmt. VI. 470., 1456: Muz. llt.) Terra vduornicorum de villa Bard. (1268: Árpádk. új okmt. III. 190.) Kwsthosbardya. (1496: Dl. 20459.) Kaposvártól dny, esik.
Bark. Poss. Bork. (1349: Anjouk. okmt. V. 313.) Poss. Bark. (1361: Hazai okmt. I. 231., 1367: Muz. llt.) A Nyár vize mellett, Babócsa, Csokonya. Háromfa sat, vidékén feküdt.
Baronka. L. Boronka alakban.
Basa(j)l. Basal. (1302: Anjouk. okmt. I. 46., 1431: Dl. 12421.) Basayl. (1360: Dl. 91.) Bassal. (170: Dl. 17059.) Patához tartozott. Ma is (Basal) tőszomszédja kelet felé.
Bát. Villa Both. (1335: Fejér, VIII. 4. 136.) Booth. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641.) Bach. (1376: Dl. 6372.) Baath. (1386: Dl. 7197.) Bath. (1403: Dl. 8867; 1454: Muz llt., 1493: Dl. 19944.) A Szerdahelyi rokonságé volt. – Szerdahely, Kaposvár sat. vidékén (a Kapos mentén) feküdt.
Batrolcz. Poss. Bathrolcz. (1483: Dl. 18894; 1490: Dl. 19676.) A megygyesaljai Morócz-oké volt. – A megye dk. sarkában feküdt.
Battyán. Bathyan. (1261: Hazai okmt. VIII. 83., 1347: Zalam. oklt. I. 462., 1403–1406: Dl. 8881; 1429: Forgách cs. llt., 1438: Dl. 13169; 1464: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 73. és 74.) Alsóbathyan. (1455: U. o. Alm. V. lad. 5. n. 72.) Felsew Bathyan. (1496 . Hédervári llt. Viczay rész f. 48. n. 54.) Alsó-Battyán 1496-ban a (geresgáli) Battyáni, Felső-Battyán pedig a Korotnai családé. Ma (Balaton-) Battyán puszta Balaton-Szent-György mellett d. (Felső-Battyánra, nézve l. a XV. századhoz: Századok 1870. 15. és köv. l.)
Becsefalva. Poss. Bechefolua. (1361: Dl. 5048; 1382:. Dl. 6895.) Orczi, Mernye sat. vidékén feküdt?
Bednek. L. Bennek alakban.
Bekád. L. Berény a.
Békástó. Bekasthow. (143: Kismart. llt. 35. B. 41.) Bekatho. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) Kapos-Újvárhoz tartozott. – Szennával és Dennával együtt említik.
Beki. Plebanus de Beky. (1436: Dl. 12867.) A Balaton mentén (in vicearchidiaconatu de angulo Balatini) feküdt.
Bel-Fenék. L. Fenék a.
Bel-szász-nagy-földe (puszta). Pred. Belzaznaghfewlde. (1435: Dl. 12800. V. ö. Dl. 12696; 1487: Körmendi llt. Majoratus, I. 29. 28.) A gordovai Fancsoké volt. – A Balaton dk. partja mentén terült el valahol.
Be(l)cső. L. Bölcső néven.
Bélcz. – a) Villa Belch. (1272. 1280: Haz. okmt. VI. 259.) Nobiles iobagiones domine regine exercituare solentes de villa Belch et … poss. santimonialium (de insula leporum) similiter Belch nuncupata: (1345: Anjouk. okmt. 516.) Poss. Bylch. (1391: DL 7694.) Belch. (1398: Dl. 8352; 1430: Dl. 12302.) Beelch. (1408: Dl. 9408.) Bwlcz. (1433: Dl. 12563.) Beelcz. (1449: 14268.) Belcz. (149: Dl. 14309; 1473: Dl. 17423.) Bewlcz. (1480: Dl. 18390; 1485: Dl. 19069.) A mai Kis-Bécz pusztának felel meg, Magyar- Atád mellett ék. – 1408-ban részben Somogy-, részben Tolnamegyéhez számítják. 1430-ban említik határában a «Hadwth»-at – b) Belch. (1403: Kismart. llt. 45. A. 11.) Belch, Bwlch. (1403: Dl. 9144.) Belcz. (1470: U. o. 45. C. 46.) Bewlcz. (1473: U. o. 45. C. 48.) 1403-ban a tapsonyi Anthimiak kapják, mint a Rupoliak birtokát. Később Szigetvárához tartozott. 1470-ben Baranya-megyéhez számítják. (!) – Ma Bécz, Szigetvártól ény.
Belczi-Szent-Márton. L. Szent-Márton a.
Belder. Belder. (1295: Fejér. VI. 1. 365., 1428: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 31., 1436: Dl. 12895.) Buldyr. (1323: Körmendi llt. Alm. III. 1. 1. n. 3.) Bulder. (1385–6: Haz. okmt. III. 220–239.) Bulder, Bewlder. (1485. 1487: Körmendi llt. i. h. n. 8. és 9.) Ugali majd Battyáni és faiszi Ányos birtok. – Tab és Kékcse (ma Köttse) vidékén fekhetett.
Belek. Belek. (1493: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 71., 1536: Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 1. l.) A vránai perjelségé volt. – Ma Beleg, Nagy-Bajomtól dny.
Belenik. Poss. Benenik. (1483: Dl. 18894.) Belenyk. (1490: Dl. 19676.) A meggyesaljai Morócz családé volt. – A megye dk. sarkában feküdt.
Belezna. Belezna. (1450–1: Dl. 14335.) Iharos-Berénytől dny. esik.
Belső-Hobaly. (Belső-Hobol.) L. Hobol a.
Belyénem. Poss. Belyenem. (1480: Dl. 18391.) Belelyenem. (1498: Dl. 20718.) Barcshoz tartozott. – A megye dk. zugában feküdt.
Benenik. L. Belenik alakban.
Bennek. (Bennök.) Terra Bennek. (1331: Anjouk. okmt. Il. 563.) Bednek. (1388: Dl. 7428. 7429.) Benyk. (1392: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 11.) Bennuk. (1392: Bécsi cs. áll. lltár.) Bennek. (1392: Dl. 7815; 1446: Dl. 13993.) Bednek. (1393: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 10.) Bennek. (1449: Dl. 9562; 1486–7: Dl. 19205. 19318.) A Kanizsaiaké (1388 előtt a szécsényi Kónyafiaké) volt, kik 1446-ban bakonyai (páti) Török László kanizsai várnagyuknak adták. Ma Bendek néven puszta, Lengyel-Tóti mellett kd.
Bere(j). Berey. (1082: Hazai okmt. IV. 7., 1229: Árpádk. új okmt. VI. 475., 1385: Haz. okmt. III. 223.) Kysberey. (1338: Körmendi llt. Alm. III. lad. 2. n. 35.) Kysbere. (1347: U. o. Alm. III. lad. 1. n. 8., 1385: Haz. okmt. III. 230., 1428: Körmendi. llt. U. o. n. 31.) Bere. (1428: U, o. Alm. III. lad. 1. n. 37. 38., 1435: Dl. 12684; 1438: Haz. okmt. IV. 314., 1489: Körmendi. llt. Alm. III. lad. 4. n. 59.) Az 1536. évi adólajstrom is ismeri. (Bere. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 29. l.) Ugali majd Battyáni sat. birtok. 1439-ben Albert király az esztergomi káptalan birtokai közt is említi. (Bere. Fejér, XI. 288.) Endréd és Lullya vidékén feküdt.
Ber(e)k. (Berki.) L. Tolnamegyében.
Berekfalu. Poss. Domonkuslaka. (1341: Fejér. VIII. 4. 489.) Poss. Berekfalu al. nomine Domocoslaka. (1417: Haz. okmt. III. 306.) Az 1536. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 8.l. «Berekfalw».) a Sz.-László vidéki Tardassal
fogja együvé. 1417-ben is ezzel együtt szerepel.
fogja együvé. 1417-ben is ezzel együtt szerepel.
Berencs. Poss. Berench. (1347: Kismart. llt. 32. B. 102,, 1486: Dl. 19123.) Utraque Berencz. (1493: Dl. 20026.) A Dombaiaké volt. Ma puszta, Szigetvártól ény. felé.
Berény. a) Berchen. (1082: Hazai okmt. IV. 7.) Berhin. (1193: Dl. 27.) Villa Kynusberen iuxta ecclesiam S. Georgii. (1232: Haz. okmt. IV. 13.) Terra curriferorum, bochariarum (regine) ac pincernarum de territorio magne ville Beren juxta Sumberen in cottu Symeghiensi. (1280: Árpádk. új okmt. IV. 219.) Villa Nagberen. (1289: U. o. 343.) Terra Beren. (1291: Haz. omt. IV. 77.) Terra Beren (condam) reginalis …. terra pincernariorum et buchariorum. (1294: U. o. 88.) Hospites, iobagiones (capituli Weszprimiensis) de Nag-Beren. (1334: U. o. 152.) Poss. Nogberen. (1404: U. o. 247.) Naghberen. (1441: U. o. 328.) Nag-Beren. (1460: U. o. 399.) Naghbwren. (1482: Dl. 18625.) Nagh Beren capituli Weszprimien. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 31. l.) 1193-ban a fejérvári keresztesek kapták. De főleg a veszprémi káptalané volt, mely 1334-ben némely itteni jobbágyait megnemesíté. 1404-ben Zsigmond király heti vásár tartására adott kiváltságot e helységnek. – Ma Nagy-Berény, a megye ék. zugában. – b) Sumberhein. (1193: Dl. 27.) Sumberem. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 468.) Bikach al. nom. Farkberen. (1341: Körmendi llt. Alm. III. la,d. 2. n. 101.) Farkberen. (1385: Haz. okmt. III. 223., 1386: U. o. 239., 1426: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 37.) Bykach. (1385: U. o. 230.) Farkberen. (1426: Kármendi llt. Alm. 3. lad. 1. n. 37., 1435: Dl. 12684; 1436: Dl. 12895.) Bekad. (1428: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 31.) Kysberen. (1447: Dl. 14072.) Ma Kis-Berény puszta, a megye ék. zugában. (Bikach – bizonyára megfelel – Bekad-nak.) Bikács is Fark-Berény is az Ugali, majd a Battyáni cs. birtokában merül föl a kései középkorban. – c) Hospites nostri (regis) de villa Beryn. (1264: Árpádk. új okmt. XI. 532., 1265: Fejér. IV. 3. 201. és 529.) Villa Berin. (1268: Dl. 644.) Buren. (1286: Zalam. oklt. I. 96.) Poss. Buryn. (1373: Dl. 6091.) Beren. (1468: Dl. 16733; 1481. Dl. 18470.) Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 45. l.) «Nagh-Beren». A Kanizsaiaké volt. – Ma Iharos-Berény, a megye nyd. vidékén. – d) Beren. (1348: Dl. 12800; 1409: U. o., 1424: U. o., 1468: Dl. 16739.) Beryn. (1411: Dl. 9850.) Plebanus de Fanch-Béren. (1436: Dl. 12867.) Fanchbewren. (1455: Dl. 14952; 1464: Dl. 15940; 1498: Dl. 12800.) Az 1536. évi adólajstromban «Fanch-Beren». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 41. l.) – A mai Balaton-Berénynek felel meg, a Balaton déli sarkánál. – 1424-ben egy része Ujfalu (Wyfalw)nevet viselt. – e) Poss. Beren. (1405: Dl. 9041. – V. ö. Dl. 9102.) Igal, Ráksi, Dada sat. (az utóbbi kettő ma puszta) között feküdt s a hasonló nevű családé volt. – f) Nagh-Beren. (1449: Hazai okmt. IV. 351., Magy. Tört. Tár. VI. 40. 41.) – Ma puszta, Lengyel-Tóti mellett ny.-é.
Ber(e)nye. Vadum Berenye. (Határjáráskor. 1454: Dl. 14807.) Poss. Bernye. (1494: Dl. 20218.) Berenye. (1495: Dl. 20306.) Marczali-, majd Bátori-birtok volt.
Beretván. Borothwan. (1461–1468: Dl. 16733; 1471: Dl. 17218, és Körmendi llt. Himfyana. n. 553.) Berethwan. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG., Dl. 19108.) Csurgó vidékén fekhetett.
Berjeg. (Berjek.) Berpeg. (1374: Fejér, IX. 6. 184.) Beryegh. (1398: Dl. 8329; 1427: Dl. 11926.) Beryek. (1435: Dl. 12655.) Köznemesek nevéből ismeretes. (V. ö, a Berjegi cs. a.) Marczalival volt szomszédos.
Berkes. (Berkös.) Berkus. (1331: Anjouk. okmt. II. 565.) Berkes. (1410: Jeszenák cs. llt., 1470: Dl. 17101.) Berkevys. (1435: Dl. 12655.) Karád és Lengyel-Tóti vidékén feküdt.
Berki. Berky. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 474., 1295: Hazai okmt. VIII. 362., 1431: Fejérvári ker. konv. házi llt. 3. 5.) Az 1536. évi adólajstrom (Berky. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 29. l.) Endréddel fogja össze.
Berzencze. Berzencze. (1377: Dl. 6418. 6419; 1406: Dl. 9198; 1473: Huny. kora. XI. 498., 1477: U. o. XII. 14., 1481: U. o. 167; 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG., 1499: 41. 19642.) Közel a Drávához, a megye dny. részében találjuk. – Keresztelő Sz.-János tiszt. szentelt egyházát 1490-ben említik; vámját pedig már 1406-ban. Sorsa azonos a benne épült váréval.
Berzicze. L. Bisztricze néven.
Besenye-Szent-György. L. Szent-György helység a.
Besenyő. a) Besenyw. (1437: Dl. 24727; 1448: Muz. llt.) Nagy- Atádtól dk. esik. – b) Terra Besenew. (1298: Haz. okmt. VII. 268.) Poss. Beseneu iuxta Balatinum. (1335: Körmendi llt. Majoratus. I. 29. 12.) Poss. Besenew (1347: Haz. oklt. 249.) Besenyew. (1449: Dl. 12800; 1411: Dl. 9850; 1435: Dl. 12800.) Pred. Besenyew. (1435: Dl. 12696.) Poss. Bessenyew. (1487: Körmendi llt. Majoratus. I. 29. 28.) Az 1536. évi adólajstromban «Beseny». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 23. l.) Részben a türlei prépostságé, részben a gordovai Fancsoké volt. – A Balaton dk. partvidékén kereshetjük. Meglehet különben két különböző faluról van szó, melyek egyike Balaton-Sz.-György, másika pedig Szőllős-Győröktől nyugatra feküdt.
Beső. L. Böső a.
Biczófalva. (Biezóiaka.) Ricolaka. (1375: Meskó cs. llt., 1385: Dl. 7128.) Benzenfalwa. (1452: Kismart. llt. 96. f. 3. n. 34.) Byczofalwa. (1478: Dl. 18132.) A Szerdahelyieké volt. – Szent-Balázs vidékén fekhetett.
Bikács. L. Berény a.
Biki. L. Büki alakban.
Bikkes. Bykes. (1462: Dl. 35991; 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) A berzenczei uradalomhoz taríozott. – Ma Bükkösd, Iharos-Berénytől dny.
Biklász. Byklas. (1406: Dl. 9198.) Byklaz. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG. és Dl. 19108.) A berzenczei uradalomhoz tartozott.
Bisztricze. Poss. Berzicze. (1479: Dl. 18254.) Poss. Byztrycze. (1480: Dl. 18391; 1489: Dl. 19603.) Bryztricze. (1498: Dl. 20718.) Barcshoz tartozott. – A megye dk. zugában feküdt.
Bize. foss. Bize és «de Bize» család.(1390: Dl. 7570; 1455: Dl. 14915; 1461: Kismart. llt. 46. C. 40.) A Marczaliaké volt (a Bizeiekkel kötött szerződés szerint). Templomát 1455-ben említik. – Marczali mellett d. találjuk.
Becskád. Bochkad. (1367: Dl. 8617; 1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 49.) «Bachkad». (1464: Dl. 14807.) A vránai Perjelségé volt. – Ma Bocskád néven puszta, Udvarhely mellott dk.
Boda. Villa Boda. (1352: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 91.) Boda (Nemesi névben. 1477: U. o. lad. 4. n. 55.) Az 1536. évi adólajstrom szerint (Boda. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 50. l.) Nagy-Atád vidékén feküdt. – Ugy látszik, az itteni mai Bodviczának felel meg. (V. ö. Bodófalva a.)
Bodafalva. Poss. Bodafalwa – Csorgó tartozéka. (1431: Dl. 12364.) Az 1536. évi adólajstrom szerint (Bodafalwa. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 47. l.) Csorgó. Zákány és Gyékényes vidékén feküdt.
Bodics. Budich. (1376: Dl. 6372.) Az 1536. évi adólajstrom «Bodych» alakban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 4. l.) Potonynyal együtt sorolja föl.
Bodófalva. Bodofalwa. (1482: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 83.) Tán (Nagy-) Atád vidékén kereshető. (Meglehet azonos Boda-val.)
Bódogasszonyfalva. Bodugazunfalwa. (1323: Kismart. llt. 45. A. 4.) Poss. Bodughazun iuxta Orman. (1344: U. o.) Poss. Bodogazonfalu. (1409: Hazai okmt. III. 269.) Poss. Bodogazomfalwa. (1413: Kismart. llt. 45. B. 21., 1421: U. o. 96. 3. 26., 1470: U. o. 4.5. C. 46., 1473: U. o. 45. C. 48.) Szigetvártól d., (a mai) Molvány és Hobol helységekkel volt határos. – 1470-ben (mint baranyamegyei helység) és 1473-ban Szigetvárhoz tartozott.
Bodony (puszta). Terra ecclesie Zagrabiensis Budun vocata. (1331: Anjouk. okmt. II. 561.) Ma puszta Tapsony mellett d. (Segesdtől é.)
Bodon(y)a. L. Bonnya alakban.
Bodrog. Bodrog. (1313. 1446: Magy. Tört. Tár. VI. 43. 40. 41.) Kaposvártól ény. esik.
Bogárd(i). Bograd. (? 1447: Dl. 14084.) Bagar. (1461–8: Dl. 16733.) Bogard. (1471: Dl. 17218. és Körmendi llt. Himfyana. n. 553., 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG., 1448: Huny. kora. XII. 399.) Az 1536. évi adólajstromban «Bogardy». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 46. l.) Részben a berzenczei
uradalomhoz tartozott; Zákány vidékén fekhetett.
uradalomhoz tartozott; Zákány vidékén fekhetett.
Bogát. (Bogád.) Bagat. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 469.) Vugath, Bugat. (1336: Pannonh. főapáts. házi llt. V. R.) Bogad. (1458: Körmendi llt. Himfyana. n. 508.) Bugad. (1472: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 1. n. 36.) A fejérvári káptalané és főleg a pannonhalmi apátságé volt. – Ma Alsó- és Felső-Bogát puszták, Edde mellett k.
Boglár. (Boklár.) Poss. Boklar – a tihanyi apátságé. (1325: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 1. n. 32.) Bakalar. (1358: U. o. n. 17. A.) Boglar. (Nemesi névben. 1435: Dl. 12655.) Ma Boglár, a Balaton somogyi partvonalának közepe táján.
Bogyoka. Bogyoka. (1493: Dl. 20026.) A Dombaiaké volt; Szigetvár táján fekhetett.
Boja. L. Baja alakban.
Bolhás. Villa Bolhas. (1366: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 84.) Bolhaas. (1389: U. o. Alm. III. lad. 3. n. 19.) Baltias. (1417: Dl. 10618; 1427: Dl. 11926; 1495: Dl. 20306.) Bolhas. (1437: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 65., 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana: Cap. X. fasc. L. GG., 1488: Körmendi. llt. lad. 5. n. 51. és Dl. 19108.) Plébánosát 1437-ben és 1488-ban is említik. Segösdhöz tartozott. 1486-ban a sz.-erzsébeti Vorster családé; 1488-ban a királyé, 1495-ben azonban ismét a Bátoriaké volt. – Ma Bolhás, Nagy-Atád és Csurgó közt.
Bolyó. Bolyoh. (1434: Dl. 12589; 1495: Dl. 20306.) A Marczaliaké s állalok utóbb a Bátoriaké volt. – Ma Bolhó, Babócsa szomszédságában nyugot felé.
Bo(n)nya. Poss. Bunnya. (1420: Dl. 10877. 10878; 1446: Dl. 13931.) Bwnya. (1468: gr. Draskovich cs. llt. f. 25. n. 48.) Bonnya. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 46. l.) Köznemeseké volt. Szent-Pál és Sz.-Péter (Iharos-Berény m.) vidékén feküdt. (V. ö. a városok közt.)
Borcskoncz. (Borczkoncz.) Borchkonch in Orman. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt; a megye dk. zugában feküdt.
Borho(l)d. Villa Borchud. (1237: Hazai oklt. 4.) Villa Burkud. (1272. 1280: Haz. okmt. VI. 259.) Burhud. (1275: Dl. 927.) Poss. Borhold. (1391: Dl. 7694.) Borhod. (1398: Dl. 8352; 1485: Dl. 19069.) Borhud. (1398: Dl. 8375.) 1272. óta a nyul-szigeti apáczáké volt. – Igal mellett (úgy látszik é. felé) feküdt.
Bornandur. Poss. Burnandur. (1347: Kismart. llt. 32. B. 102.)
Bornel. Poss. Bornel. (1393(?): Muz. llt.) Miklósi, Kara sat. vidékén kereshetjük. (Karádtól dk. felé.) Minden valószínűség szerint a mai Bornyei hegy őrzi emlékét.
Boronka. Borunka. (1321: Zichy okmt. I. 204.) Baronka. (1423: Muz. llt.) Borunka. (1483: Dl. 18831; 1487: Dl: 19289.) Köznemesek nevéből ismerjük. – Marczali szomszédja k.-é. felé.
Borotván. L. Beretván alakban.
Bosal. L. Basal alakban.
Botfenék. Bothfenek. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-szent-jakabi apátságé volt.
Bozás. Villa (subulcorum) Bozais. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 25.) A pannonhalmi apátságé volt. – Bőszénfa, Hásságy sat. (Kaposvártól d.) vidékén feküdt.
Bő. a) Bev. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 470.) Comes Ysiph de villa Buu. (1234: Veszpr. kápt. orsz. llt. T. 317.) Bew. (1329: Anjouk. okmt II. 415.) Bw. Bew. (1449: Magy. Tört. Tár. VI. 40., 41., 1458: Körmendi llt. Himfyana. n. 508.) Prépostsággal, melyet 1458-ban és 1536-ban is említenek. Ma Alsó- és Felső-Bü puszták, Jád mellett nyugat. felé. – b) Kysbw. (1409: Dl. 9563.) Bew. (1417: Kismart. llt. 45. B. 24.) Sávoly, Fevenyed, Marót (ma puszta) sat. vidékén feküdt. (Marczalitól ny.)
Bökénszeg(e). Poss. Bwkenzege. (1425: Dl. 11700.) Bewkenzeg. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) A Szerdahelyieké volt. – A mai Gálosfa és Bőszénfa helységek, Magyarfalu és Sz.-Tamás puszták vidékén feküdt. (Kaposvártól dk.)
Bölcső. Bevrche. (1389: Dl. 7483.) Poss. Belchew cum portu. (1389: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 19.) Belchew. (1417: Dl. 10586.) Bulchow. (1417: Dl. 10618.) Bwlchew. (1427: Dl. 11926.) Bewlchew. (1495: Dl. 20306.) Segösdhöz tartozott. – Barcs vidékén feküdt.
Bölcz. L. Bélcz alakban.
Bölder. L. Belder alakban.
Börcse. L. Bölcső alakban.
Börös. Bewres. (1479: Dl. 18254.) Bewrews. (1480: Dl. 18391; 1489: Dl. 19603; 1498: Dl. 20718.) Barcshoz tartozott. – Ma Bürüs, Szigetvártól d.-dny. felé.
Böső. Busu. Bese. (1275: Dl. 927.) Terra preconum reginalium Tutheus Busu vocata in comitatu Tholnensi. (1289: Haz. okmt. VI. 343.) Poss. Beuseu. (í362: Dl. 5132.) Besew. (1408: Dl. 9408: 1449: Dl. 14309. 14268.) Bwsew. (1433: Dl. 12563.) Bewsew. (1437: Dl. 13097.) Ma Büsü, Igaltól dk.
Bracsa. Poss. Bracha ultra fluvium Aannya. (1348: Anjouk. okmt. V. 240.) A Nagy-Atádtól dél felé elterülő vidéken kereshető.
Budak. Budak in Orman. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt; a megye dk. zugában feküdt.
Budavári-Dencs (puszta). L. Dencs helység a.
Budavári-Muszt. L. Muszt helység a.
Bujád(?). Bewyad, Bwyad. (1417: Kismart. llt. 45. B. 24.) Tikossal, Fevenyeddel, Sávolylyal sat. együtt merül föl.
Bulcsó. (Bulcső.) L. Bölcső alakban.
Bu(n)nya. L. Bo(n)nya alakban.
Buza-Pál-ülése. Villa Buzapalylese. (1403: Kismart. llt. 45. A. 11.) Mindszenthez tartozott. – Mosgó vidétén feküdt.
Buzarófalva. Buzarofolua. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt; Veresalma vidékén feküdt.
Büki. Poss. Bwky. (1444: Pozsonyi kápt. llt. Capsa Buden. 1. f. 3. n. 6.) A megye kitétele nélkül, mint a budai káptalan birtoka merül föl. Kétségkívül Kis-Komárom vidékén feküdt, mai zala- (vagy somogy-)megyei területen. (V. ö. esetleg 1341: Zalam. oklt. I. 385. és 1332: Anjouk. okmt. II. 601.)
Büsü. L. Böső alakban.
Csaba. Villa Chaba. (1222: Fejér, VII. 1. 210., 1229: Árpádk. új okmt. VI. 476.) Terra condicionariorum (reginalium) in Chobya. (1279: Hazai okmt. V. 63.) Mansiones sanctiferorum regalium in villa Choba. (1282: U. o. 66.) Terra eccíesie S. Martini de villa Chaba. (1347: Anjouk. okmt. V. 26.) Poss. porcio capituli Wesprimiensis in villa Chaba. (1383: Haz. okmt. V. 163). Chaba. (1426: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 37., 1435: Dl. 12684; 1436: Dl. 12895.) Chawa. (1428: Körmendi llt. i. h. n. 31.) A fejérvári káptalannak, a pannonhalmi apátságnak, a veszprémi káptalannak s az Ugali majd Battyáni és faiszi Ányos családoknak voltak itt részei. Ma puszta, Tab mellett dny.
Csabanos.(?) Chabanus. (? 1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt; a Zseliczségen feküdt.
Csákány. a) Poss. Chakan. (1389: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 19.) Barcscsal és Visontával együtt Segösd tartozéka gyanánt (1389.) említik. (V. ö. 139–1406: Kismart. llt. 47. M. 18.) – b) Ghakan. (1470: Dl. 17462; 1588. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 42. l.) Marczalitól dny. esik. – c) Terra populorum de Kasok Chakan vocata. (1275: Dl. 927.) Kaposvártól ék., Kazsok táján feküdt.
Csarmat-Kölked. L. Kölked a.
Csarnafalva. Poss. Charnafalwa. (1495: Dl. 20306.) A Marczaliakról a Bátoriakra szállt birtokok közt Décse és Netécs közt sorolják föl. Tehát Babo(l)csa vidékén fekhetett.
Csavonya. (Csavanya.) Poss. Chowonya. (1406: Dl. 9198.) Villa Chowanya. (1473: Huny. kora. XI. 498.) Chxwonya. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) A berzenczei uradalomhoz tartozott. Az 1536. évi adólajstrom szerint is «Chawynya». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 48. l.) Berzencze vidékén feküdt.
Csebő. Chebew. (1421: Kismart. llt. 35. B. 27.) Simonfalva, Ótelek, Szarászló sat. helységekkel együtt mint az Illyemindszentiek birtoka fordúl elő. (Kaposvártól d.-dny.)
Csed. Ched. (Nemesi névben. 1451: Dl. 14335.) Úgy látszik az Iharos- Berénytől k.-ké. elterülő mai csödi pusztát kell értenünk.
Csege. (Csega.) Sacerdos de Chega. (1233;: Arpádk. új okmt. I. 312.) Villa Chegue. (1277: U. o. IX. 186.) Poss. Chege. (1338: Anjouk. okmt. III. 451., 1460: Jeszenák cs. llt., 1488: Dl. 19354.) Bálványos, Köröshegy, Endréd sat. vidékén feküdt. (V. ö. Pesty. Helyn. I. 63.) Ma puszta, Bálványos közelében, k.-é.
Cseh(i). a) Cheeh. (1459: Dl. 15420.) Cheh. (1459: Dl. 15334.) Chehy. (1477: Dl. 17937.) Pát és Inka táján feküdt. – b) Poss. Chehy. (1390: Dl. 2870., Kismart. llt. 14. K. 354., Pannonh. főapáts. orsz. llt. XXVIII. A., 1413: U. o. házi llt. Tihany. f. 1. n. 32., 1495: Veszpr. kápt. házi llt. Chehi. 108. doboz.) Karádhoz tartozott. A Balaton mellett, Szőllős-Győröktől ény. fekszik. 1495-ben II. Ulászló király megengedte, hogy a veszprémi püspökség somogymegyei birtokainak könnyebb kezelhetése érdekében, e helység táján a Balatonon (super fluvio sive lacu Balatino) révet állíthasson fel, s ezt minden jövedelmeivel együtt örökre békén bírhassa.
Csekel(y). Poss. Chukul. (1382. 1388: Veszpr. kápt. házi llt. 108. doboz. több okl.) Chekel. (1466: Szombath. kápt. házi llt. Acta episc. Vespr. f. C. n. 14.) A veszprémi püspökségé volt. – Ma Csököly, Nagy-Atád és Kaposvár közt.
Csemperd. (Csemberd. Csempred.) Terra udvornicorum de Chempred. (1331: Anjouk. okmt. 562.) Chemperd. Chemberd. (Nemesi névben. 1414: Dl. 10205; 1415: Dl. 24936; 1450: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 78.) Nemes-Déd és Tapsony vidékén feküdt.
Csepel. Chepel. (1193: Dl. 27., 1295: Fejér, VI. 1. 365., 1390: Pannonh. főapáts. házi llt. XXVIII. A.) Sacerdos de Cepel. (1233: Árpádk. új okmt. I. 312.) Villa seu poss. Chepel. (1397: Dl. 2870; 1429: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 18. n. 1., 1445: Körmendi llt. Alm. V. lad. 6. n. 7., 1473: Acta post Adv. 82–30.) Ma Csepely, Karádtól é.
Cseralja. Cherallya. (1448: Dl. 14156) Cheralya. (1453: Körmendi llt. Unyomiana. n. 68.) Hedrehely vidékén feküdt.
Cseri. Chery. (Nemesi névben. 1479: Kismart. llt. 96. f. 3. n. 40. és 41.) A Szill melletti Cseri pusztának látszik megfelelni, Tolna és Somogy megyék határán.
Cserid. Poss. Chered. (1378: Dl. 6553.) Cherid. (1411: Dl. 9788.) Ugy látszik, a somogpvári apátságé volt. Somogyvár és Vámos vidékén feküdt.
Csarnokfalva. Chernekfolua. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt. Kaposvártól dk., Gyarmat vidékén feküdt.
Csertő. Chethyen(!), Chertw. (1360: Dl. 91.) Poss. Cherthw. (1431: Dl. 12421.) Cherthew. (1448: Dl. 14168; 1455: Dl. 14915.) Patához tartozott. Később a toldi pálosoké lett. (1536-ban is bírják.) Szigetvártól é. esik.
Csetertekhely. L. Csötörtökhely alakban.
Csicsal. Poss. Chykol, Chichol – a pannonhalmi apátságé. (1310: Pannonh. főapáts. házi llt. XX. G.) Poss. Chichal – ugyanazé. (1393: Haz. okmt. II. 157.) Poss. Chycal – a tihanyi apátságé. (1466: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 1. n. 35.) Ugyane helység más részeit az Ugali, majd Battyáni cs. bírta. – «Chychol». (1339: Anjouk. okmt. III. 527., 1357: Zalam. oklt. I. 581.) Chychal. (1428: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 31., 1435: Dl. 12684.) Plebánosát 1357-ben említik. – Ma puszta, Karád mellett ék.
Csicsó. Poss. Chychow. (1329: Haz. okmt. III. 102.) Chychou. (1369: Dl. 5760.) Eghazaschychou. (1373: Dl. 6161.) Chycho. (1379: Dl. 6644; 1420 Dl. 11007; 1469: Dl. 16819.) Sz.-György tiszt. épült templomát már 1329-ben említik. A Kanizsaiaké volt. – Csurgótól ék. találjuk.
Csiget. Cygech. (1397: Dl. 8226.) Chigeth. (1470: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 24.) Az 1536-évi adólajstrom szerint «Also Chygeth, Chygeth». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 18. l.) Kaposvár vidékén (é. felé?) feküdt.
Csireptelke (puszta). Pred. Chyreptheleke. (1487: Dl. 19318.) Inke és Varaszló vidékén fekhetett.
Csiszárszeg. 1428-ban, 1443-ban, 1453-ban és 1454-ben a Csiszár vagy Csiszárszegi család nevében vagy előnevében merül fel: «Chizarseg, Chizarzek, Chyzarzegh». (Fejér. X. 6. 945., Haz. okmt. V. 236., Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 43., és Muz. llt.) Ugy látszik, a megye ék. sarkában, Adánd, Megyer sat. táján kereshetjük. (Az 1428. évi oklevél nyomán.)
Csiz. (Csies.) Chiz. (1193: Dl. 27.) Chyz. (1431: Fejérvári ker. konv. házi llt. 3. 5.) Az 1536. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 36. lapon, «Uterque Chyes» alakban.) Orda előtt sorolja föl.
Csókakő. Chokakew. (1456: Muz. llt.) Chokakw. (1496: Dl. 20459.) Ma puszta Patcza mellett nyugatra.
Csokma. Terra Chukma. (1331: Anjouk. okmt. II. 562.) Chokma. (Nemesi előnévben. – gr. Draskovich cs. llt. f. 24. n. 5.) Pred. Chokma. (A Vései családé. 1477: Muz. llt.)
Csokn(y)a. (Csokona. Csokonya.) a) Chakna. (1324: Anjouk. okmt. I1. 132. 139.) Poss. Chukna. (1346: U. o. IV. 641.) Mezeuchokna. (1375: Meskó cs. llt.) Czokona. (1450–53: Dl. 14595.) Chokna. (1454: Muz. llt., 1472: Dl. 17383.) Chokona. (1478: Dl. 18132; 1490: Dl. 19653; 1493: Dl. 19944.) Mezewczokna. (1480: Dl. 18315.) A Szerdahelyi rokonságé volt. Sz.-Márton tiszt. szentelt templommal. (1324.) Ma Csoknya, Kaposvártól ény. – b) Terra condicionalium nostrorum Erdeuchuchuna. (1269: Dl. 671. és Fejér. IV. 3. 201.) Poss. Chokna, Chokona. (1395: Dl. 9139; 1401–1406: Dl. 8637.) Poss. Chokonya. (1455: Dl. 14915.) Chokona. (Nemesi névben. 1474: Dl. 17584.) Poss. Chokona. (1495: Dl. 20306.) Erdew Chokna. (1536: Adólajstr. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 3. l.) Sorsa nagyjából azonos volt Kálmán-Csehi m.-városéval (a melyhez 1395-ben tartozott) és Lábadéval. (1536-ban a Pekri Lajosé.) Parochialis egyházát 1455-bep említik. Ma Csokonya, Szigetvártól nyugatra.
Csolta Villa nobilium de Choka. (1416: Muz: llt.) Choltha. (Nemesi névben. 1476: Dl. 17888; 1481: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 68.) Ma puszta, Balaton-Keresztur mellett.
Csombáld. Poss. Chombald. (1324: Anjouk. okmt. II. 139.) Ma Csombárd, Kapos-Újvártól ék.
Csomorlaka. Chomorlaka. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-szent-jakabi apátságé volt; a Zseliczségen feküdt.
Csopak (puszta). L. Látrán helység a.
Csovonya. L. Csavonya a.
Csököl(y). L. Csekel(y) alakban.
Csőszfalu. (Csőszfölde.) L. Hotenfalva a.
Csötörtökhely. Chuturtukhel. (Pép. tiz.-lajstrom., Ortvaynál, Magyarorsz. egyh. földl. I. 298. l.) Chetertekhel. (1399: Dl. 8456. 8467. 8470; 1536. évi adólajstrom. Orsz. Llt. Conscr. dical. 49. l.) Tarany és Zsitfa vidékén (Nagy-Atádtól dél felé) kereshetjük.
Czegeléd. Poss. Czegeled. (1468: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 74., 1486: Dl. 19123.) 1486-ban a Dombaiaké. – A Szigetvártól ény. elterülő mai czeglédi pusztát kell értenünk.
Czegléd. Poss. domini regis Cegled. (1325: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. fasc. 1. n. 32.) L. Látrán helység a.
Czirok.(?) Zyrok. (1450: Fejérvári ker. konv. házi llt. 3. 7. 5.) A jeruzsálemi Sz.-János-lovagok tartottak ekkor hozzá (és pl. Gadányhoz is) jogot.
Daás-Visnye. L. Visnye a.
Dada. Villa Dada. (144: 111. 12171.) Preceptor de Dada; cruciferi de Dada. Comes Laurencius de Dada. (1275: Dl. 927.) Mete populorum cruciferorum hospitaliorum de Dada. (1279: U. o.) Poss. Felseudada, Alsoudada. (1395: Dl. 8092.) Dadaa. (1403: Dl. 8914.) Dada. (1443: Kismart llt. 35. B. 41., 1453: Dl. 14722.) 1443-ban és 1453-ban Kapos-Újvárhoz számítják. – Ma puszta, Szent-Benedek mellett északra.
Dadfalva. L. Datfalva alakban.
Dalmad. L. Tolnamegyében.
Damo(n)koslaka. L. Berekfalu a.
Dántelke. Poss. Dantheleke. (1383: Dl. 859.) Somogyvár vidékén fekhetett.
Daragonya. L. D(e)reg(e)nye alakban.
Darány. Daran. (1437: Dl. 24727; 1438: Dl. 13169; 1495: Dl. 20306.) Daron. (1455: Dl. 14915.) Patához tartozott. Ker. Sz.-János tiszt. szentelt templomát 1455-ben említik. – Szigetvártól dny. esik.
Dargócs. Dorgoch. (1360: Dl. 91.) Gargoch. (1431: Dl. 12421.) Dargocz. (1448: Dl. 14168.) Patához tartozott.
Datfalva. Dadfalwa. (1493: Dl. 20026.) Dathfalwa. (1506: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 36.) A Dombaiaké volt. Ma Datfa néven puszta, Patosfától d. (Szigetvártól ény.)
Dávot. Dawth. (1366: Muz. llt.) Dauoth. (1496: Kismart. llt. 96. fasc. 3. n. 42.) Dawoth. (1536: Adólajstr. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 39. 1.) Ma Dávod puszta, Böhönye mellett k.-é.
Debreg. (Debred. Debrek.) Debregh. (Nemes nevében. 1414: Dl. 10205; 1423: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 77.) Debreregk. (1415: Dl. 24936.) Vadum Debred. (Határjáráskor. 1454: Dl. 14807.) Debrek. (1499: Körmendi llt. Alm. V. lad 5. n. 76.) A mai döbrögi pusztának felel meg, Nagy-Atád mellett nyugatra.
Décse. Deche. (1398: Dl. 8312; 1495: Dl. 20306.) Babo(l)csához tartozott. – Háromfafalva vidékén feküdt.
Déd. Poss. Deed. (1405: Kismart. llt 45 A. 17., 1406: Dl. 9198.) Dyd, Deed. (1415: Dl. 24936.) Ded. (Nemesi névben és előnévben. 1450: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 78. és 1473: Dl. 17430.) Felseded. (1453–76: Dl. 17765.) Alsoded. (1487: Dl. 19318.) Felded. (1495: Dl. 20364.) Ma Nemes- Déd, Segesdtől ény. – Kis-nemesi családai közül már a XV. századból is számosat ismerünk. (Pl. 1473-ból.) De a Berzenczei s később a páti Török családnak is voltak itt részei.
Demeterfalva. Demeterfolua. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt.
Dencs. a) Terra (ad curtem de Segusdyno olim pertinens) Deench vacua. (1284: Hazai okmt. VIII. 235.) Dench. (1317: Anjouk. okmt. I. 415. l. és Pápai tized-lajstrom., Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 298. l.) A mai Fazekas-
Dencs pusztát kell értenünk, Iharos-Berénytől ék. – b) Dench. (Páp. tiz.-lajstrom. i. h.) Pred. Budauaridench. (1444: Pozsonyi kápt. llt. Capsa Buden. 1. f. 3. n. 6.) A mai Szőke-Dencs. Marczalitól nyugatra. – Ezenkívül 1400-ban a veszprémi egyházmegyebeli sarusdench-i parochialis egyházat emutik. de hogy ez esetleg a fentebbiek közül melyiknek felel meg, nem tudom. (Mon. Vatic. I/4. 233.)
Dencs pusztát kell értenünk, Iharos-Berénytől ék. – b) Dench. (Páp. tiz.-lajstrom. i. h.) Pred. Budauaridench. (1444: Pozsonyi kápt. llt. Capsa Buden. 1. f. 3. n. 6.) A mai Szőke-Dencs. Marczalitól nyugatra. – Ezenkívül 1400-ban a veszprémi egyházmegyebeli sarusdench-i parochialis egyházat emutik. de hogy ez esetleg a fentebbiek közül melyiknek felel meg, nem tudom. (Mon. Vatic. I/4. 233.)
Denna. Poss. Dennah. (1278: Haz. okmt. VI. 216.) Denna. (1438: Kismart. llt., 45. I. 166., 1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27., 1490: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 43., 1491: U. o. n. 46. és 47.) Csak 1460-ban számítják Kapos-Ujvárhoz. Előbb köznemesi birtokúl tünié föl. – Ma puszta (Szilvás-) Szent-Mártontól délre.
Derczel (-falva). Villa subulcorum Durche. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 25.) Terra abbatis S. Martini de sacro monte Pannonie Derche vocata. (1314: Kismart. llt. 45. A. 3.) Poss. Alsoderche, Felsewderche – ugyanazé, (1434: Pannonh. főapáts. házi llt. IV. O.) Derczefalua – a Szerdahelyieké. (1452: Kismart. llt. 96 f. 3 n. 34.) Also Derche, Felse Derche – ugyanazoké. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 33.) Derchye. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 11. l.) A mai Kis-Hárságy vidékén feküdt, Szigetvártól é.
D(e)reg(e)nye. Daragunya. (1346: Anjouk. okmt. IV. 640.) Dregne. (1375: Meskó cs. llt.) Deregenye. (1425: Dl. 11700.) A Szerdahelyi rokonságé volt. – Szent-Balázs vidékén feküdt.
D(e)rementi. (Deremti.) Poss. Derementhy. (1486: Dl. 19123.) Drementhy. (1493: Dl. 20026.) Derempthy. (1506: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 36.) A Dombaiaké volt. – Szigetvár, Lád, Viszló sat. vidékén feküdt.
Déshida. (Dőshida.) Poss. Deushyda. (1309: Anjouk. okmt. I. 183., 1365: Dl. 15114.) Dewshyda. (1403: Dl. 9116; 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) Deshyda. (1474: Dl. 17553; 1480: Dl. 18377.) Kapos- Ujvárhoz tartozott s vámhely is volt. – Ma Deseda néven puszta, Aszaló mellett délre.
Deszcse(?). Dezche. (1405: Zichy okmt. V. 418.) A megye dny. csücskében feküdt Kakonyával és Szent-Trinitással együtt, mint a Szerdahelyiek birtoka szerepel.
Devecser. Dewecher, Devecher. (1411–1412: Dl. 9827.) Az 1536. évi adólajstrom szerint «Dewechyer». (Orzs. Llt. Conscr. dical. 21. l.) Igal vidékén feküdt, Mernye és Geszti felé.
Diós(-falu). (Diósfalva.) Algyoufolua, Aldyusfolua, Algpusfolua. (1360–62: Dl. 91.) Dyosfalu. (1448: Kismart. llt. 45. A. 11.) Dyos. (1453: U. o. 45. B. 38., 1470: U. o. 45. C. 46., 1473: U. o. 45. 48., 1486: Dl. 19123. – V. ö. 1466: Haz. okmt. V. 286.) Részben az áron, részben a Dombai családé volt, részben pedig Szigetvárához és Pata városhoz tartozott. (1470. 1473.) 1470-ben Baranyamegyéhez számítják.) Ma Puszta (Diós), Viszló mellett ény.
Diós-Láp(p)a. L. Láp(p)a a.
Disznó. Poss. seu villa Geyznou. (1338: Anjouk. okmt. III. 462.) Villa Dizno. (1455: Dl. 14915.) Poss. Dyzno. (1461: Kismart. llt. 45. C. 40.) Marczali, Gadány és Bize vidékén fekhetett.
Disznós. Giznos. (1470: Csutor Imre okl.) Dyznos. (Nemesi névben. 1482: Dl. 18686.)
Dob (puszta). Pred. Dob. (1410: Dl. 9652; 1411: Dl. 9788.) Somogyvárhoz tartozott.
Dobafalva. Dobafalua. (Nemesi névben. 1417: Dl. 10619.)
Dobsza. Vilie reginales due Dubza in comitatu Segusdiensi. (1277: Árpádk. új okmt. IX. 179.) Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 6. l.) «Uterque Dobza». – Ma Kis- és Nagy-Dobsza, Szigetvár nem messze nyd.
Dombó. Dombo. (1437: Dl. 24727; 1437: Dl. 14301; 1506: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 36.) A Dombaiak törzsbirtoka. – Szigetvártól dny. esik.
Domonkoslaka. L. Berekfalu a.
Dorgócs. L. Dargócs alakban.
Dorog. a) Dorog. (Nemesi előnévben. 1485: Dl. 12655.) Karád és Fiad vidékén feéhetett. – b) Dorogh. (1486: Dl. 19128.) Dorok. (1506: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 36.) A Dombaiaké volt. – Lád és Patos vidékén feküdt.
Drágosfalva. L. Baranyamegyében.
Dráka. L. Tótfalu a.
Draskafő. Poss. Draskafeu. (1384: Dl. 7112.) Temerkénnel együttemlítik.
Drementi. L. D(e)rementi alakban.
Écse. (Écsi.) Eche. (,1272. 1280: Hazai okmt. VI. 259., 1429: Dl. 12120.) Eche, Echy; Eghazaseche. (1358: Dl. 4730.) Echy. (1415: Dl. 10397; 1470: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 24., 1536: Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 37. l.) 1415-ben a Szerdahelyieknek is voltak itt részei. (Talán Écsi-Molonnal ugyanegy?) Különben a nyulak-szigeti apáczáéé, a fejérvári Sz.-Miklós egyházé és köznemeseké. – 1536-ban Taszár és Orczi közt sorolják föl.
Ecsény. Athachin. (1193: Dl. 27.) Echen. (1357: Zalam oklt. I. 584., 1417: Dl. 10619; 1480: Dl. 18356; 1482: Dl. 18558.) Echyn. (1476: Fejérvári ker. konv. házi llt. 3. 9. 24.) Részben a jeruzsálemi Sz.-János rendé volt. Plébánosát 1357-ben említik. – Igal közelében ény. találjuk.
Écsi-Molon. Poss. Echimolon. (1375: Meskó cs. llt.) Echimolon. (1385: Dl. 7128. és 7129.) A Szerdahelyieké volt.
Edde. a) Poss. Edde. (1408: Dl. 12800; 1424: U, o., 1425: Dl. 11626; 1435: Kismart. llt. 45. B. 32., 1464: Dl. 15940; 1498: Dl. 12800.) Szakácsival határosnak mondják 1425-ben. Templomát 1424-ben említik. – Ma puszta, Mesztegnyő és Szakácsi mellett. – b) Edde. (1383: Dl. 859; 1468: Kismart. llt. 47. T. 22.) Edde. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 19.) Kaposvártól kissé távolabb éény. felé találjuk. – 1468-ban (a szomszédos) Gyümölcsénynyel együtt (ma puszta) a szigeti Anthimiaké. (V. ö. Gyümölcsény helység a. is.)
Egeral(ja). Egeral. (1486: Dl. 19123.) Egerallya. (1506: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 36.) A Dombaiaké volt. – Lád és Patos vidékén feküdt.
Egyed. (Egregy.) Poss. Egregh. (1276: Haz. okmt. VI. 216.) Poss. Egyed. (1421: Kismart. llt. 35. B. 27.) Simonfalva, Ótelek, Szarászló sat. helységekkel egyútt mint az Illyemindszentiek birtoka fordúl elő. (Kaposvártól d.-dny.)
Egregd. Terra (et) villa Egregd. (1372: Dl. 6058.) Iharos-Berénytől é., Miháld, Sand sat. szomszédságában feküdt.
Egres. Egres. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27., 1453: Dl. 14722.) Az 1536. évi adólajstromban is (Orsz. Llt. Conscr. dical.
18. l.): Egres. Kapos-Ujvárhoz tartozott. – Ma Magyar-Egres, Kapoavártól é. Hihetőleg
e helység részeinek vagy az 1536. évi adólajstrom (U. o. 20. l.) «Kys-Egres» nevű falujának felel meg a fejérvári káptalan birtokában 1229-ben fölsorolt «villa Egis». (Árpádk. új okmt. VI. 469.) Az 1536. évi adólajstrom különben ezenkívül még Egres néven (U. o. 37. l.) a mai (Orczi és Patalom közt fekvő) Rácz-Egresnek, – és «Egrech» alakban (U. o. 35. l.) a mai Német-Egresnek (Karádtól keletre) megfelelő helységeket sorol föl.
18. l.): Egres. Kapos-Ujvárhoz tartozott. – Ma Magyar-Egres, Kapoavártól é. Hihetőleg
e helység részeinek vagy az 1536. évi adólajstrom (U. o. 20. l.) «Kys-Egres» nevű falujának felel meg a fejérvári káptalan birtokában 1229-ben fölsorolt «villa Egis». (Árpádk. új okmt. VI. 469.) Az 1536. évi adólajstrom különben ezenkívül még Egres néven (U. o. 37. l.) a mai (Orczi és Patalom közt fekvő) Rácz-Egresnek, – és «Egrech» alakban (U. o. 35. l.) a mai Német-Egresnek (Karádtól keletre) megfelelő helységeket sorol föl.
Egyek. Egyek. (1446: Dl. 9198; 1486: Dl. 19205; 1487: Dl. 19302.) Egek. (1415: Dl. 24836.) A Berzenczei, később a páti Török és tolnai Bornemisza családoké volt. s Miháld vidékén feküdt.
Egyházas-Csicsó. L. Csicsó helység a.
Egyházas-Écse. L. Écse (Écsi) a.
Egyházas-Fenék. L. Fenék a.
Egyházas-Füles. L. Füles a.
Egyházas-Gamás. L. tamás a.
Egyház(as)-Gyönköd. L. Gyönköd a.
Egyházas-Heresznye. L. Heresznye a.
Egyházas-Kapoly. L. Kapoly a.
Egyházas-Lankócz. L. Lankócz a.
Egyházas-Páczod. L. Páczod a.
Egyházas-Taszár. L. Taszár a.
Egyházas-Ugal. L. Ugal a.
Egyházas-Zamárd. L. Zamárd a.
Egyházasfala. Eghazasfalw. (1478: Dl. 18132.) Úgy látszik, valahol Boldogasszonyfalva vidékén feküdt.
Éliás. (Élyás. Illésfalva?) Villa Elyas. (1265: Haz. oklt. 44.) Villa Elias. 1267: U. o. 50.) Ádánd és Kiliti vidékén feküdt.
Ellye-Mindszent. L. Illye-Mindszent alakban.
Ellyési. Elyesi. (1431: Haz. okmt. IV. 297.) Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 31. l.) «Ellyesy». – Ma Illési puszta, Böhönye mellett é.
Ellyevölgy. (Ellye.) Ellye. (1374: Muz. llt.) Eliewlg. (1397: Dl. 8259.) Ellyewelgb. (1483: Dl. 18773.) Ma Öllevölgy puszta, Bárdtól dny. (V. ö. Illye- Mindszent a.)
Encseháza (puszta). Pred. Enchehaza. (1421: Kismart. llt. 96. 3. 26.) Szigetvártól d., (a mai) Molvány és Hobol helységek közelében terült el.
End(e)réd(i). (Endrid.) Villa Endered et altera Endered. (1082: Hazai okmt. IV. 6.) Endredi. (1138: Knauz, Mon. Strig. I. 93.) Endred inferior et superior. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 474. 475.) Endred. Endred inferior. (1234- 70: Árpádk. új okmt. II. 22., 1259: Haz. okmt. VI. 100.) Endreed. Endred. (1295: Fejér, VI. I. 365; 1390: Pannonh. főapáts. házi llt. XXVIII. A., Dl. 2870.) Endrid. (1338: Anjouk. okmt. III. 448. 449.) Villa Olsoendred. (1389: Dl. 7510.) Also Endred. (1460: Jeszenák cs. llt., 1477: Dl. 17962.) A leveldi karthauziaknak, a budai és fejérvári káptalannak s a veszprémi káptalannak voltak itt részeik. – Ma Endréd, a megye ék. sarkában.
Endrefalva (puszta). Pred. Endrefalwa. (1431: Dl. 12421.) Patához tartozott.
Endrelaka. Endrelaka. (1456. 1457. 1483: Muz. llt.) A mai Szilvás- Sz.-Márton körül fekhetett.
Endrőcz. Endrewcz. (1479: Dl. 18254; 1489: Dl. 19603.) Endrewch (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) Barcshoz tartozott. – Ma puszta Somogy- és Baranyamegye határszélén, Szigetvártól délre, Drávafok m.
En(y)ezd. (Enizd.) Poss. Enyzd. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641., 1440: Pannonh. főapáts. házi llt. V. L., 1434: U. o. IV. O., 1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 33.) Poss. Marchadou alio nomine Enyzd … in vicinitate alterius possessionis similiter Enyzd vocate. (1391: Fejér, X. 8. 331.) Enezd. (1452: Kismart. llt. 96. f. 3. n. 34.) Enyesd. (1460: Dl. 15481.) A Szerdahelyieké volt. – Ma puszta, Boldogasszonyfától ény., Máczadó puszta mellett.
Erdö-Csok(o)n(y)a. L. Csokn(y)a b) helység a.
Erdőalja. a) Erdewallya. (1424. és 1435: Dl. 12800; 1455: Dl. 14952; 1464: Dl. 15940; 1498: Dl. 12800.) Ewrdeollya. (! 1468: Dl. 16739.) A gordovai Fancsoké volt. – A mai Balaton-Berény és Balaton-Újlak táján feküdt. – b) Erdervalya. (1464: Dl. 15932; 1470: Dl. 17059.) Patával, Keresztuttal sat. együtt szerepel. Bizonyára az utóbbi (ma puszta) mellett elterülő mai Erdőháza pusztát kell értenünk, Szigetvár közvetlen közelében.
Eresztevény. L. Nagy-Szakácsi város a. az 1479. évhez.
Ertem-Lak. L. Lak a.
Eszpete. Ezpethe. (Nemesi névben. 1399: Dl. 8456; 1403: Kismart. llt. 45. A. 11.) Az 1536. évi adólajstrom szerint «Ewzpethe».(Orsz. Llt. Conscr. dical. 6. l.) a mai Tót-Szent-György táján feküdt ily nevű falu. – Ma Nagy-Atád vidékén találunk egy Öszpöte nevű pusztát.
Esztank. L. Sztank alakban.
Fábian-ülése. (Fáblánháza.) Poss. Fabyan Ilese. (1409: Haz. okmt. III. 268., 1413: Kismart. llt. 45. B. 21.) Fabyanylese. (1421: U, o. 96. 3. 16.) Predium Fabyanhaza. (1429: U. o. 47. Z. 14.) Szigetvártól d., (a mai) Molvány és Hobol helységekkel volt határos.
Fajsz. Fayz. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 23., 1422: Haz okmt. III, 322., 1453: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 43.) Ma Fajsz vagy Faisz, Sárdtól északra.
Falkos. (Falkas. Falkas.) Villa Folkus. (1307: Anjouk. okmt. I. 140.) Villa Falkus. (1390: Dl. 8832.) Falkas. (1416: Dl. 10504.) Falkos. (1469: Dl. 16819; 1484: Dl. 18984.) Poss. Falkws. (1481: Dl. 18459.) Falkws. (Nemesi névben. 1481. Dl. 18470.) Részben a Kanizsaiaké volt. – Ma Fakós néven puszta, Nagy-Kanizsa közelében, a zalai határon.
Falkosfalva. (Falkusfalva. Falkoslaka.) Villa Folkozlaka. (1376: Dl. 6372.) Falkoslaka, (1425: Dl. 11700.) Falkwsfalwa. (1452: Kismart. llt. 96. f. 3. n. 34.). A Szerdahelyieké volt. – Veresalma és Gálosfalva vidékén feküdt.
Faluhely. L. Baranyamegyében.
Fancs-Berény. L. Berény a.
Fark-Berény. L. Berény a.
Far(k)-Pulyán. L. Polyán a.
Farkasfalva. Farkasfalwa. (1406: Dl, 9198; 1422: Muz. llt., 1455: Dl. 14915; 1486: LajtafaL llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) 1455-ben Marczali János rendelkezik vele. (Úgy látszik, részeivel.) 1406-ban és 1486-ban a berzenczei uradalomhoz tartozott. – Szob vidékén fekhetett.
Farkasi. Poss. Farkasy. (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) Barcshoz tartozott. – A megye dk. zugában feküdt.
Fedend. Poss. Fedend. (1484: Dl. 18958; 1493: Dl. 20026.) Részben a Dombaiaké volt; Szigetvártól d.-dny. felé fekhetett.
Fejéregyház. a) Faeregiaza. (1193: Dl. 27.) Feeyreghaz. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 172.) Feyreghaz. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 23., 1364: Pannonh. főapáts. házi llt. V. Ff.) Poss. Feyreghaz, Feyereghaz. (1390: Kismart. llt. 14. K. 354., Dl. 2870., Pannonh, főapáts. házi llt. XXVIII. A.) Feyreghaz. (1466: U. o. Tihany. f. 1. n. 35.) Részben Karádhoz tartozott, Csicsal mellett feküdt. – b) Feyreghaz. (1299: Haz. okmt. VII. 279.) Feyereghaz. (1368. 1446. 1407: Kismart. llt. 45. A. 17.) Plebanus de Feyereghaz. (1402: Dl. 8855; 1436: Dl. 12867.) Ma Fehéregyház, Marczali mellett nyugatra.
Feketetó. Feketevtow. (1346: Anj. okmt. IV. 640.) Feketheutou. (1375: Meskó cs. llt.) Fekethethow. (1408: Dl. 9415.) Fekethetho. (1425: Dl. 11700:) Fekethewtho. (1478: Dl. 18132; 1493: Dl. 19944.) A Szerdahelyieké volt. – Szent-Balázs, Gyarmat sat. vidékén feküdt.
Fel-Rét. Vadum Fel Reth. (Határjáráskor. 1454: Dl. 14807.) Nagy-Atád és Tarany vidékén feküdt. Az 1536. évi adólajstrom is ismer ily nevű falut: «Felreth». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 50. l.)
Felfalu. Poss. Felfalw. (1448: Kismart llt. 45. A. 18.) A megye dk. határvidékén kereshetjük.
Felrét-Heresznye. L. Heresznye a.
Felrét-Lankócz. L. Lankócz.
Felső-Alberti. L. Alberti a.
Felső-Atak. 1.. Atak a.
Felső-Battyán. L. Battyán a.
Felső-Dada. L. Dada a.
Felső-Déd. L. Déd a.
Felső-Dereze. L. Dercze a.
Felső-Endréd. L. Endréd a.
Felső-óamás. L. Gamás a
Felső-Hásságy. L. Hásságy a.
Felső-Kékcse. (Felső-Kákcse. Felső-Kecscsa.) L. Kékcse a.
Felső-Kölked. L. Kölked a.
Felső-Litterág. L. Litterág a.
Felső-Miklósi. L. Miklósi a
Felső-Mindszent. L. Mindszent a.
Felső-Pászod. L. Páczod a.
Felső-Pricsrő. L. Pricsrő a.
Felső-Ugal. L. Ugal a.
Felső-Viterág. L. Vitterág a.
Felső-Vitya. L. Vitya a.
Felső-Zamárd. L. Zamárd a.
Felszeg. Poss. Felzeg. (1493: Dl. 20026.) A Dombaiaké volt; Szigetvártól ény. Lád és Patos vidékén feküdt.
Fenék. Poss. quondam preconum nostrorum condicionariorum (regis) vulgariter Chewz dictorum Eghazasfenek et Belfenek vocate. (1350: Kismart. llt. 32. C. 116.) Poss. Fenek. (1367: Zichy okmt. II1. 58.) Poss. Belfenek, Beelfenek. Alább: poss. Fenek. (1375: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 52.) Fenek. (1457: Dl. 15200.) Ma puszta, Potonytól k., a megye dk. csücskében.
Fer (puszta). L. Latrán helység a.
Fe(ve)nyed. Fwenyed. (1261: Hazai okmt. VIII. 84.) Fewenyed. (1417: Kismart. llt. 45. B. 24., 1487: Dl. 19302.) Nagfewenyeth. (1480: Dl. 18379.) Fewnyed. (1486–1487: Dl. 19205.) Fewend. (1487: Dl. 19318.) Ma Főnyed, Marczalitól ny.-é.
Fiad. Fyad. (1341. 1347. 1428: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. litt. A. és C. és n. 8. és n. 31., 1426: Dl. 11785., 1435: Dl. 12684. 12655; 1436. Dl. 12895.) Részben Ugali majd Battyáni birtok. – Karádtól d. esik.
Filecs. Poss. Fylech. (1396: DL 8185; 1398–1446: Dl. 8329.) Fylech. (Nemesi előnévben. 1488: Körmendi. llt. Alm. III, lad. 5. n. 51. A.) Phylech. (1536: Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 2. l.) Ma Fülecs néven puszta, (Rinya-) Szt.-Király és Hosszúfalu közt.
Files. L. Füles alakban.
Filipháza. (Filiplaka.) L. Fülöpháza alakban.
Filke. (Fileke.) Fylke. (1462: Dl. 35991.) Filke. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) File. (Ferdítve? 1488: Huny. kora. XII. 399.) Fyleke. (1502: Dl. 22548.) Az 1536. évi adólajstromban «Phyleche». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 45. l.) A berzenczei uradalomhoz tartozott. – Bikkkessel (ma Bükkösd) fogják együvé.
Filse. (Filső.) L. Fölse alakban.
Filtelek. (Firtelek.) Villa Filtelek. (1376: Dl. 6372.) Az 1536. évi adólajstromban «Fyrtelek». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 9. l.) A zselici-sz.-jakabi apátságé volt; Kaposvártól dk. feküdt, Cserénfa táján.
Fired. L. Füred alakban.
Fok. a) Tributum de Fok. (1137: Pannonhalmi főapáts, házi llt. XX. B.) Poss. Fok. (1501: U. o. Tihany, fasc. 9. n. 1.) Ma. Siófok, Veszprémmegyében, Somogymegye határszélén. (1536-ban is Somogymegyében, «Fook». – Orsz. Llt. Conscr. dical. 30. l.) – b) F'ok. (1493: Dl. 20026.) A Dombaiaké volt. – Ma Drávafok, a megye dk. sarkában,
Folkoslaka. L. Falkoslaka néven.
Fonold. Sconold, Fonold. (Páp. tized-lajstrom., Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 306. l.) Fonoldh. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 23. l.) Ma Fonyód néven puszta a Balaton partján, Lellétől dny.
Fornafalva. Fornafolua. (1360: Dl. 91.) Fornafalwa. Farnafalwa. (1448: Dl. 14168.) Patához tartozott.
Földvár. Poss. Felduar. (1380: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 24.) Feldwar. (1446: Dl. 13996; 1450–51: Dl. 14335.) Fewldwar. (1476: Dl. 17879; 1478: Dl. 18116; 1486: Dl. 19595.) Zákányhoz tartozott. – Ma puszta e helység mellett nyugatra.
Fölse. (Felse. Felső.) Poss. Fiwlse. (1479: Dl. 18254.) Fylse. (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718) Fylsew. (1489: Dl. 19603.) Barcshoz tartozott. – A megye dk. sarkában fekhetett.
Főnyed. L. Fevenyed alakban.
Füles. Files. (Nemesi névben. 1335: Anjouk okmt. III. 152.) Poss. Barczfyles et Eghazasfyles. (1468: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 74.) A megye dk. vidékén, hihetőleg Barcs közelében feküdtek.
Fülöpháza. (Fülöplaka.) Poss. Philiphaza. (1375: Meskó cs. llt.) Philiphaza. (1385: Dl. 7129.) Poss. seu pred. Philiphaza. (1449: Muz. llt.) Philiplaka al. nom. Philiphaza. (1408: Dl. 9376.) A Szerdahelyieké volt.
Fülse. (Fülső.) L. Fölse alakban.
Für (puszta). L. Latrán helység a.
Füred. Fired. (1390: Károlyi cs. oklt. I. 439.) Fyred. (1422: Muz. llt., 1479: Kismart. llt. 96. f. 3. n. 40., 1493: Dl. 1994.) Ma Kapos-Füred, Kaposvártól északra.
Füz. Terra in medio rivulorum Nyrokol et Fyuzuelg. (1307: Haz. okmt. III. 54.) Villa Fyuz. (1436: Anjouk. okmt. IV. 641.) Poss. Nagfyz, Kysfyz. (1434: Pannonh. főapáts. házi llt. IV. O., 1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) A Szerdahelyieké volt. – A Zseliczségen feküdt, a mai Magyar- Lukafa környékén. (V. ö. Füzvölgy helység a.)
Füzvölgy. Fyzweulgh. (1360: Dl. 91.) Fyzwlgh. (1361–2: U. o.) Pata tartozékai közt sorolják föl s így nem vehető teljesen azonosnak Füz-zel. (L. ott.) De kétségtelenül ennek vidékén feküdt.
Gadány. Pred. Gadan. (1193: Dl. 27.) Poss. seu villa Gadan. (1338: Anjouk. okmt. III. 462., 1461: Kismart. llt. 45. C. 40.) Marczalitól d. esik.
Galambok. Tres ville in comitatu Simigiensi nomine Kolombuk. (1238: ÁrpádK. új okmt. II. 90.) Golombuk. (Zalamegyében. 1331: Fejér. VIII. 3. 549.) Galambok. (A megye kitétele nélkül. 1444: Pozsonyi kápt. llt. Capsa Buden. 1. f. 3. n. 6.) Az 1536. évi somogymegyei adólajstromban «Galambok».(Orsz. Llt. Conscr. dical. 44. l.) A budai (ó-budai) káptalané volt. – Ma Zalamegyében, Kis-Komáromtól dny. találjuk.
Galambos. Galambas. (1397: Dl. 8259.) Poss. Galambos. (1479: Dl. 18254; 1489: Dl. 19603.) Barcshoz tartozott. – A megye dk, zugában feküdt.
Gálosfalva. Galusfalwa. (1425: Dl. 11700.) Galosfalwa. (1484: Dl. 18958; 1489: Körmendi llt. Alm. 3. lad. 5. n. 33.) Részben köznemesi birtok, részben a Szerdahelyieké volt. – Ma Gálosfa, Kaposvártól dk.
Gamás. Gamas superior – a fejérvári káptalané. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 470.) Gamas – a pannonhalmi apátságé. (1234–70: U. o. II. 23.) Terra vduornicorum nostrorum (regis) Gamas. (1261: Kismart. llt. 45. A. 1.) Poss. Gamas – a tihanyi apátságé. (1385: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 1. n. 32.) Felgamas. (Nemesi névben. 1328: U. o.) Terra Felgemas. Algmas. (1331: Anjouk. okmt. II. 565.) Poss. uterque Gamas – a tihanyi apátságé. Ugyanekkor említtetik: poss. Eghazasgamas és a Gamási nemes család is. (1344: Pannonh. főap. házi llt. Tihany. f. 1. n. 32.) Nobiles de Gamas. Poss. Eghazasgamas. (1413: U. o.) Vtraque Gamas – a tihanyi apátságé. (1417: Fejér. X. 5. 841; 1420: U. o. X 6. 295.) Thythewsgamas. (1419–1511: Muz llt.) Naggamas. (1435: Dl. 12655.) Gamas. (1470: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1, n. 24.) Az 1536. évi adólajstromban előfordulnak «Gamas». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 20.) Kysgamas. (U. o. 22. l.) Ezek közül az 1261. évben és az 1536: évi adólajstrom 20. lapján említett Gamás a Karádtól dny. eső mai Gamásnak felel meg, a más alkalommal emutett két Gamás. Egyházas-Gamás, Tittös-Gamás, Nagy- és Kis- Gamás, közelebb a Balatonhoz, Lelle és Boglár vidékén feküdt. (V. ö. főleg Pannonh. apáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.)
Gán(y). (Gám.) Gan. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 90., 1193: U. o. 142., 1234–70: Árpádk. új okmt. lI. 22., 1460: Jeszenák cs. llt.) Gaan. (1269: Dl. 671; 1360: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 124.) Poss, reginalis Gaan super qua vinidatores domine regine commorari consueverunt. (1302: Kismart. llt. 47. T. 2.) Az 1536. évi adólajstromban «Gam». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 29. l.) – Nyim, Ságvár és Som vidékén feküdt.
Garáb (puszta). Terra nobilium Garab. (1269: Dl. 671., Fejér, IV. 3. 201.) Csokonya és Visonta szomszédja volt.
Gárdony. Gardon. (1483: Dl. 18894; 1490: Dl. 19676.) A meggyesaljai Morócz családé volt. – Barcs mellett kel. találjuk. (V. ö. Kárdouy a.)
Gárdos. a) Gardus. (1395: Dl. 8103; 1439: Dl. 13296; 1486–1487: Dl. 19205. 19302. 19318.) Gardos. (1456: Meskó cs. llt.) Ma puszta, Nemes-Vid mellett nyugatra. – b) Gardos, Gardus. Gardws. (1447: Dl. 14084; 1462: Dl. 15792; 1461–1468: Dl. 16733; 1471: Dl. 17218. és Körmendi llt. Himfyana n. 553; 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana Cap. X. fasc. 1. GG.) Csurgó és Légrád vidéki helységekkel együtt szerepel. Úgy látszik, meg kell különböztetnünk a Nemes-Vid melletti ily nevű falutól.
Gargócs. L. Dargócs alakban.
Gede. Poss. Gede. (1471: Dl. 17268.) Gede. (Nemesi névben és előnévben. 1475: Dl. 17687.) Szakácsi vidékén feküdt.
Gedesi. Gedesy in Orman. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt; a megye dk. csücskében feküdt.
Gege. L. Gige alakban.
Gelcse. Gelche poss. (1454: Dl. 14807.) Tarany vidékén fekhetett.
Gel(l)encz (puszta). Kellench poss. (1472: Dl. 17383.) Gellencz pred. (1478: Dl. 18132.) Gelench. (1490: Dl. í9653.) Gele. (! 1493: Dl. 19944.) Gerlench. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 17. l.) A Szerdahelyieké volt. – Kaposvár vidékén feküdt (d.-dk. felé).
Gellye. Gellye. {Nemesi névben. 1439: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 101; 1469: Kismart. llt. 45. C. 45. és 1496: U. o. 96. fasc. 3. n. 42., 1479: U. o. n. 40. 41.) Gyllye. (1470: Dl. 17051.) A Somogyvártól kd. felé elterülő mai gillai pusztának felel meg.
Gel(l)yénfalva. Gelyenfalua. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-szent-jakabi apátságé volt; Kaposvártól dk. felé fekhetett.
Gen(e)czer. (Genczel.) Gencher. (Nemesi névben. 1456: Dl. 15058. és Meskó cs. llt.) Genczel. (1481: Dl. 18470.) Geneczer. (1481: Dl. 18459.) Nemes- Vid vidékén kereshető.
Gercse. a) Villa Gerche. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641.) A Szerdahelyieké volt, – Boldogasszonyfalva és Szent-László vidékén feküdt. – b) Villa Gyrchi. (1234–70: Árpádk. o. II. 23.) Gerche. (Nemesi névben. 1435: Dl. 12655; 1458: Körmendi llt. Himfyana. n. 508.) Az 1536. évi adólajstromban «Gerche». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 20. l.) Geszte és Gamás közt sorolják föl.
Gerecz. Kiskerech. (1397: Dl. 8259.) Poss. Gerecz. (1467: Kismart. llt. 45. C. 43. és 44., 1469: U. o. 45. C. 44; 1495: Dl. 20306.) 1467–69-ben részeit nemesek bírták, részei a hasonló nevű kastélyhoz (l. ott) tartoztak. 1495-ben azonban a Bátori- (volt Marczali-) féle birtokok közt sorolják föl. – Barcs és Babócsa vidékén fekhetett. (A Dráván túl?)
Gerencz. (Gerincz.) Gerench. (1466: Kisfaludy cs. llt.) Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 35. l.) «Gerynch» alakban Miklósi és Tomej közt sorolják föl.
Gere(n)czemelléke. (Gerenczmelléke. Gerencze. Gerenczevölgy.) Gerencze. (1346: Anjouk. okmt. IV. 640.) Gerenche. (1375: Meskó cs. llt.) Gerenchewelgh. (1408: Dl. 9415.) Fluvius Gerenche. (1424: Dl. 1498.) Gerenczemelleke. (1472: Dl. 17383.) Gerenchemelleke. (1478: Dl. 13132.) Gerechemelleke. (1490: Dl. 19653.) Gerechmelleke. (1493: Dl. 19944.) A Szerdahelyieké valt. – A Kaposvártól dk. elterülő vidéken Sz.-Balázs táján feküdt.
Gerenda. Gerenda. (1376: Dl. 6372.) Az 1536. évi adólajstrom szerint (Orsz. Llt. Conscr. dical. 4. l.) Potony vidékén feküdt.
Geresgál. Geresgal. (1335: Anjouk. okmt. 153.) Geresgai. (1436: Kismart, llt. 45. B. 35., 1468: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 74.) Ma Görösgál néven puszta Nagy-Dobsza mellett ék. (Szigetvár közelében.)
Gerezd. Poss. Gerezd. (1480: Veszpr. kápt. házi llt. 106. doboz., 1484: U. o. 107. doboz.) A veszprémi püspöké volt. 1484-ben Tolnamegyéhez számítják. – Ma puszta Acsa mellett északra.
Gergeteg. L. Görgeteg alakban.
Gerlescz. L. Gellencz alakban.
Gerőfalva. L. Györefalva néven.
Geszte(j) vagy Geszt. Gezte. Gweztey. (Nemesi névben. 1302: Anjouk. okmt. I. 43., 1321: Zichy o. I. 204.) Gezthe. (Nemesi névben. 1353: Kismart. llt. 45. A. 5.) Gezth. (1411–12: Dl. 9827.) Poss. Gevsthe. (1481: Dl. 18587.) Ma Geszti (Mernye mellett) Kaposvártól északra.
Gesztenye. (Gesztönye.) Gesstene. (1389: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 19.) Gezthwnye. (1417: Dl. 10618.) Gezthenye. (1427: Dl. 11926; 1493: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 70.) Segesdhez tartozott. – Segesd, Atád és Ötvös vidékén feküdt.
Geszt(y)e. Gesthe. (1377: Dl. 6418.) Gesthye. (1406: Dl. 9198.) Geszthe. (1481: Huny. kora. XII. 167., 1486: Lajtafal, llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) A berzenczei uradalomhoz tartozott.
Gige. Gegeh. (1443: Kismart. llt. 36. B. 41.) Gyge. (1446: Haz. okmt. IV. 310.) Gyege. (? 1446: Magy. Tört. Tár. Vl. 27.) Gege. (1448: Dl. 14171. és Haz. okmt. III. 383.) Hederhely m.-városhoz tartozott. – Ma Gige, Mikétől ék.
Gillye. L. Gellye alakban.
Gircsi. L. Gercse alakban.
Gomba. Gomba. (1397: Dl. 8259; 1427: Dl. 11926.) Ma Nagy-Gomba helység és Kis-Gomba puszta, Marczali mellett é.
Gonász. Poss. Gonas. (1330; Anjouk. okmt. II. 469., 1413: Kismart. llt. 45. B. 21., 1427: U. o. 96. 3. 28., 1473: U. o. C. 48.) Szigetvár és Pata vidékén feküdt. (Tán Baranyamegyéhez is sorozható.)
Gorbo(v)cz. Gorboch. (1378: Muz. llt.) Gorbowcz. (1494: Dl. 20217.) Babócsa, Barcs sat. vidékén feküdt.
Goricze. L. Görlicz(e) alakban.
Görgeteg. Gurgeteg. (1360: Veszpr. kápt. házi llt. 14. doboz.). Gergetheg. (1436: Dl. 12941.) A veszprémi püspökségé volt. – Ma Görgeteg, Nagy- Atádtól dk.
Görlicz(e). Poss. Gewrlich. (1403: Dl. 9116.) Poss. Gwrlicze. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Preditcm Gorycze. (1453: Dl. 14722.) Kapos-Ujvárhoz tartozott ez időben. – A Kaposvártól dél felé elterülő vidéken fekhetett.
Gunya-(fia-)Kér. L. Kér a.
Guta. Poss. Gwtha. (1447: Orsz. Llt. Erd. kancz. llt. No. 62. ex 1708.) Az 1536. évi adólajstrom szerint «Gwtha» (Orsz. Llt. Conscr. dical. 20. l.), Geszte vidékén feküdt.
Gyak. Gyak. (Nemesi névben. 1487: Dl. 19289.) Tán Kaposvár vidékén (a Kapostól dél felé?) feküdt.
Gyalod. (Gyalud.) Poss. Gelawd. (1351: Zichy okmt. II. 466.) Gyalod. {1478: Dl. 18132.) A Zicsieké volt. – Ma Gyalud puszta, Zics közelében.
Gyarmat. Yormoth. (1296: Árpádé. új okmt. III. 591.) Gyarmath. (1375: Meskó cs. llt., 1425: Dl. 11700; 1454: Muz. llt., 1478: Dl. 18132; 1493: Dl. 19944.) A Szerdahelyieké volt. – Gálosfa tőszomszédja é. felé.
Gyékényes. Gykynes. (1380: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 24.) Gekenyes. (1446: Dl. 13996.) Gyekenes. (1450: Dl. 14335; 1495: Dl. 20306.) Gykenyes. (1476: Dl. 17879.) Gyekenes. (1478: Dl. 18116.) Zákányhoz tartozott. – Ma Alsó- és Felső-Gyékényes, Csurgótól dny.
Gyekfalva. Gyekfalwa. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) Kapos-Ujvár tartozékai közt csak ez egyszer említik. – Szenna és Rupol vidékén fekhetett.
Gyelod. L. Gyalod a.
Gyengyes. L. Gyöngyös alakban.
Gyerek. L. Györök alakban.
Gyergyes. L. Györgyes alakban
G(y)esznó. L. Disznó néven.
G(y)isznós. L. Disznós alakban.
Gyog(y). a) Gyogu. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 474.) Gyoog. (1334: Anjouk. okmt. III. 96.) Gyog, Gyogh. (1338: U. o. 446. 489., 1347: U. o. V. 24., 1447: Dl. 9305.) Gywg. (1470: Dl. 17101.) Gywgh. (1477: Dl. 17962.) Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 30. l.) «Kys gywg». Részben a fejérvári káptalané és az ó-budai apáczáké volt. (1536-ban is.) Ma Gyugy néven puszta, Köröshegy és Bálványos közt. – b) L. Gyugy (Gyud) helység a. is, mely Gyogy néven szintén előfordúl.
Gyolcs. Poss. Gyolch. (1358: Dl. 4809.) Gyolch. (Nemesi névben. 1423: Körmendi llt. AIm. III. lad. 3. n. 77.) Golch. (1431: Dl. 12364.) Ma puszta, Mikétől dk.
Gyós(-falva). L. Diós(-falva) a.
Gyöngyös. Gyengyes. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Gyewngyews. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) Genges, Geniges. (1446–1449: Haz. okmt. IV. 340–350. és III. 383.) Hedrehely m.-városhoz tartozott. – Ma puszta, Lád mellett ény.
Gyönköd. (Gyömköd. Gyumka.) Gyumkud. (1347: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 8.) Egyhaz Gyumkud. (1369: Dl. 5723.) Villa Gyumka et nunc mutato nomine Ogymkud. (1385: Haz. okmt. III. 224.) Gyonkwnd, Gywmkud. (1386: U, o. 230.) Gunkud. (1331. 1336: Körmendi llt. Alm. III. lad. 2. n. 27.) Genked. (1428: U. o. lad. 1. n. 31.) Ogynked. (1435: Dl. 12684; 1436: Dl. 12895.) 1336-ban kőtemplommal Sz.-György tiszteletére. Ugali majd Battyáni birtok. – Ma Gyönköd puszta, Endrédtől délre.
Györefalva. (Györőfalva.) Poss. Gywrefalwa. (1467: Kismart. llt. 46. C. 43.) Gyrwfalwa. (1469: U. o. 45. C. 44.) Gywrewfalwa. (1495: Dl. 20306.) Az 1536. évi adólajstrom «Gerewfalwa» néven ismeri. (Orsz. Llt. Conscr. dical. 49. l.) Aracsesal és Györgyössel (Babocsa és Barcs vidékén) együtt a gereczi uradalomhoz tartozott.
Györeszeg. (Györöszeg.) Gywruzegh. (Nemesi névben. 1469: Kismart. llt. 45. C. 45.) Gyewrezeg. (Nemesi névben. 1481: Dl. 18558.)
Györgyes. Gyewrgyes. (1467: Kismart. llt. 45. C. 43.) Gyergyes. (1469: U. o. 45. C. 46.) Ma Györgyös puszta, Komlósd és Csokonya közt.
Györgynépe. Poss. Gergnepe. (1493: Dl. 20026.) A Dombaiaké volt. – Ma puszta, Győrnépe néven, Szigetvártól dél felé.
Györök. (Györek.) Poes. Gerewk, Gyerek – az Ujlakiaké. (1465: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 5. 6. és 8.) Gywrek. (1468: Dl. 16733. Nemesi birtok.) Az 1536. évi adólajstromban «Gyerek» (Orsz. Llt. Conscr. dical. 20. l.), Gyümölcsény, Alberti, Bogát sat. helységek közt; és «Zewlews Gerek» (U. o. 23. l.), Lengyel-Tótitól é. – Melyik értendő ezek közül a fentebbi XV. századi helységekre, eldönteni nem tudom. A mai Szőllős-Gpörök kétségtelenül 1331-ben fordul elő. (Gerek. Anjouk. okmt. II. 564.)
Gyugy. (Gyud.) a) Terra nobilium de Gyog. (1331: Anjouk. okmt. II. 564.) Gyud. (1391: Tört. Társ. letét.) Gyugh. (1397: Dl. 8864.) Gywgh. (1413: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 1. n. 32.) Gywgh. Gyewgh. (1408: Dl. 12800; 1449: Magy. Tört. Tár. VI. 40. 41.) Az 1536. évi adólajstromban «Gywgh». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 23. l.) Ma Tót-Gpugy, Lengyel-Tóti szomszédságában ék.
– b) Lásd: Gyog(y) helység a. is, mely Gyugy néven szintén előfordul.
– b) Lásd: Gyog(y) helység a. is, mely Gyugy néven szintén előfordul.
Gyülvész. a) Gyulvez. (Nemes nevében. 1400: Zichy okmt. V. 181.) Gywluez. (1433: Dl. 12563.) Bösd (Büsü) és Patalan (Patalom) táján, kereshető. – b) Gywlwez. (1424: Dl. 12800; 1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 15. l.) Kéthely vidékén feküdt, Balaton-Szent-György felé.
Gyümölcsény. Gymewlchen. (1468: Kismart. llt. 47. T. 22.) Possessiones Gymelchenedde, …melchen. (1496: Muz, llt.) Gywmwlchen. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. conscr. dical. 19. l.) Eddével együtt említik. – Ma puszta, Osztopán és Edde mellett.
Gyümölcsény-Edde. L. Gyümölcsény helység a.
Habol(y). L. Hobol(y) alakban.
Hagymás. Poss. Hagmas et alia Iiagmas. (1346: Anjouk. okmt. IV. 64l.) Haghmas. (1425: Dl. 11700; 1489: Körmendi llt. Alm. III, lad. 5. n. 31.) A Szerdahelyieké volt. – Ma Hajmás, Gálosfa mellett keletre.
Halász(i). Halasy in Orman. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt. Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 4. l.) «Kys Halaz» néven, Szent-Borbás vidékén, a megye dk. zugában fordul elő.
Halyagosd. Halyagosdh. (Nemesi névben. 1417: Haz. oklt. 368.) Halyagosd. (XV. század: Körmendi llt. Himfyana. n. 625.) Ma puszta, Halagosd (Hajagos) néven, Karád mellett ény.
Harangosháza. Villa Harangushaza. (1443: Kismart. llt. 45. A. 11.) Villa Harangozashaza. (1403: Dl. 9144.) Poss. Harangoshaza. (1470: U. o. 45. C. 46., 1473: U. o. 45. C. 48.) Mindszenthez majd vele együtt Szigetvárhoz tartozott. – 1470-ben Baranyamegyéhez számítják.
Haraszn(y)a. L. Heresznye alakban.
Háromfafalva. Poss. Harumfa. (1377: Dl. 6418.) Poss. Haromfafalwa. (1446: Dl. 9198; 1481: U. o. XII. 167. és 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) Villa Harumfafalwa. (1473: Huny. kora. XI. 498) Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 49. l.) már «Haromfalwa». A berzenczei
és sz.-erzsébeti uradalomhoz tartozott. – Ma Háromfa, Babócsától é.
és sz.-erzsébeti uradalomhoz tartozott. – Ma Háromfa, Babócsától é.
Háromkut. Harumkuth. (1337: Anjouk. okmt. III. 356.) Harumkwth. (1437: Dl. 13042.) Igal táján feküdt; a fehérvári prépostságé (préposté) volt.
Hássád. (Hásságy. Hássán.) a) Poss. Hasagh. (1341: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. litt. A. és 1347: U. o. n. 8.) Hashagh. (1385: Haz. okmt. III. 223.) Poss. Hasad. (1411–1428: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 31.) Pred. Hassan. (1435: Dl. 12684; 1436: Dl. 12895.) Ugali majd Battyáni birtok. – Bábony (Kékcsej, Nyin sat, vidékén fekhetett. – b) Poss. Hassagh. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641., 1434: Pannonh, fűapáts. házi llt. IV. O.) Felsewhassagh, Alsowhassagh. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) A Szerdahelyieké volt. – A mai Kis- és Nagy-Hárságy értendő, Szigetvártól é. felé.
Hatvan. Hatwan. (Nemesi előnévben. 1421: Kismart. llt. 96. 3. 26., 1458: Körmendi llt. Himfyana. n. 508.) Szigetvártól ény. találjuk.
Hedre. (Hedreh.) L. Hedrehely m.-város a.
Hencse. Hencbe. (1443: Kismart. llt. 35. B; 41., 1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27., 1448: Dl. 14171.) Hencze. (1446–1449: Haz. okmt. IV. 344–350. és III. 383.) Héderhely m.-városhoz tartozott s vámhely is volt. – Nagy- Atádtól kd. esik.
Hencsen. (Hencsény.) Poss. Henchen. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) A Szerdahelyiek birtokai közt sorolják föl. (Lehet hogy elferdített helynévvel van dolgunk.)
Henézd. (Heniz.) Heniz. (1395: Dl. 8103.) Henyz. (1408: Dl. 9465. és 12800; 1464: Dl. 15940; 1498: Dl. 12800.) Henyz – a Nyár vize mellett. (1424: Dl. 12800.) Henyzd. (1455: Dl. 14952.) 1408 óta a gordovai Fancsoké. Ma Henész, Nagy-Atád mellett keletre.
Herantfalva. (Herandfalva. Hernádfalva.) Herranthfalua. Harrandfalua. (1352: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 90. 91.) Hernadfalwa. (1431: Haz. okmt. IV. 297.) Heranthfalwa. (1453: Körmendi llt. Unyomiana. n. 68. és 1466: U. o. n. 100., 1474: Dl. 17584.) Herandfalwa. (1462: Dl. 15748.) Herenthfalwa. (1462: Dl. 15792.) Tarany vidékén feküdt.
Heresznye. Harazna iuxta Drauam. (1219. körül: Árpádk. új okmt. XI. 157.) Due Heresnye. (1384: Dl. 7103.) Eghazasheresnye, Eghazashereznye – a fejérvári káptalané. (1399: Dl. 8456. 8467. 8470.) Felretheresnye – a lendvai Bánfiaké. (1399: U. o.) Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 49. l.) «Felsew Hereznye. Also Hereznye.» – Ma Heresznye, Babócsa mellett ny.-é.
Herkeháza. Poss. Herkehaza. (1486: Körmendi llt. Misc. Németujvár. f. 100. n. 17.) Nagy-Atád, Lábod sat, vidékén fekhetett.
Hidas. Hydas. (1449: Magy. Tört. Tár. VI. 40. 41.) A mai Öreg-Lak táján feküdt.
Hidegkut. Hidegkuth. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt.
Hidelö. (Hidelej.) Hydhley. (1378: Muz. llt..) Hydelew. (1495: Dl. 20306.) Babolcsa tart. közt Heresznye és Bolyó m. sorolják föl. Tehát Babo(1)csa táján fekhetett.
Hídvég. a) Poss. Hydweg. (1443: Kismart. llt. 45. A. 11., 1472: Dl. 17311; 1493: Dl. 20026.) Az 1536. évi adólajstromban «Hydwegh» (Orsz. Llt. Conscr. dical. 7. l.), a Merenye melletti Szent-Miklóssal fogja együvé. Csakugyan e tájon feküdt a Hodos folyó mellett. Vámhely s a Dombaiaké (a Barcs vidéki Dombóról) és tapsonyi Anthimiaké volt. – b) Villa Hydwegh. (1344: Anjouk. okmt. IV. 463., Körmendi llt. Alm. III. lad. 2. n. 31., 1463: Kismart. llt. 35. H. 184., 1478: Körmendi llt. lad. 3. n. 123.) A Dombaiaké (a tolnamegyei Dombovárról) volt; de a Battyániaknak is voltak benne részeik. – Ma Város- és Falu-Hídvég, a megye ék. határszélén.
Hired. Hyred. (Nemesi névben. 1447: Dl. 14093.) Bendek, Szőllős- Györök, Rarád sat. táján kereshetjük.
Hivácsfalva. L. Ivá(n)czfalva alakban.
Hobol(y). (Hobaly. Hobal.) Poss. Kylseuhubay, Belseuhubay. (1409: Haz. okmt. III. 269.) Poss. Belseuhebay, Kilseuhebay. (1413: Kismart. llt. 45. B. 21.) Poss. Kethhobay. (1421: U. o. 96. 3. 26.) Naghobol, Kishobol. (1429: U. o. 47. Z. 14.) Hobol. (1470: U. o. 45. C. 46.) Kyshabol, Naghabol. (1473: U. o. 45. C. 48.) Ma Hobol, Szigetvár mellett délre. – 1470-ben (mint baranyamegyei hely) és 1473-ban Szigetvár tartozéka.
Hoderján. L. Adriánteleke a.
Hodos(-fő). Hodosfew. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) Hodos. (1421: Haz. okmt. III. 321.) Hencsével és Kadarkúttal együtt mint Hederhely tartozéka szerepel (1406.) s így bizonyára a mai Hodos pusztának felel meg, e két falu közt.
Hodos Szent-György. L. Szent-György helység a.
Hollád-Tikos. L. Tikos helység a.
Hollófészek. (Hollófészök.) Poss. Hollofezek. (1470: Kismart. llt. 45. C. 46.) Hollofezewk. (1473: U. o. 45. C. 48.) Szigetvárhoz tartozott. 1470-ben Baranyamegyéhez számítják.
Homok. a) Humak, Homag, Hunak. (Páp. tiz.-lajstrom., Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 304 1.) A Kaposvártól keletre eső Homoknak felel meg. – b) Homok. (1493: Dl. 20026.) Ma Kis- és Nagy-Homok puszták, Drávafoktól é.
Horpács. Poss. reg. Horpach. (1402: Kismart. llt. 47. K. n. 11.) Poss. Horpach – Somogymegyében – a Derecskeieké. (1403: U. o. 47. D. 12.) Horpach – a megye kitétele nélkül, úgy látszik Somogymegyében, részben az enyingi Török cs. birtoka. (1469: Kismart. llt. 45. C. 45.) Igal vidékén feküdt.
Horvátkút. Huruathkut. (1254: Árpádk. új okmt. VII. 377.) Horwathkwth. (1424: Dl. 11974.) Marczali mellett ny.-é. találjuk,
Hosszúfalu. Poss. Huzyufalw. (1369: Haz. okmt. V. 152.) Nagy-Atádtól dk. esik.
Hosszúhid. Poss. Hwzyuhid. (1421: Kismart. llt. 35. B. 27.) Simonfalva, Ótelek, Szarászló sat. helységekkel együtt (Kaposvártól d.-dny. felé), mint az Illyemindszentiek birtoka merül föl.
Hosszú-tót(i). Hozyutoth. (1360: Dl. 91.) Hwzywthothy. (1431: Dl. 12421.) Pata tartozékai közt említik. – A Pata és Szigetvár mellett elterülő mai hosszufalusi pusztának felelhet meg
Hotenfalva. Terre et possessiones quondam preconum nostrorum condicionariorum (regis) vulgariter Chewz dictorum … Hutenfalua et … Cheuzfalu. (1350: Kismart. llt. 32. C. 116.) Poss. Hotenfalua. Alább: terra Cheuzfeulde al. nom. Hotenfalua. (1375: Körmendi llt. Alm. III. lad 5. n. 52.) Fenék (ma puszta) vidékén feküdt a megye dk. csücskében.
Hubaly. L. Hobol(y) a.
Humag. L. Omak a.
Huruskolcz. Huruskolch in Orman. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt; a megye dk. sarkában feküdt.
Igal. (Igar.) L. Igal néven a városok, Ugal alakban a helységek között.
Iharos. Iharus. (1344: Fejér, IX. 1. 199., 1346: Sopronm. oklt. I. 188., 1374: Dl. 6166; 1434–52: Dl. 12633; 1435: Dl. 12677; 1462: Dl. 15740; 1469: Dl. 16819.) Hyharus. (1420: Dl. 11007.) Iharos-Beréuy szomszédja délfelé. (V. ö. 1316: Anjouk. okmt. I. 409.)
Ikla. (Ikló.) Ikla. (Nemesi névben. 1416: Dl. 10504.) Iklow. (Nemesi névben. 1426: Dl. 11754.) Ugy látszik, a megye dny. harmadában feküdt valahol.
Ikled (puszta). L. Latrán helység a.
Ikres. L. Itmes a.
Illésfalva(?) L. Éliás a.
Illye-Mindszent. Elyementhzenth. (1400: Zichy okmt. V. 180.) Poss. Ilyemendzenth. (1421: Kismart. llt. 35. B. 27.) Ellemendzenth. (1449: Dl. 141301. 14302.) Szintén azon a tájon kereshetjük, a hol ma az öllevölgyi puszta elterül, Pacza és Gige között. (V. ö. Ellyevölgy a.)
Inakod. Inakod. (Nemesi névben: 1896: Dl. 8108; 1399: Dl. 8456; 1437: Dl. 24727; 1492: Dl. 19788.) Ma puszta. Mike mellett délre.
Inka. (Inge.) Inke. Inkee. (1278: Árpádk. új okmt. XII. 701., 1316: Anjouk. okmt. I. 409., 1341: U. o. 186., 1383: 7043; 1388: Dl. 7457; 1446: Dl. 9198; 1415: Dl. 24936; 1478: Dl. 17430; 1487: Dl. 19318.) Ynke. (1474: Kismart. llt. 47. Z. 19.) Ince. (1479: U. o. 45. C. 53.) Poss. Kysynge. Alább: pred. Kysynge. (1482: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 84. A.) Inghe. (1484: U. o, lad. 5. n. 48.) Pred. Inke. (1486: U. o. n. 49.) Iharos-Berénytől ék. találjuk.
Into. Poss. Intho. (1380: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 24., 1446: Dl. 13996; 1450–1: Dl. 14335; 1476: Dl. 17879; 1478: Dl. 18116; 1486: Dl. 19595; 1495: Dl. 20306.) Zákányhoz tartozott.
Ipo(l)tfalva. Ipothfalwa. (1466: Muz. llt.) Ipolthfalua. (1457. és 1483: U. o.) A mai Lipótfa puszta, Patcza és Szerászló közt. (Kaposvártól dny.)
Irafalva. (Irefalva.) Poss. Irafalua et alia Irafalua. (1375: Meskó cs. llt.) Iresfalua, Irefalua. (1408: Dl. 9415.) Irefalwa. (1425: Dl. 11700; 1472: Dl. 17383.) Irafalwa. (1478: Dl. 18132; 1490: Dl. 19653.) A Szerdahelyieké volt. – Gálosfa és Szent-Balázs vidékén feküdt.
Irög(?) Irugh. (1082: Hazai okmt. IV. 7.) Poss. Irweh. (1279: Árpádk. új okmt. XII. 275.) A veszprémi (és vácczi) káptalané volt; Adánd környékén feküdt.
Istvánd(i). Isthuandy. (1421: Tud. Gyüjt. 1834. XI. 76.) Istuandh. Istuandhy. (1437: Dl. 24727.) Szigetvártól nyd. találjuk.
Istvánfalva. Poss. Istwanfalwa. (1425: Dl. 11700.) Isthwanfalwa. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) A Szerdahelyieké volt. – A mai Gálosfa helység, Magyarfalu és Sz.-Tamás puszták vidékén feküdt. (Kaposvártól dk.)
Itmes. (Itmös.) Poss. Ithmees. (1395: Dl. 8103.) Ithmes. (1403: Kismart. llt. 45. A. 11., 1408: Dl. 9465; 1470: Kismart. llt. 45. C. 46.) Ithmws. (1408: Dl. 12800.) Szigetvár vidékén (é. felé) feküdt. (Ma Ládtól keletre találunk egy Hitmes nevű pusztát.) E vár tartozéka (részben) 1470-ben mint baranyamegyei falu. (1403-ban Somogymegyéhez számítják.) Talán e helységnek felel meg az 1473-ban Szigetvár tart. közt fölsorolt «Ikres» somogymegyei helység is, melyet máskor nem említenek e vár tartozékában. – 1408-ban a gordovai Fancsok kapják. (Részeit?) Az 1536. évi adólajstrom «Ethmews» alakban sorolja föl. (Orsz. Llt. Conscr. dical. 12. l.)
Ivá(n)czfalva. Iwanczfalwa. (1454: Dl. 14807.) Hywachfalwa. (1498: Fejérvári ker. konv. házi llt. 3. 11. 18.) A vránai perjelségé volt. – Berzencze, Udvarhely, Tarany sat. vidékén feküdt.
Ivánfalva. Iwanfalwa. (1443: Kismart. llt. 35; B. 41., 1536. évi adólajstrom. Orsz. Llt. Conscr. dical. 9. l.) Kapos-Újvárhoz tartozott 1536-ban is, a midőn Nádasd és Szentpálvölgy közt sorolja föl adólajstromunk.
Iván(ka)falva. Poss. Iwankafolwa. (1346: Anjouk. okmt. IV. 640.) Iwankafalwa. (1425: Dl. 11700; 1490: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) Iwanfalwa. (1501: Kismart. llt. 36. C. 51.) A Szerdahelyi rokonságé volt. – Ma Ivánka néven puszta Gálosfa és Hajmás mellett. (Kaposvártól dk.)
Jaba. (Joba.) L. Lyaba alakban.
Jád. Jaad. (1329: Anjouk okmt. II. 415.. 1449: Magy. Tört. Tár. VI. 40.) Kaposvártól ény. találjuk.
Jákó. Jako. (1438: Kismart. llt. 45. J. 166.) Kaposvártól nyd. találjuk.
Jákófalva. Jacofalwa. (1454: Dl. 14807.) Tarany és Atád vidékén feküdt.
Jód. Joud. (1228: Árpádk. új okmt. VI. 475.) Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 30. l.) «Jood». A fejérvári káptalané volt. – Ma puszta, Kiliti mellett d.
Jut. (Jult. Jutun.) Poss. Jwth. (1302: Anjouk. okmt. I. 44.) Terra Vachyensis ecclesie Juch vocata, cum foro, portu aque et eiua tributo. (1335: Pannonh. főapáts. házi llt. XX. B.) Poss. Juth. (1356: Kismart. llt. 47. U. o.) Poss. Juthun (a váczi káptalané) iuxta fluvium Sar vacua. (1374: Pannonh. főapáts. házi llt. XX. B.) Portus in possessione monasterii S. Ladislai regis (lásd: Sz: László-Monostora a.) de monte Lulye Jwthun vocata iuxta fluvium Sar, necnon forum in eadem habitum iam annihilatum. (1378: U. o.) Poss. Jwth cum tributo vadi portus. Alább: cum foro et vado in fluvium Saar necnon portu et eiusdem tributo. (1407–1411: Dl. 9732.) Judt (Hibásan: Indt) iuxta fiuvium Saar. (1407: Fejér, X. 4. 635.) Jwth. (1449: Dl. 14256; 1459: Dl. 15396; 1460: Körmendi llt. Majoratus. I. 29 19., 1461: Dl. 15630; 1482: Dl. 18625.) Poss. Jwlth. (1495: Dl. 20306.) A megye ék. határszélén fekszik. 1356-ban és 1378-ban régi idő óta fennálló hetivásárát említik, melyet 1378-ban újra megerősített, illetve visszaállított a király, s mely – mint látjuk – 1407-ben is fönnállt, a mikor is e helység végkép a Marczaliak birtokába került. (Zálogban azonban mások is bírták a XV. sz.-ban.)
Juta. Pred. Juta. (1284: Haz. okmt. VII. 191.) Jwtha. (1479: Kismart. llt. 96. f. 3. n. 41.) Kaposvártól ény. esik.
Jute(j). (Juta.) L. Juton a.
Juton. Poss. Juton. (1397: Dl. 8259.) Ma Jutom néven puszta Nágocstól dél felé. – E helységnek látszik megfelelni a tolnamegyei Daró vár tartozékai közt Nágocscsal együtt 1450-ben fölsorolt «Juthey» is (Zsélyi llt.), mely 1531-ben «Jwtha» nevet visel. (Orsz. Llt., Kolosmonostor. III. fiók. Tolna.)
Kadarkut(a). Kadarcuch. (1358: Dl. 4809.) Kadarkutha. (1364: Dl. 5296.) Poss. Kethkadarkuta. (1379: Dl. 6586.) Poss. Kadarkuth. (1383: Panuonh. főapáts. házi llt. XIII. N., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1448: Dl. 14156; 1462: Dl. 15770; 1475: Haz. okmt. V. 328.) Kardarkwth. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) Kaposvártól dny. találjuk. – Részben a Tamásiak, részben az` alsó-lendvai Bánfiak bírták. Vámjának részei – mint általában a somogymegyei vámoké – 1383-ban a pannonhalmi apátságot illették.
Kak. Kok. (1297: Haz. okmt. V. 84) Kaak: (1413: U. o. III. 341.) Kak. (1449: Magy. Tört. Tár. VI. 40. 41.) Ma Alsó- és Felsó-Kak puszta, Nagy-Bajom mellett é.
Kakony(a). (Kaknya.) Terra Kakna. (1268: Körmendi llt. Himfyana n. 7.} Terra Kakonya. (1309: Anjouk. okmt. I. 171.) Poss. Kakony. (1349: U. o. V. 263.) Caconya. (1405: Zichy okmt. V. 418.) Kakonya. (1378: Dl. 6568; (476: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 28. és 29., 1506: U. o, n. 36.) Ma puszta Belezna mellett, a megye dny. határán. – Úgy látszik nemcsak a szomszédos Szent-Trinitáson, hanem itt is volt révhely a Mura folyón. (1378.)
Kalacsafalva. (Kalocsafalva.) Kalaczafalwa. Kalocsafalva. (Másolatok után. 1446–1448: Kismart. llt. 35. S. 435. 436. 437. 438.) Kalachafalva. (Másolat után. 1453: Orsz. Llt. Erd. kancz. llt. No. 62. ez 1708.)
Kálozfalva. (Kálazfalva.) Kalozfalua. (1376: Dl. 6372.) Kalozfalwa. (1425: Dl. 11700., 1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) Kalasfalwa, Kalazfalva. (1452: Kismart. llt. 96. f, 3. n. 34.) A Szerdáhelyiéké és a zseliczsz.-jakabi apátságé volt. – A mai Gálosfa és Bőszénfa helységek s Törjék puszta vidékén feküdt.
Kánya. L. Tolnamegyében,
Kaplat. Kaplath. (Nemesi névben. 1438: Dl. 13193.) Déd vidékén feküdt?
Kaplyan. Kaplyan. (1384: Dl. 7103.) Heresznyével együtt említik.
Kápolna (puszta). Pred. Rapolna. (1444: Pozsonyi kápt. llt. Capsa Buden. 1. f. 3. n. 6.) A budai káptalané volt s hihetőleg Somogy- (és nem Zala-) megyéhez tartozott. – Ma is puszta, Kis-Komárom mellett é., Zalamegyében.
Kápolnás-Kapoly. L. Kapoly a.
Kápolnás-Visnye. L. Visnye a.
Kapol(y). Copul. (1082: Hazai okmt. IV. 6.) Copul. (1193: Dl. 27.) Keeth kapul. (1337: Körmendi llt. Alm. III. lad. 2. n. 35.) Villa Kopwl (et) Eghazaskapwl. (1347: Anjouk. okmt. V. 25.) Kapol. (1460: Jeszenák cs. llt.) Kapolnaskapol és Eghazaskapol. (1488: Dl. 19354.) Kapolnaskapol. (1490: Körmendi llt. lad. 4. n. 60.) Ezek közül Egyházas-Kapoly felel meg az 1460. évi Kapol-nak. Ma Kapoly helység és puszta, Karádtól ék.
Kaposfő. Prepositus monasterii S. Benedicti de Kopusfeu. (1318: Zichy okmt. I. 159.) Kopusfeu. (1324: Anjouk. okmt. II. 139.) Kaposfew. (1423: Muz. llt.) Kapwsfew. (1507: U. o.) Ma puszta Szomajom és Kapos-Mérő mellett. (A prépostságra nézve v. ö. Szent-Benedek helység a.)
Kapurév. Kapurew. (1294: Dl. 33744.) Kapureu, Kapurew, Kapwrew. (1356: Kismart. llt.. 47. U. 4., 1385–1386: Haz. okmt. IV. 220–239., 1409: 1411. 1428: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 31. és lad. 2. n. 33. és 34., 1435: Dl. 12684; 1436: Dl. 12895.) Poss. seu vadum Kapwreu. (1428: Veszpr. kápt. házi llt. 2. doboz.) Révhely volt, s Ugali majd Battyáni birtok. – Az 1536. évi adólajstromban «Kapore». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 31. l.) Hidvég környékén (úgy látszik ény. felé) feküdt, a megye ék. határvidékén. (L. Száka a. is.)
Kara. a) Villa Kara. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 89., 1229: Árpádk. új okmt. VI. 469.) Terra castri Symigiensis Kara. (1294: Pannonh. konv. házi llt. V. S.) Kara. (1336: U. o. V. R., 1416: U. o. V. S., 1468: Körmendi llt. Himfyana. n. 529.) Kyskara – a királyé. (1485: Dl. 19069.) A fejésvári káptalané, pannonhalmi apátságé sat. volt. – Igaltól ék. esik. – b) Poss. Kys Kara. (1446: Kismart. llt. 35. S. 435. 437. 438.) Szomajom, Bárd, (Kapos-)Mére sat. vidékén fekhetett:
Karácson-fi-János-falva. Villa Johannis filii Karachun. (1376: Dl. 6372.} A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt.
Karácsonkuta. Karachunkuta. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641.) A Szerdahelyieké volt. – Sárd vidékén kereshetjük.
Karád. Karad. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 4. 72.) Poss. regalis Karad. Karaad. (1390: Dl. 2870., Kismart. llt. 14. K. 354. és Pannonh. főapáts. házi llt. XXVIII. A.) Poss. Karad. (1406: Dl. 9153.) Nobilis Petrus de Kyskarad. (1436: Haz, okmt. III. 370.) Poss. Nagh Karad. (1495: Haz. okmt. V. 381. és 1501: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. fasc. 9. n. 1.) Nobilis Petrus Zewke de Kyskarad. (1495: Haz. okmt. V. 385.) Nagh Karad. (1536 évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 27. l.} Ma Karád a megye ék. vidékén. 1390-ben Karádot, mint királyi birtokot a leveldi Karthauziak kapták Zsigmond királytól, cserében más megyebeli birtokokért, s bírták (bár úgy látszik, csak részben) az egész XV. századon át, s a XVI-ikban is. 1390-ben hozzátartoznak Ölyves, Tittös (Tettös), Bár, Kér, Tard (Tord), Csehi. Fejéregyház, Csepel, Tel(e)ki, Köp, Andocs, Egyházas- Zamár(d) .és Lik-Zamár(d) avagy Lyuk-Zamár(d) s Endréd helységek. (V. ö. Dedek, A Karthauziak tört. 141. l.)
Kárán(d). L. Baranyamegyében.
Karatna. L. Korotna alakban.
Káráz(d). (Kárászt. Kárász.) Karaz. (1479: Dl. 18254.) Karazth. (1480: Dl. 18391.; 1498: Dl. 20718.) Karazd. (1489: Dl. 19603.) Barcshoz tartozott. – A megye dk. zugában feküdt.
Kárdon(y). Kardony. (Köznemes nevében. 1492: Dl. 19840.) Poss. Kardon. (1496: Haz. okmt. V. 387.) Somogyvárral, Vityával sat. együtt említik. – E tájon, Somogyvár és Gamás közt találjuk ma a gárdonyi pusztát. (V. ö.. Gárdony a.)
Karos. (Karus.) Villa Koros. (1341: Zalai oklt. I. 385.) Poss. Karos. (1444: Pozsonyi kápt. házi llt. Capsa Buden. 1. f. 3. n. 6.) Karws. (1481: Dl. 18459.) Karus. (1486: Muz. llt.) A megye kitétele nélkül, mint a budai (ó-budai) káptalan birtoka fordúl elő. Ma Karós néven Kis-Komárom mellett k.-é. találjuk – Zalamegyében. 1536-ban Somogymegyéhez számítják, a nevezett káptalan többi e vidéki birtokaival együtt, s így hihetőleg a XV. században is inkább Somogymegyéhez tartozott. (V. ö. Komár városnál.)
Kás. Kaas. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 468.) Coas. (1269: Dl. 671.) Kaas. (1302: Anjouk. okmt. I. 25., 1424: Dl. 11552; 1460: Jeszenák cs. llt.) 1424-ben a fejérvári (Sz.-Miklós) prépostságnak, a budai káptalannak és a vértes-kereszturi apátságnak voltak itt részei. Ugyanekkor említtetik határában: «mons Nagheg, fin quo locus castelli haberetur». – Ma puszta Nyim és Megyer közt.
Kaszó. Tres possessiones Kazow. (1398: Dl. 8312.) Poss. Nagkazo, Kyskazo, Kezepkazo. (1494: Dl. 20218.) Poss. Kyskazo, Naghkazo. (1495: Dl. 20306.) Babo(l)csához tartozott.
Ka(z)sok, Locus wlgo Kosok nominatus. (1244: Dl. 12171.) Villa Kosuk. (1272. 1280: Haz. okmt. VI. 259.) Kosuch. (1275: Dl. 927.) Presbiter ecclesie de Kosuk. (1331: Anjouk. okmt. III. 520.) Villa Kasuk. (1348: Anjouk. okmt. V. 224.) Poss. Kosok. (1391: Dl. 7694; 1475: Dl. 17655.) Kasukh, (1398: Dl. 8352.) Kasok. (1419: Dl. 14272; 1453: Dl. 14733; 1485: Dl. 19069.) 1272: óta a nyulszigeti apáczáké volt. 1449-ben a kormányzó, 1453-ban pedig a király, az apáczák kérésére Tolnamegyéből Somogymegyébe helyezte át. 1475-ben és 1485-ben azonban ismét mint tolnamegyei helység tűnik föl. – Ma Kazsok, Somogymegyében, Igaltól d.
Kebles. L. Köblös alakban.
Kécse. (Keoső.) L. Kékcse helység a.
Kécske. L. Kékcse alakban.
Keczel. Villa Ketel ultra fluvium Copus. Vdwornici de Ketel. (1231: Árpádk. új okmt. XI. 226.) Ketelch. (1403: Dl. 9116.) Keczel. (1443: Kismart. llt. 3b. B. 41., 1453: Dl. 14722; 1480: Dl. 18377.) Kecelh. (1481: Dl. 18587.) Kapos-Ujvárhoz tartozott s vámhely is volt. 1481-ben Szent-Kelemen pápa tiszt. szentelt templomáról emlékeznek. – Ma puszta Kaposvár mellett ny.
Kegye. L. Ketye alakban.
Kékcse. (Kékcsa.) Keccha superior et inferior. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 471.) Sinkakekche. (1869: Dl. 6723.) Kuzepsukekche. (1372: Dl. 6008.) Alsoukekche. (1385: Haz. okmt. III. 223.) Kerche. (1386: U. o. 230., 1428: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 31., 1470: Dl. 17101.) Alsowkukche. (1435: Dl. 12684.) Alsokwkche. (1436: Dl. 12895.) Kewkche inferior et superior. 1452: Haz. okmt. II. 307.) Kechke. (1460: Kármendi llt. Majoratus. I. 29. 19.) Részben kis-némesi, részben Ugali, majd Battyáni és faiszi Ányos sat. birtok. – Ma Köccse (Köttse), a megye ék. sarkában. (Karódtól ék.) Tán ugyane helység értendő a következő helynevek a. is, u. m.: Keche. (Nemesi névben. 1421: Dl. 11059.) Kethew. (Nemesi névben. 1446: Haz. okmt. IV. 340.) Pred. Kechew. (1460: Orsz. Llt. Erd. kancz. llt. No. 61. ex 1708.) 1483-ban (Dl. 18790.) a Porkoláb család előnevében fordul elő egy «Kekche» nevű falu, mely tán Pevenyeddel és Sávolylyal volt határos.
Kék(i). Poss. Keek. (1398: Muz. llt.) Zentmihalkeky. (Nemesi előnévben. 1438: Dl. 13218; 1492: Dl. 19840.) Kek. (Hasonlókép. 1492: U. o.) Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 14. l.) két falut «Keek, Keeky» néven a mai Öreglaknak megfelelő Lak után külön-külön sorolnak föl egymás után.
Kelemenfalva. Keíemenfalwa. (1456. 1483: Muz. llt.) Patcza és Bárd vidékén feküdt.
K(e)leti. L. Kiliti alakban.
Keleviz. (Kelevéz.) Keleuez, (1273: Árpádk. új okmt. IV. 30.) Keleuiz. (1397: Dl. 8259.) Kelewyz. (1417: Haz. oklt. 367.) Marczalitól délre esik.
Keliz. Kelyz. (Nemesi névben. 1436: Haz. okmt. III. 370., XV. század: Körmendi llt. Himfyana. n. 625., 1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 22. l.) Lengyel-Tóti és Karád vidékén feküdt.
Kelked. L. Kölked alakban.
Kellencz. L. Gellencz alakban.
Kemén(y)falva. Kemenfalwa. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641., 1478: Dl. 18132; 1536: Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 8. l.) Boldogasszonyfalva
vidékén fekhetett.
vidékén fekhetett.
Kenéz. Kenez. (1443; Kismart: llt. 35. B: 41., 1448: Dl. 14156; 1482: Dl. 15770; 1460: Magy. Tőrt. Tár. VI. 87.) Vámhely volt. A Tamásiak majd utánok az alsó-lendvai Bánfiak bírták. – Ma Kenész néven puszta Kadarkut és Hencse közt.
Kereseháza. L. Regeháza a.
Kerecz. L. Gerecz a.
Kereki. Querequi. (1193: Dl. 27.) Kereki. (1338: Dl. 3147.) Utraque Kereky. (1451: Haz. okmt. II. 307.) Poss. Naghkereky, Kyskereky. (1495; Dl. 20306.) Karádtól ék. esik.
Kerektó. Poss. Kerektho. (1474: Kismart. llt. 47. Zalam. oklt. 19., 1479: U. o. 45. C. 53., 1482: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 84. A., 1484: U. o. lad. 5. n. 48., 1494: Dl. 20217.) Pred. Kerektho. (1486: Körmendi. llt. i. h. n. 49.) 1482-ben Szenyér vár tartozéka; 1484-ben és 1486-ban a Szobiaké; 1494-ben Marczali-Bátori birtok.
Keresztös-Szent-Miklós-laka, L. Szent-Miklós a.
Keresztur. a) L. Baranyamegyében. – b) Jobagiones de Kerestur. (1400: Dl. 8553.) Kerezthur. (1416: Muz. llt.) Poss. Sancte crucis. (1424: Dl. 12800.) Kerezthwr. (1506: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 74.) 1400-ban a somogyi konventé; különben a Kereszturi családé. – A mai Balaton-Keresztur, Marczalitól é. – c) Kereztwr. (1536. évi adólajstrom. Orsz. Llt. Conscr. dical. 45. l.) Sokoruddal fogják össze. Ma puszta e tájon, Iharos-Berénytól ny. – Úgy látszik, e helységnek felel meg az 1459-ben a Ravasz család előnevében fölmerülő «Kerezthwr». (Dl. 15420.)
Keresztút. Kerezthwth. (1438: Dl. 12421; 1448: Dl. 14168; 1453: Dl. 14770; 1455: Dl. 14915; 1470: Dl. 17059.) Patához tartozott. – Ma puszta ettől délre, Szigetvár mellett.
Kér(i). a) Jobagiones dni regis de villa Ker. (1341: Anjouk. okmt. IV. 68.) Keer. (1390: Dl. 2870., Kismart. llt. 14. K. 354., Pannonh. főapáts. házi llt. XXVIII. A.) Az 1536. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 26. l.) «Kyralkery» néven Raknyi után sorolja föl, melynek (jelenleg puszta) szomszédságában találjuk ma a kéri pusztát. – A leveldi karthauzi kolostoré volt. (1390–1536.) – b) Keer – a Bogár és Máréi Gunya-fi családé. (1321: Zichy okmt. I. 196., 1345: Kismart. llt. 32. B. 89.) Keer. (1347: Zichy okmt. II. 285., 1400: U. o. V. 180–185.) Ker. (1399: Zichy okmt. V. 130., 1478: Muz. llt.) Gwnyaker, Gwnyafyaker. (1400: U. o. V. 183.) Poss. Pwzthakeer. (1462: Dl. 15738; 1469: Dl. 16873; 1486: Dl. 24338.) Poss. Keer et pred, Pwzthakeer. (1481: Dl. 18558.) Az 1536. évi adólajstromban: Kery aliter Pwzthakeer. (Orsz. Llt. Conscr. dical. 37. l.) Ma Sz.-Gálos-Kér, Igal mellett dny. – c) Poss. Keer. (1460: Jeszenák cs. llt.) Torvaj, Nyim, Megyer sat. helységekkel együtt mint a torvaji Ugron cs. birtoka tűnik föl. – d) Thekesker. (Nemesi névben és előnévben. 1482: Dl. 18686; 1493: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 71.) Az 1536. évi adólajstromban együtt «Waryasker, Thekeskeer». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 15. l.) Ma csak Varjas-Kért ismerjük, Marczalitól ék.
Kesefalva. L. Baranyamegyében.
Keszi. (Kesző.) Poss. Kezy. (1424: Dl. 12800.) Kezew. (Nemesi névben 1427: Dl. 11926.) Kezw. (I481: Dl. 18452.) Balaton-Szt.-Györgygyel volt határos.
Keszin. Kezyn. (1375: Dl. 6305.) Falkos szomszédja volt. (Iharos-Berénytől é.-ény.)
Kesző (puszta). Poss. Kezou aliter Kilench … habitatoribus destituta inter possessiones Zarmp et Fired. (1390: Károlyi oklt. I. 439.) A Kaposvártól é. felé elterülő vidéken, Kapos-Füred és Toponár közt terült el.
Ketelaka. L. Kötelaka alakban.
Keteny. L. Köteny a.
Kethely. (Kedhely.) Keethel. (1349: Anjouk. okmt. V. 277.) Keethely. (1403: Dl. 12800.) Kethely. (1403–4: Fejér, X. 4. 201. és 289., 1443–6: Dl. 8881.) Kedhel. (1455: Dl. 14952; 1464: Dl. 15940.) Kethel. (1498: Dl. 12800. és 1536. évi adólajstrom. – ) A gordovai Fancsoké volt. (1403–1536.) Ma Kéthely, Marczali és a Balaton közt.
Kétnyár. Kethnyar. (1454: Dl. 14807; 1498: Fejérv. ker. konv. házi llt. 3. 11. 18.) A vránai perjelségé volt. – Ma puszta, Berzencze mellett keletre.
Ke(t)tye. (Kettya.) a)Kethye.(1478: Dl. 18132.) Zalával és Zicscsel, az 1536. évi adólajstromban pedig Zicsaljával együtt szerepel (Orsz. Llt. Conscr. dical. 34. l.), mindig mint a Zicsiek birtoka. A közeli mai Köttsével nem zavarandó össze s kétségkívül Zics közvetetlen közelében feküdt. – b) Pred. Kexa. (1082: Haz. okmt. IV. 7.) Keghe. (1279: Árpádk. új okmt. XII. 275.) Kethye. (1423: Veszpr. kápt. házi llt. 2. doboz.) Kethe. (Nemesi névben. 1478: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 123.) Kethye. (1536. évi adólajstrom. – I. h. 31. l.) Részben a veszprémi káptalané volt. – Ma Alsó- és Felső-Ketye puszták Adánd határában.
Kide-láza. Poss. Kidelaza. (1397: Dl. 8259.) Poss. Kydelaza. (1409: Haz. okmt. III. 268.)
Kilencz. L. Kesző a.
Klliti. Clety. (1082: Haz. okmt. IV. 7., 1229: Árpádk, új okmt. VI. 475. Kelety. (1265: Haz. oklt. 43., 1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) Kylity. (1302: Anjouk. okmt. I. 43.) Ma Kiliti, a megye ék. zugában.
Király-tör(e)ki. L. Törek(i) helység a.
Kis-Atád. L. Atád m.-város a.
Kis-Babocsa. L. Babo(I)csa m.-város a.
Kis-Bajon. L. Bajon a.
Kis-Bere(j). L. Bere(j) a.
Kis-Berény. L. Berény a.
Kis-Bő. L. Bő a.
Kis-Fűz. L. Füz a.
Kis-Gerecz. (Kis-Kerecz.) L. Gerecz (Kerecz) helység a.
Kis-Gyugy. L. Gyugy a.
Kis-Hobol. L. Hobol a.
Kis-Inge. L. Inke a.
Kis-Kara L. Kara a.
Kis-Karád. L. Karád a.
Kis-Kaszó. L. Kaszó a.
Kis-Kerecz. L. Gerecz a.
Kis-Kereki. L. Kereki a.
Kis-Komár(on). Kyskomaron. (Somogymegyei kir. ember nevében. 1410: Dl. 8908.) Kyskomar. (Hasonlókép. 1446: Dl. 13931.) Mást, mint a mai zalamegyei Kis-Komáromot – a Balatontól d. – nem érthetünk.
Kis-Kölked. (Kis-Kelked.) L. Kölked a.
Kis-Málj. L. Máli a,
Kis-Marót. L. Marót a.
Kis-Sávoly. L. Sávoly a.
Kis-Szakács(i). L. Nagy-Szakács(i) m.-város a.
Kis-Szent-György. L. Szent-György.
Kis-Szent-Pál. L. Szent-Pál a.
Kis-Tarnócza. L. Tarnócza a.
Kis-Telek L. Telek a.
Kis-Tepej. L. Tepej a.
Kis-Ujlak (puszta). L. Ujlak helység a.
Kis-Vályus. L. Vályus a.
Kis-Zamárd. L. Zamárd a.
Kisasszond. Poss. Kusazwnd. (1324: Anjouk. okmt. II. 165.) Kysazond. (1449: Dl. 9543; 1456: Dl. 15040. és 15056.) Kys Azzond. (1466: Dl. 16329; 1473: Haz. okmt. V. 317.) A Kanizsaiaké volt. – Kaposvártól nyd. találjuk. Hihetőleg e helységnek felel meg az ugyancsak a Kanizsaiak birtokában 1363-ban és 1369-ben föltűnő «Kysazsonfolua, Kysazzonfolua». (Dl. 5253. 5766. 5770.)
Kisasszonyfalva. L. Kisasszond a.
Kisfalu. Poss. Kysfalw. (1403: Zichy okmt. V. 338.) A megye dk. sarkában feküdt.
Kisfalu(d). a) Kuisfolwd. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 468.) Villa Quisfolud. (1269: Dl. 671.) Kisfalud. (1279: Árpádk. új okmt. XII. 275. 276.) Adánd vidékén feküdt. 1279-ben a fejérvári káptalané és nemeseké. – b) Kys Folud. (1339: Hazai okmt. III. 139.) Poss. Kysfalud. (1346: Anjouk, okmt. IV. 641.) Villa Kysfalu. (1403: Kismart. llt. 45. A. 11.) Poss. Kysfalwd. (1470: U. o. 45. C. 46.. 1473: U. o. 45. C. 48.) Boldogasszonyfa és Bé(l)cz vidékén feküdt. 1470-ben (mint baranyamegyei helységet) és 1473-ban Szigetvárához számítják. 1339-ben is Baranyamegyéhez tartozott. – c) Villa Kysfolud. (1331: Anjouk. okmt. II. 561.) Kysfalwd. (1480: Kismart. llt. 45. C. 55.) Ma Nemes- Kisfalud, Böhönye mellett é.
Kocsila. Kochila. (1406: Dl. 9198.) Kwchyla. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana Cap. X. fasc. 1. GG.) Kochyla, Kwchyla. (1486: Dl. 19108.) A berzenczei uradalomhoz tartozott.
Kohány. Kohan. (1407: Veszpr. kápt. házi llt. 107. doboz.) Ma puszta, Görgeteg mellett dny.
Komlós(d). Poss. Komlos. (1398: Dl. 8312.) Komlosd, Komlosdh. (1482: Dl. 18952; 1484: Dl. 18662; 1495: Dl. 20306.) Babócsához tartozott. – Barcs és Babócsa közt fekszik.
Kóny(i). Kwny. (1477: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 55.) Poss. Kony. (1493: Körmendi llt. Ahn. III. lad. 3. n. 71., 1506: U. o. lad. 5. n. b3.) A vránai perjelségé volt. – Ma Kónyi, Nagy-Atádtól é.
Korotna. (Korokna.) Rarathna. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641.) Korokna. (Nemesi névben. 1463: Veszpr. kápt. házi llt. 107. doboz.) Korothna. (Nemesi névben. 1466: Dl. 16329; 1476: Dl. 17687; 1483: Dl. 18894.) Ma puszta Sásd mellett ny., Koroknya néven. (1510-ben a Korotnaiaknak váruk is áll már itt. – Galgóczi llt. Miscellanea.)
Korpád. a) Korpad. (1395: Dl. 8103; 1408–1424: Dl. 12800; 1437: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 65., 1456: Dl. 14952; 1484: Dl. 15940; 1489: Dl. 19600; 1498: Dl. 12800.) Korpaad. (1408: Dl. 9465.) 1408. óta vámjával együtt a gordovai Fancsoké volt. Plébánosát 1437-ben említik. – A mai Nagy-Korpád, Atád közelében ék. – b) Villa Kurpad. (1324: Anjouk. okmt. II. 140.) Korpad. (1438: Kismart. llt. 45. I. 166. és 1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 17. l.) Kisebb-nemesi birtok volt. – Ma Kis-Korpád, Kaposvártól nyugatra.
Kortó. Kortho. Corthor. Corto. (Páp. tiz.-lajstrom., Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 306. l.) Az 1536. évi adólajstrom (Orsz. Llt. conscr. dical. 25. l.) «Kortho» alakban, Somogyvár mellett sorolja föl.
Kosok. L. Kazsok alakban.
Kotosd. Kutusd. (1360–62: Dl. 91.) Kothosd. (1431: Dl. 12421; 1448: Dl. 14168; 1465: Dl. 14915.) Patához tartozott. Később a toldi pálosoké lett, kik 1536-ban is bírták. – Ma Kotos néven puszta, Viszló mellett ék.
Kovácsi. Poss. Kowaczy. (1421: Kismart. llt. 35. B. 27., 1448: Dl. 14156.) Simonfalva, Ótelek, Szarászló sat. (Kaposvártól d.-dny.) helységekkel együtt, mint az Illyemindszentiek majd az Ellyevölgyiek birtoka merül föl. – Ma Kis-Kovácsi, Kaposvártól dny., az öllevölgyi puszta szomszédságában.
Kovászn(y)a. Coaznya. (1256: Árpádk. új okmt. II. 275.) Kuazna Koazna. (1323: Zichy okmt. I. 229., 1339: Anjouk. okmt. III. 531.) Kowaznya. (1402: Kismart. llt. 47. K. n. 11.) Poss. Kouaznia. (1443: Kismart. llt. 47. D. 12.) Poss. Kouaznya. (1436: Haz. okmt. IV. 310.) Karád és Csicsai (ma puszta) vidékén feküdt.
Kozma. a) Cozma. (1342: Haz. okmt. III. 144., 1343: U. o. 146.) Kozma. (1386: U. o. 230., 1428: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 31., 1435: Dl. 12684; 1436: Dl. 12895.) Sz.-György vértanú tiszteletére épült templommal. (1342.) Ugali majd Battyáni birtok. – A mai Nagy-Berény vidékén fekhetett, a megye ék. zugában. – b) Poss. Kozma. (1400: Muz. llt.) A mai Libitz- Kozma, Marczalitól dk.
Kozma(-falva). Kozma. (1395: Dl. 8103; 1455: Dl. 14952; 1464: Dl. 15940; 1489: Dl. 19600; 1498: Dl. 12800.) Kozmafalva. (1408: Dl. 9465. 12800.) 1408. óta Fancsi-birtok. – Ma puszta (Kozma) Segesd mellett k.-é.
Ko(z)sok. (Kozsuk.) L. Kazsok alakban.
Köblös. Kebles. (1403: Kismart. llt. 45. A. 11., 1473: U. o. 45. C. 48.) Kewbles. (1470: U. o. 45. C. 46.) Boldogasszonyfa vidékén feküdt. -1470-ben (mint baranyamegyei helység) és 1473-ban Szigetvárához tartozott.
Kőkcse. L. Kékcse alakban.
Kökényesfö. Kukinus Siu. (? 1335: Fejér, VIII. 4. 136.) Kukenyesfew. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641.) A Szerdahelyieké volt. (V. ö. 1355: Anjouk. okmt. VI. 399., hol egy ugyanily nevű baranyamegyei faluról van szó.)
Kölked. a) Villa Kulked. (1268: Haz. okmt. III. 16.) Kylked. Due Kelked. Felkulked. (1349. 1383: Dl. 859.) Kwlked, Kelked. (1438: Dl. 13218.} Kewlked. (1449: Magy. Tört. Tár. VI. 40. 41.) Kiskelked. (1454: Dl. 14$07.) Keelked. (1475: Dl. 17687.) Zenthandreaskelked. (A Messer cs. előnevében. 1499: Békássy cs. llt.) Az 1536. évi adólajstromban két ízben «Kelked» (Orsz. Llt. Conscr. dical.15. l.). Ma Kölked puszta, Somogyvár mellett ny. és Kis-Kölked puszta, ettől é. – Ezek egyikének felelhet meg az 1498-ban köznemesek nevében és előnevében fölmerülő «Charmathkelked, Charmadkelked» is. (Dl. 20792.) Szent-András-Kölked különben azonos Felső-Kölkeddel, melyben Sz.-András tiszt. szentelt egyház állt. (Árpádk. új okmt. XII. 130:) – b) Cocus noster (regine) de villa Kulked. (1272: Árpádk. új okmt. III. 275.) Terra reginalis Kulked … super qua coci (regine) commorantur. (1289: Hazai okmt. VIII. 268.) Villa Kulked. (1337: Anjouk. okmt. III. 348.) Zahachkelked. (1464: Haz. okmt. III. 413. V. ö. 1498: Dl. 20727. 20729. 20730.) Szakácsi mellett feküdt.
Könyöked. Kevnyeked. (Másolat után. 1417: Orsz. Llt. Erd. kancz. llt. No. 62. ex 1708.) A Perneszieké volt. Az 1536. évi adólajstrom szerint «Kenyeked», Újnép és Babolcsa mellett feküdt. (Orsz. Llt. Conscr. dical. 3. l.)
Köp. Villa Cup. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 471.) Kup poss. (1339: Anjouk. okmt. III. 528.) Cuph. Kup. Kwp. (1390: Pannonh. főapáts. házi llt. XXVIII. A., Dl. 2870; 1391: Fejér, X. 8. 333., 1429: U. o. X. 7. 157.) Kewp. (1478: Dl. 18132.) Nobiles de Kwp. (1495: Haz. okmt. V. 381.) Zics táján merül föl. Ma puszta Andocs mellett, észak felé.
Körtvélyes. (Kertvélyes.) a) Nobiles iobagiones seu prediales (conventus ecciesie de Symigio) de Kurthuelyws. (1400: Dl. 8553.) Kerthweles. (Határos nemes nevében. 1474: Dl. 17584.) Ugy látszik, a Vörs melletti (Marczalitól ény.) mai körtvélyesi puszta értendő. – b) Poss. quondam preconum nostrorum condicionariorum (regis) vulgariter Chewz dictorum … Kurtuelus vocata (1350: Kismart. llt. 32. C. 116.) Poss. Kerthueles. (1403: Zichy okmt. V. 338.) Kerthweles. (1450: Kismart. llt. 45. C. 50.) A megye dk. sarkában a Potonytól k. eső Fenék puszta táján feküdt. Azonos lehet vele a Baranya megyében 1350-ben említett «Kurthyuelys». (Zichy okmt. II. 422.) és az 1492-ben ugyane megyéhez tartozó «Kerthwelyes». (Szepesi kápt. llt. Scr. XII. f. 7. n. 9.)
Kötelaka. Kethelaka. (1376: Dl. 6372.) Kwtelaka. (1425: Dl. 11700.) A Szerdahelyieké volt. – Gálosfalva vidékén feküdt.
Köteny. Kethen. (1481: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 68. és 1493: U. o. n. 71.)
Közép-Kaszó. L. Kaszó a.
Közép-Tikos. L. Tikos a.
Középső-Kékcse. L. Kékcse a.
Kucsila. L. Kocsila néven.
Kulya. Kwlya. (1424: Dl. 12800.) Kéthely vidékén feküdt. Ugyane tájon Kéthelytől nyugatra.), mint pusztát Kula néven ma is megtaláljuk.
Kunfalva. (Kunfalu.) Poss. Kwnfalw. (1396: Dl. S155; 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) Kwnfalwa. (1398: Dl. 8329; 1495: Dl. 20306; 1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 50. l.) Vadum Kunfalva. (Határjáráskor. 1454: Dl. 14807.) Kunfalva. (1488: Huny. kora. XII. 399.) Nagy-Atád vidékén feküdt.
Kunyi. L. Kónyi alakban.
Kust(y)án, a) Kwsthan. (Nemesi névben. 1448: Dl. 14156.) E helységet – úgy látszik – meg kell különböztetnünk a balaton-vidéki, inkább Veszprémvármegyéhez számítható Kustyántól s Hederhely vidékére helyeznünk. – b) L. Veszprémmegyében.
Kuszin. Poss. Kuzyn. (1307: Anjouk. okmt. I. 139.) Kanizsától dk. feküdt, Bagola vidékén.
Kusztosz-bárdja. L. Bárd a.
Kutos. Kuchus. (1322: Körmendi llt. Himfyana. n. 40.) Kutus. (1437: U. o. Alm. III. lad. 3. n. 65.) Kwthws. (1446: U. o. Alm. V. lad. 6. n. 8.) Plébánosát 1437-ben emlftik. – Ma Kutas, Kaposvártól nyugatra.
Külső-Hobaly. L. Hobol a.
Külső-Szakácsi. L. Nagy-Szakács(i) m.-város a.
Kürtös. Kyrthus. (1422: Haz. okmt. III. 323.) Kyrthes. (1449: Magy. Tört. Tár. IV. 40.) Kyrthwos. (1449: Haz. okmt. IV. 351.) Sárdtól é. találunk ma egy Nagy-Kürtös nevű falut és Kis-Kürtös nevű pusztát.
Lád. Lad. (1452: Dl. 14562; 1459: Dl. 15334; 1489: Dl. 32404.) Ma Magyar- és Német-Lád, Szigetvártól ény.
Lak. a) Poss, domini regis Lak. (1326: Pannonh. főapáts. házi llt. fasc. 1. n. 32.) A mai Szőllős-Kis-Laknak felel meg, Lengyel-Tótitól é. (Az 1536. évi adólajstromban «Zewlews-Laak». – Orsz. Llt. Conscr. dical. 23. l.) – b) Lak. (1449: Haz. okmt. IV. 351., Magy. Tört. Tár. VI. 40.) A mai Öreg-Lak értendő, Lengyel-Tótitól délre. – c) Lak. (1376: Dl. 6372; 1460: Dl. 15481; 1472: Dl. 17383; 1478: Dl. 18132; 1483: Dl. 18774; 1447: Dl. 19289; 1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) Laak. (1493: Dl. 19944.) Kaposvár vidékén, mint a Szerdahelyiek, zselicz-szent-jakabi apátság és a viszlói Áron család birtoka szerepel. Ugy látszik, a Kaposvár mellett fekvő mai Zselicz-Kis-Lak értendő. – d) Lak. Az 1536. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 47. l.) Porroggal fogja együvé. – E helységnek (részeinek) felelhet meg az 1486-ban és 1488-ban a berzenczei uradalomban fölmerülő «Erthemlak» helység is. (Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG. és Huny. kora. XII. 399.) Ugyane tájon azonban 1268-ban: «terra Lak», 1414-ben, majd 1451-ben (Zákány határosai közt) egy Laak-ról való nemes is szerepel. (1268: Körmendi llt. Himfyana. n. 7., 1414: Dl. 10205; 1451: Dl. 14335.) – e) L. Ujlak a. is.
Lankócz. Eghazaslankocz. Felreth lankocz. (1406: Dl. 9198; 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) A berzenczei vagy sz.-erzsébeti uradalomhoz tartozott. – Ma Lankócz néven puszta Berzencze határában.
Lápatelke. Lapatheleke. (1479: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 82. – V. ö. a Battyániak a.)
Láp(p)a. Laapa. (1283: Árpádk. új okmt. XII. 382.) Villa Lapa magistri Oliverii. (1337: Anjouk, okmt. III. 361.) Lapa. (1358: Dl. 4730.) Poss. Dyoslapa. (1412: Dl. 9923; 1434: Dl. 12594.) Dyoslappa, Lapa, Lappa. (1437: Dl. 13042.) Villicus de Laapa, (1413: Dl. 10036) A zselicz-sz.-jakabi apátságé és a rátoldi prépostságé volt. – Ma puszta (Diós és Lápa), Igal mellett ny.
Lasancz. L. Losancz alakban.
László-fi-János-laka. L. Lászlófalva helység a.
Lászlófalva. Poss. Lazlofalwa. (1472: Dl. 17383; 1490: Dl. 19653.) A Szerdahelyieké volt. – A Kaposvártól d.-dk. elterülő vidéken keresendő. Tán azonos ezzel a zselicz-sz.-jakabi apátság birtokai közt 1376-ban említett «Lazlofyanuslaka». (Dl. 6372.)
Látrán. Poss. domini regis Latran. (1326: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. fasc. 1. n. 32.) Poss. Latran. (1391: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 12. és 16., 1395: U. o. n. 21., 1396: Dl. 8116; 1490: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 17.) Lengyel-Tótitól ék. esik, közel a Balatonhoz. – 1391-ben, mikor Kővágóörsi (Battyáni) György kir. adományúl kapja (1395-ben visszacserélte tőle a király), hozzátartoznak «Chegled, Fwr (1395-ben: Fewr), Ikled (1395-ben Iklad) és Chopak» telelek. (Particule terre vulgariter telek.) 1396-ban a Marczaliak kapják «Fywr» és «Chopak» lakatlan birtokokkal. Marczali Lászlónak magva szakadván, Korvin János kapta Mátyás királytól. Czegléd nevű pusztát ma is találunk határában é. felé. Für (För) és Csopak megfelel a fejérvári káptalan birtokában 1229-ben fölsorolt Fer és Chopok nevű két falunak. (Villa. Árpádk. új okmt. VI. 470.)
Láz. Laaz. (1333: Fejér. VIII. 3. 719., 1378: Muz. llt.) Babócsa vidékén kereshetjük.
Lazarczi (puszta). Pred. Lazarchy. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt; a megye dk. zugában feküdt.
Ledegeres. Poss. Ledegeres. (1346: Anjouk. okmt. IV. 640.) A Szerdahelyi rokonságé volt.
Legenez. Poss. Legench. (1479: Dl. 18254; 1489: Dl. 19603.) Legencz. (1398: Dl. 20718.) Barcshoz tartozott. – A megye dk. zugában feküdt.
Légrád. (Lőgrád). Poss. Lewgrad prope fluvium Mura. (1384: Gyömrői llt. XXIII. 1. 22.) Legrad. (1461. 1468: Dl. 16733; 1471: Dl. 17218 és Körmendi llt. Himfyana. n. 553.) Lewgrad. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap, X. fasc. 1. GG. és Dl. 19108.) 1384-ben Mária királyné Salamonvári Salamon fiának, János ispánnak adományozta. 1461–1471-ben a debrentei Himfiek tartanak hozzá jogot (ítéletileg) a Kanizsaiakkal szemben, kik 1471-ben csakugyan le is mondanak ennek birtokáról a Himfiek és pándi Tiszaiak javára. 1486-ban a berzenczei és sz.-erzsébeti uradalomban sorolják föl. – Ma Zalamegyében, Nagy-Kanizsától dny. találjuk, túl a Dráván.
Lellye. Ecclesia S. Clementis de villa Lelye. (1413: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. fasc. 1. n. 32.) Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 22. l.) «Lellye». – Ma Lelle, a Balaton somogyi partvonalának közepe táján.
Lepled. Lepled. (1269: Árpádk. új okmt. VIII. 228., 1406: Dl. 9198; 1488: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 51. A.) A Berzenczei rokonságé volt. – Ma puszta Iharos-Berénytól keletre.
Léta. Terra Leta. (1268: Árpádk. új okmt. III. 188.) Sacerdos de villa Leta. (1359: Dl. 4867.) Letha. (1382: Dl. 6899; 1449: Magy. Tört. Tár. VI. 40. 41.) Ma puszta, Marczalitól d.
Lexander. L. Alexander a.
Liba. L. Lyaba alakban.
Libicz. Lybycz. Lybych. Lybicz. (1448: Dl. 12800; 1498: Dl. 12800.) Együtt sorolják föl Mesztegnyővel, mint a gordovai Fancsok birtokát. Mesztegnyő tőszomszédságában ma Alsó-Libicz pusztát és Libicz-Kozma helységet találjuk.
Lik-Zamár(d). L. Zamárd a.
Lippahá(r)s. Lippahas. (1406: Dl. 9198.) Lippahars. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) Berzencze környékén feküdt.
Liszó. Terra Lyzou. (1296: Haz. okmt. VII. 255.) Poss. Lyzo. és fluvium Lyzo. (1342: Anjouk. okmt. IV. 245.) Iharos-Berénytől nyugatra esik.
Litterág. (Litarág.) L. Vitterág alakban.
Lófő (puszta). Terra Lwfew. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641.) Csoknyához (Csokonyához) tartozott s a Szerdahelyi rokonságé volt.
Lók. Lok. (1449: Magy. Tört. Tár. VI. 40. 41.) Ma puszta, Marczali és Kéthely közt.
Lokócsa. Lokocha – in Orman. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt. – Ma Lakócsa, Szigetvártól délre.
Losancz. Lassanch, Lasanch, Losanch. (1360–1362: Dl. 91.) Patához tartozott.
Lukafalu. Villa Luca. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 25.) Lucafalwa. (1395: Dl. 8103; 1408: Dl. 12800.) Lukafalua. (1408: Dl. 9465.) Ma Magyar- Lukafalu helységet és Német-Lukafalu pusztát ismerünk, Boldogasazonyfa vidékén nyd. és ék.
Luli(y)a. Lyulya. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 473.) Lula. (1295: Fejér. VI. 1. 365.) Lywlya. (1428: Körmendi llt. Alm. III. lad. I. n. 31.) Lulya. (1435: Dl. 12684.) Részben kis-nemesi, részben Ugali majd Battyáni és faiszi Ányos sat. birtok. – Ma puszta Endrédtől dk., a megye ék. sarkában. (Lásd Szent-László-Monostora a. is.)
Lyaba. Liba. (1193: Dl. 27.) Lyuba. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 473.) Sacerdos S. Georgii de villa Joba. (1233: U. o. I. 312.) Lyaba. (1347: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 8.) Lyalia. (Lyaba helyett. 1386: Haz. okmt. III. 230.) Lyaba. (1428: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 31. és 38., 1431: 1432: Fejér, X. 7. 382. és 445., 1436: Dl. 12895.) Jaba. (1470: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 24.) Liaba. (1435: Dl. 12684.) Részben a fejérvári kereszteseké és káptalané, részben kisnemesi, Ugali majd Battyáni és faiszi Ányos sat. birtok. – Ma Jaba puszta, Endrédtől d.
Lyuba. L. Lyaba alakban.
Lyuk-Zamár(d). L. Zamárd a.
Macs. Mach. (1438: Dl. 13218; 1482: Dl. 18686. 18690.) Maach. (1465: Muz. llt.) Macho. (1492: Dl. 19930.) Az 1536. évi adólajstrom szerint «Mach» (Orsz. Llt. Conscr. dical. 15. l.), Tásk és Kölked vidékén fekhetett. – Ettől meg kell különböztetnünk az 1536. évi adólajstromban ugyane tájon, t. i. Kis-Berény, Hács és Somogyvár táján felsorolt «Maachy» nevű falut. (U. o. 24. l.)
Macsola. L. Mocsola a.
Madaras. Poss. Madaras. (1403: Zichy okmt. V. 338.) A megye dk. zugában feküdt. – Úgy látszik az itt (Dráva-Keresztur m.) elterülő mai Madrácz pusztának felel meg.
Magas(i). Villa Mogas. (1356: Anjouk. okmt. VI. 451.) Magas. (1416: Dl. 10504.) Poss. Magasy. (1446: Dl. 13931.} Ma Magasd néven puszta, Pogány- Szent-Péter mellett ény.
Magyarfalva. (Magyarfalu.) Magyarfalw. (1443: Kismart llt. 35. B. 41., 1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) Magyarfalva. (1452: Kismart. llt. 96. f. 3. n. 34., 1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) Kapos-Újvárhoz tartozott. – Ma puszta (Magyarfalu) Gálosfától dny. (V. ö. Fejér, IV. 2. 159.)
Magyari. (Magyaro. Megyerej). Villa Mogorey. Terra castri Symigiensis de Mogorey. (1268: Haz. okmt. III. 15.) Terra castri Symigiensis Mogori. (1279: U. o. 29.)
Terra Mogore. (1279: U. o. 31.) Poss. Megyere. (1403: Dl. 12800.) Magere. (1403–4: Fejér, X. 4. 201. 289.) Magerre. (1403–6: Dl. 8881.) Magyare. (1424: Dl. 12800; 1449: Magy. Tört. Tár. VI. 40. 41., 1455: Dl. 11952.) Magary. (1464: Dl. 15940.) Magpary. (1498: Dl. 12800.) 1403-ban a gordovai Fancsok kapják. Övék 1498-ban is. A Balaton dk. partvidékén merül föl. A mai Buzsák részének felel meg. (L. Akcs helység a.)
Malatk(a). (Malaczka.) Poss. prioratus Malachk. (1367: Dl. 8617.) Malattik. (1451: Fejérvári ker. konv. házi llt. 3. 7. 9.) Poss. Malachka. (1458: Kaprinai. Hung. Dipl. II. 182.) A vránai perjelségé volt. – Udvarhely és Bélavár vidékén feküdt.
Máli. (Mále.) Poss. duo Maly. (1380: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 24.) Male. (1405: Zichy okmt. V. 418.) Kysmaly. (1446: Dl. 13996.) Maly. (1476: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 28. és 29., 1506: U, o. n. 36.) Zákánynyal együtt jár. – Úgy látszik, Belezna vidékén feküdt.
Malihna. Malyhna. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) Rupol és Rupolfó közt sorolják fól Kapos- (vagy Rupol-) Újvár tartozékai sorában.
Malomelej(i). Malumelyey. (1378: Muz. llt.) Babócsa vidékén kereshetjük.
Malomfalu. L. Baranyamegyében.
Mar(a)gya. Marga. (1388: Dl. 7407.) Maragha. (1395: Dl 8103.) Maragya. (1408: Dl. 9465. és 12800.) Margya. (1455: Dl. 14952; 1489: Dl. 19600; 1498: Dl 12800.) Magyar. (! 1464: Dl. 15940.) Korpád (Nagy-) és Henézd táján sorolják föl, mint (1408. óta) a gordovai Fancsok birtokát.
Márczadó. Villa subulcorum Marcadou. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 25.) Populi domine regine de villa Marchodov. (1268: U. o. III. 184.) Marchadoch. (1403: Dl. 9116.) Marczado. (1443: Kismart, llt. 35. B. 41., 1453: Dl. 14722.) Kapos-Újvárhoz tartozott. – Ma puszta (Máczadó) Gálosfától nyd. (V. ö. Enyezd a.)
Mária-Magdaléna. S. Maria Magdalena, S. Magdalena. (Páp. tiz.-lajstrom., Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 305.) Maria Magdalena. (1395: Dl. 8103; 1408: Dl. 9465. 12800.) Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 6. l.) «Marya Magdolna». – Lád és Patos vidékén feküdt.
Marjad(a). Mariada, Mariad. (1193: Dl. 27.) A fejérvári éeresztesek kapták 1193-ban. – A megye ék. zugában feküdt.
Márkfalva. Markfadua. (1394: Dl. 7996.) Köznemes nevében fordúl elő.
Marko(v)cz. (Markoezel.) Poss. Ma.rkochel. (1403: Zichy okmt. V. 338.) Markowcz. (1492: Szepesi kápt. llt. Scr. XII f. 7. n. 9.) A megye dk. csücskében feküdt s így bizonyára az itteni mai Markócznak felel meg.
Maros(d). Poss. Marosd. (1390: Dl. 7570.) Poss. Maros. (1455: Dl. 14915; 1482: Dl. 18625.) A Marczaliaké (1536-ban Pekri Lajosé) volt, vámjával együtt. – A mai Sió-Maros, Veszprémmegyében, Somogpmegye ék. határán.
Marót. Plebanus de Maroth. (1436: Dl. 12867.) Kpsmaroth. (Nemesi előnévben. 1446: Dl. 13931.) Poss. Maroth. (1496: Kismart. llt. 96. fasc. 3. n. 42.) Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 42. l.) még «Uterque Maroth». – Ma puszta (Marót), Tikostól d.
Marticza. Martycha. (1367: Dl. 8617.) A vránai perjelségé volt. – Berzencze vidékén kereshetjük.
Márton(-falva). Marthon. (1477: Muz. llt. a Véssey család levéltárából.) Martonfalwa. (1488: Körmendi llt. Alm. III. lad. .5. n. 51. A.) Hihetőleg mindkét alkalommal a mai Márton puszta értendő (Segesdtől ény.), melyet az 1536. évi adólajstrom szintén «Marthonfalwa» néven sorol föl. (Orsz. Llt. Conscr. dical. 51. l.)
Márvánfalva. Poss. Morwanfalwa. (1431: Dl. 12421.) Marwanfalwa. (1455: Dl. 14915.) Két ízben Pata tartozékai közt sorolják föl.
Máté(s)falva. (Mátisfalva. Mátyusfalva.) Mathyusfalwa. (1414: Dl. 10205.) Mathesfalua. (1415: Dl. 24936.) Mathefalwa. (1459: Dl. 15420; 1460: Dl. 15442; 1464: Dl. 15952; 1470: Dl. 17009.) Poss. Mathesfalwa. (1461: Dl. 15539; 1480: Dl. 18419.) Predium Mathysfalwa. (1486–7: Dl. 19205; 1487: Dl. 19302.) Pred. Matysfalwa. (1487: Dl. 19318.) Páttal határos volt.
Máté(s)földe. (Mátisfölde.) Mathesfelde. (1458: Körmendi llt. Himfyana. n. 508., 1474: Dl. 17553.) Mathefewlde. (1475: Dl. 17655.) Polyán (ma Polány) után sorolják föl az 1536. évi adólajstromban, «Mathysfelde».(Orsz. Llt. Conscr. dical. 21. L.)
Megyer. Poss. seu villa Meger. (1193: Dl. 27., 1229: Árpádk. új okmt. XII. 488., 1234–70: ÁrpádK. űj okmt. II. 22., 1341: Körmendi llt: Alm. III. lad. 1. litt. A., 1428: Fejérvári ker. konv. házi llt. 3. 4. 35., 1429: Veszpr. kápt. házi llt. 11. doboz., 1451: Haz okmt. II. 307.) Megyer. (1460: Jeszenák cs. llt.) Részben a veszprémi és fejérvári káptalané s a jeruzsálemi Sz.-János lovagoké volt. – Ádándtól d. esik.
Megyere. L. Magyari helység a.
Méhes. (Méhös.) Villa Mehus – a fejérvári káptalané. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 489.) Poss. Mehus – a pannonhalmi apátságé. (1310: Pannonh. főapáts. házi llt. XX. G.) Úgy látszik Mernye, Magyar-Atád, Igal sat. vidékén kereshetjük.
Mendenes. L. Mindenes alakban.
Mentő. L. Szent-György a.
Menyere. L. Mer(e)nye alakban.
Mére. Mere. (1437: Fejér. X. 7. 852., 1476: Jeszenák cs. llt.) Meree. (1490: Dl. 19628.) Ma Kapos-Mérő vagy Mére, Kaposvártól nyugatra.
Mer(e)nye. (Merenya.) a) Merem et Merena inferior. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 469.) Forum in Wasarusmernye. (1385: Muz. llt.) Wasarosmernye. (Nemesi névben. 1477: Körmendi llt. Misc. Németújvár. n. 48.) Plebanus de Wasaros Mernye. (1487: Dl. 19320.) Jobagiones domini custodis ecclesie Albensis in Mernye. (U. o.) Bodogazony mernyeye. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 21. l.) Almernye. Wasaros Mernye. (U. o. 38.) A fejérvári káptalané (őrkanonoké) és nemeseké volt. Ma Mernye, Kaposvártól é. – b) Poss. Merenye cum tributo pontis in fluvio Hodos. (1417: Kismart. llt. 45. B. 26.) Poss. Merenye. (1470: U. o. 45. C. 46) Menyere. (1473: U. o. 15. C. 48.) Mernye. (1536 évi adólajstrom. I. h. 6. l.) Ma Merenye, Szigetvártól ny.-é. 1470-ben (mint baranyamegyei helység) és 1473-ban Sziget vár tartozéka. – c) Poss. Merenye. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X, fasc. 1. GG., 1488: Huny. kora. XII. 399.) A berzenczei uradalomhoz tartozott. – Berzencze és Sz.-László vidékén feküdt.
Meres(?) Poss. Meres – a Henizd folyó mellett. (1424: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 5.) Terra Meres populis et babitatoribus destituta. (1431: U. o. n. 6.) Nagy-Atád vidékén fekhetett.
Merke. Terra Merke. (1260–69. körül: Haz. oklt. 57.) Merke. (1394: Dl. 7996; 1471: Dl. 17268.) Merke. (1479: Kismart. llt. 45. C. 53., 1482: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 84. A., 1484. 1486: U. o. lad. V. n. 48. és 49.) 1482-ben Szenyér vár tartozéka. 1484-ben és 1486-ban a Szobiaké. Részeket azonban kisnemesek is bírtak itt. (1471.) – Ma puszta (Nemes-) Dédtől ék.
Merse. Poss. Merse. (1321: Zichy okmt. I. 196., 1345: Kismart. llt. 32. 8. 89., 1384: Dl. 7092; 1448: Dl. 14141; 1449: Dl. 14272; 1453: Dl. 14733; 1485: Dl. 19069.) Poss. Omerse, Omesa. (1329: Zichy okmt. I. 331.) Poss. Merse habitatoribus destituta. (1430: Dl. 14083.) 1345-ben és 1430-ban mint a máréi Gunyafiak – 1448-ben mint a nyúlszigeti apáczák és györgyi Bodók birtoka, Tolnamegyében fekszik. 1449-ben a kormányzó, 1453-ban pedig a király – a nyulszigeti apáczák itteni birtokát – Somogymegyébe helyezi át. 1485-ben azonban szintén az apáczák birtokában ismét mint tolnamegyei helység tűnik föl. – Ma puszta, Igaltól dk., Somogy és Tolna megyék határszélén.
Mészár. Myzaar. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Mezaar. (1453: Dl. 14722.) Kapos-Újvárhoz tartozott. – Szenna vagy Márczadó vidékén feküdt.
Mező-Csokn(y)a. L. Csokn(y)a belység a.
Miháld. Myhald. (1346: Fejér, X. 1. 409., 1464: Dl. 15981.) Mihald. (1363: Dl. 5253; 1434–52: Dl. 12633.) A Kanizsaiaké volt. (Legalább részben.) Nagy-Kanizsától kd. esik.
Mihályfi-András-ülése. Poss. Myhalfyandraselese. (1456: Muz. llt.) Patcza vidékén feküdt.
Mike. Mike. (1466: Szombathelyi kápt. házi llt. Acta episc. Veszpr. f. C. n. 14.) A vránai perjelségé volt. – Nagy-Atádtól é. esik.
Mikla. (Mikala.) Mykala. (1395: Dl. 9139.) Mikla. (1454: Dl. 14807.) Ma Nikla, Marczalitól keletre.
Miklósi. Myclosy. (1364: Dl. 5336.) Also-Myklosy. (1436: Haz. okmt. IV. 313., 1450: Zsélyi llt.) Fewlsew-Myklosy. (1456(?): Orsz. Llt. Erdélyi kancz. llt.
Nro. 62. ex 1708.) Ma Miklósi, Igaltól ék.
Nro. 62. ex 1708.) Ma Miklósi, Igaltól ék.
Mil(o)ván. Milwan. (14,21: Kismart llt. 96. 3. 26., 1431: Dl. 12421.) Miluan. (1448: Dl. 14168.) Mylowan. (1453: Dl. 14770; 1464: Dl. 15932; 1470: Dl. 17059.) Nilwan. (1455: Dl. 14915.) Patához tartozott. – Ma Molvány, Szigetvártól dny.
Mindenes. Poss, Mendenes. (1431: Dl. 12421; 1453: Dl. 14770.) Mindenes. (1448: Dl. 14168.) Myndenes. (1470: Dl. 17059.) Pata tartozékai közt sorolják föl.
Mindszent. a) Villa Omnium Sanctorum de iuxta Alma. (1276: Árpádk. új okmt. XII. 161.) Poss. Mendzenth. (1443: Kismart. llt. 45. A. 11., 1413: U. o. 45. B. 21., 1429: U. o. 47. Z. 14., 1470: U. o. 45. C. 46.) Myndzentb. (1478: U. o. C. 48.) Szent-László és Csertő vidékén feküdt. 1403-ban hozzátartoznak Tótfalu, Faluhely, Zelőmál, Buza-Pál-ülése, Hidvég és Harangosháza. 1413-ban, 1429-ben és 1470-ben Baranyamegyéhez számítják. Különben Szigetvár tartozéka volt. (1470. 1473.) – b) Mendzenth. (1406: Dl. 9198.) Menthzenth. (1415: Dl. 24936.) Myndzenth. (1480: Dl. 18419; 1487: Dl. 19302. és 19318.) Mynzenth. (1486–7: Dl. 19205.) A Berzenczei, később a pati Török és tolnai Bornemisza családoké volt. – Ma puszta, Miháld mellett északra. – c) Alsomendzenth, Felsewmendzenth. (1406: Dl. 9198.) Utraque Mendzenth, superior et inferior. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) A berzenczei uradalomhoz tartozott. – d) L. Illye-Mindszent a. is.
Miszár. L. Mészár alakban.
Mocsola. Muchula. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 469.) Machola. (1393: Dl. 7884.) Mochola. (1485: csebi Pogány cs. llt.) A fejérvári káptalané (1229.) és nemeseké volt. – Ma Mocsolád, Igaltól ény.
Mogden. Mogden – in Orman. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-szt.-jakabi apátságé volt. – A megye dk, csücskében feküdt.
Monyorókerek. (Monyarókerek.) Monyorokerek. (1382: Dl. 6899; 1449: Magy. Tört. Tár. IV. 40.) Szakácsi, Zsitva, Csákány, Gadány sat. vidékén feküdt.
Monyorós. (Monyarós.) Monyoros. (1406: Dl. 9198.) Monyaros poss. (1454: Dl. 14807.) Tarany vidékén feküdt. Rendszerint a berzenczei uradalomban is fölmerül egy «Monyoros, Monyaros» nevű falu. (1481: Huny. kora. XII. 167., 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG. – V. ö. 1399-hez: Dl. 8480.)
Moróczfalva. Moroczfalwa. (1473: Kolosmon. protocollum. «Extraxit».173. l.) Morogfalwa. (1482: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 84. A.) 1473-ban mint a Szobi cs. birtoka, 1482-ben mint Szenyér vár tartozéka merül föl. – Ma Móriczfa néven puszta, Szenyértől ny.
Moróczhely. Villa Moruchhel. (1259–1276: Zalam. oklt. I. 83.) Moruchel. (1286: U. o. 96.) Villa Mouruchel. (1292: Haz. okmt. II. 23.) Moruchel. (1307: Anjouk. okmt. I. 139.) Sacerdos de Morchhel. (1342: Zichy okmt. II. 29.) Plebanus de Moroczhel. (1457: Dl. 15189.) Ma Móriczhely vagy Móricz néven puszta, Liszó mellett ény.
Mustintelek. Mustinthelek. (1450: Fejérvári ker. konv. házi llt. 3. 7. 5.) A jeruzsálemi Sz.-János-lovagok tartottak hozzá (és pl. Gadányhoz) ekkor jogot.
Muszt. Villa Musch. (1261: Haz. okmt. VIII. 83. l.) Mwzth. Muzth. Musth. (1408: Dl. 12800; 1424: U. o., 1455: Dl. 14952; 1464: Dl. 15940; 1468: Dl. 16739; 1498: Dl. 12800.) Budauarimuzth. (1416: Muz. llt.) Predium Budauarimusth. (1444: Pozsonyi kápt. llt. Capsa Buden. 1. f. 3. n. 6.) Mwzth. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 41. l.) Budavári-Muszt a budai káptalané volt. – Kéthely vidékén feküdt. E tájon, Kéthelytől ny.-é. ma a muszti erdő őrzi emlékét.
Nádasd. Nadasd. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt. Tán e helységnek felel meg az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 9. l.) fölsorolt «Wterque Nadasd». – Ma puszta, Cserénfától ény.
Nádszeg. (Nágszeg.) Poss. Nagzegh. (1403: Dl. 12800.) Nadzegh. (1403: Dl. 8881. – V. ö. 1403–4: Fejér, X. 4. 201. és 289.) Gomba mellett feküdt.
Nágocs. Villa Nágasu. (1138: Knauz. Mon. Strig. I. 93.) Villa Nagach in Simigio. (1264: Zalam. oklt. I. 47.) Naghuc. (1306: Zichy okmt. I. 112.) Nagoch. (1397: Dl. 8259.) Nagach. (Nogach ? 1450: Zsélyi llt.) 1450-ben a tolnamegyei Daró vár tartozéka. – Igaltól é. esik.
Nagy-Bajon. L. Bajon a.
Nagy-Berény. L. Berény a.
Nagy-Fevenyed. L. Fevenyed a.
Nagy-Füz. L. Fitz a.
Nagy-Gamás. L. Gamás a.
Nagy-Hobol. L. Hobol a.
Nagy-Karád. L. Karád a.
Nagy-Kaszó. L. Kaszó a.
Nagy-Kereki. L. Kereki a.
Nagy-Marton. Poss. Nagymarthon. (1367: Dl. 8617.) Poss. Naghmarthon. (1472: Haz. okmt. I. 367.) A jeruzsálemi Sz.-János-rendé volt. – Csurgó tőszomszédja é. felé.
Nagy-Sávoly. L. Sávoly a.
Nagy-Telek. L. Telek a.
Nagy-Visnye. L. Visnye a.
Nagy-Zamárd. L. Zamárd a.
Nándord. Poss. utraque Nandord. (1413: Pannonh. főapáts, házi llt. f. 1. n. 32.) Naandord. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 23. l.) Ma Landord puszta, Szőllős-Györök és Látrány közt.
Nebáncs. Poss. Nebanch. (1443: Kismart. llt. 36. B. 41.) Kapos-Ujvárhoz tartozott, s úgy látszik ennek környékén feküdt.
Nemeske. Nemeske. (1492: Dl. 19789.) Köznemesek előnevéből ismerjük. – Ma is megvan Szigetvár mellett dny.
Németi. Nemethy. (1482: Dl. 18686.) Mikla (ma Nikla) vidékén feküdt.
Németi. (Nempti. Nemti.) Nemthy. (1356: Anjouk. okmt. VI. 450.) Poss. Nemethy. Nobiles de Nemethy. (1390: Dl. 8832.) Poss. Nempthy. (1416: Dl. 10419. 10460.) Poss. seu pred. Nempthy. (1416: Dl. 10436.) Poss. Nemethy. (1416: Dl. 10504.) Részben a stregenczi (sz.-péteri) pálosok szerezték meg. Sz.-Pállal és Sz.-Péterrel volt határos. Utóbbit e helységről olykor Németi- Sz.-Péternek is nevezték.
Ném(e)ti-szeg. (Nempti-szeg.) Poss. Nemethyzegh in vicinitate possessionis … Bork vocate. (1349: Anjouk. okmt. V. 313.) Nemtezeg. (1367: Muz. llt.) Nemptyzeegh. (1371: U. o.) Bark helységgel volt szomszédos.
Németi-Szent-Péter. L. Szent-Péter a.
Nem(p)csén. Villa Nymchun. (1297: Hazai okmt. V. 84.) Nempcen, Nenchen. (Páp. tiz.-lajstr., Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 305.) Az 1536. évi
adólajstromban (Orsz. Llt. 1. l.) Lenchen. – Ma puszta, Lencsén néven, Nagy-Bajom mellett északra.
adólajstromban (Orsz. Llt. 1. l.) Lenchen. – Ma puszta, Lencsén néven, Nagy-Bajom mellett északra.
Nempti. a) Nempty. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt. – b) L. Németi helység a.
Ne(s)zd(e). (Neszda.) Nezda. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 471.) Nezd, Nezde. (1364: Dl. 33662; 1381: Dl. 34642; 1393: Haz. okmt. II. 157., 1429: Pannonh. fóapáts. házi llt. Tihany. fasc. 18. n. 1. V, ö. 1493: Fejérv. ker. konv. házi llt. 3. 10. 18., 1494: Dl. 20218.) 1429-ben Telekivel határos a XVI. századi adólajstrom pedig Szárszó mellett sorolja föl, s így hihetőleg az utóbbinaé határában fekvő mai nyesdei vagy nyesthegyi pusztának felel meg.
Netécs. Poss. Nethech. (1398: Dl. 8312; 1495: Dl. 20306.) Babo(l)csához tartozott.
Netécsmezeje. Onetech. (1377: Dl. 6419.) Nethechmezeye. (1406: Dl. 9198) Nechech Mezeye. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) Netethmezeye. (1488: Huny. kor. XII. 401.) Berzencze és Udvarhely vidékén feküdt.
Nilván. L. Mil(o)ván néven.
Nógrád. Poss. Newgrad. (1468: Dl. 16733; 1471: Dl. 17218: és Körmendi lit. Himfyana. n. 553.) Légráddal, Sz.-Pállal sat. együtt emlegetik.
Nyár(i). Nary. (Nemesi névben. 1829: Zalam. oklt. I. 331.) Poss. Nyar. (1347: Körmendi llt. Alm. III. lad. 2. n. 48.) Poss. Nyary – Somogymegyében, a hasonló nevű családé. (1493: Körmendi llt. Alm. V. lad. 6. n. 16.) Ma, puszta, Somogy- és Tolnamegye határán, Bábony és Tengőd között.
Nyerekal. L. Nyírakol néven.
Nyéres. L. Nyires alakban.
Nyest. Poss. Nyest. (1378: Fejér, IX. 5. 300. és Dl. 6553.) A somogyvári apátságé volt. Úgy látszik Somogyvár vidékén kell keresnünk.
Nyes(z)de. (Nyeszda.) L. Nes(z)de alakban.
N(y)in. Nun. (1193: Dl. 27.) Nyn. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 468., 1428: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 38., 1443: Dl. 13741.) Terra vdwornicorum et buchariorum nostrorum (regis) de Nywen. (1269: Dl. 671.) Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 31. 1.) «Nym». – Ma is Nyim, a megye ék. sarkában.
Nyír. Nyír. (1423: Haz. okmt. IIL 341.) Nyr. (1449: Magy. Tört. Tár. VI. 40. 41.) Kölked és Mikla vidékén feküdt. Ma puszta Nikla és Varjas-Kér közt.
Nyírakol. Villa subulcorum Nyrokol. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 25.) Terra Nyrokol. (1256. körül: U. o. 277.) Terra in medio duorum rivulorum Nyrokol et Fyuzuelg. (1307: Haz. okmt. III. 54.) Poss. Nirokul. (1310: Anjouk. okmt. I. 200.) Poss. Nirokul in Zelizio existens. (1310: Pannonh. főapáts. házi llt. XX. G.) Nyrakol. (1434: Pannonh. főapáts. házi llt. IV. O.) Nyerekal. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) A pannonhalmi apátságé, majd a Szerdahelyieké volt; a Zseliczségen feküdt.
Nyíres. Nyres. (1378: Muz. llt.) Nyeres. (1398: Dl. 8312.) Babo(l)csához tartozott.
Ó-Bár. L. Bár a.
Ó-Gyömköd. L. Gyönköd a.
Ó-Merse. L. Merse a.
Ó-Netécs. L. Netécsmezeje a.
Ocsman. (Ocsma.) Osman. (1082: Haz. okmt. IV. 7.) Vchma. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 468.) Ochman. (1383. 1385–6: Haz. okmt. V. 163., III. 220–239., 1470: Körmendi llt. Alm. III. lad: 1. n. 24.) Oczman. (1464: U. o. lad. 4. n. 50.) Berény és Som közt (Adándtól d.) sorolják föl az 1536. évi adólajstromban. (Orsz. Llt. Conscr. dical. 32. l.) Ma puszta (Ocsman), Nagy-Berénytől és Somtól
délre. – Ugali majd Battyáni és fajszi Ányos birtok. Némi részei azonban a fejérvári és veszprémi káptalannak is voltak itt.
délre. – Ugali majd Battyáni és fajszi Ányos birtok. Némi részei azonban a fejérvári és veszprémi káptalannak is voltak itt.
Odvarnok. L. Udvarnok alakban.
Okorág. Poss. Okorag. (1474: Kismart. llt. 45. D. 62.) Az 1536. évi somogymegyei adólajstromban «Okoraga». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 5. l.) – Ma Baranyamegyében, Szigetvártól dk. találjuk.
Olaszfalu. Poss. Olazfalw. (1403: Dl. 9144. és Kismart. llt. 45. A. 11., 1493: Dl. 20026.) A tapsonyi Anthimi és Dombai (1493.) családoké volt. Szigetvár vidékén kereshetjük. (Viszló felé?)
Olasztelek. Villa Olazteluk. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641.) A Szerdahelyieké volt. – Boldogasszonyfalva és Sz.-László vidékén fekhetett.
Omak. (Omag.) Poss. Humagh. (1403: Dl. 8867.) Omak. (1403: Dl. 9116; 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1501: Kismart. llt. 35. C. 50.) Kapos- Ujvárhoz tartozott s vámhely is volt. Kaposvár vidékén feküdt.
Ondos. Wndos. (1346: Anjouk, okmt. IV. 640.) Ondos. (U. o. 642.) Ondus. (1375: Meskó cs. llt.) A Szerdahelyi rokonságé volt.
Orbolcz. (Orbócz.) Vrbolcz in vicinitate possessionum Chaba, Keethkapul, Zych. (1337: Körmendi llt. Alm. III. lad. 2. n. 35.) Poss. Orbowcz. (1343: U. o. lad. 1. n. 12.) Orboch. (1347: U. o. n. 8.) Orbolch. (1386: Haz. okmt. III. 230.) Orbocz. (1428: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 31.) Az Ugali majd a Battyáni családé volt. Zics, Kapoly, stb. vidékén feküdt.
Orczal. (Orcsar.) Orsaly. (1406: Dl. 9198.) Orzal. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG., 1488: Huny. kora. XII. 399.) Az 1536. évi adólajstromban «Orchar». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 48. l.) Berzencze vidékén feküdt.
Orczi. Orzy. (1404: Dl. 9113; 1468: Körmendi llt. Himf. n. 508.) Orchy. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 37. l.) Kaposvártól nem messze ék. találjuk.
Orda. Oda, Orda. (Páp. tíz.-lajstrom., Ortvay, Magyarorsz egyh. földl. I. 306.) Az 1536. évi adólajstromban «Orda». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 23. l.) Lengyel-Tótitól ény. esik, Balaton-Csehí mellett.
Ormánhida. Poss. Ormanhyda. (1395: Dl. 8045; 1456: Dl. 15023; 1469: Dl. 15334; 1536. évi somogymegyei adólajstrom. – Orsz. llt. Conscr. dical. 43. l.) Ma Ormánd néven puszta, Zalamegyében, Kis-Komáromtól délre.
Orolya. (Oralya.) Poss. Orolya. (1479: Dl. 18254; 1480: Dl. 18391.) Oralya. (1498: Dl. 20718.) Barcshoz tartozott; a megye dk. zugában feküdt.
Orosz(i). a) Orozy. Oroz. (Nemesi nevekben. 1403: Dl. 91116; 1448: Dl. 9415; 1454: Dl. 14811.) A Kaposvártól d. terjedő vidéken fekhetett. – b) Orozy. (1478: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 123.) A Dombaiaké volt. – Ma puszta Adánd mellett keletre. Hihetőleg e helynek felel meg az 1082-ben a veszprémi káptalan birtokai közt fölsorolt «Grazy» is. (Haz. okmt. IV. 7.)
Orsaly. L. Orczal alakban.
Oszi(v)ágy. Poss. Asceag. (1276. 1286: Zalam. oklt. I. 80. 96.) Terra Ozyag. (1268: Körmendi llt. Himfyana. n. 7.) Ozywag. (1330: Anjouk. okmt. II. 505.) Poss. Ozyuogh. (1349: Anjouk. okmt. V. 328.) Iharos-Berény és Liszó vidékén feküdt.
Oszlár. a) Azalar. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 468.) Azlar. (1272: Fejér, V. 1. 253.) Ozlar. (1275: Dl. 927; 1437: Dl. 13042; 1450: Dl. 14401; 1481: Dl. 18558; 1486: Dl. 24338.) Oslar. (1462: Dl. 15738.) Részben a fejérvári káptalané a nyulakszigeti apáczáké és a budai káptalané, részben nemesi (Kéri) birtok volt. Sz.-Gálos-Kér, Igal és Lápa környékén feküdt. 1450-ben és 1481-ben puszta. – b) Ozlar. (1416: Muz. llt.) Ozlaar. (1506: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 74.) Balaton-Ujlakkal volt szomszédos.
Osztopán. Oztupan. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 470.) Ztupan. (1284: Haz. okmt. VIII. 235., 1348: Anjouk. okmt. V. 179.) Stupuan. (1317: U. o. I. 415.) Vztupan. (1353: Kismart. llt. 45. A. 5.) Oztopan. (1396: Zichy okmt. V. 20.) Ozthopan. (1417: Dl. 10620; 1472: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 1. n. 36.) Kaposvártól ény. esik.
Ótelek. Othelek. (1421: Kismart, llt. 35. B. 27., 1483: Dl. 18773.) Az Ellvevölgyi (Illyemindszenti) családé volt. – Ma puszta, Patczától d.
Öl(y)ves. Vlwes. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 469.) Villa Wlues. (1234–70: U. o. II. 23.) Villa Ewlyues et alia Ewlyues. (1390: Dl. 2870.) Villa Wlues et alia Wlues. (1390: Kismart. llt. 14. K. 354.) Villa Welues et alia Welues. (1390: Pannonh. főapáts. házi llt. XXVIII. A.) Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 26. l.) «Uterque Elwes». Karád vidékén feküdt. Mint puszta ma is megvan Ölyvös néven, Karádtól d., Fiad mellett.
Őr. Ewr. (1406: Dl. 9198; 1473: Huny. kora. XI. 498., 1481: U. o. XII. 166., 1486: Lajtafal, llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG., 1488: Huny. kora. XII. 399.) A berzenczei és sz.-erzsébeti uradalomban (1486. 1488.) két ily nevű helységet sorolnak föl. Egyik Berzencze vidékén feküdt, a másik megfelel a mai Őr-nek vagy Tilos-nak, Légrádtól k., közel a Drávához. – Utóbbinak részei (Ewr) 1461–1471-ben a debrentei Himfiek birtokába jutnak. (1461–8: Dl. 16733; 1471: Dl. 17218, és Körmendi llt. Himfyana. n. 553.)
Őrs. a) Villa Vrs – a fejérvári káptalané. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 471.) A fölsorolás rendjéből következtetve, a megye ék. vidékén feküdt. – b) Wrs. (1347: Zichy okmt. II. 285., 1400: U. o. V. 180. 182.) Ewrs. (1398: Dl. 8375; 1486: Dl. 19175; 1487: Dl. 19320.) Ma puszta Somodor és Mernye közt. – e) Poss. Wrs … iuxta Balathynum. (1261: Hazai okmt. VIII. 83.) Wrs. (1347: Zalam. oklt. I. 464.) Ewrs. (1496: Hédervári llt. Viczay rész, f. 48. n. 54.) Az 1536. évi adólajstromban «Wers». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 42. l.) Ma Vörs, a Balaton déli sarkánál.
Ősi. L. Tolnamegyében.
Ö(s)zed. (Öszöd.) Pred. Euschud. (1082: Hazai okmt. IV. 6.) Villa Eusced. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 471.) Poss. Ewzed. (1429: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 18. n. 1.) Ewzeth. (1451: Haz. okmt. II. 307.) Ma Öszöd, Karádtól északra, a Balaton partján.
Ötvös. Wthwes. (1389: Körmendi llt. Alm. III. Iad. 3. n. 19.) Wthws. (1395: U. o. n. 20.) Wthwes. (1399: U. o. n. 25.) Etwes. (1449: U. o. Alm. V. lad. 6. n. 11.) Nagy-Atádtól é. esik. – 1395-ben Kővágóörsi (Battyáni) György kapta. Előbb kir. udvarnokoké volt és a segösdi ispánsághoz tartozott. Sz.-Mária tiszteletére szentelt templomát 1402-ben említik. (Mon. Vatic. I. 4. 490.)
Pacz(cz)a. Poczyta. (1252: Fejér, IV. 2. 159.) Pochcha. Poththa(?) (1374: Muz. llt.) Pachya. (1394: U. o.) Pacza. (1456: U o.) Paczza. (1496: Dl. 20459.) Ma Patcza vagy Patca, Kaposvártól dny.
Páczod. (Páczot. Pácsod.) Felseupachuth, Olsopachuch. (1356: Zalam. oklt. I. 570.) Poss. Felpachod. Ladislaus de Eghazaspachod. (1382: Haz. okmt. IV. 215) Pachod. (Nemesi névben. 1399: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 93.) Eghazaspaczod és Felsewpaczod. (1453: U. o. Unyomiana. n. 68., 1465: U. o. n. 115.) Paczod. (1474: Dl. 17584; 1488: Körmendi llt.. Alm. III. Iad. 5. n. 51. A.) Pachod. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 50. l.) Ma puszta (Pácsod), Háromfa mellett keletre.
Palana. Palana. 11467: Kismart. llt. 45. C. 43., 1495: Dl. 20306.) Heresznye és Zsitva vidékén feküdt.
Palcza. L. Polcza alakban.
Páld. Pald. (1411: Dl. 9833.) Paald. (1425: Dl. 11722; 1477: Dl. 17918.) A Kanizsaiaké volt, kik 1426-ben a szent-péteri pálosoknak adták. – Ma Pád néven puszta Iharos-Berény mellett északra.
Pálfalva. a) Paulfolwa. (1346: Anjouk okmt. IV. 640.) Palfalwa. (1425: Dl. 11700; 1466: Haz. okmt. V. 286.) A viszlói Áron családé és a Szerdahelyi rokonságé volt; Szent-Balázs vidékén feküdt. – b) Palfalwa. (1493: Dl. 20026.) Ugy látszik nem azonos az előbbivel s inkább Szigetvár, Poklosi, Viszló sat. vidékén feküdt. A Dombaiaké volt.
Pang(o)rácz. L. Pong(o)rácz helység a.
Pap-sára. Poss. Papsara. (1435: Dl. 12752; 1438: Kismart. llt. 45. I. 166.) Hetes, (Kis-) Korpád, Jákó, Denna sat. helységekkel együtt szerepel. E tájon, Kis-Korpád és Nagy-Bajom vidékén, ma a Nagy-Sári (Dákó mellett északra), Kis-Sárai (Gige mellett k.) és a Madársára (Nagy-Bajom mellett ék.) pusztákat találjuk.
Papolcza. Papolcha. (? 1395: Dl. 8103.) Papolcha. (1448: Dl. 9465. 12800.) Mária-Magdaléna és Itmös közt sorolják föl.
Pasni. Due ville Posoni. (1272. 1280: Haz. okmt. VI. 259.) Poss. Posni. (1391: Dl. 7694.) Posoni. (1398: Dl. 8375; 1421: Dl. 11057.) Posny. (1398: Dl. 8352.) Pasny. (1434: Dl. 12594; 1437: Dl. 13042; 1485: Dl. 19069.) Posny. Pasny. (1437: Dl. 13042.) A nyulak-szigeti apáczáké. – Igallal és Láppával volt határos.
Pat. Path. (1268: Haz. okmt. VIII. 115.) Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 19. l.) «Paath». – Ma Pat néven puszta Kaposvártól ény. felé, Hetes közelében.
Pat. (Pát.) Pooth. (1445: Dl. 13828.) Paath. (1446: Zalam. oklt. II. 531.) Path. (1450: Dl. 14362; 1486–7: Dl. 19205; 1487: Dl. 19302. 19318.) Poth. (1451: Dl. 14511.) A Kanizsaiaké volt, kik 1445-ben (és 1446-ban) bakonoki Török László kanizsai várnagyuknak adták. Utóbbinak családja aztán leginkább e helységről nevezte magát. – Iharos-Berénytől ék. esik.
Pata. Patha. (1457: Dl. 15189; 1468: Dl. 16733; 1471: Dl. 17218; 1471: Körmendi llt. Himfyana, n. 553., 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG., 1488: Huny. kora. XII. 399.) Részben a berzenczei uradalomhoz tartozott. – Az 1536. évi adólajstrom «Patha» névenn(Orsz. Llt. Conscr. dical. 46. 1.) Surddal foglalja össze. (V. ö. a városok közt is.)
Pat(a)lan. Potblon. (1275: Dl. 927.) Pathalan. (1373–75: Dl. 6195; 1433: Dl. 12563.) Poss. Patalen. (1378: Dl. 6562.) Patalan. (1379: Dl. 6643.) Pathlan. (1407: Dl. 9732.) 1407-ben Tolnamegyéhez számítják. Részben a nyulszigeti apáczáké volt. – Ma Patalom, Kaposvártól ék.
Patasfalva. (Patosfalva. Patefalva.) Pathasfalwa. (1486: Dl. 19123.) Pathosfalwa. (1493: Dl. 20026.) Pathefalwa. (1506: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 36.) A Dombaiaké volt. – Ma Patosfa, Szigetvártól ény.
Patol. (Pakol.) L. Potol alakban.
Pátró(h). Patruh. (1296: Haz. okmt. VII. 256.) Patroh. (Nemesi névben. 1493: Dl. 19944.) Ma Pátró, Iharos-Berénytől dny.
Pátros. (Pátroh.) Patroh. (1406: Dl. 9198.) Posg. Patros: (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG. és Dl. 19108.) Berzencze vidékén fekhetett.
Pél. PeeL (1397: Dl. 8259; és 1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 31. l.) – Ma puszta (Falu-) Hidvég határában, a megye ék. zugában.
Pelencze. Pelenche. (1479: Dl. 18254; 1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 80918.) Pelencze. (1489: Dl. 19603.) Barcs tartozéka volt. – Ma puszta Barcstól keletre, Zádor mellett.
Peleske. Peleske. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1453: Dl. 14722; 1480: Dl. 18377.) Plyskewelgh. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) Az 1536. évi adólajstromban «Pewlewske». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 10. l.) Kapos-Ujvárhoz tartozott. – Rupol és Sz.-Balázs vidékén fekhetett.
Péntekhely. Ecclesia de Pentekhel. Alább: Poss. Taad al. nom. Pentekhel. (1413: Pannonh, főapáts. házi llt. Tihany. f. 1. n. 32.) Parochialis ecclesia de Pentekhel. (1459: Theiner. Monum. hist. Hung. II. 338. l.) Ma puszta Látrány és a Balaton közt. Tán e helynek felel meg a veszprémi kápt. birtokai közt 1082-ben fóleorolt «Tath» is. (Haz. okmt. IV. 7.)
Pernesz. Forum ville Pernyz. (1321: Zichy okmt. I. 196.) Pernez. (1417: Orsz. Llt. Erd, kancz. llt. Nr. 62. ex 1708.) Ma puszta Miklósi és Török-Koppány közt.
Persán. Poss. Persan. (1479: Dl. 18254.) A Bakonyiak birtokai közt sorolják föl. – Ugy látszik Somogymegyében, a megye dk, zugában feküdt.
Pesz(j)e vagy Pesz(j)a. Villa Pezya. (1269: Dl. 671.) Pezye. (1276: Árp. új ookmt. XII. 166., 1343: Kismart. llt. 47. U. 3. és Anjouk. okmt. IV. 305.) Pezie. (1344: U. o. 463.) Pezze. (1428: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 38., 1435: Dl. 12684.) Pezzye. (1436: Dl. 12895.) Ker. Sz.-János tiszteletére szentelt kő-templommal 1343-ban. – Ugali majd Battyáni és faiszi Ányos birtok. Ma Pösze néven puszta Város-Hídvégtől nyugatra.
Petelaka. Poss. Petelaka. (1375: Meskó cs. llt., 1425: Dl. 11700:) A Szerdahelyieké volt. – Gyarmat vidékén feküdt.
Péterfalva. a) L. Szer(e)dahely helység a. – b) Poss. Petherfalwa. (1421: Kismart, llt. 96. 3. 26.) Szigetvár közelében dél felé, Milován-nal és Hobaly-lyal volt határos. – Ma csak Baranyamegyében, Hoboltól keletre találunk ily vevő (Péterfa) pusztát. (L. Baranyamegyében is.) – c) Poss. Peterfalua. (1429: Körmendi llt. Alm. III. lad 3. n. 43.) Vadum Peterfalwa. (Határjáráskor. 1454: Dl. 14807.) Nagy-Atád és Szob vidékén feküdt.
Péterhida. Poss: Petherhyda. (1398: Dl. 8312; 1495: Dl. 20306.) Babo(l)csához tartozott. – Közte és a Dráva közt ma is megtaláljuk.
Pet(t)end. a) Petend. (1390: Dl. 7570.) Pethend. (1449: Magy. Tört. Tár. Vl. 41.) Petthend. (1492: Dl. 19840.) Ma puszta (Petend), Lerigyel-Tóti mellett dk. – b) Pethend. (1413: Kismart. llt. 45. B. 21., 1493: Dl. 20026.) Szigetvártól dny, esik. (Petend, Pettend.)
P(i)liskevölgy. L. Peleske a.
Pogánd. Poss. Pogand. (1479: Dl. 18254; 1498: Dl. 20718.) Barcshoz tartozott. – A megye dk. zugában feküdt.
Poklos(i). Poklosy. (1431: Dl. 12421; 1448: Dl. 14168; 1463: Dl. 14770.) Pokloschy. (1470: Dl. 17059.) Patához tartozott. Ma is tőszomszédja ny.-é. – 1470-ben (mint baranyamegyei falut) Poklos néven Szigetvárhoz számítják.
Polcza. Poss. Poulcha. (1343: Anjouk. okmt. IV. 374.) Poss. Polcza. (1460: Körmendi llt. Majoratus. I. 29. 19., 1495: Dl. 20306.) Palcza. (1469: Haz. okmt. V. 294.) Marczali, majd Bátori birtok volt. – Ma Pócza néven puszta, Szóládtól délre.
Polyán. Palyan. (1229: Árpádk. uj okmt. VI. 470.) Nobiles de Farkpolyan. (1411–1412: Dl. 9827.) Farpolyan. (Nemesi névben. 1458: Körmendi llt. Himfyana. n. 508.) Farkpolyan. (Nemesi előnévben. 1479: Kismart. llt. 96. f. 3. n. 40.) Ma Polány, Igaltól ny.-é.
Pong(o)rácz(-falva). Poss. sive terra Pungrach nunc habitatoribus destituta. (1352: Körmendi llt. Alm. 3. lad. 3. n. 90., 1399: U. o. n. 92.) Pangrach. (1352: U. o. n. 88. és 91.) Pongrachfalwa. (1399: U. o. n. 93. és 94.) Pongracz. (1406: Dl. 9198.) Pongarach. (1414: Dl. 10205.) Pangorach. (1415: Dl. 24936.) Pongoracz. (1488: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 51. A.) Ponkoracz. (1493: U. o. lad. 3. n. 71.) Pongracz. (1499: U. o.. Alm. V. lad. 5. n. 76.) Leginkább köznemeseké volt. – Iharos-Berény, Szob sat. vidékén feküdt.
Pósafalva. Posafalwa. (1454: Dl. 14807.) Nagy-Atád és Tarany vidékén feküdt.
Pos(o)ni. L. Pasni alakban.
Póstelek(e). Poosthelek. (1483: Muz. llt.) Postheleke. (1485: Dl. 19095.) Ma Póstelek néven puszta, Bárdtól ény.
Potol. (Potul.l Puchul. (1385: Haz. okmt. III. 224.) Pochol. (1386: U. o. 230.) Poss. Pochal. Pothwl. Pothol. (1426. 1428. 1429: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 31. 37. 40.) Pred. Pacol, Patol, Pakol. (1428: U. o. n. 38., 1435: Dl. 12684; 1436: Dl. 12895.) Az Ugaliaké, majd utánok a Battyániaké volt. – Ma Potol néven major Adánd közvetlen közelében.
Pot(o)lon. L. Patalan alakban.
Poton(y). Poton. (1376: Dl. 6372.) Pothon. (1536: Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 4. 1.) Barcstól kd. fekszik.
Prédicz. Poss. Predicz. (1489: Dl. 19603.) Barcshoz tartozott. – A megye dk. zugában feküdt.
Pricsrö. (Pricskő ?) Alsoprichrew. Felsewprichrew. (1406: Dl. 9198.) Prychkew. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG. és Dl. 19108.) A berzenczei uradalomhoz tartozott.
Puszta-Kér. L. Kér a.
Puszta-Ravaszd. L. Ravaszd a.
Rád. Villa Rad. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 470., 1234–71: U. o. II. 22.) Terra seu poss. in villa Rad. (1318: Haz. okmt. I. 112.) Raad. (1336: Pannonh. főapáts. házi llt. V. R., 1384: Hazai okmt. II. 147.) Villa seu poss. Rad. (1397: Dl. 2870; 1429: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 18. n. 1. V. ö. 1325: Fejér, VIII. 2. 668., hol hibásan «Paad» áll, «Raad» helyett,) A fejérvári káptalané (1229.), a pannonhalmi apítságé és nemeseké volt. – Ma puszta, Lelle mellett k.-d.
Raka(t)tya. Poss. Rakatya. (1268: Haz. okmt. VII. 110.) A megye dny. zugában, Belezna vidékén fekhetett.
Rák(o)si. Villa Rakusp. (1272. 1280: Haz. okmt. VI. .259.) Rakosi (1391: Dl. 7694.) Rakossy. (1398: Dl. 8376.) Raxy. (1398: Dl. 8362; 1412: Dl. 9923; 1452: Dl. 14554. 14569; 1485: Dl. 19069.) Plebanus de Rakosy, Ragi. (1429: Dl. 12120; 1462: Dl. 15743.) Raksy. (1479; Dl. 18210.) A nyulszigeti apáczáké volt. – Ma Ráksi néven Igal tőszomszédja dny. felé.
Rannyamellék. Rannyamellek. (Nemesi névben. 1352: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 91.) Nagy-Atádtól d., a Ranya vagy Rinya folyó mellett feküdt.
Ravaszd. Villa Roazd. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641.) Poss. seu pred. Rovasd et Puztharowasd. (1465: Haz. okmt. V. 276.) A Szerdahelyi és viszlói Áron családoké volt. – Szent-László vidékén feküdt.
Rázmicz. Razmych. (1378: Muz. llt.) Babócsa vidékén kereshetjük.
Regeháza, Poss. Kerchehaza al. nom. Regehaza. (1421: Kismart. llt. 96. 3. 26.) Szigetvár közelében délre feküdt. – Tán a mai ragadácsi pusztának felel meg.
Remete. L. Tolnamegyében.
Remete-Udvar. Remethewdvar. (1494: Engel. i. m.(!) 28. l., 1495: U. o. 144. l.) Remethewdwar. (1497: Dl. 20588.) 1494-ben 49, 1495-ben 52 frt adót vetettek ki a kircály itteni birtokaira. – A mai Remete pusztának felel meg, Somogyvártól kd.
Rengő-sár. Villa Rengeusar. (1230: Árpádk. új okmt. I. 279.) Lutus Rengeusaar. (1263: Haz. okmt. VII. 88.) Fluvius Lufeu Sara. (1276: U. o. VI. 216.) Poss. Ryngewsaar. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Rengewsar. (1453: Dl. 14722.) Kapos-Ujvárhoz tartozott. (Ma Kaposvár és Juta közt ismerünk egy Papsáros nevű pusztát.)
Rig(y)siczmelléke (puszta). Predia utraque Rygolchmelleke. (1437: Dl. 14727.) Daránynyal együtt szerepel. – A mai rigóczi pusztának felel meg, Darány és Barcs mellett.
Roszus. Rozws. (1456: Muz. llt.) A mai Patcza vidékén fekhetett.
Rovaszd. L. Ravaszd néven.
Rupol. Villa Rupul: (1230: Árpádk. új okmt. I. 279.) Sacerdos de Rupul. (1357: Zalam. oklt. I. 581.) Rupolch. (1403: Dl. 9116.) Rupul. (1443: Kismart. 31t. 35. B. 41.) Rwpol. (1453: Dl. 14722; 1480: Dl. 18377.) Kapos- (vagy Rupol-) Ujvárhoz tartozott s vámhely is volt. – Ma puszta, Ropoly vagy Rapoly néven, Gálosfától ny.
Rupolfő. Rupwlfew. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Rwpolfew. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) Kapos- (másként Rupol-) Ujvárhoz tartozott s Rupol és Szenna vidékén fekhetett.
Ság. a) Saag. (1261; Hazai okmt. VIII. 83., 1298: U. o. 380., 1424: Dl. 12800; 1498: U. o.) Sag. (1455: Dl. 14952.) Sagh. (1464: Dl. 15940.) A gordovai Fancsiaké volt. Kéthely, Balaton-Battyán sat. táján feküdt. – b) Saag. (1296: Haz. okmt. VII. 255; 1405: Dl. 9070.) Poss. Saagh. (1420: Dl. 10877; 1481: Dl. 18470.) A Kanizsaiaké volt. – Ma puszta, Iharos-Berénytől nyugatra. – c) L. Ságvár helység a. is.
Ságvár. Sagwar. (1460: Jeszenák cs. llt.) A megye ék. zugában találjuk. E helységnek felelhet meg az 1431-ben és 1447-ben ugyan-e tájon fölmerülő «Sag(h)» is, melyhez a fejérvári keresztesek, illetve a fejérvári őrkanonok tartanak jogot. (Fejérv. ker. konv. házi llt. 3. 5. és Dl. 14072.)
Sál. Saal. (Nemesi névben. 1475: Dl. 17687.)
Salgod. Salgod. (Nemesi névben. 1420: Dl. 10881.) A megye dny. vidékén fekhetett.
Sand. Sond. (1372: Dl. 6058.) Poss. Sand. (1406: Dl. 9198; 1467: Dl. 16529; 1473: Dl. 17430; 1486: Dl. 19205; 1487: Dl. 19302. 19318.) Saand, Sand. (Nemes nevében. 1415: Dl. 24936.) Poss. Sond. (1457: Dl. 15167.) Poss. Santh. (1466: Dl. 16420.) Iharos-Berénytől északra esik.
Sárd. Saard. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641., 1493: Dl. 19944.) Sard. (1454: Muz. llt., 1472: Dl. 17383; 1478: Dl. 18132.) A Szerdahelyieké volt. – Kaposvártól ny.-é. találjuk.
Sári. Sary. (1424: Dl. 12800; 1455: Dl. 14952; 1498: Dl. 12800.) A gordovai Fancsoké volt. – Ma puszta, Kéthely mellett dk.
Sarkad. Keethsarkad. (1422: Muz. llt.) Uterque Sarkad. (1481: Huny. kora. XII. 167.) Sarkad. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) A berzenczei és sz.-erzsébeti uradalomhoz tartozott. – Csurgó közelében találjuk dk.
Sárközi-Szent-György. L. Szent-György a.
Sármellék(e). Poss. Sarmellyk. (1361: Haz. okmt. I. 231.) Poss. Sarmelleke. (1382: U. o. IV. 215., 1453: Körmendi llt. Unyomiana. n. 68.) Saarmellek, Sarmellek. (1465. 1466: U. o. n. 115. és 100., s Fam. misc. n. 217.) Pászoddal és Bakházával (Babácsa vidékén) együtt szerepel, s csakugyan e tájon feküdt is. (A Sár folyó mellékén.) A Haholtiaké volt. (1382–1536.)
Sáros-Dencs. L. Dencs a.
Sársok. Poss. Saarsok. (1402: Dl. 8742.) A Csegeiektől a Marczaliak ez időben szerezték meg.
Saulteleke. Sawltheleke. (1396: Dl. 8185.) Nagy-Atád vidékén fekhetett. (Hosszufalu felé?)
Sávoly. (Saul.) Sauol. (1397: Dl. 8259.) Kyssawoly. (1406: Dl. 9198.) Sawl. (1407: Kismart. llt. 45. A. 17.) Sawl, Sauol. (1417: U. o. 45. B. 24.) Kyssawl. (1447: Fejérv. ker. konv. házi llt. 36. 1. 25.) Nagsawl. (1480: Dl. 18379.) Nyagh Sawol. (1486–1487: Dl. 19205. 19302.) Nagh Sawol. (1487: Dl. 19318.) Ma ily nevű helység és puszta terül el Marczalitól nyugotra.
Seberje. Poss. Seberye. (1406: Dl. 9198.) Ma Zseberje néven puszta Marczalitól ny., a megye határán.
Selyem-sziget. Poss. Selyemzyketh, Selyemzygeth prope Dravam. (1349: Anjouk. okmt. V. 262. 263.) Zákány vidékén kereshetjük.
S(e)vény. L. S(ö)vény alakban.
Sevényháza. Sewenhaza. (Nemesi névben. 1448: Dl. 14156.) Úgy látszik, Hedrehely táján feküdt.
Sikota. (Sikata.) Poss. Sykotha. (1479: Dl. 18254; 1480: Dl. 18391; 1489: Dl. 19603.) Sykatha. (1498: Dl. 20718.) Barcshoz tartozott. – Ma Sikota néven puszta, Szigetvártól d., Várad mellett.
Sikva. L. Zsikva alakban.
Simonfalva. a) Symonfalwa. (1406: Dl. 9198; 1473: Huny. kora. XI. 498., 1481: U. o. 167., 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) Berzencze vidékén feküdt; az 1536. évi adólajstrom szerint is. (Orsz. Llt. Conscr.
dical. 48. l.) – b) Symonfalwa. (1421: Kismart. llt. 35. B. 27.) Az Ellyevölgyi (Illyemindszenti) családé volt. – Ma Simonfa, Kaposvártól délre. – c) Poss. Simonfalua. (1403: Zichy okmt. V. 338.) A megye dk. sarkában fekhetett. – d) Symon. (1362: Körmendi llt. Alm. III, lad. 3. n. 91., 1395: Dl. 8103.) Symonfalua. (1408; Dl. 9465. és 12800; 1455: Dl. 14952; 1464: Dl. 16940; 1489: Dl. 19600; 1498: Dl. 12800.) Symoni. (1424: U. o.) Atád és Henézd (ma: Henész) mellett sorolják föl, a hol ma a simoni és simongáti majorságot találjuk. 1408. óta a gordovai Fancsoké volt.
dical. 48. l.) – b) Symonfalwa. (1421: Kismart. llt. 35. B. 27.) Az Ellyevölgyi (Illyemindszenti) családé volt. – Ma Simonfa, Kaposvártól délre. – c) Poss. Simonfalua. (1403: Zichy okmt. V. 338.) A megye dk. sarkában fekhetett. – d) Symon. (1362: Körmendi llt. Alm. III, lad. 3. n. 91., 1395: Dl. 8103.) Symonfalua. (1408; Dl. 9465. és 12800; 1455: Dl. 14952; 1464: Dl. 16940; 1489: Dl. 19600; 1498: Dl. 12800.) Symoni. (1424: U. o.) Atád és Henézd (ma: Henész) mellett sorolják föl, a hol ma a simoni és simongáti majorságot találjuk. 1408. óta a gordovai Fancsoké volt.
Simon(y)i. (Simon.) a) Poss. Symony – parochialis egyházzal. (1481: Dl. 18459.) Ma Simonyi, Kis-Komáromtól (Zalamegye.) dk, Szent-Jakab szomszédságában, a melylyel együtt (1481.) a sz.-jakabi Csernel családé volt. – b) L. Simonfalva helység a. d) betű.
Sinka-Kékcse. L. Kékcse a.
Sitke. Villa Sythke. (1260. körül: Haz. oklt. 58., 1331: Anjouk. okmt. II. 562.) Poss. Sychke. (1394: Dl. 7996.) Tapsonynyal, Terebezddel sat. volt szomszédos.
Sitva. L. Zsitva alakban.
Sivény. L. S(ö)vény alakban.
Sokoró(d). (Sokrud.) Terra Sukurou. (1268: Körmendi llt. Himfyana. n. 7.} Sokoroud. (1334: U. o. Acta antiqua. Alm. V. lad. 6. n. 120.) Sukurod. (1349: Anjouk. okmt. V. 292.) Sukoroud. (1349: U. o. 328.) Poss. Sokoraud. (1420: Dl. 10877. és 10881.) Sokrwd. (1466: gr. Draskovich cs. llt, f. 25. n. 26.} Sokorwd. (1477: Dl. 17937.) Ma Sukorót puszta, Iharos-Berénytól d.
Sólyom. Solyom. (1488: Huny. kora. XII. 401.) Szent-Erzsébettel határos, nemes ember nevében fordul elő.
Som. Villa Sum. (1269: Dl. 671; 1294: Dl. 33744.) Som. (1441: Haz. okmt, IV. 328., 1443: U. o. V. 237., 1453: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 43.) Adándtól délre találjuk. (V. ö. az egyik Berény, azaz Som-Berény helység a.)
Som-Berény. L. Berény (Fark-Berény, Kis-Berény) helység a.
Somodar. (Somodor.) Villa wdwarnicalis Somodor. (1389: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 19.) Somadar. (1389: Kismart. llt. 35. A. 5., 1443: U. o. 35. B. 41.) Somodar. (1438: U. o. 35. B. 35., 1506: Magy. Tört. Tár. VI. 25.) Somodor. (1443–1445: Dl. 11430.) 1443-ig Ozora várához tartozott. Ma Uj- Somodor helység és Ó-Somodor puszta, Igaltól dny.
Somogy-Viszló. L. Viszló helység a.
Somogyfalva. Poss. Somogfalua. (1413: Kismart. llt. 45. B. 21., 1427: U. o. 96. 3. 28.) Somoghfalwa. (1470: U. o. 45. C. 46., 1473: U. o. 46. C. 48.) Szigetvárhoz tartozott, ennek vidékén feküdt, úgy látszik ny.-d. felé, Hobaly és Pata táján. – 1470-ben Baranyamegyéhez számítják.
Sorok. Villa Soruk. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) A Szőllős-Györök, Balaton-Csehi és Fonyód közti vidéken kereshetjük.
Ső(l)d. Villa Seud. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 468.) A fejérvári káptalané ekkor. – Az 1536, évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 26. l.) «Sewld»
alakban Bár és Karád vidékén sorolja föl.
alakban Bár és Karád vidékén sorolja föl.
Sörnye. Suernye. (1263: Haz, okmt. III. 326.) Swrnye. (1398: Muz. llt.) Sewrnye. Syewrnye. (1449: Magy. Tört. Tár. VI. 40. 41.) Sárd közelében északra találjuk.
Sö(v)ény. Suen. (1082: Haz. Okmt. IV. 7.) Terra Sven. (1265: Haz. oklt. 43.) Terra Suwen. (1267: U. o. 49.) Poss. Syweyn. (1279: Árpádk. új okmt. XII. 275.) Swen. (1302: Anjouk. okmt. I. 43.) Suen circa aquam Saar. (1343: U. o. IV. 347.) Villa Sueyn penes aquam Sar. (1379: Pannonh. főapáts. házi llt. XX. B.) Sewen. (1419: Dl. 10838; 1460: Körmendi llt. Majoratus. I. 29. 19.) Kiliti és Adánd vidékén feküdt, a megye ék. zugában. (A Sár, ma Sió vize m.)
Stregencz. (Stergencz.) L. Sz.-Péter a.
Sudak. (Sutak.) Swdak. (1403: Dl. 12800.) Sudak. (1403–1404: Fejér, X. 4. 201. és 307., 1403–1406: Dl. 8881; 1416: Muz. llt.) Az 1536. évi adólajstrom szerint «Swtak», (Orsz. Llt. Conscr. dical. 24. l.) Lengyel-Tóti vidékén,
(Tót-) Gyugy és Petend. táján feküdt, hol Sodak néven mint pusztát ma is megtaláljuk.
(Tót-) Gyugy és Petend. táján feküdt, hol Sodak néven mint pusztát ma is megtaláljuk.
Sukuród. (Sukoród.) L. Sokoród alakban.
Surd. Terra Surd. (1268: Körmendi llt. Himfyana. n. 7.) Poss. Surd. (1349: Anjouk. okmt. V. 328.) Swrd. (1468: Dl. 16733; 1471: Dl. 17218. és Körmendi llt. Himfyana. n. 553., 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) Részben a berzenczei uradaloimhoz tartozott. – Iharos-Berénytől dny. esik.
Surján. Suryan. (1346: Anjouk. okmt. IV. 640., 1375: Meskó cs. llt.) Suran, Surian. (1408: Dl. 9415.) Surian poss. (1440. körül; Dl. 34983.) Swryan poss. (1478: Dl. 18132.) Swrsan pred. (1490: Dl. 19653; 1493: Dl. 1994.) A Szerdahelyieké volt. – Szent-Balázs vidékén fekhetett.
Szabás. Zabas. (1395: Körmendi llt. Alm. III, lad. 1. n. 21., 1437: U. o. lad. 3. n. 65., 1464: U. o. lad. 4. n. 50., 1477: U. o. n. 55.) Zobas. (1402: Mon. Vatic. I. 4. 490.) Szent-Kozma és Demjén tiszteletére szentelt egyházát 1402- ben, plébánosát 1437-ben említik. Battyáni birtok. – Nagy-Bajomtól dny. esik.
Szabó-Pál-laka. Zabopallaka. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt.
Szajhán. Zayhan. (1493: Dl. 20026.) Szajhánfalvával egyszerre említik. A Dombaiaké volt; Szigetvártól d.-dny. fekhetett.
Szajhánfalva. L. Szehánfalva alakban.
Száka. Zaka iuxta fluvium Suksara. (1343: Anjouk. okmt. IV. 305.) Zaka a parte deserte ville Vereswezzeu. (1313: Kismart. llt. 47. U. 3.) Zaka al. nom. Kapurew a parte possessionis Hydwyg. (1344: Anjoukori okmt. IV 463., és 1347: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 8., 1386: Haz. okmt. III. 230.) Zaka iuxta fluvium Saar. (1344: Körmendi llt. Alm. III. lad, 2. n. 27., 1411: U. o. n. 34.) A mai Nagy-Berény környékén feküdt. 1344-ben a Sár folyón révje (tributum racione transitus fluvii) is volt. (L. Kapurév a. külön is.)
Szakács-Kölked. L. Kölked a.
Szákosfalva. Zakosfalva. Sakosfalva. Sakwsfalva. (Nemesi névben. 1446. 1448. 1482: Kismart. llt. 36. S. 436. 437. 440.) Ugy látszik, Somogymegyében (Kapos-) Mére vidékén feküdt.
Szamárd. L. Zamár(d) alakban.
Szamárkút. Zamarkuth. (1336: Pannonh. főapáts. házi llt. V. R.) Poss. Zamarkwth. (1411: Dl. 9788; 1466: Körmendi llt. Himfyana. n. 529., 1469: Kismart. llt. G. 8., 1470: Dl. 17051.) A pannonhalmi és somogyvári benczés apátságoké és nemeseké is volt. Somogyvár vidékén feküdt.
Szana. L. Szenna néven.
Szanás. Poss. Zanas. (1399: Dl. 8480.) A nevnai Treutel család birtokai közt említik.
Szaniszló. Poss. Zanizlou. (1377: Dl. 6419.) Zanyzlo. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) A berzenczei uradalomhoz tartozott. – Berzencze és Udvarhely vidékén feküdt.
Szántó(d). Villa Zanthow. (1338: Anjouk. okmt. III. 448.) Poss. Zantod. (1358: Pannonh. főapátság házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A;) Zanthod. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 28. l.) Ma puszta (Szántód) Szárszó és
Szamárdi közt.
Szamárdi közt.
Szarászló. Zarazlo. (1411: Kismart llt. 35. B. 27.) Az Ellyevölgyi (Illyemindszenti) családé volt. – Ma Szerászló, Kaposvártól dny.
Szár(a)szó. (Szárosaszó.) Pred. Zarrosozow. (1082: Haz. okmt. IV. 6.) Zarozozou. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 472.) Zarazow. (1368: Veszpr. kápt. házi. llt. 17. doboz.) Zarzo. (1409: Dl. 12800; 1455: Dl. 14952. – V. ö. 1413: Fejér, X. 5. 401.) Zarzoo. (1424: Dl. 12800.) Részben a veszprémi és fejérvári káptalané és a gordovai Fancsoké volt. – A Balaton partján, Karádtól északra találjuk.
Szarka-berki. Poss. Zarkaberky. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Kapos- Ujvár tartozékai közt ez egyszer említik.
Szárszó (puszta). Poss. Zaarzo deserta et habitatoribus destituta. (1403: Dl. 8867. 9113.) A Szerdahelyieké volt. – Bát vidékén feküdt.
Szarvas. Zarwas. (1494: Dl. 20218; 1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 2. 1.) Kohány és Lábod (ma puszta) vidékén feküdt.
Szécs (puszta). Pred. Zeech. (1479: Dl. 18243; 1483: Dl. 18790.) Fevenyed és Sávoly mellett feküdt. (Marczalitól ny.-é. felé.)
Szecsény. L. Szöcsény alakban.
Szécsfölde (puszta). Pred. Zeechfewlde. (1456: Meskó cs. llt.) Pred. Zeechfeldew. (1456: Dl. 15058.) Gárdos táján feküdt. – A páti Törököké volt.
Szed(e)reg. (Szederig.) L. Zed(e)reg alakban.
Szehánfalva. Poss. Zehanfalwa. (1449: Dl. 14301. 144102.) Zayhanfalwa. (1486: Dl. 19123.) A Dombaiaké volt. – Ma Szehénfa puszta, Szigetvár mellett dk.
Szemere. Zemere. (1454: Dl. 14807.) Berzencze, Udvarhely és Tarany vidékén feküdt.
Szemes. (Szemös.) a) Zemes. (1338: Anjouk. okmt. III. 446., 1461: Dl. 15630; 1465: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 5. és 6., 1492: L. o. n. 8., 1496: DL 20306.) Az 1536. évi adólajstromban «Waralya Zemes». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 28. 1.) Marczali-, Bátori- és (ugy látszik) Ujlaki-birtok. – Ma Puszta-Szemes, Karádtól ék. – b) Zemes. (1403. és 1424: Dl. 12800.) Scemes. (1403–4: Fejér, X. 4. 201. és 307., 1403–6: Dl. 888.) Balaton Zemes. (1429: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, fasc. 18. n. 1.) Zemews. (1455: Dl. 14952.) Ma Falu-Szemes a Balaton partján, Karádtól é. Vámjával együtt a gordovai Fancsoké volt.
Szend. Zend. (1403: Dl. 8914.) Scend. (1443: Kismart. llt. 36. B. 41., 1453: Dl. 14722.) Kapos-Ujvárhoz számítják 1443-ban és 1453-ban, valamint részeit 1536-ban is. – Ma puszta Szent-Benedek mellett délre.
Szenna. Zana. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Zenna. (1446: U. o. 35. S. 435., Magy. Tört. Tár. VI. 27., 1475: Jeszenák cs. llt.) Kapos-Ujvárhoz tartozott. – Kaposvártól dny. esik.
Szent-András-Kölked. L. Kölked a.
Szent-Balázs (-egyháza). Sanctus Blasius. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641.) Ecclesia Saneti Blasii. (1376: Dl. 6372.) Zenthbalas. (1464: Muz. llt., 1478: Dl. 18132; 1493: Dl. 19944.) A Szerdahelyieké volt. Ma Szent-Balázs néven Kaposvártól k. találjuk.
Szent-Barlabás. (Szent-Barnabás. Szent-Borbás.) Zenthbarrabas. (1324: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 52.) Zenthborrabas. (1375: Meskó cs. llt.) Zenth Borlobas. (1376: Dl. 6372.) Zenth Borbas. (1536: Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 4.l.) Mint a zselicz-szent-jakabi apátság, majd a Szerdahelyi cs. birtoka fordúl elő. – Ma Szent-Borbás néven a megye dk. sarkában találjuk.
Szent-Benedek. Az 1536. évi adólajstrom «Zenth Benedek» (Orsz. Llt.
Conscr. dical. 10. és 26. l.) Kaposvártól dny., s Karádtól délre (Raknyi és Kér mellett) sorol föl ily nevű falvakat. – 1460-ban köznemes nevében több ízben fölmerül egy «Zenthbenedek». (L. a birtokosoknál.) Melyik értendő ? – nem tudom. 1507-ben részben a Gereczieké. – Zenth Benedek. (Muz. llt.) Ez alkalommal a Kaposvár vidéki helységet kell értenünk; valamint 1492-ben is, a mikor ugyancsak a Gerecziek az őseiktől Szent-Benedek tiszt. alapított itteni premontrei prépostság kegyuri jogát kapják újra a királytól. (Jus patronatus prepositure ecclesie S. Benedicti ordinis fratrum premonstratensium in possessione Zenth-Benedek. (Muz. llt.) – V. ö. Kaposfő helység a. és l. Rupp. i. m. I. 1. 298., Mon. Vatic. I. 4. 183. l. és Fejér, IV. 2. 159.)
Conscr. dical. 10. és 26. l.) Kaposvártól dny., s Karádtól délre (Raknyi és Kér mellett) sorol föl ily nevű falvakat. – 1460-ban köznemes nevében több ízben fölmerül egy «Zenthbenedek». (L. a birtokosoknál.) Melyik értendő ? – nem tudom. 1507-ben részben a Gereczieké. – Zenth Benedek. (Muz. llt.) Ez alkalommal a Kaposvár vidéki helységet kell értenünk; valamint 1492-ben is, a mikor ugyancsak a Gerecziek az őseiktől Szent-Benedek tiszt. alapított itteni premontrei prépostság kegyuri jogát kapják újra a királytól. (Jus patronatus prepositure ecclesie S. Benedicti ordinis fratrum premonstratensium in possessione Zenth-Benedek. (Muz. llt.) – V. ö. Kaposfő helység a. és l. Rupp. i. m. I. 1. 298., Mon. Vatic. I. 4. 183. l. és Fejér, IV. 2. 159.)
Szent-Erzsébet. a) Zentherzebeth. (1406: Dl. 9198.) Poss. Szent Eorsebeth. (? 1481: Huny. kora. XII. 167., 1488: U. o. 399.) Poss. Zenthelzebeth. (1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) Sorsa azonos a hasonló nevű váréval. (L. ott.) – b) Zenthersebeth. (1436: Kismart. llt. 45. B. 35.) Ma puszta, Szigetvár tőszomszédságában, é. felé.
Szent-György. a) Scengurg. (1283: Árpádk. új okmt. XII. 382.) Zenthgewrgh. (1390: Dl. 7663. 7566.) Zenthgerg. (1431: Dl. 12421.) Zenthgywrgh. (1437: Dl. 24727.) Zenthgyergh. (1438: Dl. 13169.) Kyszenthgyurgh. (1448: Dl. 14168.) Kyszenthgergech. (! 1455: Dl. 14915.) Zenthgpewrgh. (1495: Dl. 20306.) Kys Zenth Gyergh. (1536: Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 7.) A XV. században olykor Patához tartozott. A közelében (dny.) fekvő mai Tót-Szent-György értendő. – 1466-ben 50 jobbágy-telket számoltak össze benne. Ugyankkor kő-temploma volt, fa-toronynyal. Úgy látszik, ezt a falut kell értenünk az 1494-ben egy, a patai uradalommal szomszédos nemes nevében fölmerülő «Hodoszenthgergh» alatt is. (Dl. 20159.) A Hodos folyó ugyanis e tájon (például Merenye mellett is) folyt dél felé. – b) Valentinus de Sancto Georgio et Joachim de Sarkuz – egyezkednek. (1303: Anjouk. okmt. I. 62.) Zenthgwrgh in Sarkewz. (1360–1466: Muz. llt.) Menchew al. nom. Zenth Gyewrgh. (1403: Dl. 12800. 8881.) Menthew. Menthew al. nom. Zenth Giurgh. (1403–1404: Fejér, X. 4. 201. 289.) Sarkewzy Zenth Gewrgh. (1424: Dl. 12800; 1455: Dl. 14952.) Zenthgywrgh. (1468: Dl. 16739.) Zenthgyergh. (1498: Dl. 12800.) A gordovai Fancsoké (és köznemeseké) volt. – A mai Balaton-Sz.-Györgynek felel meg, Marczalitól ény. – Az 1536. évi adólajstrom szerint e helység nem a Fancsoké. (Orsz. Llt. Conscr. dical. 41. l.) – c) Poss. Zenthgywrgh. (1400: Pannonh. főapáts. házi llt. V. L.) Zenthgergh. (1417: Haz. okmt. III. 306.) Ma puszta, Boldogasszonyfától ny.-é. – d) Zenthgyergh. (1409: Dl. 12800; 1411: Dl. 9850; 1455: Dl. 14952; 1498: Dl. 12800.) Besenye zenth Gyerg. (1424: Dl. 12800.) Zenthgywrgh. (1435: Dl. 12800.) Zentgywrg. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 16.) Mint (részben) a gordovai Fancsok birtoka, mindig Besenyővel együtt fordúl elő s ezért a Lengyel-Tótitól ény. elterülő, Bezseny (Bézseny) pusztával szomszédos mai szent-györgyi pusztának látszik megfelelni. Templomát 1424-ben említik. – e) Zenthgyurgh. (1425: Dl. 14562.) Az 1536. évi adólajstromban (I. h. 6. l.) «Zenthgywrg» alakban Kálmáncseh és Őszpete közt sorolják föl. Ott találjuk ma Homok-Szent-Györgyöt, Szigetvártól ny.-é. – f) Zenthgyergh. (1487: Dl. 19320.) Mernye, Somodor és Magyar-Atád táján feküdt.
Szent-Imre. Zenthemreh. (1397: Dl. 8259.) Zenth Imre. (1456: Muz. llt.) Ma puszta, Patcza és Mike közt.
Szent-Iván. a) Zenth Iwan. (1456. 1457: Muz. llt.) A mai Patcza, Bárd, Kis-Korpád sat. vidékén tűnik elénk. – b) L. Baráti helység a.
Szent-Jakab. Monasterium S. Jacobi. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 25.) Monasterium S. Jacobi de Selyz. (1257: Haz. okmt. VI. 94.) Monasterium B. Jacobi de Zelyzio. (1309: Anjouk. okmt. I. 174.) Abbas de Selizyo et ecclesia sua in Selyzio. (1417: Dl. 10560.) Monasterium S. Jacobi de Silisio. (1425: Dl. 11700.) Abbas ecclesie S. Jacobi de Selyzio. (1426: Dl. 11780.) Abbas S. Jacobi de Zelisio. (1443: Dl. 13726; 1452: Dl. 14569; 1493: Dl. 19944.) Szent-Jakab tiszt. szentelt benczés apátsággal. – Ma Szent-Jakab helység, Kaposvár szomszédságában kelet felé. Különben Zselicz-nek vagy Zseliczségnek ma a Kaposvártól dél felé elterjedő egész vidéket nevezik. (L. Apáti helység a. is.)
Szent-Kálmán. Zenthkalman. (1414: Dl. 10205; 1430: Körmendi llt. Alm. III, lad. 3. n. 47., 1488: U. o. lad. 5. n. 51. A.) Iharos-Berény, Szob, Déd sat. vidékén fekhetett.
Szent-Kereszt. Poss. Zenthkerezth. (1493: Dl. 20026.) A Dombaiaké volt. A megye dk. zugában kereshetjük.
Szent-Király. a) Zenthkyral. (1371: Muz. llt., 1422: Haz. okmt. III. 324.) A Csoknya és Sárd melletti mai szentkirályi pusztának látszik megfelelni. – b) Zenthkeral. (1421: Haz. okmt. III. 321.) Zenthkyral. Zenthkiral. (1443: Kismart. llt. 36. B. 41., 1446: Haz. okmt. III. 383., 1448: Dl. 14171.) Hedrehely, Hencse, Kenéz, Gyöngyös sat. helységek (vagy puszták) vidékén feküdt Hedrehelyhez tartozott. – c) Zenthkyral. (1451: Kisfaludi cs. llt.) A mai Rinya-Szent-Király, Nagy-Mádtól dk.
Szent-László. a) Poss. Zenthlazlo. (1406: Dl. 9198; 1423: Körmendi llt. Alm. III, lad. 3. n. 77., 1430: U. o, n. 47., 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) Via que vadit ad Senthlasclo. (1454: Dl. 14807.) Ma puszta (Szent László és Kis-Szent-László) Nagy-Atád mellett ny. – b) Due ville subulcorum … Sancti Ladislai. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 26.) Scenthlazlow. (1346: Anjout. okmt. IV. 641.) Zenthlachlou, Zenthlachlow, Sanctus Ladislaus. (1371: Paunonh. főapáts. házi llt. XXXIV. S.) Zenthlaslo, Zenthlazlo. (1434: U. o. IV. 0., 1452: Kismart. llt. 96. fasc. 3, n. 34., 1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) A pannonhalmi konventé és a Szerdahelyieké volt. (Ha ugyan ez alkalommal is nem két külön helység értendő.) – Szigetvártól északra esik.
Szent-László-Monostora. Monasterium S. Ladislai regis de monte Lyula, Lulye. (1302: Anjouk. okmt. I. 44., 1378: Pannonh. főapáts. házi llt. XX. B.) Prepositus ecclesie S. Ladislai ordinis superpelliciatorum. Prepositus ecclesie S. Ladislai de Lulya. (1379: U. o.) Zenthlazlow monostora. (1436: Dl. 12895.) Monasterium S. Ladislai regis. (1455; Dl. 14915.) Ma Szent-László néven puszta, Nyim és Ságvár helységek s Lupa puszta mellett, a megye ék. határvidékén.
Szent-Lélek. Poss. Zenthlelek. (1452: Kismart. llt. 96. f. 3. n. 34.) A megye kitétele nélkül, mint a Szerdahelyi cs. birtoka fordúl elő. Tán Somogymegyébe helyezhetjük.
Szent-Luka. (Szent-Lukáosfalva.) Villa monasterii S. Jacobi Zenthluka vocata. (1346: Anjouk, okmt. IV. 640.) Poss. Zenthlukachfalwa. (1425: Dl. 11700.) Zenthluca. (1452: Kismart. llt. 96. fasc. 3. n. 34.) Zenthlwka. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) Ma Szent-Luka néven puszta, Gálosfa és Gyarmat mellett, melyekkel együtt a Szerdahelyieké volt.
Szent-Margit(a). Zenth Margytha. (1371: Pannonh. főapáts. házi llt. XXXIV. S., 1462: Kismart. llt. 96. f. 3. n. 34., 1469: Haz. okmt. V. 296.) Zenthmargith. (1465: U. o. 275.) Ma puszta, Boldogasszonyfa mellett é.
Szent-Márton. a) Zenthmarthon. (1313. 1449: Magy. Tört. Tár. VI. 43. 40.) Az 1536. évi adólajstrom (Orsz. Llt. Conscr. dical. 19. l.) a Kaposvártól ény. eső helységekkel együtt (pl. Bő, Bodrog) sorolja föl. – b) Zenthmarton. (1403: Kismart. Ilt. 45. A. 11.) Zenthmarthon. (1470: U. o. 45. C. 46., 1473: U. o. 45. C. 48.) Ma puszta, Boldogasszonyfa mellett k. – 1443-ban hozzátartoznak Ujfalu, Drágosfalva, Kebles, Belcz, Kisfalu helységek egészen, és Itmes fele. 1469-ben és 1470-ben Baranyamegyéhez számítják, utóbbi évben mint Szigetvár tartozékát. (V. ö. Baranyamegyében a Szentmihályfalvi cs. a.) – c) Zenthmarthon. (1456. 1457. 1483: Muz. llt.) Belchyzenthmarthon. (1496: Dl. 20459.) A mai Szilvás-Szent-Márton, Kaposvártól dny.
Szent-Mibály. Zenthmihal. (1452: Dl. 14562; 1459: Dl. 15334; 1489: Dl. 32404.) Ma puszta, Homok-Szent-György és Lád közt.
Szent-Mihály (-falva). Zenthmihal. (Határjáráskor. 1421: Kismart. llt. 96. 3. 26.) Zenth Myhal. (1436: Dl. 12968.) Zenthmyhalfalwa. (1479: Dl. 18254.) Zenthmyhal. (1480: Dl. 18391; 1489: Dl. 19603; 1498: Dl. 20718.) Barchy Zenth Myhal. (1536: Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 6.) Barcs kastélyhoz tartozott. – A mai Szent-Mihályfa értendő, Gyöngyösmelléktől dk.
Szent-Mihály-Kéki. L. Kéki helység a.
Szent-Miklós. a) Poss. Zentmiclos. (1346: Anjouk. okmt. IV. 640.) Zenthmiklos. (1425: Dl. 11700; 1452.: Kismart. llt. 96. fart. 3. n. 34., 1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 33.) A Szerdahelyi rokonságé volt; Szent-Balázs vidékén feküdt. Tán e helységnek felel meg a zselicz-szent-jakabi apátság birtokában 1376-ban említett «Keresztuszenthmiklosiaka». (Dl. 6372.) – b) Zenthmiklos. (1451: Dl. 14385.) Zákánynyal határos nemes nevében fordul elő. – c) Zenthmiclos. (1452: Dl. 14562.) Zenthmyklos. (1493: Dl. 20026.) Ma puszta, Apáti mellett nyugatra, Szigetvár vidékén. (Ény.) – d) L. Szólád helység a.
Szent-Pál. Kyszenthpal. (1447: Dl. 14084; 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG., 1483: Huny. kora. X1I. 399.) Zenthpal. (1461- 1468: Dl. 16733; 1471: Dl. 17218. és Körmendi llt. Himfyana. n. 553.) Az 1536. évi adólajstromban «Kys Zent Pal». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 47. l.) A 80-as években Kis-Szent-Pált részben a berzenczei uradalomhoz számítják. – Ma Porrog-Szent-Pál, Csurgótól ny.-é.
Szent-Pál. (Szent-Pálhoz-tartozó. Szent-Pál-völgy.) Zenthpaulwelgh. (1403: Dl. 9116.) Zenthpal. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1453: Dl. 14722.) Zent-Palhoz tharthozo. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) Kapos-Ujvárhoz tartozott. – Ma Zselicz-Szent-Pál, Kaposvártól délre.
Szent-Péter (puszta). Poss. Zempetur. (1356: Veszpr. kápt. orsz. llt. Metales.) Predium Zenthpether. (1444: Pozsonyi kápt. Capsa Buden. 1. f. 3. n. 6.) A budai káptalané volt. – A mai zalamegyei Kis-Komárom vidékén fekhetett, hihetőleg szintén zalamegyei területen.
Szent-Péter(-falva). Poss. Stregench – a hasonló nevű folyó m., a Sz.-Péter apostolról nevezett itteni pálos kolostoré. (1381: Dl. 6813.) Határjáráskor előfordul: via per quam itur ad Sanctum Petrum et villam eiusdem Zenthpeter nominatam. (Dl. 6879.) Claustrum B. Petri Apostoli in territorio possessionis Stregenchy Zenthpeter vulgariter appellate. (1390: Dl. 8832.) Poss. Sentpeterfalua in territorio Strigench. (1410: Dl. 35786.) Nemetizenthpeter prope Kanisam. (1412: Dl. 9945.) Fratres heremite de Stergench al. nom. de Zenthpether. (1416: Dl. 10504.) Fratres heremite prope Strergench. (1416: Dl. 10460.) Fratres heremite prope Stregench. (1426: Dl. 11754. és 1457: Dl. 15189.) Villa Zenthpether. (1417: Dl. 10531; 1453: Dl. 14704.) Poss. Zenthpether. (1420: Dl. 10877.) Judex de Sancto Paulo prope Strigench. (1420: Dl. 10879.) Heremite de Zenthpeter. (1476: Dl. 17888. és 1477: Dl 17918.) Claustrum B. Petri Apostoli in monticulo prope Zenthpeferfalwa. (1501: Dl. 21030. 21031.) Közelében (Sz.-Pál felé) a pálosoknak a Kanizsaiak ősei által Sz.-Péter apostol tiszteletére szentelt kolostoruk állt. – Ma Pogány-Szent-Péter, Iharos-Berény mellett ny.-é. (L. Németi helység a. is.)
Szent-Tamás. Zenthamas. (1425: Dl. 11700; 1489: Körmendi llt. Alm. III. lad, 5. n. 31.) Zenththamas. (1452: Kismart. llt. 96. f. 3. n. 34.) A Szerdahelyieké volt. – Ma puszta, Gálosfától nyd. Az 1536. évi adólajstrom ezen kívül (Orsz. Llt. Conscr. dical. 9. l.) Patcza vidékén is sorol föl ily nevű falut. (U. o. 11. l.), mely tehát a mai Kerek-Sz.-Tamás pusztának felel meg, Patcza mellett ny.-é.
Szent-Trinitás. Terra super quam basilica sancte trinitatis esset fundata. (1230: Haz. okmt. VII. 17.) Poss. Scenththrinitas cum terra Kakonya. (1309: Anjouk. okmt. I. 171.) Scenturuntas. (1341: Haz. okmt. III. 143.) Zenttrinitas. (1378: Dl. 6568; 1405: Zichy okmt. V. 418.) Zenthtrinitas. (1476: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 28. és 29.) Vámja és révje is volt a Murán. – Ma Sz.-Háromság néven puszta Belezna mellett, Somogy és Zala megyék dny. határszélén.
Szenta. Sentha. (1360: Dl. 4985.) Zencha. (1371: Dl. 5976.) Zintha. (1373: Dl. 6091.) Zyntha. (1486: Lajtafal. lIt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG., 1488: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 51 A.) A vránai perjelségé volt. – Ma Szenta, Csurgótól dk.
Széplak. Terra possessionis Zeplak episcopi ecclesie Vesprimiensis. (1416: Muz. llt.) Balaton-Keresztur vidékén feküdt.
Szer(e)dahely. a) Zerdahel. (1335: Fejér, VIII. 4. 136; 1453: Dl. 14722; 1493: Dl. 19944.) Poss. Zeredahel. (1346: Anjouk. okmt. IV. 640., 1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Domus cenobialis ordinis fratrum heremitarum S. Pauli primi heremite ad honorem B. Ladislai regis in Zerdahel in Zelizyo. (1412: Dl. 9912.) Claustrum S. regis Ladislai de Zerdahel et fratres heremite in eodem. (1444: Dl. 13826; 1487: Dl. 19266.) Claustrum s. Ladislai regis in Zerdahel. (1495 Dl. 20278.) Sz.-László király tiszteletére a Derzsfiektől 1335-ben alapított pálos kolostorral. 1346-ban a Sz.-Szűz tiszt. emelt templomát is említik. Részben a Szerdahelyi rokonságé (Dersfi, Dancs, Imrefi cs.) volt, részben Kapos-Ujvárhoz tartozott, a XVI. sz.-ban is. – Ma puszta, Kaposvártól délre, Szenna közelében. Egynek veszik olykor e helységet Péterfalvával (melynek területén a pálos kolostor is állt): Villa seu poss. Peturfolva (Peturfalwa) .. in cuius territorio ecclesia seu monasterium B. regis Ladislai constructa haberetur. (1346: Anjouk. okmt. IV. 640.) Peterfalwa. (1452: Kismart. llt. 96. f. 3. n. 34.) Poss. Zerdahel al. nom. Petherfahva. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 33. – V. ö. Tornócz helység a.) – b) Zeredahel. (1429: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 43.) Vadum Zerdahel. Via Zerdahely. (Határjáráskor. 1454: Dl. 14807.) Nagy-Atád és Tarany vidékén feküdt.
Szerenke. (Szerenka.) Villa Zyrunke. (1234–70: Árpádk. uj okmt. II. 25.) Terra Scerenke. (1314: Kismart. llt. 45. A. 3.) Villa Zerenka. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641.) Zerenke. (1434: Pannonh. főapáts. házi llt. IV. O.) Zewrenke. (? 1452: Kismart. llt. 96. f. 3. n. 34.) Zewrenke. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) Az 1536. évi adólajstrom «Zerenka» néven (Orsz. Llt. Conscr. dical. 11. l.) Viterággal és Kereszturral fogja együvé. A mai Kis-Hárságy vidékén keresendő tehát. – A Szerdahelyieké volt.
Szereptelke. (? Szereptelki) Villa Szerenteluky. (1335: Fejér. VIII. 4. 136.) Poss. Zer(en)theleke. (1434: Pannonh. főapáts. házi llt. IV. O.) A Szerdahelyi család (a szerdahelyi pálosok), majd a pannonhalmi konvent birtokai közt sorolják föl. – Szent-László, Kis-Hárságy sat, vidékén (Szigetvártól é.) fekhetett. Azonosnak vehető ezzel az 1489-ben szintén a szerdahelyi rokonság birtokában fölmerülő: poss. Zewmethelek. (Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.)
Szerény. L. Szörény alakban.
Szernyefalva. Zernyefalva. (1456: Muz. llt.) A mai Patcza táján fekhetett.
Sz(e)vécs. Zwech, Zewech. (1449: Magy. Tört. Tár. VI. 40. 41.) Ma puszta, (Szövécs) Csoknya mellett nyugatra.
Sziget. Poss. Zygheth – Csorgó tartozéka. (1431: Dl. 12364.) Csurgó és Gyékényes vidékén feküdt. 1356-ban a Haholtiak birtokában is sorolnak föl egy ily nevű falut, szintén a megye dny. vidékén. (Zygeth. Zalam. oklt. I. 570.)
Szigetke. Zygethke. (1493: Dl. 20026.) A Dombaiaké volt; Szigetvártól d., Várad vidékén fekhetett.
Szilas. Ugy látszik Somogymegyében is volt hajdan ily nevű falu. Előfordul e megyei nemesek nevében és előnevében, (1493: br. Révay cs. llt. Somogy. 1. l.) Ma Tarany határában találunk egy ily nevű pusztát.
Szilvás. Poss. Sciluas. (1276: Haz. okmt. VI. 216.) Poss. Zylwas. (1443: Kismart, llt. 35. B. 41.) Predium Silwas. (1453: Dl. 14722.) Kapos- Ujvárhoz tartozott. – Ugy látszik a mai Sailvás-Sz.-Márton helység egy részértek felel meg, vagy e helység közelében feküdt.
Szinta. L. Szenta alakban.
Szirok (?). L. Czirok alakban.
Szob. Zoob. (1331: Anjouk. okmt. II. 562., 1437: Körmendi llt. Alm. lII. lad. 3. n. 66.) Poss, Zobb. (1366: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 84., 1396; Dl. 30028; 1484: U. o. lad. 5. n. 48.) Plébánosát 1437-ben említik. Nagy-Atádtól ény. esik.
Szobafalva. Zobafalua, Zobafalwa. (1417: Dl. 10620; 1438: Dl. 13209.) Varjas-Kér vidékén fekhetett.
Szólád. (Szólát.) a) Villa Zoulat et villa S. Nicolai de Zoulat. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 471.) Sacerdos de Zovlad. (1233: U. o. I. 313.) Zolad. (1409: Dl. 12800; 1455: Dl. 14952.) Zolath. (1424: Dl. 12800.) Villa Zolaad et (alia) villa S. Nicolai de Zolaad. (1451: Haz. okmt. II. 307.) Részben a fejérvári káptalané, részben a gordovai Fancsoké volt. – Karádtól északra esik. – b) Úgy látszik, a megye dk. sarkában is volt egy ily nevű falu. Előfordúl 1494-ben, Patával szomszédos köznemesek nevében. (Zolath. Dl. 20159.)
Szólád-Szent-Miklós. (Szólát-Sz.-Miklós.) L. Szólád a.
Szomajon. (Szomajom.) Jobagiones castri de Zomoyn. (1275: Fejér, V. 2. 293.) Zomaym. (1364: Dl. 5296.) Zomyan. (1397: Dl. 8259.) Zomayon. (1446: Kismart. llt. 36. S. 435., 1448: U. o. 36. S. 438., 1458: Körmendi llt. Himfyana. n. 508., 1490: Dl. 19628.) Zwmaywn. (1446: Veszpr. kápt. orsz. llt. M. 194.) Kaposvártól nyugatra esik.
Szöcsény. Zeuchen. (1264: Árpádk. új okmt. VII. 377.) Zewchen. (1411–1413: Dl. 9936.) Georgius plebanus de Zechen et vicearchidiaconus de angulo Balatini. (1436: Dl. 12867.) Zechen. Zewchen. (1449: Haz. okmt. IV. 351., Magy. Tört. Tár. VI. 40. 41., 1515: U. o. 48.) Plebanus de Zechen (1463: Dl. 16826.) Ma puszta Marczalitól dny.
Szőllős. Sceuleus. (1082: Hazai okmt. IV. 6.) Seuleus. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 468.) Zeuleus. (1326: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 4., 1342: Anjouk. okmt. IV. 260.; 1358: Zichy okmt. III. 136.) Zewles. Zelews (1426. 1428: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 31. és 37.) Zewlews. Zewles. (1432: Fejér, X. 7. 382. és 444, 1470: Körmendi llt. AIm.III. lad. 1. n. 24.) Ugali, majd Battyáni és faiszi Ányos sat. birtok; de a fejérvári és veszprémi káptalannak is voltak benne részei, – Ma puszta, Zala mellett északra.
Szőllős-Gyerek. L. Györök a.
Szőlőmál. Villa Zelewmal. (1403: Kismart. llt. 45. A. 11., 1470: U. o. 45. C. 46.) Zewlewmal. (1473: U. o. 45. C. 48.) Zelemal. (1474: U. o. 45. C. 49.) Mindszent, illetve később ezzel együtt Szigetvár tartozéka volt. 1470-ben Baranyamegyéhez számítják. – Mosgó vidékén feküdt?
Szömetelek(?) L. Szerentelke a.
Szörenke. L. Szerenke alakban.
Szörény. Zeuren. (1396: Dl. 30028.) Zewren. Zeren. (1468: Körmendi llt. Himfyana. n. 608.) Zeren. (1492: Dl. 19789.) Ma Szörény, Szigetvártól dny.
Sztank. Poss. Ezthank. (1417: Orsz. Llt. Erd. kancz. llt. Nro. 62. ex 1708.) Poss. Ztank, Zthank. (1463: Körmendi llt. Unyomiana. n. 68., 1465: U. o. n. 115.) Páczoddal és Bakházával együtt szerepel. Babócsa vidékén fekhetett.
Sztára. Ztara. (1322: Anjouk, okmt. II. 58.) Stara, Stora. (Páp. tized-lajstrom., Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 241.) Poss. Stara. (1443: Zichy okmt: V. 338.) Ztara. Zthara. (1446: Dl 13899; 1494: Act. neoacqu. com, f. 1. n. 8.12. 14.) Thothstara. (1472: Dl. 17340.) Az 1536. évi somogymegyei adólajstromban «Izthara». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 4. l.) A pécsi püspökség székesegyházi főesperességében, de mint látszik, Somogy- és nem Baranyamegyében feküdt. Ma Somogymegye dk. csücskében találjuk, közel a Drávához. – 1494–9-ben a baranyamegyei Soklós várához számították.
Sztupán. (Sztopán.) L. Osztopán alakban.
Szulok. Zoloc. (1193: Dl. 27.) Zulak. (Páp. tiz.-lajstrom., Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 308. 1.) A jeruzsálemi Sz.-János-rendé volt. – Barcstól ék. találjuk.
Tab. Ecclesia B. Petri apostoli in villa Tob. (1320: Zichy okmt. I. 176.) Thab. (1385–6: Haz. okmt. III. 220–239.) Tab. Taab. (1435: Dl. 12684; 1436: Dl. 12895.) Thab. (1449: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 48.) Sz.-Péter apostol tiszt. szentelt egyházzal. Ugali majd Battyáni és fajszi Ányos birtok. – A megye ék. határvidékén, Karádtól k.-é, fekszik.
Tad. (Tat.) L. Péntekhely.
Tádéfalva. Poss. Tadefalva. (1426: Dl. 11700.) Thadefalwa. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad, 5. n. 311.) A Szerdahelyieké volt. – A mai Gálosfa és Bőszénfa helységek, Magyarfalu és Sz.-Tamás puszták vidékén feküdt. (Kaposvártól dk)
Tádika. Tadyka. (1426: Dl. 11764.) Poss. Thadyka. (1466: gr. Draskovich. cs. llt. f. 25. n. 26.) Iharos-Berény táján (ny.-dny.) kereshetjük.
Tamásháza. Thomashaza. (1378: Muz. llt.) Babócsa, Barcs sat. vidékén kereshetjük.
Tamási. a) Poss. Thamasy. (1407: Veszpr. kápt. házi llt. 107. doboz.) Ma puszta, Lábodtól délre. – b) Thamasy. (1483: Dl. 18894; 1490: Dl. 19676.) A meggyesaljai Morócz családé volt. – Ma Dráva-Tamási, Barcstól keletre.
Tapaz. Tapaz. (1421: Kismart. llt. 96. 3. 28., 1446: Haz, okmt. IV 341., 1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 12. l.) Ma Tapazd néven puszta, Ládtói ény.
Tapsony. Thopson. (1354: Kismart. llt. 45. A. 6.) Thapson. (1435: U. o. 45. B. 32.; 1482: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 84. A. és u. o. Alm. V. lad. 6. n. 13.) Marczalitól dny. esik. – Eredetileg az Anthimi családé volt. 1482-ben Szenyér vár és város tartozéka.
Tarany. Taran. (1464: Dl. 14807; 1498: Fejérvári áer. konv. házi llt. 3. 11. 18.) A vránai perjelségé volt. – Nagy-Atadtól délre találjuk.
Tardas. a) Jobagiones castri de Tordos. (1275: Fejér. V. 2. 293.) Tordas. (1364: Dl. 5296; 1436: Kismart. llt. 46. B. 35.) Thardas. (1493: Dl. 19944.) Szomajom körül feküdt. – b) Thordas. (1417: Haz. okmt. III. 306.) Az 1536. évi adólajstrom («Thardas» – Orsz. Llt. Conscr. dical. 8. l.) Szent-László után sorolja föl. (Szigetvártól é.) Tán a Sz.-Lászlótól keletre elterülő mai hordosvölgyi erdő őrzi emlékét.
Tard(i). Ecclesia domini Salvatoris in villa Tardi. (1175: Árpádk. új okmt. I. 70.) Tord. (1229: U. o. I. 470:) Thord. (1336: Pannonh. főapáts. házi llt. V. R.) Tord al. nomine vulgari Tohel nominata. (U. o. XXXIV. C.) Tard, Thardy. (1391: Fejér. X. 8. 333.) Thard, Tard. (1403. 1424: Dl. 12800; 1498: Dl. 12800.) Plebanus de Thard. (1493: Dl. 20128.) A fejérvári káptalané, a pannonhalmi apátságé, a gordovai Fancsoké s köznemeseké volt: – Ma puszta, Lengyel-Tótitól nem messze keletre.
Tarnócza. Poss. Kystharnocza. (1467: Kismart. llt. 45. C. 43.) Ma Tarnócza helység és Kis-Tarnócza puszta, Babócsától keletre.
Tásk. Villa Task. (1268: Haz. okmt. III. 16.) Poss. Task. (1417: Dl. 10619; 1455: Dl. 14915.) Ma Táska, Marczalitól ék.
Taszár. Poss. Tazar custodis Albensis. (1358: Dl. 4730.) Villa Thazar – a Kapos mellett. (1444: Dl. 13826.) Az 1536. évi adólajstromban «Eghazas Thazar». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 37. l.) Ma Taszár, Kaposvártól keletre.
Táton. (Tátom.) Populi abbatis monasterii S. Jacobi de Selyz de villa Thathum, Thathon, Thathun. (1275: Dl. 927.) Taton, Thaton – a Zicsieké. (1388: Dl. 7344; 1405. körül: Dl. 9102.) Poss. Chakenfeulde intra metas possessionis Thathon – a nyulszigeti apáczáké. (1417: Dl. 10560.) Poss. Thathon. Taton – a zseliczi apátságé. (U. o. és 1426: Dl. 11780; 1443: Dl. 13729; 1452: Dl. 14569.) Ma Tátom néven puszta, Igaltól délre.
Tekes-Kér. L. Kér a.
Telek. Magna Telek. (Páp. tiz.-lajstrom., Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 298.) Poss. Thelek et Kysthelek. (1406: Dl. 9198; 1486: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. X. fasc. 1. GG.) Thelek. (1460: Körmendi llt Majoratus. I. 29. 19., 1494: Dl. 20218.) A berzenczei uradalomhoz tartozott. (1460-ban és 1494-ben a Marczali birtokok közt tűnik föl.) Háromfafalva vidékén feküdt.
Tel(e)ki. Teluky. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 172.) Theluky. (1270: Fejér, V. 1. 84. és 173.) Thelky, Theleky. (1390: Dl. 2870. és Pannonh. főapáts. házi llt. XXVIII. A.) Poss. utraque Thelky, Theleky. (1397. és 1429: Dl. 2870.) Theleky. (1424: Dl. 12800; 1429: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 18. n. 1., 1455: Dl. 14952; 1480: Dl. 18344; 1498: Dl. 12800.) Karádtól é. esik. – 1429-ben a fejérvári káptalannak, a tihanyi apátságnak, a nyulszigeti apáczáknak, az esztergomi kereszteseknek, a leveldi karthauziaknak és a gordovai Fancsoknak volt benne részök.
Teleksár (puszta). Predium Teleksar. (1431: Dl. 12421.) Patához tartozott.
Temer. Themer. (1485: Dl. 19095; és 1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 23. l.) Ma Tömör néven puszta, Szőllős-Györök és a Balaton közt.
Temerkén(y). Tumurken. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 469.) Temerken. (1384: Dl. 7112; 1428: Dl. 35951.) Themerken. (1438: Kismart. llt. 35. B. 35., 1443: U. o. 35. B. 41.) – Ma Tömörke puszta, Orczi mellett északra.
Tengöld. (Tengeld.) L. Tolnamegyében.
Tepe(j). Ecclesia S. Marie in villa Topey. (1175: Árpádk. új okmt. I. 70.) Pred. Tepey et villa minor Tepey. (1234–70: U. o. II. 23.) Nobiles iobagiones exercituare debéntes ecclesie S. Martini in Oltepei. (1337: Anjouk. okmt. III. 423.) Vámos (Somogyvár) vidékén feküdt.
Terebez(d). Terra seu poss. ecclesie Símigiensis Terpech. Alább: terra seu villa Terebezd. (1331: Anjouk. okmt. II. 560.) Therebyz, Therebez. (1398: Dl. 8333.) Therebezd. (1474: Kismart. llt. 47. Z. 19.) Therebez. (1482: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 84. A.) A XV. században az Antbimiaké volt, kik olykor e helységről nevezték magukat. 1482-ben Szenyér vár tartozéka. – Ma puszta, Böhönye és (Nemes-) Déd közt.
Terecső. L. Baranyamegyében.
Tere(p)cske. Poss. Therepchke. (1492: Dl. 19788.) A szerdahelyi Derzsfieké volt. A mai Töröcske-nek felelhet meg, Kaposvártól délre.
Teres(z)tyénfalva. Terestyenfolua. (1376: Dl. 6372) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt.
Terjék. Poss. Theryek. (1425: Dl. 11700; 1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) A Szerdahelyieké volt. – Ma puszta Törjék néven, Gálosfa mellett nyugatra.
Terpecz. Pred. Thewrpech. (1480: Kismart. llt. 47. W. 15.) Therpecz. (1496: Muz. llt.) Terebezdtől (l. ott is) meg kell különböztetnünk, bár kétségtelenül ennek vidékén feküdt.
Tettös. L. Tittös alakban.
Tetves. Thethwes. (1410: Jeszenák cs. llt., 1435: Dl. 12635; 1460: Dl. 15514; 1481: Dl. 18558; XV. század: Körmendi llt. Himfyana. n. 625.) Köznemesek nevéből ismeretes. – Tán a megye északi felében kereshetjük.
Tikod. Poss. Tykod. (1331: Anjouk. okmt. II. 562., 1496: Muz. llt.) 1331-ben (részben?) a zágrábi püspökségé volt; Tapsony és Szenyér vidékén feküdt.
Tikos. Tykus. (1299: Haz. okmt. VII. 279., 1368. 1405. 1407: Kismart. llt. 45. A. 17.) Kezepthykws. (1417: U. o. 45. B. 24., 1480: Dl. 18379.) Poss. Alsothykos. (1474: Haz. okmt. I. 369.) Kezepthykos. (1486–7: Dl. 19205.) Thykos. (1482: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 84. A.) Thywkos. (1484: U. o. lad. 5. n. 48.) Thykws. (1484: U. o n. 49.) Holladthykos. (1496: Hédervári llt. Viczay rész, f. 48. n. 54.) 1482-ben (bizonyára a későbbi u. n. Hollód-Tikos) Szenyér vár tartozéka. 1484-ben és 1486-ban a Szobiaké. – Ma Tikos, Marczali mellett ény. Közelében fekszik Hollód helység, melyet az 1536. évi adólajstrom már e néven ismer. (Orsz Llt. Conscr. dical.)
Tittös. Villa Thythews, Teteus, Tetws. (1390: Dl. 2870. és Pannonhalmi fáapáts. házi llt. XXVIII. A.) Thwthes. (1437: Dl. 13042.) 1390-ben Karádhoz tartozott. Igal és (Kis-)Bár vidékén feküdt.
Tittős-Gamás. L. Gamás a.
Tófő. Tofew. (1399: Dl. 8470.) A fejérvári káptalané volt. – Az 1536. évi adólajstromban «Thofe» (Orsz. Llt. Conscr. dical. 49. l.). Zsitva és Heresznye közt sorolják föl.
Tóhely. L. Tard a.
Told. Villa Told – a fejérvári káptalané. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 468.) Thold – Sz.-Mária tiszt. szentelt pálos kolostorral. (1418: Dl. 10721; 1419: Dl. 10838; 1480: Dl. 18355.) Ma Alsó-, Közép- és Felső-Toldi nevű pusztákat találunk Karádtól nem messze dk. felé. (V. ö. 1536. évi adólajstrom, a hol «Kys Told» helység említtetik. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 36. l.)
To(l)kaj. (Tolkej. Tolke.) Tolkej, Tolke. (1309: Anjouk. okmt. I. 181.) Tholkay. (1446: Kismart. llt. 35. S. 435., 1475: Jeszenák cs. llt.) Thokay. (1490: Dl. 19628.) Ma Tokaj néven puszta, Kaposvártól nyd.
Toma). Thomay. (Nemesi névben. 1410: Haz. okmt. III. 272.) Thomey. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 35. l.) Ma Tomi néven puszta, Miklósi mellett d.
Tord. L. Tard alakban.
Tordas. L. Tardas a.
Tornócz. Thornocz. (1335: Fejér. VIII. 4. 136.) Szerdahely mellett feküdt; tán a későbbi Péterfalva értendő. (L. Szerdahely a.)
Torve(j). (Torvaj.) Torwoy. (1265: Haz. oklt. 43., 1302: Anjouk. okmt. I. 44.) Toruee. (1373: Muz. llt.) Torwe. (1419: Fejér. X. 6. 237., 1460: Jeszenák cs. llt.) Thorwe. (1453: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 43.) Torway. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 32. l.) Ma Torvaj, Tabtól északra.
Tót-Sztára. L. Sztára a.
Tótfalu. a) Poss. Tothfalw. (1380: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 24.) Thotfalw. (146: Dl. 13996.) Thothfalw. (1450–1: Dl. 14335; 1495: Dl. 20366. Zákányhoz tartozott. – b) Villa Thothfalu. (1403: Kismart. llt. 45. A. 11.) Tothfalw. (1408: Dl. 9465. 12800.) A tapsonyi Anthimiaké és gordovai Fancsoké volt. – c) Thothfalw. (1406: Dl. 9259; 1421: Dl. 11154; 1466: Veszpr. kápt. házi llt. 108. doboz.) Igal és Szil vidékén feküdt; a veszprémi püspöké volt. (Szilnek egy része ma is Tót-utcza nevet visel.) – d) Thotfalw, Thothfalw. (1452: Kismart. llt. 98. f. 3. n. 34., 1440 körül: Dl. 34983; 1478: Dl. 18132; 1493: Dl. 19944.) Tothfalw al. nom. Draka. (1489: Körmendi.llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) A Szerdahelyieké volt. Ma puszta, Gálosfa mellett ény.
Tót(i). a) Villa Thot, Thoti. (1338: Anjouk. okmt. III. 450.) Bálványos és Köröshegy mellett feküdt. (Köröshegy határában ma is van egy Tót-alja nevű dűlő.) – b) Thoty. (1331: Anjouk. okmt. II. 366.) Thothy. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 21. 23. l.) Ma Lengyel-Tóti, nem messze a Balatonhoz. A XV. században is sűrűn fölmerül: Thot(h)y alakban, mint a Lengyel cs. birtoka. (L. a birtokosok közt.) – c) Thothy. (1493: Dl. 20026.) A Dombaiaké volt. Valahol Szigetvár vidékén feküdt.
Tóti (puszta). Villa Thoti. (1324: Anjouk. okmt. II. 139.) Terra Toty. (1346: U. o. IV. 641.) Csoknához (vagy Csokonához) tartozott s a Szerdahelyi rokonságé volt.
Től. Villa Teul. (1257 körül: Árpádk. uj okmt. Il. 295.) Villa Thul. (1333: Anjouk. okmt. III. 41) Twl. (1409: Dl. 9562.) Thwl. (1496: Haz. okmt. V. 387.) Lengyel-Tóti vidékén, (Tót-) Gyugy és Bennek vagy Bendek (ma puszta) táján feküdt.
Tömörkén(y). L. Temerkény alakban.
Törek(i). (Török). Kiralturky. (1229: Árpádk. uj okmt. VI. 475.) Toruk. (Pannonhalmi főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) Poss. Thewrek. (1436: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 99., 1458: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 18. n. 2.) Twrek. (1460: Jeszenák cs. llt.) Ma puszta, Török néven, Endréd és Kiliti közt.
Török-Mártonfalva. Thwrwkmarthonfalwa. (1450: Kismart. llt. 45. C. 50.) Szomszédos köznemes előnevéből ismerjük. Valahol Mosgó vagy Szigetvár vidékén, somogy- vagy baranyamegyei területen feküdt.
Törpeez (puszta). L. Terpecz helység a.
Töttös. L. Tittös alakban.
Triakfalva. Tryakfolua. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt; Veresalma, Gálosfa sat. vidékén feküdt.
Tyukos. L. Tikos alakban.
Udvarhely. Wdwarhel. (1454: Dl. 14807; 1488: Huny. kora. XII. 399.) Berzencze mellett dk. találjuk.
Udvarnok. Vdvarnok. Vdvarnak. (1427: Dl. 11926.) Wdwarnok. (1481: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 68.) Odwarnok. (1495: Dl. 20306.) Segesd vidékén feküdt; 1427-ben ehhez tartozott is. Különben állandóan Marczali (Bátori) birtok volt.
Ugal. Wgol, Wgal. (1326: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 4.) Vgaal. (1344: U. o. Alm. III. lad. 2. n. 27.) Vgal et alter Vgal. (1425: U. o. lad. 1. n. 34.) Felsewwgal. Alsowgal. (1428: U. o. n. 37., 1435: Dl. 12684.) Eghazas Wgal et Also Wgal. (1444: Körmendi llt. i. h. n. 42.) Ugali majd Battyáni és faiszi Ányos sat. birtok. – Ma puszta (Ugal, Ugaj), Tab mellett ék. (E helységnek felel meg az 1193. évi «Igol, Igor» is. – Dl. 27. Knauz. Mon. Strig. I. 142. 145.)
Ugron. Vgron. (1467: Kismart. llt. 45. C. 43.) A Marczaliaké volt. – Barcs, Csokonya, Babócsa sat. vidékén feküdt.
Uj-Ádám. L. Ádánd a.
Ujfalu. a) Vyfalu. Wyfalw. (1371: Pannonh. főapáts. házi llt. XXXIV. S., 1443: Kismart. llt. 45. A. 11., 1469: Haz. okmt. V. 296., 1470: Kismart. llt. 45. C. 46., 1473: U. o. 45. C. 48.) Boldogasszonyfa vidékén feküdt. 1470-ben és 1473-ban Szigetvárához tartozott (1470-ben mint baranyamegyei helység); részei azonban kisebb nemesi birtokot képeztek. (1469.) – b) Wyfalu. (1383: Dl. 859.) A Jádtól d.-dny. eső mai ujfalusi pusztának felelhet meg. – c) Poss. Noua villa, Wyfalu – a zselicz-szent-jakabi apátságé. (1376: Dl. 6372; 1428: Dl. 11970.) Táton és Ráksi mellett fekhetett. (Igaltól d.) – d) Poss. Wyfalw. (1479: Dl. 18254; 1495: Dl. 20306; 1498: Dl. 20718.) Barcshoz tartozott. Szigetvártól dny. találjuk. – e) L. Berény a. is.
Ujfalu (-földe). Poss. Wyfalw. (1448: Dl. 12800.) Wyfalwfewlde poss. (1455: Dl. 14952.) Agáros, Libicz és Edde közt sorolják föl. Mesztegnyő vidékén feküdt tehát.
Ujlak. a) Poss. Vylok. (1276: Haz, okmt. VI. 216.) Wylak. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 17. l.) Ma Kapos-Ujlak, Kaposvár mellett nyugatra. – b) Villa Vylak domine regine. (1360: Veszpr. kápt. házi llt. 14. doboz.) Poss. Vylak. (1395: Dl. 9139.) Poss. Laak. (1441–1406: Dl. 8637.) Poss. Wylak. (1495: Dl. 20306.) Wylak. Kyswylak. (1536: Adólajstrom. – i. h. 3. l.) Az Ákos nembeliek, majd (1395.) a Marczaliak és (később) a Bátoriak birtoka. Ma Rinya-Ujlak, Nagy-Atádtól délre. – c) Poss. Vylak. (1443: Dl. 12800.) Wylak. (1403–6: Dl. 8881; 1498: Dl. 12800.) A gordovai Fancsoké volt. (1403–1536.) Ma Balaton- Ujlak, Marczalitól ény. – d) Pred. Kyswylak. (1472: Haz. okmt. I. 367.) A Csurgó melletti Nagy-Martonhoz tartozott.
Ujnép. Wynep. (1352: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 91.) Babócsa mellett északra találjuk.
Ujvárlaka. Wyuarlaka. (1446: Magy. Tört. Tár VI. 27.) Szenna és Denna után sorolják föl Kapos-Ujvár tartozékai sorában. Máskor nem emlegetik ez uradalomban.
Undos. L. Ondos alakban.
Urbánfalva. Vrbanfalwa. (1454: Dl. 14807.) Tarany és Atád vidékén feküdt.
Usuráslaka. Villa Wsuraslaka. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt s Kaposvár vidékén feküdt.
Vade(j). (Vadaj. Vadé.) Wodoy. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 469.) Poss. Albensis eeclesie prepositi Vodey vocata. (1341: Anjouk. okmt. IV. 68.) Az 1536. évi adólajstromban (Orsz. Llt. Conscr. dical. 22. 38. l.) «Wade, Eger wade». – Ma Vadé néven puszta, Gamás mellett dk.
Vál(y)us. Villa subulcorum Valuusfey. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 25.) Poss. Valus. (1314: Kismart. llt. 45. A. 3.) Terra comitis Ders filii Ders similiter Valus vocata. (U. o.) Valus. (1465: Haz. okmt. V. 276.) Poss. Kyswalyws. (1473: Kismart. llt. 45. C. 48.) Kiswalws. (1474: U. o. 45. C. 49.) A XIV. században a Szerdahelyi rokonságé. Különben Szigetvárához tartozott. – 1314-ben Derczével és Itmessel mondják határosnak.
Varacsik. Warachyk. (1497: Körmendi llt. Fam. misc. n. 26. és 1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 16. l.) Ma Vrácsik, Sárd mellett ény.
Várad. Poss. Varad. (1356: Zalam. oklt. I. 571., 1493: Dl. 20026.) Warad. (1480: Dl. 18391; 1498: Dl. 20718.) Részben Dombóhoz, részben Barcshoz tartozott. – Szigetvártól nem messze dny. találjuk.
Váralja. Waralya. (1456: Muz. llt.) Ma puszta, Patcza és Mike közt.
Várang. (Varang.) Varang. Varangh. (1193: Dl. 27; 1395: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 6. és 7 , 1397: Dl. 2870.) Poss. Warang. (1445: Körmendi llt. Alm. V. lad. 6. n. 7.) Csepel(y) és Tel(e)ki vidékén feküdt.
Váras. Poss. Waras. (1403: Dl. 9116; 1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Predium Waras. (1453: Dl. 14722.) Kapos-Ujvárhoz tartozott s Kaposvártól dél felé fekhetett. Tán a mai Tótváros értendő, Kaposvártól dk.(?)
Varaszló. a) Warazlou. (1278: Árpádk. új okmt. XII. 702.) Poss. Warazlo a «Warazlowyze» mellett. (1417: Dl. 10530. 10531.) Warazlo. (1450: Dl. 14362; 1487: Dl. 19302. 19318.) Wararazlo. (1486–7: Dl. 19205.) Ma Vrászló, Iharos-Berénytől ék. – b) Warazlo. (1449: Haz. okmt. IV. 351., Magy. Tört. Tár. VI. 40.) Sörnye és Kürtös vidékén fekhetett.
Várda. Pred. Varda. (1284: Haz. okmt. VII. 191.) Varda. (1481: Dl. 18587.) 1481-ben Sz.-Mihály tiszt. szentelt egyházát említik. Kaposvártól ény. esik.
Varjas-Kér. L. Kér a.
Várvize. (Várvizvölgye. Várviszló.) Warwyze. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1453: Dl. 14722.) Warwyzwewlge. (146: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) War Wyzlo. (1480: Dl. 18377.) Kapos-Ujvárhoz tartozott. – Kaposvártól dél felé feküdt.
Vásáros-Mer(e)nye. L. Mer(e)nye a.
Vásárosfalu. (Vásárosfalva.) Poss. Vasarusfalu. (1449: Haz. okmt. III. 268.) Poss. Vasarusfalu. (1413: Kismart. llt. 45. B. 21.) Wasarosfalw. (1470: U. o. 45. C. 46.) Szigetvár vidékén, úgy látszik Hobaly és Pata táján feküdt. E várhoz tartozott, 1470-ben mint baranyamegyei helység.
Vas(s)ad. Villa Bosad. (1378: Dl. 6553.) Villa Vasad. (1411: Dl. 9788.) Vassad. (1438: Dl. 13218; 1499: Békássy cs. llt.) Ma Vasad néven puszta, Öreg-Lak mellett északra.
Vecsenye. Wechenye. (1454: Dl. 14807; 1498: Fejésvári ker. konv. házi llt. 3. 11. 18.) Ma Ve(c)sernye puszta, Berzencze mellett dk.
Véged. Poss. Weged. (1464: Dl. 15932; 1470: Dl. 17059.) Patához tartozott ez időben.
Ve(j)se. (Vésse.) Veyse. (1331: Anjouk, okmt. II. 562.) Wese. (1477: Muz. llt., 1486: Dl. 19180; 1487: Dl. 19318.) Köznemeseké volt. – Ma Vése, Iharos-Berénytől k.-é.
Vejtih. L. Vétye alakban.
Verbolcz. L. Orbolcz alakban.
Verebély. Poss. Werebel. (1485: cs. Pogány cs. llt.) Mocsolával együtt a csébi Pogányoké volt ez időben.
Veresalma. Poss. Veseselma. (1375: Meskó cs. llt.) Weresalma. (1454: Muz. llt., 1493: Dl. 19944.) A Szerdahelyieké volt. – Ma puszta (Vörösalma), Gálosfa mellett északra.
Veresfalva. (Veresfalu.) Poss. Weresfalwa. (1486: Dl. 19123; 1506: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 36.) A Dombai családé volt; Lád vidékén feküdt. Ma Német-Ládtól keletre a vörösfai dűlő őrzi emlékét.
Verestó. Poss. Verusthow. (1396: Dl. 8141.) Werestho. (1536: Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 4. l.) A mai Tót-Ujfalu és Szent-Borbás vidékén fekhetett, a megye dk. zugában.
Veresvessző. Villa Wereswezzeu. (1343: Kismart, llt. 47. U. 3.) Poss. Wereswezzew. (1344: Körmendi llt. Alm. III. lad. 2. n. 31.) Wereswezthw. (1428: U. o. Alm. III. lad. 1. n. 31.) Pred. Werewswezzew, Wereswezzew. (1435: Dl. 12684.) Ugali majd Battyáni birtok. – A mai Város-Hidvég és Nagy-Berény vidékén feküdt.
Verjén. Veryen. (1453: Körmendi llt. Unyomiana. n. 68.) Köznemes nevéből ismerjük.
Verőfényfalva. Werefenfalwa. (1493: Dl. 20026.) Werewfenfalwa. (1506: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 36.) A Dombaiaké volt. – A mai Patosfa és Pata vidékén kereshetjük.
Vé(s)se. L. Ve(j)se alakban.
Vetahida vagy Vete(j)hida. Claustrum S. Nicolai confessoris de Wetheyhyda ordinis B. Pauli primi heremite. (1416: Orsz. llt. Act. conv. Remethen. f. 1. n. 1. Zágrábban.) Claustrum S. Nicolai confessoris de Wethehyda. (1454: Dl. 14893. V. ö. Dl. 14843.) Fratres heremite in Wethahyda. (1481: Dl. 18167; 1482: Dl. 18686.) Claustrum S. Nicolai de (prope) Wethahyda. (1493: Dl. 20128.) Sz.-Miklós tiszt. szentelt pálos kolostorral. Somogyvár közelében feküdt.
Vétye. Weytih. (1330: Anjouk. okmt. II. 479.) Vethe. (1426: Dl. 11754.) Wetheth. (1478: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany f. 21. n. 1.) Plebanus de Wetheh. (1493: Dl. 20128.) Az 1536. évi adólajstrom (Orsz. llt. Conscr. dical. 20. l.) «Weetheh» alakban, Gamás után sorolja föl, a melytől északnak kereshetjük.
Vid. Wyd. (1456: Dl. 15058; 1465: Körmendi llt. Unyomiana. 115., 1480: Dl. 18379; 1494–5: Engel, i. h. 28. és 144. l., 1500: 21. törv.-czikk.) Ma Nemes- Vid, Marczalitól dny. – Kis-nemesi családai közül már a XV. századból ismerünk némelyeket. Mint a szomszédos szakácsiak, a vidiek is királyi szakácsok voltak. 1495-ben e kir. szakácsok birtokaitól 112 frtnyi adót engedtek el. (Engel, i. m. 144. l. – V. ö. ugyanott a 28. l. is.)
Visnye. Poss. Wysnye, Kapolnas Vysnye et Daas Wysnye. (1443: Kismart. llt. 43. B. 41.) Poss. Also Wysnie. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) Kapolnas wysnye et Wysnye. (1448: Dl. 14171.) Nagwysnye et Kapolnaswysnye. (1448: Haz. okmt. III. 383.) Poss. Wysnyewelgh. (Bizonyára mindhárom Visnyét érti. 1466: U. o. V. 281.) Az 1536. évi adólajstromban «Kapolnas Wyznye» és «Uterque Wysnye». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 12. l.) Hederhely m.-városhoz tartoztak. Ma Visnye helység, Alsó-, Felső- és Kápolnás-Visnye puszták, Szigetvártól ény.
Visnyevölgy. L. Visnye helységnél.
Visonta. Villa Vysunta. (1269: Dl. 671.) Poss. Visoncha. (1389: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 19.) Nagy-Atádtól dk. esik.
Visz. Villa Wysch. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 470.) Wyz. (1348: Anjouk. okmt. V. 219., 1455: Dl. 14952; 1498: Dl. 12800.) Vyz. (1397: Dl. 2870.) A fejérvári káptalané (1229.) és a gordovai Fancsoké volt. – Karád közelében ény. találjuk.
Viszló. Poss. Somoghwyzlo. (1403: Kismart. llt. 45. A. 11.) Vyzlo. (Nemesi előnévben. 1460: Dl. 15481. V. ö. 1469: Haz. okmt. V. 297.) Somogy Vizlo. (1465: U. o. 275.) Wyzlo poss. (1470: Kismart. llt. 45. C. 46., 1473: U. o. 45. C. 48.) Az Áron és a Dombai család (rész-) birtoka volt. 1470-ben és 1473-ban Szigetvárhoz számítják, 1470-ben mint baranyamegyei falut. 1465-ben Sz.-Mihály tiszt. szentelt templomát említik. Szigetvártól ény. esik.
Vi(t)terág. Poss. Lytaragh. (1346: Anjouk. okmt. IV. 641.) Poss. Felsewlitteragh, Alsolitteragh. (1434: Pannonh. főapáts. házi llt. IV. 0.) Felsewytherag, Alsowytherag. (1489: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 31.) 1346-ban (és 1489-ben is) a Szerdahelyieké, kiknek 1434-ben a pannonhalmi konvent cserében átengedé. Ma puszta, Vidorág néven, Kis-Hárságy közelében ény.
Vitya. Villa Wicha. (1220. körül: Árpádk. új okmt. I. 167.) Terra fabrorum nostrorum (regis) de Wycha. (1261: Kismart. llt. 45. A. 1.) Wythya. (1402: U. o. 47. K. n. 11.) Felsewythya. (1436: Dl. 12655.) Wytha. (1438: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 100.) Alsowytha. (1442: Haz. okmt. III. 379.) Ma (Vitya) puszta, Somogyvártól k.-é.
Vizvölgy. Poss. Vizvelg. (1368–1447: Kismart. llt. 45. A. 17.) Wyzweg. (1482: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 84.) Wyzwelgh. (1484: U. o. lad. 5. n. 48.) Tikos és Fejéregyház (Marczali) vidékén fekhetett. 1482-ben Szenyér várához számítják; 1484-ben a Szobiaké,
Vodoj. L. Vadej (Vadaj) alakban.
Vokmérfalva. Poss. Wokmerfalwa. (1492: Szepesi kápt. llt. Scr. XII. f. 7. n. 9., 1494–9: Act. neoacqu. com. f. 1. n. 8. 12. 14.) Baranya- vagy Somogymegyében, Sellye táján feküdt valahol. 1494–9-ben Soklós várához számítják.
Vörs. (Vers.) L. Örs c) helység a.
Zabar (puszta). Pred. Zabar. (1410: Dl. 9652.) Pred. Zabaar. (1411: Dl. 9788.) Somogyvárhoz tartozott.
Zádor. Zador. (1460: Dl. 15481; 1469: Kismart. llt. 45. C. 44.) Szigetvártól dny. esik. – Ugy látszik, azonos ezzel az 1396-ban nemesi előnévben föltűnő «Zadorfalua». (Dl. 30028.)
Zala. Zala. (1347: Zichy okmt. II. 253., 1351: Kismart. llt. 32. B. 89. és 32. H. 516., 1478: Dl. 18132.) Karádtól ék. találjuk.
Zamár(d). Scamard. (1082: Hazai okmt. IV. 6.) Zamard et alia Zamard. (1229: Árpádk. új okmt. VI. 475.) Villa Zamard. (1231: Haz. okmt. I. 10.) Samard. (1234–70: Árpádk. új okmt. II. 21.) Eghazaszamard et alia Zamard. (1342: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 95.) Ville Eghazaszamar et Lywk zamar, Liczamard, Likzamard. Lyukzamar. (1390: Pannonh. főapáts. orsz. llt. XXVIII. A., Kismart. llt. 14. K. 354. és Dl. 2870.) Poss. Zamard. (1397: Körmendi llt. i. h. n. 6.) Eghazas Zamard. (1402: Dl. 8721.) Poss. Balatonmelleky Zamard. (1423: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 97.) Poss. presbiterorum chori ecclesie Albe regalis Zamard. (1434: U. o. n. 98.) 1436-ban Poss. Eghazaszamard, Zamard, Felsezamard, Lykzamard és Kyszamard. (U. o n. 99.) Lichzamard. (Nemesi névben. 1439: U. o. n. 101.) Nagzamard et alia Zamard. (1451: Haz. okmt. II. 307.) Zamard és Lykzamard. (1470: Dl. 17101.) 1436-ban, mint látjuk, öt ily nevű helységet különböztetnek meg. – A veszprémi káptalané, a fejérvári káptalané, a leveldi karthauziaké, a fejérvári kar-papoké, a Kővágó-örsi vagy Battyáni családé, s általa részben a veszprémvölgyi apáczáké, végül köznemeseké volt. – Ma Zamárdi, a megye ék. zugában, a Balaton mellett.
Zárafalva. Zarafalwa. (Nemesi előnévben. 1460: Dl. 15481.) Tán a megye dk. negyedében feküdt.
Zar(o)m. (Zaram. Zarmp.) Zarm. (1375: Meskó cs. llt., 1408: Dl. 9415; 1472: Dl. 17383; 1481: Dl. 17429.) Poss. Zarmp. (1390: Károlyi cs. oklt. I. 439.) Zarom. (1440 körül: Dl. 34983; 1478: Dl. 18132.) Zaram. (1490: Dl. 19653. és 19944.)A Szerdahelyieké volt. – Ma Zarány puszta, Kaposvár és Kapos-Füred közt, mely utóbbival 1390-ben határosnak mondják.
Zed(e)reg. (Zederig.) Poss. Zederegh. (1398: Dl. 8312.) Zederyk. (1467: Kismart. llt. 45. C. 48.) Zedrygh. (1494: Dl. 20218.) Zederygh. (1495: Dl. 20306.) Babócsához tartozott.
Zelefalva. Zelefalwa. (1460: Dl. 15614; 1465: Dl. 16175.) A Zele cs. előnevéből ismerjük. Úgy látszik, (nemcsak Zala-) hanem Somogymegyében is volt ily nevű helység. (Kaposvár és Orczi táján?)
Zerenke. L. Szerenke alakban.
Zics. Zych. (1295: Fejér, VI. 1. 364., 1337: Körmendi llt. Alm. III. lad. 2. n. 35., 1478: Dl. 18132.) Nobiles de Zych. (1351: Kismart. llt. 32. H. 516.) Az 1536. évi adólajstromban «Zychallya» és «Zych». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 34. l.) Ma Zics, Karádtól kd.
Zimány. Terra Ziman. (1268: Dl. 644.) Stregencz határjárásakor előfordul: via ad Zyman. (1381: Dl. 6813.) A mai Pogány-Sz.-Péter vidékén feküdt, Iharos-Berénytől ny.-é.
Zo(l)na. (Zsolna). Zolna. (1452: Dl. 14562; 1459: Dl. 15334.) Zona. (1489: Dl. 32404.) Láddal együtt szerepel.
Z(s)ebe-fia-laka Zebefialaka. (1376: Dl. 6372.) A zselicz-sz.-jakabi apátságé volt.
Zseberje. L. Seberje alakban.
Zselicz-Szent-Jakab. L. Szent-Jakab a.
Zsikva. Sykqua, Sykwa. (1349: Dl. 859.) Poss. Sykwa. (1399: Dl. 8456. 8467. 8470.) Az 1536. évi adólajstromban «Sythwa». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 49. l.) Ma Zsitva puszta, Nagy-Atádtól dél felé.
Zsitva. Sythwa. (1449: Haz. okmt. IV. 351., Magy. Tört. Tár. VI. 40., 1477: Dl. 17914.) Az 1536. évi adólajstromban «Sytwa». (Orsz. Llt. Conscr. dical. 43. l.) Ma Felső-Zsitfa, Marczali közelében ny.-d.
Összesen: 939 helység.
