VÁRAI ÉS ERŐSSÉGEI:
VÁRAI ÉS ERŐSSÉGEI:
Alsán. Castrum Alsan. (1463: Dl. 33950.) Castellum in Alsan. (1464: Dl. 32847.) Az Alsáni családé volt, majd ennek magvaszakadása után a Tallócziaké lett, kiktől a Marótiak elperelték. – 1464-ben Szelna és Gunya tartozott hozzá.
Atya Castellani de Athya. (1414: gr. Zay cs. llt. D. 36.) Castellum Athya. (1465: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 5. és 6., 1470: Dl. 17095; 1471: Dl. 17271; 1481: Dl. 18483.,18487; 1482: Dl. 18615; 1482: Dl. 18693; 1495: gr. Zay cs. llt. D. 11. – V. ö. 1516: Dl. 22836.) Opídum Athya et castellum ibidem. (1493: Dl. 20056.) Atya város (l. ott) sorsában osztozott. Hozzátartoztak 1481-ben Atya városon kívül Szabadság az atyai vár alatt, továbbá Okut, Örvényes, Nemcsin(y), Zagulyán, Babafalva, Novák, Kardos, Belcz, Bélvölgy, Hosszu-Lovász, Tomtelke (Tonetelke), Balazse, Pacsirfalva, Drasinfalva, Petrócz, Rádafalva, Bánócz, Sigfalva, Kondorfalva, Szent-Iván, Raszasztincz, Herén(y) és Hillyefő helységek.
Beletincz. Castellum Belethyncz. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1445: Dl. 11430; 1446: Fejér, X. 7. 894. l., Magy. Tört. Tár. VI. 28., 1465: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 5. és 6.; 1492: U. o. n. 8., 1495–1497: U. o. n. 9., 1519: Dl. 23263.) Castellum Beretheucz. (1445: Dl. 33794.) A Tamásiak valamikor 1423 után nyerték kir. adományul, s ők (Henrik) bírták, mikor 1443-ban a Héderváriakkal örökösödési szerződésre léptek. 1445-ben, a Tamási (Vajdafi) Henrik halála után az országnagyok e szerződés alapján a Héderváriaknak (Lőrincz nádornak és fiának, Imrének) ítélték oda e kastélyt, az Ujlakiak és serkei Lorántfiak ellenében. Ez ítélet ellen a serkei Lorántfiak siettek tiltakozni a Pelsőcziekkel (vagyis Vajdafiakkal azaz Bebekekkel) egyetemben, s bizonyos hamis oklevelek alapján a szekcsői Herczegek is pört kezdtek érte a Héderváriak ellen. Mikor azonban 1463-ben e kastély ismét szemünk elé kerül, már az Ujlaki Miklósé, ki fiára, Lőrincz herczegre is átszállítá. – 1446-ban hozzátartoztak Szahor, Ratinócz, Busincz, Prohud, Isztrág, a két Tunyócz, Zahlatya, Dugulasz, Losinócz, Radinócz, Lukanócz, Letinócz, Baskóczi, Hertelincz, Vaharócz, Lipócz, Krazejncz, Gosz(i)lati, Opojevcz, Vtvorczike, Glogonácz, Radanaczi, Bubulinóczi, Kasztincz, Lukuszelo, Vtvorcziczke, Lipolcz, Bratenicz és Blazselcz helységek, valamennyi az ú. n. vizkőzi kerületben. (In districtu Wyzkwz appellato.) Ugy látszik a mai Boszut kanyarulatai között, Szerémmegye nyugoti részében kell keresnünk e helyeket.
Berekszó. Castrum Berekzo. (1482: Dl. 18615. – V. ö. 1486-hoz: Huny. kora. XII. 303. l.) Mikor fölmerül, nem azoké, a kiket Berekszó helység uraiul ismerünk (l. ott), hanem a Vuk rácz despotáé, a kinek magtalan halála után 1486-ban István despota fiai György (a despota czímmel együtt) és János kapják 12,000 forintban Mátyás királytól.
Berzéte-monost(o)ra. Castellum Berzethemonostra. (1474: Tört. Társ. letét.) 1474-ben a Dabasi Isti Péteré. (V. ö. a hasonló nevű város a.)
Borcz. Castrum regale Borcz. (1389: Perényi cs. llt.) 1389-ben Perényi Péternek adja Zsigmond király, Ellyési (később város) és Lezsemer helységekkel együtt. – Később nem említik. Meglehet, hogy a racsai vár értendő alatta, a melyhez tartozott a XV. században az említett két falu illetve m.-város.
Boró. Castrum Boro. (1293: Árpádk. uj okmt. V. 78. Ha ugyan ez a Boró értendő.) Oppidum Boroh simulcum castello in eodem erecto. (1481: Dl. 24850. 18522.) Castellum Boroh. (1491: Dl. 33454; 1499: Dl. 20821; 1501: Dl. 21068.) A hasonló nevű város (l. ott) sorsában osztozott. – 1481-ben és 1491-ben hozzátartoznak: Lovász(i), Polgár(i), Ireg (Irög), Városi (Várasi), Vadakat, Pul(y)a, Ujfalu, Mikola, Hotisincz, Saskovcz, Bogdanovcz, Madaras, Kosarovcz (Kasorovcz), Jóbincz (Zob;ncz), Morincz, Hásságy, Halmos, Asszonyfalva, a két Vajda, Somogy, Pavlo(v)cz, Milkovcz, Racsincz, Lepsénfalva, Kis- Lipo(v)cz (Kis-Lepócz), Vtolincz, Pazadaeincz, Kozincz, Lidrovcz (Ludrovcz), Goszdasincz (Hoszdasincz), Vas(k)falva, Bodófalva, Árpaszó, Andrásfalva, Bucskovcz, Orbánfalva, Peterkincz, Monyorós, P(l)enaho(v)cz, Nagy-Lipo(v)cz (Nagy- Lepócz), Szavalyaszeg, Dombó, Csalafalva (Dalafalva), Tihal (Tehal), Dubincz, Kaszine és Horih (Hori) helységek. (L. Mikola kastély a. is.)
Cze(ve)rna. Castrum et districtus Ceuerna ubi fluvii Bygh et Basa coniunguntur cum castro in insula Zave habito. (1408: Fejér, X. 4. 660. és gr. Zay cs. llt. C. n. 5.) Castellum Czewerna. (1432: Haz. okmt. VII. 453.) Castellum Czeerna. (1507: gr. Zay cs. llt. C. 29.) 1408-ban új-adományul kapják a Garaiak s 1432-ben és 1507-ben is bírják. – Ma Czerna velika és Czerna mala helységeket találunk a Bics (Bity) és Boszut összefolyásánál. (Szerémmegyében.) A vár maga ugy látszik az innen délre fekvő mai Gradistye helység táján, a Száva kiöntései által alkotott szigeten feküdt. – A hasonló nevű helység 1455-ben merül föl «poss. Chewrna» (Dl. 33806.), s 1464-ben és 1496-ben «poss. Czerna» alakban (Dl. 33961. 20269.); 1507-ben pedig mint «oppidum Czeerna». (gr. Zay cs. llt. C. 29.) Utóbbi évben hozzátartoznak e m.-városon kívül Bucsa, Novakovcz, Krászta, Zagragya, Jakobovcz, Popodcz, Papresia, Szlobotina, Brataszevcz és Borjevcz helységek.
Diakóvár. Castrum Diako. (XIV. század vége és 1406: Haz. okmt. VII. 435.) Kétségkívül az itteni (boszniai) püspökségé volt.
Erdőd. (Erdéd.) Castellanus de Erdeth. Castellum Erdeed. (1472: Dl. 34136. – V. ö. 1480: Dl. 18313.) A titeli préposté volt a hasonló nevű várossal együtt. (L. itt. – V. ö. Archaeol. Értes. IV. 91.)
Eszék. Castellum Ezeek. (1472: Dl. 17333. és gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 63. f. 1. n. 39.) Eszék város (l. ott) sorsában osztozott. Pesty szerint már 1460-ban állt, mint vár. (Castrum. – Eltűnt r. vm. I. 287. l.)
Gara. Castrum Gara. (1408: Fejér, X. 4. 660.) Castellanus de Gara. (1467: Dl. 16472; 1468: Dl. 33885.) Castellum ligneum ín oppido Gara. (1477–8: Dl. 18146.) Castellum Gara. (1490: Dl. 19657; 1504. 1506: gr. Zay cs. llt. C. n. 23.. 24., 25., 26., 29.) A Garaiaké (s közben a Korvin Jánosé is) volt, kik (Jób) 1478-ban e vár vagyis kastély részeit is átengedték leánynegyedben a Szécsieknek. (L. a városnál és a Garaiak a. – V. ö. 1495: Dl. 20269.)
Garcsin. Castellum Garchyn. (1474: Tört. Társ. letét.) A boszniai püspöké volt. – Garcsin helység ma is megvan. Bródtól k.-é. Pozsegamegyében.
Harapk(ó). L. Ivánka-Sz.-György kastély és Harapkó helység a.
Hermanvára. Castellum Hermanwara in poss. Bathya. (1435: Muz. llt.) Castrum Hermanwara. (1503: gr. Zay cs, llt. A. 53.) 1435-ben Alsáni (Gergely fia) János és felesége Klára asszony, Tallóczi Matkó dalmát-horvát-szlavon bánra és testvéreire (Frank, Petko, Zovan), ruházták át nagy terjedelmű uradalmával együtt, mely a következő 46 faluból állt Liszkó, Kis- és Nagy-Bold, Nagy-Terpenye, Szilas, Lappancs, Léveles, Bátya (a kastélylyal), Hermanfalva, Tótfalu, Matkócz, Grabovcz, Petrócz, Ivanovcz, Kiksincz, Trincsil, Szarkabokra, Pálfalva, Erdőszád 9 helységgel (l. ott), Csabagata, Szent-Ellye, Fecskefalva, Odolenfalva, Kunfalva, Ujfalu másként Novakovcz, Leszkócz, Baskfalva, Milinfalva, Szlanczfalva, Zablatyn (három faluval), Fuloncz, Damjanovcz, Dagyanócz és Hropkócz. – Hermanvára az 1596-iki térképen Eszéktől dny., Schediusnál Antintól nyugatra van föltüntetve. Az utóbbi irány fogadható el, mert az 1697. évi összeírás e várat Antinnál (Kis-Ontin) említi, következőkép: «extat etiam in ruderibus castellum olim habitum dictumque Herman …» (Smičiklas, i, m. 45. l.) V. ö. a Tallóczi cs. a. is.
Ivánka(-Szent-György). Locus castelli (alább: castellum) Iwanka Zenth Gewrg. (1453: Dl. 14661.) Castellum Iwankazenthgyergh. (1454: Dl. 24541; 1467: DL 33481; 1493: Dl, 20056; 1503: gr. Zay cs. llt. A. 51. és 53.) Castellum Iwankazenthgyewrgh. (1472: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 63. f. 1. n. 39.) Castellum Iwankazenthgergh. (1474–1488: gr. Zay cs. llt. A. 29., A. 40. és D. 16., 1495: U. o. D. 11.) Castrum Iwankazenthgewrg. (1481: Dl. 18521–2.) Castellum Iwankazenth Gewrg. (1488: gr. Zay cs. llt. 39.) Castellum lwankazenth Gywrgh. (1507: U. o. B. 72.) Castellum Iwanka. (1514: U. o. A. 67.) 1389-ben (még mint falut) Garai Miklós nádor kapta Zsigmond királytól, a kinek azonban már a következő évben visszaadta (a veszprémmegyei Apácza-Somlyó várért). De a király sem sokáig tartá meg, felét 1394-ben (cserében más jószágokért) Kórógyi (Fülpös fiának) Istvánnak adta. 1440-ben a harapkói Bothos András birtokai közt említik, ki e helység másik fe1ét bírta. Utóbbi részhez egy évtized mulva, 1453-ban szintén a Kórógyi család egy tagja, János macsói bán tartott jogot, valamint vámjához és kastély-helyéhez (illetve: kastélyához) is, mint a néhai harapk(o)i Bothos András birtokához, zálog czímen. 1454-ben, mikor ugyanő a Perényiekkel öröködési szerződésre lépett, Ivánka-Szent-György kastelyt és tartozékait is fölsorolja birtokai között. A következő 1455-ik évben e helységet (bizonyára felét) szintén tartozékaival együtt az említett Bothos András leányai, Anna (a szekcsői Herczeg Pál felesége), és Margit (Szentgyörgyi György gróf felesége) kapták, különösen férjük hű szolgálataiért, s egyszersmind férjük is. Ekkor Harapkón említenek egy kastélyhelyet. 1467-ben Kórógyi Jánosné és fia Gáspár egyéb birtokok közt Ivánka-Sz.-György erősséget is a Rozgonyiaknak (Jánosnak és Rajnaldnak) adták, örökre. 1472-ben azonban, midőn Kórógyi Gáspár meghalt, mint urafogyott vagyont, az itteni kastélyt is monoszlai Csupor Miklósnak adta Mátyás király. De már 1474-ben (a Csupor halála évében) a Dabasi (dabasi Isti) Pétet (és testvérei Benedek, Bernát és Dénes) birtokába került. A Péter magvaszakadtéval pedig (1488-ban) vingárti Geréb László, Péter és Mátyás kapták, a nevezett Péter egyéb birtokaival együtt. Az ő kezükön találjuk aztán 1493-ban és 1495-ben is. Később Korvin Jánosra, tőle (1503.) Szentpéteri Lászlóra, általa pedig (1507.) a Nagypóiakra és csömöri Zay-akra szállott. (V. ö. a város a. is.) 1467-ben Szalókfalva, Lucsár, Patak, Nadisfalva, Krivács, Siskócz és Szlavivacz helységeket sorolják föl tartozékaiul, a melyek közül azonban ma egynek sem találjuk semmi nyomát.
Kalatincz. (Kanatincz.) Castellum Kalathynch. (1498: gr. Zay cs. llt. A. 42.) A Szentpéterieké (és Petykeieké) volt. (L. Kanota helység a.)
Kórógy. (Kórogy.) Castr. Kourough. (1290: Haz. okmt. VI. 371.) Castrum Koorong ultra fluvium Drauwe. (1296: Árpádk. új okmt. X. 233.) Castrum Korogh. (1335: Anjouk, okmt. III. 147., 1343: U. o. IV. 329., XIV. század végén: Dl. 25411; 1403: Körmendi llt. Ányosiana. n. 3., 1454: Dl. 24541; 1472: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 63. f. 1. n. 39. és Dl. 17333; 1474: szentmiklósi Pongrácz cs. llt.) A Kórógyiaké volt a XIII. század óta. 1472-ben a Rozgonyiak kapták, mint a. (kánon-ellenes házasság miatt) jószágait vesztett Kórógyi Gáspár birtokát. Utóbbi azonban csakhamar kegyelmet nyervén, birtokait – köztük Kórógyot is – visszakapta. Majd mikor nevezett Gáspár a törökök elleni harczban elesett, birtokait monoszlai Csupor Miklós és nádasdi Ungor János kérte fel és kapta is meg, a mi ellen a Rozgonyiak siettek óvást emelni. (1472.) Kórógy várát ekkor világosan Valkómegyéhez számították. 1474-ben, a Csupor Miklós halálával – bizonyára felét – dengelegi Pongrácz János kapta Mátyás királytól. Romjai Kologyvár néven ma is fönnállanak, Eszék közelében dny. felé. (Verőczemegyében.) 1697-ben is «dirutum castellum Korogyvar» (Smičiklas, i. m. 60. l.)
Kosztormán-Szent-Dienes. Csupán 1506-ban említik, a Garaiak birtokában «Castellum Kozthormanzenthdyenes» – néven. (gr. Zay cs. llt. C. 29.) E helyütt inkább csak tartozékai miatt vettük föl, melyek a kővetkezők: Baba-gerenda, Verbicze, Árki, Mihalovcz, Drinpe, Vasziti, Brezovicza, Hraszticz, Hrasztovcz, Zablatya, Csitár, Szász-Csítár és Repovcz. E helységek kétségtelenül a mai Szerémmegye területén, Babinagreda helység és a Száva folyó vidékén terültek el; itt állt tehát, a Jarugetól nagyjából Stitarig elterülő partvidéken e kastély is.
Lanka. L, a hasonló nevű helységnél.
Leve. Castellum Lewe. (1487: Muz, llt.) Castellum in opido Lewe. (1488: gr. Zay cs. llt. A. 44.) 1487-ben (részben) az aranyani Józsa családé volt; 1488-ban pedig a dabasi Isti Péter özvegyéé. (L. különben a hasonló nevű m.-városnál.)
Marót. Castrum Maroth. (1458: Dl. 34213. 34214; 1465: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 5. és 6., 1484: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1526. n. 42. Zágrábban; 1487: Mátyásk. dipl, eml. III. 363., 1490: Dl. 19657; 1503: gr. Zay cs. llt. A. 50., 1504: Kismart. llt. 45. D. 68.) A Marótiaké volt, majd ezeknek magvok szakadtával kir. adományban (1484.) a Korvin Jánosé lett, ki 1487-ben és 1490-ben is bírta. 1503-ban csulai Móré György nándorfejérvári kapitány kezén találjuk, de csak zálogban, Korvin Jánostól, ki a következő évben már ismét magához váltotta. 1484-ben hozzátartoznak Marót város és Herszinircz, Obovcz, Kerczanovcz, Csukovcz, Csipanovcz, Saczafalva, Tisztevcz, Zagolincz, Vladamerovcz, Jarinovcz, Martincz, Zibjecz, Hlapovcz, Tomasevcz, Bagsincz, Peklend, Hosszú-Bácsi, Batojecz, Markovcz, Henincz, Geregmezö (Kerekmező), Bratincz, Brád, Kalotincz, Csözla(v)czi(?), Sz.-Mihály, Teleg, Romonovcz, Bratesevcz, Vlasztincz, Zarádfalva, Kukujevez, Kerna, Margaréta, Kisfalud, Pegye, Levedin, Ó-Marót, Prozorevcz, Stitar, Szombathely, Damsincz (Danisincz?), Drasincz, Vezelinovcz, Cserja, Letejevcz, Sztervácz, Pretola, Simonovcz, Bród, Vojtistye, Bojg (Bojty), Grubsicz, Ternye, Divankovcz, Draganecz, Merkovcz, Velcsevcz, Vratisincz, Vadasovcz, Ómeta(?), Kis-Ómeta(?), Sztrug (máskor: város), Glosszia, Sumanovcz, Belosevcz, Roincz, Mikulicz, Milosevcz, Kolosevcz, Ti[síncz], Bród, Dragovcz, Lipovcz, Lukó, Lucsicza, Opricza és Ruzetincz helységek. E helységek némelyikének (ad Savum, in terminis turcorum degentes) rácz lakosairól 1466-ban emlékszik meg a pécsi püspök. (Orsz. Llt. NRA. fasc. 1526. n. 6.)
Mikola. Poss. Mikola cum castello. (1427: Fejér, X. 6. 860–7.) Castellum Mikola. (1436: Dl. 12743; 1436: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. IV. 19., 1438: Dl. 13208; 1439: Dl. 13436; 1439: Dl. 13437.) A hasonló nevű m.-város illetve Boró m.-város (l. ott) és kastély sorsában osztozott. A XV. század közepe tájáig e kastély a borói és mikolai uradalom feje, 1439 óta azonban nyoma vész, a 1481-ben és 1491-ben már a Boró városban épült kastély e kettős uradalom központja. 1427-ben hozzátartoznak Peleche (azaz Peterke), Gátfalu, Tikalfalva (helyesen: Tihalfalva), Haliaza (helyesen Hatissa); Hedrech (helyesen Hedre vagy Hedreh), Árpa, Foro (helyesen Árpaszó), Farkastorok, Kasza (helyesen Kona), Muszela (helyesen Musoja), Dombó, Pálfalva, Saskovcz, Milkfalva, Krisfalva, Racsa, Szranafalva (helyesen Hranafalva), Chanajafalva (helyesen Csalojafalva vagy Csalafalva), Boldanfalva (helyesen Bogdánfalva), Montsoros (helyesen Monyorós), Mária, Husag (helyesen Hásságy), Gyahafalva (helyesen Gyobafalva. vagy Jobincz), Kosárfalva, Kis-Lipócz, Nagy-Lipócz, Szépfalva(?), Halmos, Pasdofalva (helyesen Pasdicsfalva), Asszonyfalva, Peazkotfalva (helyesen Pesskoczfalva), Lidve (helyesen Lider), Orbánfalva, Pulya, Vadakal, Várasi, Ujfalu másként Végfalu, Noskfalva (helyesen: Naskfalva), Bakófalva (fele), Irög (részei), Boró m.-város, Szomolyos-szeg (helyesen Szavalyaszeg), Lovász, Palagar, (a monostori uradalom), Somogy (lakatlan), Szent-Márton, Fiíetincz, Sz.-Tamás, Dobincz (helyesen: Dukincs), Droginócz, Andrasevcz, Miskócz (helyesen Viskolcz), Polibócz, Blakincz, Vatincz, Szatnicza, Dombokova, Pesztincz, Protoncz, Ivanovcz és Bagyincz. (E helységek némelyikének nevét a Fejér közlése ferdíté el.) 1438-ban és 1439-ben pedig Mikola helység, Boró m.-város, Szavalpaszeg, Lovász, PaI(a)gar, Somogy(i), lrög, Bakófalva, Naskfalva, Ujfalu, Városi, Vadakal, Pulya, Urbánoafalva, Asdrásfalva, Peterke, Gátfalu, Hedreh, Hatis(s)a, Tehalfalva, Árpaszó, Dulincz vagy Dukincz, másként Farkastorok, Lipsefalva, Kis- és Nagy-Lipovcz, Koza (Kaza), Musoja, Dombó, Milkfalva, Zaskovcz, Kerisfalva, Pálfaíva, Racsa, Hrasafalva, Csalajafaíva, Bogdánfalva, Ivásfalva, Madaras, Pazdicsfalva, Asszonyfalva, Poszkoko(v)cz, Halmos, Lider, Hásságy, Pelhamfalva, Utolyafalva, Kosárfalva, Gyobafalva, Mária, Monyarós, Sz.-Márton, Sz.-Tamás, Bagafalva, Ivanovcz, Vatincz, Szatnicza, Polibo(l)cz, Viszkolcz, Filipo(v)cz és Bagyincz.
Nempti. (Németi.) Castellanus de Nempthi. (1461: Dl. 15591; 1467: Dl. 16598.) Castrum Nempthy. (1459: Muz. llt.) Castellum in Nemethy constructum. (1473: Dl. 17464; 1476: Dl. 17814; 1477: Dl. 17906; 1478: Dl. 36403. fol. 138.) Castellum Nempthy iuxta fluvium Bozotha. (1485: Dl. 19087. és Muz. llt.) A hasonló nevű város (l. ott) sorsát követve, ez időben a (nempti) Lorántfiaké volt, kik (úgy látszik 1478. táján) a Szapolyaiaknak (Imre) 16,000 forintért eladták. (A mai szerémmegyei Nemczi helység értendő, Vukovártól dk.)
Neszt. Castellum Nezth. (1445: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 65. f. 1. n. 7.) Az Ujlakiaké volt. (V. ö. a hasonló nevű helység a.)
Nevna. (Nenna.) Castrum Niuna. (1395: Arkiv za povjestnicu jugoslavensku. Knj. VII. 28.) Littere in turri de Newna in una camara seu domo et in uno scrinio aub clavibus et sigillis partium. (A nevnai Treutel család tagjai értendők. 1399: Dl. 8480.) Castrum Newna. (1422: Dl. 11187. 34018; 1427: Kismart, llt. 23. A. 3.,1428: U. o. 23. A. 4., és Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1432: Dl. 33384; 1453: Müncheni llt. Ung. Doc. VII. 34., 1454: Dl. 14832. 33388. 33389; 1454 körül: Dl. 34206; 1455: Dl. 33806; 1456: Dl. 16025; 1459: Kismart. llt. 23. A. 8., 1464: Dl. 15982. 32873; 1472: gr. Erdődy cs. galgóczi llt, lad. 63, f. 1. n. 39., 1474: Tört. társ. letét, 1484: Dl. 32878; 1494: Dl. 33476. 33477.) Castrum Newnna. (1467: Dl. 16541.) Castrum Nenna. (1472: Dl. 17333.) Castrum Nywna. (1474: Tört. Társ. letét.) Castrum Newnawara. (1483–86: Dl. 18793. 33819.) Sorsa ugyanegy Nevna városával. (L. ott.) Hozzá, illetve a városhoz tartoznak 1422-ben (a pozsegamegyei Tomicza városon – l. ott – éa tartozékain kívül, a melyek később elváltak ez uradalomtól) a következő helységek, ú. m. Naborgya, Blasincz, Boziavercz, Cserneszlofalva és Rugolcz a naborgyai kerületben; Szelcze, Halyag, Takolnok, Demitrie(v)cz, Kozavcz, Hoamirovacz, Rugolcz, Mikolo(v)cz, Ko(v)acsovicz, Laznok, Németfalu, Bratossafalva, István-szadia-falva, Mikalovicz, Vinko(v)cz, Vintorvecz, Vokonicz és Huholcz a srelcsei kerületben; Kondortya, Susinócz, Luzsancz, Goszpodincz, Szinna, Radovancz, Bradasovcz, Muratovcz és Prometevcz a kondortyai kerületben; Szvarnicza, Herkanovcz, Brasnicza, Porecz, Pretinca, Zlatevacz, Orehovcz, Jakalovcz, Csereplucz(?), Monohovcz, Graberja, Dél, Bakonik, Hlapovcz, Zahemjavölgye, Stepkoricz, Dringeliencz, Szvilkovcz, Mitinócz, Sztreherócz, Heregaincz a szvarniceai kerületben; Szabadfalu, Batkvölgye, Filepvölgye, Simevölgye(?), Anyásvölgye; Pókavölgye, Surtovcz, Modronyavölgye, Baranyavölgye, Brezniczavölgye, Lesiavcz; Podolya, Bogarovcz, Koladras, Kis-Györgyfalva, Gergely-fi-Istvánfalva, Nagy-Péterfalva és Barhanócz a verhevnai vagyis verhovinai kerületben (összesen 71 falu); 1428-ban Boziavercza, Blasincz, Hernaszlav, Naborgya, Kis-Rugovcz, Nagy-Rugovcz; Mikolócz, Bakonolcz, Kovacsócz, Vkonincz, Gyurincz, Dimitro(v)cz, Galaincz, Markócz, Szupkócz, V(u)kócz, Hlemejevcz; Szelcze, Németfalu, Takalnok, Laznok, Vinkócz, Vinborievcz; Szirakozity, Roganfalva, Stepkfalva, Kozarócz, Mirakócz, Bradosovcz, Radovancz, Luzsancz, Szabadfalu, Goszpodincz, Szvinna, Kondortya, Sernovcz, Mikácsfalva, Premlyetolcz; Herksincz, Szlivko(v)cz, Andrócz, Mihehovcz, Hlapovcz, Hvalesincz, Krusovcz, Szirievcz, Andrevcz, Grabarja, Dél, Kis-Dél, Monohovcz. Cseparjevcz, Jaklyovcz, Dobojk, Oreholcz, Brasevicza, Porecz, Pető, Pretincz, Herkanócz, Szlavkócz, Stepkócz, Szilonincz, Ipoltfalva, Sz.-György; Szabadfalu; Radkvölgye, Filepvölgye, Mártonfalva, Modronyar völgye, Barinócz, Báncz, Bratosafalva, Lubinfalva, Borjevcz, Radovity, Csenotincz, Paka, Bujakócz, Gyurkócz, Baranyavölgye, Drugolincz, Gergyanócz, Podolya, Kusancz, Lesiakócz, Csernasziavcz, Gyurkovcz, Girlinócz, Bérincz, Branolcz, Bensavaz és Koledras (összesen 93 falu); 1474-ben Hlapje, Mihelyevez, Promletovcz, Szvilkovcz, Hvalesincz, Jaklevcz, Korusevcz, Szerjevcz, Andrevcz, Grabarja, Dél, Delacz, Rogalincz, Brasevicza, Porecs, Pecsvacz, Prertincz, Orehavacz, Kreporjevcz, Herkenovcz, Szlavkovcz, Szilonincz, Stepkovcz, Ipolfalva, Dubovik, Figykovcz, Brendikfalva, Radkovitye, Felsőfalu, Filpucze, Felsőfalu, Ragevity, Hitvano(v)cz, Mártonfalva, Modronindol, Verhovina, Bradosinfalva, Lubenfalva, Borjevcz, Kis-Borjevcz, Bánczfalva, Stépánfalva, Bujakovcz, Gyurkovcz, Lusancz, Podolya (Podela), Drugulevcz, Boronindol, Brahvacz, Kordesevcz, Lesnyakovcz, Csernoszlavalcz, Lepkofalva, Kontevcz, Gyurgyicsfalva, (Gyurgyityfalva), Kucsárfalva, Zsidarfalva, Koledresevcz, Sz.-György, Szabadfalu, Szelcze, Urkerte, Blasincz, Naborgye, Nagy és Kis-Rogovacz, Hrani(s)zlavcz, Dikenovcz, Mikvaicz, Bakonovcz, Kovacsevcz, Vkonincz, Kuzarovcz, Gyurincz, Lavtosfalva, Roganfalva, Szerokozity, Halyeg, Németfalva, Takadnik, Vimborjevcz, Vinkovcz, Laznik, Markovcz, Gavsincz, Stepkovcz, Dimitrovcz, Vhovcz, Hiamerjevcz, Lusancz, Susnyevcz, Kovertye, Goszpogincz, Majorfalva, Gledenfalva, Mihál(y)falva, Albosfalva, Szvinna, Herksincz, Bradasevcz, Murakovcz, Szlobocsina, Dracsevicza, Monyahovcz, Popovcz, másik Popovcz, Berlinalaka, Péter-deák-laka, Nikolasfalva, Bodrovcz, Ragyevityfalva és Bevrincz. (112 falu.) E helységek legnagyobb részét ma már hasztalan keressük a legrészletesebb térképeken is. Csupán néhánynak maradt fenn nyoma papjainkig; ezek révén aztán legalább nagyjából az egész uradalom fekvését meghatározhatjuk. E helységek a mai Pozsega- és Verőczemegyében, Bródtól k.-é. aztán ék., Diakovártól pedig nyugat-dny. felé a következők, ú. m. Kordusevczi (hajdan Kordosevcz), Vrhovina (helys. Verhovina, Verhevna), Ratkovdol (helys. Radkvölgye), Szlobodnavlaszt (helys. Szabadfalu), Breznicza (helys. Brezniczavölgye), melyek, hihetőleg a régi verhovinai vagy verhevnai uradalmi kerületben feküdtek; Nabrgye (helys. Naborgya, Nabergye), a róla nevezett kerület székhelye; Grasinczi (helys. Galsincz vagy Gavsincz) és Seelcze a hajdani szelczei kerületben; Kondrity (helys. Kondortya), a róla nevezett kerület központja; Hrkanovazi (helys. Herkanovcz) és Lapovcai (h. Hlapovcz) a hajdani szvarniczai kerületben; a Gyel (Djel) hegység itten tájon, a Lapovczi mellett elfolyó Duboki és Sevrenicza patakok, melyek a régi Del, Delaci, Dobojk vagy Dobovik és Szvarnicza helységek fekvését jelölik. Magáról Nevna városról 1310-ben azt írják, hogy Diakó mellett fekszik. Azonban e megjelölést nem szó szerinti értelemben kell vennünk s csupán az uradalomra érthetjük, mely – mint látjuk – csakugyan Diakóvár közelében kezdődött. E tájon kereshetjük magát az uradalom fejét, a várat és várost is, még pedig, minthogy Bródtól ék, felé a hegyekig a boszniai püspökség nagy uradalma terjedt ki, a Diakóvártól nyugotra elterülő tágas völgyben. Itt találjuk ma Levanszka Varos nevű helységet (Verőczemegyében.), fölötte várhegygyel (a Breznicza folyócska mellett), melyhez, mint a hajdani Nevna-hoz vezet bennünket a föntebb (Dl. 34018. sz. a.) idézett 1422. évi nagy határlevél. Semmi kétség, hogy a hajdani Nevna név a mai Levanszka-ben rejtőzködik. (V. ö. Századok. 1893. évf. 467. és köv. l.)
Palina. Castellum Palyna. (1474: Tört. Társ. letét.) Ekkor a Viszlai Jánosé volt. (V. ö. Palina helység a.)
Palina. Castrum Palyna. (1480: Dl. 18391.) 1480-ban Mátyás király, mint a magbanszakadt Bakonyai István (Baranyamegyéből) birtokát, tartozékaival együtt Péter fejérvári prépost, kir. kanczelláriai titkárnak, Urbán prépost, kir. kincstartónak és áltadok Váradi Pálnak és Máténak (a Péter prépost testvéreinek) valamint Nagylucsei Balázsnak és Jánosnak (az Orbán prépost testvéreinek) adományozta. Tartozékai közül ez alkalommal csupán Palina helység részeit említik (V. ö. Palina helység a.)
Po(l)tos. Castellum Polthos. (1445: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 65. f. 1. n. 7., 1465: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. b. és 6., 1492: U. o. n. 8., 1495–1497: U. o. n. 9., 1519: Dl. 23263.) Az Ujlakiaké volt. – Az 1498. évi 34. t.-czikkben Pothos-t a száva-menti fiók-harminczad-helyek közt Racsa után sorolják föl. Ehez képest a mai szerémmegyei Racsától nyugotra kellene keresnünk. (Előbb úgy véltem, a mai Sarengrad-nak felel meg, mely tarka-várat jelent s így egyezni látszik a régi «Poltos» azaz Foltos szó értelmével. Úgy látszik azonban, Sarengrad alatt mégis inkább a régi Atya vár értendő, s Poltos a Száva mentén feküdt.)
Racsa. Castellum Racha. (1465: Körmendi llt. Alm. I. lad.1. n. 5. és 6.) Castellum Raccha. (1477: Dl. 34309; 1619: Dl. 23178.) Castrum Racha. (1498: br. Révay cs. llt. Gyulay. X. 42.) A Marótiaké volt. Majd mint a magbanszakadt Maróti Mátyus birtokát 1477-ben Bátori István országbíró kapta Mátyás királytól. A Bátoriaké 1498-ban és 1519-ben is. Hozzá (illetve Racsa m.-városhoz) tartoznak 1445-ben Küke, Bingola, Für, Ellyési (utóbbi három később város), Lesemer, Szent-Márton, Sztrug (később város) és Bród; 1477-ben pedig (ekkor a kastélyhoz): (Racsa m.-város), Durecz, Fejéregyház, Otrocekovcz, Buldrovcz, Bród, Hamzov, Sztrug, Palaczkó, Farkasvár, Bozaiás, Für, Bingola, Illyés, Lesemer, Kis- és Nagy-Remete helységek a Bracsevcz puszta Valkómegyében (Podina, Felső-Podina és Stepanovcz helységek a Száván túl). (V. ö. Racsa város a.
Szata. Castrum desertum absque qualibet edificatione super facie possessionis Zatha existens. (1416: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1517. n. 21.) Castrum Zatha. (1481: Dl. 18621. 18628; 1491: Epist. Petri de Warda, 59.) Zatha caatellum S. Pauli. (1491. 1492: U. o. 281., 39, és 69. – V. ö. ugyanott 14. l.) Caatellum Zatha. (1493: U. o. 9. 1., 1495: Dl. 20269.) A Garaiaké azaz garai Bánfiaké, majd (cserében tőlök) a kalocsai érsekségé volt. A század elején azonban az itteni várhely részeit még a Szataiak kezén találjuk. (L. a város a. is.) Szent-György. Azaz: Ivánka-Szent-György. – L. e néven.
Szent-László. Castellani de Zenthlazlo. (1476: Dl. 26009.) A Grabarjai vagy grabarjai Beriszló(-fi) családé volt. (L. a hasonló nevű helységnél.)
Szent-Lőrlncz(-vára). Castrum Zenchlerynch. (1387–8: Dl. 7309.) Castrum S. Laurencii iuxta aquam Baza. (1408: Fejér, X. 4. 660.) Castrum Zenth Lewryncz – s Bazatha folyó mellett. (1432: Haz. okmt. VII. 452., 1477–8: Dl. 18145.) Castrum Zenthlerinczwara. (1469: Dl. 16382. 16383.) Castrum Zenthlerinch. (1459: Muz. llt.) Castrum Zenthlewrinczwara. (1491: gr. Zay cs. llt. D. 10.) Castellum Zenthlerynchwara. (1495: U. o. D. 11.) Castrum Zenthlewrpnczwara. (1503: U. o. A. 51. és A. 53.) 1387-ben mint a hűtlen Horvátiak birtokát kapják a Garaiak. 1478-ban, midőn utóbbiak a Szécsiekkel osztozkodnak, e várban egy faházat (unum domum ligneam in terra in fine domus) jelölnek ki a Szécsiek számára s ugyanekkor a vár kőpinczéit is említik. 1491-ben már a Ráskai Balázs kezén találjuk, a ki ekkor cserében a vingárti Geréb-eknek adta a hasonló nevű, valamint Apáti és Szat városokkal együtt. A Gerébeké aztán 1496-ben is. (V. ö. a gibárti Kesserő cs. a.)
Szilszeg. Castellum Zilzeeg. (1445: Gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 65. ^ 1. n. 7.) Az Ujlakiaké volt. (V. ö. a hasonló nevű helység a.)
Szivicza. Castellum Spwycza. (1495: Dl. 20269; 1497: Epist. Petri de Warda. 147. l. – V. ö. 1495: Dl. 34246.) Ekkor a kalocsai érseké volt.
Szlako(v)cz. Castellum Szlakota. (? 1493: Epist. Petri de Warda. 10. 14. l.) Castellum Slakocz. (1495: Dl. 20269.) Castellani in Zlakocz. (1495: Dl. 34246.) Castellum Zlaakowcz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A Garai (Bánfi) családé volt. E család egyik tagja, Lőrincz a Mátyás király halála után kitört zavarok idejében hűtlenségbe esvén, birtokait – köztök Szlakovczot is – a kalocsai érsek kapta II. Ulászló királytól. (1491. 1493. 1495.) 1606-ban azonban ismét a Garai (Bánfi) Lőrincz kezén találjuk (kir. új-adomány révén) e birtokokkal együtt Szlakovczot is. (Wagner, az «Epistolae Petri de Warda» szerkesztője tévedett, mikor a Bánfi Lórincz nevét, rosszul olvasván «Tallócz»-ra magyarázta, mely család – a Tallóczi – különben szintén használta a Bánfi nevet. A legkisebb kétség sincs, hogy az ő «Dalmotz»-a alatt a körösmegyei Darnócz vár értendő, mely szintén a Garaiaké volt.) – 1506-ban hozzátartoznak Szlakovcz, Kisfalud, Blazsovcz, Vrapczan, Obranovcz, Merdesincz. Gyurafalva, Kovacsevcz, Czerkvancz, Sibritovcz, Merzakovcz, Gát, Bród, Vitézfalva, Diós, Trenczel, Kornisevcz, Golincz, Vokojevcz, Okolistye, Popucz, Markovcz, Antolovcz, Simonovcz, Csernacz, Unovcz, Czvetanovcz, Csitarovcz, Milasevcz, Pettovcz, Novakovcz és Gradistye helységek. (V. ö. Diós helység a. külön is.)
Ujlak. Castrum Wylak. (1406. és előbb: Haz. okmt. VII. 434., 1473: Kismart. llt. 45. G. 129., 1492: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 8., 1497: Dl. 20624. és Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 9.) Castellanus de Wylak. (1445: Körmendi llt. Himfyana, n. 458., 1476: Dl. 17673.) Az Ujlakiaké – illetve előbb a Kont-oké – volt. (1497-ben a király mondja magáénak. Ideiglenesen bírta egyideig, mikor Ujlaki Lőrincz ellen fellépett. Ugyanez évben egy másik oklevélben maga Ujlaki Lőrincz beszéli el ezt.)
Valkóvár. Castrum Valkow, Walkow. (1231: Fejér. III. 2. 237., 1244- 62: U. o. IV. 3. 79.) Castrum Wolko. (1263: U. o. IV. 3. 152.) Castrum Wlco. (1264: Haz. okmt. VI. 24.) Castrum Wolkow. (1267: U. o. 150.) Castrum Valkouar. (1382: Dl. 6966.) Eleinte királyi vár. 1382-ben a (Bazini és) Szentgyörgyi Grófok kezén találjuk. (Az a Valkóvár, mely 1410-ben vagy 1400-ban a Losoncziaké volt, nem a valkó-, hanem a krasznamegyei «Vaskóvár». V. ö. Pesty, Eltünt r. vm. I. 864.)
Váralja. Cristoforus castellanus de Waralya. (1424. 1428: br. Révay cs. llt. Valkó. I. n. 4., 5. és 6.) Gasparus castellanus de Varalya. (1440: U. o. n. 8.) Castellum in Varalya. (1464: Dl. 32847.) 1424-ben az Alsániaké, 1440-ben a Tallócziaké. – 1464-ben, mint a néhai Alsáni János birtokán pörlekednek e kastélyon és helységen a Dombaiak a Tallócziakkal, s egyszersmind egyezkednek előre a Marótiakkal, kik annak birtokához szintén jogot tartanak.
Vérvár. Castrum seu castellum Weruar. (1437: Muz. lltár.) Castellum Werwar. (1446: Dl. 24826. Másolat.) 1437-ben Zsigmond király, mint a magbanszakadt Alsáni János birtokát – a Tallócziaknak (Matkó, Frank, Péter és János) adományozta, a kiktől 1446-ban a Berzsenyi Kelemen kezére került. Ugyanekkor hozzátartoznak Atak m.-város, Dobrosevcz, Vitkovcz, Klesincz (Klecsincz), Milkovcz, Kopcsevcz, Brankovcz, Gerdovcz, Radenovcz, Merenovcz, Sztrahinincz, Szvinigerm, Markovcz, Jakobovcz, Gradincz, Reakovcz, Vidosevcz, Oszdanovcz, Dimitrovcz, Czret, Szkorotincz, Verdi, Csetertiatye, Kemetincz, Godenovcz, Krisevszád, Hlopotincz, Hatino, Czerjani, Milisincz, Berdo, Rosincz, Mosztacz, Borenovcz, Szivacs(i)no (Sivaczno), Virovszkavaz, Szlobocsina, Halmos és Zeline. – Később nem említik; 1476-ban már Atak ez uradalom feje. (L. a városok közt. V. ö. Váralja kastélynál is.)
Vicsadal. (Vicsodol). Castrum Vichadal penes Danubium. (1408: Fejér, X. 4. 660. és gr. Zay cs. llt. C, n. 6,) Castellum Vychodol. (1432: Haz. okmt. VII. 453.) Castrum Vychadal. (1477–8: Dl. 18145.) A Garaiaké volt. (L. a hasonló nevű városnál.)
Összesen: 33 vár.
