HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Almás. Poss. Almas. (1420: Ossz Llt. NRA. fasc. 1518. n. 20. Zágrábban.) Árpatarlóval együtt említik.
Apa. Poss. Apa in Sirmia. (1357: Anjouk. okmt. VI. 264.) Buziással együtt említik.
Apácza (puszta). Pred. Apacza. (1456: Dl. 15035.) Zoval-lal együtt említik.
Apáti. Possessio … abbatis de S. Gregorio de Sirimio Apathy vocata habitatoribus destituta. (1416: Muz. llt.)
Apatovcz (puszta). Pred. Apathowcz. (1477: Dl. 34309.) A karomi kastélyhoz tartozott.
Arany. Lacus aquosa Aran. (1327: Anjouk. okmt. II. 314.) Aran. (Nemesi névben. 1337: Dl. 33585.) Terra Araan. (1339: Forgách cs. llt.) Nyékkel volt határos. Tán Zimonytól nyugoti irányban kereshetjük valahol.
Aranylábú-Bács. L. Péter-Várad(ja) város a.
Ár(o)ki. Terva Arky. (1339: Forgách cs. llt.) Arky. (1366: Dl. 33611; 1370: Dl. 33599; 1380: gr. Zay cs. llt., 1430: Orsz. Lltár. NRA. fasc. 1521. n. 26. Zágrábban; 1455: Dl. 14942.) Aroky. (1445: Dl. 33080.) Archi tricesima filialis. (1498: Corpus Juris. Articulus 34.) Köznemeseké (1366. 1370. 1436.), a Marótiaké (1445.) és a harapkói Bot(h)osoké (1455.) volt. Igen valószinű, hogy nem mindig ugyanegy hely értendő. De az 1380-ban, 1445-ben (és 1498-ban) említett Árki alatt kétségtelenül a mai Jarak rejtőzik, Mitroviczától kd., a római árok nyugoti végénél. E helység 1498-ban harminczadhely is volt, a nándor-fejérvári fő-harminczad fiókja. s meglehet, városi kiváltságokat is élvezett. (V. ö. a hasonló nevű vár a. is.)
Aszuágy. Azywagh. (1420: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1518. n. 20., Zágrábban.) Árpatarlóval együtt említik. (V. ö. a Révai cs. a. az 1520. évhez.)
Augusztanovcz. Augustanowch. (1403: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul.
Baba-gerenda. Poss. Babagerenda. (1455: Dl. 14942.) A harapkói Botos családé volt.
Bako(l)cz. Bakolch. (1361: Dl. 30679.) Bakocz. (1502: gr. Zay cs. llt. N. 61.) 1602-ben az egresi Idecskieké.
Boksafalva. Baksafalwa. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkosszombatlához (l. ott) tartozott.
Banincz. Banynch. (1403: Orsz. Lltár. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul.
Banko(l)cz. (Baakovios. Bánkfalva.) Poss. Bankouch. (1366: Dl. 33611; 1370: Dl. 33699; 1381: Dl. 33521. 33522.) Poss. Bankfalua. (1368: Haz. okmt. VII. 412.) Bankoch, Bankolch. (1422: Dl. 33555; 1425: Dl. 33556. 33557.) Bankowych, Bankouich. (1426: Dl. 33558–9.) A mai Banktivczi pusztának felel meg, Iregtől dk.
Bánya. Poss. Banya. (1477–8: Dl. 18145.) Cseröghöz tartozott.
Báránd. (Bárány.) Baran. (1380: Dl. 33519.) Baranth prope Zavam cum pertinentiis. (A Garaiaké. 1408: Fejér, X. 4. 672. Az eredetiben Barand. gr. Zay cs. llt. C. n. 5.) V. ö. Báránd várnál és a Garaiak a.
Barba. L. Barva (puszta) a.
Barics. Barich tricesima filialis. (1498: Corpus Juris. Articulus 34.) A nándor-fejérvári fő-harminczad fiókja volt. (V. ö. Barics vár a.) Meglehet, városi kiváltságokat is élvezett.
Barla. Poss. Barla. (1431: br. Révay cs. llt. Va1kó. I. 7.) Úgy látszik, a mai Rivicza és Ruma vidékén kell keresnünk.
Barva (puszta). Pred. Barwa. (1477: Dl. 34309.) A karomi kastélyhoz tartozott. Azonos lehet azzal a Borba faluval, mely 1320-ban és 1337-ben kir. ember nevében merül föl. (gr. Draskovich cs, llt. és Dl. 30007. – V. ö. még 1308: Anjouk. okmt. I. 163.)
Becsmert. Bechmen. (1403: Orsz. Lltár. NRA. fasc.. 1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul. – Ma is megtaláljuk Zimonytól nyd. felé.
Békató. Bykato. (1308: gr. Zay cs. llt. A. 3.) Köznemes nevéből ismeretes.
Bekön(y). Bykun. (1308: gr. Zay cs. llt. A. 3.) Bekun. (1330: gr. Bánffy cs. llt. R. 8.) Köznemes nevéből ismerjük.
Bel-Cserög. Poss. Belcherewgh. (1478: Dl. 18145.) Cserög szomszédságában feküdt.
Bel(l)eges. (Belegös.) 'Belegus. (1404: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1515. n. 3., Zágrábban.) Beleges. (1445: Dl. 33080; 1450:. Orsz. Llt. i. h. fasc. 1523. n. 19., Zágrábban.) A Marótiaké volt. – Ma Belegis, Zimonytól é., a Duna mellett.
Bel(l)yén. (Belyan. Belin. Bilin.) Belyan, Belian. (1308: gr. Zay cs. llt. A. 3.) Bulyen, Belyen. (1320: gr. Draskovich cs. llt., 1839: Dl. 33687.) Belyn. (1373: Dl. 6152.) Bellyen. (Hihetőleg azonos az előbbiekkel. 1410: Dl. 9661.) – 1344-ben a bylin-i főesperes a szent-ernyei káptalan egyik kanonoka. (br. Révay cs. llt. Szerém. I. 26.) Talán ekkor is ez a helység értendő.
Besenyő. Plebanus de Besseneu. (Páp. tiz.-lajstrom. 412. l.) Ma Besenovo szelo és Bessenovo monasztir, Mangyelosztól k.-ké.
Bihard. Byhard. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott.
Bisszagovcz. Bissagowch. (1403: Orsz. Lltár. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul.
Bodony. Bodony. (1455: Dl. 14942.) A harapkói Botos családé volt.
Bogdancz. Bogdanch. (1462: Dl. 30319.) Kőválóval együtt említik.
Bolgán(y). Terra Bolgaan. (1339: Forgách cs. llt.) Úgy látszik Rumától dk. felé kereshetjük valahol.
Buda. Poss. Buda circa rivulum Aran. (1337: Dl. 33585.)
Budlcso(v)cz. L. Sasincz helység a.
Budinovcz. Budinowcz. (1477: Dl. 31309.) A karomi kastély sorsában osztozott. Talán a mai Budjanovczi-nak felel meg, Rumától d.
Burk. Bwrk. (1477–8: Dl. 18145.) Cseröghöz tartozott.
Buziás. Bisseni per Albam bulgaricam venientes transnataverunt flumen Zaua in Bozias. (1072: M. Florianus, i. m. III. 78.) Campus Wuzias. (U. o. IV. 32.) Magyarbuzyas, Kyusbuzyas, Toth Buzyas. (1320: gr. Draskovich cs. llt.) Bwzias. (1357: Anjouk. okmt. VI. 264.) Az Árpádkori adatok után ítélve, Zimony vidékén kell keresnünk. Az e város tőszomszédságában fekvő mai Beiania lehet. (V. ö. Századok 1868. 109.)
Buznati. Buznathi. (1404: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1515. n. 3. Zágrábban.) Dapsai Tordas majd Maróti birtok.
Csák. Chaak. (1422: Dl. 11238. és 33555.) V. ö. a Csáki cs. a.
Csász. Chaaz. (1357: gr. Zay cs. llt. B. 4.) Poss. Chaas. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkos-szombat(j)ához tartozott; a mai Szubotistétől talán nyugoti irányban feküdt.
Cserkovcz. Cherkowch, Cherkouch. (1391: Dl. 7711.) Kir. adományul a Marótiak birtokába jut. A Száva mentén, Rumától dél felé fekhetett.
Csernel-kereki. Poss. Chernelkereky. (1339: Dl. 33587. – V. ö. 1319:
Anjouk. okmt. I. 510. a hol «terra Chernelfeldi»-ről van szó.)
Anjouk. okmt. I. 510. a hol «terra Chernelfeldi»-ről van szó.)
Csitár. Cytaar. (1339: Forgách cs. llt.) Úgy látszik Rumától dk. felé (Prhovo táján) kereshetjük.
Csobotincz. Chobothynch. (1403: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul. (V. ö. Csobincz a.)
Csobincz. Poss. Chobynch, Chobinch. (1429: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1521. n. 20. Zágrábban; 1431: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 15.) L. a Marótiaknál. (Meglehet ugyanegy Csobotincz-czal.)
Csokota. Poss. Chukuta. (1337: Dl. 9717. és Anjouk. okmt. III. 427.)
D(a)ás. Daas. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott.
Damjánd. L. Domjándi alakban.
Danilovcz. Danylowcz. (1477: Dl. 34309.) A karomi kastélyhoz tartozott.
Dapsa. (Dabisa.) Dobsa. (1313: Anjouk. okmt. I. 326.) Plebanus de Dobso, Dobsal. (Páp. tiz.-l. 175. és 412. l.) Jobagio domini regis Dabysa. (1349: Haz. okmt. VII. 447.) Poss. Dapsa. (1404: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1615. n. 3. Zágrábban; 1445: Dl. 33080.) Pred. Dapsa. (1477: Dl. 34309.) Vámhely volt; a karomi kastélyhoz tartozott. (1477.) – Úgy látszik, Ireg és Rivicza felé feküdt.
Darás. Daras. (1403: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul. – Ma Decstől délre találunk egy Drasnevű dűlőt.
Davoti. (Dauti. Dauta.) Dauti, Dauothy. (Nemesi névben és előnévben. 1319: Anjouk. okmt. I. 510., 1426: Dl. 33558–9.) Poss. Dawchy. (1331 Anjouk. okmt. II. 533.) Poss. Dawtha. (1498: Dl. 34256.) 1498-ban a nándorfejérvári udvarbíró benne a tiszttartó; tehát e várhoz tartozott.
Decsk. Dechk. (Nemesi névben. 1498: Dl. 34256.) Úgy látszik a mai Decs-nek felel meg, Zimonytól nyugatra.
Dermano(v)cz. L. Dormano(v)cz alakban.
Derzsi. (Derzsincz, Dersincz.) Dyrsy. (1296: Haz, okmt. VI. 422., 1325: Anjouk. okmt. II. 177.) Dersy. (1344: U. o. IV. 408.) Dersyncz. (1479: br. Révay cs llt. Szerém. II. 24., 1492: U. o. 17., 1519: U. o. 20.) A Révaiaké volt; Réva vidékén feküdt.
Desnekfalva. Desnekfalwa. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. lI. 8) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott.
Dimitrócz. Keethdimitroch. (1320: gr. Draskovich cs. llt.)
Diós. Dyos. (1404: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1515. n. 3. Zágrábban; 1477: Dl. 34309.) 1404-ben a Székelyiek birtokából a Marótiak kezére ment át; 1477-ben a magbanszakadt Marótiak birtokával, a karomi kastélylyal járt együtt. 1404-ben a Zimony vidéki Dobanovcz és Szurcsin közt sorolják fel; 1477-ben pedig Magyar-Olasz mellett. Ezért aligha egy helység értendő. Az 1477. évben felmerülő Dióshoz ezenkívül még megjegyezzük, hogy a Mitroviczától keletre elterülő mai Mangyeloszka bara közelében, Sasinczitól é. (Sasincz-ot 1477-ben Dióssal együtt sorolják föl) ma is találunk egy Oracsko polje nevű mezőt. (V. ö. Gyós helység a.)
Dobola (puszta). Pred. Dobola. (1456: Dl. 15035.) Zoval-lal együtt merül föl.
Dobony. (Dobanovcz.) Dobanowch. (1404: Orsz. Llt. NRA. fasc. 151b. n. 3. Zágrábban.) Dobon. (1430: U. o. f. 1526. n. 26. Zágrábban.) Fele részben Székelyi majd Maróti birtok. – Ma Dobanovczi, Zimonytól ny. Hihetőleg e helységnek felel meg az e megyei nemes nevében 1316-ban fölmerülő Dubun is. (Dl. 33569.)
Dobra(va). (Dubra.) Dobra. (1308: gr. Zay cs. llt. A. 3.) Dubra. (1329: Dl. 2528.) Dobraua. (1391: Dl. 7711.) 1308-ban és 1329-ben köznemes nevében fordul elő; 1391-ben kir. adományul a Marótiak birtokába jut. – A Száva mentén, Rumától d. fekhetett.
Dombó. Abbas de Dombo, Dumbo. (1237: Árpádk. uj okmt. VII. 29. és Mon. Vatic. I. 2. 335.) Plebanus Omnium Sanctorum de Dombo. (Páp. tiz.-lajstrom. 413. l.) Abbas monasterii S. Georgii de Dombo Colocensis diocesis. (U. o. 176. l., 1390: Mon. Vatic. I. 3. 72. l.) Monasterium de Dombo. (1400 körül: Pannonh. főapáts. házi llt., a nagy fiókban.) Abbacia monasterii S. Georgii de Dumbo. (1406: Dl. 9224.) Abbas de Dombo-Pétervárad szomszédosa (1416: Fejér. X. 8, 565., 1439: Dl. 13445.) Sz.-György tiszt. szentelt benczés apátsággal és Minden-Szentek templomával. – A XVI. századi térképek Kamancztól nyugotra helyezik, a Duna partjára. E vidéken, a Beocsintól kelet felé szomszédos völgyben ma a Dumbova patak foly, fölötte pedig a hasonló nevű hegy emelkedik. Itten tájon feküdt tehát. (1702-ben: «Dumbovo desertus». Smičiklas, i. m. 296. 299. l. – V. ö. Dombó várnál.)
Domjándi. Damyand. (1308: gr. Zay cs. llt. A. 3.) Domyandi. (1403: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) 1403-ban a Marótiak kapták kir. adományul; 1308-ban pedig köznemes nevében említik.
Dopsa. L. Dapsa alakban.
Dormano(v)cz. (Dormajovcz. Dormiolcz.) Poss. Dormyolch in poss. Jakody. (1346: br. Révay cs. llt. Szerém. I. 29.) Poss. Dormanoch al. nom. Wyfalw. (1366: Dl. 31611.) Dormayouch. (1370: Dl. 33599.) Dermanoch. (1422: Dl. 33555.) Palaticsoval, Jako(l)dival sat. együtt említik.
Dragutfalva. Draguthfalwa. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott.
Dubovcz. Dwbowcz. (1479: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 24.) A Révaiaké volt.
Ellős-ülése. Poss. Elleusylysse. (1329: Pesty, Krassóm. tört. III. 201.)
Ellyeso(v)cz. Illyesouch. (1417: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 4.) Ellyesowcz. (1479: U. o. II. 24., 1519: U. o. 20.) Révához tartozott.
Endréd. Endred. (1498: Dl. 34256.) Kir. ember (Decski László) előnevében fordul elő s úgy látszik e megyében feküdt.
Faczianovcz. Faczyanowcz. (1403: Dl. 12821.) Faczyanocz. (1455: Dl. 14942.) 1403-ban a szántai Morháti, 1455-ben a harapkói Botos család birtokában említenek ily nevű falut.
Falkos-szombat(j)a. (Falkas-szombatja.) Falkuszombata. (1329: Dl. 2528.) Falkaszombata. (1385: Dl. 7137.) Falkassombathya, Falkaszumbathya. (1403: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 40. Zágrábban.; 1420: U. o. f. 1518. n. 20.) Falkuszombathya. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Vásáros hely volt, szombat-napi hetivásárairól vette nevét is. Földesurai, legalább 1420-ig a Falkos-szombatiak. 1416-ban a következő helységek (possessiones) járnak vele, u. m. Mihalyócz, Petincz máskép Porpoládfalva, Dragutfalva, Desnekfalva, Torbacsil, Sz.-György, Radmilfalva, Hagymás, Illyesev(l)cz, Ujfalu, Iharos, Somogy, Kövesd, Herkolcz, Milesenicz (Milesenics), Us(zjkócz, Jaksincz, Vitolcz, Sztakarócz, Kerek-vért, Vajkolcz, Gerdevcz, D(a)ás, a két Gégény, Tiharócz, Bihard, Baksafalva, Lyukas, Vajka, Patka és Csász. – E helységek nagy részét azonban ma már hasztalan keressük részletes térképeken is. Szerencsére néhány mégis fönnmaradt, ugy hogy magának az uradalomnak fekvését, legalább nagyjából, meghatározhatjuk. Kétségtelennek látszik, hogy a hajdani Falkos-szombatja alatt a mai Szubotiste értendő, Rumától kissé távolabb dk. felé; Mihalyócz alatt a mai Mihaljevczi, az előbbinek szomszédságában keletre, Petince alatt a mai Pecsinczi, Szubotiste mellett északra; Vajka alatt pedig a mai Vajka, Pecsinczitői nem messze k.-é. Végül nem lehetetlen, hogy a hajdani Dragutfalva a mai Dragutinacz pusztának felel meg, Indjijától nyugot felé. Bizonyára emez ismert pontok környékén s az általok bezárt területen kell keresnünk a többi, eltűnt helységeket is.
Farkadál. Farkadaal. (1403: Orsz. Llt. NRA fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományúl. – Tárnok vidékén fekhetett.
Fejér-Remete. L. Remete a.
Fénber(e)k. (Főberek.) L. Palaticso néven.
Fork. (Fark?) Villa Fark. (1346: Anjouk okmt. IV. 649.) Jakodi-val volt határos.
Garafalva. Poss. Garafalva. – 141-ben merül föl Szalánkemén vár és város (l. ott) társaságában.
Gardano(v)cz. Gardanowch. (1404: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1515. n. 3. Zágrábban.) Gerdanocz. (1498: Dl. 34256.) 1404-ben a dapsai Tordas-ok után maradt Maróti birtok; 1498-ban a Jaksicsok és Gerébek viszálykodása alkalmával merül föl.
Gégény. Poss. Gegen et altera Gegen. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. 11. 8.) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott.
Gerbincz. Poss. Gerbynch. (1502: Dl. 21135.) Szalánkemén városhoz tartozott.
Gerdano(v)cz. L. Gardanovcz a.
Gerdevcz. Gerdevch. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkosszombatjához (l. ott) tartozott.
Gerecz. Gerech. (1334: Anjouk. okmt. III. 79.) A kalocsai érsekség birtokába jutott ekkor. A hasonló nevű bácsmegyei helységtől meg kell különböztetnünk.
G(y)img(y)inovcz. Poss. Gymgynouch. (1402: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 27., Zágrábban.) L. a Marótiaknál.
Goganovcz. Poss. Goganouch. (1402: Orsz. Llt. NRA. fest. 1514. n. 27. Zágrábban.) L. a Marótiaknál.
Goldovcz. Goldowcz. (1404: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1515. n. 3. Zágrábban.) Dapsai Tordas majd Maróti birtok.
Gomol. (Gomal.) Gomol. (1353: gr. Zay cs. llt. B. 7.) Gomoul. (1361: U o. B. 14.) Gamal. (1380: U. o. B. 34.) Ma Gomolova puszta, Jarattól d., a Duna partján. – Hihetőleg azonos ezzel az 1445-ben említett «Gomolyo» (Dl. 33080.) is, mely a Marótiaké volt.
Gomolyó. L. Gomol a.
Grabovcz. a) Grabowch, Grabouch. (1391: Dl. 7711.) – b) Grabowch. (1404: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1515. n. 3. Zágrábban.) Mindkettő Maróti-birtok. (Hihetőleg nem egy helység értendő.) Az 1391-ben említett Grabovcz – ugy látszik – a mai Grabovczi-nak felel meg, a Száva közelében, Rumától d.
Gumma. Guma. (Köznemes nevében. 1370: Dl. 33599.) Gwmma. (1477: Dl. 34309.) 1477-ben a karomi kastélyhoz tartozott. – Kétségkívül a mai Gumna nevű hegy őrzi emlékét, Maradik közelében dél felé. (Karlovicztól d. – V. ö. 1254: Haz. okmt. VI. 81.)
Gyós. Poss. Gyos. (1368: Dl. 5681.) A szent-irénei káptalané volt s ugy látszik Mitroviczától keletre, Jarak vidékén feküdt. (V. ö. Diós helység a.) Gyugyes. Gyugyes. (1417: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 96. f. 3. n. 2.) A Kátyiaké volt.
Gyurgyovcz. Gywrgyowch. Gyurgyouch. (1391: Dl. 7711.) Kir. adományul a Marótiak birtokába jut. – A Száva mentén, Rumától d. fekhetett. (Tán a Grabovczi és Bresztacs közt elterülő mai Gjurgjevacka-njiva-nak felel meg.)
Háb. Haab utraque. (1445: Dl. 33080.) Haab. (1477: Dl. 34809.) A karomi kastélyhoz tartozott.
Hagymás. Hagmas. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkosszombatjához (l. ott) tartozott.
Nangony. (Hangod.) Ecclesia B. Jacobi de Hangun. (1361: Dl. 5084.) Hangun. (Nemesi névben. 1370: gr. Zay cs. llt. B. 80. pp.) Hangon. (Nemesi előnévben. 1414: Muz. llt., 1439: Dl. 13445.) Poss. Hangod. (1506: Veszprémi kápt. orsz. llt. A. 57.) Valahol a Fruska-Gora keleti végénél feküdt. (V. ö. a Torma cs. a.)
Hárságy. Hasagh. (1404: Orsz. Llt. NRA. fart. 1515. n. 3. Zágrábban.) Dapsai Tordas majd Maróti birtok.
Hatano(l)cz. (Hatanovcz.) L. Hetenolcz alakban.
Hegyovcz. Hegyowch, Hegouch. (1391: Dl. 7711.) Hegyowcz. (1445: Dl. 33080.) 1391-ben kir. adományul a Marótiak birtokába jutott. – Grabovczi táján fekhetett. (Rumától d.)
Herkolcz. Herkolch. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkosszombatjához (l. ott) tartozott.)
Hetenolcz. (Hetenovcz. Hetóny. Hetnevcz.) Villa Heten de Syrmia. (1237: Haz. okmt. VI. 35. és Árpádk. uj okmt. VII. 49.) Poss. Hethen in comitatu Symiriensi. (1317: Anjouk. okmt. I. 439.) Hetenouch. (1370: Dl. 33599.) Poss. Hetenolch. (1373: Dl. 6152.) Hethnewch. (1410: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 1.) Hathanolch. (1414: Muz. llt.) Ugy látszik a XIV. századi Hetény ugyanegy a XV. századi Hetenolcz-czal vagy Hatanolcz-czal. (V. ö. a Hatanolczi cs. a.)
Hodos. Hoodus. (Köznemes nevében. 1308: gr. Zay cs. llt. A.3.) Plebanus S. Michaelis de Hodus, Udus. (Páp. tiz.-lajstrom. 176. és 412:) Poss.Hodos. (1445: Dl. 33080; 1449: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1523. n. 15. Zágrábban.) Pred. Hodos. (1477: Dl. 34309.) A karomi kastélyhoz tartozott. (1477.) Szurdok táján feküdt, s így a mai Odusevacz pusztának felel meg, Szlankámentől dk. felé, egyenesen Szurdoknak menve a Duna partján.
Hodros. Hodros. (1477: Dl. 34309.) A karomi kastély sorsában osztozott; de azért ugy látszik inkább a mai Sasinczi (Mitroviczától keletre) vidékén kereshetjük.
Hodrovcz. L. Szirocz helység a.
Hopok(i). Hupuki. (Nemesi névben. 1344: Anjouk. okmt. IV. 448.) Révával együtt szerepel, s ugy látszik e megyében feküdt. A mai Rivicza mellett é. felé ma is találunk Hopovo nevű pusztákat.
Horostyán. Horostyan. (1320: gr. Draskovich cs. llt.)
Hurdovcz. Hwrdowcz. (1477: Dl. 34309.) A karomi kastély sorsában osztozott; de azért ugy látszik, inkább a mai Sasinczi (Mitroviczától keletre.) vidékén kereshetjük.
Idekcs. Idekch. (1403: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul.
Iharos. Iharus. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott.
Illyesev(l)cz. Illyesewlch. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott.
Illyesovcz. L. Ellyesovcz alakban.
India. Poss. Indya. (1455–67: Muz. llt.) A lekcsei Sulyok családé volt. – Ma Indjija (Ingyija), Kaslovicztól dk.
Ireg. L. a hasonló nevű várnál.
Jadva. Poss, Jadwa. (1455–1467: Muz. llt.) Indiával együtt merül föl, mint a lekcsei Sulyok cs. birtoka.
Jákó. (Jakó.) Jako. (1404: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1515. n. 3. Zágrábban.) Székelyi majd Maróti birtok. – Ma Jakovo, Zimonytól dny.
Jako(l)di. (Jakobi. Jákód.) Jakody. (1346: Anjouk. okmt. IV. 649., 1370: Dl. 33599.) Jakoud. (1366: Dl. 33611.) Jakodi. (1370: Dl. 5877.) Jakobi. (1422: Dl. 33555.) Jakoldi, Jakoldy. (1425: Dl. 33556–7.)
Jaksincz. (Jeksincz.) Jaksynch. (1280: gr. Bánffy cs. llt. R. 10.) Jexsinch. (1297: Haz. okmt. VII. 267.) Jexynch. (1302: Pesty Frigyes gyűjt.) Jaxynth. (1385: Dl. 7137.) Jaksinch. (Köznemes nevében. 1414: Muz. llt.)
Jaksincz. Jaksynch. (1416: Br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkosszombatjához (l. ott) tartozott.
Jezenik. (Jezenek.) Poss. tam in comitatu Syrimiensi quam ultra fluvium Zaua in Jezenyk. (1379: Dl. 33619.) Poss. Jezenek ultra fluvium Zaue in comitatu Syrimiensi. (1382: Dl. 33761.)
Jugye. Jugye. (1414: Muz. llt.) Szerémmegyei kir. ember nevéből ismeretes.
Kajánló. (Kojánló.) L. Székölytelek a.
Kána(?). Kana. (1339: gr. Forgách cs. llt.) Úgy látszik Rumától dk. felé (Prhovo táján) kereshetjük.
Karlovcz. Karlouch. (1419: gr. Festetich cs. llt. Keszthelyen, f. 82. n. 11.) Karlowcz. (1445: Dl. 33080.) Az 1445. évi Karlovcz a Marótiaké volt. Szurdokkal és Belegessel együtt említik s így a mai Karloviczi (novi) helységnek felelhet meg, Szurdok és Belegis mellett, Karlovicz várostól dk.
Káta. Kata, Katha. (1280: Haz. okmt. VIII. 208., 1291: br. Bánffy cs. llt. R. 10.) Kocsával azonos?
Káty. (Káli.) Kathy. (1477: Dl. 34309.) A karomi kastélyhoz tartozott. 1417-ben Bácsmegyéhez számítanak egy ily (Kaathy) nevű falut, részben a Karoni (vagy Karomi cs.) birtokát. (Galgóczi llt. lad. 96. f. 3. n. 2.) E helység a mai Kács- nak felelhet meg Bács-Bodrogmegyében, Péterváradtól keletre. A pápai tiz.-lajstrom, a bácsi főesperességben, «Chacz» néven sorolja föl. (177. l.) A szerémmegyei falu tán ezzel szemközt feküdt.
Kecsmén. Villa Kechmen. (1320: gr. Draskovich cs. llt.) Buziás, Székölytelek sat. határosa gyanánt merül föl.
Kékes. (Kékös.) Poss. Kekus. (1366: Dl. 33611.) Kekws. (1370: Dl 33599.) Poss. Kekes. (1381: Dl. 33521–2; 1425: Dl. 33556–7; 1426: Dl. 33558–9.) Palaticso-val együtt szerepel.
Kéménd. (Kemend. Keménd.) Kemend. (1403: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul. – Tárnok vidékén fekhetett.
Kenéz. Kenez. (1308: gr. Zay cs. llt. A. 3.) Köznemes nevéből ismeretes.
Kerek. (Kerék.) Kerék. (1404: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1515. n. 3. Zágrábban.) Dapsai Tordas majd Maróti birtok.
Kereked. Kereked. (Kir. ember nevében. 1426: Dl. 33558–9.)
Kerek-vért. Kerekuerth. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8. Falkosszombatjához (l. ott) tartozott.
Keresztur. Kerezwr. (1339: gr. Forgách cs. llt.) Kereztur. Kerezthwr. (1417: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 4., 1451: U. o. II. 16., 1479: U. o. 24., 1511: U. o. 17.) Predium Kerezthwr. (1519: U. o. II. 20.) Révához tartozott; úgy látszik Rumától k.-dk. felé fekhetett.
Keresztur (puszta). Pred. Kerezthwr. (1477–8: Dl. 18145.) Cseröghöz tartozott. – 1308-ban (Sancta Crux) köznemes nevében is fölmerül egy ily nevű helység. (gr. Zay cs. llt. A. 3.)
Kis-Buziás. L. Buziás a.
Kisfalud. Poss. Kisfaludh. (1418: Muz. llt.) Poss. Kysfalud. (1462: Dl. 30319.) Kőváluval együtt említik.
Kocsa. (Kota? Kata.) Katha. (1280: Haz. okmt. VI. 266., 1297: U. o. VII. 267.) Cocha. (1302: Pesty Frigyes gyűjt.)
Komlós. Kumlos. (1417: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 96. f. 3. n. 2.) Komlos. (1477: Dl. 34309.) Részben a karomi kastélyhoz tartozott. (V. ö. 1237: Árpádk. új okmt. VII. 28. Villa Comoleus.)
Kotyás. «…Item in Syrmia in Kotias». (1237: Haz, okmt. VII. 24. l.)
Ko(v)aosócz. Koachoch. (1320: gr. Draskovich cs. llt.)
Kovasztin. Kouastyn. (1414: Muz. llt.) Szerémmegyei kir. ember nevéből ismerjük.
Kölpény. (Kelgény.) Kulpwn. (1451: Bárány Torontálm. E. okl.) Keulpen. (1476: Tört. Társ. letét.) Kelpen. (1497: Dl. 20598.) Kelpen tricesima filialis. (1498: Corpus Juris. Articulus 34.) A nándor-fejérvári fő-harminczad fiókja volt. – Állandóan a rácz despoták kezén találjuk. 1497-ben György és János «despoti Rascie», mint valami egyszerű magyar nemesek, a Kelpényi vezetéknevet használják. 1451-ben azonban a Hunyadié. – Ma Kupinovo, Zimonytól dny. (L. a hasonló nevű várnál is.)
Kőválu. (Kőváló.) Terra Kvwalu. (1274: Árpádk. új okmt. XII. 96.) Poss. Kwalov és «de Kwalov» család. (1337: Dl. 30007.) Poss. Kwvalo. (1414: Muz. llt.) Kwalo. (1415: Dl. 30771.) Kwalw. (1418: Muz. llt.) Kwualo. (1419: Dl. 30775.) Kwalw. (1432: Muz. llt.) Kewalo. (1462: Dl. 30319.) Tán megfelel a (Rumától d.-dk. fekvő) Bresztacs melletti (keletre) mai Kuvalo pusztának; bár 1414-ben és 1415-ben a Dunát (és Holt-Dunát) is emlegetik vele együtt, mely pedig nem épen közel foly Bresztacshoz, nyugot felé. Különben Kuvalova bara nevű helyet még odább keletre, Simanovczi mellett is találunk.
Kövesd. Kewesd. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott.
Kucsita. Kuchyta. (Nemes ember nevében. 1326: Dl. 33576; 1353: gr. Zay cs. llt. B. 7., 1381: Dl. 33522; 1385: Dl. 7137.) Poss. Kuchyta. (1368: Dl. 5681.) A római csatorna nyugoti végénél kereshetjük.
Labodaj. Laboday. (Köznemes nevében. 1370: Dl. 33599.)
Lado(v)cz. Poss. Lodoch in Sirimio. (1354–8: Dl. 17635.) Ladoch. (1339: Dl. 33587; 1393: Dl. 3.3528–9.) Ladowch. (1402: Dl. 33534.)
Lak. Poss. Loc in provincia Syrimiensi. (1313: Anjouk. okmt. I. 326.) Lak – szerémmegyei kir. ember nevében. (1414: Muz. llt.) Dapsa vagy Dopsa mellett feküdt.
Ledegér. Ledeger. (1415: br. Révay cs. llt. Szerém II. 5.) Kir. ember nevéből ismerjük. – Úgy látszik Szerém- (és nem Bács-) megyében feküdt.
Lele. Lele. (1381: Dl. 33522.) Kir. ember nevéből ismerjük.
Liget. Poss. Ligeth. (1368: Dl. 6681.) A kalocsai érseké volt; a mai Leget pusztával lehet azonos, Mitroviczától dk.
Lipo(l)cz. (Lipovcz.) Lypouch. (1361: Dl. 30679.) Lypolch. (Köznemes nevében és előnevében. 1443: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 44., Zágrábban; 1414. 1420: Muz. llt.) Lypowch. (Hasonlókép. 1430: Orsz. Llt. NRA fasc. 1521. n. 26. Zágrábban.) Poss. Lypocz. (1502: gr. Zay cs. llt. N. 61.) Predium Lypoch. (1506: Veszpr. kápt. orsz. llt. A. 57. és 58.) Ma Karlovicz mellett dk. találunk egy Lipovacz nevű patakot; kétségtelenül e tájon feküdt.
Lisva. Lysva. (1339: Forgách cs. llt. – V. ö. Dl. 9717.) Tán Rumától dk. kereshetjük.
Lisvincz. (Lisovcz.) L. Lovsincz alakban.
Liszótelek. Poss. Lizouthelek. (1373: Dl. 6152.)
Liváda. Poss. Lywada. (1502: Dl. 21135.) Szalánkemén városhoz tartozott.
Lovsincz. Lowsynch. (1443: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban). A Marótiak kapják kir. adományúl. Azonos lehet ezzel az 1339-ben fölmerülő «Lysuinch, Lysouch». (Forgách cs. llt. V. ö. Dl. 9717.)
Lyukas. Lyukas. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém lI. 8.) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott.
L(y)üki. (Lyukó. Lukó.) Poss. Lywky. (1420: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1518. n. 20., Zágrábban.) Poss. Lywko. (1498: Dl. 34256.) Árpatarlóval együtt emlegetik. – Kétségkívül a mai Ljukovo nevű pusztának felel meg, India mellett nyd. és ény.
Macskaló. Machkalo. (1403: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul. – Ma puszta, Petrovcsics mellett d. (Zimonytól dny.)
Magyar-Buziás. L. Buziás a.
Magyar-Olasz. (Magyer-Olasz.) L. Nagy-Olasz(i) városnál.
Malatincz. Malathinch, Malathynch. (1404: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1515. n. 3. Zágrábban., 1430: U. o. fasc. 1521. n. 26. Zágrábban.) Székelyi majd Maróti birtok. – 1385-ben ily előnevű (de Malatynch) nemes ember szerepel, mint a macsói bán e megyei embere. (Dl. 7137.)
Maradék. Poss. Maradek. (1498: Dl. 34256.) Ma Maradik, Iregtől keletre.
Marján-Olasz. L. Nagy-Olasz(i) városnál.
Mihalovcz. Myhalowch, Myhalouch. (1391: Dl. 7711.) Kir. adományul a Marótiak birtokába jut. – Grabovcz-czal együtt említik s igy hihetőleg a a mai Mihaljevacska bara nevű pusztának felel meg, Grabovczi mellett ny.
Mihalyo(v)cz. Myhalyuch. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkosszombatjához (l. ott) tartozott. – Ma Mihaljevczi, Rumtól kissé távolabb dk. felé.
Mikincz. Mykynch. (1403: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul.
Mikola. Poss. Mykola. (1327: Dl. 9717. és Anjouk. okmt. III. 427.)
Milesenicz. (Milesenics.) Mylesenich. (1416: Br. Révay cs. llt. Szerém.
II. 8.) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott.
II. 8.) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott.
Mit(v)arcz. Poss. Mythorcz. (1498: Dl. 34256.) Ruma, Ireg és India vidékén fekhetett.
Mohol. (Mocsol?) Mochol. (1308: gr. Zay cs. llt. A. 3.) Köznemes nevéből ismeretes.
Morján-Olasz. L. Nagy-Olasz(i) városnál.
Mortovcz. Mortouch. (1334: Anjouk. okmt. III. 79.) A kalocsai érsekség birtokába jutott ekkor.
Nadicsa. (Nadajcsa.) Poss. Nadica – ugy látszik Szerémmegyében. (1329: Anjouk. okmt. II. 406.) Tán e helységnek felel meg az 1259-ben fölmerült «villa Na(y)daycha», mely mint szőlőtermő hely, e tájon, a Fruska Gura északi lejtőjérn fekhetett. (Árpádk. uj okmt. VII. 519. V. ö. 1259: Haz. okmt. VI. ,99.)
Nádastó. Poss. Nadastho. (1477–8: Dl. 18145.) Cseröghöz tartozott.
Nándor. Poss. Nandor. (1417: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 96. f. 3. n. 2.) A Kát(y)iaké volt.
Naszvad. Nazuad: (1361: gr. Zay Cs. llt. B. 14.) Szerémmegyei kir. ember nevéből ismerjük
Nyárád. Narad in Syrmia. (1247: Árpádk. uj okmt. VII. 220. 244.) Narat. (Páp. tiz.-lajstrom. 412. l.) A Csanád nemzetségé 1247-ben. – Meglehet a mai Neradin, Ireg közelében k.-é
Nyék. Poss. Nyek. (1327: Anjouk. okmt. II. 286. és 314. V. ö. 1339: Forgách cs. llt.) Nieek. (1337: Dl. 33585; 1390: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1512. n. 19.) 1327-ben kőtemplommal Sz.-Péter tiszteletére. – Arany vidékén (melynek fekvését azonban szintén nem ismerjük) feküdt.
Olczár. Poss. Olczar. 1441-ben merül föl, Szalánkemén várral és várossal (l. ott) együtt.
Orehovcz. Orehowch, Orehouch. (1391: Dl. 7711.) Kir. adományul a Marótiak birtokába jut. – A Száva mentén, Rumától d. fekhetett.
Oszián (puszta). Pred. Ozyan. (1498: Dl. 34256.) Árpataróval együtt említik.
Ősi. Ewsy, Eusy. (1280: Haz: okmt. VIII. 208., 1291: gr. Bánffy cs. llt.)
Pacse(j). Pachee. (1404: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1515. n. 3. Zágrábban.) Dapsai Tordas, majd Maróti birtok.
Páké. Pake. (1417: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 96. f. 3. n. 2. Pesty más. után.) A Kát(y)iaké volt.
P(a)laticso. Poss. Fenberek. (1366: Dl. 33611.) Poss. Fenberk al. nom. Palaticho.) 1381: Dl. 33521–2.) Poss. Palathycho. (1425: Dl. 33556–7.) Fewberk (Fewber) al. nom. Platicho. (1426: Dl. 33558–9.) Ma Platicsevo, Rumától d., a Száva közelében.
Papi. Popi. (1308: gr. Zay cs. llt. A. 3.) Köznemes nevéből ismeretes.
Patka. Pathka. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott. – Tán a mai Vajka táján feküdt.
Patkándi. L. Patkanincz a.
Patkanincz. Pathkanynch. (1443: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul. Azonos lehet ezzel az 1339-ben fölmerülő «Patkandy» vagy «Pathkandi». (Forgách cs. llt., Dl. 9717.)
Patrako(v)cz. (Putrakovcz.) Putrakouch. (Szerémm. kir. ember nevében. 1353: gr. Zay cs. llt. B. 7.) Nobiles de Patrakocz. (1430: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 14.) Patrakouch. (1431: U. o. Valkó. I. 7.) Pwthrakowcz. (1520: U. o. Szerém. II. 22.) Ugy látszik valahol (a régi) Réva vidékén feküdt, talán a mai Ruma felé.
Perholcz. Perholch. (1403: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul. – Tán a mai Prhovo, Zimonytól ny. é. (= Az 1326. évi «Purho», s az 1339. évi «Porhow, Porho, Purhow»? Forgách cs. llt. V. ö. Dl. 33576. és 9717.)
Perho(v). L. Perholcz a.
Petend. Poss. Petend. (1329: Pesty. Krassóm. tört. III. 201., 1361: Dl. 30679.)
Peterd. Poss. Petherd. (1502: gr. Zay cs. llt. N. 61.) Az egresi Idecskieké volt.
Petincz. Petynch al. nom. Porpoladfolua. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott. – Ma Pecsinczi, Rumától dk.
Petőcz. Poss. Pethwcz. (1498: Dl. 34256.) Maradékkal együtt említik. Tán a mai Putinczi-nak felel meg, Ruma közelében kd.
Petricz. Petrich. Petrych. (1280: Haz. okmt. VI. 266., 1297: U. o. VII. 167., 1302: Pesty Frigyes gyűjt.)
Petro(v)cz. a) Petroch. (1353: gr. Zay cs. llt. B. 7.) Petrouch. (1361: U. o. B. 14., 1380: U. o. B. 34.) A mai Jarak és Hertkovczi vidékén feküdt. a Száva mentén. – b) Petrowch. (1404. Orsz. Llt. NRA. fasc. 1515. n. 3. Zágrábban, 1429: U. o. fasc. 1521. n. 26. Zágrábban.) Székelyi, majd Maróti birtok. – Tán a mai Petrovcsics értendti, Zimonytól nyd. (Azonosnak látszik ezzel az 1339. évben fölmerülő «Petroh». Forgács cs. llt., Fejérnél Petruch, de hibásan. Cod. Dipl. VIII. 4. 380–2. l.)
Pipleskovcz. Poss. Pypleskouch. (1380: gr. Zay cs. llt. B. 34.) A mai Jarak vidékén feküdt, a római csatorna nyugoti végénél.
Pirvincz. Pyruinch. (1339: Forgách cs. llt.) Tán Zimonytól nyugot felé kereshetjük.
Pisincz. (Pisinicz.) Pysinch. Pysinich. (1339: gr: Forgách cs. llt. V. ö. Dl. 9717.)
Porhó. (Purho.) L. Perholcz a.
Porpoládfalva. L. Petincz helység a.
Pridvorleza. Pryduoricha. (1419: gr. Festetich cs. llt. f. 82. n. 11.) Karlovczczal együtt említik.
Putrakovcz. L. Patrakovcz néven.
Radmilfalva. Radmylfalwa. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott.
Radnosovcz. Radnosowch. (1403: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul.
Remete. Poss. Feyerremethe et Remethe. (1445: Dl. 33080.) Remethe. (Nemesi előnévben. 1498: Dl. 34256.) 1446-ben mindkét helység a Marótiaké volt. – Ma Remete nevű pusztát találunk Satrinczi mellett é. és Grgeteg közelében (Karlovicztól d.), s egy Remeta nevű falut Rumától ny.-é. (Úgy látszik, az előbbi értendő.)
Réva. (Riva.) Terra Reva, Ryua. (1254: Árpádk. új okmt. VII. 374. és Haz. okmt. VI. 81.) Poss. Rywa. (1296: Haz. okmt. VI. 421.) Poss. Ryua. (1314: Anjouk. okmt. I. 361., 1314: U. o. 353., 1344: U. o. IV. 408., 1349: Haz. okmt. VII. 407.) Rewa. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém II. 5. és 6., 1430: U. o. 14., 1479: U. o. 24., 1511: U. o. 18., 1620: U. o. 22.) Reua. (1417: U. o. II. 4.) Rewa, aliter Rywa. (1519: U. o. 20.) A mai Rivicza-nak felel meg, Ireg mellett ny. (V. ö, a Révai cs. a.)
Roglincz. Roglinch. (1404: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1516. n. 3. Zágrábban.) Dapsai Tordas majd Maróti birtok.
Rugas. Poss. Rwgas. (1602: gr. Zay cs. llt. N. 61.) Az egresi Idecskieké volt.
Salamon. Terra Solomun. (1276: Haz. okmt. VI. 221.) Poss. Salamun. (1278: U. o. 234.) Réva vidékén feküdt? .
Sályi. (Saulincz.) Poss. Sauli – úgy látszik Szerémmegyében. (1329: Anjouk. okmt. II. 406.) Saly – Szerémmegyében. (1451: br. Révay cs. llt. Szerém. II, 16.; 1479: U. o. 24., 1511: U. o. 18.) Sawlyncz. (1519: U. o. 20.) A Révaiaké (is) volt; Réva vidékén feküdt.
Sasincz. Bwdychocz al. nom. Sasyncz. (1477: Dl. 34309.) A karomi kastély sorsáhan osztozott. – Ma Rumától dny. találunk egy Sasinczi nevű helységet. Hihetőleg ez értendő, mert Magyar-Olaszszal együtt említik, mely pedig másutt, mint e vidéken, nem fekhetett.
Silo (puszta). Pred. Sylo. (1456: Dl. 15035.) Zoval-lal együtt merül föl.
Simonolcz. Symonolch. (1385: Dl. 7137.) A macsói bán szerémmegyei egyik emberének nevéből ismerjük. – A mai Simanovczinak látszik megfelelni, Zimonytól nyugatra.
S(i)ol. Plebanus de Sul, Sol. (Páp. tiz.-l. 176. 412.) Poss. Syol et alia Syol. (1339: Forgách cs. llt.)
Siucz. (Sivecz, puszta.) Pred. Sywcz. (1477: Dl. 34309.) A karomi kastélyhoz tartozott. Úgy látszik ugyanegy az 1404. évben fölmerülő «Usevcz»-czel.
Solt. Terra Solt. (1231: Árpádé. új okmt. XI. 221.) Solch. (1280. 1297: Haz. okmt. VI. 266., VII. 267., 1302: Pesty Frigyes gyűjt., 1330: gr. Bánffy cs. llt. R. 8.) 1231-ben Sz.-Lőrincz tiszt. szentelt templommal.
Somogy. Somogh. (1416: Br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott.
Somos. Poss. Sumus circa rivulum Aran. (1337: Dl. 33585:) Terra Sumus. (1339: Forgách cs. llt.) Nyék vidékén kereshetjük ezt is. 1502-ben az egresi Idecskiek birtokában merül föl ily nevű (Somos) falu. (Gr. Zay cs. llt. N. 61.) Tán azonos a föntebbivel.
Stepanovcz. Stepanowch, Stepanouch. (1391: Dl. 7711.) Kir. adományul a Marótiak birtokába jut. – A Száva mentén, Grabovczi táján fekhetett. (Rumától d.)
Susi. Poss. Swsy. (1280: Haz. okmt. VI. 266., 1297: U. o. VII. 267.) Susi. (1302: Pesty Frigyes gyűjt.)
Szapul. Villa Sapul. (1308: Anjouk. okmt. I. 165.) Tán Szerém-, tán – a mi kevésbbé valószínű – Valkómegyében feküdt.
Szaszo(r)cz. (Szaszolcz.) Poss. Zazolch. Zazoch. (1339: Forgách cs. llt. V. ö. Dl. 9717.) Pred. Zazowcz. (1477: Dl. 34309.) 1477-ben a karomi kastélyhoz tartozott.
Székely. (Széköly.) Zekell. (1404: Dl. 8949.) Zekwl,- Zekel. (1404: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1515. n. 3. Zágrábban.) Zekwl. (1430: U. o. f. 1521. n. 26.) Zekely. (1498: Dl. 34256.) Székelyi majd Maróti birtok. 1498-ban a Jaksicsoktól foglalják el a Gerébek. – A megye közepe táján fekhetett, de úgy látszik, inkább dny. felé.
Székölytelek. Zekultheluk al. nom. Koyamlou. Kayanlou. (1320: gr. Draskovich cs. llt.) Tán azonos a későbbi Székely faluval.
Szelk. Poss. Zelk. (1473: Dl. 34030; 1477–8: Dl. 18145.) Cseröghöz tartozott és ennek közelében feküdt.
Szent-Gergely. (Szent-Gergyel.) Claustrum S. Gregogii. (1247: Theiner. Mon. hist. Hung. I. 205.) Frater Johannes abbas monasterii S. Gregorii de Syrimia, Syrymia. (1357: gr. Zay cs. llt. B. 4. és 5.) Abbas monasterii beati Gregorii de Syrimio. (1375: Zichy okmt. III. 604.) Abbas de Sancto Gregorio. (1414. 1416: Muz. llt, 1415: Dl. 30771; 1419: Dl. 30775.) Abbas monasterii S. Gregorii de Sancto Gregorio ord. S. Benedicti Colocensis diocesis. (1416: Veszpr. kápt. házi llt. 16. doboz.) Abbas de Zenthgerger. (1469: Dl. 16856.) Általános nézet, hogy a mai Grgurevczi-ben állt e benczés apátság. (Mangyelosz szomszédságában k.-é.) – 1520-ban a szerémi püspökség birtokában merül föl egy «Zent Gergyel» nevű falu. (br. Révay cs. llt. Szerém. II. 22.) Azonos-e a fentebbi Sz.-Gergelylyel? – nem tudom.
Szent-György. a) Villa Zenthgyurg. (1375: Zichy okmt. III. 604.) A szent-gergelyi apátságé volt. Meglehet ugyane helység más részei értendők az alatt a «Zenthgwrg» alatt is, mely 1368-ban mint a szent-ernyei káptalan birtoka merül föl, s hihetőleg a Mitrovicza és Jarak közti vidéken, a Duna mentén feküdt. (Dl. 5681.) – b) Zengerwgh. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott.
Szent-Jakab. S. Jacobus. (Páp. tiz.-lajstrom. 176. és 413. l.) Poss. Zenth Jacab. (1405: Dl. 33775.) Zenthyacab. (1417: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 96. f. 3. n. 2.)
Szent-Király. Terra Zenkyral. (1339: Forgách cs. llt.) Zenthkyral. (Köznemes nevében. 1370: Dl. 33599; 1419: Dl. 30775; 1530: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1521. n. 26. Zágrábban.) Úgy látszik, Romától dk. kereshetjük.
Szent-Márton. Poss. Zenthmarton. (1431: Br. Révay cs. llt. Valkó. I. 7.) A régi Réva és Patrakovcz vidékén kell keresnünk.
Szent-Miklós. a) Zenmyklos. (1339: Forgács cs. llt.) A szerémi püspöksélté volt. – b) Zenthmiklos. (1404: Orsz. Lltár. N. R. A. fasc. 1615. n. 3. Zágrábban.) Székelyi majd Maróti birtok. – Jákó, Szurdok és Belegös mellett sorolják fel. (V. ö. 1329: Dl. 2528. hol szintén egy ily nevű falut említenek.)
Szent-Pál. S. Paulus. (Páp. tiz.-lajstrom. 413.) Villa Beati Pauli a parte superioris ville Rednuk. (131ő: br. Révay cs. llt. Gyulay. III. 7.) Congregatio (palatinalis) prope villam Zenthpal – Szerémmegyében. (1368: Haz. okmt. VII. 412.) Rednökkel határos volt. – A mai Pavlovczi helységnek felel meg, (Ruma mellett ény.), mint a mely dél felé csakugyan szomszédos Vrdnik-kel.
Szent-Péter. Zenthpeter. (Kir. ember nevében. 1381: Dl. 33522.) A mai Petrovczi(?), Rumától kd.
Szilbács. Poss. Zylbaach. (1497: Dl. 20598.) A mai Szibacs-nak felel meg, Rumától dk.
Szirmos. Poss. Syrmus. (1361: Dl. 30679.)
Szirocz. (Szirocs.) Syroch. (1326: Dl. 33576.) Syroch, Syrooch. (1339: gr. Forgách cs. llt. V. ö. Dl. 9717.) Syrocz aliter Hodrowcz. (1477: Dl. 34309.) 1477-ben a karomi kastélylyal járt együtt; de azért ugy látszik, a mai Sasinczi (Mitroviczától keletre.) vidékén kereshetjük. E tájon, nem messze kelet felé, ma is találunk egy Zsirovcze névű pusztát.
Szitarovcz. Poss. Zytharouch. (1402: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 27., Zágrábban.) L. a Marótiaknál az 1402., s v. ö. a Révaiaknál is az 1520. évhez.
Szolnok. Zolnok. (Kir. ember nevében. 1415: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 5.) Poss. Zolnok. (1520: U. o. II. 22.) Ma puszta, Ruma közelében keletre.
Szőllős. Zewlews. (1479: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 24., 1519: U. o. II. 20.) A Révaiaké volt; bizonyára Réva vidékén feküdt.
Sztakarócz. Stakaroch. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkosszombatjához (l. ott) tartozott.
Szhrovcz(?). Scharowch. (1403: Dl. 12821.) A szántai Morhátiaké volt.
Sztrelocz. Ztrelocz. (1477: Dl. 34309.) A karomi kastély sorsában osztozott. Ugy látszik azonban inkább a mai Sasinczi (Mitroviczától keletre.) vagy Budjanovczi (Rumától d.) vidékén kereshető.
Szurcsin. Zurchin. (1444: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1515. n. 3., Zágrábban.) Zurchyn. (1445: Dl. 33080.) Districtus Zwrchyn. (1449: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1523. n. 15., Zágrábban.) A Marótiaké volt. – Ma is megtaláljuk Zimonytól dny.
Szurdok(-hely). (Szurdog.) Poss. Zurdok. (1445: Dl. 33080.) Poss. Zwrdok. (1449: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1523. n. 15., Zágrábban.) Poss. Zwrdokhel. (1451: NRA. f. 1524. n. 2.) Pred. Zwrdog. (1477: Dl. 34309.) A karomi kastélyhoz tartozott (1477.); dunai halas tanyáit több ízben említik. – Ma Szurduk, a Duna mellett, Karlovicztól dk. (V. ö. 1319: Anjouk. okmt. I. 510.)
Tadinfalva. Tadinfalwa. (1417: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 96. f. 3. n. 2.) A Kát(y)iaké volt.
Tali(h)na. Thalyhna. (1403: Dl. 12821.) A szántai Morhátiak birtokában csupán ekkor említik.
Tárnok. Tarnok. (1403: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul. – Ma Tovarnik, Zimonytól nyugatra.
Tehany. Poss. Thehan. (1477–8: Dl. 18145.) Cseröghöz tartozott.
Tekenőcz. (Tekenevcz.) Tekenewch. (1403: Orsz. Llt. NRA, fasc.
1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul. – Ma Tekenovacz néven puszta, Budjanovczi mellett é. (Rumától d.)
1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul. – Ma Tekenovacz néven puszta, Budjanovczi mellett é. (Rumától d.)
Tiharócz. Tyharoeh. (1416: Br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkosszombatjához (l. ott) tartozott.
Torbacsil. Torbachyl. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkosszombatjához (l. ott) tartozott.
Tordon. (Turdun.) Kethturdun. (1320: gr. Draskovich cs. llt.)
Toronyalja. Poss. Thoroynalya. (1478: Dl. 18145.) Cserög város közvetlen közelében feküdt.
Tót-Buziás. L. Buziás a.
T(öv)issed. Poss. Tpssed. (1354–8: Dl. 17635.) Tuissed. (1393: Dl. 33528–9.) Tuuissed. (1402: Dl. 33534.)
Turja. Toria. (1308: gr. Zay cs. llt. A. 3.) Twrya. (1403: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) 1404-ben a Marótiak kapják kir. adományul. (1308-ban köznemes nevében merül föl.)
Tu(c)s.(?) Poss. Tuus. (1361: Dl. 30679.) Úgy látszik, e helységgel azonos az 1280. 1297. és 1302. években fölmerülő «Tuuch, Thuuch». (Haz. okmt. VI. 266., VII. 267. és Pesty Frigyes gyűjt.)
Ujfalu. a) Villa Wyfalu prope finem fossati magni habita. (1368: Dl. 5681.) A Kucsitai családé volt; a római csatorna nyugati végénél (Árki táján) feküdt. (V. ö. Dermanovcz helység a. is és 1379: Dl. 33619.) – b) Vyfolu. (1320: gr. Draskovich cs. llt.) Székölytelekkel és Buziással együtt említik. A pápai tized-lajstromok is ismernek ily nevű plebániát, a szerémi főesperességben. (Villa Nova. 176. és 412. l. – V. ö. még 1316: Dl. 33569.) – c) Wvfalu. (1416: br. Révay cs. lIt. Szerém. II. 8.) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott.
Usevcz. Vsewch. (1404: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1515. n. 3. Zágrábban.) Dapsai Tordas majd Maróti birtok. (V. ö. Siucz vagy Sivecz puszta a.)
Us(z)kócz. Wskoch. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkosszombatjához (l. ott) tartozott.
Uzgled. Wzgled. (1403: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul.
Vajka. Vayka. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkos-szombatjához (l. ott) tartozott. – Ma Vojka, Zimonytól ény.
Vajkolcz. Vaykolch. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkosszombatjához (l. ott) tartozott.
Varjas. Waryas. (1455: Dl. 14942.) A harapkói Botos családé volt.
Vasvár. Voswar. (Köznemes nevében. 1350: gr. Zay cs. llt. B. 7.) 1370: Dl. 33599.) Waswar. (1403: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) 1403-ban a Marótiak kapják kir. adományul.
Veronicze. Poss. Wereniche. (1361: Dl. 30679.)
Vergalovcz. Vergalowch. (1443: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 4. Zágrábban.) A Marótiak kapják kir. adományul.
Vesen(e)cz. (Vesnicz.) Vesnich. (1280: Haz. okmt. VI. 266.) Vesench. (1297: U. o. VII. 267.) Vesenech. (1302: Pesty Frigyes gyűjt.)
Vitolcz. Wytolch. (1416: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 8.) Falkosszombatjához (l. ott) tartozott.
Vicsak. (Volcsak.) Wlchak, Volchak. (1391: Dl. 7711.) Kir. adományul a Marótiak birtokába jut. – A Száva mentén, Rumától d. fekhetett.
Zabulyan. Poss. Zabulyan. (1420: Dl. 10873.) A Marótiak birtokából cserében a Szentmiklósiak birtokába jut.
Zaglyan. Zaglyan. (1417: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 96, f. 3. n. 2.) A Kát(y)iaké volt.
Zelk. L. Szelk alakban.
Zitarovcz. L. Szitarovcz alakban.
Zlautim. Zlautim, Zlauthym. (1391: Dl. 7711.) Kir. adományul a Marótiak birtokába jut. – A Száva mentén, Rumától dél felé fekhetett.
Zova (puszta). Pred. Zowa. (1477: Dl. 34309.) A karomi kastélyhoz tartozott. Szurdok környékén fekhetett.
Zoval (puszta). Pred. Zowal. (1456: Dl. 15035.) Dávidfalvi majd Bárczi birtok. – Ma ily nevű pusztát találunk Krusedoltól d. (Rumétól ék.)
Z(s)imota. Villa seu poss. Zymota. (1353: gr. Zay cs. llt. B. 7., 1380:
U. o. B. 34.) Ma Simota néven puszta, Jarak mellett keletre, a római csatorna déli partján.
U. o. B. 34.) Ma Simota néven puszta, Jarak mellett keletre, a római csatorna déli partján.
Ősszesen: 223 helység.
