FŐBB BIRTOKOSAI:

Teljes szövegű keresés

FŐBB BIRTOKOSAI:
Abo(l)gán(-falva-)baszti (Abolgánfalvi) cs. (1438: Muz. llt., 1464: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 429., 1466: U. o. 429. és Muz. levéltár.)
Ábránházi cs. 1464: Sopronm. oklt. lI. 431.
Adriani (Adorján, kéri, ládonyi) cs. Adriani. (1466: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 443., 1479: Dl. 18266. 18283. 18289; 1483: Muz. llt.) Adoryan. (1467: Kisfaludy cs. llt.) László 1479-ben és 1483-ban a megye alispánja.
Agyagosi cs. Az Osl-nemből. – 1356-ban ítéletileg nyerik Höffling részeit és Arlamost. 1358-ban Kér, Hidegséd és Homok helységekben is vannak részeik. (1291: Hazai okmt. I. 85., 1356: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 251., 1358: U. o. 297., Urkundenbuch von Nieder-Österreich I. 492., 1359: Dl. 4860. – L. a horpácsi monostor és Höflingiek a. is.)
Albert osztrák herczeg. 1436-ban Zsigmond királytól zálogba vette Csákány és Purpach részeit. (Fejér. X. 7. 926.) Később egy ideig Lánzsér, Fraknó, Kabold és Kismarton várakat és városokat bírta. (L. ott.)
Alsóbaszti cs. 1418: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 45.
Alsócsáfordi cs. 1467: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 448.
Alsóládonyi cs. 1362: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 337., 1410: U. o. 629., 1433: Muz. llt., 1448: Kisfaludy cs. llt.
Alsópásztori cs. 1433: Muz. llt., 14;47: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 331.
Alsópinnyei cs. Azaz: Pinnyei. (1469: Muz. levéltár.) L. e néven.
Amade (várkonyi, bősi, marczaltői) cs. L. Győr- és Pozsonyvármegyében.
Asszonyfalvi cs. L. az Oslfi (Ostfi) cs. alatt.
Asztalnak (zsebeházi ?) cs. Aztalnak. (1488: Kisfaludy cs. llt.) Ekkor Fábián mint ügyvéd szerepel.
Augustan (Ágostan, közép-pulai) cs. Augustan dictus. (1473: Hazai okmt. V. 323.)
Babos (szent-tamási, baszti másként gógánfalvi) cs. Baboos. (1479: Dl. 1866; 1507: Dl. 21659.) Rakws. (! 1479: Dl. 18221.) Babos. (1479: Dl. 18221. 24845.) 1479-ben mindig szent-tamási előnéven emlegetik. Melyik Szent-Tamás értendő? – nem tudom.
Bagol (baszti vagy gógánfalvi) cs. Bagol. (1507: Dl. 21659.)
Bagran (schadendorfi) cs. Bagran. – Farkas 1455-ben kir, ember. (Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 5. num. 23.)
Baiterhar (Baitarhar, paumgarteni) cs. L. Weitraher néven.
Bak (babóti) cs. Bak. (1444: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 312.)
Bakas (bői) cs. Bakas. (1472: Muz. llt.) Hihetőleg a sopronvármegyei Bő helység értendő.
Bakocs Tamás. L. az Elderbach cs. alatt.
Bakonybéli apátság. A szilli városi piaczvámot és Szalmadot bírta. (L. ott.)
Balkó(-fi, unyani) cs. Filius Balko, Balko dictus. – Vasvármegyéből. 1469-ben Geresd részeit bírta. Különben Mihály már 1447-ben geresdi előnéven szerepel Vasvármegyében. (1447: Muz. llt., 1469: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 455.)
Bándhegyi (Bánthegyi) cs. 1469-ben Rejtek, Nagy-Vág és Egyházas-Vág helységekben birtokosok a bándhegyi Kisekkel együtt. 1471-ben Mátyás király a néhai Tamás leányát, Zsuzsánnát Nagy-Vág és Bándhegye részeiben fiusította. 1472-ben pedig a magbanszakadt Gergely és Mátyás birtokait raksai Vidafelder Benedeknek adományozta. (1411: Nagy I. Sopronm oklt. I. 643., 1465: U. o. II. 438., 1469: Dőry cs. llt., 1471: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 471., 1472: U. o. 551., 1486: Dl. 19190; 1487: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 540. – L. a Szilli és Vági cs. alatt is.)
Barbacsi cs. L. Barbacs helység alatt, az 1466. évhez.
Baszti cs. 1429-ben Abulgán-Baszton is birtokos. 1464-ben a baszti határban fekvő Petőháza és Gógánfalva puszták részeit kapta kir. adományul, a melyeket aztán – Baszt részeivel együtt – 1481-ben is birtokában találunk. (1355: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 250., 1348: U. o. 298:; 1382: U. o. 461., 1387: U. o. 484., 1415: Dl. 10360; 1429: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 144., 1454: Dl. 14794; 1464: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 428., 1479: U. o, 524., 1481: Dl. 18581.)
Bátori cs. L. a Moróczhidai cs. alatt.
Bedloval János. Ulászlóval bejött lengyel nemes. L. a Kisfaludi cs. a. – V. ö. Nagy I. Sopronm. oklt. II. 304.
Begeti cs. L. Bögöti néven.
Beled(-fi, Beledi, lózsi) cs. Másként: Lózsi. – L. e néven.
Bercsei cs. L. a Poki cs. alatt.
Berekal(j)-ládonyi cs. 1412:, Nagy I. Sopronm. oklt. II. 3., 1439: Muz. levéltár.
Berényi cs, L. Berény helységnél idézve.
Berki cs. 1433: Muz. llt.
Biki (Bükki) cs. 1331-ben Zsidányban birtokosok. 1377-ben ítéletileg kapják (a Fraknóiak ellenében) Pomágy és Ikka felét. 1389-ben Nigván részeit igénylik. (E birtokokat azonban később – úgy látszik – nem bírták.) 1428 körül a Mihály leányait Bik(k), Hobaj és Vinczlófalva birtokokban fiúsította a király. 1461-ben Vinczefalva-Bik(k) és Emre (?) nevű birtokukat említik. (1331: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 122., 1361: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 14. fasc. 17. num. 22., 1377: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 425., 1389: U. o. 494., 1415: Dl. 10360; 1428: Nagy 1. Sopronm. oklt. II. 115., 1438: U. o. 290., 1461: U. o. 413., 1471: Dl. 17166.)
Bokodi cs. Gergely nádori ítélő-mester bírt zálogban 1442-ben némely részeket a Kisfaludiaktól és Visiektől. (Nagy I. Sopronm. oklt. II. 309.)
Bokorbeli (cséri) cs. Bokorbeli. (1460: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 408.)
Bolla (vági) cs. Bolla. (1416: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 32.)
Boltis (Boldis, ládonyi) cs. Boldys. (1489: Dl. 22501.) Boltis. (1495: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 572.)
Bondor (Bondár, pásztori) cs. Bondor. (1417: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 39., 1418: Muz. llt., 1422: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 67., 1477: U. o. 331.) Bunder. (142l: U. o. 57.) Bondar. (1437: Dl. 13007.)
Borsmonostori cziszterczita apátság. 1194-ben, alapítójától Domonkos bántól kapta Meinhart, Babaduri, P(e)resznye, Száka, Ukacs (Ukecs), Baran és Dág (XV. századi németséggel Menesdorf, Strobelsdorf, Prossing, Münnichhof, Barasdorf, Purczelsdorf és Dag) praediumokat. Később birtokot kapnak vagy bírnak Meinhart (Kedhely 1200 körül, 1224. 1225. 1411. sat.), Mikcsa (Micske, 1200 körül, 1224. 1225. 1412.), Jorunberg (1206–18 körül), Gerolt (1206–18 körül. 1225.), Locsmán (1206–18 körül, 1275. 1387. 1391.), Lasztaj (Felső-Lasztó, Alsó-Lasztó, 1224. 1225. 1396. 1411), P(e)resznye (1224. 1225. 1357. 1397. 1412.), Száka, Szákány, Szántó-Szákány vagy Barát-Szákány (1225. 1412. 1435. 1455. 1472. 1476. 1499.), Ukacs, Ukecs, Monóháza, Minichhof (1225. 1311. 1411. 1415. 1435. 1455. 1499.), Barom, Baran, Német-Baran, 1225. 1411. 1415. 1421. 1431. 1435. 1499.), Dág (1225. 1265-ig), Zsidány, Felső-Zsidány (1233. 1373. 1397. 1412.), Klingenbach (Sz.-Jakab, Klempa, 1276. 1277.), Albert (Hidegséden, 1281.), Hidegséd (1325. 1359. 1411.). Homok (1325. 1359. 1411.). Ombos vagy Ambos (1330. 1450.), Lebnök vagy Leuter (1369. 1393.), Enyed (1397. 1414. 1417. 1420.), Bleigreb (1397.), Lampertfölde a Fertő és Bala helység mellett (1411.), Frankló vagy Sarud (? 1412.), Jánosfalva (zálogos, a Völcsejiektől, 1452-ig), Gálosháza (1453. 1496. 1498), Rosgrunt (1455.) és Odvar (1497.) helységekben. (1194: Árpádk. új okmt. XI. 57., 1195: U. o. 58. 60., 1200 körül: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 4., 1206–18 körül: U. o. 6., 1207: Árpádk. új okmtár. I. 94. 95., 1224: U. o. XI. 176., 1225: U. o. VI. 427. és Sopronm. oklt. I. 9–16. l., 1233: Haz. okmt. V. 12. 15., 1237: Árpádk. új okmt. XI. 294., 1265: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 28., 1270: Árpádk. új okmt. III. 233., XII. 33., 1275: U. o. IX. 141., 1276: Haz. okmt. III. 24., 1277: U. o. V. 57., 1281: Árpádk. új okmt. 1X. 297., 1285: U. o. 428., 1286: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 52., 1291: Haz. oklt. 128., 1311: Anjouk. okmt. I. 223., 1325: Fejér. VIII. 3. 129., 1330: U. o. VIII. 3. 438., 1357: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 264. 277., 1359–1394–1406: Dl. 4873. 4875–6., 1359: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 314., 1360: U. o. 331., 1373: U. o. 404., 1387: U. o. 485., 1391: Dl. 7672; 1393: Fejér. X. 2. 143., 1396: Sopronm. oklt. I. 524., 1397: U. o. 527., 1406: U. o. 575., 1411: Dl. 9758. és Sopronm. oklt. I. 647., 1412: U. o. II. 6., Dl. 9893., Haz. okmt. V. 203., 1404: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 14., V. ö. Fejér. VIII. 1. 549., X. 5. 553., 1415: Kismart. llt. 89. A. 4., és Nagy I. Sopronm. oklt. II. 22., 1417: Dl. 10575; 1420: Dl. 10888; 1421: Dl. 11099; 1431: Dl. 12406. és Kismart. llt. lad. 96. fasc. 3. num. 29., 1435: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 238. és Dl. 12765. 12774; 1450: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 348. Dl. 14332; 1452: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 376., 1453: U. o. 377., Dl. 14647; 1455: Dl. 15006; Nagy I. Sopronm. oklt. II. 386., 1469: U. o. 454., 1472: U. o. 480., 1475: Dl. 17671; 1476: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 502, 1480: Dl. 34990; 1489: Dl. 19602; 1496: Dl. 20419; 1497: Dl. 20562; 1499: Dl. 22501. V. ö. Dl. 122.)
Botka (szántai, széplaki) cs. Bothka. – Zala- és Vasvármegyéből. – 1464-ben kapja szántai Botka István, Unyani Miklós sümegi várnagygyal együtt, az elítélt széplaki Botka László részeit Szent-György, Purbach és Szék helységekben. (1464: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 430., 1481: U. o. 538, – L. a Cziráki és Csornai cs. alatt is.)
Bögöti cs. Másként Begeti, Vasvármegyéből. – Abogánfalván birtokos. (1479: Sopronm. oklt. II. 520.)
Bősi cs. L. az Amade cs. a. Győr- és Pozsonyvármegyében.
Braitenbrunni cs. L. Pra(i)tonprunni néven.
Bresztolczi cs. Az Osl-nemből. (Az Oslfi család egyik ága. L. e családnál is.) 1418-ban az Osl-fiakkal egyezkednek Széplak, Saruld és Sárkány helységen. 1467-ben Sárkány, Csorna, Farád, Nemti, Sarold és Beled helységek részeit a Csornaiaknak zálogosították el. (1418: Muz. llt., 1467: Dl. 16553. és Kismart. llt. 14. C. 86. – V. ö. 1425-höz: Körmendi llt. Himfyana, n. 749.)
Csáf(f)ordi cs. 1360-ban veszi ki őseiket I. Lajos király a soproni várjobbágyság kötelékéből 1438-ban némely itteni részeik a Dőrieknél voltak zálogban. (1360. 1379. 1416: Dőry cs. llt., 1438: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 275.) L. Csáford helység a és a birtokosok közt, Job(b)aházi néven is.
Csák(-fi, mihályi) cs. L. a Mihályi cs. alatt.
Csapodi (Csopodi, vonozi) cs. 1444-ben a Szent-Miklóson lakó Péter, monyorósdi pusztáját sejtöri Veres Imrére ruházta át. (Nagy I. Sopronm. oklt. II. 313. – V. ö. 1431: U. o. 174. és 1482: U. o. 543.)
Császár (nemes-pulai) cs. Chazar. (1470: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 468., 1473: Hazai okmt. V. 319.)
Csegle (?) cs. Cegle. (1494. évi kir. számadáskönyv. Bécsi udv. könyvt. 3418. sz. kézirat és Engel. i. h. 21. l.)
Cseh (pásztori) cs. Chee. (1416: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 32.) Cheh. (1494. 1502: Dőry cs. llt.) L. a Vági cs. alatt is és v. ö. Engel, i. h. 21. l.
Cseme (szopori) cs. Cheme. (1494: Muz. llt.)
Csér (luka-cséri) cs. Johannes Cheer de Lwkacheer. (1471: Dl. 17158.) Tán azonos a Cséri családdal ?
Csereklés (cziráki) cs. L. a Cziráki cs. alatt.
Cséri cs. (1313: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 75., 1358: U. o. 279., 1378: U. o. 447., 1410: U. o. 626., 1433: Muz. llt., 1463: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 424., 1471: Dl. 17158.)
Csernel (Csernely, damanyai, csernelházi) cs. Chernel. Chernely. Czernely. – Másként: Csernelházi. 1464-ben «damanyai másként csernelházi» előnévvel. (A Kemény cs. levéltárából, bold. Nagy Imre utján. – L. Csernelháza helységnél idéz.)
Csoda (sági) cs. Choda. (1454: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 384., 1467: Hazai okmt. IV. 418.)
Csondor (luka-cséri) cs. Chondor. (1471: Dl. 17158.)
Csornai cs. Az Osl nemből. Eleinte, a XIV. század közepe tájáig a Kanizsaiakat, máskor a Höfflingieket is e néven nevezik. – 1376-ban Csorna, Széplak, Mórocz és Beled helységekben földesurak. 1471-ben Csorna, Nem(p)ti, Mórocz, Veszkény, Petri és Széplak helységekben fiúsítja a király az István leányát Krisztinát, a Turóczi György jegyesét. Ugyane birtokokat (mint a melyekhez a Csornai István másik leánya Jeronima, szántai Botka János neje is jogot tart), 1481-ben következőleg sorolják föl, ú. m. Csorna, Farád, Beled, Sárkány, Németi, Szárfölde, Veszekény és Széplak. Mindezeknek birtokában azonban Turóczi Györgyöt és nejét már ez időben benne találjuk; a század vége felé pedig György, végrendeletében rendelkezik is azok fölött. Említett Csornai István különben 1460-ban, 1461-ben és 1462-ben a megye alispánja volt s 1468-ban a Kanizsaiaktól Pereszleg és Család részeit zálogba vette. (1336: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 137., 1339: U. o. 153., 1355: U. o. 244., 1372: U. o. 399., 1376: U. o. 420., 1398: U. o 528., 1411: U. o. 644., 1450: Kisfaludy cs. llt., 1460: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 407., 1461: U. o. 413., 1462: Muz. levéltár., 1466: U. o., 1471: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 70., 1477: Dl. 17922; 1481: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 538., XV. század végén: Dl. 32399. – L. a Kanizsaiak és a Bresztolczaiak a. is. V. ö. Pór Antal. Az Osl nemz. tört. 45. l. – Turul, 1890. évf.)
Csornai praemontrei prépostság. 1230-ban az Osl nemzetség tagjaitól többfelé kisebb-nagyobb birtokrészeket kapott. Ezek közül később is ismeretesebbek Csorna, Patak (föld, 1246-ben is), Beled, Péterfalva (a későbbi Petri vagy Péterfalva ?), Horpács, Morocz, Osl, Pertel, Barba és Völcsej. Később még birtokot kapnak vagy bírnak Csorna (1237 és azután is), Mórocz (1237. 1411. 1436. 1450.), Ilmőcs (Elmőcs, 1280.), Heblen (1280.), Pertel másként Keresztur (1280. 1437. 1438. 1447. 1451. 1476.), Beted (1280. és később), Ujfalu (1280.), Horpács (később Kis- vagy Puszta-Horpács, 1280. 1429. 1450. 1461. 1478.), Csáva (1280.), Vicza (1280. 1414. 1435. 1478.), Lózs (város, 1413. 1429.), Maglócza (1420. 1421.), Sarold (1420. 1429. 1431.), Sopron város (1429.), Jánosfalva (Csornán, 1434. 1435.), Linkóhát (1435.), Vásárosfalu (1438. 1447: 1451. 1455.), Hevej-Család (a fraknói Grófoktól, 1445. 1475.), Bándhegye (1475.), Petőháza (puszta, zálogban, 1478.) és Gógánfalva (puszta majd falu, zálogban, 1478. 1479.) helységekben, városban vagy pusztákon. Mindeme birtokok nagy részét az Osl nemből eredő családoktól kapta, a melyeknek falvaiban, földjein, erdeiben, vizein sat. és jobbágyaitól ezenkívül folyvást sok hasznot élvezett s új meg új kedvezményeket kapott. 1494-ben a prépostnak 9 forintnyi adója maradt beszedetlenül e megyében. (1230: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 17., 1237: Árpádk. új okmt. II. 75., 1246: Haz. oklt. 13., 1205: U. o. 31., 1280: U. o. 88. és Nagy I. Sopronm. oklt. I. 47., 1302: Haz. okmt. V. 91., 1411: Dl. 9771; 1413: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 10., 1418: U. o. 41., 1420: U. o. 48., 1421: Dl. 11090; 1425: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 81. 85., 1429: Dl. 12140; 1431: Nagy I. Sopronm, oklt. II. 181., 1435: U. o. 236. és Dl. 12656. 12657. 12658; 1436: Nagy I. Sopronm. oklt. 247., 1437: U. o. 271., 1438: U. o. 289., 1445: Dl. 13879; 1447: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 327., 1449: U. o. 336., 1450: U. o. 344. 346., 1451: U. o. 870., 1454: Dl. 14794; 1455: Dl. 15007; 1461: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 414., 1468: Dl. 16691; 1472: Dl. 17292; 1475: Dl. 17682. 17744., 1476: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 497., 1478: U. o. 515. Dl. 18077. 18101; 1479: Dl. 18197. 18220. és Nagy I. Sopronm. oklt. II. 520. 522., 1494: Engel. i. m. 21. l., 1499: Dl. 20838. – L. a Viczai, haraszti Tapán, Ládonyi és Edvei cs. alatt is. V. ö. Dl. 1027.)
Czene (Czine, gyalókai) cs. Chyne dictus. (1343: Hazai okmt. II. 80.) Czene dictus. (1466: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 442., 1498: Muz. llt.) Gyalóka és Gereblyén részeinek ura volt. – Márton 1498-ban e megye egyik (rábaközi) alispánja.
Czenki cs. 1291: Haz. okmt. I. 86., 1329: Nagy I. Sopronom. oklt. I. 120., 1341: U. o. 165., 1353: U. o. 238., 1366: Haz. okmt. I. 250., 1440: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 3. fasc. 7. num. 13.
Cziráki cs. A Ve(s)zekény nemből. – Őseik 1247-ben tűnnek fel. – Czirákon kívül földesurak Berekalfalu (1366.), Család vagy Ve(s)zekény- Család (1366.), Peresznye (1366.), Ve(s)zekény (1366.), Közép Gyuró (1406.), Tomaj másként Czirákfölde (1406.), Dienesfalva (1406.), Székás (1409.) és Szemere (1425.) helységekben illetve pusztákon, (Berekalfalut és Közép-Gyurót kivéve) a XV. században is. – 1456-ban a nádasdi Darabos-oknak megengedték, hogy Szemere és Peresznye helységekben és Székás pusztán idegen kézen levő részeiket kiválthassák, s ezek felét örök jogon bírhassák. 1461-ben Czirák, Dienesfalva, Szemere, Ve(s)zekény és Puszta-Család helységekbeli részeikhez zálog czímen szántai Botka János és varbóki Nagy György tartottak jogot. 1470-ben cziráki Csereklés (Cherekles) Bálint (úgy látszik Czirákon) a Niczkieknek részeket vetett zálogba; 1476-ban pedig Cziráki Lőrincz Iváni Tamásnak Czirákon, Dienesfalván és Székáson. Ugyanekkor a szomszédosok közt szántai Botka János is megjelenik, a kit 1481-ben csakugyan Czirák részeinek birtokában találunk. Ugyanez évben a Cziráki Lőrincz Tomaj pusztai részei a szemerei Geresdieknél voltak zálogban. – Miklós 1447-ben a megye országgyűlési követe volt. (1247: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 21., 1264: U. o. 28., 1323: U. o. 93., 1364: U. o. 354., 1366: U. o. 361., 1405–6: U. o. 565, 1409: U. o. 578. 592., 1410: U. o. 632., 1423: U. o. II. 75., 1425: U. o. 85., 1431: U. o. 174., 1447: U. o. 329. és Kovachich, Vest. Com. 268., 1466: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 395., 1461: U. o. 412–3., 1470. 1476: U. o. 468–9, 1481: U. o. 533. és Kisfaludy cs. llt., 1489: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 559., 1496: U. o. 573. – L. Ruszt m.-város s a beledi Fias és Vági cs. alatt is.)
Dálkai cs. Kétségkívül Veszprémvármegyéből. – 1448-ban, 1450-ben, 1451-ben, 1452-ben és 1453-ban Miklós a megye alispánja. Valószínű tehát, hogy családja e megyében is birtokos volt. (Nagy I. Sopronm. oklt. II. 334. 339. 370. 375. 376.)
Damonyai (Domonyai) cs. 1366-ban Kis-Bőn is volt részük. (1308: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 70., 1312: U. o. 73., 1341: U. o. 162., 1345: U. o. 182., 1366: U. o. 370., 1383: U. o. 463., 1430: Dl. 12293; 1447: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 328. 330., 1473: Kisfaludy cs. llt.)
Darabos (nádasdi, monyarósi, derecskei) cs. Vasvármegyéből. – L. a Cziráki, és az 1454. évhez a Kanizsai cs. a. V. ö. 1457: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 398., 1480: U. o. 529.
Demeter (szopori) cs. Demether. (1494: Muz. llt.)
Déri cs. L. Dőri néven.
Dócz (tatai ?) cs. Docz. (1475: Dl. 17682.) Kétségtelenül Szili vidéki birtokos volt.
Dombó (alsó-pulai) cs. Dombo. (1458: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 404.)
Domonyai cs. L. Damonyai néven.
Dőri (Déri, jobbaházi) cs. De Dewr; de Der, 1468-ban «Dery», a XV. század vége óta «Dewry». – Dőrön és Jobbaházán birtokos. (1416: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 32., 1451. Haz. okmt. IV. 367. 370., 1468: Kismart. llt. 14. C. 88., 1492: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 566. – A többire nézve L. a Dőry cs. llt, a Nemz. Muzeumban és Dőr helységnél összes idéz. V. ö. a Csáfordi cs. alatt is.)
Ebergö(l)czi cs. Az Osl nemből. – 1343-ban Széplakon, 1355-ben Nagy-Muzsajban, 1377-ben Wolf-on is birtokos. 1365-ben Dág és Ebergölcz helységekben bírt részüket a Kanizsaiaknak adta a király. E birtokaikat azonban 1377-bcn visszanyerték. (1343: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 173., 1355: U. o. 244., 1377: U. o. 440., és Hazai okmt. II. 128., 1410: Nagy I. Sopronm. oklt. 1. 637, 1421: Hazai okmt. III. 317., 1469: Muz. levéltár, 1479: Dl. 18283.)
Edv(e)i cs. 1435-ben a György leányait Barbaháza puszta részeibe igtatták. 1469-ben Potyondon zálogos részeik vannak; viszont 1477-ben Edven részeket zálogosítnak el a csornai prépostságnak. (1435: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 227., 1469: U. o. 458., 1477: Békássy cs. llt. – A többire nézve I. Edve helységnél idéz. V. ö. a Vági cs. alatt is.)
Egervári cs. L. a gősfalvi Gős cs. alatt.
Egyházas-baszti cs. (1466: Muz. llt., 1479: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 520.)
Egyházas-kéri cs. 1440: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 1. num. 10.
Egyházas-ládonyi cs. 1410: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 619., 1467: Kisfaludy cs. llt.
Eiczinger (eiczingi) cs. Eyczynger. – L. a dundolczkircheni Fogt cs. és Kismarton város a.
Elderbach (monyorókereki) cs. 1494-ben Jánosnak e megyei birtokaitól 24 forintnyi segély maradt beszedetlenül. 1496-ban ugyanő Répczefő helységet előbb (márcz. 28.) a Szécsieknek kötötte le, majd (április 25.) Bakocs Tamásnak adta el. (L. e helység és Ruszt m.-város a. is. – V. ö. Mosonyvármegyében Óvár és Scharfeneck várak a., melyeknek némely tartozékát olykor szintén Sopronvármegyéhez számították. 1495-höz: Engel, i. h. 21. l.)
Encze(r)sdorfer (Enczestorffi) cs. L. Mosonyvármegyében Samarja m.-város a. – V. ö. 1421: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 175.
Endrédi cs. 1373: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 442., 1433: Muz. llt.
Enyedi cs. 1357: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 277., 1377: U. o. 423., 1410: U. o. 627., 1414: U. o. II. 14.
Farádi cs. 1433-ban Petőfölde puszta részeihez is jogot tartott, zálog czímen. (Muz. levéltár.)
Farkas (dédi) cs. L. Kál m.-városnál.
Fekete (pásztori) cs. Fekethe. (1476: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 501.)
Fekete (völcsei) cs. Fekethe. (1440: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 1. num. 10.)
Fel-ládonyi cs. 129: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 131.
Fellovczi cs. L. a Niczki cs. alatt.
Felpul(y)ai cs. 1430: Hazai okmt. IV. 295., II. 246., 1451: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 373., 1474: Hazai okmt. III. 430.
Felsőbaszti cs. 1418: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 45.
Felsőpásztori cs. 1421: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 57., 1433: Muz. llt., 1467: Kismartoni llt. 14. C. 88.
Fias (beledi) cs. Bizonyára szintén az Osl nemből. – 1473-ig a Czirákiaktói Czirákon bírtak részeket. (Nagy I. Sopronm. oklt. II. 485. – V. ö. Beled m.-városnál.)
Findorfer (sz.-margiti) cs. Findorffer. – Farkas 1455-ben kir. ember. (Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 5. num. 23.)
Finta (sági) cs. Fintha. Fyntha. (1426: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 109., 1454: U. o. 384., 1467: Hazai okmt. IV. 418.)
Fisztei (szopori) cs. Fyzthey. (1463: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 424.)
Fogt (dundolczkircheni) cs. Vogt. Foght. – Dundolczkircheni részeik 1451-ben vétel után az eiczingi Eiczinger Konrád kezére kerültek. (1410: Dl. 9692; 1451: Bécs városi llt., ez évi január 17-hez.)
Fogt (mannestorfi) cs. L. Mosonyvármegyében.
Fraknói cs. L. Gróf (fraknói) néven.
Frank(l)ói cs. L. Gős (gősfalvi) néven.
Fraunhofer R. L. a Peiletter cs. alatt.
Freindorfi cs. Azaz: Pinnyei. – L. e néven.
Frigyes római király majd császár. Sopron várát és városát, Kismarton, Lánzsér, Szarvkő, Fraknó és Kabold várakat és városokat s Locsmánt bírta egy ideig. (L. ott.)
Friss (udvardi vagy odvari és baszti) cs. Fryss. (1437: Nagy I. Sopronvárm. oklt. II. 257.) Fris. (1466: Muz. llt.) Frys. (1478: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 515., 1496: U. o. 574.)
Gajtlar (kürüi, kerői) cs. Gaythar. (1433: Muz. llt.)
Gálos (gálosházi) cs. Galus. (1449: Dl. 14221.)
Garai cs. Bírta időnként Lánzsér várát. (L. ott.) 1392-ben igtatják a vasvármegyei Kőszeg várhoz tartozó Alsó- és Felső-Szakony és Locsmán helységek s az utóbbihoz tartozó Ambos puszta birtokába. 1412-ben Csamasz-Zsidány vagyis Rokkendorf puszta birtokot kapta kir. adományul. (1392: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 510., 1412: U. o. II. 4., 1429: U. o. 132. V. ö. 1409: U. o. I. 603. 604. – L. a Kanizsaiak és Moróczhidaiak a. is. V. ö. esetleg a Garaiak alatt, Vasvármegyében is az 1430. évhez.)
Gáspár (undi) cs. Caspar. (1495: Dl. 2026.)
Gencsi cs. A vasvármegyei Magyar-Gencs értendő. – 1471-ben Barbán (azaz: Borbaházán) voltak részei. (Kisfaludy cs. llt.)
Geresdi (szerverei) cs. Geresdi. (1433: Muz. llt., 1445: Nagy I. Sopronvármegyei oklt. II. 320., 1469: U. o. 456., 1481: U. o. 533. – L. a Cziráki cs. alatt is.)
Gordovai cs. Körösvármegyéből. – L. az Unyani cs. alatt.
Gős (gősfalvi) cs. Elődeik 1156-ban a Sár erdőt, Locsmán helységet, s Gerolt és Sarud (a későbbi Frankó) földeket kapták II. Gézától, II. Andrástól pedig 1234-ben Kált. 1262-ben osztozkodnak Locsmán, Praitenbrun, Gerolt, Ombos, Frankó, Hata (föld) és Sár (népes és néptelen) birtokokon. A XIV. század első felében (1332. 1335.) Sári-aknak nevezik őket, a mikor is Ombos birtokához tartanak jogot. Ekkor (1335.) kezdenek szerepelni Gős (Gews) fiai is. 1336 óta Frank(l)ói néven lépnek föl. Mint ilyenek osztoznak 1351-ben Frankó, Girolt, Ombus és Sár helységeken, melyeket (Sár kivételével) pl. 1386-ban is bírnak. 1465-ben kapják (Tamás fiai Benedek és Ambrus) és osztályos atyjokfiai, az ákosházi Sárkányok Braitenbrunt vagyis Széleskutat. 1475-ben Benedeknek halálával családjának is magvaszakadván, birtokait Frankó és Locsmán helységekben laki Kis Tamás és általa Laki Márton kapták kir. adományul, majd pár hét mulva ugyancsak az ő franklói, girolti (és locsmáni) birtokait Egervári László, a kit e birtokokba 1475-ben és 1481-ben be is igtattak. (1156: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 1., 1234: Árpádk. új okmt. VI. 551, 1262: U. o. VIII. 43., 1332: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 129., 1335: U. o. 134., 1335. és később: U. o. II. 5–9., 1336: U. o. I. 137., 1351: U. o. 226., 1386: U. o. 481., 1392: Dl. 532. és 3283; 1465: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 23. f. 4. num. 3., 1475: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 493.. DL. 17753; 1476: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 498., 178: Dl. 18110; 1481: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 542., Dl. 18526. – V. ö. 1355–1482: Dl. 4487. és Turul. 1892. 113. és köv. l. a dr. Wertner Mór értekezését.)
Gőse (szopori) cs. Gewse. (1433: Dl. 12518.)
Gravene(c)ker (Graffencker, Graffnecker) cs. L. Groffne(ck)er néven
Gróf (bazini és szent-györgyi) cs. Bírták Ruszt m.-várost (l. ott) 1468- ban az elitélt Kisvágiak jószágait kapták; 1473-ban pedig a magbanszakadb Missel János, Kobar(e)l Péter és Neusiedeli György birtokát, Tulnárt. 1494-ben a Tamás e megyei birtokaitól 33 forintnyi adó maradt beszedetlenül. (1468: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 439., 1473: U. o. 484., 1494: Engel, i. h. 21. l. – L. Zaszlop és Ravo várak s a Kanizsaiak és Kisvágiak a. is.)
Gróf (fraknói, kaboldi) cs. Spanyolországból, Arragoniából származtak. Kezdetben felváltva Bajóti (esztergomvármegyei helységről) és Martoni, majd huzamosabban Nagymartoni, végül (a XIV. század második felében), Fraknói, majd (x XIV. század második fele óta) fraknói Gróf (Groff dictus, németül Grave, Graue) néven szerepelnek. – 1202-ben kezdődik birtokjoguk (Nagy-) Martonfalvához, melyet 1230-ban ítéletileg is kaptak a királytól. Ez idő óta főleg e vidéken nyertek vagy szereztek terjedelmes birtokokat. (Elősorolja Pór, e családról írt czikkében.) 1325-ben Siklósd, Pecsenyéd, Kövesd, Ikka, Höfling és Szerdahely. 1332-ben Preitenbrun másként Széleskut, 1337-ben Mórocz, 1344. óta Susuk helységben is földesurak. 1346-ban osztoznak Rőjtökör, Alram (később: Alramos, Arlam), a két Ikka, Kövesd, Besenyő, Pomágy, Herény, Siklósd, Nagy-Marton helységek, Fraknó vár, Fraknóváralja, Wiesen, Sandorf, Keresztur másként Bogyoszló (város), Család, Breitenbrunn, Pordány (1381-ben: Kőhid-Pordány), Dorog, Temfel, Höflin, Szerdahely és Mórocz helységeken, Kabold várát Veperrel és Péter-Németivel osztatlanul hagyván. 1359-ben Gödör-Czenk (1377-ben Czenk másként Gödör), 1370 ben (ugy látszik már előbb és kétségtelenül később is) Harsondorf helységekben is birtokosok. 1434-ben (Pál és Vilmos) Fraknó, Kabold és Pordány várakban, Nagymarton városban, Veper, Rőjtökör, Arlam, a két Ekka (Ikka), Kövesd (Milchdorf), Besenyő (Pecsenyéd), Pomágy, Herény, Siklósd, Wiesen, Sandorf, Péter-Németi, Család, Pordány, Dorog, Temfel, Höffling, Szerdahely és Mórocz helységekben bírt jogaikat a Molnáriakra ruházták át. Emez örökösödési szerződésen alapult intézkedést azonban a Molnáriak 1438-ban visszavonták. 1435-ben a király ugyancsak az említett Pálnak és Vilmosnak (hosszabb pörösködés után) visszaadta Sandorf, Dorog, Tormás-Kér, Marem, Cili(n)genthal és Arlam helységeket, előbb a magbanszakadt Nagymartoni Simon fia Pál (volt országbíró) birtokait, melyek közül Dorogot a Kanizsaiaknak már el is adományozta; ezenkívül Pomágyot, Praitenbrunnt, Pordányt, Temfelt, Höfflinget, Szerdahelyt és Móroczot is, melyeket néhai Nagymartoni Pál maga szerzett, a melyek tehát egyedül csak az ő személyét illették; s végül Kabold és Fraknó várakat, Veper, Péter-Németi, Rőjtökör, a két Ikka, Kövesd (Milibdorf), Besenyő (Pecsenyéd), Herény, (Krenesdorf), Fraknó(-váralja). Wieson (Wiesen). Keresztur (Bogyoszló) és Család helységeket, Nagymarton várost s a pordányi és dorogi erősségeket, mint az említett Grófok ősi birtokait. (1314: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 77., 1325: U. o. 103. 106.. 1332–6: Dl. 2733; 1337: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 140., 1344: U. o. 175., 1346: U. o. 187–8. v. ö. Fejér. X. 1. 409., 1359: Dl. 4869; 1370: Dl. 5838; 1377: Dl. 6477; 1380: Dl. 7739; 1386: Dl. 7184. 7185; 1391: Fejér. X. 1. 722., 1411: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 14. fasc. 21. num. 1., 1425: U. o. lad. 1. fasc. 2. num. 2., Dl. 11663., 11675; 1426: Dl. 11751; 1429: Dl. 12169; 1431–6: Dl. 12849; 1434: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 212., 1435: U. o. 232. Dl. 12675; 1436: Dl. 12952. 12957., 1437: Dl. 13515; Zichy okmt. VIII. 632., 1438: Fejér. XI. 77., 1439: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 295., 1445: U. o. 317. – L. Dorog vár, Lánzsér vár, a csornai prépostság, a Biki és Kanizsai cs., s az említett várak és városok a. is. – V. ö. Pór Antal: A Nagymartoniak. Turul. 1889. 57. sat. l. és dr. Wertner, Die Grafen von Mattersdorf-Forchtenstein. Wien. 1889.)
Gróf (küllői, körüi) cs. Groff dictus. (1469: Nagy I. Sopronvármegyei oklt. II. 461.)
Gróf (salamonfalvi) cs. Groff. (1434: Békássy cs. llt.)
Gróf (széki) cs. Groff. (1415: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 19.)
Groffne(c)ker (Groffniker. Groffnekel, lánzséri) cs. Másként Gravenecker, Graffenecker. Graffnecker. – L. Lánzsér, Szarvkő, Dorog, Zaszlop és Kismarton várak, Kismarton város, Paumgarten vár és helység a. (V. ö. 1479: Haz. okmt. V. 346., 1481: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 532. és 1. a Paumgarteni pálosok a. is.)
Gyalókai cs. Gyalóka és Gereblyén részeit bírta. – László 1475-ben a megye egyik alispánja. (1419: Fejér. X. 6. 177. armális; 1429: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 131., 1430: Dl. 12318; 1434: Békássy cs. llt., 1453: Dl. 14621; 1466: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 442., 1475: U. o. 488., Dl. 17671. 17753: 1489: Dl. 22501.)
Gyórói (Gyórai, Gyurói) cs. 1340-ben Gyóró és Nigván birtokán osztozkodnak; 1370-ben Karakó, Nigván, Gyóró, Urkund, Dézs és Magyar-Unke birtokok s Bálentfölde puszta fölött rendelkeznek; 1405-ben pedig Gyuró és Agyagos részeihez tartanak jogot. 1437-ben pallos-jogot nyernek Zsigmond királytól. (1335: Hazai okmt. III. 126., 1340: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 157., 1353: U. o. 210., 1370: Hazai okmt. I. 267., 1383: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 465., 1405: U. o. 571., 1410: U. o. 635., 1437: U. o II. 272., 1442: U. o. 309. – L. a. Mihályi cs. alatt is.)
Győri püspök. Rákos és Kesző várak ura volt (Rákost már 1244-ben és 1335-ben is bírta.) – Ezenkívül 1351-ben és 1371-ben földesur Bágyok. 1398-ban Szajany és Csanak, 1430-ban és 1498-ban pedig Himod helységekben. 1478-ban Szovát felett pörösködött a Kanizsaiakkal. 1495-ben e megyei birtokaitól 29 forint segély maradt beszedetlenül. – (1244: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 137., 1333: U. o. 138., 1335: Hazai okmt. I. 169., 1351: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 232., 1371: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. Ppp. 1398: Hazai okmt. I. 292.. 1429: U. o. 323., 1430: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 167., 1478: U. o. 518., 1495: Engel, i. h. 148. l. – L. a Kanizsai és Weitraher cs. alatt is.)
Győri székes káptalan. Földesur Visen 1370-ben (ma is) és Dézsen 1382-ben. (1370: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 388., 1382: U. o. 459.)
Hag(e)nauer (Hagnavar, Hagnabar, dorogi) cs. L. Dorog várnál.
Haracsányi cs. 1426: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 105.
Harkai cs. 1360-ban Harka, Kürü és Egered helységekben földesurak. 1400-ban és 1410-ben Harkán és Egereden részeket vetettek zálogba illetve adtak el Sopron városának. 1419-ben László cziráki és kereszturi (Kerő vagy Küllő mellett) részeiről végrendelkezik. (1307. 1360. 1440. 1446: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 66. 326. 535. 575. 578, 1410: U. o. 628. V. ö. 53. és 487. l. is., 1410: Hazai okmt. IV. 261. 264., 1419: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 46.)
Hédervári cs. 1317-ben kapták I. Károly királytól Felső-Lövőt (Sirczet) és Czelt azaz Rusztot. (Nagy I. Sopronm. oklt. I. 78 – L. Ruszt m.-város és a Kanizsaiak a.)
Hegybéli (pulai) cs. Hegybeli. (1473: Hazai okmt. II. 323.)
Herjó (visi) cs. Heryo. (1456: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 394.) Heryw. (1475: Dl. 17671.)
Herting cs. Herthing. – Lőrincz 1455-ben sopronvármegyei kir. ember. (A megye ény. vidékén. – Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 5. num. 23.)
Hetyei (Hegyei) cs. László 1432-ben sopronvármegyei (rábaközi) alispán. (Nagy I. Sopronm. oklt. II. 187. – V. ö. 1433: Muz. levéltár., 1505: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 596.)
Himfi (viczai, remetei, debrentei) cs. Hymfy. Himfy. – 1501-ben Imre Keresztur (Tót-Keresztur) és Sárkány (Szilli-Sárkány) helységekhez tart jogot. (Muz. llt. – L. a Viczai cs. alatt is.)
Hognauer (Hognavar, Hogar, dorogi, draspurgi) cs. L. Dorog várnál.
Horpácsi monostor. 1358-ban patronusaiktól, az Agyagosiaktól Kéren kaptak részeket. (Urkundenbuch von Nieder-Österreich. I. 492.)
Höfflin(g)i cs. Az Osl nemből. – Máskor Csornaiak. (L. ott.) Viszont Höflingi néven nevezik magukat 1357-ben az Agyagosiak is. (1340: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 155., 1343: U. o. 173, 1347: U. o. 194., 1355: U. o. 246., 1357: U. o. 276., 1358: U. o. 291., 1381. és 1382: U. o. 457. 461., 1386: U. o. 482., 1391: U. o. 503., 1421: U. o. II. 60. – L. a Viczaiak, Lózsiak és Kanizsaiak a. is.)
Hurber (huremi) cs. Hwrber. (1427: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 110.) Másként Huremi vagy Hwrimi. (1429: Pozsonyi kápt. orsz llt. lad. 2. fasc. 11. num. 20.) Hurber. (1433: Muz. llt.) Ugy látszik, Mosonyvármegyében is voltak részei. (1426: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 3. fasc. 9. num. 15.)
Ifris (bászti) cs. Ifris. (1473: Haz. okmt. V. 322.)
Ill(y)esházi cs. L. a Kemnyei cs. a.
Iván (egyházas-kéri) cs. Iwan. (1440: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc 1. num. 10.)
Iváni cs. L. a Cziráki cs. alatt
Jakabfi (baszti) cs. Jakapfy. (1468: Nagy I. Sopronm. oklt II. 451.)
Jakcs(kusalyi) cs. L. a Moróczhidai cs. alatt.
János-geresdi cs. 1429: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 144.
Job(b)aházi cs. A Job(b)aházával szomszédos Csáfordon is birtokos; úgy hogy olykor (pl. 1467.) Csáfordi nevet is visel. (1439: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 293., 1451: U. o. 367., 1465: Dl. 16152; 1467: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 448., 1472: Dl. 17292. Számos apró adat a Dőry cs. levérában, a Nemzeti Múzeumban.)
Kaczor (laki) cs. 1469-ben Geresd-en ítéletileg kapott részeket. (Nagy I. Sopronm. oklt. II. 455. – L. a Poki és Tardi cs. alatt.)
Kajtár (pulai) cs. Kaythar. (1458: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 404.)
Kanizsai cs. – Az Osl-nemből. Főbirtokaik: Ruv(o) vagy Roj, Szarvkő, Dorog, Zaszlop, Kismarton és Kapu várak s Csepreg, Kismarton és (részben) Csorna városok. Rov(o) vagy Roj vára azonban még a XV. század elején elpusztult. Szarvkő, Dorog és Zaszlop várukat (melyek 1486-ban már szintén csak romjaikban állanak) és Kismarton várát pedig a Mátyás király uralkodásának második felében, legalább egyidőre, elvesztették. (L. e várak és városok a. bővebben.) – Kisebb birtukaik 1313-ban Hegykő, melyről törzsük, Lőrincz ispán nevezi magát. Ugyanőt ez időtájt s utódait még e század közepén is olykor Csornaiaknak nevezik. 1322-ben Tamásiban és Agyagoson (hol zálogban már 1318-ban bírnak) szereznek részeket. 1323-ban Garablyan, Gyalóka és Dikcs birtokán osztozkodnak, melyeket még 1319-ben kaptak I. Károly királytól. 1324-ben Németiben (a későbbi Szent-Miklóson) is földesurak. 1325-ben osztoznak az Oslfiakkal Csorna, Beled, Csapod és Szerdahely birtokokon. 1326-ban és 1327-ben Pereszteget kapják kir. adományul; 1350-ben Szovátot, Mártontelke telekkel és Untató híddal illetve birtokokkal; 1363-ban Ebergölcz és Dág részeit, 1369-ben Adonyfalvát. 1370-ben a Nagymartoniaktól Kereszturt és Susukot szerzik meg. 1371-ben cserében kapják a királytól Filest, Szabo(l)cs földdel együtt; 1372-ben pedig a magban szakadt Patli Miklós birtokait Patli, Porlány és Büdöskut helységekben, a melyekhez különben régi vétel czímén már 1369-ben illetve 1367-ben is jogot tartottak. 1373-ban igtatják őket (Files), Keresztur (és Adonyfalva) birtokába. Ugyanez évben – mint Szarvkőiek – Majádon (valamint később 1415-ben is), 1376-ban pedig – mint Csornaiak – Vonáz-on szereznek részeket (a hol különben már 1359 óta földesurak). 1376-ban Széplak és Mórocz helységekben is vannak részeik. 1377-ben Séter-t és Ebergölcz részeit is kezükön találjuk. Ugyanekkor I. Lajos királytól Csekét és (Lajta-)Pardányt kapják (vissza). 1382-ben Dézsen szereznek részeket. 1382-ben (és későbbi Kövesdet is bírják. 1388-ban a hűtlen endrédi Szász Mátyás endrédi és szergényi birtokába igtatják őket. 1390-ben Barbacs, Sárkány és Kisfalud helységeket kapják kir. adományul, a barbacsi tóval és a Rába folyóval (t. i. illető részeivel) együtt. 1390-ben a vasvármegyei Léka várhoz (l. ott) Kőhalom, Pula, Derfel, Bodonya(?) és Kövesd (?) sopronvármegyei helységeket kapták s ugyanoda 1492-ben Kőhalmot, Pul(y)át és Bu(n)nyát bírták. 1393-ban Szék és Száka részeit veszik zálogba a Szentgyörgyi illetve Roj-i és Széki családoktól, s igtattatják magokat Oka-ba is. Ugyanekkor megveszik a Dézsiektől Urkony helységet. 1398-ban (egyidőre) Fraknó várát kapják a királytól. 1400-ban Csornán szereznek és Barbaházán kapnak részeket. 1406-ban Uj-Kéren is földesurak. 1410-ben mint a magvaszakadt Patli Lénárd birtokát kapják (helyesebben: vásárolják meg) Zsigmond királytól Selegd, Bikifölde, Martonháza, Tard helységeket, Patli, Büdöskut, Zemenye, Szántó és Kő-Pordány részeit; továbbá szőlőket Höfiing területén, a Beledfiek birtókaiból; végül más szőlőket a Fraknóiak vagy fraknói Grófok és Héderváriak czelli uradalmában, mely utóbbiakat a Kanizsaiak saját pénzükön szereztek. 1415-ben Oka másként Csaka és (Lajta-)Pordány részeit vásárolják meg; 1421-ben Höffling részeit – a magvaszakadt Höfflingi (Beledfi) Miklós birtokát – kapják. 1424-ben Czenk részeit (a vasvármegyei Sárvár várához) szerzik meg; 1427-ben Magyar-Barom részeit idegenítik el. 1429-ben Szergény és Urkony birtokához tartanak jogot a Garaiak ellenében. 1446-ban Homok, Boz és Csapod helységekben is földesurak. 1447-ben Csorna m.-város részeit és Martonhely pusztát a Csornaiaknak eladják. 1454-ben Hidegség helységben is földesurak. 1454-ben Szovát részeit a Mihályi Ugrin-fiaknak. Szill részeit a dereskei Darabosoknak, 1457-ben és 1470-ben Kőhalom (Stamperg) részeit a Pottendorfereknek vetik zálogba. Majd 1460-ban Tejedi Imrétől és a Salánkiaktól János-gerezsd(e) és Zuna-gerezsde részeit (eredetileg a Völcsejiek birtokait) vásárolják meg. 1460 körül (Bő-) Sárkányt is bírják. 1462-ben Füles részeit (gálosházi ?) Klankó Jánosnak, 1468-ban Pereszleg részeit a Csornaiaknak. 1472-ben Tamási részeit a Ládonyiaknak, 1475-ben Bodonhelyet Csupor Demeter győri püspöknek, 1476-ban Pereszteg, Boz, Füles, Kövesd és Czenk részeit ugyanannak zálogosítják el. 1478-ban Egyházas-Horpács az övék; 1493-ban pedig (zálogban?) Kölő is. Ezekhez képest időrend szerint a köveíkező helységekben és m.-városokban földesurak, ú. m. Hegykő (1313 1446. 1454. 1492.). Csorna (város, a XIV. század elején, 1325. 1376. 1400. 1447.), Garablyan (azaz: Gereblyén, 1319. 1323.), Gyalóka (1319. 1323.), Dikcs (1319. 1323.), Tamási (1322. 1472. 1492.), Agyagos (1322.), Németi azaz Szt.-Miklós (1324. 1376. 1446. 1454. 1492.), Beled (város, 1325. 1376. 1492.), Csapod, Csapot (1325. 1446. 1492.), Szerdahely (1325.), Pereszteg, (1326–7. 1468), Szovát (1350. 1354. 1454.), Untató (hid 1350-ben, majd birtok 1351.), Martontelke (1350. 1447.), Vonáz (1359. 1376.), Ebergölcz (1363. 1377. 1454.), Dág (1368.), Adonyfalva (1369.), Keresztur (város, 1370. 1373. 1454. 1492.), Susuk (1370.), Kismarton (város 1371. és később), Files (1371. 1373. 1462.), Szabolcs (puszta, 1371.), Patli (1371. 1410.), Kő-Pordány (1372. 1410. 1430.), Büdöskut (1372. 1410. 1457.), Majád (1373. 1415), Széplak (1376. 1454. 1492.), Mórocz (1376.), Séter (Sejter, 1377. 1454. 1492.), Cseke (1377. 14'7.), Lajta-Pordány (1377. 1415), Dézs (1382.), Kövesd (1382 1390.), Lövő (1387. 1454. 1492.), Ován (1387. 1454. 1492.), Vitnyéd (1387. 1492.), Keczel. (1387. 1492.), Szill (város, 1387. 1454. 1492.), Rába-Pordány (1387), Bogyoszló. (1387. 1446 1492.), Estvánháza. (1387.), Babót (1387. 1492.), Erdő (1387.), Hidász (1387. 1412.), Kapu (1387.), Endréd (1388. 1446.), Szergény (1388. 1429. 1446. 1492.), Csepreg (város, 1390. és később is), Barbacs (1390. 1492), Sárkány (1390. 1460 körül), Kisfalud (1390.), Kőhalom (1390. 1457. 1492.), Pula (1390. 1454. 1492.), Bodonya (Bunnya, 1390. 1492.), Derfel (1390.), Szék (1393.), Száka (1393.), Oka (másként Csaka, 1398. 1410), Urkony (1393. 1429.), Borbaháza (1400.), Uj-Kér (1406. 1454. 1492.). Selegd (1410.). Bikifölde (1410.), Martonháza (1410.), Tard (1410.), Zemenye (1410.), Szántó (1410.), Höfling (1410. 1421.), Czell város (1410. 1424.), Magyar-Baran (1427.), Dorog (1430.), Horpács (Egyházas-Horpács, 1430. 1478. 1492.), Bodonhely (1446. 1475. 1492.), Homok (1446. 1454. 1492.), Martonhely (puszta, 1447.), Hidegség (1454.), Ravó (1457.), Szarvkőalja (1457.), Milehdorf (1457.), Jánosgere(z)sde (1460), Zuna-gere(a)sde (1460.). Sárkány (1492.) és Kölő. (1493.) – 1494-ben a György, László és János birtokai után (300 + 118 1/2 + 216 1/2) összesen 635 forintnyi segély maradt beszedetlenül. (1313: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 76., v. ö. u. o. 71. 94. 161. 312. 314. l., 1319: U. o. 84. 95., 1323: U. o. 82. 87. 89. 91., 1324: U. o. 99., 1325: U. o. 103.. 1326–7: U. o. 108.. 1350: U. o. 213. 221. 230., 1351–4: U. o. 234. 243., 1359: U. o. 312. 315., 1363: Fejér, IX. 3. 357.. 1365: Nagy I. Sopronm. oklt I. 356, 1369: U. o. 373. 383. 384, 1370–73: Kismart. Llt. 17. P. 512, 1371: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 395., 1372: U. o. 401., 1373: U. o. 4.06. 407., 1376: U. o. 417. 420. 1317: Dl. 24687, és Nagy I. Sopronm. oklt. I. 425. 441., 1382: U. o. 459. 462., 1388: U. o. 489. 493., 1390: U. o. 498. 500. és Kismart. llt. 14. K. 354., 1393: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 511. 512. 514. 517., 1397: Kismart. Llt. 17. A. 2. 1398: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 530., 1400: U. o. 537., Kismart. Llt. 14. K. 359., 1401–6: Dl. 8634. 9143. és Nagy I. Sopronm. oklt. I. 541., 1406: U. o. 577., 1410: Dl. 9681. Sopronm. oklt. I. 633., 1415: Dl. 10354. 10360. 10317., Nagy I. Sopronm. ok1t. II. 18., 20.; 25., 26.. 1411: U. o. 61., 1422: U. o. 66., 1424: U. o. 78.. 1425: U. o. 81., 1426: U. o. 106., 1427: U. o. 111., 1429: U. o. 133. Dl. 12169; 1430: Dl. 12225. és Nagy I. Sopronm. oklt. II. 148., 155.. 161., 166., 1432: Dl. 12447; 1433: Dl. 12531; 1434: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 210., 1435: U. o. 239., 1438: Fejér. Xl. 77., 1446: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 321., 1447: Dl. 17922; 1454: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 382. 383., 1457: Kismart. llt. 17. C. 71., 1460: Nagy I. Sopronm oklt. II. 408., 1460 körül: U. o. 410., 1462: U. o. 420., 1468. U. o. 452., 1470: Kismart. Llt. 17. C. 70., 1472: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 479. és Dl. 17308 17394; 1475: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 488., 491., 1476: U. o. 501. és Huny. kora. XI. 548., 1477: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 513., 1478: U. o. 519. és Dl. 18101; 1488: Nagy I. Sopronm. oklt. lI. 552., 1492: Dl. 36992. 36996; 1493: Dl. 26052; 1494: Engel, i. h. 21. l., 1495: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 572. 573., 1495 körül: Dl. 32399; 1499: Dl. 20389; 1506: Dl. 37005; 1519: Dl. 37007. L. a kismartoni minorita kolostor, az Ostfi vagy Oslfi, a Weitraher és Csornai cs. s Fraknó vár a.)
Kántor (pulai) cs. Kanthor. (1458: Nagy I. Sopronm. oklt. II 404.)
Kappelni (Scharfenecki) cs. Dundolczkirchen részeit bírta a mosonyvármegyei Scharfeneck várához. (1462: Dl. 15754.)
Karri (baszti vagy gógánfalvi) cs. Karrj. (1507: Dl. 21659.)
Kázméri cs. L. Kisfaludi néven.
Kedhelyi cziszterczita apátság. L. Borsmonostori cziszterczita apátság.
Kem(p)nyei cs. Mosonyvármegyéből. – 1483-ban a néhai László és fia Jakab birtokát Oka és Lövő (Sicz) helységekben Nagylucsei Orbán (győri majd egri) püspök és testvérei, valamint a rokon Tankháziak és Illésháziak kapták a királytól. Utóbbiak azonban itteni részeiket 1489-ben 700 forintért szintén a Nagylucseieknek engedték át. (1483: Lajtafalusi llt. Dóczyana. C. 2. f. 1. H. +., 1489: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 556.)
Kéri cs. Másként Nemes-kéri. 1468-ban (Kéri Sebestyén) Nemes-Pula részeit kapta kir. adományul, mint a magbanszakadt Nemespulai Loránt birtokát. (1410: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 612., 1428: Dl. 11978; 1430: Dl. 12293. és Nagy I. Sopronm. oklt. II. 160., 1445: Dl. 13879; 1462: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 417, 1465: U. o. 440., 1468: Haz. okmt. II. 351., 1470: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 468., 1478: Haz. okmt. V. 318.)
Kerői cs. L. Küllői néven.
Kis (káli) cs. Parvus. (1421: Hazai okmt. I. 315.)
Kis (kéri) cs. Parvus. (1478: Dl. 16345.)
Kis (laki) cs. L. a gősfalvi Gős cs. alatt.
Kis (nagy-vági) cs. Parvus. (1468: Dl. 16745.) Hihetőleg azonos ezzel az 1469-ben Nagy-Vágon is birtokos bándhegyi Kis (Parvus) család. (L. a Bándhegyi cs. alatt.)
Kisdamonyai (Kisdomonyai) cs. 1429: Haz. okmt. I. 321., 1430: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 149.
Kisendrédi (Kisendrei) cs. L. Petőházi néven.
Kisfaludi cs. A Csák nemzetségből. Másként (főleg a XIV. században) Kázmériak. – Ősi birtokuk Petlend (1230. 1233. 1237.), Mihály vagy Mihályi (1237. 1462. 1472.) és Kázmér vagyis Kisfalud (1237, és később, állandóan). 1441-ben Zlibovi Bronisius és Bedlovai János kapta az I. Ulászlóhoz hűtlen Kisfaludi Antal és Miklós birtokait, melyek azonban már 1444-ben visszaszálltak régi birtokosaikra. 1467-ben a család egyik tagja Demeter a Kontor nevet viseli. Kisfaludi Benedek (1488-ban és 1489-ben a megye alispánja) 1488-ban a magbanszakadt Velkei Istvánnak Velke pusztán bírt részeit kapja a királytól. (1230: Haz. okmt. VI. 25., 1233: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 443. 1237: Haz. okmt. I. 17. és III. 2., 1299: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 62., 1358: U. o. 287. 293., 1363: U. o. 351., 1378: Hazai okmt. I. 272., 1405: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 567., 1421: U. o. II. 56. és Hazai okmt. I. 315., 1426: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 103., 1432: U. o. 184., 1441: U. o. 303., 1444: U. o. 315. és Hazai okmt. I. 344., 1447: U. o. V. 238., 1462: U. o. 423., 1466–7: Muz. llt., 1467: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 449., 1472: U. o. 475., 1488: Kisfaludy cs. llt. és Bécs-Ujhely város llt. Scr. IV. n. 13., 1489: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 557. – L. a Mihályi és Bokodi cs. alatt is.)
Kisgeresdi cs. 1405: Nagy I. Sopronvm. oklt. I. 572., 1469: U. o. II. 455.
Kismartoni minorita kolostor. 1420 körül a Kanizsaiaktól Szent-György, Höffling, Ravó, Szántó és Kő-Pordány helységekben kaptak részeket és jogokat s egyszersmind az egész Magyartelek vagyis Magyarülés nevű pusztát. (Nagy I. Sopronm. oklt. II. 56.)
Kispetri cs. 1416: Haz. okmt. III. 303., 1429: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 135., 1433: Muz. llt.
Kispinnyei cs. Azaz: Pinnyei. L. Pinnye helység a. – V. ö. 1468: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 436. 451.
Kisgul(y)ai cs. 1417: Dl. 10579; 1420: Dl. 10888.
Kisvági cs. 1468-ban az elítélt Tamás és Dénes birtokrészeit Sopron- és Vasvármegyékben – a bazini és sz.-györgyi Grófoknak adta Mátyás király. (1414. 1468: Dőry cs. llt., 1453: Nagy I. Sopronvm. oklt. II. 379., 1465: U. o. 438., 1468: U. o. 439., Dl. 16745. – L. a Vági cs. alatt is.)
Klankó (gálosházi) cs. Clanko. (1479: Dl. 18283. 18289. – L. a Kanizsaiak a. is az 1462. évhez.)
Klingenfurter (schadendorfi) cs. Klingenfurter, Ch… genfurter. (1426: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2, fasc. 3. num. 28. és lad. 3. fasc. 9. num. 15.) Ugy látszik Mosonyvármegyében is voltak részei. (V. ö. Klingenbach helység a.)
Kobar(e)l Péter. L. a bazini Grófok alatt.
Koffmann (fülesi) cs. Koffmann. (1495: Dl. 20264.)
Kola (damonyai) cs. Kola. (1451: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 372., 1471: Dl. 17166.)
Kontor (kisfaludi) cs. L. a Kisfaludi cs. alatt.
Korvin János. Fraknó várát, Kis-Marton várát és városát (l. ott) bírta egy ideig.
Kovácsi cs. L. a Vági cs. alatt.
Kozma (gyalókai) cs. Cozma. (1451: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 373., 1466: U. o. 443.) Gyalóka és Gereblyén részeit bírta.
Körüi cs. L. Küllői néven.
Kranberger cs. Lőrincz 1469-ben sopronvármegyei kir. ember. (Muz. llt.)
Kre(i)nsdorfi cs. 1429: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 11. num. 20., 1433: Dl. 12498.
Kun (csornai) cs. Kwn. – Az Osl nemből. (1398. 1404. 1409: Sopronm. oklt. I. 528. 562. 595., 1435: Dl. 12658.)
Kunispurger (pordányi) cs. Kwnnispurger. (1433: Muz. llt.) Melyik Pordány értendő, – nem dönthetem el.
Kurdacs (Kurdics, sági) cs. Curdach. (1479: Dl. 18221. és 24845.) Kurdich. (1479: Dl. 18221.)
Küllői cs. Másként: Kerői, Körüi sat. (1337: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 139., 1368: U. o. 382., 1378: U. o. 446., 1410: U. o. 628., 1416: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 32., 1429: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 11. num. 19., 1450: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 344., 1460: U. o. 460. – V. ö. Küllő helység a.)
Lábatlani cs. 1438-ban kapja András, rokonaival a Patyiakkal együtt, kir. új-adományul Kál (város) részeit. (Nagy I. Sopronm. oklt. II. 285.)
Ládonyi cs. 1464-ben a Baszt vidéki Petőháza és Gógánfalva puszták részeit kapta s bírta később is. E birtokai azonban 1478-ban, 1481-ben és 1483-ban a csornai prépostságnál voltak zálogban. 1479-ben Berekalj-Ládonyban, 1498-ban Gyurón földesur. 1488-ban néhai Lászlót – mihályi előnéven nevezik. – János 1455-ben és 1456-ban a megye alispánja. (1362: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 337., 1377: U. o. 424., 1390: U. o. 497., 1395: Haz. okmt. I. 286., 1430: Dl. 12293; 1438: Muz. llt., 1445: Dl. 13879; 1448: Kisfaludy cs. llt., 1454: Dl. 14794; 1455: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 389., 1456: U. o. 394., 1464: U. o. 428., 1466: Dl. 16325; 1467: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 447., 1475: Muz, llt., 1478: Dl. 16345; 1479: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 520., 1481: Dl. 18581; 1483: Dl. 18809; 1488: Kisfaludy cs. llt., 1498: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 581. – L. a Kanizsai cs. alatt is az 1472. évhez, s a Mihályi és Tardi cs. alatt.)
Laki cs. L. a gősfalvi Gős cs. alatt.
Lengyel (magyar-baromi, magyar-basani) cs. 1435-ben: «Jane Polonus de Magyarbarom» szerepel. (Dl. 12774. V. ö. 1428: Dl. 11978.)
Linkóháti cs. L. Mihályi néven és Kabold vár a. is.
Lócsi cs. 1355: Nagy I. Sopronvárm. oklt. I. 250., 1396: U. o. 525., 1424: U. o. II. 80., 1451: U. o. 373., 1466: U. o. 429.
Loránt (luka-cséri) cs. Loranth. (1471: Dl. 17158.) 1505-ben egy Loranth Mihály nevű nemes volt e megye egyik követe az országgyűlésen. (Dl. 26116.)
Lózsi cs. Az Osl-nemből. – Kezdetben ugyanegy család a Viczaival, melyből (l. ott) a XIV. század második felében vált ki. De tagjai olykor még a XV. század elején is a Viczai nevet viselik s Viczán állandóan birtokosok. Ugyanekkor más néven Belediek vagy Beled-fiek (Beled-ek) is. – 1422-ben Csorna részeibe igtatják őket (a magbanszakadt Höfflingi Miklós után). 1429-ben Bala helységben földesurak s Horpács helységben, Fel-Muzsaj és Szőre-kéri pusztákon kapnak (Kishöfflingi Gergely után) részeket. 1430-ban újadományul nyerik Lózs, Széplak, Bala, Vicza, Loblot, Csorna és Horpács helységek. Kis-Lózs, Kalács, Szőre-kéri és Kéri puszták részeit. 1437-ben, a Lózsi (Beled-fi) Gáspár halálával e családnak magva szakadván Lózs, Vicza, Bala, Széplak és Kalács helységekben bírt jószágai a Viczaiakra szállottak. Ugyanekkor nyomozandó, vajjon Beled vagy németesen Pelden nevű birtoka, Mosonyvármegyén kívül Sopronvármegyében is van-e e családnak. (1377: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 444., 1409: U. o. 606. és 537., 1410: U. o. 620. 636., 1414: U. o. II. 16., 1425: U. o. 83., 1429: U. o. 140., 1430: U. o. 154. 161., 1431: U. o. 178., 1435: Dl. 12657; 1436: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 253., 1437: U. o. 258., 1439: Dl. 13372. – V. ö. Mosonyvármegyében.)
Lőkös (sági) cs. Lewkes. (1467: Haz. okmt. IV. 418.)
Lövői cs. 1429: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 131.
Ludbregi cs. Körösvármegyéből. – Földesur Baran azaz Magyar-Baran (1414. 1439.), Ládony azaz Puszta-Ládony és Bán-Ládony (1414. 1438. 1439. 1451.) helységekben. (1384: Dl. 6786., 1414: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 15. 17., 1438. 1439. 1451: Muz. llt. – L. a Niczki cs. alatt is.)
Luka-cséri cs. 1436: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 242.
Mankó (biki) cs. Manko. (1438: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 290., 1495: Dl. 20264.) Másként Mankófalvabik(k)i. (L. Bik helység a.)
Mántai cs. II. Ulászló királytól 1495-ben Malomháza másként Kis-Füles helység részeit kapta új-adományul. (Dl. 20264. – V. ö. 1496: Dl. 20419.)
Marczaltöi cs. L. az Amade cs. a. Győr- és Pozsonyvármegyében.
Matis (malomházi) cs. Matys. (1495: Dl. 20~64.)
Merczes (? ecséri azaz cséri) cs. Stephanus dictus Merches de Echer, (1431: Dl. 12428.) Ecsér (vagy Ecser) nevű helység nem volt a megyében s bizonyára Csér értendő. Így értelmezte boldogult Nagy Imre is (Sopronm. oklt. II. 180. l.), csakhogy az egész nevet több hibával közölte.
Mérgesi cs. L. a Poki cs. alatt.
Merkes (malomházi) cs. Merkes. (1495: Dl. 20264.)
Mesterházi cs. Másként Vesterházi. – 1436-ban Vesterházi Bálint deák és János, a Bögötiekkel (Vasvármegyéből) együtt czímer-levelet kapott Zsigmond királytól; 1440-ben pedig ugyanaz a két Vesterházi, Mileki Andrással (Vasvármegyéből) együtt szabad-ispánságot Erzsébet királynétól. (Mesterházy cs. llt. – L. Vesterháza, másként Mesterháza helységnél idézve és a haraszti Tapán cs a. is.)
Mészáros (fel-pulai) cs. Mezarus. (1430: Haz. okmt. IV. 296.)
Mihályi cs. A Csák nemzetségből. – E család a XV. század folyamán több ágra szakadt. Egyik megtartá a Mihályi vagy Linkóháti nevet, melyekkel a XV. század közepe tájáig az egész rokonság fölváltva élt, a másik az Ugrin-fi, Ugrom-fi vagy Ugron (dictus), a harmadik pedig a Csák-fi vagy Csák (dictus) nevet vette föl. Az Ugronoknak fi-ágon már az 1450-es években magvok szakadt; a Csákok azonban túlélték a középkort s a XVIII. század elején haltak ki. – Kezdetben közös birtokosok a Kisfaludiakkal. (L. ott.) – 1449-ben kapják Szent-Andrást vagy Szent-András-földét és Székást, cserében illetve kir. adományul. 1429-ben osztozkodnak Mihályi, Linkóhát és Sz.-András helységeken. 1438-ban a Kiafaludiak részére ítéletileg lefoglalják tőlök (Mihályi Pál fiától Pétertől) Mihályi és Linkóhát helységek, Sz.-András és Székás puszták részeit; majd ugyancsak a Kisfaludiakkal Szent-András és Székás puszták fölött egyezkednek. 1439-ben mihályi, linkóháti, sz.-andrási és székási némely részüket a Gyóróiaknak vetik zálogba; viszont 1453-ban Gyóró és Agyagos részeihez tartanak jogot. 1455-ben V. László király a fi-maradék nélkül elhalt Mihályi (Mihályfalvi) Ugrin fia, János leányait Gyuró, Agyagos, Mihályfalva (azaz: Mihályi) és Linkóhát helységekben, Székás és Sz.-András pusztákon – fiusította; 1464-ben pedig Mátyás király a magvaszakadt Linkóháti (Mihályi) Benedek birtokait: Mihályi és Linkóhát helységekben s Székás (és Sz.-András) pusztán varbóki Nagy Györgynek (másként Varbóki Györgynek) adta, a kit aztán a mihályi Csákok beleegyezésével e birtokokba be is igtattak. 1473-ban azonban Mihályi részeihez Ládonyi István tartott jogot. – 1437-ben az Ugrin-fi ág szabad ispánságot kapott Albert királytól. (1358: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 287. 292., 1378: Haz. okmt. I. 272., 1381: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 456., 1397: Haz. okmt. II. 254. 1405: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 567., 1409–10: U. o. 593. 597. 605. 632., 1420: U. o. II. 50., 1425: U. o. 83., 1426: U. o. 103., 1428: U. o. 116., 1429: U. o. 124. 126., 1432: U. o. 185., 1433: U. o. 186. és 593., 1436: U. o. 246., 1437: U. o. 272. 275., 1438: U. o. 276. 279. 286., 1439: U. o. 288., 1441: U. o. 304., 1447: U. o. 325. 329., 1449: U. o. 339. 341., 1453: U. o. 380, 1454: U. o. 381. és Kisfaludy cs. llt., 1455: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 385., 1458: U. o. 402., 1464: Kisfaludy cs. llt., 1466: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 441., 1466–7: Muz. llt., 1467: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 450., 1471: U. o. 471., 1472: U. o. 475., 1473: Kisfaludy cs. llt., 1478: Dl. 18077. – V. ö. Kabold vár illetve a Linkóháti cs. alatt.)
Mileki cs. L. a Mesterházi cs. alatt.
Mischul(b)inger (Miczlinger) V. L. Ruszt m.-város a. – L. a főispánok között is.
Missel János. L. a bazini Grófok a.
Mittendorfer (Mittendorfar, szent-györgyi) cs. Mytendorffar, Mittendorfer. – Gáspár 1432-ben csere útján jogot tart (Hoff és) Csákány részeihez. (1432: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 5. fasc. 2. num. 1., 1435: U. o. lad. 5. fasc. 1. num. 31.)
Modi cs. L. Mod helység a.
Molohindorfer (pratonpruni azaz széleskuti) cs. Molchyndorfer. (1470: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 10. num. 14.)
Molnár (molnári) cs. Molnar. – Vasvármegyéből. Másként Molnári. – Abogánfalván birtokos. (1479: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 520. – L. a fraknói Gróf-ok a. is.)
Montor (szent-andrási) cs. Monthor. Zalavármegyéből. – Gyurón (Gyórón) földesúr 1498-ban. (Nagy I. Sopronm. oklt. II. 581.)
Moróczhidai (Móriczhidai) cs. Másként: Móricz, Morócz. A Pok-nemzetségből; Győrvármegyéből. – Sobor, Sz.-András és Etyed (Egyed) helységekben földesur. E birtokaik azonban – habár csak részben – már 1476-ban, 1480-ban és 1493-ban is a Szapolpaiak kezén voltak, bizonyára zálog czímen a Garaiak után, a kik e három helységet 1469-ben, sőt már 1432-ben is, zálogban bírták a Moróczhidaiaktól. 1490-ben a Bátorlakkal és Perényiekkel örökösödési szerződésre lépvén, ugyane helységekbeli birtokaikat magtalan haláluk esetére e két családnak vallották föl. De a kusalyi Jakcsok is jogot formáltak azokhoz 1493-ban, egy még előbbi hasonló szerződés értelmében. (1346: Haz. okmt. III. 155., 1432: U. o. VII. 454., 1469: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 462., 1476: U. o. 501., 1480: U. o. 528., 1490: U. o. 563., 1493: br. Perényi cs. llt. – L. Derecske helység és a haraszti Tapán cs. alatt is.)
Morton (ládonyi) cs. Morton. (1467: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 447.)
Mozi (küllői, körüi) cs. Mozy. (1469: Nagy I. Sopronm. oklt. lI. 460.)
Muzsa(j)i cs. 1449-ban Muzsa(j) részeit a Pulaiaknak vetették zálogba. (1422: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 63., 1430: U. o. 161., 1433: Muz. levéltár., 1436: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 249., 1449: U. o. 344., 1451: U. o. 372., 1459: U. o. 407., 1468: Kismart. llt. 14. C. 88., 1495: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 572.)
Mündorfer (Möntorfer, milihdorfi) cs. Mwnthorffer. – Erhard 1455-ben sopronvármegyei kir. ember. (Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 5. num. 23.)
Nagy (fel-ládonyi) cs. Magnus. (1452: Kisfaludy cs. llt.)
Nagy (lévai) cs. Magnus. – Miklós 1440-ben Egyházas-Kér-rel szomszédos nemes. (Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 1. num. 10.)
Nagy (potyondi) cs. Magnus. (1466: Muz. llt.)
Nagy (somosi) cs. L. a Poki cs. alatt.
Nagy (szecsődi, baranyai) cs. Magnus. – L. a Szecsődi cs. alatt.
Nagy (varbóki) cs. Másként Varbóki, Hontvármegyéből. – 1464-ben Gyuró részeit bírja. 1469-ben György – Szemerén lakik. (L. a Mihályi, Cziráki és Tardi cs. alatt. – V. ö. 1464: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 425., 1466: U. o. 441. 450., 1467: U. o., 1469: U. o. 463.)
Nagy János. L. a Vági cs. alatt.
Nagylucsei cs. L. a Kem(p)nyei cs. alatt.
Nagymartoni cs. L. Gróf (fraknói) néven.
Nagyvági cs. Tulajdonkép a Vágiak is viselték e nevet. De külön Nagyvági család is volt. – 1429-ben Nagy-Vág és Röjtök helységekben földesurak. (1429: Nagy I Sopronvárm. oklt. II. 132. 142., 1465: U. o. 438., 1469: Dőry cs. llt., 1472: Kisfaludy cs. lit. – L. a Vági cs. a. is.)
Nemeskéri cs. L. Kéri néven.
Nemespul(y)ai cs. 1468: Haz. okmt. II. 351. és V. 289., 1473: U. o. 318. – L. a Kéri cs. a. is.
Német (gyalókai) cs. Nemeth. (1429: Nagy I. Sopronm oklt. II. 131.)
Német (salamonfalvi) cs. Nemeth. (1483: Muz. llt., 1489: Dl. 19602; 1492: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 37.) Miklós 1483-ban Vasvármegye egyik alispánja.
Neusiedeli cs. L. a bazini Grófok a.
Niczki cs. A Ják nemzetségből. – Jánosfalva (1414. 1454.), Kál (1430. 1436. 1467.), Ligván (1456. 1499.), Kis-Zsira másként Zarkafölde (1456. 1458.) és Bán Ládony (1458.) helységekben földesur. – 1464-ben Benedek, Telekesi Benedekkel együtt kir. adományul kapja Magyar-Barant, (mely ekkor a németek kezén volt), mint a magbanszakadt Ludbregi György – s Fellovcz helységet és Ábránháza pusztát, mint a szintén magbanszakadt Fellovczi Péter birtokát; 1465-ben pedig ugyancsak az említett Benedek KáI, Ládony (azaz Bán-Ládony), Ligván, Magyar-Baran, Dienesfölde és Zarkafölde birtokokat, kir. új-adományul. Végül 1478-ban ugyanő Kál (város), Ládony, Magyar-Baran, Ligván helységekben, Dienesfölde és Zarkafölde pusztákon, valamint Geresd, Rejtek (Röjtös), Keresztur, Sárkány, Vásárosfalu, Beled (város) és Veszkény helységekben (utóbbiak az Osl nembelieké) bírt jószágait hagyja fiaira. (1410: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 615., 1414: U. o II. 12. 1430: Il, o. 156., 1436: U. o. 240., 1449: Haz. okmt. IV. 346., 1454: Kisfaludy cs. llt., 1456: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 391. 394, 1458: Haz. okmt. IV. 390. 391., 1464: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 431., 1465: U. o. 487., 1467: U. o. 447., 1472: Dl. 17292; 1475: Muz. levéltár, 1478: Haz. okmt. IV. 429. – L. a Cziráki cs. alatt is.)
Oczendorfer (tundolczkircheni) cs. Oczendorffer (1431: Muz. llt.)
Odvar(d)i cs. Azaz Udvardi. – 1497: Dl. 20562. V. ö. Udvard helység a.
Ondi cs. L Ondi néven és a Poki cs. alatt is.
Ondód (berekalji) cs. Ondodh dictus. (1491: Dl. 19991.)
Országh (gúti) cs. L. Redhely (Borsmonostora) helység a.
Oslfi (Ostfi, Osl, asszonyfalvi, vásárosfalvi, herbortyai) cs. Az Osl nemből. – Másként (a család egyik ága) Asszonyfalviak. – Osl helység részét bírták. 1345-ben kapták Sárkányt kir. adományul. 1346-ban osztoznak Vicza, Farád, Maglócza, Széplak, Mórocz, Fel-Csorna, Csapod, Család és Szerdahely, – 1159-ben pedig Németi, Csorna, Farád, Vicza, Beled, Mórocz, Sarod, Széplak, Csapod és Család helységeken. Mindezeket később is rendszerint birtokukban találjuk. Ezenkívül 1363-ban Csáván, 1379-ben Egereden, – 1381-ben pedig Magyarfaluban és Németfaluban azaz Vásárosfaluban (ugyanitt később is földesurak), 1390-ben Szántón szereznek részeket. 1394-ben Csáva, Keresztur, Horpács és Imlőcs, – 1421-ben Páli, 1428-ban Agyagos helységben is van birtokuk. 1455-ben Csáva, Keresztur, Vásárosfalva és Magyarfalu helységeket kapja a magyarországi ág a körösvármegyei (herbortyai) ág után 1462-ben Németi részeit Turóczi Benedeknek adták. (1345: Hazai okmtár II. 83., 1346: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 190., 1347: U. o. 204., 1359: U. o. 300., 1363: U. o. 339., 1368: U. o. 374., 1379: Haz. okmt. II. 137., 1381: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 455. 456., 1384: U. o. 479., 1390: U. o. 501., 1394: U. o. 519., 1447: Haz okmt. II. 187., 1409: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 603., 1418: U. o. II. 41. és Fejér. X. 6. 159., 1421: Nagy I. Sopronm, oklt. II. 62., 1432: U. o. 67., 1428: U. o. 118., 1429: U. o. 143., 1431: U. o. 210., 1455: U. o. 390, és Dl. 15007; 1456: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 393., 1462: Haz. okmt. IV. 406., 1467: Dl. 16553. – L. a Bresztolczi, Kanizsai, Tardi, farádi Pető cs. és a pápóczi prépostság a. is.)
Ölcse(j)i cs. L. Völcse(j)i néven.
Ördög (bősi) cs. L. az Amade cs. a. Pozsony- és Győrvármegyében.
Palatás (szopori) cs. Palathas. (1464: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 427.)
Pálóczi cs. L Kedhely (Borsmonostora) helység a.
Pangordi (Paumgarteni) cs. 1433: Muz. llt.
Pápóczi pálosok. Vasvármegyéből. – 1368-ban igtatják őket Magyar Pálné adományának Sebes helységnek birtokába. E falu a XV. században is (nagy részben) e kolostor birtoka. (1368: Hazai okmt. I. 259., 1371: U. o. II. 326., 1430: Dl. 12238; 1475: Act. neoacq. com. f. 22. n. 1.)
Pápóczi praemontrei prépostság. Vasvármegyéből. – 1368-ban igtatják Magyar Pálné adományának Sebes egy kis részének, továbbá a két Páli, Dágtelke, Tyáktelke és Viczczatelke helységeknek birtokába, a melyek fölött 1424-ben az Osl-fiakkal pörösködtek. 1455-ben ugyancsak a két Páli helységet, Dág és Viczczafölde pusztákat említik birtokukban. (1368: Hazai okmt. I. 258., 1371: U. o. II. 324., 1373: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 405, 1424: U. o. II. 76., 1432: Hazai okmt. III. 366., 1455: U. o. II. 316. 320. 329. – L. a gersei Petőfi cs. alatt is.)
Parlag (? Perlap, répczefői, répczei) cs. 1417-ben répczei Parlag János, 1450 körül répczefői Perlap Mihály szerepel. (Dl. 10579. és Muz. llt.) Ugy látszik ugyanegy család értendő.
Pásztori cs. L. Pásztor(i) helységnél idéz.
Patyi cs. Vasvármegyéből. – 1437-ben Fülöp a megye egyik alispánja. Különben Kál-on birtokosok. (1436: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 240., 1438: U. o. 285. – L. a Lábatlani cs. alatt is.)
Paumgarteni pálosok. 1475-ben alapítóiktól a Gravenecker-ektől (vagy Groffnicker-ektől) kapták Paumgarten helységet, továbbá az itteni régi vár tartozékait (Rorbachut és Siegendorfot kivéve). Kaptak ezenkívül ugyanazoktól szőlőket a ruszti hegyen s házakat Sopron városában. (L. Paumgarten helységnél idézve, 1475-től kezdve.)
Pázma (bereki) cs. Pazma. (1433: Dl. 12498)
Peiletter (bernhardi) cs. E családnak magva szakadván, birtokait Szerdahely, Egered és Szántó helységekben Fraunhofer Rempertnek adta V. László király 1455-ben. (Pozsonyi kápt. orsz. llt, lad. 6. fasc. 5. num. 23.)
Pénzes (pereszlegi) cs. Penzes. (1473: Muz. llt.)
Perényi cs. L. a Moróczhidai cs. alatt.
Pete (pásztori) cs. Pethe. (1439: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 294.)
Peten(y)e (egyházas-ládonyi) cs. Pethene. (1467: Kisfaludy cs. llt.)
Pető (farádi) cs. 1434-ben Petőfölde részeit az asszonyfalvi Osl-fiaknak adta el. (Muz. llt.)
Petőfalvi cs. 1433-ban Pethewfalwa-i Pál fia Ferencz sopronvármegyei tanuzó nemes. (Muz. llt.) Vajjon Petőháza értendő-e, s melyik, – nem dönthetem el, valamint azt sem, azonos-e e család valamelyik Petőházi családdal.
Petö(-fi, gersei) cs. 1405-ben a két Páli részeit bírják. Ugyanezekhez 1470-ben is jogot tartanak a pápóczi prépostság, perjelség és mások ellenében. 1483-ban a hűtlenségbe esett Visi Bálint birtokait kapták. (1405: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 573., 1470: Zalai oklt. II. 417., 1483: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 545.)
Pető(-fi, poki, mérgesi) cs. L. a Poki cs. alatt.
Petöházi cs. A Gógánfa és Dasztifalu táján feküdt Petőháza értendő. (1429: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 124.)
Petőházi cs. A Fertő-Sz.-Miklós vidéki Petőháza értendő. (1468: Kismart. llt. 14. C. 88.) E család másként Kisendrei vagy Kisendrédi nevet viselt. (1427: Nagy I. Sopronm. oklt. I1. 113., 1438: U 0.190., 1451: U. o. 372.) – 1437-ben Petőházi Ferencz a megye alispánja. (Nagy I. Sopronm. oklt. II. 257. – V. ö. 1430: U. o. 165., 1449: U. o. 339.)
Pinnyei cs. Az Osl nemből. Olykor Alsópinnyei, Kispinnyei, máskor Freindorfi néven szerepelnek. – 1331-ben Osl, Szécseny és Kecsenér helységekben földesurak, s 1465-ben is Pinnye és Osl(i) helységek, Kisér és Szécseny pusztákhoz tartanak jogot. 1483-ban és 1504-ben ismét Osli részei fölött rendelkeznek. (1331: Nagy I. Sopronm. oklt. 1. 123., 1353: U. o. 239., 1355: U. o. 249., 1360: U. o. 328, 1398: U. o. 528, 1410: U. o. 629., 1420: U. o. II. 53., 1462: U. o. 419., 1463: U. o. 424., 1465: U. o. 433., 1468: U. o. 451., 1469: Muz. llt., 1483: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 546., 1504: U. o. 594.
Pucza (pulai) cs. Pocza (1473: Hazai okmt. V. 322.)
Pod (pulai) cs. Pod. (1473: Hazai okmt. V. 323.)
Poki cs. A Pok nemből. – Másként Ondi (sopronmegyei helységről), avagy Bercsei (esztergomm helységről), avagy Mérgesi (győrvmegyei helységről) avagy Soklói (zarándvármegyei helységről). – E család kiágazása a XV. század közepén a poki vagy mérgesi Pető(-fi) és ugyane század végén a poki Porkoláb cs. is. – 1430-ban (a Mérgesiek) új-adományul kapják Zsigmond királytól Ond, Száka, Dániel-czenki és Agyagos helységeket. 1436-ban a Mérgesiek és Soklóiak Száka, Dániel-czenki, Agyagos és Hevej-Család részeit a (szintén zarándvármegyei) osztályos somosi Nagy-oknak vagyis Somosiaknak adták el. 1436-ban Zsigmond király megengedte nékik (az osztályos Somosiaknak és Mérgesieknek), hogy Endréd vagy Lövő vagy Dániel-czenke birtokukon erősséget építhessenek. 1457-ben és 1458-ban (a Mérgesiek és mérgesi Petők) Ond, Agyagos és Dániel-czenki részeit laki Kaczor Györgynek vetették zálogba. 1468-ban poki Pető(-fi) Ferencz, a király kamarása Ond és Dániel-czenki részeit kapta kir. új-adományul. 1475-ben ugyanez a Ferencz (és Mihály), mint Poki-ak, Száka pusztához tartottak jogot. Később megtudjuk, hogy ez alatt a puszta alatt Boros-Száka értendő. (1430: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 164., 1430–56: Dl. 12291; 1435: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 238., 1436: U. o. 251., 1455: Dl. 14914; 1457: Dl. 789. pag. 61., és Nagy I. Sopronm. oklt. II. 403., 1458: Muz. llt., 1461: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 415., 1969 körül: U. o. 459., 1468: Dl. 16730; 1469: Dl. 16830; 1472: Nagy I. Sopronm. oklt. lI. 480., 1475: U. o. 487., 1476: U. o. 502., 1497: Dl. 789. pag. 49., 1499: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 587., 1503: Dl. 22501; 1506: Dl. 789. pag. 18.)
Porkoláb (edvi) cs. Porkolab. (1498: Muz. llt.)
Porkoláb (poki) cs. L. a Poki cs. a. – V. ö. 1461: Nagy I. Sopronm. (oklt. II. 415.
Pottendorfer (ebenswerti) cs. L. Szarvkő várnál, Derecske helység és a Kanizsaiak a. – V. ö. 1418: Dl. 10701; 1431: Dl. 12849., XV. század: Sopron város llt. IV. D. V. 317–361.
Potyondi cs. 1480-ban Domonkos a megye (rábaközi) alispánja. (Kisfaludy cs. llt. – L. Potyond helységnél idéz. is.)
Pozsonyi Sz.-Magdolna kolostor. 1435-ben kapja Rohonczi Henrik fia András özvegyétől: Szerdahely, Eg(e)red és Szántó részeit. (Dl. 12851.)
Pra(i)tenprunni (Pratonprunni) cs. L. Széleskuti néven.
Prudustari (Prodesdorfi, Pordányi) cs. 1433: Muz. llt.
Pucheim-i cs. Osztrák bárói cs. – 1411-ben vásárolja a fraknói Grófoktól Cziligendorf (Czilingdorf) részeit, melyekre nézve aztán 1455-ben V. László és 1465-ben Mátyás királytól adómentességet nyert. (1411: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 14. fasc. 21. num. 1., 1455–65: Dl. 14975.)
Pul(y)ai cs. 1428: Dl. 11978; 1449: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 343., 1473: Hazai okmt. V. 318. 323., 1479: Dl. 18283. – L. a Muzsaji cs. alatt is.
Rauharter (paumgarteni) cs. Rauharter. – 1431-ben György szerepel. Nagy I. Sopronm. oklt II. 175.)
Ravasz (biki) cs. Rauaz. (1428: Dl. 11978.)
Répczefői (Rápczafői) cs. 1411: Dl. 9758; 1434: Békássy cs. llt., 1438: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 284.
Rohonczi cs. L. a pozsonyi Sz.-Magdolna kolostornál. – V. ö. 1433: Muz. llt., 1438: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 289.
Rozgonyi cs. L. Kapu várnál.
Sági cs. Dénes 1468-ban és 1471-ben a megye alispánja. 1502-ben a vági «Sagy» cs. szerepel. (1410: Nagy I. Sopronm. oklt I. 627., 1426: U. o. II. 109., 1488: Pozsonyi kápt. orsz. levéltára, lad. 26. fasc. 1. num. 21., 1454: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 384., 1466: Dl. 16372; 1468: Muz. llt., 1471: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 473., 1488: U. o. 553., 1503: Dőry cs. llt. – L. a haraszti Tapán cs. alatt is.)
Salamonfalvi cs. 1429: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 131.
Sándor (biki) cs. Sandor. (1438: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 290.)
Sári cs. L. Gős (gősfalvi) néven.
Sárkány (ákosházi) cs. L. a gősfalvi Gős cs. a. V. ö. Engel, i. h. 21. l.
Sárvári (sebesi) cs. L. a Vági cs. alatt.
Satler (küllői) cs. Satler. (1493: Dl. 26052.)
Scharfenecki cs. L. Kappelni néven.
Schenk Erhard. 1428-ban «Senk» Erhard, kir. udvarnok kapja Zsigmond királytól a magbanszakadt Trautmansdorfer Stuchsen (menhardtsdorfi és) purpachi részeit (Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 1. num. 11.)
Sebeházi cs. L. Zsebeházi néven.
Sebekchen (seebensteini) cs. 1430-ban Csákány másként Dondelskirchen részeit vásárolta meg. (Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 1. fasc. 9. num. 8.)
Siebenhirter J. L. Fraknó várnál és Kismarton városnál. – V. ö. a század elejéhez e családra nézve 1402: Dl. 8764; 1415: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 20.
Sikátori (kis-vági) cs. Sykathory. (1468: Dőry cs. llt. – L. a Vági cs. a.)
Simonházi cs. 1357-ben Ság részeit ítéletileg kapják. (1357: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 267., 1398: U. o. 533., 1452: U. o. II. 375.)
Soklói cs. a Poki cs. alatt.
Somogy (alsó-pulai) cs. Somogh. (1473: Haz. okmt. II. 323.)
Somosi cs. L. a Poki cs. alatt.
Sonki (bői) cs. Sonky. (1472: Muz. llt.) Hihetőleg a sopronvármegyei Bő helység értendő.
Sopron város. Egymásután kapta, szerzé vagy bírta Udvarnok földet (IV. Bélától, 1269.), a Fertő tó vámját (IV. Bélától és utódaitól). Viz utóbb Kolbháza falut (1283. 1430.), Ravazdot (1283.), Zoant azaz Wandorfot (III. Endre királytól, ítéletileg, 1296. és 1483.), Bajánlakát (magánosoktól, a Lövériek, 1304-ben), Págyát (I. Károlytól 1317. 1327. 1333.), Wolf vagy Wolfs helységet (I. Károlytól 1325. 1327. 1342.), Eg(e)redet (1358. 1400. 1410. 1413. 1435. 1438. 1475. 1479.), Meggyest (Mária királynétól 1385-ben, és vétel útján 1392-ben), Dágot (1390., vétel útján), Harkát (zálogban 1400-ban, örökös vétel útján 1410-ben és 1413-ban, azután: 1421. 1426. 1432.) és Klingenbachot. (1416. 1417. 1418. 1419. 1421. 1461.) 1495-ben e megyei birtokaitól 12 forinttal maradt tartozásban. (1244: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 137., 1269: U. o. I. 33., 1283: Győri tört. és rég. füz. III. 323., 1296: Haz. okmt. II. 24., 1304: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 65., 1317: Sopron város llt. F. NB. 4., 1325: Haz. okmt. II. 39., 1327: U. o. 44. 49., 1333: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 138., 1335: Haz. okmt. I. 169., 1338: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 141., 1342: Haz. okmt. II. 76., 1353: Nagy I. Sopronm, oklt. I. 241., 1358: U. o. 289., Haz. okmt. II. 103 és U. o. III. 171., 1385: U. o. I. 282. és II. 149., 1390: Sopron város Llt. Lad. A. f. I. n. 7. és 11., 1392: U. o. Lad. D. f. I. n. 14., 1400: U. o. IV. 240., 1410: U. o. 264., 1413: U o. 269., és II. 198., 1417: U. o. IV. 272., 1418–9: U. o. 275–6., 1418: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 44., 1421: U. o. 59., 1426: Hazai okmt. IV. 285, 1429: U. o. 323. és Nagy I. Sopronm. oklt II. 136., 1430: Haz. okmt. II. 244., 1432: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 183., 1435: Hazai okmt. II. 255., 1438: U. o. 280., 1457: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 399., 1461: Haz. okmt. III. 412., 1475: U. o. V. 326., 1476: U. o. 332., 1479: U. o. 346 350., 1481: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 532., 1482: Haz. okmt. V. 359., 1483: Dl. 18750; 1495: Engel, i. h. 148. l. – A többire nézve l. Századok. 1883. VIII. 30. és köv. l. Nagy Imre értekezése.)
Soproni keresztesek. (Sz.-János lovagok.) 1217-ben kapják a (Bobet-nek nevezett) soproni kapuvámot (azaz a Kapuvár melletti Babótnál szedett vámot). 1384-ben Sopronvármegye (comitatus !) vámját (trihutum) mondják magokénak. – Ezenkívül övék Keresztyén (1264. 1384. 1434. 1471. 1483. 1500.), Gyula (1265.), Bő (1384. 1434. 1471. 1483. 1499.), Ambos és Gerolt (vidékén részek, 1291., úgy látszik, a soproni keresztesek értendők), Lócs (1483. 1487.) és Damonya (1483.) helységek. Jobbágyaik vámmentességet élveztek. (1217: Dl. 2068; 1225: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 14., 1264: Árpádk. új okmt. III. 115., 1265: Sopron város llt. Lad. A. f. I. n. 1., és Árpádk. új okmt. III. 124., 1278 körül: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 45., 1291: Dl. 12035; 1384: Dl. 7111; 1434: Dl. 12641; 1449: Dl. 14225; 1466: Fejérvári ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc 8. num. 35., 1471: Dl. 17166; 1483: Dl. 18781; 1487: Dl. 19253; 1499: Dl. 20847; 1500: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 591. – V. ö. Babót helység a.)
Sotlar (kis-petri) cs. Sothlar. – György 1429-ben kir. ember. (Nagy I. Sopronm. oklt. II. 135.)
Spiczer (hoffi) cs. Spiczer. (1440: Pozsonyi kápt. orsz. levéltára, lad. 6. fasc. 1. num. 12.)
Szalai (kis-zsirai) cs. Zalay. (1441: Zalavm. oklt. II. 507., 1453: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 376.)
Szalai (vági, nagy-vági) cs. Zalay. (1414: Dőry cs. llt., 1445: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 320., 1469: Dőry cs. llt.) Zalan. (? 1453: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 379.) L. a Vági cs. alatt is.
Szamarovszki (neusiedeli) cs. Samarowsky. – 1470-ben Tundolczkirchen (Csákány) részeit kapta kir. új-adományul. (Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 10. num. 14.)
Szántai cs. 1245-ben kapja (Sebret) Bogyoszlót (a későbbi Német-Kereszturt) kir. adományul. 1384-ben és 1390-ben az Osl nemből való Szántaiak (Csikos Miklós) merülnek föl, a kik 1396-ban Bikiföldén, 1401-ben pedig Szántón birtokot adtak el a Patliaknak. 1398-ban Szoporon, 1410-ben Felső-Szoporon is földesurak. (1254: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 19., 1384: U. o. 479., 1390: U. o. 501, 1396: U. o. 522., 1398: U. o. 533., 1401: U. o. 553., 1410: Sopronm. oklt. I. 621.)
Szapolyai cs. 1494-ben István nádornak e megyei birtokaitól 171, 1495-ben pedig 168 forintnyi adó maradt beszedetlenül. (Engel, i. h. 21. és 148. l. – L. a Moróczhidai és Turóczi cs., továbbá Fraknó vár, Kis-Marton város és vár a.)
Szász (ebergölczi) cs. Saz. (1451: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 372.) Zaz. (1459: U. o. 447.)
Szász (endrédi, endrei) cs. Zaz. (1429: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 131.) 1434-ben Szergényben volt jószáguk. (U. o. 198. – L. az 1388. évhez a Kanizsaiak a. is.)
Szécsi (rima-szécsi) cs. 1383-ban ítéletileg kapják Bálintföidet. (Nagy I. Sopronm. oklt. I. 470. – L. az Elderbach cs. alatt és Ruszt m.-városnál is. – V. ö. Mosonyvármegyében Óvár és Scharfeneck várak a., melyeknek tartozékait olykor szintén Sopronvármegyéhez számították.)
Szecsődi cs. Vasvármegyéből. – 1462-ben János (baranyai) szecsődi Nagy Györgygyel egyezkedik Pásztori) részei fölött. (Nagy I. Sopronm. oklt. 421. – V. ö. 1468: Muz. levéltár.)
Széleskuti cs. Másként Pra(i)tenprunni, Pratonprunni. (1435: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 5. fasc. 1. num. 31., 1440: U. o lad 5. fasc. 1. num. 28.; 1470: U. o. lad. 6. fasc. 10 num. 14.)
Szemerei cs. 1455: Kisfaludy cs. llt., 1461: Nagy I. Sopronvármegyei oklt. II. 413.
Szent-György-rend nagymestere L. Kismarton városnál.
Szentgyörgyi (Gróf) cs. L Gróf (bazini és sz.-györgyi) néven.
Szentgyörgyi (ládonyi) cs. Zengergy. (1467: Nagy I. Sopronvármegyei oklt. II. 447.)
Szentgyörgyi (végi) cs. Zenth Gergy. (1402: Dőry cs. llt.) Nem lehetetlen, hogy ugyanegy az előbbivel.
Szent-mária-hegyi Cziszterczi apátság. L. Borsmonostori cziszterczi apátság.
Szilli cs. A rábaközi Szill értendő. – 1472-ben Bándhegye részeibe igtatják őket, zálogban a Bándhegyiektől. (1472: Dl. 17308; 1475: Dl. 17682.)
Szlibo(v)i Bronis. L. Zlibowi Bronis néven.
Szopori cs. 1277: Nagy I. Sopronm. oklt I. 43., 1313: U. o. 75., 1330. 1405: U. o. 121. 566. 1415: Dl. 10360; 1440: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 1. num. 10., 1465: Muz. llt., 1478: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 519., 1494: Muz. llt., 1499: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 590.)
S(z)ovát (közép-pulai) cs. Sowath. (1473: Hazai okmt. V. 323.)
Szőke (csáfordi) cs. Zewke. (1451: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 369. 1432: Dőry cs. llt.) A Jobbaháza vidéki Csáford értendő.
Szőke (gyalókai) cs. Zewke: (1466: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 443., 1475: Dl. 17671.) Gyalóka és Gereblyén részeit birta. – Gyalóka mellett egy puszta ma is Szőkeföld nevet visel.
Szőre (agyagosi) cs. Az Osl nemből. Egy eredetű család az Agyagosival. 1386-ban Puszta-Kéren, 1391-ben Horpácson is földesur. – Zeure dictus. (1386. 1391. 1405: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 482. 503. 572. – V. ö. 1450: Dl. 24540; 1462: U. o. II. 416.)
Tamásfi (kéri) cs. Thamasfy. (1468: Hazai okmt. V. 290.
Tamási cs. 1465: Dl. 16152; 1482: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 370.
Tankházi cs. L. a Kem(p)nyei cs. alatt.
Tapán (haraszti) cs. Tapan. Thapan. – Vasvármegyéből: – 1429-ben a Moróczhidaiaktól kapta (a fraknói Gróf-féle) Hevej-Családot. 1446-ban Magyar- Barant igényli; 1450-ben pedig Puszta-Ládonyt. 1461-ben János Kis- vagy Puszta-Horpács részét a csornai prépostságnak és a Ságiaknak adta oda. Néhány évvel előbb, 1446-ben pedig a magvaszakadt Kelemen bán-ládonyi részeit Varjuhegyi Lőrincznek és Vesterházi (Mesterházi) Imrének adta a király. (1421: Hazai okmt. I. 314., 1429: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 125., 1430: U. o. 169., 1444: U. o. 312., 1446: U. o. 323., 1449: U. o. 336., 1450: U. o. 363., 1456: Hazai okmt. IV. 383., 1461: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 414., 1475: U. o. 494.)
Tardi cs. Az Osl-nemből. – 1453-ban (az Oslfiaktól?) Farád és Beled, – 1455-ben (ugyanazoktól?) Saro(l)d, Széplak, Farád, Csorna, Sárkány (értsd: Szilli-Sárkány), Nempti és Beled helységek részeit bírta zálogban. Utóbbiakat ugyanekkor laki Kaczor Györgynek vetette zálogba; 1467-ben pedig Sárkány, Beled, Németi és Farád részeit Varbóki (Nagy) Györgynek. 1467-ben (Bálint) asszonyfalvi, 1469-ben pedig mihályi előnevet visel, a mi – a föntebbi adatokkal együtt – azt mutatja, hogy az asszonyfalvi Osl-fiakkal és leány-ágon (tán) a Mihályiakkal is vér-rokonságban állt. Az Oslfi-féle birtokokban később (1469. 1475. 1478.) is állandó részük volt. 1469-ben Varbóki (Nagy) Györgytől Mihályiban vásároltak épületeket, melyeket azonban a Ládonyiaknak már 1470-ben eladtak. Utóbbiaknál 1480-ig némely beledi, saroldi, széplaki és félszer-viczai (pusztai) részeik zálogban voltak. (1453: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 380., 1455: Kisfaludy cs. llt., 1458: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 402., 1467: U. o. 450. és Dl. 16553; 1469: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 463. és Kisfaludy cs. llt., 1475: Muz. llt., 1478. 1480. 1489: Kisfaludy cs. llt. – V. ö. Tard helység a., Pór Antal, Az Osl nemzets. tört. és Dr. Wertner, Magy. nemz. II. 260. laphoz.)
Tatai cs. Mátyás 1471-ben és 1472-ben a megye (rábaközi) alispánja. (Kisfaludy cs. llt. és Nagy I. Sopronm. oklt. II. 475. – L. Tata helységnél idézve is.)
Tekös (Tekes, pásztori) cs. Thekus. (1417: Dl. 10556.) Thekes. (1429: Haz. oklt. 388., 1438: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 289.)
Telekesi cs. L, a Niczkiek a.
Teres(z)tyén (sági, simonházi avagy simonháza-sági) cs. Therestyen. Therezthyen. Terestien (1447: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 333., 1449: U. o. 343, 1452: U. o. 375., 1456: U. o. 392.)
Tiván (biki) cs. Tywan. (1438: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 290.) Az 1507-ben fölmerülő «Thyhonfalwa» (Tihánfalva, Tivánfalva) e családtól nyerte nevét, s kétségkívül Bükk környékén feküdt. (U. o. II. 603.)
Tompa (alsó-ládonyi, berek-al-ládonyi) cs. 1410: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 629., 1439: Muz. llt.
Tompek (oroszvári, walbersdorfi) cs. Mosonyvármegyéből. – János 1425-ben walbersdorfi előnevet visel. 1478-ban e családé Lepuspach és Wolbran (a föntebbi Walbersdorf) (1425: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 9. num. 3., 1478: Muz. llt.)
Tót (közép-pulai) cs. Toth. (1473: Hazai okmt. V. 323.)
Turóczi cs. Benedek 1462-ben az Osifiaktól Nempti (Németi) részeit kapta. – Később György a Csornaiakkal lépett rokonságra, s e réven az Osl nemzetség némely más birtokait szerezte meg, a melyeket aztán a XV. század vége felé részben Szapolyai István nádornak hagyományozott. (1462: Hazai okmt IV. 407., 1477: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 513. 514. – L. a Csornai és Oslfi cs. alatt is. és v. ö. 1489: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 559., XV. század vége: Dl. 32399.)
Udvardi cs Másként: Odvardi. – 1497: Dl. 20562. – V. ö. Udvard helység a.
Ugron (Ugrin-fi, mihályi, laki, linkóháti, gyórói) cs. 1444-ben Vgron, gyórói előnévvel. (Pozsonyi kápt. orsz. llt lad. 3. fasc. 7. n. 13. – L. a Mihályi cs. alatt és a Kanizsai cs alatt, az 1454. évhez, végül Kabold várnál is.)
Ujlaki cs. L. Kapu várnál.
Ujszászi (szemerei) cs. Vjzazi. (1497: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 576.)
Undi cs. 1412: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 5., 1415–6: U. o. 28. 29., 1422: U. o. 72., 1429: U. o. 134. – L. a Poki cs. alatt is.
Unyani cs. Vasvármegyéből. – 1433-ban Kálon (város) részeket zálogosítottak el a Gordovaiaknak. 1447-ben (anyai ágon) Alsó-Pásztoriban birtokösok. (1433: Hazai okmt. V. 226., 1447: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 331., 1496: Dl. 20419. – L. a Botka cs. alatt is.)
Vadasfalvi (Vadas-ülési) cs. 1420-ban a Mihályiaktól Szent-Andráson szereztek részeket, melyekhez 1466-ban és később is jogot formáltak. 1428-ban Fertonádfalvát vették zálogba. 1473-ban Vadasfalva, Szent-András és Viczka omáskor Vadas-Viczka) helységekben földesurak. (1407: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 579., 1409: U. o. 596., 1411: U. o. 643, 1420: U. o. II. 50., 1426. 1466. 1467: Muz. llt., 1466: Nagy I. Sopronm. oklt II 441., 1470: U. o. 465., 1473: Muz. llt., 1488: Kisfaludy cs. llt.)
Vági cs. 1326-ban Vág, Rejtek (Röjtök?), Csáktelek, Telök és Hochstrass birtokokon osztozkodnak. Röjtökön később (1414. 1433. 1436. 1445. 1494.) is birtokosok. Ugyanitt 1450-ben a Czirákiaknak zálogosítottak el részeket. 1465- ben Közép-Vágon, 1472-ben Nagy-Vágon, 1469-ben Geresden is van birtokuk. 1466-ban az Edveiekkel és Kovácsiakkal együtt tartanak jogot Barbaházához; 1468-ban pedig a Kisvágiakkal és kisvági Sikátoriakkal együtt Barrabásföldéhez (Vág határában), a mi alatt szintén csak Barbaháza értendő. 1469-ben a Vágiak, egy Bándhegyi leány, a nagy-vági Szalaiak és Nagyvágiak egy részről, s a Kisvágiak másrészről, a néhai Nagyvági Péter és László után maradt birtokokon, Rejteken és Nagy-Vágon egyezkednek. 1494-ben Nagy-Vág részeit a pásztori Cseheknek, 1495-ben pedig Nagy (Magnus) Jánosnak és sebesi Sárvári (Sarwary) Lőrincznek zálogosították el. – Dénes 1448-ban, 1449-ben, 1450-ben, 1451-ben, 1452-ben, 1453-ban, Imre 1463-ban a megye alispánja; Miklós pedig 1447-ben országgyűlési követ. (1326: Hazai okmánytár V. 101., 1331: Fejér. VIII. 3. 535., 1433: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 194., 1436: U. o. 244., 1445: U. o. 319., 1448: Dl. 14143; 1449. 1452. 1472: Kisfaludy cs. Ilt., 1447: Kovachich, Vest. Com. 268., 1450: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 339., 1451: Dl. 14452; 1452: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 375., 1453: Dl. 14647; 1463: Muz. llt., 1469: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 455., 1488: U. o. 553., 1494: U. o. 571., a többire nézve Dőry cs. llt. – L. Vág helység és a Nagyvági cs. alatt is.)
Varbóki cs. Másként varbóki Nagy, Hontvármegyéből. – L. e néven, illetve a Mihályi és Tardi cs. alatt. V. ö. 1464: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 425.
Varjúhegyi cs. L. a haraszti Tapán cs. alatt.
Várkonyi cs. L. az Amade cs. a Győr- és Pozsonyvármegyében.
Vas (domonyai) cs. Vas. (1419: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 131.) Was. (1452: U. o. 375, 1456: U. o. 394.)
Vasvári káptalan. A Sopron- vagy Mosonvármegyéhez számítható Ilmőcsön (Ilmecsen vagy Irmelczen) voltak részei, már 1217 előtt, s később (1291. 1299. 1363. 1366. 1415.) is. (L. e helységnél idézve, ez évekhez.)
Vasvári (vadasfalvi) cs. 1471. és 1476: Muz. llt.
Váti cs. L. Kabold várnál.
Vegzedi (Vegzédi ?) cs. L. Vegzed helység a.
Vel(y)kei cs 1424: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 80., 1478: Muz. levéltár, 1489: Sopronm oklt. II. 560. – L. a Kisfaludi cs. alatt.
Veres (egyházas-kéri) cs. Weres. (1440: Pozsonyi kápt. orsz. levéltára, lad. 2. fasc. 1. num. 10., 1473: Hazai okmánytár V. 322.)
Veres (sejtöri) cs. L. a Csapodi (vonozi) cs. alatt.
Vesterházi cs. L. Mesterházi néven. – V. ö. a Tapán (haraszti) cs. alatt is.
Vicz(cz)ai cs. Az Osl nemből. – 1347-ben Széplakon, 1349-ben Balán és Loblóban, 1394-ben ismét (a Höflingieknek) Bala, Csala(!) és Lobl helységekben zálogosítanak el részeket. 1375-ben osztozkodnak Vicz(cz)a, Lózs, Széplak, Bala és Kalács birtokokon; 1358-ban pedig Család és Lobd fölött rendelkeznek. 1360-ban (valamint később) ezeken kívül Beledet is birtokaik közt találjuk. 1437-ben a magvaszakadt Lózsiak (l. ott) birtokait örökölték, s később bírták is. 1450-ben és 1453-ban a csornai prépostságnak Horpácson adtak részeket örökre; 1466-ban pedig ugyanannak Horpácson és Csornán is, zálogba. 1465-ben (György és nénje) fiágot illető jószágaikból Margit leányuk férjének, remetei Himfi (Himfy) Miklósnak juttattak, a kit aztán 1468-ban mint Viczai birtokost viczai előnéven látunk szerepelni. (1227: Haz. okmt. I. 8., 1347: Nagy I. Sopronm oklt. I. 193., 1349: U. o. 209., 1355: U. o 247., 1358: U. o. 291., 1360: U. o. 331., 1368: Dl. 24483. és Nagy I. Sopronm. oklt. I. 378., 1377: U. o. 442, 1381: U. o. 457., 1394: U. o. 519,, 1418: I1. o. II. 10.. 1416: U. o. 11. 31., 1434: U. o. 209., 1435: Dl. 12657; 1436: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 253, 1439: U. o. 293., 1441: U o. 304., 1450: U. o. 346, 1451: U. o. 370., 1453: U. o. 377., 1464: U. o. 427., 1465: U. o. 434., 1466: U. o. 446, 1468: Muz. llt., 1470: Kisfaludy cs. llt., 1472: Dl. 17292. L. a csornai prépostság a. is.)
Vida (völcseji) cs. Vyda. (1499: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 590.)
Vidafelder (raksai) cs. Wydafelder. Vydafelder. (1472: Dl. 1533; 1487: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 549. – L. a Bándhegyi cs. alatt.)
Vinczló-fi (Vinczlófalvabiki) cs. A Biki (Bükki) cs. egyik ága. (V. ö. Bik vagy Bükk helység alatt, s péld. Sopronm. oklt. II. 290.)
Virágosberki cs. 1431: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 181., 1437: U. o. 265. Visi cs. 1333–44: Nagy I. Sopronm oklt. I. 177–181., 1370: U. o. 387., 1420: Dl. 10888; 1442: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 309., 1466: U. o. 442., 1483: U. o. II. 545. – L. a Bokodi és gersei Pető-fi cs. alatt is.
Viszló vagy Vinczló (zsebeházi) cs. Wyzlo (1469: Kisfaludy cs. levéltár) Winczlo. (1476: Muz. llt. – V. ö. 1407-hez: Nagy I. Sopronm. oklt. II 579.)
Vogt cs. L. Fogt alakban.
Vonczi cs 1481–2: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 543., 1496: Dl. 20488.
Völcse(j)i (Velcseji) cs. Olykor (pl. 1410-ben): Ölcse(j)i. – 1415-ben Pálháza pusztán, 1479-ben Gógánfalván is földesur; már előbb pedig Jánosfalván. (L. a borsmonostori apátság a.) Gergely (?) 1458-ban, György 1459-ben, Kelemen (Kálmán) 1465-ben, 1466-ban és 1468-ban a megye alispánjai. (1410: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 627., 1415: U. o. II. 24., 1458: Hazai okmt. V. 259., 1459: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 407., 1465: U. o. 439., 1479: U. o. 520.; 1466: Fejérvári ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 8. num. 35., 1468: Muz. llt. Többi idézet Völcsej helységnél. – L. a Kanizsaiak a. is.)
Weisspriacher Zsigmond. L. Lánzsér és Kabold váraknál s Sopron városnál.
Weitmüller cs. Az 1494. évi adólajstrom szerint «de Baythmul», Lajos e megyei birtokaitól 48 forint adó maradt beszedetlenül. (Id. kézirat a bécsi udvari könyvtárban és Engel, i. h. 21. l.)
Weitraher (Weitrahar, paumgarteni) cs. 1454-ben Baytherher; 1457- ben és 1460-ban Baythárhar. – A XV. század közepén Macskakő várát (l. ott) bírta. A Kanizsaiaktól szőlőket kapott 1433-ban Kis-Höffleinban; 1454-ben pedig ugyanezektől részeket vett zálogba, Kereszturon és Peresztegen. 1457-ben Rákos is övé zálogban, a győri püspöktől. (1426: Pozsonyi kápt. orsz. llt lad. 2. fasc. 3. num. 28. Dl. 11807. és Nagy I. Sopronm. oklt. II. 110., 1433: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 196., 1436: Dl. 12960; 1440: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 299., 1454: U. o. 383. és Kismart. llt. 17. P. 515., 1457: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 399. 400., 1460: Kisfaludy cs llt.)
Wulczendorfer (széleskuti) cs. Wulczendorffer. (1440: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 1. fasc. 11. num 20. és Dl. 13603.)
Zalai cs. L. Szalai néven.
Zámbó (zsebeházi) cs. Zambo. (1476: Muz. llt., 1478: Kisfaludy cs. llt. – V. ö. 1407-hez: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 579.)
Zarka (peczeli vagy peczöli) cs. Vasvármegyéből. – Vétel útján igtatják 1397-ben Nigván, Karakó, Bálentfölde és másik Nigván más néven Kisfalu birtokába. 1407-ben Száka helységben akartak eladni jószágokat. 1456-ban Ligván és Kis-Zsira másként Zarka földe részeit még mindig kezükön találjuk. (1397: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 525., 1407: U. o. 583., 1456: U. o. II. 391.)
Zlibowi Bronis. I. Ulászlóval bejött lengyel katona. – L. a Kisfaludi cs. a. – V. ö. Kesző várnál, a főispánoknál és Nagy I. Sopronm. oklt. II. 304.
Zsebeházi cs. 1410: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 614., 1449: U. o. II. 335., 1471: U. o. 472., 1483: Dl. 18809.
Zsirai cs. 1471-ben Mátyás király óvári Sibrit Péternek (sat.) és Zsirai Ulrik fiának Benedeknek czímert adományozott. (Nagy Imre gyűjt.)
Zsoldos (gyalókai) cs. Zoldus. (1429: Hazai okmt. II. 145.)
Összesem: 355 birtokos.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Adatbázisok

Arcanum Újságok

Arcanum Kézikönyvtár

Arcanum Térképek

Hungaricana

Technológiák

Digitalizálás

Mesterséges intelligencia

Történelmi térképek

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem