VÁRAK ÉS ERŐSSÉGEK:
VÁRAK ÉS ERŐSSÉGEK:
(Temesmegyében és a szörényi bánságban.)
Borzlyuk. L. Borzlyuk városnál,
Csák. Castrum Chaak. (1395: gr. Csáky cs. llt. f. 10. n. 11., 1421: U. o. f. 118. n. 86.) Castrum Chaak. (1516: Dl. 32588.) A Csákiaké volt. (1516-ban is. – V. ö. a hasonló nevű város és a Csáki család a.)
Cseri. Castellanus de Chery. (1440. 1442–1443: Muz. llt.) Castellum Chery. Districtus Chery. (1443: U. o.) Castellanus de Cheri. (1444: Muzeumi Könyvt. Cmeliot. II. 24.) Castellum Chery in c. Temes. (1459: Dl. 15352; 1507: Dl. 21715.) Castrum Chery. (1473: Kolosmon. prot. «Extraxit». 173. és köv. l.) 1387-ben mint helységet (l. a városok közt) Zsigmond király a Kórógyiaknak adta, kik 1443-ban,1415-ben,1417-ben,1440-ben,1443-ban, 1444-ben és 1463-ban is bírták. 1443-ban Kórógyi János újra akarja építeni. 1459-ben azonban már a Mátyás király kezén találjuk, a ki ideiglenesen a Kanizsaiaknak adományozta, tartozékaival együtt. De a Kanizsaiak sem sokáig bírhatták. 1473-ban már a nádasdi Ongor (Ungor) Jánosé, a ki (rokona: dampsosi Arka István nevében is) testvérévé fogadta benne Szobi Mihályt. 1507-ben Szobi Péter fia Mihály Verbőczi Istvánnak adta. – 1387-ben állítólag hozzája tartoznak: Bályok, Vulkán, Sebesfok, Rákrév, Gyertyános és Szartas. (Balyuk, Wlkan, Sebesfok, Rakreu, Gyrthyanus, Zarthas.) 1459-ben pedig: «Chery, Thoty, Bozyazek, Kerezthwr, Iwangewrghfalwa, Drugfalwa, Chalanus, Zohofalwa(?), Berkfalwa, Posarwstho, Alsobyzere, Kezepsebyzere, Felsebyzere, utraque Weres Janusfalwa, Merewfalwa, Berkolcz, Thokadyenesfalwa, Thokafalwa, Milespeterfalwa, Kwruth, Trokkamyhalfalwa, Balyok, Drasafalwa, Herkefalwa, Buzkafalwa, Thenke(?), Gardinfalwa, Bothiamarthonfalwa, Peterfalwa, Boros, Benekenezfalwa, Prybyljakabfalwa, Brathokenezfalwa, Halagos, Dankkenez(-falwa), Chwdafalwa, Draxafalwa, utraque Batlewa(?), Cherlezzek(?), Petherfalwa, Naghsarosd, Kyssarosd, Isak, Thatharfalwa, Rwgas, Saastho, Weresmarth, Thothyllek, Magyaryllek» és egy malom Sásváron. Végül 1473-ban «Possessiones Thothy, Botybok, Weresmarth, Rwgas, Horgastho, Harumbyzere, Prebythfalwa, Zelyges; opidum Beren; poss. Haromzenderew, Godynfalraa, Beekfalwa, Sarosd, Kyssarosd, Draxafalwa, Laslofalwa; Balyok, Throkfalwa, Thokafalwa, Weres Janosfalwa.» (A dőlt betűvel szedett helyek csupán ez alkalommal említtetnek.) Ugyane helységek tartoznak hozzá 1507-ben is, s ezenkívül még: a három Topolócz és Sebesfok is. – Cseri (város) határos volt Rékassal, még pedig a mennyire megállapítható, d.-dny. felé. E tájon terültek el tehát tartozékai is. Ezek közül az 1387. évi Gyertyánost (Temesvártól k.) még a mult századból is ismerjük; Bozos (1417-ben is: Bozos, a Kállay cs. levéltárában) a Rékastól d. eső mai Bázosnak felelhet meg. Bályok a Topolovecz mellett elterülő mai Balyak nevű szántóföldnek; Valkán(falva) és Mérőfalva pedig Rékas város tartozékai közt is előfordulnak. (Valószínűleg részben ide, részben oda tartoztak.) A többi nagyrészt csak néhány házból álló tanya lehetett. (V. ö. Cseri város a.)
Czikó-Vásárhely. Opidum Czykowasarhel cum castello ibidem erecto et villis, possessionibus, prediis et tributis ad idem pertinentibus. (1480: tancsi Földváry cs. letéte az Orsz. Levéltárban, n. 87.) Possessio Wasarhed et castellum Pathkolcz. (1488: gr. Forgách cs. llt.) Castellum in possessione Pothkowcz et possessiones Wassarhel et Pothkowcz. (1504: Muz. llt.) Castellum Czykowasarhel (1506: Galgóczi llt. lad. 96. f. 6. n. 5.) Castellum Wasarhel al. nom. Pathkocz et possessio … Agvasarhel. (1510: Pesty. Krassóm. tört. III. 487., 1511: U. o. 493.) Cosstellum Wasarhel al. nom. Pathkocz. (1517: Dl. 22895.) 1480-ban Mátyás király mint a magban szakadt pomázi Czikó Sandrin és János (Pilismegyéből) birtokát, udvarnokainak: Derencsényi Imrének és macskási Tárnok Péternek adományozta. 1488-ban már a Haraszti Ferencz szörényi báné, a ki Bástai (de Bastha) Gáspártól vásárolta oly formán, hogy részeinek birtokában élte végeig Bástai is benne marad. Később azonban a pomázi vagy básti(!) Czikókat a Harasztiak mellett még mindíg benne találjuk ez erősség és tartozékai birtokában. (Úgy látszik, a Bástai és Básti név és család, sőt a pomázi vagy básti Czikó s a Bástai vagy Básti család is ugyanegy. V. ö. az idézett okleveleken kívül: 1482: Dl. 18620. és Ungmegyében is a Bástai vagy Básti cs. a.). – 1488-ban vele járnak: Rojkafalva, Bodófalva, Fagymag, Alsó-Fagymag, Ménes, Ohabicza, Nyerges, Kutina, Balázsfalva, Gyula, Majsafalva, Felső- és Alsó-Balincz, Dadadia Alsó-, Felső- és Középső-Bapsa, Vokfalva, Zusina, Klenovcz, Prisovcz, Bobatin, Hosziág, Bokorfalva, Kresztincz, Gyertyános, Rekettyés és Rádfalva helységek. Hol feküdt e kastély, város és uradalma, csak hozzávetőleg határozhatjuk meg. 1506-ban ugyanis Aradmegyéhez számítják (a kastélyt), s így bizonyára a mai Krassó- vagy Temesmegye északi vidékén feküdt. Ide vezetnek bennünket megfejthető tartozékai is, u. m. Fagymag, mely a mai «Fadimak»-nak felel meg, Krassó-Szörénymegyében, Temesmegye határszélén (Lugostól é.); továbbá Kutina; mely ma is e néven, Fadimak szomszédja; Balincz, ugyanott, déli irányban; Bapsa, odább nyd., már (mai) temesmegyei területen; Hosziág vagy Hasziág, mely a mai temesmegyei «Hisziás»-sal ugyanegy. (Bapsától ény.) Utóbbitól nyugotra pedig Gyertyános és Rekettyés még a mult században is megvoltak. Itten tájon, részben mai temes-, részben mai krassómegyei területen álltak a többi tartozékok is.
Drankó vára, melyet Albert király, koronáztatásakor, a hozzá tartozó kerülettel és falvakkal együtt. a Csornaiaknak (3/4) és Bizereieknek (1/4) adományozott. Ugyanőket 1462-ben e vár birtokába ismét beigtatják. – Castrum Dranko. (Pesty. Szörénym. tört. II. 52., III. 58.) Hunyadi János (volt szörényi bán) 1451. évi oklevelének egyik pontjából következtethetjük, hogy e vidéket is Temesmegyéhez (olykor, előbb, bizonyára a szörényi bánsághoz is) számitották ez időben. A mai krassó-szörénymegyei Drenkova területén állt, Orsovától nyugatra.
Galád. 1469-ben Mátyás király Szentgirolti János és berekszói Hagymás Miklós kérésére megengedi, hogy azon «castellum»-ot, melyet Galád nevű birtokukon építettek, kőfalakkal, mellvédőkkel, árkokkal sat. (cum propugnaculis, menibus, fossatis; et aliis necessariis edificiis) megerősíthessék. (Dl. 30888.) Mely megyében feküdt e hely, – nem közli az oklevél. Úgy látszik a mai torontálmegyei Galád értendő, de a régi Temesmegyében. (V. ö. Galád. helység a.)
Görény. Királyi vár 1439–1445 közt. A szörényi bánsághoz számítandó. (L. Bevezetésben e megyénél.) Castrum Gewryn, Gewren, Gyewren. (Pesty Szörénym. tört. II. 87. l. 1445-höz: Körmendi llt. Himfyana n. 464.) A mai Mehádia kórnyékén fekhetett. (Krassó-Szörénymegyében.)
Halmas. (Halmos. Almás:) Castra inferiora cisdanubiana: … Halmas etc. (1437. körül: Archaeol. Közl. XII. 115. l.). Hihetőleg szintén a szörényi bánsághoz sorozható. (V. ö. a hasonló nevű helységnél s e megye Bevezetőjében.)
Hodos. 1471-ig a hasonló nevű helységgel vagy várossal együtt a szeri Pósafi családé volt. Ennek Istvánban magva szakadván, a gúti Országok és nádasdi Ongorok nyerték kir. adományul. Castellum Hodos. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 427.) Hozzátartoztak 1471-ben: Boldor, Tornyafalva, Balázsfalva, Kápolna, Keresztfalva, Balázsfalva, Koporjás, Monczafalva, Sztánafalva, Nándortelek, Vidafalva, Vikegy, Románfalva, Berendefalva, Gostyefalva, Braczafalva, Salamonfalva, Ujfalu, Székes, Szénás-szeg, Ibaszó, Rugacz, Kis-Hodos, Belebur, Neglanosfalva, Dragánfalva, a két Csaba, Gruon, Bara-Kertvélyes és Gunczafalva helységek.
Job(b)ágy. L. Job(b)ágy helység a.
Kenéz-rekesze. Castellum in poss. Kenez Rekeze. (1480: Dl. 18363.) Tán a Pázmándiaké vagy még inkább a Bizereieké s általok a Dócziaké volt. Kenéz vidékén feküdt. (V. ö. a mai nyomokra nézve Temesvári Tört. és Rég. Értesítő. V. évf. 200. l.).
Librasd. Castra inferiora cisdanubiana … Lybrasd etc. (1437 körül: Arch. Közl. XII. 115. l.) A felsorolt várak sorrendjéből következtetve a krassó-szörénymegyei Drenkova és Ó-Moldova közti vidéken, a Duna partján kereshetjük. Ezért inkább (a középkori) Temes-, mint Krassómegyéhez sorozható. (S egyszersmind a szörényi bánsághoz. Lásd e megye Bevezetésében.)
Lugas mint királyi vár 1386-ban tűnik föl. A XV. században nincs nyoma; csak a XVI. sz. elején említik megint kastélyát. – Castellani in Lugas. (1386: Pesty. Krassóm. tört. III. 164. V. ö. II. 1. 318. és lásd a városnál.)
Maczedónia(?). L. a Dancs(-fi, maczedóniai) cs. a.
Miháld. 1323-ban tűnik föl mint királyi vár s az egész XV. században mint ilyen szerepel. A szörényi bánsdghoz számítható. (Lásd e megyénél a Bevezetésben.) – Castrum Myhald, Mihald. Districtus Mihald. (Pesty. Szörénym. tört. II. 309. és köv. lapok.) A mai krassó-szörénymegyei Mehádiának felel meg. (V. ö. Miháld városnál is.)
Ohád. L. Ohád helység a.
Ors(o)va. 1387-ben már kétségtelen királyi vár; fennállt úgy látszik, az Árpádok korában is. A XV. században gyakorta szerepel a török elleni harczokban. A szörényi bánsághoz számítandó. (L. a Bevezetésben, e megyénél.) Castrum Orswa, Orsua, Orsova. (Pesty. Szörénym. tört. II. 389. és köv. l., 1445: Körmendi llt. Himfyana, 464.) Oroswa. (1396: Dl. 8176.) A Krassó- Szörénym. dk. zugában fekvő Orsovának felel meg.
Patko(l)cz. (Patkovcz.) L. Czikó-Vásárhely néven.
Pécz. (Pet.) Királyi vár 1439–1443 közt, s a XVI. sz. elején is. A szörényi bánsághoz számítható. (L. a Bevezetésben, e megyénél.) – Castrum Peech, Peeth. (1439–1443. 1519, sat.) Peth. (Oláh Miklósnál.) Petycz. (1504-ben. Lásd: Pesty Szörénym. tört. II. 442–4. l.) – Az Orsovától dny. eső Dubova mellett fekhetett, hol ma is találunk várromokat. – 1437 táján különben a sokat idézett vár-összeírás két ily nevű (Pech) várat sorol föl. Ezek egyike megfelel a föntebbi Pécz-nek vagy Pet-nek, a másik azonban inkább a Duna nyugotibb partvidékén, a mai Moldova felé feküdt, s tán a régi Krassómegyébe helyezhető.
Rékas. L. a városnál.
Sarád. A Garaiaké, majd az alsó-lendvai Bánfiaké volt. – Sarad castellum. (Lásd: Sarád város a.)
Sebes. Mint királyi vár a XIV. s a XV. században is fönnállt. A szörényi bánsághoz is számítható. (L. a Bevezetésben, e megyénél.) Castrum Sebes, Sebus, Sebuswar. (1325–1443–1490: Pesty Szörénym. tört. II 115, és köv. 1., 1428: Mon. Slav. Merid. XXIII. Acta Bosnae. 130. l., 1445: Körmendi llt. Himfyana, 464.) A mai Karán-Sebes. (V. ö. e városnál.)
Szél(h)a. (Szálha. Szála.) A Harasztiaké volt. – Castellum Zehla. (1488: Pesty. Krassóm. tört. III. 463.) Castellum Zalha. (1510: U. o. 487., 1511: U. o. 493.) – L. Szélha falunál.
Széphely. L. Széphely helységnél és v. ö. Ortvay, i. m. I. 484.
Szinicze. 1443-ban királyi vár volt. A szörényi bánsághoz számítható. (L. e megyénél a Bevezetésben.) Castrum Zinicze. (Pesty. Szörénym. tört II. 512. és III. 44. l.) Az Orsovától dny. (a Duna hajlásánál) fekvő mai (krassó-szörénymegyei) Szviniczánál állhatott.
Szörény. Királyi vár a XIII. sz. eleje (1233) óta. Fennállt a XV. században is. Székhelye volt a szörényi bánoknak. (V. ö. e megye Bevezetésében.) Castrum Zewrin. (Pesty. Szörénym. tört. II. 513. és köv. l.) A mai Turn-Szeverin, Oláhországban. (V. ö. az 1424. évhez: Kállay cs. llt.)
Sztanilovcz. Castra inferiora cisdanubiana: … Ztanylowcz etc. (1437. körül: Arch. Közl. XII. 115.) Szinicze és Drankó várak közt sorolják föl s így a Duna Szvinicza és Drenkova közti partvidékére helyezhető. (S a szörényi bánsághoz számítható. L. e megye Bevezetésében.)
Temesvár. L. a városnál.
Vásárhely. L. Czikó-Vásárhely néven.
Zsidóvár. Castellani de Sydouar. (1320.) Castr. Sydowar. (1387: Pesty. Krassóm. tört. IIL 168.) Castrum de Sydowar. (1440: Nagymihályi. llt., 1444: gr. Forgách cs. llt.) Castrum Sidowar in comitatu Themes. (1464: Pesty. Krassóm. tört. III. 410. V. ö. ugyanott II. 2. 306–308.) – 1320 óta tűnik föl mint királyi vár, s fennáll az egész XIV. és XV. században. 1440-ben (nov. 25.), még a királyé, 1444-ben már Hunyadi János mint saját várát adja a király beleegyezésével gúti Országh Jánosnak, Mihálynak és berekszói Hagymás Lászlónak, cserében az aradmegyei Solymosért. Ennek daczára 1454-ben már szentmiklósi Pongrácz Jakab kapja cserében V. Lászlótól. Mátyás király 1464-ben mint kir. várat dengelegi Pongrácz Jánosnak és Andrásnak adta. A János özvegyéé, Erzsébeté 1478-ban is. Később a Korvin János kezére került. – Hozzátartoztak 1444-ben: 1. Alsógauosdya, 2. Felsewgauosdya, 3. Wizzag, 4. Ohaba, 5. Barthafalwa, 6. Gedefalwa, 7. Bozyas, 8. Felsewborzows, 9. Ohaba circum fluvium Ozastye, 10. Cheba, 11. Legetes, 12. Felsewlegetes al. nom. Chyura, 13. Zeepmezew, 14. Krychowa, 15. Zederyes, 16. Pathak, 17. Ewthalom, 18. Fykow, 19. alter Pathak, 20. Perleve, 21. Felsewbenyes, 22. Alsobenyes, 23. uterque Hegyeres, 24. Dobrauicza, 25. Ohaba, 26. Janusfalwa, 27. Korbul, 28., Zelistye, 29. Dragmirfalwa, 30. Olosaag, 31. Zekes, 32. Zoldabag, 33. Porhoba, 34. Fwthfalw, 35. inferior Borzaws, 36. Ohabadechyer, 37. Ohabycha penes fluvium Zederyes, 38. Zeliste, 39. Stuka, 40. Budfalwa, 41. Zlatina, 42. Kriuina, 43. Lupulfalwa, 44. Lewrynchye, 45. Welkfalwa, 46. uterque Hamardia, 47. Chynka. – E tartozékoknak bizonyos oláh eredetű nemesek birtokában levő részét Hunyadi János 1444-ben a király jóváhagyásával a vártól elkülönítette e a sebesi (nemesi) székhez (ad sedem «Sebeszek») csatolta. Különben az egész uradalom a Zsidóvár- Nagy-Mutnik-Szákos-Lugas közti vidéken terült el.
Összesen: 30 vár.
