HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Abiszló. Posa. Abyzlo. (1414: gr. Zay cs. llt. D. 30.) A kükei Ajnárdfiaké volt.
Ablos. Poss. Ablos. (1480: Dl. 18313.) Erdődhöz tartozott s annak környékén feküdt.
Abradfalva. (Ábrádfalva.) Poss. Abradfolua. (1337: Anjouk. okmt. III. 368.) A Mikolaiaké volt. – Másutt mint a mai Vukovár, Nustar sat. vidékén – nem kereshetjük. (Szerémmegyében.)
Alattyán. Alathyan. (1480: Dl. 18438.) Valkómegpei köznemes nevéből ismerjük
Albosfalva. Alboafalwa. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Alexandertelke. Poss. Alexanderteluky. (1360: Dl. 33607.) A szatai uradalomban feküdt.
Alifánt. Elefanth. Aliphant. (1468: Dl. 34213–4.) Elefanth. (1476: Tört. Társ. letét.) A «Vizköz»-ben fekhetett. (Ma Szerémmegyében.)
Alsán. Terra … inter acismaticos et infideles in loco de Alsan (Alsam) Quinqueecclensis diocesis. (1376: Theiner. Mon. Slav. Merid. 302. és Mon. hist. Hung. II. 167.) Poss. Alsan. (1464: Dl. 32847.) 1376-ban az akkori pécsi püspök egyházat építtet itt, Sz.-Ferencz tiszteletére. A XV. században Alsáni, majd Tallóczi és Maróti birtok. – A mai Morovitytól dny. felé, a Száva folyó (és Gunya helység) vidékén kereshetjük. (Szerémmegyében.)
Alsó-Petrös. L. Petrös a.
Andrásfalva. (Andrasevcz.) Andrafalua. (1337: Anjouk. okmt. III. 357.) Andfassewcz. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Andrasfalwa (1438–9: Dl. 13218. 13437; 1481: Dl. 18522. 24850; 1491: Dl. 33451. 33454.) Andrasfalwa. (Szomszédos nemes nevében. 1439: Dl. 13437.) Részben a mikolai, majd (1482. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott. – A mai szerémmegyei Andriasevczi pusztának felel meg, Borovótól nyugatra. (Bobota mellett d.)
Andre-vajda-falva. 1398: Pesty. Eltünt m. I. 264.
Andrevcz. Andrewcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart llt. 23. A. 4., 1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (hihetőleg a szvarniczai kerülethez) tartozott.
Androvcz. Androcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához (hihetőleg a szvarniczai kerülethez) tartozott. – E helység vagy inkább az előbbi tán a mai Andrievczi-nek felel meg, (Pozsegamegyében), Bródtól kissé távolabb k.-é. felé.
Ant. Onth. (1267: Árpádk. uj okmt. VIII. 181.) Onoch. Onch. (Páp. tiz.-lajstom. 267., 279., 289,, 301.) Hand. (? U. o. 308.) Anth. (Nemesi névben. 1390: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1512. n. 19.) Ma Antin, Szerémmegyében, Nustartól ény.
Antolovcz. Antholowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Anyásvölgye. Anyasuelge in districtu Werhewna. (1422: Dl. 11187.) Nevna várához tartozott.
Apajócz. L. Opoj(-falva) néven.
Árki. a) Poss. Arky. (1360: Dl. 33607.) A szatai uradalomhoz számították. – b) Arky. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A Garaiak (Bánfiak) kosztormán-szent-dienesi kastélyához tartozott ekkor. – Rétségtelenül a mai Jaruge-nek felel meg, Szerémmegyében, a Száva partján. (V. ö. Horváti helység a.)
Árpaszó. Aparzow. (1337: Anjouk. okmt. III. 368.) Arpa, Foro. (Két helységül?, 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Arpazo, Arpazow. (1438–9: Dl. 13216. 13437.) Arpazo. (1481: Dl. 18522. 24850; 1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai, majd (1481. 1491.) borói kastélyhoz tartozott.
Arrasfalva. (Arosfalvi.) Arrasfalwa. (1471: Dl. 17200:) Arosfalwa. (1472: Dl. 34307.) Az Eszék és Dálya közti vidéken fekhetett. (A mai Szerém- és Verőczemegyék határvidékén.)
Artolftel(e)ke. (Artolfteleki.) Artolphus de Artolptheleky. (1354: Anjouk. okmt. VI. 251.) Ugy látszik, Valkómegyében (vagy Baranyamegyének a Dráván túli részében?), valahol a mai Verőczemegye területén feküdt.
Asszonyfalva. a) Azunfolua. (1337: Anjouk. okmt. III. 368.) Azonfalwa. Azzonfalva. (1438–9: Dl. 13437; 1481: Dl. 18522. 24850; 1491: Dl. 33451. 33454.) Részben a mikolai, majd (1481. 1491.) borói kastélyhoz tartozott. – b) Azzonfalwa. (1401: Dl. 33531.) Azonfalua. (1402: Dl. 8755.) Berzéte- Monostorhoz tartozott. Tán az előbbinek más részei értendők. – c) Azzonfalwa. (1389–1406: Dl. 7530.) Azonfalwa. (1411–34: Dl. 26579; 1460: Dl. 16465; 1469: Dl. 32365.) A Kórógyiaké és szántai Laczkfiaké, szekcsői Herczegeké sat. volt s Eszék és Tenye vidékén feküdt, a mai Verőczemegye területén. (Ugy látszik különbözik az előbbiektől.) – d) V. ö. még Kisasszonyfalva vagy Kis-Asszonyfalva a. is.)
Atanászfalva. Atanasfalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Azarlás. L. Ozoriás néven.
Baba(-falva). a) Baba, Baka, Baaba. (Páp. tiz.-lajstrom. 269., 282., 301., 305., 307. A marchiai főesperecségben.) Bakafalua. (1398: Dl. 8301–2.) Babafalva. (1404: Dl. 8938; 1471: Dl. 17271; 1481: Dl. 18483; 1482: Dl. 18615.) Az atyai erősséghez tartozott. – A mai Babszka helységnek látszik megfelelni, Tovarnik és Sid mellett. (Szerémmegyében.) – b) Babafalva. (1469: Dl. 32365.) A Kórágyiaké volt, Kórógy vidékén feküdt. (A mai Szerém- és Verőczemegyék határvidékén.)
Baba-gerenda. Babagerenda. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A Garaiak (Bánfiak) kosztormán-szent-dienesi kastélyához tartozott ekkor. – A mai Babinagreda-nak felel meg, Szerémmegyében, Vinkovczitól dny.
Babata. (Babota.) Poss. Babacha. (1366: Dl. 5451.) Már 1269-ben megvolt (Bobuta) és 1558-ban is. (Baboti. Pesty, Eltünt m. I. 268.) Ma Bobota, Vukovártól ény. (Szerémmegyében.)
Bácsfalu. (Bátfalu. Bátfalva). Villa Bachfalu. (1370–79: gr. Zay cs. llt. B. 80.) Bathfalwa. (1444: U. o. B. 45., 1447: Dl. 14460.) 1370–79-ben és 1444-ben Hosszu-Bács határleírásakor említik.
Bács(i). Azaz: Hosszu-Bács(i). – L. e néven.
Bagafalva. (Bagyafalva.) L. Bodófalva néven.
Bagsincz Bagsyncz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42.) Marót várához tartozott.
Bágya. L. Bátya alakban.
Bagyincz. Bagynch. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Bagyncz, Bagincz. (1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) A mikolai kastélyhoz tartozott.
Bahonyafalva. Bahonyafalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt. – A mai Verőczemegpe területén, Eszéktől dk. kereshetjük.
Baja. L. Bajafalva a.
Bajafalva. (Balyatalva.) a) Bayafalwa. (1404: Dl. 8938.) Geregmező, Atya sat. helységekkel együtt említik. – b) Bolyafalwa. (1413: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 138.) Walyafalwa. (1483: gr. Zay cs. llt. A. 33.) Sz.-Lászlóval együtt említik. Csakugyan a mai verőczemegyei Laszlovo-val volt szomszédos, még 1697-ben is «Bellefalva» néven. (Smičiklas, i. m. 49. l.) Ma Bajafalva néven puszta, Sz.-László határában ény. – Tán megfelel e helységnek az 1471-ben valkómegyei köznemes nevében fölmerülő «Baya» is. (Dl. 17200.)
Bajcs. Villa Baych. (1364: Dl. 5288.) A Maróti rokonságnak két ily nevű faluja is volt ekkor.
Bajnfalva (puszta). Pred. Baynfalwa. (1478–9: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Bakófalva. Villa Bakofalua. (1386: Dl. 7182.) Bakofalwa. (1394: Dl. 7986; 1412: Dl. 9935; 1417: Dl. 10627; 1438–9: Dl. 13208.,13216.,13437.) A mikolai kastélyhoz tartozott. (1438–9.) A mai Borovo környékén feküdt. (Szerémmegyében.)
Bakonik. Baconyk in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Nevna várához tartozott.
Bakonolcz. (Bakonovcz.) Bakonolcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2, és Kismart llt. 23. A. 4.) Bakonovcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (a szelczei kerülethez) tartozott.
Bakovcz. Poss. Bakowcz. (1477–8: Dl. 18145.) A Garaiaké volt. – Szent-Györgygyel együtt említik.
Baksafalva. (Baxafalva.) Poss. Baxafalwa. (1423: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1519. n. 31.) A mai Morovity vidékén kereshetjük. (Szerémmegyében.)
Balazse. Balase, Balafe, Blase, Balaso. (Páp. tiz.-l. 267., 279., 290.,
302., 304. l.) Balase. (1481: Dl. 18483.) Balasse. (1482: Dl. 18615.) Az atyai erősséghez tartozott.
302., 304. l.) Balase. (1481: Dl. 18483.) Balasse. (1482: Dl. 18615.) Az atyai erősséghez tartozott.
Balázsfalva. a) Balasfalua al. nom. Pezkowch. (1395: Dl. 8028.) Pred. Peczkocz. (1477: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok. – b) Balasfalua. (1404: Dl. 8941.) Poss. Balasfalwa. (1454: Dl. 14883.) – Beletincz vidékén a «Vizköz»-ben feküdt. – c) Balasfalwa. (1413: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 138.) A szántai Laczkfiak birtokai közt Sz.-Lászlóval, Verőfénynyel sat. együtt sorolják föl. – d) Balasfalua. (1364: Dl. 3288.) A Marótiaké volt.
Bálintfalva. (Balentfalva.) Balenthfalwa. Balynthfalwa. (1455: Dl. 14942. 33806.) A harapkói Bothos és Kórógyi családoké volt. – Ma Nustar mellett d. találunk egy Balintovacz nevű puszta helyet. (Szerémmegyében.)
Balyafalva. L. Bajafalva alakban.
Báncz(-falva.) Baancz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Banchfalwa. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (hihetőleg a verhevnai kerülethez} tartozott.
Banczfalva. L. Bonczfalva néven.
Bánócz. Banocz. (1473: Dl. 17464; 1481: Dl. 18483; 1482: Dl. 18615.) Az atyai erősséghez tartozott. – Ma Banovcze (Sztari és Novi), Vukovártól dk., Szerémmegyében.
Baranyavölgye. Baranyavelge in districtu Werhewna. (1422: Dl. 11187.) Baranyauelge. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2, n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Boronindol. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Barfalva. Barfalwa. (1455: Dl. 14942.) A harapkói Bothos családé volt. 1697-ben Pacsetintől északra (Dályától dny.) sorolnak föl ily nevű (Barfalu, Barfalva) helységet a mai Szerém- és Verőczemegyék északi határvidékén. (Smičiklas, i. m. 53. 58. l.)
Barhano(l)cz. L. Branolcz néven.
Barino(v)cz. Barynocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához (hihetőleg a verhevnai kerülethez) tartozott. (V. ö. Bra(h)vacz helység a.)
Barlaba. (Barraba.) L. Bor(r)oba a.
Baskfalva. (Barkócz.) Baskfalwa. (1435. Muz. llt.) Baskocz. (1462: gr. Draskovics cs. llt. f. 25. n. 8.) Hermanvárához tartozott; 1462-ben mint a Tallócziak birtokát említik.
Baskóczi. Baskochy. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Bátfalva. L. Bácsfalu a
Batojecz. Bathoyecz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42.) Marót várához tartozott.
Bato(v)cz(i). Poss. Bachowch. (1395: Dl. 8028.) Pred. Bathoczy. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti, majd Garai birtok. – Sz.-Lőrincz környékén feküdt.
Bátya. Bathya. (1435: Muz. llt.) Bathya. (Nemesi névben és előnévben. 1443: Dl. 13706; 1482: Dl. 18615.) Bathya, Baghya. (1483–6: Dl. 18793. 33819.) Részben Hermanvárá-hoz tartozott. (L. ott.) 1267-ben Ont (ma Antin) közelében említenek egy «Bagia» nevű falut. (Árpádk. új okmt. VIII. 181.)
Bazaköz. Bazakuz. (1378: Muz. llt.) Nemesi névben fordul elő. Hihetőleg a mai Boszut helység értendő alatta. Racsa közelében ék. (Szerémmegyében.) Mert a régi Baza folyó a mai Boszut-vak felel meg s Bazaköznek ép ezt a vidéket, a Száva és a Baza (vagy Boszut) között elterülő földet nevezték hajdan. (V. ö. 1275-höz: Tört. Társ. letét.)
Bebrene. Villa Bebrene. (1422: Dl. 34018.) A boszniai püspöké volt. (1422-ben.) – Ma Bebrina (gornja és dolnja) Bródtól dny., Pozsegamegyében.
Bebrina. Bebryna, Bebrina. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott. (V. ö. Bebrine a.)
Becsfalva. Poss. Bechfalwa. (Bethfalwa? 1480: Dl. 18313. 18438.) Erdődhöz tartozott s annak környékén feküdt.
Becse(-falva.) Beche. (1437: Muz. llt.) 1437-ben Szőcs város tartozéka. Egy «Bechefolua» 1300-ban Lankával volt határos. (Árpádk. új okmt. X. 386.)
Bekefalva. Poss. Bekefalwa. (1477–8: Dl. 1.8145.) Garai birtok. A mai Beketinczi(?), Gorjantól nem messze ék., Verőczemegyében. – Bekefalwa. (1469: Dl. 32365.) A Kórógyiaké volt. Nagyjából szintén megfelel a mai Beketinczinek.
Bekesevcz. Bekessewcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A Garaiaké volt.
Bekesovcz. Bekesowch. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához (Erdőszádhoz) tartozott.
Beklend. (Betlend.) L. Petlend alakban.
Béla. Bela. (Kir. ember nevében. 1398: Dl. 8301–2.)
Bel(e)cz. Belez. (1275: Tört. Társ. letét.) Belcz. (Nemesi névben. 1437: Dl. 13116.) Beelcz. (1481: Dl. 18483; 1482: Dl. 18615.) Részben az atyai erősséghez tartozott. – Ma Belecz néven puszta, Sarengrad mellett ny. (Szerémmegyében.)
Beletincz. Ecclesia B. Michaelis de Kelotoch. Belotac. Belatoh. Belethoch (Páp. tiz.-1. 268. 280. 290. 302.) Beletynch. (1404: Dl. 8941.) Poss. Belethyncz cum navigio ibidem in fluvium Baza vocato existenti. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) Az ú. n. Vízközben (ma szerémmegyei terület) feküdt. A beletinczi kastélyhoz (l. ott) tartozott, melylyel együtt 1443-ban is említik az itt levő révet és vámot. 1454-ben a (vizközi) Elefántiak birtokai közt sorolják föl «Kysbelethyncz» helységet.
B(e)lezna. (Berezna.) Poss. Blezna. (1244: Theiner, Mon. hist. Hung. I. 297.) Via qua itur in Berezna. (1282: Árpádk. új okmt. XII. 374.) Berezna. (1332–7: Páp. tiz.-l. 172.) Ecclesia S. Michaelis de Bresna Bosnensis diocesis. (1374: Theiner. Mon. hist. Hung. I. 147.) Poss. Belezne. (1422: Dl. 34018.) A boszniai püspöké volt a Tómicza és Garcsin vidékén feküdt, hol a mai Brezna patak tartja fönn emlékét Jezsevik közelében, a melylyel Beleznál szintén határosnak mondják. (Ma pozsegamegyei terület. – V. ö. Horváti helység a. is.)
Belin. Due Belyn. (1396: Dl. 33530.) Nagbelyn, Kisbelyn. (1401: Dl. 33531.) Berzéte-monostorához tartozott.
Belino(v)cz. L. Borenovcz a.
Béllye. (Bellye). Kisbelye. (1443: Dl. 13706.) Kysbellye. (1483–86: Dl. 18793. 33819.) Nemesi névből ismerjük. – Meglehet, ugyane helységnek (Nagy-Béllye-nek?) felel meg az 1437-ben Szőcs m.-város tart. közt említett Belye is. (Muz. llt.) Eszéktől dk. kereshetjük, Verőczemegye határvidékén.
Belosevcz. (Belzovcz.) Berzouch, Belzouch. (1364: Dl. 5288.) Belosewcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42.) Marót várához tartozott.
Bélvölgy. Delwlgh. (1398: Dl. 8301; 1404: Dl. 8938.) Belwelgh. (1471: Dl. 17271; 1481: Dl. 18483.) Beelwelgh. (1482: Dl. 18615.) Az atyai erősséghez tartozott. – Sarengrad és Lovas (Szerémmegyében.) vidékén feküdt.
Be(n)czencz. Benchench. Bencencb. (1226–1365: DL 5359; 1323: Dl.
33676; 1364: Dl. 5286; 1366: Dl. 5451. 5512.) Bencench. (1266: Koller; i. m. II. 205.) Bechench. (1416: Dl. 10483; 1417: Dl. 10627. 10637.) Beczencz. (1480: Dl. 18438; 1484: gr. Zay cs. llt. A. 34., 1487: Dl. 19311.) 1366-ban Sz.-Jakab Apostol tiszteletére emelt templomát említik. – Tarddal és Filgevárral volt határos. 1697-ben még Besencz (pagus desertus) néven Kórógy szomszédja észak felé. (Smičiklas, i. m. 44.)
33676; 1364: Dl. 5286; 1366: Dl. 5451. 5512.) Bencench. (1266: Koller; i. m. II. 205.) Bechench. (1416: Dl. 10483; 1417: Dl. 10627. 10637.) Beczencz. (1480: Dl. 18438; 1484: gr. Zay cs. llt. A. 34., 1487: Dl. 19311.) 1366-ban Sz.-Jakab Apostol tiszteletére emelt templomát említik. – Tarddal és Filgevárral volt határos. 1697-ben még Besencz (pagus desertus) néven Kórógy szomszédja észak felé. (Smičiklas, i. m. 44.)
Benincz (puszta). Pred. Benyncz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Bensavaz. Bensawaz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához (hihetőleg a verhevnai kerülethez) tartozott.
Berdo. Berdo. (1437: Muz. llt., 1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott. – Ma Vrdovo néven dűlő, Otok határában k.-é. (Szerémmegyében.)
Ber(e)kincz. Berkinch. (1395: Dl. 8028.) Poss. Berekincz. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd tiarai birtok. – Szent-Lőrincz táján feküdt.
Berekszó. Perukza, Borugzo, Berukzo, Berizo. (Páp. tiz.-lajstrom. 269.,
281., 301., 304., 307.) Berekzou. (1370–79: gr. Zay cs. llt. B. 80.) Berekzow. (1403: Dl. 33538-; 1444: gr. Zay cs. llt. B. 45.) Poss. Berekzo cum pertinentiis. (1467–71: Muz. llt.) Berekzw. (1471: Dl. 17271:) A Berekszói, továbbá a szántai Morhát(i), és általa a lekcsei Sulyok családé volt. – Ma Brkaszovo, Szerémmegyében, a Fruska-Gora nyugoti szélénél. (V. ö. a hasonló nevű vár a.)
281., 301., 304., 307.) Berekzou. (1370–79: gr. Zay cs. llt. B. 80.) Berekzow. (1403: Dl. 33538-; 1444: gr. Zay cs. llt. B. 45.) Poss. Berekzo cum pertinentiis. (1467–71: Muz. llt.) Berekzw. (1471: Dl. 17271:) A Berekszói, továbbá a szántai Morhát(i), és általa a lekcsei Sulyok családé volt. – Ma Brkaszovo, Szerémmegyében, a Fruska-Gora nyugoti szélénél. (V. ö. a hasonló nevű vár a.)
B(e)rezna. L. Belezna alakban.
Beriuicz. (Berivolcz.) L. Borenovcz alakban.
Berk(i). Poss. Berky. (1403: Dl. 33774; 1443: Dl. 13706.) Poss. Berk. (1417: Dl. 10594.) Berk. (Nemesi névben. 1470: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1526. n. 19., 1471: Muz. llt.) Berekszó vidékén feküdt.
Berlina-laka. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Beskovcz. Poss. Beskowch. (1395: Dl. 8028.) Pred. Beskowcz. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok. – Nagyfaluval együtt említik.
Bes(s)enyő. Beseno. (1396: Dl. 33530.) Bessenew. (1401: Dl. 33531.) Berzéte-monostorához tartozott.
Bevincz. Bewyncz. (1462: gr. Draskovich cs. llt. f. 25. n. 8.) A Tallócziaké volt; a mai Szerémmegye ény. vidékén feküdt.
Be(v)rincz. Beeryncz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Bewrincz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (hihetőleg a verhevnai kerülethez) tartozott.
Bicsánfalva. Bychanfalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Bikecs. Bikech. Bykech. (1380: Dl. 33678. és gr. Zay cs. llt. B. 34.) A mai Szerémmegyében, Bacsincze, Kukujevczi (és Erdevik) táján feküdt.
Bikity. Bykygh. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok. – Sz.- Lőrincz táján feküdt.
Billancz. Billanch. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Blaklacz. Blakintz. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.} A mikolai kastélyhoz (illetve Sz.-Márton helységhez) tartozott.
Blasincz. Blasincz in districtu Naburgia. (1422: Dl. 11187.) Blasynch. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Blasincz. (1474: Tőrt. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Blazselcz. Blagewicz. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Blazsencz. Blasencz. (1487: Muz. llt.) Az aranyani Józsa családé volt.
Blazsovcz. Blasaowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Blezna. L. B(e)lezna alakban.
Bodófalva. Bodofalua. (1417: Dl. 11302. Nemesi névben.) Bagafalwa. (1438–9: Dl. 13208. 13437.) Bodofalwa. (1481: Dl. 18522. 24850; 1491: Dl. 33451. 33454.) Részben a mikolai, majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott.
Bódogasszonyfalva. a) Bodogazyonfalwa. (Nemesi névben. 1420: Dl. 33552.) Bodogazzonfalwa. (1455: Dl. 14942.) A harapkói Bothos családé volt. – b) Eccl. B. Virginis. (Páp. tiz.-lajstron. 172. l.) A boszniai püspökség (valkómegyei) területén, Diakovár és a Száva közti vidéken feküdt. (Meglehet azonban, más neve volt.)
Bodon(y). Bodon. (1338: Anjouk. okmt. IV. 539., 1398: Dl. 8301; 1466: gr. Zay cs. llt. B. 56., 1471: Muz. llt.) Stephanus Kenezius de Bodon. (1379: Dl. 6600.) Köznemesi birtok volt. – Berekszó vidékén feküdt.
Bodrovcz. Bodrowcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Bogarovcz. Bogarowcz in districtu Werhewna. (1422: Dl. 11187.) Nevna várához tartozott.
Bogdánfalva. (Bogdanovcz.) Bogdanfolva. (1329. 1337: Anjouk. okmt. II. 447., III. 368.) Boldanfalva. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Bogdanfalwa. (1438–9: Dl. 13216. 13437.) Bogdanowcz. (1481: Dl. 18522. 24850.) Bodanowcz. (1491: Dl. 33451. 33454.) A rnikolai, majd (1481. 1491.) borói kastélyhoz tartozott. – Ma Bogdanovczi, Vukovár mellett ny. (Szerémmegyében.)
Bojg(y). (Bojty.) Poss. filiorum Stephani de Maroth Boych vocata. (1338: Anjouk. okmt. IV. 542.) Boyg. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42.) Marót várához tartozott.
Bold. Kysbold. Nagbold. (1435. Muz. llt.) Hermanvárához tartozott. (L. Verőfény a. is.)
Boleszló-telki. Partes terra Bolezlotelky in poss. Ruch. (1311: Dl. 34096.) Diakovár, Nagyfalu, Borcsinfalva sat. vidékén feküdt.
Bolincz. Posa. Bolyncz. (1406: gr. Zay cs. llt. D. 35.) Tán a mai Szerémmegye ny.-é. vidékén feküdt.
Bolyafalva. (Bojafalva.) L. Bajafalva néven.
Bonczfalva. (Bonosfalva. Boncsavaz.) Bonchfalwa. (1441: Dl. 33531; 1409: gr. Festetich cs. keszthelyi llt.) Banchfalua. (1402: Dl. 8755.) Bonchfalva. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Banczfalwa. (1435: DL 11859.) Bwnchawaz. (1474: Tárt. társ. letét.) Szent-Szalvátorához és Berzéte-monostorához tartozott. – A mai Nustar vidékén fekhetett. (Szerémmegyében. Inkább északi irányban.)
Borcsinfalva. (Borcsinovcz.) Borchynfolua. (1311: Dl. 34096.) Villa Borchinfalua. (1361: Dl. 33601.) Borchynfalna. (1361: Dl. 33608:) Burchynfalua. (1383: Dl. 33744.) Pred. Borchynowcz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok. A XIV. század második felében a Gara mellett Ujlakhoz számították; 1478-ban említtetik egy «Borchynfalway» nevű jobbágya. Nagyfalutól sem esett távol.
Borenovcz. (Boriulcz.) Borenowcz. (1437: Muz. llt.) Boriwlcz, Borywlcz, Beriwolcz, Beriulcz. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott. Ezzel lehet azonos az 1446-ban említett «Belino(v)cz» is. (Pesty, Eltünt m. I. 357.)
Boriszló(-falva). Villa Burizlou. (1263: Fejér, IV. 3. 138–142.) Dobsza vidékén feküdt.
Borjevcz. a) Boryewcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A czevernai kastélyhoz tartozott. – b) Boryewcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2, és Kismart. llt. 23. A. 4.) Boryewcz, Kysboryewcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (hihetőleg a verhevnai kerülethez) tartozott.
Boronindol. L. Baranyavölgye néven.
Borosfalva. Borosfalwa. (1439: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1522. n. 29. Zágrábban.) Csákkal együtt említik.
Bor(r)roba. (Boromba.) Barlaba. (1269: Pesty, Eltünt m. I. 270., 1359- 1422: Fejér, X. 6. 592., 1418: Muz. llt.) Boroba. (1453: Dl. 14661.) Boromba. (1454: Dl. 33389.) Borroba. (1469: Dl. 16024; 1473: Dl. 16025.) Barraba. (1416: Osthffy cs. llt.) Részben az asszonyfalvi Ostfiak birtoka. – Tarddal határos volt.
Borsa(-falva). Villa Borsa. (1263: Fejér, IV. 3. 138–142.) Dobsza vidékén feküdt.
Borsod. Borsod. (1279: Árpádk. új okmt. IX. 261., XII. 271., 1402: Dl. 8755; 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Berzéte-monostorához tartozott. – Ma Brsadin, Nustar mellett k.-é., Szerémmegyében.
Bosnyaczi. (Bosznyaczi.) Bosnpaczy, Boznyaczy. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott. – Kétségkívül a mai Bosnyaki, Nustartól déli irányban, a Száva közelében.
Bótfalva. (Botfalva.) Bothfalwa. (Nemesi névben. 1446: Dl. 14003.)
Botosovcz. Bothosowcz. (1455: Dl. 14942.) A harapkói Bot(h)os családé volt.
Boza. (Boze.) Boza. (Nemesi névben. 1394: Dl. 7985; 1446: Dl. 14003.) Boze. (Hasonlókép. 1459: Muz. llt.) Poss. Boze – az aranyani Józsáké. (1487: Muz. llt.) A mai Szerémmegye ny.-é. vidékén kereshetjük.
Boziavercz(a). Bozyawerch in districtu Naburgia. (1422: Dl. 11187.) Bozyauercza. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n, 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához tartozott.
Boz(z)iás. a) Folberthteluke. (1343: Anjouk. okmt. IV: 314.) Poss. Bozyas al. nom. Falbertfalva. (1377: Fejér, IX. 5. 229.) Bozyas. (Nemesi névben. 1471: Dl. 17200; 1472: Dl. 34307; 1484: Muz. llt.) Pacsintával volt határos, s így a mai Szerémmegye é.-ny. vidékén, Pacsetin táján. feküdt. – b) Egy ily nevű helység 1462-ben (Hermanvára táján) mint a Tallócziak (Bozyas. gr. Draskovics cs. llt. f. 25. n. 8.) – c) 1506-ban lentebb mint a Garaiak birtoka merül föl. Bozyas. (gr. Zay cs. llt. C. 29.) – d) Poss. Bozzyas. (1477: Dl. 34309.) A racsai kastélyhoz tartozott.
Bracsevcz (puszta). Pred. Brachewcz. (1477: Dl. 34309.) A racsai erősséghez tartozott.
Brád. L. Bród a.
Bradaso(v)cz. (Bradosovcz. Brádasevcz.) Bradasowcz in districtu Kundorthya. (1422: Dl. 11187.) Bradosowcz. (1428: Körmendi llt. Alm: I. lad: 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Bradasewcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Bradosinfalva. L. Bratos(s)afalva néven.
Bra(h)vacz. Brahwacz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott. (Azonos Branolcz vagy Barinovcz helységgel?)
Braincz. Poss. Braynch. (1398: Dl. 8301–2.) Mint az Ajnard nemzetség némely tagjainak birtokát kapják a Marótiak. – Tán ugyanegy az 1484-ben Marót várához számított «Roincz» helységgel. (Mai szerémmegyei területen.)
Brajatelke. Villa Brayatheleke. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) A Mikolaiak osztozkodnak rajta.
Brajtavaz (puszta). Pred. Braythawaz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Branko(v)cz. Brankowcz. (1437: Muz. llt.) Brankocz, Brankowcz. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott.
Branolcz. Barhanocz in districtu Werhewna. (1422: Dl. 11187.) Brahnolch. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2: n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához tartozott. (V. ö. Bra(h)vacz a.)
Bras(e)vicza. (Brasnicza). Brasnicza in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Brasewycza. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4., 1474: Tört. társ. letét.) Nevina várához tartozott.
Bratafalva. L. Bratesevcz néven.
Bratas(z)evcz. Brathazewcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A czevernai kastélyhoz tartozott.
Bratenicz. Brathenycz. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Bratesevcz. (Bratusafalva.) Bratusafalua. (1364: Dl. 5288.) Brathafalua. (1398: Dl. 8301–2.) Brathesewcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42.) Marót várához tartozott; a Baza (ma Boszut) vize mentén feküdt, a mai Morovity táján. (Szerémmegyében.)
Bratincz. Brathyncz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42.) Marót várához tartozott. – Ma Batrovczi, Morovity közelében ny.-é. (Szerémmegyében.)
Bratosafalva. (Bratojecz). Brathonafalua. (1409: gr. Festetich cs. keszthelyi llt.) Brathoyech. (1435: Dl. 11859.) Szent-Szalvátorhoz tartozott.
Bratos(s)afalva. (Bradosinfalva.) Bratossafalua in districtu Zelche. (1422: Dl. 11187.) Brathosafalwa. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Bradosynfalwa. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Breg. Breg. (1445: Dl. 13839.) Brygh. (1443: Kismart. llt. 36. B. 41.) A nempti Lorántfiaké és Tamásiaké volt.
Breincz. Poss, Breynch. (1406: gr. Zay cs llt. D. 36.) Tán a mai Szerémmegye ny.-é. vidékén feküdt.
Brendikfalva. Brendykfalwa. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Brestyenovcz. Bresthyenowcz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Bretyano(v)lcz. Brethyanowlcz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Brarna. L. Belezna alakban.
Brezniczavölgye, Bresnychavelge in districtu Werhewna. (1422: Dl. 11187.) Nevna várához tartozott. – A mai Breznicaa helységnek felel meg, Levanszka Varos mellett, a Breznicza folyó völgyében. (Verőczemegyében.)
Brezovicza. Brezowycza. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A Garaiak (Bánfiak) kosztormán-szent-dienesi kastélyához tartozott ekkor. – Ma puszta, Babina-gredától d., a Száva partján, a boszniai Domalyevacz-czal szemben. (Szerémmegyében.)
Brig. L. Breg alakban.
Bród. a) Reufalu. (1398: Dl. 8301; 1404: Dl., 8938.) Refalu in portu fluvii Bassa. (1399: Orsz. Llt. NRA. f. 1514. n. 7. Zágrábban.) Brod. (1445: Dl. 33080.) Browd cum vado in fluvio Bozytha. (1477: Dl. 34309.) Brood. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42.) 1398-ban Racsa mellett mint a Kükei Somrákos birtokát sorolják föl; 1445-ben és 1477-ben a racsai kastélyhoz, 1484-ben (ekkor két ily nevű helységet) Marót várához számítják. (A Bozita vagy Basza folyó alatt a Morovity mellett elfolyó mai Boszut értendő, a mai Szerémmegyében. V. ö. Szvezdánréve a. is.) – b) Villa portus sive Revfolu. (1275: Tört. társ. letét.) Brood. Braad. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42.) Marót várához tartozott; a mai (szerémmegyei) Morovity és Grk vidékén feküdt a Baza (ma Boszut) partján. – c) Brod. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Bubulinóczi. Bwbwlynochy. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Bucsa. Poss. Bueha. (1464: Dl. 33951.) Bwcha. (1506: gr. Zay cs. llt. C 29.) A Garaiaké volt. – 1506-ban a czevernai kastélyhoz tartozott.
Bucsfalva (puszta). Pred. Bwchfalwa. (1472: Dl. 34136. A Garaiaké volt.
Bucsje. Bwchye. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Bucskovcz. L. Poszkocz néven.
Buda. Buda. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok. – A mai Szerémmegye területén (Vinkovczi vidékén?) kereshetjük.
Budatelke. Poss. Budathelekee. (1395: Dl. 8028.) Pred. Bwdyncz. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok. – Sz.-Lőrincz vidékén feküdt.
Budincz (puszta). L. Budatelke helység a.
Budisevcz. L. Budosincz néven.
Budi(s)zlavczi. Budizlawczy, Budislawczy. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Budosincz. Budosynch. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához (Erdőszádhoz) tartozott. – Azonos vele az 1506-ban a Garaiak birtokában fölmerülő «Bwdysewcz». (gr. Zay cs. llt. C. 29.)
Buják. Buyak. (1364: Dl. 5288.) Poss. Bwyak. (1450: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1523. n. 20., 1451: Dl. 33943) A mai Szerémmegye területén, Morovity és Sid vidékén fekhetett. (Nemesi névben gyakorta fölmerül. V. ö. a Marótiakkal osztályos Bujáki cs. a.)
Bujako(v)cz. Bwyacocz. (1428: Körmendi llt. Alm.. I. lad. 2, n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Buyakowcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (hihetőleg a verhevnai kerülethez) tartozott.
Buldrovcz. Poss. Bwldrowcz. (1477: Dl. 34309.) A racsai erősséghez tartozott.
Buncsavcz. L. Bonczfalva néven.
Burcsinfalva. L. Borcsinfalva néven.
Busincz. Bwfpncz. (? 1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Csabagáta (Csabagata.) Chabagatha iuxta fluvium Valko. (1435. Muz. llt.) Hermanvárához tartozott s a Valkó folyó mellett feküdt, mely ma Vuka néven Verőczemegyében Podgoracs, Vuka, Nustar sat. mellett folyik el és Vukovár mellett (Szerémmegyében) ömlik a Dunába. Csabagáta hihetőleg emez alsó folyása mentén feküdt.
Csabalaka. Chalaka. (! 1308: Dl. 1726.) Chabalaka. (1321: U. o., 1334: Dl. 3124; 1359–1422: Sopronm. oklt. I. 300: és Fejér, X. 6. 592., 1418: Muz. llt.) Az asszonyfalvi Ostfiaké volt; 1697-ben még «pagus desertus Czabalak» néven említik, Tenye és Vera között. (Verőczemegyében.)
Csák. Chak. (Páp. tiz.-lajstrom. 268. 304. l. a valkói főesperességben.) Chak. (1439: Orsz. Llt. NRA, fasc. 1522. n, 29:, 1450: U. o. f. 1523. n. 20. Zágrábban; 1451: Dl. 33943.) A rokon Bujáki és Maróti családoké volt. (1439. 1450. 1451.) – Bár bebizonyítani nem tudom, valószínű, hogy a mai szerémmegyei Csakovczi-val azonos, Szotintól d.
Csákányfalva. Chakanfalua. (1381: Dl. 6829.) A mai szerémmegyei Nustar vidékén fekhetett.
Csála. (Csala.) Poss. Chala. (1351: gr. Zay cs. llt. A. 6.) Szent-Péterrel határos volt. – Tán a mai Csalma értendő? (Mitroviczától ény., Szerémmegyében.)
Csalafalva. (Csalojafalva.) Chalayafolua. (1337: Anjouk: okmt. III. 359.) Chanajafalva. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Chaloyafalwa. (1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) Dalafalwa. (1481: Dl. 18522. 24850.) Chalafalwa. (1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai, majd (1481. 1491.) borói kastélyhoz tartozott.
Csánkfalva. (Csánk-Pál-falva?) Poss. Tankfalva. (1416: Dl. 33545.) Posa. Chankfalwa. (1417: Dl. 33546.) Poss. Chankfalpalwa. (U. o.) Mikola táján kereshetjük, a mai Verőcze- és Szerémmegye határvidékén. (Borovo körül.)
Csarnotaháza. Charnothahaza. (1364: Dl. 5288.) A Maróti rokonságé volt.
Császár. a) Chasar. (Páp. tíz.-lajstrom. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 266.) Chusar. (Páp. tiz.-l. 244.) Az asszuágyi főesperességben sorolják föl. Hihetőleg a későbbi Császár-Kórógy-nak felel meg. (L. Kórógy a.) – b) Chasar, Casar, Charaz. (Páp. tiz.-lajstrom. 269. 281. 300. 304. 307.) A marchiai főesperességben feküdt. (Nem a régi Kosárfalva vagy Kosarovcz, melyet máshol, mint a mai szerémmegyei Borovo környékén, nem kereshetünk. 1427-ben e helység mellett sorolják föl Kis- és Nagy-Lipovczot, mely a mai Lipovacsa pusztának felel meg, Borovotól dny., szintén Szerémmegyében. – V. ö. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 279.)
Császár-Kórógy. L. Kórógy a. V. ö. Császár a) helység a.
Csedojevczi. Chedoyewchy, Chedoyewczy. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Csekend. Chekend. (1437: Dl. 13096.)
Csenotincz. Chenotyncz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához (hihetőleg a verhevnai kerülethez) tartozott.
Csépán. Poss. Chepany, Cheppan vocabulo. Terra Chepani. Terra Chepan vocata. (1267: Haz. okmt. VII. 150.) A mai Vukovár és Nustar vidékén feküdt. (Szerémmegyében.)
Csépánfalva. Chepanfalua. (1399: Orsz. Llt. NRA. fasc. ib14. n. 7.) A mai Grk, Morovity sat. vidékén feküdt. (Szerémmegyében.)
Cseparjevcz. Chereplwcz in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Cheparyewcz. (1428: Körmendy llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához tartozott.
Cserefalva. Cherefalua. (1395: Dl. 8028; 1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok.
Csereplucz. L. Cseparjevcz alakban.
Cserla. (Cserja.) Cherya. 1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42.) Marót várához tartozott.
Cserity. (Csereg. Cserig. Cserics.) a) Poss. Cherygh. (1409: gr. Festetich cs. keszthelyi llt., 1435: Dl. 11859; 1474: Tört. társ. letét.) Cheryth. (1460: Dl. 15465.) Sereg (1467: Dl. 33480.) Chereg. (1482: Dl. 18660.) Szent-Szalvátorral (város) jár együtt. 1482-ben Baranyamegyéhez számítják. – b) Cherygh. (1443: Dl. 13706.) Nemesi névből ismeretes. Ma egy Cserics nevű falut ismerünk, Nustar mellett d. Szerémmegyében. (Ezenkívül azonban a szintén szerémmegyei Borovótól nyugatra is állt hajdan egy ily nevű helység. (V. ö. Smičiklas, i. m. 60. l.)
Csernacz. Chernacz. (1506: gr. Zay cs, llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Csernaszlavcz. (Csernoszlavalcz.) Chernazlowcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2, n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Chernozlawalcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (hihetőleg a verhevnai kerülethez) tartozott.
Cserneszlófalva. Cherneslofalua in districtu Naburgia. (1428: Dl. 11187.) Hernazlaw. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2, és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához tartozott.
Cserne(v)cz. (Csernesz.) Chernech. (Nemesi névben. 1403: Dl. 33774; 1401: Dl. 8938.) Chernewcz. (1455: Dl. 33806.) Chernecz. (1465: Dl. 16259.) Chernezh. (1472: Dl. 34136.) Meglehet, azonos az 1455-ben köznemesek birtokában fölmerülő «Chernowcz» helységgel. (Dl. 33806.)
Csernojafalva. Chernoyafalwa. (1404: Dl. 8938.) Mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják. 1469-ben azonban még mindig a Zsámbokiaké. (Tört. Tár. 1890. 116. l.)
Csernovcz. L. Cserne(v)cz helység a.
Csetertekfalva. 1417-ben említik a «chetertekfalwa»-i Ker. Sz.-János tiszt. szentelt templom Gara városi szőleit.- Ugy látszik, e város körül feküdt. (Dl. 33547.)
Csetertistye. L. Csötörtökhely néven.
Csik. Chyk, Chik. (Nemesi névben. 1346: Anjouk. okmt. V. 146., 1398: Dl. 8301.) Chyk. (1366: gr. Zay cs. llt. B. 80. ff.,1399: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 7. Zágrábban; 1403: Dl. 12821.) Poss. rutenorum Chyk – eddig a Mihály (de Chyk similiter Rutenus) birtoka. (1393: Dl. 33527.) A mai Sid, Bacsincze, Morovity sat. táján kereshetjük. (Szerémmegyében.)
Csipanovcz. Chypanowcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42.) Marót várához tartozott. – Ma Csipanovczi néven puszta Morovitytól k., az Arcsany tó déli partvidékén. (Szerémmegyében.)
Csir. L. Bácsmegyében, Cser helység a.
Csitár. Chythar, Zazchythaar. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A Garaiak (Bánfiak) kosztormán-szent-dienesi kastélyához tartozott ekkor. – Ma Stitar, a Száva mellett, Szerémmegye dny. részében. Hajdan azonban a mai Stitartól délebbre, a Száva partján, a hol ma Sztari Stitar puszta terül el, állt egy ily nevű helység. (V. ö. Stitar helység a. is.)
Csitarovcz. Chytharowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Csokád. Chokad. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt; Teh(i)nye mellett (l. ott) sorolják föl.
Csomortány. Poss. Chomortan. (1395: Dí. 8028.) Pred. Themerthayn. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok. – Sz.-Lőrincz vidékén feküdt.
Csőszfalva. (Csőszfalu. Csázelaczi.) Chezfalw. (1404: Dl. 8938.) 1469-ben Szabó Károly kivonata szerint «Csuzfalva». (Tört. Tár. 1890. 116. l.) Che[wzel]achy. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Részben Marót várához tartozott.
Csötörtökfalva. L. Csetertekfalva alakban.
Csötörtökhely. Villa Chuturtukhel ultra fluvium Baza. (1303–1338: Anjouk. okmt. IV. 538.) Chuturtukhel. Guturtukhel. (Páp. tiz.-l. 280. 290. 302.) Chetertekhel. (1428: Muz. llt.) Chyetertyschye. (1437: U. o.) Chetherthekhely, Chetherthekheli. (1476: Tórt. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott. – A mai Szerémmegyében, Otoktól és Komletinczitől déli irányban kereshetjük.
Csudovcz Chwdowch. (1406: Dl. 9199.) Thywdouch. (1434: Dl. 12587.) Nemes (boszniai püspökségi praedialis nemes?) nevéből ismeretes. – Diakovár vidékén kereshetjük.
Csukovcz. Chwkowcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42.) Marót várához tartozott.
Csuzfalva. L. Csőszfalva alakban.
Czurjancz. (Czerjani.) Ceryany. (14137: Muz. llt.) Czeriancz, Czeryancz. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott. – Hihetőleg ennek felel meg az 1446-ban Atakkal együtt említett «Czerna». (Pesty, Eltünt m. I. 357.)
Czerkvancz. Czerqwancz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Czerna. a) L. Cze(ve)rna várnál. – b) L. Czerjancz helység a. is.
Czret. (Czert.) Chreth. (1437: Muz. llt.) Chreth. Cherth. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott.
Ctvekfalva. Czwekfalwa. (1437: Muz. llt.) Vámhely volt; Gaboshoz tartozott.
Czvetanovcz. Chwethanowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29:) A szlakavczi kastélyhoz tartozott.
Dabanyafalva. L. Dobonyofalva néven.
Dabinicz. Dabynycz. (1458: Dl. 34213–4.) Marót vidékén fekhetett.
Dagyanovcz. Dagyauouch. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához tartozott.
Dalafalva. L. Csalafalva néven.
Dályó. Dalyo. (Nemesi előnévben. 1471: Dl. 17271.) A mai Dálja (Dálya) helységnek látszik megfelelni, Verőczemegyében, Eszéktől kd.
Damány. L. Domány alakban.
Dam(j)ánd. Damyaad. (1404: Dl. 8938.) 1469-ben Szabó Károly kivonata szerint «Damand». (Tört. Tár. 1890. 116. l.) 1404-ben mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják; 1469-ben azonban még mindig a Zsámbokiaké.
Damjanovcz. Damyanowch. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához tartozott.
Dam(p)sincz. (Danisincz.) Dampsynch. {1424: Kismart. llt. 35. B. 28.), 1447: Dl. 14050.) Dampsyncz. (1446: DL 14003.) Danesyncz. (1466: Dl. 16381.) A Lorántfiaké volt.
Damsincz. (Danisincz?) Damsyncz. (Danisyncz? 1484: Orsz. llt. NRA. act. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Dapsta. L. Dopsza alakban.
Darnó. (Darna.) Poss. Darno. (1323: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 138.) Derno, Torno, Dorno. (Páp. tiz.-l. 267. 279. 289. 301. 308.) Darno. Darna. (Nemesi névben. 1447: Dl. 14050; 1472: Dl. 34307; 1482: Dl. 18650.) A mai Vukovár és Dálya vidékén fekhetett. (Szerém- vagy Verőczemegye.)
Darócz. a) Poss. Daroch et altera Daroch. (1404: Dl. 8938.) Mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják; 1469-ben azonban (mindkét Darócz) még mindig a Zsámbokiaké. (Tört. Tár. 1890. 116. l.) – b) Poss. Darocz. (1480: Dl. 18313.) Erdődhöz tartozott s ennek környékén feküdt.
Debrine. (Debrinere.) Poss. Debryne, Debrynere ultra fluvium Baza. (1338: Anjouk. okmt. IV. 541.) A Száva mentén, a mai Szerémmegye területén feküdt. (Tán a későbbi Bebrina értendő?)
Deczk. (Deszk.) Dech, Doch, Och, Dezek. (Páp. tiz.-l. 267. 279. 290. 302. 308.) Dezk. (1450: Muz. llt.) Deczk. (1487: U. o.) Az aranyani Józsa, deszki Fakó és Deszki családoké volt. – Pacsinta, Tard sat, vidékén feküdt (A szerémmegyei Vukovártól ény. felé.)
Dél. (Delacz.) Deel in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Deel, Kysdeel. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Del et Delacz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartoztak. – Semmi kétség, hogy a mai Djel vagy magyarosan irva, Gyel hegység, Bródtól ék. (Pozsegamegyében.), e helynek nevét őrzi.
Délvölgy. L. helyesebben Bélvölgy néven.
Demitrie(v)cz. (Demitrevcz.) L. Dimitro(v)cz alakban.
Dene. (Déne.) Deene. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok.
Derskovczi. Derskowczy. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Derzs. Ders. Dero. (Páp. tiz.-lajstrom. 244. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. 92.)
Ders. (1417: Dl. 33546. 10555; 1443: Dl. 13706; 1484: gr. Zay cs. llt. A. 34.,
1487: Dl. 19311.) Eszéktől d. feküdt, a mai verőczemegyei Jovanovacz és
Antunovacz táján. – Ezenkívül előfordulnak Dershaza – valkómegyei kir. ember nevében. (1405: gr. Zay cs. llt. A. 16.); Dersfalwa – valkómegyei nemesek nevében. (1420: Dl. 33554; 1454: Dl. 33389; 1478: gr. Zay cs. llt. C. 19., 1480; Dl. 18438.) – Azonosak-e az előbbi Derzs-zsel, nem tudom.
Ders. (1417: Dl. 33546. 10555; 1443: Dl. 13706; 1484: gr. Zay cs. llt. A. 34.,
1487: Dl. 19311.) Eszéktől d. feküdt, a mai verőczemegyei Jovanovacz és
Antunovacz táján. – Ezenkívül előfordulnak Dershaza – valkómegyei kir. ember nevében. (1405: gr. Zay cs. llt. A. 16.); Dersfalwa – valkómegyei nemesek nevében. (1420: Dl. 33554; 1454: Dl. 33389; 1478: gr. Zay cs. llt. C. 19., 1480; Dl. 18438.) – Azonosak-e az előbbi Derzs-zsel, nem tudom.
Derzsfalva és Derzsháza. L. Derzs helység a.
Derzs-Papfalva. Villa Derapopfolua. (1275: Tört. társ. letét.) Az Ajnárdfiaké volt; Racsa közelében (nyugatra.) feküdt. (Ma, Szerémmegyében.)
Deszk. L. Deczk alakban.
Detmár. Poss. Dethmar. (1346: Anjouk. okmt. IV. 578., 1348: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1509. n. 1. Zágrábban.) Ibránynyal együtt merül föl.
Dezsőfalva. Deswfalwa. (1454: Dl. 33389.) Nevnával határos nemes nevében merül föl.
Dia. Dya. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt. – A mai Verőczemegye területén, Eszéktől d. irányban kereshetjük.
Diankfalva. L. Divankovcz alakban.
Dienestelke. Dyenusteluky. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) Körtvélyeshez tartozott, s a Mikolaiaké volt.
Dikenovcz. Dykenowcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Dimitro(v)cz. (Dimitrovacz.) a) Demitrich in districtu Zelche. (1422: Dl. 11187.) Dymytrouch. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Dimitrowcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott. – b) Dimitrowcz. (1437: Muz. llt.) Dymythrowacz. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott. – c) Demitrouch. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához (Erdőszádhoz) tartozott. – Azonos vele az 1506-ban a Garaiak birtokában fölmerülő «Dymythrowcz». (gr. Zay cs. llt. G. 29.) V. ö. Szent-Demeter helység a.
Diós. (Diód.) Ecclesia S. Nicolai de Gyos, Dios, Dyog. (Páp. tiz.-lajstrom. A valkói főesperességben. 268., 280., 290., 302., 308 l.) Villa Diows locus fori comprovincialis. (1402: Dl. 33535.) Dyos. (1491: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 50. f. 2. n. 26., 1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) Vásáros és vámhely volt; (1506-ban) a szlakovczi kastélyhoz tartozott. 1491-ben, mint a hűtlen Garaiak (Bánfiak) és hlapisityi Kishorvátok birtokát Váradi Péter kalocsai érsek kapta a királytól. (Tán a mai Orasje pusztának felel meg, Szlakovczi mellett dél felé. (Szerémmegyében.)
Disznórév. Dyznorew, Dyzno Rew. (1480: Dl. 18313. 18438.) Erdődhöz tartozott, s annak környékén feküdt.
Divankovcz. (Divánfalva. Diankfalva.) Dywanfalua. (1345: Anj. okmt. V. 144.) Gyanfolua, Dyankfolua. (1346: U. o. 147.) Due ville Dyankfalua circa fluvium Ztudua. (1364: Dl. 5288.) Dywankowcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott. A Sztudva folyó, mely mellett feküdt, ma is megvan Morovitytól ny.-nyd. (Szerémmegyében.)
Dobojk. (Dobovik.) Doboyk. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Dwbowik. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (hihetőleg a szvarniczai kerülethez) tartozott. – A mai Lapovczi (hajdan Hlapovac, Hlapje) közelében elfolyó Duboki patak őrzi emlékét. (Verőcze- és Pozsegamegyék határszélén.)
Dobonyafalva. Dabanafolua, Dabanyafolua, Dubunafolua ultra fluvium Baza. (1338: Anjouk. okmt. IV. 541–543.) A Száva mentén feküdt, a mai Szerémmegye területén.
Dobovacz. Dobowacz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Dobra(-Mindszent). Dubra, Dubramenzend, Dunbramenzehthe, Dumbradmenzeucho. Dobra. (Páp. tiz.-l. 267., 280., 290., 302., 304., 308.) A valkói főesperességben (a mai Szerémmegye ény. vidékén?) feküdt. Hihetőleg ennek felel meg az 1275. évi «Bobra» (terra) vagy «Dobra». (1275: Árpádkori uj okmt. XII. 164. – V. ö. Dombró a. is.)
Dobravity. (Dobravics.) Dobrawyth. (1480: Dl. 18391.) 1480-ban Palinával szomszédos nemes nevében fordul elő:
Dobretincz. L. Dobrotincz néven.
Dobrosevcz. (Dobrasevcz.) Dobrosewcz. (1437: Muz. llt.) Vobrosewcz, Dobrasewcz. (1376: Tört. társ. letét.) Vérvárához, majd Atak városhoz tartazott.
Dobroszlavcz (puszta). Pred. Dobrozlawcz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Dobrotincz. Dobrothynch. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához (Erdőszádhoz) tartozott. – Azonosnak látszik vele az 1506-ban a Garaiak (rész-) birtokában föltűnő «Dobrethyncz». (gr. Zay cs. llt. C. 29.)
Dobsza. L. Dopsza alakban.
Dok(e)csafalva. (Doksafalva.) Doxafalwa. (1441: Dl. 33531.) Dukchafalua. (1430: gr. Zay cs. llt. P. 4.) Dokechafalwa. (1453: U: o. A. 23.) A mai Harasztin és Dopszin vidékén feküdt, Eszéktől déli irányban. (Szerém és Verőcze megyék határszélén.)
Domány. Poss. Daman. (1377: Fejér, IX. 5. 229.) Doman. (1496: Dl. 34248.) Pacsintával volt határos. Tehát a mai Szerémmegye ény. vidékén, Pacsetin táján feküdt.
Dombó. Dumbo. (1319: Anjouk. okmt. I. 524.) Dumbouu et Ighazas Dumbou. (1323: Dl. 33572.) Dumbou. (1337: U. o. III. 358., 1354: Dl. 33603.) Dombo. (1364: Dl. 281.; 1367: Dl. 33604; 1398: Dl. 8319; 1427: Fejér, X. 6. 860–7., 1438–9: Dl. 13208., 13437; 1481: Dl. 18522., 24860; 1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott. 1427-ben kőtemplom állt benne a Sz.-Kereszt tiszteletére. – Valkóvárral volt határos, még pedig dél felé, a hol ma is találunk egy Dambo nevű pusztát. (Szerémmegyében.)
Dombokova. Dombokova. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) A mikolai kastélyhoz tartozott.
Dombró. Dombro. (A megye kitétele nélkül. 1258: Dl. 33212. – V. ö. Árpádk. uj okmt. VII. 482.) A Kórógyiak elei kapták; később azonban ily nevű helységet nem említenek e család birtokában. (Tán azonos a későbbi Dobraval vagy Dombóval?)
Domo(sz)lófalva. Domozlofalwa. (1390: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1512. n. 19. Zágrábban.) Domoloufalua. (1402: Dl. 8755.) Berzéte-monostorához tartozott.
Dopsza. Cruciferi de Dubza. Villa Dapsa. (1263: Fejér, IV. 3. 138- 142.) Cruciferi de Dapza. (1300: Árpádk. uj okmt. X. 386.) Poss. cruciferorum Dobsa. (1356: Fejér, IX. 2. 520.) Dobza. (Nemes előnevében. (1443: Dl. 13706.) Dopza. (A Kórógyiaké. 1469: Dl. 32365.) Oppidum Dobza. (XVI. század, Kórógy várával együtt említve. Orsz. Llt. Kol. mon. konv. ir. III. fiók. Valkó.) Ma Dopszin, Eszéktől d.
Dorkócz. Dorkoch. (1404: Dl. 8941.) Beletincz vidékén, a «Vizköz»-ben feküdt.
Dracsevicza. Drachewycza. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Dra(du)sevczi. (Drudusczi, Dragusczi.) Dradwsczy, Dradewsczy, Dragusczy, Drasewczy. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Draganecz. Draganecz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Dragilovcz. Poss. Dragilowch. (1395: Dl. 8028.) Pred. Dragylowcz. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok volt; Szent-Lőrincz vidékén feküdt.
Draginicz. Poss. Draginycz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Dragisztelke. Poss. Dragyzteleke intra metas possessionis Zemes. (1336: gr. Zay cs. llt. D. 31.) Dragistheleke. (1336: U. o. D. 27.)
Dragmilczi. Dragmilczy, Dragmylczy. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Dragotin. Dragotin. (1332–7: Páp, tiz.-l. 172:) Ma Verőczemegyében, Diakovártól dny. találjuk.
Drágovcz. Dragowcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n..42. Zágrábban.) Marót várához tartozott. Azonos lehet vele az 1364-ben a Maróti rokonság birtokában föltűnő «villa Drugfalua». (Dl. 5288.)
Draksa. Particula terra Draxa in possessione Ruch. (1311: Dl. 34096.) Diakóvár, Nagyfalu sat. vidékén feküdt.
Draksafalva. Draxafalwa. (1421: Dl. 33564.) Köznemesi birtok volt. Ugy látszik, nem azonos az előbbivel.
Drasincz. Drasyncz. (1484: Orsz. llt. NRA. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Drasinfalva. Drasinfalwa. (1398: Dl. 8301; 1481: Dl. 18483.) Drasyfalwa. (1482: Dl. 18615.) Az atyai erősséghez tartozott.
Drenovcz. Mons Drenowch. (1406: Dl. 9199.) Poas. episcopalis Drenowch. (1434: Dl. 12587.) A boszniai püspökségé volt s Diakóvár vidékén feküdt, mint látszik Gara (a mai Gorján) felé. (Verőczemegyében.)
Dringeliencz. Dringeliench in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Nevna várához tartozott.
Drinye. Drynye. (1506. gr. Zay cs. llt. C. 29.) A Garaiak (Bánfiak) kosztormán-szent-dienesi kastélyához tartozott ekkor.
Droginócz. Droginotz. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Sz.-Mártonnal együtt a mikolai kastélyhoz. tartozott.
Drugfalva. L. Dragovcz a.
Drugolincz. (Drugulevcz.) Drugolyncz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Drugulewcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna varához (hihetőleg a verhevnai kerülethez) tartozott.
Drugovczi. Drugowczi. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott. – Ma puszta Drugovcze néven, nem messze Otoktól, Komletinczi mellett keletre. (Szerémmegyében.)
Dubovik. L. Dobojk alakban.
Dugulaz. Poss. Dwgwlaz. (14.46: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Duk(e)csafalva. L. Dok(e)csafalva alakban.
Dukincz. (Dulincz.) Dobintz. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Dulyncz, Dukincz al. nom. Farkasthorok. (1437–8: Dl. 13208. 13216. 13437.) Dwkynch. (14.81: Dl. 18522. 24850.) Dwkyncz. (1491: Dl. 33461. 33454.) A mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott.
Dumbó. L. Dombó néven.
Durecz. Poss. Dwrecz. (1477: Dl. 34309.) A racsai erősséghez tartozott.
Dvorancz (puszta). Pred. Dworancz. (1477–8: Dl. 18146.) Garai birtok volt.
Dvorano(v)cz. Duoranouch. (1435. Muz. llt.) Hermanvárához (Erdőszádhoz) tartozott. – Azonos vele az 1506-ban a Garaiak birtokában fölmerülő «Dwornyak». (gr. Zay cs. llt. C. 29.)
Dvornyák. L. Dvorano(v)cz a.
Ebél. Ebeel. (1400: Kismart. llt. 32. EE. 319., 1402: U. o. 48. A. 15.) Verével együtt említik.
Edesfalva. Edesfalwa. (1437: Muz. llt.) Szőcs m.-városhoz tartozott.
Egyefalva. Poss. Egefalua. (1381: Dl. 6829.) A mai Nustar (Szerémmegyében.) táján fekhetett.
Egyházas-Dombó. L. Dombó a.
Egyházasfalu. Poss. Eghazasfalu. (1480: Dl. 18313.) Erdődhöz tartozott, s annak környékén feküdt.
Elefánt. L. Alifánt alakban.
Elekfalva. Elekfalua. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok.
Elevejáró. Villa Eleueyarew. (1299: Zichy okmt. I. 94.) Eleueyaro. (Nemesi névben. 1390: Dl. 7649.) Eleue Jaro. (Hasonlókép. 1443: Dl. 13706.)
Ellyefő. L. Hillyefő alakban.
Ell(y)ésfalva. Elesfalua. (1353: Anjouk. okmt. VI. 67.) Elyesfalwa. (1437: Muz. llt.) Elesfalwa. (1460: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 62. sz., 1487: Muz. llt.) Részben Gaboshoz tartozott, részben az aranyani Józsa családé volt. (Úgy látszik, egy helységről van szó.) – A mai szerémmegyei Nustar vidékén feküdt.
Emre-Paka. (Emrehovcz.) L. Paka a. Pozsegamegyében.
Emrehovacz. Emrehóvacz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt. – Úgy látszik nem a Diakovártól nyugotra eső (pozsegamegyei) mai Imrievczi értendő. (V. ö. Paka a. Pozsegamegyében.)
Endre-vajda-falva. Poss. Endreuaydafalua. (1398: Dl. 8370.) A Nekcseieké volt.
Endréd. Poss. Endred. (1426: Kismart. llt. 96. f. 3. n. 27.) Irög szomszédságában feküdt.
Erdőfark. L. Erdőszád a.
Erdőszád. a) 1427-ben Pozsegamegye ék. részében egy Erdewzad-i János nevű nemes szerepel. (Dl. 33560.) Tán valkó- vagy pozsegamegyei helységről van szó, mely a pápai tized-lajstromban a pozsegamegyei főesperességben «Herdoso, Erdewasd» alakban föltűnő plébániával lehet azonos. (Páp. tiz.-l. 242. 268. l.) – b) 1439-ben Boró szomszédosai közt egy Erdewzad-i Pál fia György és egy erdewzad-i Torma András nevű nemes is megjelent, (Dl. 13437.) – c) Poss. Erdeuzad. (1351: Kismart. llt. 32. C. 117.) Erdewzad. (1435: Muz. llt.) E helység 1351-ben a Bátmonostori Töttös birtokába jutott. 1435-ben pedig részben Hermanvárához tartozott és egy külön kisebb uradalomnak volt feje, melynek testét Preznotincz, Dobrotincz, Dvoranócz, Sirkincz, Budosincz, Malvasa, Demitrócz, Bekesovcz és Kukancz helységek képezték. Ezek közül Malvasa a mai Malavasiczá-nak felelhet meg, Erdevik-től nyugatra, s igy Erdőszád alatt a mai Erdevik lenne értendő, Szerémmegye közepe táján, a Fruska-Gora déli lankáján. Ez esetben megfelelne a marchiai főesperesség «Erdefark, Heredefork, Herdefark, Herduferch» – nevű plébániájának. (Páp. tiz.-lajstrom. 269. 282. 301. 305.)
Eresz(t)vény. Locus villa Ereztuen. (1298: Árpádk. uj okmt. XII. 617.) Poss. Ereztuen. (1360: gr. Zay cs. llt. A. 10.) Erezwen, Erezthwen. (1453: U. o. B. 37. és A. 23.) Szent-Péter vidékén (a Száva mentén) feküdt.
Ermán(y). L. Tót-Ermán(y) a.
Fábiánfalva. Fabianfalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Falbertfalva. (Falberttelke.) L. Boz(z)iásnál.
Farkalincz. L. Farkasfalva a.
Farkasfalva. a) Poss. Farkasfalua. (1395: Dl. 8028.) Pred. Farkasfalua. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok. A mai Forkusevczi-nek felel meg, Gorjantól dk. (Verőczemegyében.) – b) Villa Farkalinch al. nom. Farkasfalva. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Berzéte-monostorához tartozott, tehát a mai szerémmegyei Nustar vidékén kereshető.
Farkastelke. L. Farkasvölgy a.
Farkastorok. Farkasturuk. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) Farkastorok. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) A mikolai kastélyhoz tartozott. – Máskor Dukincz (Dulincz) név alatt szerepel. (L. ott.)
Farkasvár. Poss. Farkaswar. (177: Dl. 34309.) A racsai erősséghez tartozott.
Farkasvölgy. Poss. Farkaswlgh et Farkazteleke. (1404: Dl. 8938.) Ekkor megy át e két birtok a Hosszúbácsiak kezéből a Marótiakéba. A mai Szerémmegyében, hihetőleg Bacsincze és Morovity vidékén feküdtek.
Farkfalva. Farkfalwa. (1404: Dl. 8938; 1469: Tört. Tár. 1890. 116. l.) 1404-ben, mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják; 1469-ben azonban a Zsámbokiaknak még mindig vannak itt részeik.
Fatyalcz. Fatyalcz. (1437: Dl. 13116.) A németi Lorántfiaké volt.
Fecskefalva. Fechkefalwa. (1435. Muz. llt.) Hermanvárához tartozott.
Fejéregyház. Feieryghaz. (1275: Tört. társ. letét.) Poss. Feyereghaz. (1404: Dl. 8938; 1477: Dl. 34309.) Ma Bela Czrkva néven puszta Racsa mellett nyugatra, a Száva partján. (Szerémmegyében.)
Fekete-v(i)téz-háza. Villa Feketeuvtezhaza. (1364: Dl. 5288.) A Maróti rokonságé volt.
Fel-Somogy. L. Somogyi) a.
Felsőfalu. Felsewfalw. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához ez időben két ily nevű falu is tartozott.
Felső-Gyermek-sziget. L. Gyermek-sziget a.
Felső-Peretincz. L. Pereti(n)cz a.
Felső-Petrős. L. Petrös a.
Fentőfalva. Fentewfalua. (1404: Dl. 8938.) Geregmező, Atyá sat. helységekkel együtt említik.
Ferdefalva. Ferdefalua.. (1395: Dl. 8028.) Horváti, majd Garai birtok.
Figlócz. Fygloch. (1404: Dl. 8938.) Geregmező, Atya sat. helységekkel együtt említik.
Figykovcz. (Fitykavcz.) Figkowcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Filepvölgye. (Filpucze.) Phylipwelge in districtu Werhewna. (1422: Dl. 11187.) Phylepvelge. (1428: Kórmendí llt. Alm; I. lad. 2. n, 2. és Kismart. llt. 23. A, 4.) Fylpwche. (1474: Tört: társ. letét.) Nevna várához tartozott
Filetincz. Fyletinch. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) A mikolai kastély tartozékai közt Sz.-Mártonnal együtt sorolják föl.
Filg(e)vár. Fylgouar. (1339: Haz. okmt. V. 113., 1366: Dl: 5451.) Philgwar. (1416: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1517. n. 21. Zágrábban.) Fylgewar. (1443: Dl. 13706; 1469: Dl. 16024; 1473: Dl. 16025;:1482: Dl. 18650.) Leginkább (valkómegyei) nemesek nevében fordul elő. – A mai Nustal, Antin, Tordinczi stb. vidéken feküdt. (Szerémmegyében.)
Filipfalva. L. Filpe(s)falva a.
Filipo(v)cz. Philipowcz, Philipocz. (1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) A mikolai kastélyhoz tartozott.
Filpe(s)falva. Fylpefalwa. (1417: Dl. 10555; 1467: Muz. llt.) Philpusfalwa. (1417: Dl. 10627.) Philpefalwa. (1443: Dl. 13706.) Philpesfalwa. (1487: Muz. llt.) Tán (a ma szerémmegyei) Kórógy vidékén feküdt. Részben (1487.) az aranyani Józsáké volt. Hihetőleg ennek felel meg az 1461-ben nemesek nevében fölmerülő «Philipfalwa, Phipfalwa». (! Dl. 15591.).
Folberttelke. (Folbertfalva.) L. Boz(z)iásnál.
Forró. Forrow. (1399: gr. Zay cs. llt. D. 33.) Ivánka-Szent-György táján feküdt.
Fuloncz. Fulonch. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához tartozott.
Fülpösfalva. L. Filpe(s)falva alakban.
Fizeg. (Füzeg.) Fizeg, Fyzeg, Fyzegh, Fyzig, Fyzec. (Páp. tiz.-lajstrom. 269. 281. 301. 304. 307.) Ma Vizity, Iloktól dk. (Szerémmegyében.)
Gabonyás. (Gabanyás. Gamanyás.) Terra nobilium de Gamanyas. (1296: Árpádk. új okmt. X. 233.) Gabanyas. (1417: Dl. 33546. 10555.) Gabonyas. (1447: Dl. 14050; 1480: Dl. 18438., 1491: Dl. 33454.) A kórógyi uradalommal volt határos. (1296.)
Gabos. Poss. Gabos. (1437: Muz. llt.) 1437-ben mint a magbanszakadt Alsáni János birtokát a Tallócziak kapták. Hozzátartoznak ekkor Milyenfalva, Szabadság, Czvekfalva, Györgyfalva, Szerovcz, Ellyésfalva, Gedefalva helységek, Vecseifalva puszta és Sz.-Mihály helység részei. – Gabost e néven ma is megtaláljuk a Vuka déli, partján, Vinkovczitól ény. (Szerémmegyében.)
Gacsály. (Gatály.) Gachal, Kysgachal. (1437: Muz. llt.) Szőcs m.-városhoz tartoztak.
Gacsál(y)falva. (Gatályfalva). Poss. Gachalfalva. (1398: Dl. 8301–2; 1399: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 7. Zágrábban.) Geregmező sat. helységgel együtt említik. A mai Morovity, Grk sat. vidékén féküdt. (Szerémmegyében.)
Gajalja. Poss. Gayalya. (1387: Dl. 7309.) Pred. Podgaycz. (1447–8: Dl. 18146.) Horváti, majd Garai birtok volt.
Galibarfalva (puszta). Pred. Galibarfalwa. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Galosecz. Galosecz. (1477–8: Dl. 18146.) Garai birtok volt.
Gálosfalva. Galosfalwa. (Nemesi névben 1421: Dl. 33554.) Poss. Galosfalwa. (1494: Dl. 20235–6.)
Galsincz. (Gavaincz.) Galsynch. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Gawsincz. (1474: Tört, társ. letét.) Nevna várához (a szelczei kerülethez) tartozott. – Ma, Gasinczi, Diakovár mellett ny.-é. Verőczemegyében.
Garab. Garab, Karab, Karob. (Páp. tíz.-l. 267. 280, 290. 302. 304. 307.) A valkói főesperességben sorolják fel. (A későbbi Grabolczi-val vagy Grabovcz-czal lehet azonos.)
Gardo(v)cz. Gerdowcz. (1437: Muz. llt.) Gardocz, Gardowcz. (1476: Tört. társ. letét) Vérvárához, majd Atak városhoz tartozott. 1446-ban: Sardocz. (! Pesty, Eltünt m. I. 357.)
Gatály. L. Gacsály néven.
Gatályfalva. L. Gacsályfalva néven.
Gátfalu. (Gátfalva. Gát.) Gach, Gad, Kad. (Páp. tiz-l. 267. 279. 290. 302. 308.) Gaachfalua. (1387: Anjouk. okmt. III. 357.) Gaathfalw. (1401: Dl. 33531.) Gath, Gaath. (1404: Dl. 8966; 1437: Dl. 18116; 1468: Dl. 34213; 1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) Gatfalu. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Gathfalw. (1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) Gathfalwa. (1487: Muz. llt) Vámhely volt s a mikolai kastélyhoz, Berzéte-monostorához (1401.), és {1506.) Szlakovczhoz tartozott; részben pedig köznemesi birtok volt – Nustar és Jarmina vidéken fekhetett (Szerémmegyében.)
Gebárt. (Gebárd.) L. Gibárt (Gibárd) alakban.
Gedefalva. Gedefalwa. (1437: Muz. llt.) Gaboshoz tartozott.
Gegetincz. Gegethyncz. (1487: Muz. llt.) Az aranyani Józsa családé volt.
Gelegye. Poss. Gelegee. (1395: Dl. 8028.) Pred. Geregyr al. nom. Gelethyncz. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok. Sz.-Lőrincz és Apáti táján feküdt.
Gelétfalva. Gelethfalwa. (1404: Dl. 8938; 1471: Muz. llt.) 1404-ben mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják; 1471-ben azonban még mindig a Zsámboki cs. birtokában találjuk.
Geletincz (puszta). L. Gelegye helység a.
Herdo(v)cz. L. Gardo(v)vz alakban.
Gerecz. Geuieh, Gerech. (Páp. tiz.-l. 244. 281. l., az aszzuágyi főesperességben.) Poss. Gerech et alia Gerech in districtu Iwankazenthgyurgh. (1399: gr. Zay cs. llt. D. 33.) Gerecz. (1465: Dl. 33806.) A mai Ivankovo táján (a melyhez tartozott) kereshetjük. (Szerémmegyében, Nustártól ny.-dny. V. ö. Páp. tiz.-lajstrom. 244. 281. l.)
Geregmező. Gyrekmezev. (1275: Tört. társ. letét.) Geregmezu. (1398: Dl. 8301.) Geregmezew. (1404: Dl. 8938.) Kerekmezew. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Mint az atyai Szár, majd a Kükei és Vér családok birtoka ment át kir. adományul a Marótiak kezére. 1484-ben Marót vár sorsát követte. 1399-ben Magyarmező (l. itt) tartozott hozzá. – Ma Grk, Morovity mellett dk. (Szerémmegyében.)
Geregyer (puszta). L. Gelegye helység a.
Gergelyfi-Istvánfalva. (Gergyanocz) Gregerfystfanfalua in districtu Werhewna. (1422: Dl. 11187.) Gergyanocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához (a verhevnai kerülethez) tartozott.
Gergerfalva. (Gergelyfslva.) Gergerfalwa. (1455: Dl. 14942.) A harapkói Bothos családé volt. – 1390-ben a Szeglaki család birtokban merül föl egy «poss. Gergurfalua» (Dl. 7649.); 1487-ben az aranyani Józsa cs. birtokában egy «Gergelfalwa» (Muz. llt.); 1494-ben pedig az Őr(s)i (Daczó) Lénárt birtokában egy «Gergerfalwa» (Dl. 20235–6.) – Ma Szerémmegyében, Antin és Tordinczi közt, a Vuka folyó északi partján találunk egy Gergely nevű pusztát, mely tán az aranyani Józsa-féle Gergelyfalvával ugyanegy.
Gerincz. Poss. Gerynch. (1435: Dl. 11859.) Szent-Szalvátorhoz tartozott.
Getfalva. Gethfalwa. (1462: gr. Draskovics cs. llt. f. 26. n. 8.) A Tallócziaké volt. Hihetőleg azonos az 1394. évből ismeretes Gyudfalvával.
Gibafalva. L. Gyobafalva alakban.
Gibárt. (Gibárd.) Gybard, Kybarch, Ginbard. (Páp. tiz.-lajstrom. 269. 300. 305. 307.) Gebarth. (1370–79: gr. Zay cs. llt. B. 80.) Gybard, Gebard. (1420: Dl. 33552.) Gybarth. (1466: Dl. 16381.) Ma Gibaracz, Erdeviktől nem messze ny.-nyd. felé. (Szerémmegyében.)
Galvás. Gylwas. (1403: Dl. 33538; 1421: Dl. 33553.)
Girtinovcz. Gyrlynoucz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához (hihetőleg a verhevnai kerülethez) tartozott.
Gledeafalva. Gledenfalwa. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Glogonácz. Glogonacz. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Glosancz. Glosanch. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) A mai Nustar vidékén fekhetett. (Szerémmegyében.)
Glosszia. Glossya. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Godinovcz(i). (Godenovcz.) Godenowcz. (I437: Muz. llt.) Godinowczy, Godynowczy. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott.
Godojafalva. (Godojecz.) Poss. Godoyafalua. (1409: gr. Festetich cs. keszthelyi llt.) Pred. Godoyech. (1435: Dl. 11869.) Szent Szalvátorhoz tartozott; a mai Verőczemegye ény. vidékén feküdt.
Gogócz. Poss. Gogocz. (1492–96: gr. Zay cs. llt. D. 46.) Kuzmincz-czal sat. együtt sorolják föl.
Golincz. Golyncz. (1506: gr. Zay cs. llt. C: 29.) A szlakovczi-kastélyhoz tartozott.
Goszdasincz. Gosdasynch. (1481: Dl. 18522. 24850,) Gozdasyncz, Hozdasynch. (1491: Dl. 33451: 33454.) A borói kastélyhoz tartozott.
Gosz(i)lati. Gozylathy. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Goszpodincz. (Goszpogyincz.} Gozpodincz in districtu Kundosthia. (1422: Dl. 11187.) Gozpodyncz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23; A. 4.) Gozpogincz. (1474: Tört. társ. letét) Nevna várához tartozott.
Goszpodincz (puszta). Pred. Gözpodyncz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt. Pucsa környékén terült el.
Görögmező. L. Geregmező alakban.
Grabarja. (Graberja.) Graberya in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Grabarya. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4) Graberya. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Grabolczi. (Grabovczi.) Grabowczy, Graboczy, Grabolczy. {1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott. (V. ö. Garab helység a.)
Grabovcz. Grabouch. (435: Muz. llt.) Hermanvárához tartozott, (V. ö. Garab helység a.)
Grabsafalva. Poss, Grabsafolua. (1299: Zichy okmt. I. 93.)
Gradincz. Gradyncz. (1437: Muz. llt.) Gradyncz, Gradyns. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott.
Gradistye. Gradystbye, (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Gragyancz. Gradyanch. (1433: DL 12530.) A Kórógyiaké volt.
Grubetinfalva. (Grubetenfalva.) Grubetenfalwa. (1404: Dl. 8938.) 1469-ben a Szabó Károly kivonata szerint «Grubethinfalva». (Tört. Tár. 1890. 116. 117. l.) 1404-ben mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják 1469-ben azonban még mindig a Marótiaké.
Grubsi(n)cz. Gurbusynch. (1361: Dl. 5288.) Grubsycz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához. tartozott.
G…lyancz. G…lyancz. (1437: Muz. llt.) Szőcs városhoz tartozott.
Gunya. Gwnya. (1428: Muz llt.) Gunya. (1464: Dl. 32847.) Eredetileg (pl. 1428-ban) Alsáni birtok volt. – A boszniai Brcskával szemközt fekszik, a Száva partján. (Szerémmegyében.)
Gurbusincz. L. Grubsi(n)cz alakban.
Gyabafalva. L. Gyobafalva alakban.
Gyála. Gyala. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok. – Nagyfaluval együtt említik.
Gyánfalva. L. Divankovcz a.
Gyante. (Gyanta.) Gantha. Ecclesia B. Marie Virginis de Ganthe. Ecclesia Kagante B. Marie. Gance. (Páp. tiz.-lajstrom. 268.. 280., 290., 302.) Gyanthe (1379: Dl. 6600; 1482: Dl. 18615.) Gyanthe. (1404: Dl. 8938; 1469: Tört. Tár. 1890. 116. l.) Gyantha. (1458: Dl. 34213–4.) Gantha. (1459: Dl. 15382–3.) 1404-ben mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják; de Zsámboki-részek később is voltak benne. – A valkói főesperesség területén feküdt; tehát a mai szerémmegyei Sarengradtól Morovityig és á Száváig húzott vonaltól nyugatra kereshetjük.
Gyecsefalva. Villa Gyechefolua. (1275: Tört. társ. Ietét.) Az Ajnárdfiaké volt; a mai Morovity, Kukujevczi és Grk vidékén feküdt. (Szerémmegyében.)
Gyermek sziget. Poss. Kysgermekzygeth és Felsewgermekzygeth. (1363: Dl. 5213.) A Duna mentén, Boró vidékén feküdt. (Szerémmegyében.)
Gyerke(m).(Gyerken.) L. Györkem (Györken) alakban.
Gyerki. Poss. Gyerky. (1480: Dl. 18313.} Erdődhöz tartozott, s annak környékén feküdt.
Gyobafalva. Gyabafalua. (1337: Anjouk. okmt. IIL 357:) Gyahafalva. (? 1427: Fejér, X. 6, 860–7.) Gibafalwa, Gybafalwa, Gryohafalwa. (1438–9: Dl. 13208., 13216., 13437.) Jobynch. (1481: Dl. 18522:, 24850.) Zobynch. (1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai majd (1481., 1491.) a boról kastéIyhox tartozott.
Gyodfalva. L. Gyudfalva alakban.
Gyós. L. Diós alakban,
Györefalva. Poss. Gurefalua. (1395: Dl. 8028.) Pred. Gpwrincz. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok. (L. Horváti helység a.)
Gyöngyfalva. a) Gywrghfalwa. (1413: Körmendi llt. Ahn. V. lad. 7. n. 138.) Szent-Lászlóval együtt a szántai Laczkfi cs. birtokai közt sorolják fel. – b) Gergfalwa. (1469: Dl. 32365.) A Kórógyiaké volt s (a szerémmegyei} Kórógy környékén feküdt. – c) Gyurghfalwa. (1437: Muz. llt.) Gabos tartozékai közt sorolják föl. – Mind e három falu nagyjából egy vidéken feküdt tehát, s azért az is meglehet, hogy egyugyanazon helység részeit kell értenünk. – d) Azaz: Kis-Györgyfalva. Lásd Gyurkovcz a.
Györke(m). (Györköm. Györken.) Poss. Gywrkem. (1416: Dl. 33545.) Gywrkwm. (Nemesi névben. 1417: Dl. 10556.) Gwrkwm. (Hasonlókép. 1417: Dl. 10627.) Poss. Gyurken, Gewrkum. (1417: Dl. 33546.) Gpwrkwm. (1439: Dl. 13437.) Gywrkym. (1461: DL 15591.) Gyerken. (1465: Dl. 16259.) Gerken. (1481: Dl. 18521–2.) Gywrke. (1493: Dl. 20056:) Gyerwke. (1493: Dl. 20056.) Mikola vidékén kereshetjük.
Györkfalva, Gyurkfalua. (1409: gr. Festetich cs. keszthelyi llt.) Gewrgewcz. (1474: Tört. társ. letét.) Sz.-Szalvátorhoz tartozott; a mai Szerémmegye ény. vidékén feküdt. – Tán megfelel a mai Gyuricsina palacsa nevű helynek, Borovo és Trpinya közáll.
Gyudfalva. Poss. Gyudfalua. (1394: Dl. 7985.) A mai szerémmegyei Nustar és Borovo vidékén feküdt. (Szerémmegyében. – V. ö. Getfalva a.)
Gyurafalva. Gywraffalwa. (1606: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Gyurgyevcz. L. Györkfalva néven.
Gyurgyicsfalva. (Gyurgyityfalva.) L. Gyurkovcz a.
Gyurincz. Gywrincz. (1422: Dl. 11187; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Gyurincz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (a szelczei kerülethez) tartozott.
Gyurincz (puszta). L. Györefalva néven.
Gyurketincz. Gyurkethinch. (1406: Dl. 9199.) A boszniai káptalané volt; Diakó vidékén feküdt, ugy látszik Gara (a mai Gorján) felé. (Verőczemegyében.)
Gyurko(v)cz. a) Gywrkocz. (1488: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Gywrkowcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (hihetőleg a verhevnai kerülethez) tartozott. – b) Gywrkowcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 8. és Kismart. llt. 28. A. 4.) Nevna várához tartozott. Megfelelni látszik e helységnek az 1422-ben ugyane vár tartozékai közt a verhevnai kerületben fölsorolt «Kysgiurgfalua», és tán az 1474. évi «Gywrgyczfalwa» is. (Dl. 11187. és Tört. társ. letét.)
Gywrkovity-szelo. Gywrkowyghzelo, Gpwrkowygzelo. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Gyümölcsény. Gymulchen, Gumulchen, Jumilchin. (Páp. tiz.-lajstrom. 269. 282. 301. 307.) Gymelchen: (1410: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 2.) A marchiai főesperességben, a mai szerémmegyei Iloktól d. elterülő vidéken feküdt. (1410-ban az Ujlakiaké.)
Halápfalva. (Halábfalva.) a) Villa Halaphfolua. (1323: Dl. 33572.) A mai szerémmegyei Vukovártól nem messze dél felé feküdt. – b) Poss. Halaphfalua. (1898: Dl. 8301. 8302.) Halabfalwa. (1423: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1519. n. 31. Zágrábban.) Atya, Görögmező sat. helységekkel együtt, mint 1398-ig az Ajnárdfiak, ezután a Marótiak birtokát említik. A mai Morovity, Grk sat. vidékén feküdt, Szerémmegyében. (1399-ben «Halazfalwa». Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 7. Zágrábban.)
Halapnya. Poss. Hlapona. (1895: Dl. 8088.) Pred. Halapnya. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok.
Halász. Halaz. (1480: Dl. 18313.) Erdődhöz tartozott s annak környékén feküdt.
Halászfalva. L. Halápfalva b) a.
Halmos. Halmos. (1437: Muz. llt., 1476: Tört. társ, letét.) Vérvárához, majd Atak városhoz tartozott.
Halmos. (Halmas). Halmas. (1364: Dl. 281.) Halmos. (1337: Anjouk. okmt. III. 358., 1427: Fejér, X. 6. 860–7., 1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) Holmos. (1481: Dl. 18522. 24850.) Halmos. (1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott. – A mai Borovo és Pacsetin közti vidéken feküdt. (Szerémmegyében.)
Halyag. (Halyeg.) Halyag in districtu Zelche. (1422: Dl. 11187.) Halyeg. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Hamzo(v). (Hamzó.) Poss. Hamzow. (1477: Dl. 34309.) A racsai erősséghez tartozott. 1275-ban az itteni vár-helyet vagy várromot (locus castri Hamzo) említik. (Tört. társ. letét.) A mai Racsa és Grk vidékén feküdt, mely tájon, Racsától ék., a Boszut folyó déli partján, ma az Amzon nevű dűlő őrzi nevét. (Szerémmegyében.)
Haránfalva. L. Hranafalva alakban.
Harapk(ó). Harapk. (1453: Dl. 14661.) Harapko. (1455: Dl. 14942.) A (Garaiakkal egy vér) Bothos család birta, (mely e helységről nevezte magát), majd az András halála után leányai és ezek férjök. (L. Ivánka-Sz.-György vár a.) 1455-ben az itteni várhelyet (locus castelli) is említik. – Ugy látszik Kórógy táján, a mai Verőcze- és Szerémmegyék határvidékén feküdt.
Haraszt(i). Poss. Harazthy. (1430: gr. Zay cs, llt. P. 4.) Harasthy. (1453: U. o. A. 23.) Harazth. (1484: U. o. A. 34.) Ma Harasztin, Eszéktől d.-dny. (Verőczemegyében.)
Hargo(v)cz. Villa Hargoch. (1364: Dl. 5288.) Marót város vidékén fekhetett.
Harsány. Ily nevű falut kapott birtokul Innre herczegtől (1231.) majd IV. Béla királytól (1244.) Valkóvár város. (Fejér, III. 2. 237., IV. 3. 79. V. ö. U. o. IV. 1. 313.) A mai szerémmegyei Vukovár mellett d.-dk. kereshetjük.
Hásságy. Hasyag. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) Husag. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Hassagh. (1438–9: Dl: 13208. 13437.) Hashagh. (1481: Dl. 18522. 24850; 1495: Dl. 33451. 33454.) A mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott; Borótól ny.-dny. felé feküdt. (V. ö. Anjouk. okmt. VI. 66.)
Haszafalva. (Haszafalu.) Hasaffalu. Hasafalwa. (1398: Dl. 8301. 8302; 1471: Muz. llt.) Hazaffalua. (1403: Dl. 33774; 1420: Dl. 33552; 1444: gr. Zay cs. llt. B. 45.) Hazafalua. (1404: Dl. 8938; 1456: gr. Zay cs. llt. B. 56.) Berekszó vidékén feküdt. (Bizonyára így és nem «Házasfalvá»-nak olvasandó.)
Hatancz. Hathanch. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Hatin(o). Hatino. (1437: Muz. llt.) Hathyn. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott.
Hatis(s)a. L. Hotisincz alakban.
Hedre(h). (Hedrehfalva. Hóderfalva.) Hedruh. (1337: Anjouk. okmt. III. 358) Villa Hedruh. (1398: Dl. 8319:) Forum comprovinciale in villa Hereh. (1402: Dl. 33535.) Hedrehfalva. (Nemesi névben. 1421: Dl. 33554.) Hedrech. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Hedreh. (1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) Horyh. (1481: Dl. 18522. 24850.) Poss. Hederfalwa. (1484: Dl. 18958.) Hery. (1491: Dl. 33451. 33454.) Részben a mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott. 1427-ben kőtemplom állt benne Sz.-Margit tiszteletére. Ugyanekkor vámját is említik. – Valkóvárral volt határos.
Hegyfalu. Poss. Hegfalu. (i353: Anjouk. okmt. VI. 66.) Monostor (ma Nustar, Szerémmegyében.) vidékén feküdt. 1464-ben a Tallócziak birtokában ugyane tájon említenek egy «Heghfalu» helységet. (gr. Draskovich cs. llt. f. 25. n. 8.) Hihetőleg ugyanez a falu értendő.
Hellyefő. L. Hillyefő alakban.
Henczfalva. Henchfalua. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok.
Henincz. Henyncz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Henyefalva. Villa Henyefolua. (1275: Tört. társ. letét.) Az Ajnárdfiaké volt; a mai Morovity és Grk vidékén feküdt. (Szerémmegyében.)
Here(h). L. Hedreh alakban.
Her(e)ksincz. Heregsyncz in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Herxynch. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2: és Kismart. llt. 23. A. 4.) Herxyncz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Herén(y). (Herin.) Heren. (1275: Tört. társ. letét, 1404: Dl. 8938; 1469: Tört. Tár. 1890. 116. l.) Heryn. (1481: Dl. 18483; 1482: Dl. 18615.) Részben az atyai erősséghez tartozott.
Heri. L. Hedre(h) alakban.
Herkácsfalva. Herkachfalwa. (1455: Dl. 14942.) A harapkói Bothos családé volt.
Herkawo(v)cz. (Herkenovcz.) Hertonowcz in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Herkanocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. Llt. 23. A. 4.) Herkenovcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott. – Ma Hrkanovczi, Verőczemegyében; Diakovártól nyd.
Herman. Villa Herman. (1263: Fejér, IV. 3. 138.) Herman. (Nemesi névbe. (1421: Dl. 33554; 1439: Dl. 1343; 1454: Dl. 33946.) Poss. Herman. (1470: Dl. 33485: 33823; 1489: Dl. 33496.) Részben a grabarjai Beriszlóké volt. A mai verőczemegyei Dopszin vidékén feküdt. (Inkább a mai Szerémmegye felé.)
Hermanfalva. Hermanfalwa. (1435. Muz. llt.) Hermanvárához tartozott.
Herman-Szent-György. Hermanzenthgurgh. (Nemesi névben. 1421: Dl. 33554.) Hermantól meg kell különböztetnünk.
Hernaszlav. L. Cserneszlófalva alakban.
Herszinircz. Herzynyrcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Hertelincz. Heithelyncz. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Hillyefő. Helyefeu. (Nemesi névben. 1379: Dl. 6600.) Ilyefew. (1446: Dl. 14003; 1447: Dl. 14050.) Ellyefw. (1458: Dl. 34213–4.) Hilythfew. (1481: Dl. 18483.) Hyllyefew. (1480: Dl. 18538.) Hyliefew. (1482: Dl. 18615.) Részben az atyai erősséghez tartozott.
Himba(-falva). Poss. Himbafalua. (1395: Dl. 8028.) Pred. Hymba. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok.
Hitvano(v)cz. Hythwanocz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Hlamerjevcz. (Hlemejevcz.) Hoamirowatz in districtu Zelche. (1422: Dl. 11187.) Hlemeyewcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Hlameryewcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Hlapacz. Hlapacz. (1428: Muz. llt.) Az Alsáni-féle Száva-menti birtokokkal volt határos.
Hlaponya. L. Halapnya néven.
Hlapotincz. Hlapotyncz. (1437: Muz. llt.) Hlapot(h)incz, Hlapothyncz. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott. 1446-ban «Lapotincz». (Pesty. Eltünt m. I. 357.)
Hlapovcz. Hlapowcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fest. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Hlapo(v)cz. (Hlapje.) Hlapouch in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Hlapocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Hlapye. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott. – Ma Lapovczi, Levanszka Varostól dk. (Verőczemegyében.)
Hoamirovacz. L. Hlamerjevcz alakban.
Hori(h). L. Hedre(h) néven.
Horvát. Poss. Horwath. (1478: Dl. 18051; 1480: Dl. 18318. 18350. 13438.) Erdődhöz tartozott s annak környékén feküdt, mint egy 1480. évi oklevél irja, szemközt a bácsmegyei Szond-dal. (Ma Szonta.)
Horváti. Terra cruciferorum nomine Croac a castro de Wolkoy exemta, contigua terre eiusdem domus ... magna villa. (1238: Fejér, IV. 1. 108.) Pred. Urvati cruciferorum. (1244: Theiner. Vet. mon, Slav. Mer. I. 298. l.) Hurnasy, Hurachi, Choruati,Arroad. (Páp. tiz.-l. 245. 270. 299. 314. l.) Horwaty. (1387–8: Dl. 7309.) Horuathy. (1395: Dl. 8028; 1408: Fejér, X. 4. 660.) Curia in Horuathy. (1432: Haz: okmt. VII. 453.) Horwathy. (1477–8: Dl. 18145; 1506: gr. Zay cs. 1lt. C. 29.) Horváti majd Garai birtok. – Fekvésének szabatos meghatározása nehéz, de rendkívüli haszonnal jár Diakó város egész vidékének, s főleg a boszniai püspökség valkómegyei birtokainak topográfiájára nézve. Az 1244. évi határjdró levél, mely a Diakóvárott székelt boszniai püspök Blezna (később: Berezna) és Diakon (később: Diakó, Diakóvár) nevű birtokainak (s ez által e püspökség valkómegyei dioecesisének) határát leírja, a Száva-menti Bród vidékétől ék. felé Tomiczán és Nevnán (utóbbi ma: Levanszka Varos) át Garáig (ma: Gorjan) halad, innen dk. felé pedig az llsene folyó völgyét jelöli meg a püspökségi birtokok határául. E folyó a mai Josava, a Bitynek északról egyik mellékfolyója. (Diakovártól nem messze kelet felé.) E folyótól keleti irányban, nem nagy távolságban, egyebek közt «Nagfalu» és «Urvati» – később a Horvátiak majd a Garaiak birtokában sokat emlegetett Nagyfalu és Horváti, mindenik egy-egy nagyobb uradalom központja. Csak miután e helyeken áthaladt, nevezi meg a határ-levél további határokul a Bity és Cladanch folyókat, melyeket Bity és (ennek mellékfolyója: Kladavacz) néven odább d.-dny. ma is megtalálunk. Azután ismét a Száva következik, valahol Jaruge-től nyugotra, mert e helység Árki néven (1506.) szintén a Garaiaké volt. Az 1497–8. évi nagy Garai-Szécsi-féle osstály-levél hasonlókép Gara vidékéről kiindulva halad Nagyfalu és Horváti felé, még pedig Kese és Korotna (ma Kesinczi és Koritna) helységeken át (mely tájon feküdt valahol, mint látszik, Nagyfalu is) és úgy ér Horváti-hoz, melynek környékén Passakovcz, Gyurincz és Vagyincz helységeket nevezi meg. A Josava völgyétől keletre, a Bitytől északra, mocsáros vidéken találjuk ma Gyurgyanczi helységet, Paszkovczi pusztát és Vogyinczi helységet; minthogy az ugyanitt szomszédos Vrbiczát más középkori oklevélből (szintén mint Garai birtokot) ismerjük, Horváti alatt nem érthetünk mást, mint a mai Ó-Mikanovczi-t, mely Mikanovcz(i) néven egyáltalában nem fordul elő a középkorbon. – A pápai tized-lajstrom az asszuágyi főesperességben sorolja föl, mely tehát egész idáig lenyúlt. Az említett 1477–8, évi nagy osztálylevél az e birtokban fölállított vejszéket mint külön jövedelmi forrásokat jelöli meg, főleg a Száva áradásai alkalmával. A Száva folyó tehát, bizonyára a Kladancz és Bity mentén (utóbbi folyó ugyis sásost jelent) egész idáig felnyomult olykor. Különben Mikanovczi mellett délre ma is találunk egy Blato nevű tót. – Kőtemploma és kőtornya 1477–8-ban omladozóban volt. 1506-ban vámját is említik; heti vásárait pedig már a XIV. században. (Pesty, Eltünt m. I. 295. l. – L. bővebben «Boszniai püspökség Magyorországon» czímű értekezésemben. Századok 1893. évf.)
Horvatka. Horwathka. (1469: Dl. 32365.) A Kórógyiaké volt. Úgy látszik a mai Dopszin és Koprivna táján feküdt, Verőczemegyében, Eszéktől d.
Hoszdasincz. L. Goszdasincz alakban.
Hosszú.(? Oszijó?) Poss. Noghozyo, Kyzhozyo. (1404: Dl. 8938.) Szabó K. kivonata szerint 1469-ben «Nagy- és Kis-Hosszú». (Tört. Tár. 1890. 116. l.) 1404-ben mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják; előbbieknek azonban még 1469-ben is voltak benne részeik.
Hosszú-Bács(i). Hyzyubach. (1365: gr. Zay cs. llt. B. 20.) Huzyubach. (1370–79: U. o. B. 80., 1389: Muz. llt.) Huzywbachy. (1377: Pesty, Eltünt m. I. 296., 1480: gr. Zay cs. llt. A. 30.) Hwzywbach. (1428: U. o. B. 38.) Hozywbaach. (1441: U. o. B. 43.) Baach. (Nemes nevében. U. o.) Hozzywbach. (1441: U. o. B. 42., 1507: U, o. B. 72., 1515: U. o. B. 76.) Bachy. (1456: U. o. B. 56:) Hozwbachy. (1445: U. o. B. 47., 1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Vámszedő- és hetivásáros hely volt. Részben köznemesek (főleg a Hosszubácsi és Szentpéteri cs.) bírták, részben (1484.) Marót várához tartozott. A Morovitytól ék. eső mai szerémmegyei Bacsincze- nek felel meg. – Hihetőleg ugyanegy ezzel az 1314-ben fölmerülő vámhely: villa Bachy is. (Haz. oklt. 187.) Ezenkívül 1398-ban ugyane vidéken egy «Kisbach» nevű birtok tűnik elénk, a mint épen átmegy az Ajnárdfiak birtokából a Marótiakéba.
Hosszúfalu. Hozywfalw. (1387: Dl. 7309; 1477–8: Dl. 18145.) Hozyofalu. (1395: Dl. 8028.) Hosczyufalu. (1408: gr. Zay cs. llt. C. n. 5.) Horváti majd Garai birtok. – Úgy látszik Nagyfalu környékén feküdt. (Mai verőczemegyei területen. V. ö. Horváti helység a.)
Hosszú-Lovász(i). L. Lovász(i) a.
Hotisincz. (Hotissa.) Halisza. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Hatissa, Hatysa. (1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) Hothysynch. (1481: Dl. 18522. 24860; 1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott.
Nranafalva. Haranfolua. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) Szranafalva. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Hranafalwa. (1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) A mikolai kastélyhoz tartozott.
Hrani(s)zlavcz. Hranizlawcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Hraszticz. Poss. Hrasthycz et Hrazthowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A Garaiak (Bánfiak) kosztormán-szent-dienesi kastélyához tartozott ekkor. – A mai Rasztovicz és Rasztovicza pusztáknak felel meg, Stitar közelében é. (A Száva mentén; Szerémmegyében.)
Hrasztovcz. L. Hraszticz helység a.
Hropko(v)cz. Hropkouch ultra fluvium Bazavize. (1436. Muz. llt.) Hermanvárához tartozott s (Hermanvárától azaz a mai Vukovár vidékétől tekintve) a Baza vizén túl feküdt. (Szerémmegyében.) Baza vize a mai Boszut folyónak felel meg, mely Czernánál (Szerémmegye) veszi föl e nevet, s először Vukovárig északnak vág, majd innen merészen délkeleti irányba kanyarodik s Boszut falunál a Szávába ömlik.
Nuholcz. L. V(u)kocz alakban.
Hursinafalva. Hursynafolua ultra fluvium Baza. (1303: Anjouk. okmt. III. 538., 1338: U. o. 541.) A Száva mentén, a mai Szerémmegye területén feküdt. (V. ö. Hropkovcz helység a.)
Hvalesincz. Hwalesyncz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad: 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4., 1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (hihetőleg a szvarniczai kerülethez) tartozott.
Ibrán(y). (Ibrám.) Terra Ibran. (1280–86: Haz. oklt. VI. 317.) Ibram, lbran, Ibron. (Páp. tiz.-lajstrom. 267. 280. 290. 302. 304. 308.) Ibraan. (1323: Dl. 33572.) Poss. Ibran, Ybran. (1346: Anjouk. okmt. IV. 578., 1367: Dl. 5569; 1458: Dl. 34214.) Ibram. (1402: DL 33535; 1481: Dl. 18521–2.) Vásáros hely s részben az Elefánti vagy Alifánti családé volt. – Vicsadal vidékén feküdt. (Vukovártól déli irányban, Szerémmegyében.)
Iker-Szent-Páter. (Ikerd. Ikörd.) L. Szent-Péter a.
Iklód. Iclod. (1366: Dl. 5451.) Iklod. (1447: Dl. 14050.) Tarddal, Kórógygyal, Babatával, Benczenczczel sat. volt határos; tehát a mai Szerémmegye ény. vidékén feküdt.
Ilk. Poss. llk. (1308: Dl. 1726.) Nustar, Dálya, Erdőd sat. vidékén (ma Szerém- és Verőczemegyében.) fekhetett.
Illyefő. L. Hillyefő néven.
In(n)akfalva. Innakfalwa. (1478: gr. Zay cs. llt. C. 19.) A Vitéz cs. előnevéből ismerjük. Talán valkómegyei falu volt.
Ipolit(-falva). Villa Ipoliti. (1263: Fejér, IV. 3. 138–142.) Dobsza vidékén feküdt.
Ipol(t)falva. Ipolthfalwa. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Ipolfalwa. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Ireg. (Irög.) Irygh. (1322–7: Dl. 33736; 1323: Dl. 33575.) Irugh, Irugd.
(Páp. tiz.-lajstrom. 290. 301. l., a valkói főesperességben.) Irugh. (1363: Dl. 5213; 1394: Dl. 7985; 1412: Dl. 9935.) Irwgh. (1386: Dl. 7182; 1406: Kismart. llt. 47. M. 17., 1417: Dl. 10627; 1481: Dl: 18522. 24850.) Wrwgh. (1386: Dl. 7182.) Irug. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Irewg, Iregh. (1438: Dl. 13208; 1439: Dl. 13216.) Irwg. (1439: Dl. 13437.) Iregh. (1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai, majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott s eleinte a rokon Iregi és Mikolai, később az Jregi, Garai és lendvai Bánfi családoké volt. – A Duna mellett, Boró közelében feküdt.
(Páp. tiz.-lajstrom. 290. 301. l., a valkói főesperességben.) Irugh. (1363: Dl. 5213; 1394: Dl. 7985; 1412: Dl. 9935.) Irwgh. (1386: Dl. 7182; 1406: Kismart. llt. 47. M. 17., 1417: Dl. 10627; 1481: Dl: 18522. 24850.) Wrwgh. (1386: Dl. 7182.) Irug. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Irewg, Iregh. (1438: Dl. 13208; 1439: Dl. 13216.) Irwg. (1439: Dl. 13437.) Iregh. (1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai, majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott s eleinte a rokon Iregi és Mikolai, később az Jregi, Garai és lendvai Bánfi családoké volt. – A Duna mellett, Boró közelében feküdt.
István-Szudia-falva. Ystwanzudiafalwa in districtu Zelche. (1422: Dl. 11187.) Nevna várához tartozott.
Isztrug. Izthrwg. (1446: Magy. Tört. Tár. IV: 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Itó. Poss. Itho. (1480: Dl. 18313; 1499: Dl. 20821.) Erdődhöz tartozott s annak kórnyékén feküdt.
Ivahontelke. Iwahontheleke. (1396: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok.
Ivánfalva. lwanfalwa. (1433: Dl. 12530; 1469: Dl. 32365.) A Kórógyiaké volt s Kórógy táján, Baranya- vagy inkább Valkómegyében feküdt, Eszéktől déli irányban. (Ma Verőczemegye.)
Ivanovcz. (Ivánfalva.) Iwanfolua. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) Iwanouch. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Iwanowcz. (1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) A mikolai kastélyhoz tartozott. – Vukovár és Vinkovcze vidékén feküdt. (Szerémmegyében.)
Ivanovcz. Iwanowch. (1435. Muz. llt.) Hermanvárához tartozott. – Ugy látszik, a mai Jankqvczi-nak felel meg, Vukovártól dny. (Szerémmegyében.)
Ivanócz. Iwanqch. (1404: Dl. 8938.) Mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják. 1469-ben (lvanócz) azonban még mindig a Zsámbokiaké. (Tört. Tár. 1890. 116. l.)
Izinczi. Izinczi, Izynczy. (1476: Tört. Társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Izsákfalva. Isaakfalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Izsár. Villa Isar. (1275: Tört. társ, letét.) Atyához (később város) tartozott.
Izsó(-falva). Villa Isou. (1263: Fejér, IV. 3. 138–142.) Dobsza vidékén feküdt.
Jagodincz. Villicus de Jagodynch. (1434: Dl. 12587.) Diakóvár vidékén feküdt, s ugy látszik a boszniai püspökség birtoka volt.
Jakabfalva. a) Villa Jacobfolua. (1351: Dl. 33601.) Poss. seu villa Jacobfalua, Jacabfalua. (1361: Dl. 33608; 1383: Dl. 33740:) Poss. Jacabfalwa. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt. – A X1V. században Ujlakhoz (Gara m.) számították. A mai Gorjántól k.-dk. felé fekhetett. (Verőczemegyében.) – b) Jakabfalwa. (1469: Dl. 32365.) A Kórógyiaké volt. 1697-ben még Jakabfalva néven ismerik. (Smičiklas, i. m. 62. l.) Ma Jákófalu, Eszéktől d. Verőczemegyében. (Antunovacz-tól é.) Jakabfalwa. (1487: Dl. 19311.) A budavári prépostságé és a jakabfalvi Törököké volt. Szintén valahol Kórógy, Szőllős sat. vidékén (mai szerém- vagy inkább verőczemegyei területen) feküdt, s igy meglehet, hogy a b) alatti Jakabfalva részei értendők, annál is inkább, mert e prépostság (ugy látszik) a Kórógyiak birtokaiból kapott (ezek kihalása után) részeket.
Jak(a)lovcz. (Jaklevcz.) Jakalowcz és districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Jaklyowcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Jaklewcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Jakobovcz. a) Jakobowcz. (1437: Muz. llt., 1476: Tárt. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott. – b) Jacobowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A czevernai kastélyhoz tartozott.
Jáma. Hyama, Jaina, Jama. (Páp. tiz.-lajstrom. 279. 289. 301.) Poss. Jama. (1348: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1509. n. 1. Zágrábban; 1424–28–40: br. Révay cs. llt. Valkó. I. n. 4. 5. 6. 8.) Jama. (Nemesi névben. 1469.: Dl. 16024; 1473: Dl. 16025. – V. ö. Századok. 1875. 36. l.) Erdőd, Dálya sat. vidékén fekhetett. (Ma Szerém- és Verőczemegyében.)
Jardán. Jardan, Jordan, Chordan, Bardan. (Páp. tiz.-l. 267. 279. 289. 301.) Poss. Jardan. (1377: Fejér, IX. 5. 229.) Pacsintával volt határos; tehát a mai Szerémmegye ény. zugában, Pacsetin szomszédságában ék. feküdt. (1697-ben «Jordan» néven említik. Smičiklas, i. m. 53. l.)
Jarinfalva. (Jarinovcz.) Jarynfalua. (1398: Dl. 8301. 8302.) Jarynowcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Jarum(p)na. (Jaromna. Jaronna-Szent-Miklós.) Poss. Jarumpna. (1324: Anjouk. okmt. II. 130.) Jaronnazenthmiklos. (1455: Dl. 33806.) Jaromna. (1484: gr. Zay cs. llt. A. 35., 1488: U. o. A. 38.) 1324-ben kő-templommal Sz.-Miklós tiszteletére. – A mai Jarmina-nak felel meg, Szerémmegyében, Nustar-tól ny.
Jelen(-falva). Locus ville Jelun. (1298: Árpádk, új okmt. XII. 617.) Jelenfalwa. (1453: gr. Zay cs. llt. B. 37. és A. 23.) Szent-Péter vidékén (a Száva mentén) feküdt.
Jém. Villa Jeem. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) A Mikolaiaké volt. Hásságy, Lipolcz sat. vidékén feküdt.
Jenke. Jenke, Denche, Henke, Jenka. (Páp. tiz.-lajstrom. 267. 279. 290. 302. 304. 307.) Forum generalis in villa Jenke. (1355: Dl. 33604.) Poss. Jenke. (1364: Dl. 281.) A XIV. században vásáros hely volt. – A mai szerémmegyei Borovo és Pacsetin közti vidéken feküdt. (Tán a Pacsetin melletti mai Jendek pusztának felel meg?)
Jeszkovcz. Jezkowcz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Jobincz. L. Gyobafalva alakban.
Jordán. L. Jardán alakban.
Kajtafalva. Kaytafalua. (1364: Dl. 6288.) A Maróti rokonságé volt.
Kajtornafalva. Kaytornafalwa. (1437: Muz. llt.) Szőcs városhoz tartozott.
Kalotincz. (Kalatincz.) Kalothyncz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n.
42. Zágrábban.) Kalathyncz. (1503: gr. Zay cs. llt. A. 50.) Marót várához tartozott.
42. Zágrábban.) Kalathyncz. (1503: gr. Zay cs. llt. A. 50.) Marót várához tartozott.
Kámánd. (Kamand. Kamond.) Kamarid, Kamond, Kamand, Karmanc. (Páp. tiz.-lajstrom. 269. 298. 305. 307.) Poss. Kamand. (1404: Dl: 8938; 1429: gr. Zay cs. llt. D. 39., 1449: U. o. B. 52., 1480: U. o. A. 30.) Kemend. (1456: U. o. B. 56., 1481: U. o. B. 63.) A mai szerémmegyei Bacsincze-től d. a komonta-i puszta őrzi emlékét. (Morovitytól ék.)
Kamár. L. Komár alakban.
Kaniszlófalva. Kanyzlofalwa. (Nemesi névben. 1458: Dl. 34213–4.)
Kanota vagy Kanatinoz, Kalatincz. (Kanata.) Kanatha. (1404: Dl. 8938; 1429: gr. Zay cs. llt. D. 39.. 1441: U. o. B. 43.) Konatha. (1428: U. o. B. 38.) Kanotha. (1444: U. o. B. 45., 1456: U. o. B. 56., 1480: U. o. A. 30.) Kanathyncz. (1481: U. o. B. 63.) Kalathyncz. (1507: U. o. B. 72., 1515: U. o. B. 76.) Hosszubácsi, majd Szentpéteri (sat.) birtok. – A mai szerémmegyei Bacsincze közelében feküdt. (Morovitytól ék.)
Kantorovcz. Kanthorowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A Garaiaké volt.
Kaplat. Kaplath. (Nemesi névben. 1458: Dl. 34213–4.)
Kaporna. Coporna, Kaparna, Kaporna, Kapurna, Koporna. (Páp. tiz.-l. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 265.) Poss. Kapurna. (1352: Anjouk. okmt. V. 544.)
Kaporna. (1364: Dl. 5332; 1469: Dl. 32365.) A Kórógyiaké volt s kétségkívül a mai Verőczemegye területén fekvő Koprivna-nak felel meg (Eszéktől d.), melyet még 1697-ben is Kaporna-nak neveznek. (Smičiklas, i. m. 41. l.)
Kaporna. (1364: Dl. 5332; 1469: Dl. 32365.) A Kórógyiaké volt s kétségkívül a mai Verőczemegye területén fekvő Koprivna-nak felel meg (Eszéktől d.), melyet még 1697-ben is Kaporna-nak neveznek. (Smičiklas, i. m. 41. l.)
Karácsontelke. (Karácsonfalva.) Poss. Karachonteleke. (1404: Dl. 8938.) Geregmező, Atya sat. helységekkel együtt említik 1404-ben. – Kétségkívül megfelel az Ajnárd-fiak birtokában 1275-ben fültűnő «Charachunfolua»-nak, mely Racsa (város) és Görögmező (ma Grk) vidékén (ma Szerémmegye) feküdt (Tört. társ. letét.)
Karatna-Szent-János. L. Szent-János helység a.
Karatna(-Szent-Miklós). Karachnazenthmiclos. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok. – Azonos lehet ezzel a Garaiak birtokában 1478-ban fölmerülő «Korothna». (Dl. 18145.) – Ezenkívül azonban ugyane tájon már 1300-ban említenek egy «Karachna» nevű helységet, s 1443-ban köznemes nevében «Karathna» szerepel. (1300: Árpádk. új okmt. X. 385., 1443: Dl. 13706.) Egy vagy két falu értendő-e, pontosan eldönteni bajos lenne. (V. ö. még Sz.-János, azaz Karatna-Sz.-János a.) Annyi azonban bizonyos, hogy egyedül a Diakovártól ék. eső mai Koritnára (és környékére) gondolhatunk. (V. ö. Horváti helység a.)
Kardos. Kardos. (1398: Dl. 8301; 1471: Dl. 1721; 1481: Dl. 18483; 1482: Dl. 18615.) Kardws. (1404: Dl. 8938.) Az atyai erősséghez tartozott. – A mai Sarengrad és Tovarnik vidékén feküdt. (Szerémmegyében.)
Karesev. Karesev, Karesew. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Karnincz. Karninch. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd tiarai birtok. – Nagyfaluval együtt említik.
Kasarovcz. L. Kosárfalva néven.
Kasza(-falva). L. Roza(-falva) alakban.
Kaszine. Kazyne. (1481: Dl. 18622. 24850.) Kasyne. (1491: Dl. 33451. 33454.) A borói kastélyhoz tartozott.
Kasztincz. Kazthyncz. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Kasztojafalva. Kaztoyafalua. (1364: Dl. 5288.) A Maróti rokonságé volt.
Kaza(-falva). Vagy: Kasza(-falva). – L. Koza(-falva) alakban.
Kecse(j)nye. (Kehinye.) Kerene, Kerchene, Cherchene. (Páp. tiz.-lajstrom. 267. 279. 289. 301, l.) Kochynee. (1423: Dl. 11414.) Kechynye. (1439: Dl. 13437; 1450: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 62., 1472: Dl. 34307.) Kecheynye. (1454: Dl. 33946.) Naghkechynye, Kyskechyne. (1484: gr. Zay cs. llt. A. 34.) Keczenye. (1491: Dl. 33454.) Polgárival (Palagarral) volt szomszédos, s így a mai Szerémmegye é.-ny. sarkában, Pacsetin vidékén feküdt. Az 1697. évi ósszeirás szerint dél felé feküdt Daly-tól, vagyis Dályától. (Kechine. Smičiklas, i. m. 48. l.)
Kedhely. Pervenitur ad fluvium Zawa, circa villam … Kedhel. (1338: Anjouk. okmt. IV. 542.) Poss. Keedhel. (1454: DL 14883.) A vizközi Alifántiaké volt; a Száva mentén, a mai Morovity táján (Szerémmegyében) feküdt.
Keg(y)falva. (Kégyfalva.) Kegfalua. (1402: Dl. 8755.) Berzéte-monostorához tartozott.
Kelemen. Kelemen. (1343: Anjouk. okmt. IV. 314., 1469: Dl. 16024; 1473: Dl. 16025.) Valkómegyei nemesek nevéből ismerjük.
Kelgyes(-Kórógy). (Kölgyes.) Kuelges. (1296: Árpádk. új okmt. X. 213.) Gelges, Golges, Kelges, Kewlhec, Kuldies. (Páp. tiz.-lajstrom. Ortvay. Magyarorsz.
egyh. földl. I. 266.) Oppidum Kewlges. (Kórógy várával együtt említve. 1539. Orsz. Llt. Kolosmon. konv. irat. III. fiók. Valkó.) Bizonyára az 1469-ben említett «Kelges Korogh» értendő. (L. Kórógy a.)
egyh. földl. I. 266.) Oppidum Kewlges. (Kórógy várával együtt említve. 1539. Orsz. Llt. Kolosmon. konv. irat. III. fiók. Valkó.) Bizonyára az 1469-ben említett «Kelges Korogh» értendő. (L. Kórógy a.)
Kelőd. Kyskelewd. (1483: gr. Zay cs. llt. A. 33.) Kelwd. (1506: br Révay cs. llt. Bodrog. II. 24.) Sz.-László (ma Laszlovo Verőczemegyében) táján feküdt.
Kéménd. (Kemend.) Azaz: Kámánd. (Kamand). – L. ez alakban.
Kemetincz. Kemethyncz, Kemethincz. (1437: Muz. llt., 1476: Tört, társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott. – Hihetőleg a mai Komletinczi értendő, Otok mellett keletre. (Szerémmegyében.)
Kend-Csapa. L. Csapa m.-városnál.
Kenderes. Kenderes. (1377: Fejér, IX. 5. 229., 1443: Dl. 13706; 1482: Dl. 18615.) A mai Szerémmegye ny.-é. vidékén kereshetjük.
Keng(y)efalva. L. King(y)efalva néven.
Kercsenye. L. Kecse(j)nye alakban.
Kerczanovcz. Kerczanowcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Kerekmező. Értsd: Geregmező. L. ez alakban.
Keresztestelke. Poss. seu predium Kerezthestheleke. (1336: gr. Zay cs. llt. D. 27.)
Keresztur. a) Kerezthwr. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt. – A mai Verőczemegye területén, Eszéktől d.-dk. kereshetjük. – b) Keresthwr. (1333: Dl. 33580.) Kerezthwr. (1455: Dl. 14942.) A harapkói Botbos családé volt.
K(e)risfalva. Krisfalva. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Kerisfalwa, Kyrisfalwa. (1438–9: Dl. 13208. 13216.) A mikolai kastélyhoz tartozott.
Kerna. Kerna. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Kerös. Poss. Kerws. (1420: Dl. 33552.) Gibárddal együtt említik.
Kes(s)e. Kesee, Keze, Kesse. (Páp. tiz.-l. 270. 288. 299.) Kese. (Nemesi névben. 1435: Dl. 12743; 1447: Dl. 14050.) Poss. Kesse. (1477–8: Dl. 18145.) Részben Garai birtok volt. – Ma Kesinczi, Diakovártól k.-é., Verőczemegyében. (V. ö. Horváti helység a.)
Keselyűfalva. (Keselyűtelek.) Poss. Keseleutelek intra metas possessionis Zemes. (1336: gr. Zay cs. llt. D. 31.) Poss. Keselywfalwa. (1439: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1522. n. 29. Zágrábban.) Csákkal együtt említik. (1439.)
Kiczkolcz. Kyczkolcz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Kiksincz. Kyksynch. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához tartozott. Azonos ezzel a Tallócziak birtokában 1462-ben említett «Kraksyncz». (gr. Draskovich cs. llt. f. 25, n. 8.)
King(y)efalva. Kengefalwa. (1401: Dl. 33531.) Kungefalua. (1402: Dl. 8755.) Kyngefalva. (1427: Fejér. X. 6. 860–7.) Berzéte-monostorához tartozott.
Királyszállása. Poss. Keralzalasa. (1398: Dl. 8370.) A Nekcseiek tartottak ekkor hozzá jogot.
Kirsa. Kyrsa. (1406: gr. Zay cs. llt. D. 35.) Valkómegyei kir. ember nevéből ismerjük. – Tán a mai Vinkovczi táján feküdt.
Kisasszonyfalva. (Kis-Asszonyfalva). Kysazonfalwa. (Nemesi névben. 1443: Dl. 13706.)
Kis-Bács. L. Hosszú-Bács(i) a.
Kis-Beletincz. L. Beletincz a.
Kis-Belin. L. Belin a.
Kis-Béllye. (Kis-Bellye.) L. Béllye a.
Kis-Bold. L. Bold a.
Kis-Borjevcz. L. Borjevcz b) a.
Kis-Dél. L. Dél a.
Kisfalu(d). – a) Kwsfalu, Ewsfalw, Wyfalu. (! 1394: Dl. 7955.) Kisfalud (1394: Dl. 7985; 1401: Dl. 33531; 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Berzéte-monostorához tartozott. – b) Kysfalw. (1409: gr. Festetich cs. keszthelyi llt., 1435: Dl. 11859; 1455: Dl. 14942.) Szent-Szalvátorhoz (város) tartozott. (Tán az előbbinek más részei értendők.) – c) Kisfalwd. (1469: Dl. 32365.) A Kórógyiaké volt s Kórógy vidékén feküdt. – d) Kysfalu. (1364: Dl. 5288.) Kysfalud. (1484: Orsz. llt. Nra. fASC. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott. – e) Kysfalwd. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Kis-Gatál(y). (Kis-Gacsály.) L. Gacsály (Gatály) a.
Kis-gyermek-Sziget. L. Gyermek-Sziget a.
Kis-Györgyfalva. L. Gyurkovcz a.
Kis-Hosszú. (Kis-Oszijó ?) L. Hosszú a.
Kis-Kecsinye. L. Kecse(j)nye a.
Kis-Kelőd. L. Kelőd a.
Kis-Kórógy. L. Kórógy a.
Kis-Leszna. L. Leszna a.
Kis-Lipo(v)cz. (Kis-Lepócz.) L. Lipo(l)cz a.
Kls-Mocsár. L. Mocsár a.
Kis-Oborjancz (puszta). L. Oborjancz (puszta) a.
Kis-Ometa. L. Ometa a.
Kis-Pabar. L. Pabar a.
Kis-Paka. L. Pozsegamegyében, Paka a.
Kis-Papfalva., L. Papfalva a.
Kis-Remete. L. Remete a.
Kis-Rogov(a)cz. (Kis-Rugovcz. Kis-Ragovcz.) L. Rogov(a)cz a.
Kis-Szemes. L. Szemes a.
Kis-Szőcs. L. Szőcs m.-város a.
Kis-Szőllős. L. Szőllős b) a.
Kis-Ujlak. L. az első Ujlak városnál.
Kis-Vajda (puszta). L. Vajda helység a.
Kisid(-falva). Kusydfalwa. (1387: Dl. 7323.) Kysidfalua. (1395: Dl. 8028.) Kyssid. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok. (1395. 1477–8.)
Kiszgni. Poss. Kyzgny. (1444: Dl. 8938.) Mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják. Szabó Káróly kivonata 1469-ből «Kisgún» néven sorolja föl, mint még mindig a Zsámbokiak birtokát. (Tört. Tár. 1890. 117. l.)
Kletincz. (Klecsincz.) Klechyncz. (1437: Muz. llt.) Clethyncz. (1476: Tört társ. letét.) Vérvárához, majd Atak városhoz tartozott.
Kletincz(i). (Klecsinczi.) Cletinchy. (1424: Kismart. llt. 36. B. 28.) Cleehincz. (1446: Dl. 14003.) Clechyncz. (147: Dl. 14050.) Klethyncz. (1466: Dl. 16381.) A Lorántfiaké volt.
Klisolcz. Clysolch. (1404: Dl. 8938.) Atya, Geregmező sat. helységekkel együtt említik.
Klokocsevity. Klokochewyth. (1461: Dl. 33478.) Glokochewygh. (1471: Dl. 33486.) Nemesi névben fordul elő. A régi Valkó- és Pozsegamegye határvonalán feküdt, de mégis inkább Valkómegyéhez sorolható. – Ma Klokocsevik, Pozsegamegyében, Bródtól ék.
Kluancz (pusata). Pred. Klwancz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Klucs. L. K(u)lucs alakban.
Koledras. (Koladbas: Koledresevcz.) Koladras in districtu Werhewna. (1422: Dl. 11187.) Koledras. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A, 4.) Koledresewcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Kolosevcz. Kolosewcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fest. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Komár. (Komáron. Komán-Szent-György.) Kamars, Kamar, Lamar, Kumaron. (Páp. tiz.-l. 267. 279. 290. 302. 304. 308.) Poss. Kamar. (1378: Muz. llt.) Komari Zenthgywrgh. Kemari Zenthgerg. (1424: Kismart. llt. 35. B. 28., 1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28., .1466: Dl. 16381.) Komaron. (1415: Haz. okmt. VII. 465.) Komar, (1446: Dl. 14403; 1447: Dl. 14050.) Részben a Lorántfiaké, részben a Tamásiaké volt. – A mai Szerémmegye ény. vidékén feküdt. (V. ö. Komarovcz.)
Komarovcz. Komarowcz. (1437: Muz. llt.) Szőcs városhoz tartozott. (Azonos lehet Komár-ral.)
Komincz (puszta). Pred. Komyncz. (1477–8: Dl. 18145.) A Garaiaké volt.
Komjáti. Komyathy. (1437: Dl. 13116.) A németi Lorántfiaké volt.
Kenata. L. Kanota alakban.
Kondorfalva. Kondorfalva. (1398: Dl. 8301–2.) Condorfalwa. (1481: Dl. 18483; 1482: Dl. 18615.) Az atyai erősséghez tartozott. – A mai Szerémmegyében, Tovarnik és Szotin vidékén kereshetjük.
Kondortya. (Kondortin.) Poss. Kundorthia in districtu Kundotthya. (1422: Dl. 11187.) Kondorthyn. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához tartozott. – A mai (varőczemegyei) Kondritynak felel meg, a szintén Nevnához tartozott Szelcze, Hrkanovczi, Nabrdje sat. közelében. Diakovártól nyd.
Koniszka. Poss. Konizka.. (1347: Anjouk. okmt. V. 116.) Magyarmező-vel együtt említik.
Konkol(y). Konkol. (Nemesi névben. 1394: Dl. 7985; 1417: Dl. 33546.)
Kontevcz. Konthewcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Kopcse(no)vcz. (Kopcsenovacz.) Kopchewcz. (1437: Muz. llt.) Kopchenoucz, Kopchenowacz. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához, majd Atak városhoz tartozott.
Kopcza. Kopcza. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Kordesevcz. Kordesewcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott. – Azonos a mai Kordusevczi-vel, a szintén e várhoz tartozott Vrhovina tőszomszédságában, Pozsegamegyében. (Bródtól ék.).
Korincz. Poss. Korinch. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok. – Sz.-Lőrincz vidékén feküdt. E falunak látszik megfelelni az 1477–8-ban a Garaiak birtokai közt említett «predium Rozinczy» is. (Dl. 18145.)
Kornisevcz. Kornysewcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott. – Ma Krniste néven dűlő, Szlakovczi mellett d. (Szerémmegyében.)
Kórógy. (Kórogy. Korogd.) Korongh. (1343: Anjouk. okmt. IV. 352.) Korogh. (1362: U: o: V. 544., 1433: Dl. 12630.) Korogd. (1434: Dl. 12649.) Kis Korogh, Kelges Korogh, Chacar Korogh. (1469: Dl: 32365.) Kórógy vár sorsában osztozott. «Kyskorogh» azonban 1487-ben az aranyani Józsáké. (Muz. llt.) – Ma is megvan Korogy (Korodj) néven, Eszéktől d.-dk., Verőczemegyében.. (V. ö. Kelgyes és Császár a. is.)
Koroninczi. Koronynczy. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Korotna. L. Karatna-Sz.-Miklós és Szent-János helységek a.
Korusevcz. Korwsewcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (hihetőleg a szvarniczai kerülethez) tartozott.
Koruska. Koruska. (Páz. tiz.-l. 269.) Ma puszta Szuszektől d. (Az 1528. évi térkép is e néven ismeri.)
Kosárfalva. (Kosarovcz. Kosarevcz.) Kosaarfalva. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Kosarfalwa. (1438–9: Dl. 13208, 13437.) Kasorowcz. (1481: Dl. 18522. 24860.) Kosarewcz. (1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai, majd (1481: 1491.) a borói kastélyhoz tartozott. (V. ö. Császár helység a.)
Kovacsevcz. Kowachewcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Kovácsfalva (puszta). Pred. Kowachfalua. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Ko(v)acso(vi)cz. (Kovacsevcz.) Koachowitz in districtu Zelche. (1422: Dl. 11187.) Kowachocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart, llt. 23. A. 4.) Kowachewcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Ková(s)zdi. Kowazdy. (1389: Dl. 7630.) Due Kowazdy. (1411–31: Dl. 26679.) Kowazdi. (1460: Dl. 15465.) Kowasdi. (1482: Dl. 18680.) A mai Verőcze- és Szerémmegyék határvidékén fekhetett.
Kovertye. Kouerthye. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Koza(-falva). Kozafolua. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) Kaza. (Nemesi névben. 1417: Dl. 11302.) Kasza. (? 1427: Fejér, X. 7. 860–7.) Koza. Kaza. (1438–9: Dl. 13208: 13216. 13437.) Kassafalwa. (Nemesi névben. 1468: Dl. 34213. 34214.) Kozynch. (1481: Dl. 18522. 24850.) Kozyncz. (1491: Dl. 33451. 33454.) Részben a mikolai majd (1481. 1491.) a bordi kastélyhoz tartozott.
Kozaro(v)cz. Kozarocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Kwzarowcz. (1474: Tört. társ. letét) Nevna várához (a. szelczei vagy a kondortyai kerülethez) tartozott.
Kozavcz. Kozauch in districtu Zelche. (1422: Dl. 11187.) Nevna várához tartozott.
Kozincz. L. Koza(-falva) alakban.
Kozmafalva. Cozmafalwa. (1455: Dl. 14942.) A harapkói Bothos családé volt.
Kölgyes. L. Kelgyes(-Kórógy) néven.
Körtvélyes. Kurthuelus. (1337: Anjouk. okmt. III. 367.) Mikola vidékén fekhetett. – 1337-ben hozzátartoznak Gyabafalva (Gyobafalva), Péterkefalva, Dienestelke és. Orbánosfalva. (Urbánosfalva.)
Középfalva. (Középfalu.) Kezepfalwa. (1444: Dl. 8938.) 1469-ben Középfalu. (Tört. Tár. 1890. 116. l.) 1404-ben mint a hűtlen Zsámbokiak birtokát a Marótiak kapják. 1469-ben azonban az előbbiek még mindig földesurak itt.
Közép-Novák. L. Novák a.
Kövesd. Kwuesd. (1400: Kismart. llt. 32. EE. 319.) Kwesd. (1402: U. o. 48. A. 15.) V. ö. a Kövesdi cs. a.
Krabánfalva. Krabanfalua. (1395: Dl. 8028; 1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok.
Kraksincz. L. Kiksincz alakban.
Krászcza. (Krászta.) Poss. Krazcza. (1464: Dl. 33951.) Krastha. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A Garaiaké volt. 1507-ben a czevernai kastélyhoz tartozott. – Ma Kraszcsi néven puszta, Czernától d., a Boszut folyó partján. (Szerémmegyében.)
Krazejncz. (Krazeincz.) Krazeyncz. (1446: Magy. Tört. Tár. V1. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Kreporjevcz. Creporyewcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Kreskovcz. Kreskowcz. (1428: Muz. llt.) Az Alsáni-féle birtokokkal határos nemes nevében fordul elő.
Krisev-szád. Crysewzaad. (1437: Muz. llt.) Crisewzad. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott.
Krivácz. Criwacz. (1467: Dl. 33481.) Ivánka-Szent-György kastélyhoz tartozott.
Krucsanovczi. (Krutanovczi). Cruchanowczy. Cruthanowczy. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Krusócz. Krwsocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához (hihetőleg a szvarniczai kerülethez) tartozott.
Ku(c)harfalva. Kwcharfalwa. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott. (Tán azonos az 1428. évi Kusancz-czal?)
Kucsa. Villa Kucha. (1296: Árpádk. új okmt. X. 237.) Csapa vidékén feküdt. – Tán Valkómegyébe sorozhatjuk.
Kucsita. Kwchitha. (1459: Dl. 15383.) Valkómegyei kir. ember nevéből ismerjük.
Kukancz. Kukanch. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához. (Erdőszádhoz) tartozott.
Kukavisincz (puszta). Pred. KwkawysynGz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Kukujevcz. L. Küke(j) néven.
K(u)lucs. Poss. Kwluch. (1395: Dl. 8028.) Pred. Klwch. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok. – Sz.-Lőrincz táján feküdt.
Kumano(v)czi. Kwmanowczy, Kwmanoczy. (1476: Tört. társ, letét.) Atak városhoz tartozott.
Kundortya. L. Kondortya néven.
Kunfalva. Kwnfalwa. (1435: huz. lltár.) Hermanvárához tartozott. – Tán ennek felel meg az 1506-ban a Garai cs. birtokában fölmerülő «Kwnowcz» is (gr. Zay cs. llt. C. 29.); 1462-ben kétségtelenül e helység értendő a Tallócziak birtokában említett «Kunocz» (Kanocz ?) alatt. (gr. Draskovích cs. llt. f. 25. n. 8.)
Kuni. Kulni, Kuni, Kunni. (Páp. tiz.-lajstrom. Orvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 266. Megfejtés ott helytelen.) Rani. (Páp. tiz.-l. 244.) Poss. Kuni abbatis de Cycador. (1366: Dl. 5451. – V. ö. Dl. 5512.) Kwny. (1353–154: Dl. 4157.) Benczencz-czel volt határos; tehát a mai Szerémmegye ény. határvidékén feküdt.
Kuniszlófalva. Kunizlofalwa. (1364: Dl. 5286.) A Marótiaké volt; Marót vidékén feküdt.
Kuno(v)cz. L. Kunfalva a.
Kusancz. Kwsancz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához (hihetőleg a verhevnai kerülethez) tartozott. (V. ö. Kucharfalva a.)
Kusidfalva. L. Kisid(-falva) néven.
Kusincz. L. Lucsincz helység a.
Kuzarovcz. L. Kozarovcz alakban.
Kuzmincz. S. Cosme et Damiani. (Páp. tiz.-lajstrom. 300. 305. 307. l., a marchiai főesperességben.) Poss. Kwzmyncz. (1492–1496: gr. Zay cs. llt. D. 45.) Ma Kuzmin, Mitroviczától ny.-é., Szerémmegyében.
Küke(j). Poss. Kukey. (1275: Tört, társ. letét.) Kwke. Kwkey. (1416: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 9.) Kwke. (1445: Dl. 33080.) Kwkwyewcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) A XIII. században már az Ajnárdfiaké (később: Szár-ok, Kükeiek sat.) volt; majd a Marótiaké lett. 1445-ben Küke néven a racsai kastélyhoz, 1484-ben «Kukujevcz» néven Marót várához számítják. – A mai Kukujevczi, Erdevik közelében dny. (Szerémmegyében.)
Küllyőd. L. Odvarnokfölde a.
Labada. Labada. (Nemesi névben. 1403: Dl. 33538.)
Laczatelke. Lachatheleke. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Ladárfalva (puszta}. Pred. Ladarfalwa. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Ladomérfalva. Villa Ladomyrfalwa. (1296: Árpádk. uj okmt. X. 236.) Csapa vidékén feküdt. Tán Valkómegyébe sorozhatjuk.
Lagota. L. Logota alakban.
Lajnok. Laynok. (1323. 1413: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 138.) Sz.-Lászlóval együtt, mint a szántai Laczkfiak birtokát említik.
Lak. (? Lok.) Leg, Lok, Log, Loqui. (Páp. tiz.-lajstrom. 269. 282. 301. 304. 307.) A marchiai főesperességben feküdt.
Lak (puszta). Pred. Lak. (1477–8: Dl. 18145.) A Garaiaké volt. (Az előbbitől megkülönböztetendő.)
Lanka. Lanka. (1300: Árpádk. uj okmt. X. 386., 1430: gr. Zay cs. llt. P. 4., 1453: U. o. A. 23., 1483: U. o. A. 33., 1484: U. o. A. 34.) Köznemesi birtok volt. – Ma egy dűlő őrzi nevét, a verőczemegyei Harasztin mellett kd. – 1471-ben kastély is állt itt, melynek ekkor az országgyűlés lerombolását rendelte el.
Lapotincz. L. Hlapotincz alakban.
Lappancs. Lappanch. (1435. Muz. llt.) Hermanvárához tartozott.
Lászlófalva. Poss. Lazlofalua. (1381: Dl. 6829.) A Berzét(h)e családtól
a Garaiak kezére került. ekkor. – A mai (szerémmegyei) Nustar vidékén feküdt. Közelében egy szigeten álltak Osztró vár romjai. Ugy látszik tehát, a Nustar melletti mai Osztrovót kell értenünk.
a Garaiak kezére került. ekkor. – A mai (szerémmegyei) Nustar vidékén feküdt. Közelében egy szigeten álltak Osztró vár romjai. Ugy látszik tehát, a Nustar melletti mai Osztrovót kell értenünk.
Laszlovancz (puszta). Pred. Lazlowanz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
La(v)tosfalva. Lawthosfalwa. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Lazarafalva. Poss. Lazarafolua. (1390: Dl. 7649.) A Szeglaki családé volt ekkor. (Tán Lázárfalvával azonos?)
Lázárfalva. Lazarfalua. (1396: Dl. 33530.} Lazaarfalwa (1401: Dl. 33531.) Berzéte-monostorához tartozott.
Laznok. (Laznik.) Laznok. (1422: Dl. 11187; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Laznyk. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (a szelczel kerülethez) tartozott.
Leányrév. Villa Leanrew. (1337: Anjouk. okmt. 1I1. 358.) Mikola vidékén fekhetett.
Leder. L. Lider alakban.
Lékfalva. Lekfalwa. (1455: Dl. 14942.) A harapkói Bothos családé volt.
Lepkófalva. Lepkofalwa. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Lepo(l)cz. L. Lipo(l)cz alakban.
Lepsén(y)falva. Lypsefalwa. (1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) Lepsynfalwa. (1481: Dl. 18522. 24850; 1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott.
Lesemér. (Lesemer.) Lesemer, Lesomer. (Páp. tiz.-lajstrom. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 269.) Lezemer. (1389: Perényi cs. llt.) Lesemer. (1445: Dl. 33080; 1477: Dl. 34309.) A marchiai főesperességben feküdt s a racsai kastélyhoz tartozott. – Ma Lesimir, Szerémmegyében, Mitroviczától é.
Lesiavcz. (Leslakovcz.) L. Les(ny)akovcz alakban.
Les(ny)akovcz. Leschiawcz in districtu Werhewna. (1422: Dl. 11187.) Leschyacocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Lesnyakowcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Leszkovácz. Leskawach. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) Garai birtok volt.
Leszko(v)cz. Lezkouch. (1435: Muz. llt.) Lyzkowcz. (1462: gr. Draskovich cs. llt. f. 25. n. 8:) Hermanvárához tartozott. 1697-ben még ismerték, s «desertus pagus Lezkovecz, Lezkovacs» néven Vera-tól délre sorolják föl. Dályától dny. Ma Szerémmegyében.)
Leszna. Naghlezna, Kyslezna. (1480: Dl. 18313.) Utraque Lezna. (1499: Dl. 20821.) Erdődhöz tartozott s annak környékén feküdt.
Letejevcz. Letheyewcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Letinócz. Lethynocz. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.). A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Leve. (Leva.) Lewe, Lewa. (Páp. tiz.-lajstrom. 279. 289. 301. 308.) Lewe. (1450: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 62. sz., 1472: Dl. 34136.) Terpenye (ma: Trpinya) vidékén feküdt. Tán a Terpenye és Borovo közt elterülő mai Lipa pusztával azonos. (Szerémmegye ény. határszélén.)
Levedin. Lewedyn. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Leveld. Leueld. (1404: Dl. 8938.) Atya, Geregmező sat. helységekkel együtt említik.
Leveles. Leweles. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához tartozott.
Lezsemer. L. Lesemer alakban.
Lider. (Lidör. Lidrovcz.) Gyduer, Kyduer, Lyder, Lydur, Lydwor. (Páp. tiz.-l. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 275.) Lydur. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) Leder. (1402: Dl. 33535.) Lydve. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Lyder. (1438–9: Dl. 13208. 13437.) Lydrowcz. (1481: Dl. 18522. 24850.) Lwdrowcz. (1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai majd (1481. 1491.) borói kastélyhoz tartozott. – Ma. Ludvinczi néven puszta, Nustartól é. (Szerémmegyében.)
Liget. Poss. Lygeth. (1377: Fejér, IX. 5. 229.) Pacsinta és Liget-Pacsinta határjárásakor említik. Csakugyan ott feküdt, Pacsintától (ma: Pacsetin, Szerémmegyében) kelet felé; 1697-ben mint «desertus pagus Liget» még mindig eleven emlékezetében él a pacsetini-eknek. (Smičiklas, i. m. 53. l.)
Liget-Pacsinta. L. Pacsinta város a.
Lipa. (Liba.) Lyba, Lymba, Lyppa. (Páp. tiz.-lajstrom. 281. 300. 304. 307. A marchiai főesperességben.) Ma Ljuba, Iloktól d. (Szerémmegyében.)
Lipo(l)cz. (Lipovcz. Lipócz.) – a) Lypoch. (1323: Dl. 33575.) Lypolch maior et minor. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) Lypolch. (1364: Dl. 281.) Kislypach, Naglipach. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Kyslypowcz, Naaghlypowcz. (1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) Kyslepoch. (1481: Dl. 18522. 24850.) Naglepoch. (U. o.) Kyslypowcz. (1491: Dl. 33451. 33454.) Naghlypowcz, Naghlypawcz. (U. o.) A mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott. – Ma Lipovacsa puszta, Borovo közelében dny. (Szerémmegyében.) – b) Lypocz et … Lypolcz. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartoztak. – c) Lypowcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott. – Ma Lipovacz Szerémmegyében, (Erdeviktől nyd.), Morovity közelében.
Lipsefalva. L. Lepsén(y)falva néven.
Liszkafalva. Poss. Lyzkafolua. (1338: Anjouk. okmt. 541.) A Száva mentén feküdt, a mai Szerémmegye területén.
Liszkó. Lizko, Lyzko. (1323. 1413: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 138., 1435: Muz. llt., 1439: Dl. 13437; 1470: Dl. 33623. 33485; 1483: gr. Zay cs. llt. A. 33., 1489: Dl. 33496.) Részben Hermanvárához, részben Sz.- Lászlóhoz tartozott, részben pedig köznemesi birtok volt. Kórógy és Sz.-László (ma Laszlovo, Verőczemegyében, Eszéktől dk.) vidékén feküdt. Meglehet különben, hogy nem csak egy ily nevű helység állt e vidéken.
Liszkovcz. L. Leszkovcz alakban.
Logota. Lagotha. (1489: Dl. 16024; 1473: Dl. 16025.) Logotha. (1472: Dl. 34307.) Nemesi előnévből ismerjük.
Losinócz. Losynocz. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Lovász(i). a) Louasci. (1398: Dl. 8301.) Naglouaz et Tothlouaz. (1404: Dl. 8938.) Hozywlowazy. (1471: Dl. 17271; 1482: Dl. 18615.) Hozywlowaz. (1481: Dl. 18483.) Az atyai erősséghez tartoztak. – Kétségtelenül a mai Lovas-nak felelnek meg, Vukovártól kd., Szerémmegyében. – b) Luuaz. (1337: Anjouk. okmt. III. 359.) Lowaz. (1438: Dl. 13208; 1439: Dl. 13437.) Lowazy. (1481: Dl. 18522. 24850; 1491: Dl. 33451. 33454; 1499: Dl. 20821.) A mikolai illetve (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott. Ma Lovas néven puszta Borovó mellett ény. felé, Szerémmegyében.
Lőka. Lewka. (Páp. tiz.-lajstr. 269. l.) Ma Lovka puszta, Ilok mellett nyug. (Szerémmegyében.)
Lörinczfalva (puszta). Pred. Lewrynczfalwa. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Lubenfalva. (Lublnfalva.) Lwbynfalwa. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2, és Kismart. llt. 23. A. 4.) Lubenfalwa. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (hihetőleg a verhevnai kerülethez) tartozott.
Lucsár. Luchar. (1467: Dl. 33481.) Ivánka-Szent-György kastélyhoz tartozott.
Lucsicza. Lwhycha. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Lucsincz. Luchynch. (1404: Dl. 8938.) Kusincz. (Szabó Károly kivonata, Tört. Tár. 116. l. az 1469, évhez.) Kétségtelenül ugyanegy helység értendő. – 1404-ben mint a hűtlen Zsámbokiak birtokát a Marótiak kapják; 1469-ben azonban még mindig a Zsámbokiaké.
Ludrovcz. L. Lider alakban.
Lukácsfalva. a) Lukachfalwa. (1404: Dl. 8938.) Mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják. 1469-ben azonban még mindig a Zsámbokiaké. (Tört. tár: 1890. 116. l.) – b) Lukachfalwa. (1487: Muz. llt.) Az aranyani Józsa (és dabasi Isti) családé volt.
Lukanócz. Lwkanocz. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Lukatelke. Poss. Lwkatheleke. (1454: Dl. 14883.) A vizközi Alifántiaké volt. (Azonos is lehet az előbbivel.)
Lukó. Lwko. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Lukuszelo. Lwkwzelo. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Luz(s)ancz. Villa Lusanch. (1422: Dl. 34018.) Luzancz in districtu Kundorthya. (1422: Dl. 11187) Lwsancz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Lusancz et alia Lwsancz. (Egymástól távol fölsorolva. 1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott. – Egy ily nevű falu a mai Kondrity vidékén feküdt, Diakovártól nyd. (Verőczemegyében.)
Madaras(-falva). Madarasfalua. (1337: Anjouk. okmt. III. 357.) Montsoros. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Madaras. (1438–9: Dl. 13208. 13437; 1481: Dl. 18522. 24850.; 1491: Dl. 33451. 33454; 1495: Dl. 34246.) A mikolai, majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott.
Maglatfalva (puszta). Pred. Maglathfalwa. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Magyarmező. Magyarmezev. (1275: Tört. társ. letét.) Poss. Magyarmezew. (1347: Anjouk. okmt. V. 116.) Magyarmezew. (1399: Orsz. llt. NRA. fasc. 1514. n. 7. Zágrábban.) A mai Morovity; Kukujevczi, Grk sat. vidékén feküdt, de úgy látszik a Baza (ma Boszut) vize felé. (Szerémmegyében.)
Majorfalva. a) Maiorfalwa. (1433, Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt s Kórógy táján, Baranya- vagy inkább Valkómegyében feküdt, Eszéktől déli irányban. (Ma Verőczemegye.). – b) MayorfaIwa. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Malvasa. Malwascha, (1435: Muz. llt.) Hermanvárához (Erdőszádhoz) tartozott. (L. Erdőszádnál.)
Margaréta. Margaretha. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Margitinócz(i). L. Mergotinócz(i) néven.
Mária. Maria. {1427: Fejér, X., .6. 860. 867.) Maria, Marya. (1438–9: Dl. 13216. 13437.) Morynch. (1481: Dl. 18522. 24850; 1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai, majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott. – Ma Marinczi, Vukovár és Nustár között (Szerémmegyében.), ámbár egy Marinovacz nevű elhagyott falut Vera m. északra is ismertek még 1697-ben. (Smičiklas, i. m. 57. l.)
Marincz (puszta). Pred. Maryncz. (1477–8: Dl. 18145.) A Garaiaké volt; Sz.-Lőrincz környékén terült el.
Markacz.;Markacz. (1437: Dl. 13116.) A németi Lorántfiak birtokai közt sorolják föl.
Márkfalva (puszta). Pred. Markfalva. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Márkosi. (Markosi.) Poss. Markosy. (1387–8: Dl. 7309; 1478: Dl. 18145.) Markusy. (1396: Dl. 8028; 1408: Fejér, X. 4. 660.) Horváti, majd Garai birtok volt. 1477–8-ban puszta, kőtemplom romladozó falaival.
Marko(v)cz. a) Markowcz. (1437: Muz. llt., 1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott. – b) Markowcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozótt. – c) Markowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott. – d) Predialis episcopalis de villa episcopali Markowch. (1434: Dl. 12587.) A boszniai püspökségé volt, s Diakóvár vidékén feküdt. – e) Markocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Markowcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (a szelczei kerülethez) tartozott.
Markusfalva. Markusfalwa. (1433: Dl. 12530; 1469: Dl. 32365.) A Kórógyiaké volt s Kórógy táján, Baranya- vagy inkább Valkómegyében féküdt, Eszéktől déli irányban. (Ma Verőczemegyében.) Tehát a mai Markusicza értendő, mely 1697-ben még «Markusevecz» nevet viselt. (Smičiklas, i. m. 45. l.)
Martincz. Marthyncz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Mártonfalva. Marthonfalwa. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4., 1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (hihetőleg a verhevnai kerülethez) tartozott.
Masztincz. (Masztafalva.) Villa Maztinch. (1351: Dl. 33601.) Poss. Maztafalua. (1383: Dl. 33740.) Pred. Mazthyncz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt. A XIV. században a Gara melletti Ujlakhoz számították. A mai Gorjántól k.-dk. felé fekhetett. (Verőczemegyében.)
Mátéfalva. Mathefalwa. (1437: Muz. llt.) Szőcs városhoz tartozott. Meglehet azonos az ugyane tájon föltűnő Mátyusfalvával.
Mátyusfalva. Mattusfalva. (Másolat után. 1450: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 62. sz.) Leve vidékén fekhetett. (V. ö. Mátéfalva.)
Matko(v)cz. a) Matkocz. (1453: gr. Zay cs. llt. B. 37.) Mathkowcz. (1453: U. o. A. 23.) Szent-Péter vidékén (a Száva mentén) feküdt. – b) Mathkouch. (1435: Muz, llt.) Hermanvárához tartozott.
Medves. (Medvös.) Menddues, Medwd, Medwus, Meddius. (Páp, tiz.-l. 269. 282. 300. 305. 307. l.) Poss. Medwes. (1404: Dl. 8938.) Medves. (Szabó Károly kivonata szerint. 1469: Tört. Tár. 1890. 116. l.) A marchiai főesperességben feküdt. 1404-ben mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják; 1469-ben azonban még mindig a Zsámbokiaké. – Hihetőleg megfelel a mai Megyes (Megješ) pusztának, Kukujevczi-től keletre. (Szerémmegyében.)
Melovczi. L. Milovczi alakban.
Merdesincz. Merdessyncz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Mergotinócz(i). Mergotinochy. (1424: Kismart. llt. 35. B. 28.) Margytinocz (1446: Dl. 14003; 1447: Dl. 14050.) Mernythynecz. (1466: Dl. 16381.) A Lorántfiaké volt.
Mer(j)enovcz. Merenowcz. (1437: Muz. llt.) Merenowcz, Meryenowcz. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához, majd Atak városhoz tartozott.
Merkincz. Poss. Merkyncz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt. (Mertincz-czel együtt említve.)
Merkovcz. Merkowcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Mernitinecz. Azonos: Mergotinócz(i) helységgel. (L. ott.)
Mertincz. (Mercsincz.) Poss. Merchyncz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Merzakovcz. Merzakowcz. (1506: gr. Zay cs: llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Mihál(y)falva. L. Mikalovicz helység a.
Mihályi. Locus ville Mihaly. (1298: Árpádk. új okmt. XII. 617.) Poss. Myhaly. (1360: gr. Zay cs. llt. A. 10.) Mihalyocz. (1453: U, o. B. 37.) Myhalocz. (1453: U. o. A. 23.) Szent-Péter vidékén (a Száva mentén) feküdt.
Mihal(y)o(v)cz. a) Myhalowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A Garaiak (Bánfiak) kosztormán-szent-dienesi kastélyához tartozott ekkor. – Ma Mihalyevicza néven puszta, Babinagreda közelében dny. felé, nem messze a Szávától. (Szerémmegyében.) – b) L. Mihályi néven.
Mihályszege. Michalzege. (1450: Muz. llt., 1450: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 62. sz., 1487: Muz. llt.) Az aranyani Józsa, Deszki és deszki Fakó családoké volt. – Pacsinta, Tard sat. vidékén feküdt. (Vukovártól ény. felé. Szerémmegyében.)
Mihálytelke. (Mihályteleki.) Villa Myhaltheleky. (1337: Anjouk. okmt. III. 357.) A Mikolaiaké volt.
Mihehovcz. (Mihelyevcz.) Mitinocz in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Myhehowcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2, n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Myhelyewcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Mihotkut(?) Mihothkut. (? 1446: Pesty, Eltünt m. I. 357.) Atakhoz tartozott.
Mikácsfalu. Mykachfalw. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2, n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához (mint látszik, a kondortyai kerülethez) tartozott.
Mikalovicz. (Mihalovicz?) Mykalowicz in districtu Zelche. (1422: Dl. 11187.) Nevna várához tartozott. – Tán e helységnek felel meg az ugyane vár tart. közt 1474-ben fölsorolt «Myhalfalwa» is. (Tört. társ. letét.)
Mikefalva. Mikefalwa. (1406: Dl. 9199.) Jobagiones episcopales de Mykefalwa. (1434: Dl. 12587.) A boszniai püspökségé volt s Diakóvár vidékén feküdt, mint látszik é.-ék. felé. (Ma Verőczemegyében.)
Miklósfalva. a) Miklosfalwa. (1469: Dl. 32365.) A Kórógyiaké volt s Eszéktől d.-dk. a mai verőczemegyei Laszlovo szomszédságában feküdt. (Smičiklas, i. m. 41. l.) – b) Myklosfalwa. (1437: Muz. llt.) Szőcs városhoz tartozott. Az előbbivel azonos lehet, bár itt más részek értendők.
Mikófalva. Mykofalwa. (Nemesi névben és előnévben. 1420: Dl. 33552; 1421: Dl. 33554; 1498: gr. Zay cs. llt. D. 12.)
Mikolo(v)cz. (Mikvalcz.) Mykolouch in districtu Zelche. (1422: Dl. 11187.) Mykolacz. Mykolocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Mykwalcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Mikulicz. Mykwlycz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Milasevcz. Mylasewcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Milinfalva. (Miliumfalva.) Mylynfalwa. (1435: Muz. llt.) Mylyenfalwa. (1437: U. o.) Hermanvárához (majd Gabos-hoz) tartozott. 1462-ben a Tallócziak birtokában «Miliumfalwa» néven említik. (gr. Draskovich cs. llt. f. 25. n. 8.)
Mil(i)sincz. Mylysyncz. (1437: Muz. llt.) Milsincz, Mylsyncz, Milisyncz. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához, majd Atak várához tartozott.
Milivojczi. (Milivovczi.) Milywoyczy, Milywowczy. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Milkfalva. (Milkovcz.) Milkfalva. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Mylkfalwa. (1438–9: Dl. 13208. 13437.) Mylkouch. (1481: Dl. 18522. 24850; 1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai, illetve (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott.
Milko(v)cz. Milkowcz. (1437: Muz. llt.) Milkocz, Milkowcz, Mylkowz. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához, majd Atak városhoz tartozott. – 1446-ban: Milczocz. (? Peaty, Eltünt m. I. 357.)
Miloradity-szelo. Miloradig(h)zelo, Myloradyg(h)zelo, Myloradithzelo, Nyloradyghzelo. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Milotity-szelo. (Milolity-szelo.) Milothighzelo, Milothyghzelo, Mylolythzelo. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Milován. Mylouan. (1409: gr. Festetich cs. keszthelyi llt.) Szent-Szalvátorhoz tartozott.
Milovczi. Nelowczy, Nelowczi, Melowczy, Milowczy, Mylowezy. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Milosevcz. Mylosewcz..(1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Milyenfalva. L. Milinfalva néven.
Mirako(v)cz. Muratowcz in districtu Kundorthia. (1422: Dl. 11187.) Myracocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2, n. 2. és Kismart, llt. 23. A. 4.) Murakowcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Mirsincz(i). Myrsinchy. (1424: Kismart. llt. 35. B. 28.) Myrsyncz. (1466: Dl. 16381.) A Lorántfiaké volt.
Mitino(v)cz. L. Miheho(v)cz alakban.
Mitrasevcz(i). (Mitrasevcze.) Nythrasewcze, Nythrasewczy, Mythrasewcze, Mythrasewczy, Mythrasewcz. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Mitvarcz. Mithuarcz. (1275: Tört. társ. letét.) Atyához (később város) tartozott.
Mocsár. Poss. Mochar minor et major. (1389: Dl. 7530.) Utraque Mochar. (1411–34: Dl. 26579.) Mochar. (1460: Dl. 15465; 1482: Dl. 18680.) Nustártól é.-ény. fekhetett, a mai Szerém- és Verőczemegye határvidékén, s így megfelel az 1697-ben fölsorolt «desertus pagus Mochary, Mochari» helynek, Szarvas és Vera közt, Dályától nyugatra, és annak az «apertus campus Mochar dictus» nevű mezőnek, mely innen nem messze, Vera és a Duna közt terült el. (Smičiklas, i. m. 57. 59. l.) A katonai térképen is találunk ma e tájon (Tenyétől ék.) egy Mocsari nevű helyet.
Modronyavölgye. (Modronindol.) Modronyavelge in districtu Werhewna. (1422: Dl. 11187.) Modronyauelge. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Modronindol. 1474: Tört. társ, letét.) Nevna várához tartozott.
Monó(h). (Mona.) Moha, Moho, Noho. (Páp. tiz.-l. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 276.) Monoh. (1443: Dl. 13706; 1482: Dl. 18615; 1491: Dl. 33454.) Mono. (1472: Dl. 34136.) Monach. (1481: Dl. 18521–2.) Mona. (1491: Dl. 33454.) A XV. században köznemesi birtok. – A mai Mohovo(?) Szerémmegyében, a Duna m., Szotintól kd.
Monoho(v)cz. (Monyahovcz.) Monahoch. (1418: Dl. 33598.) Monohoucz in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Monohocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 13. A. 4.) Monyahowcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Monyaród. (Monyoród.) Monyorod. (1359–1422: Fejér, X. 6. 592.) Monyarod. (1418: Muz. llt., 1428: Sopronm. oklt. II. 119., 1516: Osthffy cs. llt.) Az asszonyfalvi Ostfiaké volt. Tard vidékén feküdt. (A mai Szerémmegye ény. határán.)
Monyorós. (Monyarós.) Monyeros. Monyaros. (1438–9: Dl. 13208. 13437.) Monyoros. (1481: Dl. 18522. 24850; 1491: Dl. 33451. 33454. A mikolai, majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott. – Ma puszta, Magyoros néven, Tordinczi mellett dk., a Vuka északi oldalán.
Morincz. L. Mária alakban.
Mosajtalva. L. Musoja néven.
Mos(z)ony. Mosson. (1469: Dl. 32365,) A Kórógyiaké volt; a mai Dopszin táján feküdt, Verőczemegyében, Eszéktől dny. 1697-ben «Mosson» néven Lopszától (ma Dopszin) nyugotra sorolják föl. (Smičiklas, i. m. 60.)
Mosztacz. Moztacz. (1437: Muz. llt.) Mozt(h)acz. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához, majd Atak városhoz tartozott.
Murako(v)cz. (Muratovcz.) L. Mirako(v)cz alakban.
Musoja. Mosayfolua. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.): Muszela. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Musoya. (1438: Dl. 13208. 13216. 13437.) A mikolai kastélyhoz tartozott.
Mutna. Terra Chyzar: Muthna vocata. (1263: Fejér, IV, 138–142.) Dopsza vidékén feküdt.
Nabergye. (Naborgya.) Poss. et districtus Naburgia. (1422: pl. 11187.) Naborgya. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nabergye, Naberge. (1467: Dl. 16541. 12873. 33482.) Nabergye. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott. – Ma Veliko- és Malo-Nabrdje, Diakovártól ny. é., Verőczemegyében.
Nadisfalva. Nadysfalwa. (1467: Dl. 33481.) Ivánka-Szent-György kastélyhoz tartozott.
Nagy-Belin. L. Belin a.
Nagy-Berek. Villa Nogberek. (1381: Dl. 5288.) A Marótiaké volt.
Nagy-Bold. L. Bold a.
Nagyfalu. Terra cruciferorum Nogfolu, (1244: Theiner. Vet. Mon. Slav. Mer. I. 298.) Magna villa. (1311: Dl. 34096.) Magna villa, Noglfolwi, Nogfalu sat. (Páp. tiz.-l. 245. 270. 280. 288. 299. 314.) Nogfalw. (1387: Dl. 7309.) Nogfalu. (1395: Dl. 8028.) Negfalu. (1408: gr. Zay cs. llt. C. n. 5.) Naghfalw. (1432: Haz. okmt. VII. 453., 1472: Dl. 34136.) Pred. Naghfalw. (1477 -8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok s vámszedő hely volt. Földesurai e czimen 1477–8-ban 10 frt évi jövedelemre számítottak innen. Ugyanekkor kőtemplom és torony is állt benne, de maga a falu néptelen volt. Előbbi jobbágyainak (vezeték-) nevei: Horvát, Kálmán, Serfőző, Szvinár, Czarigrad, Bakonyi, Csákány. – Diakovár és Horváti vidékén feküdt. (L. erre nézve Horváti helység alatt, s v. ö. főleg az 1238. év alatti idézetet u. o.)
Nagy-Hosszú(?). L. Hosszú a.
Nagy-Kecsinye. L. Kecse(j)nye a.
Nagy-Leszna. L. Leszna a.
Nagy-Lipo(v)cz. (Nagy-Lepócz.) L. Lipo(l)cz a.
Nagy-Lovász(i). L. Lovászi) a.
Nagy-Mocsár. L. Mocsár a.
Nagy-Papfalva. L. Papfalva a.
Nagy-Péter-falva. Nadpeterfalua in districtu Werhewna. (1422: Dl. 11187.) Nevna várához tartozott.
Nagy-Remete. L. Remete a.
Nagy-Rogov(a)cz. (Nagy-Rugovcz.) L. Rogov(a)cz a.
Nagy-Szemes. L. Szemes a.
Nagy-Szöllös. L. Szőllős b) a.
Nagy-Tagyala. L. Tagyala a.
Nagy-Terpenye. L. Terpenye a.
Nagy-Zombor. L. Zombor a.
Nask(a)falva. (Násfalva.) Naskfalwa – Berzéte-monostora tartozéka. (1401: Dl. 33531.) Poss. Naskafalwa. (Határjáráskor. 1412: Dl. 9935.) Noskfalva. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Naskfalwa. (1438–9: Dl. 13208. 13437.)Nasfalwa. (1481: Dl. 18522. 24850.) Naasfalwa. (1491: Dl. 33151. 33454.) Részben a mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz, részben pedig Berzéte-monostorához tartozott s a mai (szerémmegyei) Borovo és Vukovár közelében feküdt. (V. ö. 1394: Dl. 7985. és 1417: Dl. 10627.)
Naz(d)ra. Poss. monasterii S. Spiritus Nazra vocata. (1327: Anjouk. okmt. II. 334.) Poss. Nazdra. (1441: Dl. 33531; 1412: Dl. 9935.) Berzétemonostorához (illetve az itteni kolostorhoz) tartozott. – A Duna mentén, Nustar és Pacsetin közelében feküdt. (Szerémmegyében.)
Nebojsza. Neboyza. (1413: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 138., 1483: gr. Zay cs. llt. A. 33.) Sz.-Lászlóval együtt említik. – Csakugyan ott feküdt Laszlovo (Eszéktől d.) és a Vuka folyó mellett még 1702-ben is. (Smičiklas, i. m. 90. l. Neboiso.)
Nedelistye. Nedelyscye, Nedelistye. (1446: Dl. 14003; 1447: Dl. 14050.) A Lorántfiaké volt. – A mai Szerémmegye ény. határvidékén feküdt.
Nelovczi. (Nilovczi.) Helyesebben: Milovczi. – L. ez alakban.
Németfalu. (Németfalva.) Nemethfalw. (1422: Dl. 11187; 1428; Körmendi. llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nemethfalwa. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (a szelczei kerülethez) tartozott.
Németi. (Nempti). Nemepty, Nemethi, Nemiti, Nempti. (Az aszzuágyi főesperességben. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 267.) Nemethy. (1389: Dl. 7530; 1411–34: Dl. 26579; 1460: Dl. 15465; 1471: Dl. 17200; 1474: Tört. társ. letét., 1482: Dl. 18650; 1497: Muz. llt.) Szántai vagy szántai Laczkfi (1389. 1411.), Kórógyi (1389. 1406. 1411. 1474. előtt), szekcsői Herczeg (1460. 1497.), Bethlen, Grabarjai, gr. Beriszló és gr. Dezső (1471. 1482.), monoszlai Csupor (1474. előtt) és Matucsinai (1474.) birtok volt. – A mai Szerém- és Verőczemegyék határvidékén, Eszék mellett keletre (Szarvastól nyugatra.) feküdt. (V. ö. Nempti vár és város a.) – Hihetőleg e helység közelében állt 1482-ben egy pálos kolostor-hely vagy rom (locus claustri), a Dráva partján. (In portu Drawe.)
Nemilovcz. Nemilowch. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok. – Sz.-Lőrincz kórnyékén feküdt.
Nem(p)csin vagy Nemcsény, Nem(p)tin. Nemchen. (1275: Tört. társ. letét, 1482: Dl. 18615.) Nempthyn. (1470: Dl. 17095.) Nemchyn, Nenchyn. (1471: Dl. 17271.) Nemczin. (1481: Dl. 18483.) Az atyai erősséghez tartozott. (V. ö. Nempti város a.)
Nénásfalva. (Nenasevcz). Poss. Nenasfalua. 11395: Dl. 8028.) Pred. Nenasewcz. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok volt; Sz.-Lőrincz környékén feküdt. Tán ennek felel meg a páp. tiz.-lajstrom «Naue, Nane» nevű plebániája a valkói főesperességben. (267. 279. 290. 302. 304. 308. l.)
Neszpenyefalva. L. Nes(z)tenyefalva néven.
Neszt. Nest, Nestd, Nostd, Restdt: (Páp. tiz.-l. 269. 281. 300. 304. 307.) Ma Nestin, a Duna m., Iloktól keletre. (V. ö. Neszt kastély a. és Bácsmegyében Pest városnál.)
Nesztelháza. Villa Nestelhaza. (1364: Dl. 5288.) A Maróti rokonságé volt.
Nes(z)tenyefalva. Nezpenyefalwa: (1404: Dl. 8938.) Nesthenyefalwa (1469: Tört. Tár. 1890. 116. l.) 1404-ben mint a hűtlen Zsámboki János birtokát, a Marótiak kapják; 1469-ben azonban még mindig a Zsámbokiaké.
Nezitity-szelo. Nezythighzelo, Nezythigzelo, Nezythythzelo. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Nibilfalva. Nybilfalwa. (1404: Dl. 8938.) Mint a hűtlen Zsámboki János birtokát, a Marótiak kapják; 1469-ben azonban még mindig a Zsámbokiaké. (Tört. Tár. 1890. 116. l.)
Nikolasfalva. Nykolasfalwa. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Niloradity-szelo. Vegyis: Miloradity-szelo. – L. ez alakban.
Nitrasevcz(i). (Nitrasevcze.) Helyesebben: Mitrasevcz(i). – L. ez alakban.
Nosincz. Nosyncz. (1458: Dl. 34213–4.)
Noszelcz (puszta). Pred. Nozelcz. (1477–8: Dl. 18145.) A Garaiaké volt.
No(v)ák. Kwzepnoak. (1398: Dl. 8301.) Nowak. (1481: Dl. 18483; 1482: Dl. 18615.) Az atyai erősséghez tartozott. – Ma Novak, Sarengrad mellett, közel a Dunához. (Szerémmegyében.)
Novakovcz. – a) Nowakowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A cze(ve)rnai kastélyhoz tartozott. – Ma Novakovacz puszta, Czerna tőszomszédságában, dél felé. (Szerémmegyében.) – b) Nowakowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott. – c) L. Ujfalu a.
Nyárádtelke. (Nyárádtelki.) Poss. Naradteleky. (1328: Muz. levéltár.) A mai Boszut alsó folyása és a Száva közti vidéken (Marót és Racsa táján) feküdt. (Ma Szerémmegyében.)
Ó-Marót. L. Marót m.-városnál.
Oborjancz (puszta). Pred. Kysoboryancz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Obovcz. Obowcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fase. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Obosnicza. (Obsinczi.) Obsinchy. (1424: Kismart. llt. 35. B. 28.) Obosnycza. (1446: Dl. 14003; 1447: Dl. 14450.) Obesnycza. (1466: Dl. 16381.) A Lorántfiaké volt.
Obrad. Obrad. (1428: Muz. llt.) Az Alsáni-féle Száva-menti birtokokkal volt határos. (Ma Szerémmegyében.)
Obranovcz. Ohranowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Odolenfalva. Odolenfalwa. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához tartozott.
Odvarnokfölde. Poss. Odwarnokfelde al. nom. Kwlywd. (XIV. század Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 138.) Eszék, Kórógy sat. vidékén fekhetett. (A mai Verőcze- vagy Szerémmegyében.)
Okolistye. Okolysthye. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Okoszfalva. Okozfalw a. (Nemesi előnévben. 1484: Muz. llt.)
Okovcz. Okowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A Garaiaké volt.
Okut(y). (Okucs?) Okwth. (1444: Dl. 8938; 1481: Dl. 18483; 1482: Dl. 18615.) Az atyai erősséghez tartozott.
Ometa. O metha. Kys Ometha. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Ont. L. Ant alakban.
Opojevcz. Opoyewcz. (1446: Magy. Tört. Tár. VI: 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Opoj(-falva). Poss. Opoy. (1275: Tört. társ. letét.) Ma Opojevczi néven puszta, Grk-től nyugatra, közel a Szávához. – Bizonyára azonos ezzel az 1498. évi 34. t.-czikkben említett «Apajocz», fiók-harminczadhely.
Opricza. Oprycha. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Orbán(os)falva. L. Urban(os)falva néven.
Orosavcz. Villa Orchawcz. (1418: Dl. 33548.) Nevna környékén feküdt.
Oreho. Villa Oreho. (1275: Tört. társ. letét.) Az Ajnárd-fiaké volt s a Baza-közben feküdt. (Racsa város táján. Ma Szerémmegye.)
Oreholcz. (Orehovcz. Orehavacz.) Orehowcz in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Oreholcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Orehawacz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Oresancz. Oresancz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Oroszi. Wruzy, Orozy. (1295: Árpádk, új okmt. X. 183.) Orozy, Vrwzy, Wruzy. (1343: Anjouk. okmt. IV. 353.) Orozy. (1433: Dl. 18530; 1469: Dl. 32365.) Orosy. (Nemesi névben. 1453: Dl. 14661.) Orozy. (Hasonlókép. 1454: Dl. 33389.) Részben köznemeseké, részben pedig a Kórógpiaké volt; Baranya- vagy inkább Valkómegyében feküdt, Eszéktől délnyugatra. (Ma Verőczemegye.) 1697- ben még «Oroz» néven ismerték, Eszéktől d., Csepintől (akkor még Csapa) keletre. (Smičiklas, i. m. 62. l.)
Oszdanovcz. Ozdanowcz. (1437: Muz. llt., 1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához, majd Atak városhoz tartozott. – A mai «Oszdanovacske-livade» őrzi emlékét, Otok határában é. (Szerémmegyében.)
Oszi(j)ó. L. Hosszú(?) alakban.
Osztrigoncz. Oztrigonch. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok. Horvátival együtt említik.
Osztrosincz. Ostrosyncz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt. – Ma Osztrosinczi, Podgorács közelében dny. (Verőczemegyében.)
Otrocskovcz. (Otrocskfalva.) Villa Ochrochkfolua. (1275: Tört. társ. letét.) Poss. Ottrochkov-cz. (1479: Dl. 34309.) A racsai erősséghez tartozott s Racsa város (és Grk) vidékén feküdt. (Szerémmegyében.)
Ozoriás. Agrias, Azirias (Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 269. nem helyes megfejtéssel.) Ozorias. (1477–8: Dl. 18145; 1506: gr. Zay cs. llt. 29.) Garai birtok. (Már 1313. óta, a mikor «Azarias» a neve. V. ö. Pesty, Eltünt m. I. 268. l.) 1478-ban toronytalan kő-templommal, Szűz Mária tiszteletére. Vámjának évi jövedelmét ugyanekkor 4 frtra becsülték. – A mai Verőczemegye déli vidékén (Gorjan és Paucsje táján) feküdt.
Örös. Poss. Wrus. (1338: Anjouk. okmt. IV. 542. 543.)
Örvényes. Wruenyes. (1404: Dl. 8938.) Ewruenyes. (1470: Dl. 17095.) Ewrwenyes. (1471: Dl. 17271; 1482: Dl. 18615.) Erwenyes. (1481: Dl. 18483.) Az atyai erősséghez tartozott.
Pabar. Villa Pabar. (1298: Árpádk. uj okmt. XII. 617.) Poss seu villa Pobor, Pabar. (1364: gr. Zay cs. llt. A. 12., 1360: U. o. A. 10., 1362: U. o. A. 8.) Poss. Pabar et Kyspabar. (1453: U. o. B. 37. és A. 23.) Vámhely volt s Szent-Péter vidékén – a melyhez tartozott – feküdt. (A Száva mentén. Ma Szerémmegyében.)
Pacsana. Pachana. (1469: Dl. 32365.) A Kórógyiaké volt s Kórógy vidékén feküdt.
Pacsirfalva. Pachyrfalwa. (1481: Dl. 18438; 1482: Dl. 18615.) Az atyai erősséghez tartozott.
Pahó. Villa Paho. (1364: Dl. 5288.) A Marótiaké volt.
Paka. L. Pozsegamegyében.
Palaczkó. Poss. Palaczko. (1477: Dl. 34309.) A racsai erősséghez tartozott.
Pal(a)gár. (Palogár.) L. Polgár(i) a.
Pálfalva. (Pavlovcz.) a) Paulfolua. (1337: Anjouk, okmt. III. 358.) Palfalwa. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Pawloch. (1481: Dl. 18522. 24850.) Pawlowcz. (1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai majd (1481. 1491.) a borói kas télyhoz tartozott. – b) Paalfalua. (Nemesi névben. 1403: Dl. 33638.) Paalfalwa. (1436: Muz. llt.) Részben Hermanvárához tartozott. – c) Palfalwa. (1487: Muz. llt.) Az aranyani Józsa családé volt. – d) Palfalua. (1395: Dl. 8028.) Horváti, majd Garai birtok volt.
Palina. (Palona.) Kétségkívül több ily nevű helység volt hajdan e megyében. Némi valószínű hozzávetéssel következőkép csoportosíthatjuk őket: a) Polena, Polina – a pozsegai főesperességben, de hihetőleg valkómegyei területen. (Páp. tiz.-lajstrom. 241. 268. 314. l.) Ladislaus et Jonas filii. Nicolai filii Demetrii de Palyna – ugy látszik Gara város környékén. (1427: Dl. 11948.) Benedictus filius Emerici nobilis de palisa – úgy látszik ugyane tájon. (1442: Dl. 13664.) Barnabas de Palyna – Nevnával szomszédos. (1454: Dl. 33389.) Castellanus egregii Jobannis de Wyzla in castello suo Palyna. – Nevna város szomszédjai közt. (1474: Tört. társ. letét.) Mindeme nyomok ugy látszik egy helyre, legalább egy tájékra, a mai verőczemegyei Gorjan és Levanszka-Varos vidékére (a mai Paljevina?) utalnak. – b) Palisa – a Horváti-féle birtokokkal (Ujlak, Farkasfalva sat.) együtt a Garaiak birtokába jut. (1395: Dl. 8028.) A mai Forkusevczi táján fekhetett, Diakovártól ék. (Verőczemegyében.) – c) Polyna – a Nekcseieké, a Kórógyiak birtokai táján. (1398: Dl. 8370.) – d) Poss. Palona – a körösmegyei Zagyolcze helységgel és a Bakonyaiakkal kapcsolatban, kik ekkor mint a kir. jog titkolói tartják kezökön. (1436: Dl. 12958.) – «Castrum Palyna et porcio possessionis Palyna» – mint a Bako-nyaiak birtoka a Váradiak és Nagylucseiek birtokába jutnak. (Dl. 18391.) Ez a mai Vinkovczi-nak felelhet meg, Szerémmegyében, Vukovártól nyd.
Pan(y)it. Panith. (1263: Fejér, IV. 3. 138–142., 1332: Dl. 33579.) Poss. Panyth, Panith. (1403: Dl. 33538; 1421: Dl. 33563.) Panyth. (Nemesi névben. 1421: Dl. 33554; 1443: pl. 13706.) A mai Punitovczi-nak felelhet meg, Verőczemegyében, Diakovártól é-ény. (Ámbár Podgorács közelében dél felé egy Panyik nevű pusztát is találunk, melynek táján vonult hajdan a baranya- valkómegyei határ.)
Papfalva. a) Poss. Papfalua. (1398: Dl. 8370.) A Nekcseieké volt. – b) Kispapfalwa. Naghpapfalwa. (1433: Dl . 12530; 1469: Dl 32365) A Kórógyiaké volt s Kórógy táján, Baranya- vagy inkább Valkómegyében feküdt, Eszéktől déli irányban. (Ma Verőczemegyében.)
Papkereke. Poss. Papkerekee. (1396: Dl. 8028.) Pred. Papoczy. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok. – Sz.-Lőrincz környékén feküdt.
Pápóczi (puszta). L. Papkereke helység a.
Papresia. Papresya. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A czevernai kastélyhoz tartozott.
Paradócz. Paradocz. (1458: Dl. 34213–4.)
Parsincz. In Berenkuz villa Parsinch – a Marótiaké. (1364: Dl. 5288.) A mai Morovity vidékén kereshetjük. (Szerémmegyében.)
Paszko(l)cz. (Paszakovcz.) Pazkolch, Pazkoch. (1387–8: Dl. 7309.) Pazakowcz. (1477- 8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok. (L. Horváti helys a.)
Paszkovcz. Pazkowch. (1433: Dl: 12530.) A Kórógyiaké volt.
Patak. Pathak. (1467: Dl. 33481.) Ivánka-Szent-György kastélyhoz tartozott.
Pazadasincz. L. Pazdicsfalva alakban.
Pazdicsfalva. Pazdysfolua. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) Pazdofalva. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Pazdichfalwa. (1438–9: Dl. 13208. 13437.) Pazadasynch. (1481: Dl. 18522. 24850.) Pazadazynch, Pazadasynch. (1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott.
Páznán. Paznan. (1437: Muz. llt.) Szőcs m.-városhoz tartozott, s hihetőleg Sz.-László vidékén feküdt. (V. ö. Smičiklas, i. m. 42. l. és Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 267.)
Peczko(v)cz. L. Balázsfalva néven.
Pegye. (Pegya.) Pega. (Páp. tiz.-lajstrom. 304. a marchiai főesperességben.) Pege. (1380: Dl. 33678; 1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Pogee. (1380: gr. Zay cs. llt. B. 84.) Pegye. (1404: Dl. 8938; 1441: U. o. B. 43., 1480: U. o. A. 30., 1481: U, o. B. 63., 1507: U. o. B. 72.) Peghye. (1428: U. o. B. 38., 1444: U. o. B. 45.) Hosszubácsi-Szentpéteri-Maróti (sat.) birtok. – A mai szerémmegyei Bacsincze környékén feküdt. (Morovitytól ék.)
Pegyke. L. Pet(y)ke alakban.
Pehvacz(?). Pechwacz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (hihetőleg a szvarniczai kerülethez) tartozott.
Peklend. (Peklyend.) L. Pet(l)end alakban.
Pelhamfalva. (Pelhanfalva.) Pelhanfalua. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) Pelhamfalwa. (1438–9: Dl. 13208. 13437.) Plenahowch. (1481: Dl. 18622. 24850.) Pehanowcz. (1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott.
Péntekfalva. a) Penthekfalwa. (1437: Dl. 13116.) A németi Lorántfiaké volt. – b) Penthekfalua, Penthekfalwa. (1404: Dl. 8938; 1469: Tört. Tár. 1890. 116. l.) A Zsámbokiaké volt.
Perecse.(?) (Perepity?) Pepech, Perepych, Pereche, Perepich. (Páp. tiz.-l. 267. 279. 290. 302.) A valkói főesperesség plebániái közt sorolják föl. Nem lehet azonos a valkómegyei Pereti(n)cz-czel és Pretincz-czel, mert ezek már az asszuágyi illetve pozsegai főesperességek területén feküdtek.
Pereti(n)cz. Peretych. (1387- 8: Dl. 7309.) Perethinch. Felsuperethinch. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok.
Perjénfalva. Peryenfalua. (1364: Dl. 5288.) A Maróti rokonságé volt – Marót vidékén.
Perlak. 1473-ban valkómegyei kir. ember: Ladislaus. Syrgyth de Perlak. (Dl. 17464.) Hihetőleg valkómegyei helység értendő. Ily nevű plebánia különben a pápai tized-lajstromban is előfordul, a valkói főesperességben. (Porlak, Purlak. 268. 280. 290. 302.) Ugy látszik, a régi Valkómegye keleti felében kereshetjük. (A mai szerémmegyei Nemczi táján?)
Perucsevity-szelo. Perwchewighzelo, Perwchewthzelo. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Pervojafalva. Poss. Perwoyafalwa: (1439: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1522. n. 29. Zágrábban.) Csákkal együtt említik.
Pestenye. Pestyne. (1398: Dl. 8301–2.) Pestenye. (1403: Dl. 33774.) Pesthynye. (1417: Dl. 1059.) 1417-ben Berk-kel együtt szerepel.
Peszkovcz. L. Balázsfalva néven.
Pesztincz. Pesthinch. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) A mikolai kastélyhoz tartozott.
Péter-deák-laka. Peterdeaklaka. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Péterfalva. Petherfalwa. (1443: Dl. 13706; 1471: Dl. 17200; 1480: Dl. 18438.) Szatával egy-vidéki nemes ember, majd kir. ember nevében merül föl.
Péterke(-falva). (Pétörkefalva, Peterkincz.) Peturkefalua. (1337: Anjouk. okmt. III. 357.) Peleche. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Peterke. (1438–9: Dl. 13208. 13437.) Petherkynch. (1481: Dl. 18522. 24850; 1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott. (L. Körtvélyesnél is.)
Péter-spán-falva. Peterspanfalua. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok. – Hosszúfalu mellett sorolják fel.
Petkovcz. Pethkowch. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok. – Horvátival együtt említik.
Pet(l)end. (Peklend). Pechlend. (1380: gr. Zay cs. llt. B. 34.) Pethleend. (1380: Dl. 33678.) Peklend. (1404: Dl. 8938; 1428: gr. Zay cs. llt. B. 38., 1449: U. o. B. 52., 1456: U. o. B. 56., 1480: U. o. A. 30., 1484: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1526. n. 42., 1507: gr. Zay llt. B. 72.) Pethend. (1429: U. o. D. 39., 1441: U. o. B. 42.) Pethlend. (1441: U. o. B. 43.) Peklyend. (1444: U. o. B. 45.) Totbbeklend. (1447: U. o. B. 51.) Petlend. (1453: U. o. B. 37.) Hosszúbácsi-Szentpéteri-Maróti (sat.) birtok. – A mai szerémmegyei Bacsincze környékén feküdt. (Morovitytól ék. felé.)
Pető. Pethew. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához (a szvarniczai kerülethez) tartozott.
Petri. Petry. (1401: Dl. 33531; 1402: Dl. 8755.) Petri. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Berzéte-monostorához tartozott.
Petrosfalva. (Petrosincz.) Petrusfalua. (1395: Dl. 8028.) Petrosyncz. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok. – A Vinkovczitól ny. felé eső Vogyinczi táján fekhetett. (Szerémmegyében.)
Petro(v)cz. (Petrolcz.) a) Petrolch. (1413: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 138.) Petrocz. Petrowcz. (1470: Dl. 33485. 33623; 1489: Dl. 33496.) A szántai Laczkfiaké, majd a grabarjai Beriszlóké volt. Liszkóval, SzentLászlóval sat. együtt emlegetik. – b) Petrouch. (1435: Muz. llt.) Petrocz. (1462: gr. Draskovich cs. llt. f. 25. n. 8.) Hermanvárához tartozott. A mai Petrovczinak látszik megfelelni. Vukovártól dny. (Szerémmegyében.) – c) 1398-ban, 1481-ben és 1482-ben Atya vár tartozékai közt merül föl egy «Petroch, Petrocz». (Dl. 8301–2. 18483. 18615.) – d) 1506-ban Szlakovcz vár tartozékai közt is említenek egy «Pethrowcz» nevű falut. (gr. Zay cs. llt. C. 29.) Menynyiben értendők esetleg ugyanazon egy falu részei, nehéz eldönteni.
Petrös. (Petres.) Also Petrus, Felsw Petrus. (1469.: Dl. 32365.) A Kórógyiaké volt s Eszék vidékén feküdt, a mai Verőczemegye területén. 1697-ben «Petrocz, Petres, Petruch» néven Eszék város és Rétfalu közt(!) ismerték. (Smičiklas, i. m. 55., 61. és 66. l.)
Pet(y)ke. Pethke. (Nemesi névben. 1435: Dl. 12673; 1439: Dl. 13437; 1444: gr. Zay cs. llt. B. 45., 1462: Dl. 15710; 1464: Dl. 15908; 1469: Tört. társ. letét és Dl. 16024; 1473: Dl. 16025; 1507: Dl. 21733.) Peghke. (Hasonlókép. 1447: Dl. 14050.) Baranya- vagy Valkómegyében, mindenesetre túl a Dráván kereshetjük.
P(l)enahovcz. L. Pelhamfalva néven.
Plugarinvaz. Plugarynwaz. (1474: Tört. társ. letét.) Szent-Szalvátor városhoz tartozott; a mai Szerémmegye ény, vidékén feküdt.
Pobergye. Poss. Pobergye. (1462: gr. Draskovich cs. llt. f. 25. n. 8.) A Tallócziaké volt; a mai Szerémmegye ény. vidékén fekhetett.
Pobor. L. Pabar alakban.
Podpajcz (puszta). L. Gajalja helység a.
Podluse (puszta). Pred. Podlwse. (1477–8: Dl. 18145.) A Garaiaké volt; Sz.-Lőrincz környékén terült el.
Podolya. Podolya in districtu Werhewna. (1422: Dl. 11187.) Podolya. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Podela. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Podvovczia. Podwowchya. (1477–8: Dl. 1815.) Garai birtok volt.
Pogye. Azaz: Pegye. – L. ez alakban.
Pókavölgye. L. Paka helység a. Pozsegamegyében.
Pokoje(v)cz. a) Pokoyecz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt. – b) Poss. Pokoyeewcz. (1477–8: Dl. 18145.) Kes(s)e mellett sorolják föl a Garai birtokok sorában.
Polena. (Polina.) L. Palina a.
Polgár(i). (Pologár.) Palagar. (1329: Anjouk. okmt. .II. 431., 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Pargar. (1452: Anjouk. okmt. V. 595.) Palagar, Palgar. (1416: Dl. 10483; 1438: Dl. 13208. 13216; 1439: Dl. 13437.) Palogar. (1417 Dl. 10556.) Palogar sub iurisdicione banatus Machoviensis. (1417: Orsz. Llt. NRA. f. 1547. n. 45. Zágrábban) Pologar. (1454: Dl. 33946.) Polgar. (1481: Dl. 18522. 24850.) Polgary. (1491: Dl. 33461. 33454.) A mikolai, majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott, de köznemesi részek is voltak benne. 1427-ben. kőtemplomát említik Sz.-Márton tiszteletére. – Pacsinta környékén feküdt. (Ma Szerémmegyében.)
Polibo(l)cz. (Polibovcz.) Polibotz. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Polyboucz, Palibolcz, Polibolcz. (1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) A mikolai kastélyhoz tartozott.
Policska. Polichka. – Oreho-val (l. ott) együtt említik 1275-ben.
Pollna. (Polena.) L. Palina alakban.
Po(l)tos. Pothos tricesima filialis. (1498. évi 34. t.-cz.) – L. Poltos kastély a.
Pomocsa. Pomochya. (1469: Dl. 32365.) A Kórógyiaké volt. – Bizonyára a mai Pomocsin-nak felel meg, Eszéktől dny., Verőczemegyében.
Pon(y)it. L. Pan(y)it alakban.
Popovcz(i). a) Popowcz et altera Popowcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott. – b) Popowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A czevernai kastélyhoz tartozott. – c) Popowczy. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott. – d) Popwcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Popregye. Popregye. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) Garai birtok volt.
Pordán(y). Pordan. (1330: Anjouk. okmt. III. 1.)
Porecz. (Porecs.) Poreech in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Porecz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Porech. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Por(o)csinfalva. Pursun, Porson. Porsan. (Páp. tiz.-l. 269. 300. 304. 307. A marchiai főesperességben.) Porochynfalua. (1398: Dl. 8301.) A mai Kukujevczi, Grk sat. vidékén kereshetjük.
Pósafalva (puszta). Predium Posafolua. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Poszkocz. (Poszkokovcz.) Poszkotfalva. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Pozkokocz, Pozkokowcz. (1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) Bwchkowcz. (1481: Dl. 18522. 24850; 1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai, majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott.
Preczeto(v)icz. (Preczvetovcz.) Poss. Preczwethowcz. (1473: Dl. 17464.) Pred. Preczethowlcz. (1477–8: Dl. 18145.) A Garaiaké volt; Sz.-Lőrincz környékén terült el.
Preczka. Poss. Preczka, que de possessione Palona excisa fore asseritur. (1436: Dl. 12958.) Részeit a Marczaliak kapták ekkor. (Palonára nézve l. Palina helység a.)
Premjetolcz. L. Promjetolcz néven.
Presztvotincz. L. Preznotincz a.
Pretincz. (Prehtincz.) Prehtyncz in districtu Swarnicza. (1422: Dl: 11187. Prehthyncz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. Ilt: 23. A. 4.) Prerthincz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Pretoka. Pretoka. (1364: Dl. 6288.) Prethoka. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Preznotincz. Preznothynch. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához (Erdőszádhoz) tartozott. – Azonos vele az 1506-ban a Garaiak birtokában fölmerülő «Presthwotyncz». (gr. Zay cs. llt. C. 29.)
Pribisziótelke. (Pribuszlótelke.) Poss. Pribuzloutelek intra metas possessionis Zemes. (1336: gr. Zay cs. llt. D. 31.) Pribizloutheleke. (1336: U. o. D. 27.)
Prohud. Prohwd. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Promjetelcz. (Promlesovcz. Prometevcz.) Prometewth. (1422: Dl: 11187.) Premiyetolcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Promletbowcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (a kondortyai kerülethez). tartozott.
Protoncz. Protonch. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) A mikolai kastélyhoz tartozott.
Prozorevcz. (Prozorovcz.) Prozorouch. (1364: Dl. 5288.) Prozorewcz. {1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42: Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Pucsa. Poss. Pwcha. (1477–8: Dl. 18145.) A Garaiaké volt. – Ma Bucsje, Podgoracstól d., Verőczemegyében.
Pul(y)a(-falva). Pulafolua. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) Pwlya (1438–9: Dl. 13208. 13437; 1491: Dl. 33451. 33454.) Pwla. (1481: Dl. 18522. 24850.) A mikolai, majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott.
Purbis(sa)falva. Purbisfolua ultra fluvium Baza. (1303: Anjouk. okmt. IV. 538.) Purbyssafolua. {1338: U. o.) A Száva mentén, a mai Szerémmegye területén feküdt.
Racsa(-falva. Racsincz). Racchyafolua. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) Racha. (1364: Dl. 281., 1427: Fejér, X. 7. 860–7.) Rachcha. (1438–9: Dl. 13208. 13437.) Rachynch. (1481: Dl. 18522. 24850:) Bachyncz. (1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott s Dombóval volt határos.
Rádafalva. Radafalwa. (1481: Dl. 18483; 1482: Dl. 18615.) Az atyai erősséghez tartozott.
Rádafalva. (Radefalva.) Poss. Radefalua. (1356?-1383: Dl. 33740.) Poss. Radafalwa. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt; a XIV. században Ujlakhoz (Gara m.) tartozott.
Radanaczi. Radanachy. (1446: Msgy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Radenov(a)cz. Radenowcz. (1437: Muz. llt.) Radenowcz, Radenouacz. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott.
Radinócz. Radinocz. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Radkvölgye. (Ratkvölgye. Radkovcze.) Rathkvelge in districtu Werhewna. (1422: Dl. 11187.) Radkwelge. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Radkowchye. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott. – A mai Ratkovdol pusztának felel meg, a pozsegamegyei Vrhovinától é. felé, Verőczemegyében. (Diakovártól ny.)
Radol(-falva. Radulfalva.) Radol. (1406: gr. Zay cs. llt. D. 35.) Radolfalua. (1435: Dl. 12743.) Radolfalwa. (1453: Dl. 14661.) A mai Szerémmegye határszélén, Vinkovczi táján fekhetett.
Radomincz. (Radamil.) Poss. Radamil. (1395: Dl. 8028.) Pred. Radomincz. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti, majd Garai birtok. – Sz.-Lőrincz táján feküdt.
Radonyafalva. Poss. Radonyafalwa. (1404: Dl. 8938; 1469: Tört. Tár. 1890. 116. l.) 1404-ben mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják; a Zsámbokiaknak azonban még 1469-ben is voltak benne részei.
Radovancz. Radowancz. (1422: Dl. 11187; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2, n. 2, és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához (a kondortyai kerülethez) tartozott.
Radovity. (Ragyevity.) Radowyth. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Ragewigh. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (hihetőleg a verhevnai kerülethez) tartozott.
Ragovcz. L. Rogov(a)cz néven.
Ragyevityfalva. Ragyewighfalwa. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott. Megkülönböztetendő Ragyevity (Radovity) helységtől.
Ra(s)zasztincz. Razazthincz. (1481: Dl. 18483.) Razazthyncz. (1482: Dl. 18615.) Az atyai erősséghez tartozott.
Ratinócz. Rathynocz. (146: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Ravaszvár. Rauazwar. (1437: Muz. llt.) Szőcs városhoz tartozott.
Razoháta. (Razuháta.) Razubacha. (1424: Kismart. llt. 35. B. 28.) Razohatha. (1446: Dl. 14003; 1447: Dl. 14050.) Rozwhata. (1466: Dl. 16381.) A Lorántfiaké volt.
Remete. Poss. Kysremethe, Naghremethe. (1477: Dl. 34309.) A racsai kastélyhoz tartozott.
Repo(l)czi. (Repovczi.) Repowchy, Repochy, Repowczy, Repolczy. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott. – Hihetőleg a mai Ripacsa pusztának felel meg, Otok közelében ény. (Szerémmegyében.)
Repovcz. Repowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A Garaiak (Bánfiak) kosztormán-szent-dienesi kastélyához tartozott s a mai Szerémmegyében, Babinagreda táján, a Száva vidékén feküdt.
Reskov(a)cz. Reskowcz. (1437: Muz. llt.) Reskowacz. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott.
Ré(v)falu. a) Reufalu. (1323: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 138.) Reufalw. (1430: gr. Zay cs. llt. P. 4.) Rewfalw. (1453: U. o. A. 23., 1484: U. o. 34.) Reefalw. (1514: U. o. A. 68.) Hosszubácsi-Szentpéteri birtok. (1430. 1453.) – A mai Haraszti és Dopszin vidékén kereshetjük. (Nem hihető, hogy az Eszék melletti mai Rétfalu lenne értendő.) – b) L. Sz.-Lőrincz város a. – c) L. Bród néven.
Rogalincz. Rogalincz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Roganfalva. Roganfalwa. (1428: Körnendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és
Kismart. llt. 23. A. 4., 1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (a szelczei vagy a kondortyai kerülethez) tartozott.
Kismart. llt. 23. A. 4., 1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (a szelczei vagy a kondortyai kerülethez) tartozott.
Rogov(a)cz. Rugolch in districtu. Naburgia. (1422: Dl. 11187.) Kysragowcz, Nagrugowcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nagyrogowacz, Kysrogowacz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott; a Diakovártól ny. eső mai (verőczemegyei) Nabrgye vidékén feküdt.
Roincz. Royncz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott. (L. Braincz helység a. is.)
Romonovcz. Romonowcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Rosd. Rostd. Rustd. Rusd. (Páp. tiz.-lajstrom. 245. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 267.) Rosd. (1435: Dl. 12743; 1453: Dl. 14661; 1480: Dl. 18391.) 1453-ban Ivánka-Sz.-Györgygyel, 1480-ban Patinával szomszédos nemes nevében fordul elő. Tehát a mai Verőcze és Szerém megyék határán, Vinkovczitól nyugat felé fekhetett.
Rosincz. a) Rosyncz, Rosincz. (1437: Muz. llt., 1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott. – b) L. Rusincz-Szent-Miklós alakban.
Rozinczi (puszta). L. Korincz helységnél.
Rozuháta. L. Razoháta alakban.
Rubetafalva. Rubetafalua. (1364: Dl. 5288.) A Maróti rokonságé volt.
Rubócz. Rubocz. (1446: Pesty, i. m. I. 357.) Atak m.-városhoz tartozott.
Rugolcz. (Rugovcz.) L. Rogov(a)cz néven.
Rusincz(-Szent-Miklós). Rwsynchzenchmiclos. (Nemesi névben. 1406: Dl. 9199.) Nobiles de Rusynchzenthmyklos, nepotes condam Adryani. (1422: Dl. 34018.) Rwsincz. (Nemesi névben. 1443: Dl. 13706; 1462: Dl. 15725.) Rosynch. (Hasonlókép. 1454: Dl. 33389.) Nevna táján feküdt; tehát a mai Verőczemegyében, valahol Diakovártól (Gyakovártól) ny.-dny. felé.
Ruzetincz. Rwzethyncz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Rücs. Filii comitis Andree de Ruch nobiles de genere Vgra. (1311 Dl. 34096.) Ruch, Rach, Ruth. (Páp. tiz.-l. 280. 288. 299.) Rwch. (1445: gr. Zay cs. llt. A. 16., 1439: Dl. 13437., 1448: Dl. 14186; 1472: Dl. 34136.) Ugy látszik, a mai Verőczemegye dk. vidékén kereshetjük.
Rücsi-Szent-András. Presbiter de Rwchizenthandreas. (1447: Dl. 14050.) Rwchyzenthandreas. (Nemesi névben. 1448: Dl. 14186.) Rücstől meg kell különböztetnünk, de szintén annak táján kereshetjük.
Sabesfalva. Sabesfalwa. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Saczafalva. Saczafalwa. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Sagro(l)cz. (Sagrovcz.) Sagrowcz, Sagrolcz, Sagrocz. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Sál(y)i. Poss. Saly. (1482: Dl. 18693.) A bácsi káptalané volt; az ez alkalommal elpanaszolt hatalmaskodási esetből ítélve Atya város vidékén feküdt.
Samarja. L. Szent-Mária néven.
Saukócz. Poss. Sankocz. (1462: gr. Draskovich cs. llt. f. 25. n. 8.) A Tallócziaké volt; a mai Szerémmegye ény. vidékén fekhetett.
Sarkad. Poss. Sarkad. (1467–71: Muz. llt., 1469: Tört. Tár. 1890. 116. l.) A Zsámbokiaké és általok a lekcsei Sulyok családé volt. – Ma Sarkudin puszta őrzi nevét, Morovity közelében keletre, a Boszut keleti partja mentén. (Szerémmegyében.)
Sarlát. Poss. Sarlach. (Sarlath? 1404: Dl. 8938.) 1469-ben: Sarlath. (Tört. Tár. 1890. 116. l.) 1404-ben mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják; 1469-ben azonban (Sarkaddal együtt) még mindig a Zsámbokiaké.
Saskovcz. Zachkoch. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Zachkocz, Zachkowcz. (1438–9: Dl. 13216. 13437.) Saskowcz. (1481: Dl. 18522. 24850; 1491: Dl. 33541. 33454.) A mikolai, majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott.
Sa(u)li. (Sályi.) Sauli, Saly, Zauly, Sauly. (Páp. tiz.-l. 267. 279. 290. 302. 308. l.) A valkói főesperességben feküdt. – Tán a mai Solyani értendő, Morovitptól nyd. (Szerémmegyében.)
Sereg. L. Cserity alakban.
Sernovcz. Sernowcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához (a kondortyai kerülethez) tartozott.
Sibritovcz. Sybrythowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Sigfalva. Zegfalua. (1398: Dl. 8301.) Sigfalwa. (1481: Dl. 18483.) Syghfalwa. (1482: Dl. 18615.) Zegfalwa. (XV. század: Orsz. Llt. Urb. et conscr. f. 87. n. 83.) Az atyai erősséghez tartozott. – Tán a mai Sid-et érthetjük alatta, Vukovártól kissé távolabb kd., Szerémmegyében.
Simavölgye(?). Symevelge in districtu Werhewna. (? 1422: Dl. 11187.) Nevna várához tartozott.
Simonovcz. (Simonfalva.) Symonfalua. (1364: Dl. 5288.) Symonowcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Slmonovcz. Symonowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Sipkacz. Sipkacz. (1469: Dl. 32165.) A Kórógyiaké volt.
Sirkháza. Syrkhaza. (1364: Dl. 5288.) A Maróti rokonságé volt.
Sirkincz. Syrkynch. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához (Erdőszádhoz) tartozott.
Siskócz. Syskocz. (1467: Dl. 33481.) Ivánka-Szent-György kastélyhoz tartozott.
Som. Soom. (1480: Dl. 18391.) 1480-ban Palinával szomszédos nemes nevében fordul elő. (V. ö. Muz. llt. az 1484. évhez.)
Somogy(i). Sumug. (1286: Arpádk. uj okmt. X1I. 445., 1337: Anjouk. okmt. III. 359.) Somog. (1394: Dl. 7985.) Feelsomog. (1441: Dl. 33531.) Poss. Felsomag. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Somogy poss. nunc habitatoribus destituta. (U. o.) Somoghy. Somogh. (1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) Somogh. (1481: Dl. 18522. 24850; 1491: Dl. 33451. 33454.) A XIII. század második felében még valkói várbirtok. (Pesty, Eltünt m. I. 336.) Később részben a mikolai, illetve (1481. 1491.) a borói kastélyhoz, részben pedig (Fel-Somogy) Berzétemonostorához tartozott s igy a mai szerémmegyei Nustar vidékén feküdt. Ma ily nevű pusztát találunk Tordincze és Osztrovo között, Nustartól ény. (Szerémmegyében.), a mely a régi Somogy-nak ép megfelel.
Somogyka. Poss. Somoghka. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok. Tán a Diakovártól ék. eső mai Semeljczi helységnek felel meg. (Verőczemegyében.)
Somos. Poss. Sumus. (1345: Anjouk. okmt. V. 144.)
Stépánfalva. (Stepkfalva.) Stepkfalwa. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Stepanfalwa. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (a szelczei vagy a kondortyai kerülethez) tartozott.
Stepko(vi)cz. (Stepkoricz.) Stepkorich in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Scepcocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Stepkowcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott. (1474-ben két ily nevű falu.)
Stilicz. Poss. Stilicz. (1363: Dl. 5213.) A Duna mentén, Boró vidékén feküdt.
Stitar. Scytar. (1364: Dl. 6288.) Stythar. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott. (Nem – a mai Stitar. V. ö. erre nézve Csitár helység a.)
Sumanovcz. Swmanowcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott. – Úgy látszik a mai Szomovacz pusztának felel meg, Morovitytól ny. (Szerémmegyében.)
Sunisnicza. L. Susnyevcz helység a.
Surtovcz. Sywrtowcz in districtu Werhewna. (1422: Dl. 11187.) Nevna várához tartozott.
Susalinczi. Swsalinczy, Swsalynczy. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Susnyevcz. (Susnyavcz. Susinovcz.) Swsinocz. (1422: Dl. 11187.) Susnawcz. (1467: Dl. 32873. 33482.) Swsnyewcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (a kondortyai kerülethez) tartozott. Bizonyára azonos ezzel a nevnai Treutel-ek birtokában 1339-ben fölmerülő «Sunisnicha». (Anjouk. okmt. III. 587.)
Susoli. (Suseli.) Swsoli, Swsely, Swsoly. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Szabadfalva. (Szabadfalu.) Zabadfalua. (1422: Dl. 34018.) Sabathfalu in districtu Werhewna. (1422: Dl. 11187.) Zabadfalw. (Két ily nevű falu. 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 1. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Zabadfalw és Zlobochyna. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartoztak. – Egyik a mai verőczemegyei Szlobodnavlaszt-nak látszik megfelelni, Diakovártól nyugotra (nem messze a pozsegamegyei Vrhovinától); a másika mai Kondrity vidékén (a kondortyai kerületben) feküdt.
Szabadság. a) Zabadsag. (1437: Muz. llt.) Gaboshoz tartozott. – b) Prédium Zabathsag. (1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17271.) Poss. Zabadsaag sub castello Athia. (1481: Dl. 18483; 1482: Dl. 18483.) Atya vár alatt, Atya m.-város (l. ott.) mellett feküdt s ezeknek sorsában osztozott.
Szabovcz. (Szabolczi.) Poss. Sabowch. (1395: Dl. 8028.) Pred. Szabolczi. (1477–8: Dl. 18145.) Horváti majd Garai birtok. – Sz.-Lőrincz vidékén feküdt.
Szagulyán. L. Zagulyán alakban.
Szahar. (Szahor.) Sahor. (1424: Kismart. llt. 35. B. 28.) Sahar. (1446: Dl. 14003; 1447: Dl. 14050.) Zeher. (1466: Dl. 16381.) A Lorántfiaké volt.
Szahor. (Zahor.) Sahor. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Szajhánfalva. Zayhanfalwa. (1450: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 62. sz.) Az aranyani Józsa és Levei családoké volt. Leve vidékén fekhetett.
Szakucs(i)a. L. Zakucsia alakban.
Szalagfalu. (Szalókfalva.) Utraque Zalagfalw. (1455: Dl. 14942.) Zalokfalwa. (1467: Dl. 33481.) Ivánka-Szent-György kastélyhoz tartozott.
Szanafalva. Poss. Zanafalwa. (1477–8: Dl. 18145.) A Garaiaké volt.
- Úgy látszik a Duna és Vuka mentén feküdt, a mai Szerémmegye területén.
- Úgy látszik a Duna és Vuka mentén feküdt, a mai Szerémmegye területén.
Szarkabokra. Villa Zarkabokra. (1336: gr. Zay cs. llt. D. 27.) Zarkabokra. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához tartozott.
Szarvas. Zorwos. (1279 körül: Árpádk. uj okmt. XII. 265.) Zaruas. (1360: gr. Zay cs. llt. D. 6., 141: Kismart. llt. 43. A. 19) Zarwas. (1460: Dl. 15465; 1470: Dl. 33485. 33623; 1471: Dl. 17200; 1472: Dl. 34307; 1482: Dl. 18680; 1497: Muz. llt.) A szántai Laczk-ok, majd a szekcsői Herczeg-ek, a Kórógyi-ak és a grabarjai Beriszlók bírták. – Verőczemegyében, Eszéktől keletre találjuk.
Szász-Csitár. L. Csitár a.
Szatnicza. L. Zatnicza alakban.
Szavalyaszeg. L. Zavalyaszeg néven.
Szed(e)rovcz. Poss. Sederowch. (1396: Dl. 8028.) Pred. Sedrowcz. (1497–8: Dl: 18145.) Horváti majd Garai birtok. Sz.-Lőrincz táján feküdt.
Szegfalu. Zwgfalw. (1401: Dl. 33631.) Berzéte-monostorához tartozott. Zegfalw. (1409: gr. Festetich cs. keszthelyi llt.) Szent-Szalvátorhoz tartozott. – Hihetőleg egy-ugyanazon helység részei értendők.
Szegfalva. L. Sigfalva néven.
Székelyfalva(?). Sekelfalwa. (1445: Dl. 13839.) A nempti Lorántfiaké volt.
Szelcze. (Szelicze. Szelcz.) Zeulche poss. (1324: Anjouk. okmt: II. 156.) Zelyche. (1339: U. o. III. 585.) Poss. et districtus Zelche. (1422: Dl. 11187. V. ö. Dl. 34018.) Zelcze. (1428: Körmendi llt. Alm. 1. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4., 1467: Dl. 16541; 1474: Tört. társ. letét.) Zeelcz. (1467: Dl. 32873. 33482.) Nevna várához tartozott. – Ma is megtaláljuk Szelcze néven Diakovár mellett ny., Verőczemegyében.
Szeleczk. Zelechk. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok. Tán megfelel az 1477–8-ban a Garai cs. birtokában említett «Zlethkowcz» helységnek. (Dl. 18145.)
Szelezen-szád. L. Zele(ze)n-szád alakban.
Szélfalva. Zelfalwa. (1469: Dl. 32365.) A Kórógyiaké volt s Kórógy vidékén feküdt.
Szel(i)na. (Szeline). L. Zel(i)na (Zeline) alakban.
Szelna. L. Zelna alakban.
Szelinczi. L. Zelinczi alakban.
Szemes. Zemes. (1336: gr. Zay cs. llt. D. 27: és 31., 1439: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1522. n. 29. Zágrábban.) Poss. Nogsemes et Kyssemes cum foro in eisdem. (1367: Dl. 5569.) Csákkal együtt említik. (1439.)
Szénégető. Zenegethe. (1399: Orsz Llt. NRA. fasc. 1514. n. 7. Zágrábban.) Valahol a mai (szerémmegyei) Morovity, Grk, Kukujevczi sat. vidékén feküdt.
Szent-András. a) S. Andreas. (Páp. tiz.-lajstrom. 269. 281. 301. 305. 307.) Poss. Zenth Andreas. (1444: Dl. 8938.) Zenth Andras. (1471: Muz. llt.) 1404-ben a hűtlen Zsámbokiaktól a Marótiak birtokába került. 1471-ben azonban még bírja a Zsámbokiak egy ága. – A mai Morovity, Bacsincze, Grk sat. vidékén kereshetjük. (Szerémmegye.) – b) L. Rücsi-Szent-András a.
Szent-Demeter. a) S. Demetrius. (Páp. tiz.-lajstrom. 280. 290. 302. 304.) A valkói főesperességben feküdt. – Valamelyik későbbi Dimitrovcz-czal lehet azonos. – b) Zenth Demeter. (1399: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 7. Zágrábban.) A mai Morovity vidékén kell keresnünk. (Szerémmegyében.)
Szent-Domonkos. Sanctus Dominicus. (Páp. tiz.-lajstrom. 244.) Úgy látszik Eszéktől dk., Tenye vidékén feküdt.
Szent-Ellye. (Szent-Ellyés.) L. Szent-Illye alakban.
Szent-György. a) Zenthgywrgh. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4., 1467: Dl. 16541.) Zenthgyewrgh. (1467: Dl. 32873. 33482.) Zenthgyewrgy. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott. – Úgy látszik e helységnek felel meg az 1422-ben emutett «villa Zenthgyurgh» is. (Dl. 34018.) – b) Meg kell különböztetnünk az előbbitől azt a Szent-Györgyöt, mely mint plebánia (S. Georgius) a pápai tized-lajstromban a boszniai püspökség területén merül föl (172. l.), hihetőleg a boszniai püspök birtoka volt, s Diakovár és a Száva közti vidéken feküdt. – c) Poss. Zenth Gyewrgh. (1477–8: Dl. 18145.) A Duna mellett, Vicsadal várától nem messze (hihetőleg k.-dk., a mai Szerémmegyében) feküdt s a Garaiaké volt. 1478-ban kőtemplomát, kőtornyát és jövedelmes vejszéit említik. – d) 1494-ben az Örsi (őri Daczó) Lénárt birtokai közt sorolnak fel egy ily nevű helységet. (Zenthgyewrgh. – Dl. 20235–6.) Melyik Szent-György értendő, nem tudom meghatározni. – e) L. Komár (Komári-Szent-György) a. is. – f) L. Herman- Szent-György a. is.
Szent-Illye. (Szent-Illya.) a) Zenthelye. (1435: Muz. llt.) Zenthyllye. (1462: gr. Draskovich cs. llt. f. 25. n. 8.) Hermanvárához tartozott. – Tán azonos ezzel a következő: b) Zenth Illve. (1455: Dl. 14942.) 1455-ben a harapkói Bothos családé. Hihetőleg e helységek valamelyike értendő az 1355-ben és 1396-ban fölmerülő «Zenthylya, Zenthylie» a., melynek (heti) vásárai is voltak. (Dl. 33604; Zichy okmt. V. 27. – V. ö. 1353: Anjouk. okmt. VI. 66.) – c) Poss. Zenth Elye. (1404: Dl. 32877.) A pelsőczi Bebek családé volt a Tárnok vidékén feküdt. A mai Illacsa-rak felelhet meg. Tovarnik mellett nyugatra. (Szerémmegyében.) – d) Poss. Zenthillye. (1464: Dl. 32847.) Sorsa azonos Váralja kastélyéval. (L. ott.) – A pápai tized-lajstromban (a valkói főesperességben) állandóan két ily nevű plebániát találunk. (Sanctus Elyas, Helyas. Páp. tiz.-l. 267. 279. 290. 302. 304. 307.)
Szent-Iván. a) Zenth Iwan. (1481: Dl. 18483; 1482: Dl. 18615.) Az atyai erősséghez tartozott. – b) Villa Scentiwan. (1275: Tört. társ. letét.) Az Ajnárdfiaké volt; a mai Morovity és Grk vidékén feküdt. (Szerémmegyében.)
Szent-János. Poss. Zenth Janos. (177–8: Dl. 18145.) Garai birtok. Korotna mellett sorolják föl s igy hihetőleg ugyanannak a helységnek részeit kell értenünk, melyet 1447-ben, nemes ember nevében mint «Karathna zenth Janos»-t említenek. (Dl. 14050.) Különben Karatna vagy Korotna néven is nevezhették. (V. ö. Karatna-Sz.-Miklós a.) Eszéktől d.-dny., a mai Koritna környékén feküdt.
Szent-Katalena. (Szent-Katerina.) L. Paka helység alatt, Pozsegamegyében.
Szent-Kozma-Damján. L. Kuzmincz néven.
Szent-László. Sanctus Ladislaus. (Páp. tiz.-lajstrom. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 267.) Zenthlazlo. (1404: Dl. 8938; 1413: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 138., 1487: Dl. 13096; 1463: gr. Zay cs. llt. A. 27., 1470: U. o. A. 28. és Dl. 33623; 1489: Dl. 38496.) A szántai Laczk(-fi), majd az Apor, a grabarjai (vagy sz.-lászlói) Beriszló, (grabarjai) Dezső, Borics és Török sat. családoké volt. – Ma Laszlovo, Nustartól ény., Verőczemegyében. (V. ö. a hasonló nevű erősségnél.)
Szent-Lénárt. (Szent-Leonárd.) L. Eng város a.
Szent-Lőrincz. S. Laurentius. (Páp. tiz.-lajstrom. 269. 304. l.) A marchiai főesperességben sorolják föl. – A mai Szerémmegyében, tán a Fruska-Gora és a Száva közti vidéken (Mangyelosztól nyugatra.) kereshetjük.
Szent-Margit(-asszony-falva). Eccl. B. Margarethe. (Páp. tiz.-l. a valkói főesperességben. 280. l.) Scentmargita ason. (1329: gr. Zay cs. llt. B. 1.) Zenthmargytaazzunfolua. (1352: U. o. B. 6.)
Szent-Mária. Terra Samaria prope aquas Drava in superiori ville Hagmas. (1272: Árpádk. uj okmt. XII. 332.) Sacerdotes de B. Virgine Maria, Zemaria, Zemariafolua, Samaria. (Páp. tiz.-l. 266. 279. 301. 308.) Scenmaria. (1343: Anjouk. okmt. IV. 314.) Zenthmaria. (1440: br. Révay cs. llt. Valkó. 1. 8., 1447: Dl. 14050; 1469: Dl. 16024; 1473: Dl. 16025.) Poss. Zenth Maria. (1480: Dl. 18438.) A XV. században leginkább nemesi névben fordul elő. 1440-ben a Tallócziaké. – Erdőd és Almás mellett feküdt. (Szerémmegyében.)
Szent-Márton. a) Scenthmartun. (1323: Dl. 33575.) Zenthmartun. (1337: Anjouk. okmt. III. 359.) Szent Marton. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Zenthmarthon. (1438–9: Dl. 13208. 13436. 13437.) A mikolai kastélyhoz tartozott. – 1427-ben kőtemplom állt benne, bizonyára Sz.-Márton tiszteletére. – b) Zenthmarthon. (1453: Dl. 14661.) Ivánka-Szent-Györgygyel határos nemes nevében merül föl. Tán az előbbinek más részei értendők. – c) Poss. Zenthmartun. (1364: gr. Zay cs. llt. A. 12.) Zenthmarton. (1445: Dl. 33080.) A racsai kastélyhoz tartozott. (1445.) – A mai Martinczi-nek látszik megfelelni, Mitrovicza közelében ny.-é. (Szerémmegyében.)
Szent-Mihály. a) Sanctus Michael. (1332–7: Páp. tiz.-l. 172–3.) Diakovár vidékén fekhetett. (Ma Verőcze- vagy Pozsegamegyében.) – b) Mykael de sancto Mykaele. (1339: Haz. okmt. V. 115.) Scenmihal. Scenthmyhal. (Nemesi névben. 1343: Anjouk. okmt. IV. 314., 1344: U. o. 419.) Zenthmyhal. (1437: Muz. llt.) Tán Pacsinta vidékén feküdt. Részei 1437-ben Gabos-hoz tartoztak. – c) Zenthmyhal. (1404: Dl. 8938; 1464: Tört. Tár. 1890. évf. 116. l.) Zenthmyhal. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Részben Marót várához tartozott, részben a Zsámbokiaké sat. volt. A mai Szerémmegyében, Morovity táján kereshetjük.
Szent-Miklós. a) Zenthmiklos. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok. – b) Zenthmiklos. (Nemesi névben. 1398: Dl. 8301–2; 1403: Dl. 33774.) – c) L. Rusincz-Sz.-Miklós néven. – d) L. Karatna-Szent-Miklós a. – e) S. Nicolaus. (Páp. tiz.-lajstrom. 282. 301. 305. 307. l.) A marchiai főesperességben sorolják föl. Ugy látszik délre feküdt a Fruska-Gorától, a mai Szerémmegyében. E helységnek felelhet meg az 1399-ben a mai szerémmegyei Grk, Morovity sat. vidékén köznemesek birtokában föltűnő «Zenthmyklos» is. (Orsz. Llt. NRA. fasc. 1514. n. 7. Zágrábban.)
Szent-Péter. a) S. Petrus – a marchiai főesperességben. (Páp. tiz.-l. 269. 282. 301. l.) Poss. Ikurd – Sz.-Péter apostol tiszt. szentelt templommal, a Szentpéterieké. (1348: gr. Zay cs. llt. A. 5.) Nobiles de Ikerscenthpether. Poss. Ikerscentpether. (1351: U. o. A. 6.) Zenthpeter. (1348: U. o. A. 5., 1453: U. o. B. 37.) Villa Scenthpetur, Zenthpetur. (1360: U. o. A. 10.) Zenthpether. (1444: U. o. A. 20.) Zenthpethwr. (1453: U. o. A. 23.) Vámszedő hely s a Szentpéteri cs. törzsbirtoka volt. Kétségtelenül a Száva mellett feküdt, még pedig ugy látszik közel Száva-Szent-Demeterhez. (Ma Mitrovicza.) Hozzátartozott Pabar (Pobor), melyről tudjuk, hogy szomszédos volt Szent-Mártonnal, a mai Martinczi-val. (Mitroviczától ny.-é.) E tájon kereshetjük tehát Sz.-Pétert, s csakugyan találunk is egy Petrovczi nevű dűlőt a Száva partján, Martinczitől d. – b) Sanctus Petrus. (A valkói főesperességben. Páp. tiz.-l. 308. l.)
Szent-Tamás. Scenthamas. (1323: Dl. 33575.) S. Thamas. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Zenththamas. (1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) A mikolai kastélyhoz tartozott. – 1427-ben kőtemplom állt benne, bizonyára Sz.-Tamás tiszteletére.
Szépfalva. (Szepefalva.) Szepfalva. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) A mikolai kastély tartozékai közt sorolják föl csupán ez egy alkalommal. – Ugy látszik, ferdített helynévvel van dolgunk; s a következő helységet kell értenünk: «poss. Zepefalua» (1394: Dl. 7985.), mely a mai Nustar és Borovo vidékén fekhetett. (Szerémmegyében.) Azonosnak látszik ezzel a Tallócziak birtokában 1462-ben föltűnő «Zepfalwa». (gr. Draskovich cs. llt. f. 25. n. 8.)
Szerevcze. L. Zerevcze alakban.
Szerlevcz. (Szerjevcz.) L. Zerievcz alakban.
Szerokozity. L. Szirakozity alakban.
Szerovcz. Serowcz. (1437: Muz. levéltár.) Gaboshoz tartozott.
Szigfalva. L. Sigfalva alakban.
Szilas. Zylas. (1435. Muz. llt.) Hermanvárához tartozott. 1697-ben Szent-László (ma Laszlovo) vidékén észak felé ismertek egy «Szülus» nevű elhagyott falut. (Smičiklas, i. m. 41. l.) Szilas nevű pusztát ma Bobota mellett é., Szulyos nevűt Laszlovótól é. ismerünk. (Szerém- illetve Verőczemegyében.)
Szilköz. Scilkus. (1389: Dl. 7530.) Zykuz. (1411–34: Dl. 26579.) Zylkwz. (1460: Dl. 15465.) Zylkez. (1474: Tört. társ letét.) Zylkewz. (1482: Dl. 18680.) Németihez majd Szent-Szalvátorhoz (város) számítják. – A mai Szerém és Verőcze megyék határvidékén, Eszéktől k.-dk. felé feküdt.
Szilonincz. L. Zilonincz alakban.
Szilszeg. Silsezeg, Silsquech, Sylzek, Zilsek, Zilzegh. (Páp. tiz.-lajstrom. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 281. l.) A mai (szerémmegyei) Szuszek, Iloktól
keletre, a Duna mentén. (V. ö. a hasonló nevű erősségnél.)
keletre, a Duna mentén. (V. ö. a hasonló nevű erősségnél.)
Szirakozity. Zyrakozyth. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és. Kismart. llt. 23. A. 4.) Zerokozigh. (1474: Tört, társ. letét.) Nevna várához (hihetőleg a kondortyai kerülethez) tartozott.
Sririevcz. (Szirjevcz.) Zyryewcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához (hihetőleg a szvarniczai kerülethez) tartozott.
Szivacs(i)n(o). Sywaczno. (1437: Muz. llt.) Sywachino, Szywachino, Zywachyn. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott.
Szivicza. Sywycha. (1495: Dl. 34246.) A kalocsai érseké volt. – A mai Szerémmegye északi vonalának közepe táján, a Duna mentén fekhetett.
Szkorotincz(i). Zkorotyncz. (1437: Muz. llt.) Zkorothynczy! Zkorotinczy. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott. – Ma Szkorotincza néven puszta, Otok mellett ék. (Szerémmegyében.)
Szlade(no)vo-szelo. (Szladeno-szelo.) Zladenowozelo, Zladewozelo, Zladenozelo. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Szlakovcz. Zlaakowch. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott. – Ma Szlakovczi, Yinkovczitól dk., Szerémmegyében.
Szlamerfalva. Poss. Slamerfalua. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Szlanczfalva. L. Zlanczfalva alakban.
Szlaninlty-szelo. (Szlavinity-szelo.) Zlanynighzelo, Zlaninighzelo, Zlawynyghzelo, Zlawynyihzelo. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Szlavko(v)cz. Zlatewacz in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Zlawkocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Zlavkovcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Szlavko(v)cz. (Szlavivócz.) Zlawkowcz. (1455: Dl. 14942.) Zlawiwocz. (1467: Dl. 33481.) Harapkóhoz és Ivánka-Sz.-Györgyhöz tartozott.
Szletkovcz. L. Szeleczk helység a.
Szlivko(v)cz. Zwilkowcz in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Zlywkocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Zwylkowcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Szlobocsina. L. Szabadfalu néven.
Szlobo(d)nyaczi. (Szlobocsina.) Zlobochyna. (1437: Muz. llt.) Zlobodnyachy, Zlobonyaczy. Zlobodnyaczy. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott. – Kétségkívül a mai Szlobodnyacze puszta értendő, a Virove folyó. mellett, Grad puszta közelében, Okok és Bosnyaki közt, a hol Vérvára állt. (Szerémmegyében.)
Szlobotina. (Szlobocsina.) Zlobothyna. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A czevernai kastélyhoz tartozott.
Szombathely. Zombathel. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott. – Tán ennek felel meg az 1299. évben fölmerülő «Zombothel». (? Zichy okmt. I. 94.)
Szögfalu. L. Szegfalu néven.
Szöllős. a) Zeuleus. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok. – Horvátival együtt említik. – b) Zeuleus. (101: Dl. 33531.) Zw(lu)s. (1402: Dl. 8755.) Szőlős. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Berzéte-monostorához tartozott. – Meglehet ugyanez vagy a másik ily nevű helység (Szőllős v. Szőllőske) értendő a nemesi névben fölmerülő «Zelews» a. is. (1454: Dl. 33389., 1482: Dl. 18650.) – Kyszelews, Nagh Zelews. (1487: Dl. 19311.) Ekkor a nagylaki Jaksicsoké volt. Ottan tájon feküdt, a hol Szőllős b) vagy Szőllőske s azért valószínű, hogy ezekkel (inkább: Szőllőssel b) van dolgunk.
Szőllőske. (Szőllős.) Zelwske. (1460: Dl. 15465.) Zewlwske. (1471: Dl. 17200.) Zewlewske. (1482: Dl. 18650.) Németi-vel és Sz.-Szalvátorral együtt emlegetik, 1474-ben «Zewles» néven. (Tört. társ. letét.) A mai Szerém- és Valkómegyék határvidékén feküdt s hihetőleg megfelel annak a Szőllősi pusztának, melyet ma Tenye mellett északra találunk. (V. ö. Smičiklas, i. m. 91. l. az 1702. évhez.)
Sztanisaháza. Villa Stanysahaza. (1364: Dl. 5288.) A Marótiaké volt.
Sztervácz. Stherwacz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Sztra(h)inincz. (Sztrajnincz.) Ztra[h]ynyncz. (1437: Muz. llt.) Ztrahinincz. Ztrahynyncz, Zthraynyncz. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott. – 1446-ban: Sradincz. (? Pesty, Eltünt m. I. 357.)
Sztreherócz. Streherocz in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Nevna várához tartozott.
Sztrug. a) Villa Strug. – Orehoval együtt említik 1275-ben. (Tört. társ. letét.) – b) Ville due Zthrugh. (1364: Dl. 5288.) A Maróti rokonságé volt.
Szupkócz. Zupcocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n, 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Nevna várához (a szelczei kerülethez) tartozott.
Szvarnicza. Poss. Swarnicha in districtu Smarnicza. (1422: Dl. 11187.) Nevna várához tartozott. E «kerület»-hez számították ekkor egyebek közt Herkanovcz és Hlapovcz helységeket is, melyek a mai Hrkanovczi-nak és Lapovczinak felelnek meg, Levanszka-Varostól d. (Verőczemegyében.) E Lapovczi helység közelében elfolyó mai Szursnicza patak őrzi nevét.
Szvezdán-réve. L. Zvezdán-réve alakban.
Szvilko(v)cz. L. Szlivko(v)cz alakban.
Sz(v)inigerm. Zwynygerm. (1437: Muz. llt.) Zwynigerm, Zwynnigerm, Zynnigerm. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott.
Sz(v)inna. Zyma. (? 1422: Dl. 11187.) Zywynna. (1428: Körmendi llt.
Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Zwynna. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (a kondortyai kerülethez) tartozott.
Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Zwynna. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához (a kondortyai kerülethez) tartozott.
Táborfalva. Taborfalwa. (1399: Orsz. llt. f. 1514. n. 7. Zágrábban.} A mai Morovity vidékén kell keresnünk. (Szerémmegyében.)
Tagyala. (Tagyola.) Thargala, Thagala, Tegela, Tagela. (Páp. tiz.-lajstrom. 269.281. 301. 304. 307. l.) Taghala. (Nemes nevében. 1444: gr. Zay cs. llt. B. 4ő.) Nag Thagyala. (1447: U. o. B. 51.) Thagyola. (1486: Dl. 19113.) Tagyola. (1498: gr. Zay cs. llt. A. 42.) A mai szerémmegyei Bacsincze vidékén (Erdevik és Morovity közt) kereshetjük. (Az 1514. évi oklevél helymeghatározásra nem alkalmas. gr. Zay cs. llt. A. 68. V. ö. Pesty Eltünt m. I. 345. l.)
Takalnok. (Takolnok. Takalnik.) Thakolnok in districtu Zelche. (1422: Dl. 11187.) Takalnok. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Thakalnyk. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Talkovcz. Poss. Thalkowcz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Tamásfalva. Tamaasfalwa. (1401: Dl. 33531.) Tamasfalua. (1402: Dl. 8755; 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Berzéte-monostorához tartozott. 1506-ban a Bátyaiaké. (Thamasfalwa. br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 24.)
Tankfalva. L. Csánkfalva alakban.
Tard. Poss. Thord. Tord. (1308–21: Dl. 1726; 1323: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 138., 1366: Dl. 5451.) Thord. Tord. (Páp. tiz.-l. 266. 279. 289. 308.) Tard. (1359: Sopronm. oklt. I. 300.. 1369–1422: Fejér, X. 6. 592.) Thard. (1457: Muz. llt.) Sedes iudiciaria nobilium de Valko, in Tardh celebrari solita. (1458: Dl. 34214.) A Tardi és asszonyfalvi Ostfi cs. birtoka volt. 1308-ban Sz.-Péter tiszteletére szentelt templomát említik. – Ma Tordinczi, Nustar közelében ény. (Szerémmegyében.)
Tardafalva. (Tardosfalva.) Torda, Tordafolua, Tordofolo. (Páp. tiz.-l. 279. 290. 301. 308.) Tardafalwa. Thardafalwa. (1377: Haz. okmt. VII. 414., 1450: Pannonh. főapáts, orsz. llt. 62., 1466: Dl. 16381; 1480: Dl. 18438; 1482: Dl. 18615; 1483: Dl. 18793. 33819.) Thordosfalwa. (1400: Kismart. Ilt 32. EE. 319.) Tordafalwa. Thordafalwa. (1402: U. o. 48. A. 15., 1469: Dl. 16024; 1467: Dl. 16598; 1473: Dl. 16025; 1491: Dl. 33454.) A mai (szerémmegyei) Nustar és Vera táján feküdt.
Tárnok. Tarnuk. (1335: Anjouk. okmt. III. 171.) Poss. Tharnuk. (1404: Dl. 32877.) Tharnok. (1404: Dl. 8965; 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1445: Haz. okmt. VII. 465.) A XV. században a németi (serkei) Lorántfi és (1443.) a Tamási (Vajdafi)családoké volt. – Ma Tovarnik, Szerémmegyében, Vukovártól dk.
Tehal(-falva). L. Tihal(-falva) alakban.
Teh(i)nye. L. Tenye (Tenya) alakban.
Teksefalva (puszta). Pred. Thexefalua. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Teleg. Theleg. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Telek (Teleki, puszta). Tarra Teleki. (1419: Dl. 10865.) Predium Thelek. (1488: Dl. 19405.) A titeli prépostságé volt s a mai Erdőd és Dálya (Verőcze- és Szerémmegye.) vidékén feküdt.
Temertajn (puszta). L. Csomortány helység a.
Ténye. (Tenya.) Chehne, Thehene, Thehne, Tenha. (Páp. tiz.-l., Ortvay Magyarorsz. egyh. földl. I. 265.) Thehnye. Tehyne. (1433: Dl. 12530; 1469: Dl. 32365.) A Kórógyiaké volt. – Ma Ténye (Tenje), Verőczemegyében, Eszéktől nem messze, dk. felé.
Terbo(c)sancz. (Terbusanez.) Torbochanch. (1409: gr. Festetich cs. keszthelyi llt.) Terbussancz. (1435: Dl. 11869.) Twrkosancz. (1460: Dl. 15465.) Turbusancz. (1467: Dl. 33480.) Therbwsancz. (1474: Tört. társ. letét.) Throbosancz. Threbosancz. (1482: Dl. 18650.) Szent-Szalvátor városhoz tartozott.
Tergosincz. Tergosynch. (1404: Dl. 8938.) Mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják. 1469-ben (a Szabó Károly kivonata szerint Torgasincz néven) azonban még mindig a Zsámbokiaké. (Tört. Tár. 1890. 118. l.)
Tergovistya. Tergoviscya. (1446: Dl. 14003.) Tergowystya. (1447: Dl. 14050.) A Lorántfiaké volt. A mai Szerémmegye ény. vidékén feküdt.
Ternye. Thernye. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Terpenye. (Terpenya. Terpinye.) Terpune. (1329: Anjouk. okmt. II. 431.) Terpena. (1339: Haz. okmt. V. 112.) Terpenye. (1377: Fejér, IX. 5. 2Z9.) Terpine. (1417: Dl. 10637. 11302.) Naghterpenye. (1435: Muz. llt.) Részben Hermanvárához tartozott. – Ma Trpinya (Trpinja), Vukovártól ény. (Szerémmegyében.)
Tertavcze. Therthawcze. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Tezen. L. Tizen alakban.
Tihal(-falva.) Thehalfalua. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) Tikalfalva. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Tehalfalwa. Tehallfalwa. (1437–8: Dl. 13208. 13216. 13436.) Thyhalfalwa. (1465: Dl. 16259.) Thyhal. (1481: Dl. 18522. 24850.) Thehal. (1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott. – A mai Nustar vidékén feküdt. (Szerémmegyében.)
Tinincz. Thy[nyncz}. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Tiszolczi (puszta). Pred. Thyzolczy. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Tisztenfalva. Tyzthenfalwa. (1437: Muz. llt.) Szőcs városhoz tartozott. (Tizentől vagy Tizintől megkülönböztetendő.)
Tisztevcz. Thysthewcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Tittös. Tyteus. (Kir. ember nevében. 1394: Dl. 7985.)
Tizen. (Tizin.) Terra seu villa Thyuzen. (1298: Árpádk. uj okmt. XII. 623.) Poss. Tyzyn. (1390: Muz. llt., 1437: U. o.) Thezen. (1460: Dl. 15465.) Thyzen. (1482: Dl. 18680.) A mai Nustar táján, Szerém- és Verőczemegyék határvidékén fekhetett.
Todorovaz. Thodorowaz. (1474: Tört. társ. letét.) Szent-Szalvátor m.- városhoz tartozott; a mai Szerémmegye ény. vidékén feküdt.
Tolmány. Terra Tolman. (1270: Árpádk. uj okmt. VIII. 318.) Poss. Tulman. (1300: U. o. X.:382.) Tolman. (1360: gr. Zay cs. llt. D. 6., 1389: U. o. D. 8., 1430: U. o. P. 4.) Tholman. (1453: U. o. A. 23., 1459: Dl. 15383; 1484: Zay llt. A. 34.) 1300-ban Sz.-Mihály árkangyal tiszt. szentelt templomát említik. – Kórógy környékére (dny.) helyezhetjük. (Szerém- vagy Verőczemegyében.)
Toltovcz. Villa Toltovch. (1351: Dl. 33601.) .A mai Gorjántól k.-dk. felé fekhetett, a hajdani Ujlak táján. (Verőczemegyében.)
Tomasevcz. Thomasewcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához ,tartozott.
Tomasovcz. Thomasowcz. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyiaké volt.
Tomicza. (Tamkza.) Thamicza. (1480: Dl. 18438.) Thomycza. (1491: Dl. 33454.) Nemesi névben fordul elő. Kétségkívül valkómegyei (és nem pozsegamegyei) helység értendő.
Tomiszlavczi. Thomizlawczy. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Tomtelke. (Tontelke.) Tomtheleke. (1398: Dl. 8301–2.) Tomteleke. (1481: Dl. 18483.) Tonetheleke. (1482: Dl. 18615.) Tontheleke. (XV. század Orsz. Llt. Urb. et conscript. f. 87. n. 83.) Az atyai erősséghez tartozott.
Torbo(c)sancz. L. Terbo(c)sancz alakban.
Tord. L. Tard alakban.
Tordosfalva. (Tordafalva.) L. Tardafalva a.
Torgasincz. L. Tergosincz néven.
Totorman. Poss. To[h]torman. (1404: Dl. 8938.) 1469-ben Szabó Károly kivonata szerint: «Tót-Ermán. ? Totermán». Tört. Tár. 1890. 116. l.) 1404-ben mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapták, 1469-ben azonban még mindig a Zsámbokiaké.
Tótfalu. Thothfalw. (1430: gr. Zay cs. llt. P. 4., 1435: Muz. llt.) Thotfalw. (1453: gr: Zay cs. llt. A. 23.) Részben Hermanvárához tartozott. (1435.) – A mai (verőczemegyei) Harasztin, Koprivna sat. vidékén kereshetjük. (Eszéktől dél felé.)
Tót-Lovász(i). L. Lovászi) a.
Tót-Pekl(y)end. (Tót-Beklend.) L. Petlend a.
Trebo(c)sancz. (Trobocsancz.) L. Terbo(c)sancz alakban.
Trincsil. (Trinczil. Trenczel.) Trynchyl. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához tartozott. – Kétségkívül azonos a szlakovczi kastély tartozékai közt 1506-ban fölmerülő «Threnczel» helységgel. (gr. Zay cs. llt. C. 29.)
Tudincz. (Tuggya.) Locus ville Tvgia. (1298: Árpádk. uj okmt. XII. 617.) Villa Tugya. (1360: gr. Zay cs. llt. A. 10.) Tudincz. (1453: U. o. B. 37. és A. 23.) Szent-Péter vidékén (a Száva mentén) feküdt.
Tudovcz. L. Csudovcz alakban.
Tukócz. Thukocz. (1437: Dl. 13116.) A németi Lorántfiaké volt. – Tán az ugyane család birtokában máskor előforduló Tulócz-ot vagy Tulovczi-t kell értenünk.
Tulman. L. Tolmány alakban.
Tulo(v)cz(i). (Tulecz.) Tulowchi. (1424: Kismart. llt. 35. B. 28.) Tulocz. (1446: Dl. 14003; 1447: Dl. 14050.) Thwlecz. (1466.: Dl. 16381.) A Lorántfiaké volt.
Tunyo(v)cz. a) Tunioch, Tunyouch. (1364: Dl. 5288.) A Maróti rokonságé volt. – b) Poss. Thwnyocz et altera Thwnyocz. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Turbo(c)sancz. (Turkosancz.) L. Terbo(c)sancz alakban.
Tverdisity-szelo. Thwerdissyghzelo, Thwerdissygbzelo, Thwerdpsythzelo. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Udvarhely. (Udvarcz.) a) Vdwarhel. (1404: Dl. 8938.) 1404-ben mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják 1469-ben azonban (Udvarhely) még mindig a Zsámbokiaké. (Tört. Tár. 1890. 116. l.) – Kétségkívül megfelel az Ajnárd-fiak birtokában 1275-ben fölmerülő «Vduorch»-nak; mely Racsa (város) vidékén feküdt. (Tört. társ. letét.) Nem lehet azonban ugyanegy vele. – b) a pápai tized-lajstromban fölmerülő «Wduarhel, Hodwarhel, Odrwahel, Odowarhel, Hoduorhel». (267. 279. 290. 302. 308. l.) E plebánia a valkói főesperességben feküdt, holott az előbbi Udvarhely területe már a marchia-i főesperességhez tartozott.
Ugratincz. Vgrathynch. (1404: Dl. 8938.) Mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják. 1469-ben azonban (Ugratincz) még mindig a Zsámbokiaké. (Tört. Tár. 1890. 116. l.)
U(h)novcz. Whnowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Ujfalu. a) Wyfolw. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) Ujfalu al. nom. Veghfalw. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Wyfalw. (1438–9: Dl. 13208. 13437; 1481: Dl. 18522. 24850; 1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott. – b) Vyfalu. (1413: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 138., 1483: gr. Zay cs. llt. A. 33.) Sz.-Lászlóval együtt említik. A mai szerémmegyei Nustartól é.-ény. eső vidéken feküdt (Szerém- vagy Verőczemegye), Laszlovo vagyis Sz.-László mellett. 1697-ben még mint az utóbbival szomszédos falut említik. (Smičiklas, i. m. 40. l.) – c) Vyfalw. (1433: Dl. 12530.) A Kórógyíaké volt. – d) Wyfalw. (1435: Muz. llt.) Szőcs m.-városhoz tartozott. (V. ö. Smičiklas, i. m. 40. és 90. l.) – e) Wyfalw al. nom. Nowakowch. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához tartozott. Az a)-e) alatt fölsorolt ily nevű helységek nagyjából mind egy vidéken feküdtek, s azért meglehet, olykor egyugyanazon helységgel van dolgunk. – f) Wyfalw. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt. – g) Vyfalu. (1364: Dl. 5288.) A Marótiaké volt.
Ujlak. Wylak. (1322–27: Dl. 33575, 33736.) L. Szent-Szalvátor m.-városnál.
Urbán(os)falva. Vrbanusfalua. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) Orbanfalva. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Vrbanusfalwa. Vrbanosfalwa. (1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) Vrbanfalva. (1481: Dl. 18522. 24850; 1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott. (V. ő. Körtvélyes a.)
Urinócz. Wrynocz. (1458: Dl. 34213–4.)
Urkerte. Wrkerthe. (1474: Tárt. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Usojafalva. Wswyafalua. (1398: Dl. 8301–2.) Mint az Ajnard nemzetség némely tagjának birtokát kapják ekkor a Marótiak.
Usurincz. Vsurinch. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok. – Sz.-Lőrincz táján feküdt.
Utolyafalva. (Utolincz.) Vtolyafalwa. (1438–9: Dl. 18208. 13216. 13437.) Vtholinch, Wtholynch. (1481: Dl. 18522. 24850.) Wtholyncz. (1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolaí majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott.
Utvarcz. Poss. Wthuarch. (1398: Dl. 8301–2.) Mint az Ajnard nemzetségbeliek birtokát kapják ekkor a Marótiak.
Ürög. L. lreg. (Irög) alakban.
Vadakol. (Vadakol.) Vodach, Vodakal, Wodacol, Bodalik. Wodokak. (Páp. tiz.-lajstrom. 267. 289. 301. 304. 308.) Vodakal. (1337: Anjouk. okmt. III. 358.) Vadakul, Vadakun. (1355: Dl. 33604.) Vodokul. (1363: Dl. 5213.) Wadokol. (1377: Haz. okmt. VII. 414.) Wadakal. (1438–9: Dl. 13208. 13437; 1481: Dl. 18522. 24850; 1491: Dl. 33451. 33464.) A mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott. – A mai Nustar vidékén feküdt. (Szerémmegyében.)
Vadasovcz. Wadasowcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Vaharócz. Waharocz. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott.
Vajda. Poss. due Woyvoda. (1323: Anjouk. okmt. II. 88.) Voyda, Woyda – a Garaiaké lesz. (1381: Dl. 6761.) Villa Vajda – a Garaiaké, Berzétemonostor tartozéka. (1408: Fejér, X. 4. 660.) Poss. Vayda, predium Kyswayda, és «aliud predium Vayda». (1477–8: Dl. 18145.) – Wayda. (1472: Dl. 3136; 1481: Dl. 18522. 24850; 1486: Dl. 19096; 1491: Dl. 33451. 33454.) A borói kastély tartozékai közt két ily nevű falut sorolnak föl; 1478-ban pedig egy ily nevű falut és két ilynevű pusztát. 1478-ban a Valkó folyót is említik határában (valamint 1323-ban is) 1485-ben pedig Monostorral mondják szomszédosnak, s így a mai Szerém és Verőcze megyék batárvidékén, a Vuka folyó mentén, Nustartól nyugotra kereshetjük.
Vajdafalva. Waydafalwa. (1469: Dl. 32365; 1478: gr. Zay cs. llt. C. 19.) Részben köznemeseké, részben a Kórógyiaké volt. – Úgy látszik a mai Dopszin és Koprivna táján feküdt, Verőczemegyében, Eszéktől d.
Valyafalva. (Vajafalva.) L. Bajafalva alakban.
Várad. Warad. (1279: Árpádk. új okmt. XII. 265.) Varad. Warad. (1443: Dl. 13706; 1447: Dl. 14050.) L. Váratka a. is.
Váralja. Waralya. (1424–8: br. Révay cs. llt. Valkó. I. n. 4. 5. és 6.) Poss. Varalya. (1464: Dl. 32847.) L. a hasonló nevű kastélynál.
Váratka, (Váradka.) Warathka. (1460: Dl. 15465; 1482: Dl. 18680.) Warathka – nemesi névben. (1469: Dl. 16024; 1471: Dl. 17200; 1480: Dl. 18438; 1482: Dl. 18650.) Waradka. (1472: Dl. 34307; 1480: Dl. 18313.) Erdőd és Vukovár vidékén fekhetett. (Ma Szerémmegye.) Abból a körülményből, hogy a Szekericze (Szekericza) cs. egy ízben váradi máskor váradkai előnévvel szerepel, – Várad és Váradka helységek azonosságát avagy egymáshoz való közelségét következtethetjük. Az 1279. évi Várad kétségtelenül e vidéken (Szarvas és Pacsinta táján) feküdt.
Varbanovcz. Varbanowcz. (1477–8: Dl. 18145.) A Garaiaké volt.
Vár-bold(ja). L. Verőfény és Bold helysségek a.
Varjas. a) Varyas. Waryas. (1395: Dl. 8028; 1422: Dl. 11238.) Horváti majd Garai birtok. Sz.-Lőrincz táján feküdt. – b) Waryas. (1483: gr. Zay cs. llt. A. 33.) Szent-Lászlóhoz tartozott s ennek táján feküdt.
Várófalva (puszta). Pred. Warofalwa. (1437: Muz. llt.) Szőcs városhoz tartozott.
Város-Ilyafalva. Poss. Varosilyafalua. (1398: Dl. 8370.) A Nekcseieké volt.
Városi. (Várasi). Warasy, Varasy. (1286: Arpádk. új okmt. XII. 445., 1337: Anjouk. okmt. III. 358., 1427: Fejér, X. 6. 860–7., 1438–39: Dl. 13208. 134–37.) Warosy. (1481: Dl. 18522. 24860.) Warasy. (1491: Dl. 33451. 33454.) Oppidum Warasy. (1601: Dl. 21068.) Régente Valkó várához tartozott, majd a mikolai, illetve (1481. 1491.) a borói kastélyhoz. 1427-ben kőtemplom állt benne Sz.-András apostol tiszteletére. – Valkóvár mellett feküdt.
Vasad. Vassad. (1430: gr. Zay cs. llt. P. 4.) Wasad. (1484: U. o. A. 34.) Eszéktől dk. felé, a mai Verőcze- és Szerémmegyék határvidékén kereshetjük.
Vásárhely. a) Poss. Wasarhel. (1480: Dl. 18313. 18438.) Erdődhöz tartozott s annak környékén feküdt. (V. ó. Dl. 349845.) – b) Vasarhel et altera Vasarhel. (1424: Kismart. llt. 35. B. 28.) Vasarhel utraque. (1466: Dl. 16381.) A Lorántfiaké volt.
Vaszity. Wazythy. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A Garaiak (Bánfiak) (kosztormán-szent-dienesi kastélyához tartozott. – A mai Szerémmegyében, a Száva mentén, Babinagreda táján feküdt.
Vatincz. Vatinch. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Wathyncz, Wathincz. (1438–9: Dl. 13208. 13437.) A mikotai kastélyhoz tartozott.
Vecsejfalva. (Vecserkfalva.) Poss. Wecherkfalua. (1358: Anjouk. okmt. VI. 67.) Pred. Wecheyfalwa. (1437: Muz. llt.) Gaboshoz tartozott. (1437.)
Végfalu(?). L. Ujfalu néven.
Véka.(?) Véke?) Weka. (Páp. tiz.-lajstrom. 269. 281. 300. 304. ő07.) A marchiai főesperességben sorolják föl. – Hihetőleg a Fruska Gora és a Száva közti vidéken (Mangyelosztól ny.) kereshetjük, a mai Szerémmegye területén.
Velesevcz. Welchewcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Veliksefalva. Welyxefalwa. (1455: Dl. 14942.) A harapkói Bothos családé volt.
Veliszkin. Poss. Wylizkyn. (1398: Dl. 8319.) Valkóvárral volt határos.
Velucsfalva. Veluchfalua. (1364: Dl. b288.) A Marótiaké volt.
Venecz(i)e. Poss. Venycye. (1404: Dl. 8938.) 1469-ben Szabó Károly kivonata szerint «Veneczie». (Tört. Tár. 1890. 116. l.) 1404-ben mint a hűtlen Zsámboki János birtokát a Marótiak kapják; előbbieknek azonban még 1469-ben is voltak benne részeik.
Verbanya. Poss. Werbanya. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Ma Vrbanje, Szerémmegyében, Tovarniktól, a melylyel együtt említik, dny. felé.
Verbicze. a) Poss. Verbice. (1330: Anjouk, okmt. II. 480.) 1380-ban a Garai és Bothos cs. osztozik rajta. – Hihetőleg a mai Vrbicza értendő, Diakovártól keletre, Verőczemegyében. – b) Poss. Werbycze. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A Garaiak kosztormán-sz.-dienesi kastélyához tartozott. – Ma Verbicza puszta a Száva mellett, a boszniai Samacz-czal szemközt, Szerémmegyében.
Verdi. Werdy. (1437: Muz. llt.) Verdi. Werdy, (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához majd Atak városhoz tartozott -1446-ban «Vid». (? Pesty, Eltünt m. I. 367.)
Vere. Were. (1400: Kismart. llt. 32. EE. 319., 1442: U. o. 48. A. 15.) Vere. (Nemesi névben és előnévben. 1460: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 60. ez., 1443: Dl. 13706; 1482: Dl. 18660.) Ma Vera, Szerémmegyében, Nustartól é.
Veresfalva. Veresfalua. (1395: Dl. 8028.) Horváti majd Garai birtok.
Vérfalva. Werfalua (Werfalwa) et alia Werfalwa. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott. (L. e városnál is.)
Verhovina. (Verhevna.) Vorhoina. Worhoyna. – Nevnával és Pakával határos. (1281: Haz. okmt. III. 35., VIII. 216.) Districtus Werhewna – Nevna vár uradalmában. (1422: Dl. 11187.) Werhowyna. (1474: Tört. társ. letét.) Ma Vrhovina, Pozsegamegyében, Bródtól ék. (L. Pozsegamegyében is.)
V(e)rnafalva. Poss. Vrnafalua. (1328: Muz. llt.) Zelezen-száddal együtt említik.
Verőfény, a) Varbold. (1323:: Körmendi llt. Alm. V. lad. f. n. 138.) Poss. Varboldya al. nom. Verewfyn. (XIV. század: U. o.) Yerewfyn. (1413: U. o.) Werewfyn. (1483: gr. Zay cs. llt. A. 33.) Szent-Lászlóhoz tartozott, s ennek vidékén feküdt. – b) 1399-ben Ivánka-Szent-Györgyhöz is tartozott egy «Werewfen» nevű falu. (gr. Zay cs. llt. D. 33.)
Vérvára-helye. Werwarahele, Werwarahelye. (1476: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott. (L. e városnál is.)
Ve(s)zelinovcz: Wezelynowcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Ve(s)zelolcz (puszta). Pred. Wezelolch. (1472: Dl. 34136.) A Garaiaké volt. (V. ö. Vezelinfalva a. 1324-hez, Pestynél. Eltünt r. vm. I. 356., a hol különben e helység a Maróti-féle «Vezelinovcz»-czal zavartatik össze.)
Vhovcz. (Vkovcz.) L. V(u)ko(v)cz alakban.
Vidosevcz. (Videsevcz.) Wydosewcz. (1437: Muz: llt.) Videsewcz. Videssewcz, Wydesewcz. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához, majd Atak városhoz tartozott.
Vi(h)rolcz. (Virovcz. Virovszkavaz.) Wyrowzkawaz. – (1437: Muz. llt.) Wyhrowcz, Wyhrolcz. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához, majd Atak városhoz tartozott. Meglehet különben, hogy az 1437. évi elnevezés az 1476. évi Vérvára-helye vagy Vérfalva helységnek felel meg.
Viliszkin. L. Veliszkin alakban.
Vimborjevcz. (Vinborjevcz. Vintorvecz.) Vintorwecz in districtu Zelche. (1422: Dl. 11187.) Wynboryewcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Wymboryewcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Vinko(v)cz. Wincowcz in districtu Zelche. (1422: Dl. 11187.) Wyncocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Wynkowcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott; a mai veráczemegyei Szelcze környékén feküdt.
Vinnyak (puszta). Pred. Vynnyak. (1477–8: Dl. 18145.) A Garaiaké volt.
Virczi. Wirczi. (Páp. tiz.-lajstrom. 269.) A marchiai főesperességben feküdt. – Ma Morovitytól d.-dny. találunk ily nevű pusztahelyet. (Szerémmegyében.)
Viskolcz. Miskontz. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Wyskolcz, Viskolcz. (1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) A mikolai kastélyhoz tartozott.
Viszecse. Wiseche. (1488: gr. Zay cs. llt. A. 38.) 1488-ban nemes Viszecsei Péter Jaromnán is földesur volt. Tán a megfelelő Viszecse helység is e tájon feküdt?
Vitézfalva. Wythesfalwa. (1506: gr. Zay cs. llt: C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
Vitko(l)cz. (Vitkovcz.) Withkowcz. (1437: Muz. llt.) Wythkocz, Wythkowcz, Wythkolcz. (1476.: Tört. társ. letét.) Vérvárához, majd Atak városhoz tartozott. 1446-ban: Vidkócz. (Pesty, Eltünt m. I. 357.)
Vizköz. Vizkuz. Wyzlíuz: (Nemesi névben. 1403: Dl. 33774., 1409: Dl. 9567; 1447: DL 4050.) Tán volt ily nevű helység is e megyében.
Vkonincz. L. V(o)konincz alakban.
Vlach. Villa Vlach. (1275: Tört: társ. letét.) Az Ajnárdfiaké volt; a mai Morovity és Grk vidékén feküdt. (Szerémmegyében.)
Vladamerovcz. Wladamerowcz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Vlasztincz. Wlasthyncz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Vodakal. (Vodokol.) L. Vadakal néven.
Vogyincz. Voginch. (1395: Dl. 8028; 1477–8: Dl. 18145.) Horváti, majd Garai birtok. – A mai Vogjinczi-nak felel meg, Vinkovczitól nyd. felé. (L. Horváti helység a.)
Vojtistye. Woythysthe. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Voj(vo)da. L. Vajda alakban.
Vokojevcz. Wokoyewcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott.
V(o)koni(n)cz. Voconicz in distr. Zelche. (1422: Dl. 11187.) Wkonyncz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2, n. 2. és Kismart: llt. 23. A. 4.) Wkonincz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Voksafalva. Woxafalwa. (1455: Dl. 14942.) A harapkói Bothos családé volt.
Vorho(v)ina. L. Verhovina alakban.
Vö(l)gyfalu. Villa Weughfolu. (1323: Dl. 33572.) Dombó határában említik. (Vukovártól d., Szerémmegyében.)
Vrapcsan. Wrapchyan. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A szlakovczi kastélyhoz tartozott. – Ma Vrabcsana néven puszta, Szlakovczitól nyugatra, a Boszut folyó mellett. (Vinkovczitól dk., Szerémmegyében.)
Vratisincz. Wrathysyncz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Vrbanosfalva. L. Urban(os)falva alakban.
Vrinócz. L. Urinócz alakban.
Vsijafalva. L. Usojafalva alakban.
Vsurincz. L. Usurincz alakban.
Vtolincz. L. Utolyafalva alakban.
Vtvorezi(cz)ke. Wthworchyke et … Wthworchyzke. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartoztak.
V(u)ko(v)cz. Hwholcz in districtu Zelche. (1422: Dl. 11187.) Wkocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Vhowcz. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Zablatya. a) Zablatya. Zablathya. (1424: Kismart. llt. 35. B. 28; 1446: Dl. 14003; 1447: Dl. 14050; 1466: Dl. 16381.) A Lorántfiaké volt. – b) Zablathya cum tribus villis. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához tartozott. – c) Zablatya. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Zablathya. (1446: Magy Tört. Tár. VI. 28.) A beletinczi kastélyhoz tartozott: – d) Zablathya. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A Garaiak (Bánfiak) kosztormán-szent-dienesi kastélyához tartozott. – Ma Zablatye puszta, Stitar mellett nyugatra, a Száva partján. (Szerémmegyében.)
Za(o)sko(v)cz. L. Saskovcz alakban.
Zagolincz. Zagolyncz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Zagragya. Zagragya. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A czevernai kastélyhoz tartozott.
Zagulyán. Zagulyan. (1398: Dl. 8301.) Zagulian. (1481: Dl. 18483.) Zagwlyan. (1482: Dl. 18615.) Az atyai erősséghez tartozott.
Zahemjavölgye. Zahemyauelge in districtu Swarnicza. (1422: Dl. 11187.) Nevna várához tartozott.
Zaholcz. Poss. Zaholcz. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Zakucs(i)a. Villa Zakucya. (1364: Dl. 5288.) A Marótiaké. volt.
Zalafalva. Zalafalua. (1441: gr. Zay cs. llt. B. 42.) Valkómegyei kir.
ember nevéből ismerjük.
ember nevéből ismerjük.
Zaluzsa. (Zsaluzsa.) Zalusa. (1462: gr. Draskovich cs. llt. f. 25. n.8.) A Tallócziaké volt; a mai Szerémmegye ény. vidékén fekhetett.
Zánk. Zank. (1478: gr. Zay cs. llt. C. 19.) Ugy látszik valkómegyei hely volt.
Zarádfalva. Zaradfalwa. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Zasko(v)cz. L. Saskovcz alakban.
Zasztan (révhely.) L. Zvezdan-réve helység a.
Zatnicza. Zathnicha. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Zathnycza, Zathnicza. (1438–9: Dl. 12208. 13216. 13437.) A mikolai kastélyhoz tartozott.
Zavalyaszeg. Sowala terra et piscina in comitatu Volcoyensi. (1231: Árpádk. új okmt. XI. 220.) Zavalazyg. (1337: Anjouk. okmt. III.359.) Szomolyosszeg. (? 1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Zawalyazwg, Zawalyzegh. (1438–9: Dl. 13208. 13216. 13437.) Zanalazeg. (1481: Dl. 18522. 24850.) Zawalazeg. (1491: Dl. 33451. 33454.) A mikolai majd (1481. 1491.) a borói kastélyhoz tartozott.
Zeher. L. Szahar alakban.
Zelcze. L. Szelcze alakban.
Zele(ze)n-szád. (Zelezön-szád.) Poss. ZeIezunzad, Zelezunzaad – in Bazakuz. (1328: Muz. llt.) Poss. Zelezenzad, Zelezenzaad ultra fluvium Baza. (1338: Anjouk. okmt. IV. 541–543.) Poss. Zelenzad. (1345: U. o. V. 144.) Zelezunzad. (1346: U. o. 147.) A mai Szerémmegye területén, a Bazaközben feküdt. Hihetőleg a Sztudva folyóba dél felől beömlő mai Szlezen folyó őrzi emlékét. (Morovitytól dny.)
Zélfalva. L. Szélfalva alakban.
Zel(i)na. (Zeline.) Zeline. (1437: Muz. llt.) Zelna. (1476: Tört. társ. letét.) Vérvárához, majd Atak városhoz tartozott. (V. ö. Zelna helység a.)
Zelinczi. Zelinczi, Zelynczy. (1478: Tört. társ. letét.) Atak városhoz tartozott.
Zelna. Zelna. (1428: Muz. llt., 1461: Dl. 32847.) 1428-ban az Alsániaké volt, s 1464-ben is mint az ő egykori birtokuk merül föl. (Azonos lenne a Vérvárához, majd Atak m.-városhoz tartozott Zelnával vagy Zelinével?) A Száva vidékén kereshetjük.
Zerevcze. Zerewcze. (1437: Muz. llt.) Szőcs városhoz tartozott. – Tán az 1701-ben Szent-László szomszédságában (dél felé) fölsorolt «Zerowaz»-nak felel meg. (Smičiklas, i. m. 90. l.)
Zibjecz. Zybyecz. (1484: Orsz. llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban.) Marót várához tartozott.
Zilonincz. Zylonyncz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Zylonincz. (1474: T. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Zimánfalva. Poss. Zymanfalwa. (1477–8: Dl. 18145.) Garai birtok volt.
Zirlevcz. (Zirjevcz.) L. Szirievcz alakban.
Zivinna. L. Sz(v)inna alakban.
Zlanczfalva. Zlanchfalwa. (1435: Muz. llt.) Hermanvárához tartozott.
Zlatevacz. (Zlavkovcz.) L. Szlavkovcz alakban.
Zletkovcz. L. Szeleczk helység a.
Zobincz. L. Gyobafalva alakban.
Zombor. Zombor. (Nemesi névben. 1336: gr. Zay cs. llt. D. 27., 1409: Dl. 9567; 1437: Dl. 13116; 1476: Tört. társ. letét.) Poss. Nagzombor. (1424: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1520. n. 8. Zágrábban.) Úgy látszik Valkóvártól dél felé kereshetjük.
Zupkócz. L. Szupkócz alakban.
Zverinacz. L. Paka a. Pozsegamegyében.
Zvezdan-réve. Poss. Zuezdanreue. (1364: Dl. 5288.) A Maróti rokonságé volt. – Marót (a mai szerémmegyei Morovity) vidékén (délre) kereshetjük. Meglehet, hogy szávai rév értendő, s ez esetben réve azonos lehet az 1461-ben fölmerülő Zasztan nevű szávai révvel. (Vadum Zawe Zazthan. – br. Révay cs. llt. Div. fam. lI. 35.)
Zvilkovcz. (Zlivkovcz.) L. Szlivkovcz alakban.
Z(v)inigerm. L. Sz(v)inigerm alakban.
Zsagro(l)cz. (Zsagrovcz.) L. Sagro(l)cz alakban.
Zsernovcz. L. Sernovcz alakban.
Zsibritovcz. L. Sibritovcz alakban.
Zsidárfalva. Zydarfalwa. (1474: Tört. társ. letét.) Nevna várához tartozott.
Zsirkháza. L. Sirkháza néven.
Összesen: 1182 helység.
