HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Abo(l)gán-(falva)-Baszt. (Abolgánfalva. Abulgán-Baszt. Abolgán-basztja. Abolgánfalva-Baszt.) L. Baszt helység a.
Ábránháza (puszta). Pred. Abranhaza. (1464: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 431.)
Adonyfalva(?). Poss. Odunfolva. (1369: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 384.) Poss. Adumfalva, in qua ecclesia in honore sancti Johannis esset constructa. (1373: U. o. 407.) Sz.-János tiszt. szentelt egyházzal. – A mai Német-Keresztur és Füles vidéken feküdt.
Agaren. (Agreden.) L. Eg(e)red néven.
Agendorf. L. Dág helység a.
Agyagos. (Agyagas.) Terra Ogegus. (1256: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 23.) Poss. Agagus. (1318. 1322: U. o. 82. 92., 1430: U. o. II. 164.) Poss. Agyagas, Agyagos. (1445: U. o. I. 572., 1428: U. o. II. 119., 1436: U. o. 251., 1455: U. o. 385.) Az Osl, Csák és a Pok nemzetség tagjaié volt. – Kapuvár közelében ny.-é. találjuk.
Albert (puszta). L. Hidegséd helységnél. (1281.)
Alram. (Alramos.) L. Arlam(os) néven a helységek közt.
Alsó-Baszt. L. Baszt helység a.
Alsó-Ládony. L. Ládony – c) helység a.
Alsó-Libnik. L. Lebnök helység a.
Alsó-Laszta(j). (Alsó-Lasztó.) L. Lasztaj helység a.
Alsó-L(o)ók. L. L(o)ók helység a.
Alsó-Pásztor. L. Pásztor(i) helység a.
Alsó-Pinnye. L. Pinnye helység a.
Alsó-Pul(y)a. L. Pul(y)a helység a.
Alsó-Répczefő. L. Répczefő helység a.
Alsó-Ság. L. Ság helység a.
Alsó-Szakony. L. Szakony helység a.
Ambos. (Ambus.) Terra Ambus. (1225: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 13., Árpádk. új okmt. XI. 428.) Villa Vmbus. (1262: Dl. 532.) Poss. Ombus vocata in comitatu Luchman existens, vacua et habitatoribus destituta, vicina … possessioni … Luchman. (1304: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 64.) Poss. Ombus (1330: Fejér. VIII. 3. 438., 1332: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 129., 1351: U. o. 226.) Pred. Ambus. (1392: U. o. 510.) Poss. Ombos. (1450: Dl. 14332.) Poss. Ambos. (1499: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 587.) Részben a borsmonostori apátságé volt, részben Locsmánnal együtt a vasvármegyei Kőszeg várhoz tartozott. – Locsmántól észak felé feküdt. (Nagy Imre szerint másként – Spanfurt.)
Apatlan. L. Bánfalva néven.
Arlam(os). Gregorius comes de Alrams … de genere Oschli. (1292: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 58.) Poss. Orlamus. (1334: U. o. 131.) Villa Alram. (1346: U. o. 187.) Poss. Arlamus non populosa. (1356: U. o. 251.) Poss. Alramus. (1425: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 1. fasc. 2. num. 2., 1426: Dl. 11751. 11791.) Arlam. (1434: Nagy I. Sopronm. oklt. II 212., 1435: U. o. 229.) Mint az Osl nemzetség és a fraknói Grófok birtokát emlegetik. – Az osztrák határ felé feküdt, Nagy-Höflein, Szárazvám és Vulka-Pordány táján.
Au. Poss. Aw. (1451: Dl. 14393. 14465. 25206.) Dorff Aw. (1515: Dl. 36981.) Scharfeneck várához tartozott. (Kétségkívül, mint a szomszédos Mannesdorf és Hof, olykor e helység is tartozott Mosonyvármegyéhez.) – Ma Alsó-Ausztriában találjuk. (Kismartontól é.)
Babaduri. L. Kedhely helység a.
Babarcs. L. Barbacs alakban.
Babót. (Babód.) Castrum porte Bobuth. (Dubniczi krónika. M. Florianus. Fontes dom. III. 88. l.) Tributum porte de Suprun, que nominatur Bobech. (1217: Dl. 2068.) Cives de Bobut. (1256: Haz. okmt. I. 32.) Bobut. Bobuth. (1262: U. o. 36., 1359: U. o. III. 174.) Bobud. (1301 körül: U. o. I. 97.) Tributarii in Bobut. (1270: Fejér. V. 1. 24.) Poss. Baboth. (1387: Haz. okmt. V. 171., 1444: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 312.) Babuch. (1388: Kismart. llt. 14. A. 4.) Babodh. (1492: Dl. 36992.) Részben köznemeseké volt, nagyobb részében pedig Kapu várához tartozott. Ettől kd. Babót néven ma is megtaláljuk. (V. ö. Századok. 1883. évf. kiránd. füz. 16. l.)
Bágyok. Poss. Baguk – episcopi Jauriensis. (Szovát határjárásakor. 1351: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 232.) Bagyag. (1371: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. Ppp.) A győri püspöké volt. – Csornától kd. találjuk.
Bajánlaka. Poss. Bayanlaka. (1304: Nagy. I. Sopronm. oklt. I. 65.) A lövériek birtokába jutott ekkor. (V. ö. Bánlaka.)
Ba(j)ka (puszta). Terra Bayka. (1225: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 12.) Tema Bayke. (1235: Árpádk. új okmt. XI. 276.) Terra Baka. (1412: Hazai okmt. V. 204.) Zsidány vidékén feküdt.
Baksád. Poss. Baxad. (1366: Muz. llt.) Geresd és Ládony közt feküdt; ekkor a vasvármegyei Jáki (Tyáki) családé volt.
Bala. Poss. Bala. (1349: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 210., 1358: U. o. 291., 1394: U. o. 519.) Balo. (1355: U. o. 247.) Terre arabiles penes lacum Ferthew, que terra Lamperti vocitaretur ad poss. Bala nominatam pertinentes. (1411: U. o. I. 647.) Bala. (1429: U. o. II. 140., 1430: U. o. 161.) Az Osl nemből való családoké (Lózsi, Viczai sat.) volt. – A Fertő dk. partvidékén fekvő mai Valla, Balla vagy Wallern mosonyvármegyei falunak felel meg.
Bálentfölde. (Bálintfölde.) – a) Terra Balenthfeuld. (1370: Haz. okmt. I. 268.) Poss. Balenthfelde in comitatu Soproniensi. (1383: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 465.) Poss. Balentfelde. (1397: U. o. 525.) Lózs és Pinnye közt feküdt. (1383.) – b) L. Ligván helység a.
Bálen(t)telke. Poss. Balenteleke. (1361: Dl. 5025) A Fertő tó déli vidékén feküdt, Sarród táján, Pomágy felé. = Bálentfölde?
Balf. L. Wolf(s) helységnél.
Bán-Ládony. L. Ládony helység a.
Bándhegye. (Bánthegye.) Bandhege. (1411: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 643., 1475: Dl. 17682.) Banthege. Banthegye. (1465: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 438., 1471: U. o. 475.) Bandhegye. (1472: Dl. 17308; 1487: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 549.) Köznemeseké volt. – Ma puszta Bánthegy néven, Szill határában.
Bánfalva. Terra seu poss. Vytezfelde … al. nom. Banfalva. (1318: Századok. 1883. VIII. 40. 44.) Banfolua. (Szomszédos nemes nevében. 1361: Dl. 5025. és Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 66. fasc. 2. num. 3.) Apathlan. (1410: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 633., 1446: U. o. II. 321.) Sopron- vagy Mosonyvármegyében feküdt. – Ma Bánfalu vagy Apetlan (Apetlon), Mosonyvármegyében, a Fertő dk. partvidékén.
Bánkháza (puszta). Pred. Bankhuza. (! 1426: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 108., II. Andráskori oklevél nyomán.) Kisfalud és Mihályi vidékén feküdt.
Bánlaka. Poss. Banlaka. (1395: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 520.) A Fertő nyugoti partján elterülő helységek társaságában merül föl. (Egy lenne Bajánlakával?)
Barasdorf. (Barastorf.) L. Barom néven.
Barát-Szákány. Azaz: Barát-Száka. – L. Száka helység a.
Barba(-háza). L. Borbaháza néven.
Barbacs. Villa Boborchs. (1220: Árpádk. új okmt. XI. 158.) Villa Borboso. (1222: U. o. VI. 407.) Jobagiones castri de Borboch. (1241: Dl. 2273.) Poss. tavernicalis (regis) Barbach. (1378: Fejér. IX. 5. 242.) Barbach. (1390: Sopron város llt. Lad. XIX. f. i. n. 1., 1401: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 548.) Poss. reginalis Barbach cum lacu similiter Barbach appellata. (1390: Kismart. llt. 14. K. 354.) Barbacz. (1466: Dl. 16408. Győrvármegyei kir. ember nevében.) 1390 óta a Kanizsaiaké volt. Úgy látszik azonban, köznemesi részek is voltak benne. (1466.) – Csorna mellett ék. találjuk.
Barom. (Baran. Barand. Bárán. Báránd.) Pred. Baran. (1194: Árpádk. új okmt. XI. 57., 1225: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 13.) Zobotbaran. Zobodbaran. (U. o.) Usque metam Boron. (Bogyoszló, a későbbi Német-Keresztur határ járásakor. 1245: U. o. 21.) Poss. Magyarbaran et Nemethbaran. (1363: Kismart. llt. 89. A. 4.) Eghazasbaran. (1415: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 22.) Nemethbarand. (1421: Dl. 11099.) Magyarbaran. (1427: Dl. 11925., 1439. 1446. 1492: Muz. llt.) Nemethbaran. Zabathbaran. (1431: Kismart. llt. 96. 3. 29.) Magyarbarom. Nemethbarom. (1435: Dl. 12774.) Batastorf. (XV. század: Árpádk. új okmt. XI. 60.) Német-Barom a borsmonostori apátságé, Magyar-Barom (részben) nemesi birtok volt. – Ma Kis- és Nagy-Barom (Warasdorf), Soprontól délre.
Barrabásfölde. L. Borbaháza néven.
Baszt. (Baszti. Baszta.) Villa Bozth. (1281: Árpádk. új okmt. IX. 316., 1288: Hazai okmt. V. 72., 1355. 1358: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 250. 298., 1363: Dl. 5221; 1429: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 144., Pozsonyi kápt. llt. lad. 26. fasc. 1. num. 21., 1451: Dl. 14794.) Bazti. (1383: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 461.) Bozty. (1387: U. o. 484.) Bazth. Bazt. (1415: Dl. 10360; 1462: Muz. llt., 1470: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 524.) Eghazasbazth. (1418: U. o. II. 45., 1466: Muz. llt.) Felsewbazth, Alsowbazth. (1418: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 45.) Poss. Abulganbazthya. (1429: U. o. 144.) Baztha. (1430: Dl. 12293.) Abolganfaluabazth. (1438: Muz. llt.) Predia Pethewhaza et Goganfalwa intra metas possessionis Bazth. (1464: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 428., 1478: U. o. 514.) Abalganfalva. (1466: U. o. 429.) Abolganbazth. (1466: Muz. llt., 1478: Dl. 18221.) Poss. Aboganfalwa. Poss. Goganbazth. (1479: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 520.) Poss. Eghazasfalw intra … metas possessionis Bazth. (1479: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 424.) Az elősorolt adatok szerint három fő helységet különböztetünk meg Baszton. Ezek közül Egyházas-Baszt vagy Egyházasfalu a mai Egyházasfalunak, – Abolgán-Baszt, Abolgánfalva, Abolgánfalva-Baszt, Abolgán-basztja, Gógán-Baszt vagy Gógánfalva a mai Gógánfa-nak, – Baszt, Alsó- és Felső-Baszt pedig a mai Dasztifalunak felel meg, közel egymáshoz, Csepregtől észak felé. – Petőháza inkább csak pusztának tekinthető. Gógánfalva e néven, mint külön birtok még többször is előfordul, de mindig ugyanaz a hely értendő. (Goganfalwa. 1479: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 520., Dl. 18266., 1481: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 544; 1483: Dl. 18809.)
Berekalfalu. Poss. Berecalfalu. (A Veszekény-nembeliek osztálylevelében. 1366: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 363.) Czirák vidékén fekhetett.
Berekal(j)-Ládony. (Berekalja.) L. Ládony helység a.
Ber(e)k(i). Köznemesek nevében és előnevében fordulnak elő «Berky, Bereky» helynevek. (1433: Muz. levéltár és Dl. 12498) Hihetőleg nem az előbbi helyeket kell értenünk.
Berény. Beren. (1234: Árpádk. új okmánytár. VI. 551., 1405: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 566., 1458: U. o. II. 404., 1464: U. o. 432.) Capella S. Demetrii de Boren. (1264: Árpádk. új okmt. III. 89.) Bwren. (1440: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 1. num. 10.) Csepreg mellett k.-é. találjuk.
Besenyő. (Becsenyö.) L. Pecsenyéd alakban.
Bikifölde. Poss. Bikifeldeu … penes fluvium Seleg in teutonico Bulka … nunc populis destituta. Alább: inter possessiones Pordan et Zanto. (1396: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 522.) Bykifewlde, Bikifewlde. (1410: U. o. 633. Dl. 9681.) A mai Vulka-Purdány és Antau közti vidékén feküdt.
Bik(k). (Bükk.) Egidius de Byk, iobagio castri Supruniensis. (1271: Árpádk. új okmt. VIII. 362.) Byk. (1331: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 122., 1428: Dl. 11978. és Nagy I. Sopronm. oklt. II. 115., 1438: U. o. 290.) Poss. Wynczlofalwa. (1428: U. o. II. 115.) Poss. Vinczlofaluabyk. Vynczlofalua. (1438: U. o. 291.) Poss. Vinchefalwa Byk. (1461: U. o. 414.) Ma Alsó-, Középső- és Felső-Bükk, Csepreg mellett dk. – A régi Vinczlófalva-Bik, Vinczefalva-Bik vagyis Vinczlófalva a mai Felső-Bükknek felel meg. Ezenkívül valamelyik Bik(k) vagy Bükk Mankófalva-Bik(k) nevet is viselt, birtokosáról a Mankó családról. (L. ott.) E rész 1469-ben (a család egyik tagjának nevében) «Mankofalwabyk» alakban is előfordul. (Hazai okmt. II. 353. – E helységet tévedésből, mivel az illető egyetlenegyszer, Zalavármegyében szerepel, a hol szintén négyféle Bikk volt s a sopronvármegyei Bikkeket még nem ismertem eléggé, habár csak feltételesen, ama megyébe is felvettem. – E műben Zalamegyénél, Bikk helység alatt.)
Bleigrob. Poss. Plegrob – a borsmonostori apátságé. (1397: Nagy I. Sopronm. oklt. 527.) Poss. Pereglen. (1410: Sopronm. oklt. I. 623.) Villa Pereglem. (U. o.) Zsidány vidékén feküdt. – Ma Bleigraben, Csepregtől nyugatra.
Bodajt. (? Bodogd.) Villa Bohdach. Bohdaht. (1265: Dl. 583.) Villa Bodogd. (1274: Árpádk. új okmánytár. XII. 101.) Iván és Puszta-Család vidékén feküdt.
Bódogasszonyfalva (puszta). Pred. Bodogazzonfalua. (1425: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 99.) Lánzsér várához tartozott.
Bodonhely. Bodonhel. (1446: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 321., 1476: U. o. 501.) Poss. Bodonhely. (1475: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 490.) A Kanizsaiaké volt, vámjával együtt. – Csornától dk. találjuk, a Rába mellett.
Bodonya. L. Bu(n)nya néven.
Bogyoszló. (Bogyiszló. Bodiszló. Budiszló.) – a) Boguzlo. (1322: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 87.) Bogyuzlou. (1387: Hazai okmt. V. 171.) Bogizlow. Bodizlo. (1401: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 553. 569.) Bogyozlo. (1488: U. o. II. 552.) Ma Bogyoszló, Csornától dny. – b) L. Keresztur városnál.
Boncz-Kerő. L. Küllő helység a.
Borbaháza. Barba. (1230: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 19., 1346: Hazai okmt. I. 198., 1471: Kisfaludy cs. llt.) Borbahaza. (1338: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 141.) Poss. Barbahaza. (1363: U. o. 353., 1400: Kismart. llt. 14. K. 359., 1466: Dőry cs. llt.) Pred. Barbahaza. (1435: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 227.) Poss. Barrabasfewlde in poss. Wagh habita. (1468: Dőry cs. llt.) A Vági rokonságé, Kanizsaiaké sat. volt. – Ma puszta (Borbaháza), Szill határában, dél-nyugot felé, Vág mellett.
Borbocs. (Boborcs.) L. Barbacs néven.
Boron. L. Barom alakban.
Boros-Száka. L. Száka helység a.
Borsmonost(o)ra. (Bors-keddi. Bors.) L. Kedhely alakban.
Boszt(i). L. Baszt alakban.
Boz(i). (Boziás.) Terra Bozyas. (1281: Árpádk. új okmt. IX. 312–4.) Poss. Bvzy iuxta lacum Ferto. (1321: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 86.) Boz. (1446: U. o. II. 321., 1476: Huny. kora. XI. 548.) A Kanizsaiaké volt. (1446.) – Ma Boz vagy Holling, a Fertő dny. sarkánál.
Bő. Commetaneitas cruciferorum de Buu. (1265: Árpádk. új okmt. III. 124.) Poss. Kysbeu. (1345: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 182.) Kys Beu. (1366: U. o. 370.) Beu. (1384: Dl. 7111.) Baw. (1434: Dl. 12641; 1471: Dl. 17176; 1499: Dl. 20847.) Bw. (1478: Dl. 18032.) Részben a soproni kereszteseké volt. – Ma Beő, Csepregtől dk.
Bra(i)tenbrunn. L. Széleskut alakban.
Bu(n)nya. (Bugya.) Bodonya. (1390: Sopronm. oklt. I. 500.) Bugya. (1397: Kismart. llt. 17. A. 2.) Bwnnya. (1492: Dl. 36996; 1506: Dl. 37005.) Bwnya. (1519: Dl. 37007.) Vámjával együtt a vasvmegyei Léka várához tartozott. – Tán a mai Bánya (Piringsdorf) helységnek felel meg, Lékától é. felé.
Büdöskut. (Bidöskut. Büdeskut.) Terra Byzuskut. (1271: Árpádk. új okmt. VIII. 362.) Terra Byduskuth, Biduskuth. (1349–51: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 215., 1351: Dl. 4161; 1365: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 356.) Byduskuth. (1372: U. o. 401., 1410: Dl. 9683.) Bwdeskwth. (1457: Dl. 24477.) Kismartontól nyugotra esik.
Csáf(f)ord. – a) Chapford. (1382: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 459.) Chafford. (1436: U. o. II. 249., 1438: U. o. II. 275., 1439: U. o. 293., 1451: Hazai okmt. 1V. 367.) Chaford. (1451: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 367.) Job(b)aháza tőszomszédja volt. (Csornától dny.) – b) Ladislaus de Chaford ultra Rabam … et alia possessio Chaford in Rabakuz. (1449: Dőry cs. llt.) Az alatt a Rábán túli Csáford alatt a Csepregtől k.-é. fekvő mai Csáfordot, a rábaközi alatt pedig a föntebbi Csáfordot kell értenünk. Mindenikben volt részök a Csáfordiaknak.
Csaka. L. Oka néven.
Csákány. Poss. Chakan. (1332: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 128., 1432: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 5. fasc. 2. num. 1.) Poss. Tothchakan. (1355: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 245.) Totchakan és Fulchakan. (1358: U. o. 292.) Felchakan. (1408: Dl. 9443.) Poss. Chakan al. nom. Dondelskyrchen. (1430: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 1. fasc. 9. num. 8.) Tundolczkyrchen, Thundolczkyrchen. (1431: Muz. llt., 1470: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 10. num. 14.) Poss. Chakan zu deutsch Tundolczkirchen. (1436: Fejér. X. 7. 926.) Chyakan. (1437: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 257.) Czakan alias Thvndolczkyrchen. (1451: Bécs városi llt., ez évi január 17-hez.) Dundolczkirchen. (1462: Dl. 15754.) Thvndelskyrhen. (1480: Pozsonyi kápt. orsz. llt. Lad. 6. fasc. 1. n. 9.) Plebánosa 1437-ben szerepel. 1480-ban Mosonyvármegyéhez számítják. – Ma Fejéregyháza (Donnerskirchen, Dundolskirchen sat.) a Fertő tó ény. partján, az osztrák határon.
Csáktelek. Poss. Chyaakteluk. (1326: Hazai okmánytár. V. 101.) A Vágiaké volt.
Csala. L. Család helység a.
Család. – a) Chalad – a Veszekény nembeliek birtoka. (1291. 1366: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 57: 363.) Poss. Chapudchalad. (1309: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 71.) Poss. Chapodchalad. (1346: U. o. 190.) Poss. Chalad. (1347. 1359: U. o. 203. 300.) Poss. Chala. (1394: U. o. 519.) Poss. Wezeken Chalad in comitatu Supruniensi. (A Czirákiaké is. 1444: U. o. I. 562.) Poss. Zyrak, Chalad et Vezeken. (1445: U. o. 565., 1423: U. o. II. 75.) Puzthachalad. (1461: U. o. 412.) Az Osl- és Veszekény-nembelieké volt. – Ma csak egy Puszta-Család nevű helységet ismerünk, Kapuvártól dny., Csapod közelében. – b) Ville due Keeth Chalad … iuxta fluvium Rebche. (IV. László kora: Árpádk. új okmt. IX. 552.) Chalad. (1346: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 187., 1484: U. o. II. 212.) Poss. Hewychalad … penes fluvium Rabcha. (1429: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 125.) Poss. Hewey, Hewychalad. (1430: U. o. 169. és köv. l.) Heweychalad. (1436: U. o. 251.) Hewey. (1445: U. o. II. 318. 1475: Dl. 17744.) Heue Chalad, Heuey Chalad. (1445: Dl. 13879.) Hewey al. nom. Chalad. (1445: Dl. 14139. és 1449: Dl. 12952.) Hweychalad. (1449: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 337.) A nagymartoni vagy fraknói Grófoké, Pok nembelieké sat. volt. – A Rábcza (Répcze) mentén feküdt. Ma Hövej, Kapuvár mellett délre.
Csamasz-Zsidány. L. Zsidány helység a.
Csanak. Villa Chanak. (1351: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 232., 1398: Haz. okmt. I. 293.) A győri püspöké volt. – Ma Rába-Csanak, Csornától dk.
Csapod. (Csapot. Csapud.) Poss. Chapud. (1325. 1347: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 103. 203.) Chopud. (1359: U. o. 300.) Chapoth. (1446: U. o. II. 321.) Osl-nembelieké volt. – Csepregtől ék. esik. (L. Család a. is.)
Csapod-Család. L. Család helység a.
Csáva. Chawa. (1250 körül és 1270: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 23. 33., 1429: U. o. II. 143., 1455: U. o. 390.) Chaua. (1280. 1363. 1366: U. o I. 47., 339. 365.) Poss. Czawa. (1394: U. o. 519.) Az Osl-fiaké és a csornai prépostságé volt. – Soprontól dny. találjuk. (Németül: Stoob.)
Cseke. (Cseki). Spiculatores nostri (regis) de Cheky. (1376: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 423.) Poss. Cheke. (1377: U. o. 441.) Cheky in pertinentie castri Zarkw. (1457: Dl. 24477.) Ma Vimpácz (Wimpassing), Kis-Martontól ény., az ország határszélén.
Csér. Cher. (1313: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 75.) Particula terre inter possessiones Cher et Zemere. (1366: U. o. 364.) Cher, Cheer. (1410: U. o. 626.) Porcio possessionaria Salamonfelde vocata intra metales terminos dicte possessionis Cheer adiacens. (U. o.) Lukacheer. Lwkacheer. (1436: U. o. II. 242., 1471: Dl. 17158.) Ma Csér, Sajtos-Kál és Répcze-Szemere közt.
Csernelháza. Cheernelhaza. (1436: Dl. 12868.) Chernelhaza. (1438: Muz. llt., 1467: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 447., 1471: Dl. 17166; 1489: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 560.) Czernelhaza. (1488: Kisfaludy cs. llt.) Köznemeseké volt. – A vasvármegyei határszélen, Csepregtől dk. találjuk.
Csira Villa Chyra. (1265: Dl. 583.) Fertő-Sz.-Miklós, Csapod sat. vidékén feküdt.
Czaka. L. Száka néven.
Czemigdorf. L. Zemenye néven.
Czenk. – a) Villa Tothchynk. (1281: Árpádk. új okmt. IX. 312–4.) Zenk. (1291: Haz. okmt. I. 86., 1328: Dl. 6656.) Poss. Chynk. (1326: Nagy I. Sopronm.. oklt. I. 170.) Poss. Zynk, ubi ecclesia in honore Omnium Sanctorum. (U. o. 111.) Poss. Senk. (1341: U. o. 165.) Zenk. Danil Zenky. (1366: Haz. okmt. I. 250.) Poss. Chenk. (1388: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 488.) Poss. Chenc. (1406: U. o. 577.) Poss. Czenk. (1410: U. o. 615., 1424: U. o. II. 78., 1476: Huny. kora. X. 548.) Wamoschynk. (1429: Kismart. llt. 89. A. 5.) Chenk. (1424: Dl. 11530; 1430: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 166.) Danyelchenky. (1436: U. o. II. 251., 1457: Dl. 789. pag. 61.) Danyczenke. (1436: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 254.) Cenk. (1454: U. o. 383.) Danielczynky. (1469 körül: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 459.) Részben s vámja is a Kanizsaiaké volt; Dániel-czenke pedig a Pok-nembelieké. Ma Nagy-Czenk és Kis-Czenk, a Fertőtől nem mesze dél felé. – b) Gudurzenk penes fluvium Ikua. (1359: Dl. 4869.) Poss. Zenk al. nom. Guder. (1377: Dl. 6477.) A fraknói Grófoké volt. – Az Ikva folyó mentén feküdt, tehát Czenktől odább, kelet felé.
Czilingthal. (Cziligenthal. Cziligendorf. Czilingdorf.) L. Ikka néven.
Czink. L. Czenk alakban.
Czirák. (Szirák.) Terra Zyrak. (1265 körül és 1271: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 32. 34.) Scirach. (1291: U. o. 57.) Posa. Zyrak. (1366: U. o. 363., 1410: U. o. 632. 636, 1416: U. o. 11. 32., 1476: U. o. 468.) Syrak, Zyrak. (1406: U. o. I. 578.) Ecclesia S. Michaelis in Cyrok. (1419: U. o. II. 47.) Scyrak. (1445: Dl. 13879.) Sz.-Mihály árkangyal tiszt. szentelt egyházzal. Főleg a Czirákiaké volt. – Kapuvártól délre találjuk.
Czirákfölde. L. Tomaj a.
Dág. (Dák.) Pred. Dag. (1194: Árpádk. új okmtár. XI. 57.) Dogendorf. (1207: U. o. I. 95.) Terra Dag. (1225: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 14.) Via de Suprun inter duo Dag. (U. o.) Poss. (duo) Dag. (1265: U. o. 29.) Poss. Daag. (1279: Árpádk. új okmt. IX. 223., 1375: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 411., 1390: Sopron város llt. Lad. A. f. I. n. 7. és 11.) Daag. (Nemes előnevében. 1355: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 245.) Poss. Dak. (1365: U. o. 359.) Agendorf. (1493: Dl. 19979.) 1390-ben Sopron város birtokába jutott. – A mai Ágfalva (Agendorf), Sopron mellett nyugatra.
Dág(-telke, Dák puszta). L. Diák(-telke, puszta) alatt.
Damonya. (Damanya. Daminya.) Damana. (1308: Nagy I. Sopronm. oklt. 1. 70.) Damania. (1312. 1354: U. o. 73. 241.) Damynia in comitatu Supruniensi iuxta fluvium Repche. (1339: U. o. 143.) Kysdamunya. (1341: U. o. 162.) Kysdamonya. (1430–1: U. o. II. 149–154.) Domonya. (1430: Dl. 12293; 1471: Dl. 17166.) Damanya. (1456: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 394.) Damonya. (1483: Dl. 18781.) 1483-ban részben a soproni kereszteseké; különben köznemesi birtok. – Csepregtől dk. találjuk, a Répcze mellett.
Dániel-czenki. (Dániel-czinki. Dani-czenke.) L. Czenk helység a.
Dér. L. Dőr alakban.
Derecske. Poss. Derechke al. nom. Traczondorff. (1441: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 14. fasc. 4. num. 9.) Poss. Derezke. (1425: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 99.) Trassendorf tricesima filialis. (1498. évi törvény 2. art. Corpus Juris.) 1401-ben a Moróczhidaiak a Pottendorfereknek vetették zálogba. 1425- ben vámjával együtt Lánzsér várához tartozott. Fiók-harminczad-hely is volt. Lánzsértól dk. fekszik, a megye dny. határvidékén. (Németül: Drassmarkt, Drassenmarkt.)
Derfel. (Derföl.) Poss. Derphul. (1390: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 500.) Poss. Derphel. (1397: Kismart. llt. 17. A. 2.) A vasvármegyei Léka vár tartozéka volt. – Ma Dörfel. a megye dny. sarkában, Kőhalom mellett.
Deutal. Poss. Deutal. (1425: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 99.) Lánzsér várához tartozott. – A mai Nyujtal (Neuthal) helységnek felel meg, Lánzsértől kd.
Dé(z)s. Poss. Dees. (1370: Haz. okmtár. I. 268., 1382: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 459.) Valószínű, hogy a Fertő déli részében vagy partvidékén feküdt.
Diák-(telke, puszta). Poss. Daag. (1341: Haz. okmt. I. 185.) Villa Daagh. (1346: U. o. 197.) Poss. Dagteleke. (1368: U. o. 258.) Pred. Dyaktheleke. (1381: U. o. II. 35.) Pred. Dak. (1424: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 76.) Pred. Daag. (1455: Haz. okmt. II. 316.) 1368 óta a pápóczi prépostságé volt. – Szill közelében, Páli felé, a mai Pityér major vagy dági föld vagy Deákfölde értendő.
Dienes-kéri. (Dienes-kére.) L. Kér helység a.
Dienesfalva. Dienesfalua. .Dyenesfalua poss. (1446: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 578., 632, 1425: U. o. II. 85., 1433: U. o. 195.) Genesfalwa. (1461: Kisfaludy cs. llt.) A Czirákiaké volt s ma is az, Dénesfalva néven. – Kapuvártól délre esik, a megye határán.
Dienesfölde (puszta). Poss. Dyenesfewlde. (1465: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 437.) Terra Dyenesfelde. (1467: U. o. 447.) Predium Dyenesfelde. (1478: Haz. okmt. IV. 429.) A Niczkieké volt, Sajtos-Kál és Pór-Ládony mellett feküdt.
Dikcs. (Dicsk.) Poss. Gychk. (1308: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 69.) Terra – majd – poss. Dyukch. (1319. 1323: U. o. 84. 95.) Garablyannal és Gyalókával együtt szerepel.
Dobornya. Poss. Dobornya. (1425: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 99.) Lánzsér várához tartozott. – Ma Raiding vagy Doborján. Lánzsértól kelet felé.
Dogendorf. L. Dág néven.
Domonya. L. Damonya alakban.
Dondelskirchen. L. Csákány néven.
Dorog. Poss. Durugh. (A Nagymartoniaké. 136: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 188.) Johannes de Durugh. (1351: U. o. 214.) Poss. Durug, ubi 14 lihyni minus medio et una curia, in qua una turris lapidea et unum palacium similiter lapideum. (1351: U. o. 224.) Trausdorf. (1380: Dl. 7739., 1426: Dl. 11807.) Trausdorff. (1426: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 3. fasc. 9. num. 15.) Poss. Dorog al. nom. in idiomate teutunicali Drawsdorff. (1430: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 148.) Dorogh. (1434: U. o. 212., 1435: U. o. 230.) Ma Darásfalva (Trauersdorf), Kismarton közelében dk.
Dőr. Villa Deer. (1220: Árpádk. új okmt. XI. 158.) Poss. Deer. (1351: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 233., 1469: U. o. II. 457., 1470: U. o. 470., 1438: U. o. 275.) Dwr. Dewr. (1447: U. o. 331., 1467: Dl. 16553; 1492: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 566.) Der. (1467: Kismart. llt. 14. C. 88.) A Dőrieké volt. – Csorna szomszédságában dk, találjuk.
Drausdorf. (Draspurg.) L. Dorog néven. V. ö. Dorog várnál.
Dundolczkirchen. (Dundolskirchen.) L. Csákány néven.
Ebergö(l)cz. (Ebörgőcz. Ebörgölcz. Ebergelcz.) Eburgheuch. (1343: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 173.) Poss. Eburgeuch. (1365: U. o. 359.) Poss. Ebergeulch. (1375: U. o. 411.) Eburgeulch. (1377: Dl. 6457.) Ebergeuch poss. (1410: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 637.) Ebergewlcz. (1469: Muz. llt., 1475: Dl. 17649.) Ebergocz. (1469: Muz. llt.) Ebergeelcz. (1479: Dl. 18283. 18289.) Az Osl nembeli Ebergölczi és Kanizsai családoké volt. – Ma Ebergőcz, Soprontól illetve Czenktől dk.
Edemőcz. Poss. Edemeuch. (1375: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 413.) Ruszt. Oszlop sat. vidékén tűnik föl.
Edv(e). (Edvej. Edvi. Edő. Eőd.) Edw. (1264: Árpádk. új okmt. VIII. 111., 1416: Nagy 1. Sopronm. oklt. II. 31., 1433: U. o. 189., 1448: Dl. 14143. 1469: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 457.) Eduey. (1363: Muz. llt., 1467. évi oklevélben.) Eud. (1379: Hazai okmt. I. 275.) Edu. (1405: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 566., 1411: U. o. 643.) Ewd. (1421: Hazai okmt. I. 313., 1483: Dl. 18809.) Edwy, Edui. (1426: Fejér. X. 6. 788., 1436: Muz. llt.) Ewad. (1430: Nagy I. Sopronm. oklt II. 163.) Edew. (1476: Muz. llt.) Az Edveieké volt. – Kapuvártól dk. találjuk, a vasvármegyei határon.
Eg(e)red. (Egerd.) Terra castri Supruniensis Egered. (1284: Hazai okmt. II. 16.) Terra Eguered in metis territorii civitatis Supruniensis … vacua. (1317: U. o. 28.) Poss. Egred. (1353: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 238.) Silva Agreden. (1358: U. o. 289.) Poss. Egerd. (1360: U. o. 327.) Poss. Egered. (1379: Hazai okmt. II. 137., 1400: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 536., 1410: Hazai okmt. IV. 264., 1428: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 119., 1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 5. num. 23., 1475: Nagy I. Sopronm. oklt. 483.) Silva Egered, poss. Eghered. (1388: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 487.) Predium Egrer. (1435: Hazai okmt. II. 256., 1438: U. o. 281.) Poss. Egered al. nom. Agaren. (1473: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 483.) Pred. Egered. (1475: Haz. okmt. V. 326.) Pred. Egreed. (1481: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 532.) A Sopron és Harka vidékén fekvő mai Wandorf (Bánfalva) helység és Brennberg vidéke értendő alatta.
Egyházas-Baran. L. Barom helység a.
Egyházas-Baszt. (Egyházasfalu.) L. Baszt helység a.
Egyházas-Horpács. L. Horpács helység a.
Egyházas-Kér. L. Kér helység a.
Egyházas-Ládony. L. Ládony helység a.
Egyházas-Ság. L. Ság helység a.
Egyházas-Urkony. L. Urkony helység a.
Egyházas-Vág. L. Vág helység a.
Egykő. L. Hegykő néven.
Eisloch. Poss. Eysloch. (1301: Fejér. VIII. 1. 72) Vepertől (és Lánzsértól) kelet felé feküdt.
Ek(k)a. L. Ik(k)a alakban.
Elmö(l)cs. (Ermölcs.) L. Ilmőcs néven.
Emre(?). Emreh. (? 1461: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 414.) Bükk vidékén kereshetjük.
Endréd. (Endre.) Poss. Endred. (1388: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 489., 1436: U. o. II. 254., 1446: U. o. 321.) Kisendred al. nom. Pethvhaza. (1427: U. o. II. 113., 1433: U. o. 190.) Endre. (1429: U. o. II. 131.) Andred. (! 1433: Muz. llt.) Poss. Endred al. nom. Pethwbaza. (1444: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 314.) Kysendre. (1451: U. o. 372.) Kapuvártól nem messze találjuk ny.-é. felé (németül: Gross-Andre), Petőháza tőszomszédságában.
Enyed. (Enyid. Enyöd. Enged. Engöd.) Villa Engud. (1225: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 11.) Poss. Enyed. (1357: U. o. 276., 1417: Dl. 10575.) Enyud. (1370: U. o. 389.) Poss. Engud. (1397: U. o. 527.) Poss. Enyd. (1410: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 624.) Részben a borsmonostori apátságé, részben nemeseké volt. A Répcze mentén, Kloster, Bleigraben, Frankó és Peresznye vidékén feküdt.
Erdő. Poss. Erdeu. (1387: Haz. okmt. V. 171.) Ordo. (1388: Kismart. llt. 14. A. 4., 1433: Nagy I. Sopronvárm. oklt. II. 191., 1444: U. o. 312.) Kapu várához tartozott; Kapuvár és Osl vidékén feküdt.
Erlen. (Erlön. Erlén.) L. Herény helység a.
Ermölcz. (Elmölcz.) L. Ilmőcs alakban.
Estvánháza. Estphanhaza. (1387: Hazai okmt. V. 171.) Ezthuahaza. (1388: Kismart. llt. 14. A. 4.) Kapu várához tartozott. Bogyoszló és Babót közt sorolják föl.
Etyed. (Egyed. Etyet.) Poss. Echieth. (1469: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 462.) Ethyed. (1490: U. o. 563.) Etthyeth. (1493: br. Perényi cs. llt.) A Moróczhidaiaké vólt. – Ma Egyed, a megye dk. határvidékén.
Farád. Terra Farad. (XII. század végén: Árpádk. új okmt. VI. 222.) Farad. (1322: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 87., 1359: U. o. 301., 1466: U. o. II. 445., 1467: Dl. 16553; 1481: Nagy I. Sopronm. oklt. 11. 538.) Poss. Pharad. (1376: U. o. I. 418.) Forad. (1432: Muz. llt.) Az Osl nemből eredő családoké volt. – Csorna közelében ny. találjuk.
Fart(u)nádfölde. L. Fortunátfölde néven.
Fellovcz. Poss. Fellowcz. (1464: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 431.)
Felső-Baszt. L. Baszt helység a.
Fel-Csákány. L. Csákány helység a.
Fel-Csorna. L. Csorna m.-város a.
Felső-Höfflin(g). (Felső-Höfflein. Felső-Höfflen.) L. Höfflin(g) helység a.
Felső-Ládony. L. Ládony – c) helység a.
Felső-Lasztó. (Felső-Laszta. Felső-Lasztaj.) L. Lasztaj helység a.
Felső-L(o)ók. L. L(o)ók helység a.
Felső-Lövő. Két ily nevű falu. (L. Lövő helység a.)
Felső-Muzsa(j). L. Muzsa(j) helység a.
Felső-Pásztor. L. Pásztor(i) helység a.
Fel-Pul(y)a. L. Pul(y)a helység a.
Felső-Répczefő. L. Répczefő helység a.
Felső-Szakony. L. Szakony helység a.
Fel-Szopor. L. Szopor helység a.
Felső-Zsidány. L. Zsidány helység a.
Félszer-Vicza(-földe). L. Vicz(cz)a helység a.
Fertonádfalva. (Fertenádfölde. Fertnád.) L. Fortunátfölde néven. (V. ö. Dl. 1027.)
Fertő(d). Villa Ferteud. (1231: Árpádk. uj okmt. VI. 551.) Villa Ferteu. (1265: Dl. 583.) Iván, Sajtos-Kál és Nemes-Ládony közt feküdt. Hajdan az ide nem messze ék. eső Kisfalud is viselte e nevet. (L. ott.)
Files. L. Malomháza helység a.
Forád. Helyesebben: Farád. – L. e néven.
Fortunátfölde. (Fortunádfalva. Fortunád.) Terra Fortunad. (1227: Haz. okmt. I. 8.) Terra Fertenadfelde. (1409: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 596.) Poss. Fortunadfelde. (1409: U. o. 601.) Poss. Farthnadfelde. (1416: U. o. II. 31.) Terra seu poss. Ferthonadfalua inter possessiones seu terras Zenthandras et Felzeruicha penes fluvium Raba. (1428: Muz. llt.) Poss. Fferthnad. (1437: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 274.) A Mihályitól és Kisfaludtól d.-dk. eső tér értendő.
Frank(l)ó. Terra ville Supruniensi (így), ibi prope (ad Gerolt) posita, iuxta Rabazan sursum, que Sarud vocatur. (1156: Nagy I. Sopronvm. oklt. I. 1.) Villa Francaun … in qua Franco residebat. (1262: Dl. 532.) Franchnawe – a Franch ispáné. (1286: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 52.) Poss. Franklou et al. nom. Sarud (1336: U. o. 138.) Poss. Sarus al. nom. Franko. (1339: U. o. 149.) Poss. Franklow. (1340: U. o. 155.) Franklo. (1342: U. o. 170., 1478: Dl. 18110; 1481: Dl. 18526.) Franklow. (1357: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 278., 1412: U. o. II. 6.) Franklo al. nom. Sarud. (U. o.) Franko. (1475: Dl. 17732.) A Gős-öké volt. – Ma Frankó, Csepregtől ény., a Répcze mellett.
Freindorf. L. Pinnye néven.
Füles. L. Malomháza helység a.
Gálosháza. Galushaza. (1449: Dl. 14221; 1453: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 377., 1479: Dl. 18283.) Galuzhaza. (1453: Dl. 14647.) Galwshaza. (1496: Dl. 20419.) Részben a borsmonostori apátságé volt, részben pedig köznemesi birtok. – Ma puszta, Füles mellett, Soprontól délre.
Garablyán. L. Gereblyén alakban.
Gatál(y). Gathal. (1225: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 10.) Poss. Gatal. (1410: U. o. 623.) Zsidánynyal volt határos.
Gereblyén. Terra Garablyan. (1319: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 84.) Poss. Garablyan. (1323: U. o. 95.) Gereblyen. (1466: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 442.) Gyalóka vidékén tűnik föl. – Ma Grébli, Salamonfa része. (Csepregtől észak felé.)
Geresd. (Gerezsd.) Gueruzt. (1260: Haz. oklt. 39.) Zwnyageresd. (1398: Dl. 25869.) Kysgeresd. (1405: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 572., 1469: U. o. II. 455.) Janusgerezd. (1428: U. o. 144.) Poss. Zwnagerezd(e), Janosgerezd. (1460: U. o. II. 408–409.) Geresd. (1469: U. o. 455, 1478: Hazai okmtár. IV. 429.) Ma Kis- és Nagy-Geresd, Csepregtől k., a megye határszélén.
Gerolt. L. Girolt alakban.
Gethel. Értsd: Kedhely. – L. e néven.
Gima. (Gyima.) Gyma. (1344: Haz. okmt. I. 187.) Valószínűnek látszik, hogy a Fertő déli részében vagy partvidékén feküdt valahol.
Girolt. Terra ville udvarnicorum nomine Gerolth. (1166: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 1., 1171: U. o. 3.) Gerolt. (1206–18: U. o. 6.) Gherolt. (1335: U. o. 135.) Gyrolth. (1351: U. o. 226., 1475: Dl. 17751; 1478: Dl. 18110; 1481: Dl. 18526.) A Gős családé volt. – Ma Gyiróth (Geresdorf), Locsmánd szomszédságában ény. felé.
Gobornok (Gorbolnok, puszta). Nobiles de Gorbolnoch. Poss. Gorbolnoch. (1301: Fejér. VIII. 1. 72.) Pred. Gobornok. (1425: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 99.) 1425-ben, mint puszta, Lánzsér várához tartozott. – Veper szomszédságában feküdt, Lánzsértól k.-é. felé, a Gaberling folyó mellett.
Gógánfalva. (Gógán-Baszt.) L. Baszt helységnél.
Gödör. (Gödör-Czenk.) L. Czenk helység a.
Gyalóka. Comes Stephanus filius Both de Gyoloka. (1308: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 69.) Poss. Gyaloka. (1319: U. o. 84., 1323: U. o. 95., 1466: U. o. II. 442.) Leginkább köznemeseké volt. – Csepreg közelében északra találjuk.
Gyelevész. Poss. Gyelewez. (1466: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 443. Ma Gyüleviz, Locsmánd szomszédságában kd. felé.
Gyenesfalva. L. Dienesfalva néven.
Gyicsk. (Gyikcs.) L. Dikcs alakban.
Gyóró. (Gyóra.) Villa Gyurou. (1241: Árpádk. új okmt. VII. 125.) Villa Gyorow. (1272: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 34.) Gyorou. (1335: Haz. okmt. III. 127.) Poss. Ghorou. (1340: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 167.) Gyowra. (1346: U. u. 192.) Gyurou. (1376: Haz. okmt. I. 267.) Gyoro. (1378: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 450.) Poss. Gyurow. (1406: U. o. 572.) Poss. Kyuzepgyureu. (1406: U. o. 578.) Gyuro poss. (1410: U. o. 635.) Gywro. (1453: U. o. II. 385., 1488: Kisfaludy cs. llt., 1498: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 581.) Gwro. (1488: U. o. 552.) Az itteni nemeseket IV. László vette ki a várjobbágyság kötelékéből. 1488-ban a megye (rábaközi?) törvénytevő gyűlései székhelyének (sedes iudiciaria) írják. – Ma Gyóró, Csornától dny.
Gyula. L. Lepusbach néven.
Gyuró. L. Gyóró néven.
Haracsány. Poss. Harachan. (1425: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 99., 1426: U. o. 109.) Vámjával együtt (részben) Lánzsér várához tartozott. – Ma Haracsony, Soprontól délre.
Harka. Villa Harka. (1245: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 20.) Terra castri Supruniensis Harka. (1257: Árpádk. új okmt. II. 284.) Nobiles in Harcha. (1289: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 52.) Harka. (1406: U. o. 576., 1410: Haz. okmt. IV. 264., 1432: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 183.) A XV. században Sopron város birtokába jutott. Sz.-Péter tiszt. szentelt egyházát 1432-ben említik. – Sopron mellett délre találjuk.
Harsondorf. (Harsandorf.) Harsandorf, Harsondorf. (1370: Dl. 5838; 1429: Dl. 12169.) Horsondorph. (1377: Dl. 6477.) Ma Hasfalva vagy Haschendorf, Soprontól délre.
Hegykő. Villa Igku. (1261: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 25.) Laurencius (a Kanizsaiak törzse) comes de Igku. Alább: cives de Igku. (1313: U. o. 76.) Villa Egkw. (1344: U. o. 176.) Heghkw. (1446: U. o. II. 321.) Kogkew. (1454: U. o. 383.) A Kanizsaiaké volt – Ma Hegykő (Heiligenstein), a Fertő déli partján.
Herény. (Heren. Hereing.) Heren. (1265: Dl. 598; 1334: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 131., 1346: U. o. 187., 1434: U. o. II. 212.) Poss. Heryn. (1324: U. o. 98.) Poss Hurub. (1361: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 14. fasc. 17. num. 22.) Poss. Hereyngh al. nom. Keresdorff. (1367: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 1. num. 22.) Hurben. (1412: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 5. fasc. 1. num. 24.) Hwrem. (1426: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 110.) Hwrym. (1429: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 11. num. 20.) Creynsdorff. (U. o.) Cweynsthorf. Fundus eurie wlgo Tkormaskeer. (1433: Dl. 12498.) Hurubh. (1433: Muz. llt.) Poss. Thormaskeer. (1435: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 229.) Poss. Hereen al. nom. Krenesdorff. (1435: U. o. 232.) Ma Hirm, Kis-Martontól dny., Krensdorf (Tormafalu m.), mely a hajdani Keresdorf-nak vagy Krenesdorf-nak felel meg. – Azonos lehet ezzel a XIII. század második felében fölmerülő «villa Erlen» (1256: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 23.), Erlen, Herlun. (1280: U. o. 47.)
Herlön. (Herlen. Herlén.) L. Herény helység a.
Hetye. (Hegye.) Hege. (1313: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 75.) Hethye. (1432: U. o. II. 186.) Hegye. (1466: Fejérv. keresztes konv. házi llt. lad. 3. f. 8. n. 35.) Hethyee. (1500: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 591.) Ma Makkos-Hetye, Csepreg közelében ény.
Hevej-(Család). L. Család helység a.
Hidász. (Hidas.) Poss. Hydaaz. (1331: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 124.) Hydaz. (1387: Haz, okmt. V. 171.) Hydas. (1492: Dl. 36992.) Kapuvárához tartozott. – Osl-lal nyugot felé volt határos. (Kapuvártól é.)
Hidegséd. (Hidegség.) Hydegsyd. (1274: Hazai okmánytár I. 65.) Terra Albert … in confinibus Teutonicorum in comitatu Hydegsed nunc vacua. (1281: Árpádk. új okmt. IX. 297.) Hydegsed. (1281: U. o. 312. 314., 1326: Nagy I. Sopronm oklt. I. 110.) Poss. Hydegsyg. (1306: Anjouk. okmt. I. 110.) Hydegseed. (1331: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 125.) Poss. Hydegsyd. (1358: U. o. 297.) Poss. Hydegsed. (1360: U. o. 331.) Poss. Hydegseg. (1411: U. o. 647.) Hydegseeg. (1454: U. o. II. 383.) A borsmonostori apátságé és a Kanizsaiaké volt. – Ma Hidegség (Klein Andree), Czenk szomszédságában ék.
Himod. (Himód.) Hymod. (1408: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 184., 1430: U. o, II. 167., 1498: U. o. 581.) A győri püspöké volt (ma is azé). – Kapuvártól délre találjuk.
Hobaj. Terra de Hoboy. (1250: Hazai okmtár. VI. 58.) Terra Hubay. (1265: Árpádk. új okmt. III. 123.) Poss Hobay. (1428: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 115.) Csepreg, Bő és Bükk vidékén kereshetjük.
Hochstrass. Poss Hostraaz. (1326: Haz. okmt. V. 101.) A Vágiak birtokai közt sorolják föl. – Ma ily nevű (magyarul: Ostoros) helységet taláiunk a megye dny zugában. (V. ö. 1411-hez: Nagy I. Sopronmegyei oklt. I. 647.)
Hof(f). L. Mosonyvármegyében.
Hofflein. (Hoffling). L. Höfflin(g) helység a.
Homok(i). (Honki.) Pred. Humuky. (1274: Hazai okmt. I. 65.) Poss. Honky. (1281: Árpádk. új okmt. IX. 312–4.) Poss. Hunky. (1283: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 50.) Poss. Homok. (1326: U. o. 110:, 1411: U. o. 647., 1454: U. o. II. 383.) A borsmonostori apátságé, részben pedig az Osl nemzetség tagjaié volt. – Ma Homok (Amhagen), Czenk mellett k.-é.
Horpács. Hurpach. (1280: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 47.) Due ville Horpach. (1335 körül: U. o. 137) Prepositus monasterii B. Petri apostoli de Horpach comitatus Soproniensis ordinis S. Augustini regularium canonicorum. (1358: Urkundenbuch von Nieder Österreich. I. 492.) Poss. Horpach. (1394: Sopronm. oklt. I. 519., 1429. 1430: U. o. II. 142. 148. 161., 1446: U. o. 321.) Kyshorpach al. nom. Puztahorpacz. (1461: U. o. 414.) Poss. Pwzthahorpach. Eghazashorpach. (1478: Dl. 18101.) Az Osl nemből való családoké és a csornai prépostságé volt. Csepregtől é. találjuk. – A Sz.-Péter Apostolról nevezett itteni ágostonos monostor patronusai 1358-ban az Osl nemzetségből való Agyagosiak.
Horsondorf. L. Harsondorf alakban.
Höfflin(g). (Höfflen. Höfflein. Hofflein. Hofflin. Hoffling. Hövlin. Hefflin. Höblen. Höfflöng. Hublen.) Poss. Hublen. (1324: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 98.) Poss. Huflund. (1325: U. o. 106.) Heuflyn. (1340. U. o. 155.) Heoflen. (1347: U. o. 194) Poss. Hewlyn. (1356: U. o. 251.) Hefflin maior. (1357: U. o. 275.) Poss. Feiseuheuflen. (1372: U. o. 399.) Groshewhlin. Clanhewlin. (1380: Dl. 7739.) Kysheflin. (1382: U. o. 461.) Hoffling. (Nemes nevében. 1400: U. o. 537.) Ryshofflyngh poss. (U. o.) Hewffling. (1410: Dl. 9681. 9683., 1434: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 212.) Heuflingh. (1420 körül: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 55.) Hoflein. (1425: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 9. num. 3.) Poss. Kyshöflein. (1433: Sopronm. oklt. II. 196.) Naghhewffling. (1435: Dl. 12675.) Ma Kis- és Nagy-Höflány (Höfflein), Kis-Marton szomszédságában dny.
Hukecz. L. Malomháza helység a.
Hur(e)m. (Hurim. Hurub. Hurben.) Azaz: Hirm. – L. Herény néven.
Igykö. L. Hegykő néven.
Ikecs. L. Malomháza (Füles) helység a.
Ik(k)a. Villa Cylygenthal. (1301: Fejér. VIII. I. 71.) Villa Ikka. (1325: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 104.) Poss. Ekka. (132: U. o. 107) Ville Kethykka iuxta fluvium Saar. (Értsd: Lajta. 1346: U. o. 187.) Ika et altera Ika. (1366: U. o. 427.) Chylyngthal. (1380: Dl. 7739.) Zyligendorf. (1411: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 14. fasc. 21. num. 1.) Ziligenthal. (1419: Dl. 10810.) Kethekka iuxta fluvium Saar. (1434: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 212) Ciligenthal. (1435: U. o. 229.) Zylingdorff. (1455: Dl. 14975.) A fraknói Grófoké és Pucheimiaké volt. – Ma Zillingdorf, Alsó-Ausztriában, Kis-Martontól nyugatra. (V. ö. Dl. 24735.)
Ilmőcs. (Ilmelcs. Ilmecs. Irmelcs. Imlőcs. Igmelcs. Igmelecs.) Pred. Ygmeleech. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 385.) Predium Ilmench. (1217: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 347. 1366-ra nézve is.) Elmouch, Ilmeuch. (1280: U. o. 47.) Ygmelch. (1290 körül: Hazai okmt. VII. 213.) Ilmeuch. (1291: Árpádk. új okmt. V. 29. 58., 1299: U. o. 121., 1366: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 365.) Ilmelch. (Kir. ember nevében. 1361(?): Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 66. fasc. 2. num. 3.) Seleeg al. nom. Kis Ilmeuch. (1366: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 365.) Poss. Imloch. (1394: U. o. 519.) Poss. Selgi Ilmech. (1399: U. o. 534.) Irmelch. (1415: U. o. II. 25.) Ermewlch (1435: U. o. 236.) Sz.-Márton tiszt. szentelt templomát 1299-ben említik. Részben az Osl nemzetség tagjaié (s általok a csornai prépostságé) részben a vasvári káptalané volt. Sopron- vagy Mosonyvármegyében feküdt; úgy látszik inkább az előbbihez sorolhatjuk. – Ma Alsó- és Felső-Illmicz, Mosonyvármegyében, a Fertő dk. partvidékén. (V. ö. Tard helység a.)
Inakfölde. Poss. Inakfeulde. (1366: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 367.) A kapuvári uradalommal szemben a Patliak tartottak ekkor hozzá jogot.
Ingván. Poss. Ingwan. (1455: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 387.) Locsmánd és Malomháza vidékén feküdt.
Iván. Villa nomine Ywan que est abbatis de Perno. (1234: Árpádk. új okmt. VI. 551.) Yilla Johan. (1265: Dl. 583.) Populi et hospites nostri (regis) de Iwan ad castrum nostrum de Kapu pertinentes. (1379. 1387: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 452. 483.) Iuan. (1387: Hazai okmt. V. 171.) Iwan. (1420: Nagy I. Sopronm. oklt. Il. 54.) Kapuvárához tartozott. (1387.) Plebánusát 1420-ban említik. – Kapuvártól dny. találjuk.
János-gere(z)sd(e). L. Geresd helység a.
Jánosfalva. – a) Poss. Janusfalwa. (1452: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 375., 1454: Kisfaludy cs. llt.) Janosfalwa. (1465: Dl. 16152.) Ma Jánosfa, a vasvármegyei határszélen, a Répcze mellett, Csepregtől keletre. – b) L. Csorna m.-városnál.
Job(b)aháza. Jobbahaza. (1422: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 67.) Jobahaza. (1439: U. o. 293., 1449: U. o. 335., 1451: U. o. 367., 1473: U. o. 481., 1483: Dl. 18809.) Köznemesi birtok volt. – A megye keleti részében, Csornától dny. találjuk.
Johan. L. Iván alakban.
Jor(u)nburg. Predium quod vocatur Jorunburg. (1206–18: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 6.) A borsmonostori apátság kapta volt ekkor.
Kalács. Poss. Kalach. (1331: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 124., 1368: U. o. 278., 1437: U. o. II. 262.) Pred. Kalach. (1430: U. o. II. 160.) Homok és Pinnye vidékén feküdt.
Kapu. Poss. Capw. (1387: Hazai okmt. V. 171.) Kapuvárához tartozott s annak sorsát követte. – Ma Kapuvár, a megye keleti felének központja.
Karakó. Poss. Karakou. (1370: Hazai okmt. I. 268.) Poss. Karako. (1397: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 525.) Nigván és Barom közt feküdt. (Locsmándtól ény.)
Kázmér. L. Kisfalud helység a.
Kecs(e)nér. (Köcsönér.) Villa Kuchmer, Kochnar. (1281: Árpádk. új okmt. IX. 312–4.) Kuchener. (1326: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 110.) Poss. Kechener. (1331: U. o. 124.) Kwchuner. (1355: U. o. 249) Kuchuner. (1360: U. o. 328.) Predium Kyser. (1465: U. o. II. 433.) Czenk, Pinnye, Pereszteg sat. mellett feküdt.
Keczöl. (Keczel.) Villa Ketel. (1264: Árpádk. új okmt. VIII. 111.) Terra Kezel. (1279: U. o. IX. 239.) Poss. Kechel. (1387: Hazai okmt. V. 171.) Kechul. (1436: Muz. llt.) Keczel. (1478: Dl. 18077.) Kapuvárához tartozott. – Ma Keczöl, a vasvármegyei határon, Kapuvártól d.-dk. felé. (V. ö. 1276: Fejér. VII. 2. 50. és 1400: Mon. Vatic. I./4. 261. l.)
Kedhely. (Kethely.) Predia Meynhardt et Babaduri, in quo construi cenobium decrevi. (1194: Árpádk. új okmt. XI. 57.) Forum in villa Meinhart. (1200 körül: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 4.) Mainhart. (1225: U. o. 9.) Kedhel. (1339: U. o. 144.) Abbas de Gethel. (1342: U. o. 171.) Poss. Menhart. (1410: U. o. 622.) Poss. Redhel. (1411: U. o. 647.) Forum comprovinciale in Kethel. (1438: U. o. II. 283) Menestorff. (XV. század: Árpádk. új okmt. XI. 60.) Kedhely közelében állt hajdan a Miskolcz nembeli Domonkos bán (Bors ispán atyja) által a Sz.-Szűz tiszteletére a XII. század végén alapított, Szent-Mária hegyi, másként borsmonostori cziszterczita apátság. E hely «Babaduri» néven merül föl először, ma pedig Klastrom (Kloster) néven falu, közel Kéthelyhez (Mannersdorf), a megye dny. vidékén. Kedhely (miként neve is mutatja) vásáros hely, s tán m.-város (azaz: orsz. vásáros-hely is) volt. – Magáról Borsmonostoráról a következő alakban emlékeznek az oklevelek: Fratres de monte Sancte Marie. (1200 körül: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 5.) Altus mons, in quo situm est monasterium. (1225: U. o. 10.) Predium Altimontis. (U. o. 11.) Domus de monte Sancte Marie. (1230 körül: U. o. 19.) Monast. B. Virginis de Borskedy. (1291: Hazai oklt. 128.) Abbas et conventus B. M. V. de Kedhel. (1339: U. o. 144.) Abbas de Kedhel al. nom. de monte Sancte Marie. (1359: U. o. 314.) Abbas de Bors. (1376: U. o. 400.) Usque Borsmonostra. (1406: U. o. 575.) Conventus monasterii de Monte Marie al. nom. Borsmonostra. (1407: U. o. 582., 1497: Dl. 20562.) Abbas de monte S. Marie de Borsmonostra. (1411: U. o. 646., 1439: U. o. II. 297., 1455: U. o. 388.) Conventus de Borsmonostra. (1438: U. o. 283., 1450: U. o. 348., 1475: Dl. 17671.) Claustrum Borsiense. (1441: U. o. 308.) Monasterium B. M. V. de sub monte. (1455: U. o. 386. – V. ö. Századok. 1868. 188. l. Nagy Imre értekezése.) E kolostort 1441-ben I. Ulászló király Pálóczi Simonnak és guti Országh Mihálynak adta.
Ke(j)cs. (Kécs.) Keych. (1262. 1318: Századok. 1883. VIII. 40. 41. 45., 1269: Fejér. IV. 3. 541., VI. 2. 120., 1362: U. o. IX. 3. 326.) Nagy Imre szerint (Századok, i. h.) a mai Fertő tó helyén, a régi Vitézföldétől dél felé, tehát a mai mosonyvármegyei Apatlantól dny. felé feküdt; Stessel elfogadhatóbb előadása szerint pedig a mai Pomogy területének egy részéből állt s tán a szomszédos Bánfalva (Apetlon) határába is átcsapott. Régi nevét a Bánfalva határában ma is meglevő Götsch nevű tó tartotta fenn. (Századok. 1897. évf. 32. l.)
Kelemenfi-János-háza. Poss. Kelemenfyanushaza. (1376: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 418.) Tamási és Farád közt feküdt.
Kendertó. Kenderthow. (1403: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 561.) Nemes nevében, Mihálddal kapcsolatban fordul elő.
Kenyér-sütő-Ság. L. Ság helység a.
Kér. – a) Azaz: Tormás-Kér, Kre(i)nsdorf. L. Herény helys. a. – b) Genus Quer. (1237: Hazai okmt. III. 2. 3.) Ker villa iobagionum. (1264: Árpádk. új okmt. III. 116.) Petrus de Keer, iobagio castri Supruniensis. (1279: Sopronm. oklt. I. 45.) Poss. Keer. (1328: Dl. 6654; 1334: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 131.) Poss. Keer iuxta Kiskeer. (1358: Urkundenbuch von Nieder Österreich.) Poss. Dyeneskery. (1378: Dl. 6494.) Poss. Puztakeer … inter poss. Leweu et Eghazaskeer. (1386: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 482. és 1440: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 1. num. 10.) Poss. Vyker. (1406: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 577.) Keer. (1410: U. o. 612., 1430: Dl. 12?93.) Zeurekere. (Predium ? 1429: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 142.) Pred. Zewrekery. (1430: U. o. 154. 160.) Pred. Kery. (U. o.) Nemeskér. (1430: U. o. 160., 1465: U. o. 440.) Wykeer. (1454: U. o. II. 383.) Wykcher. (1500: U. o. 591.) Vámhely volt. (1328.) Ma Uj-Kér és Nemes-Kér, Csepregtől ék. Ugy látszik, e helység határában terült el az 1429-ben és 1430-ban Muzsaj-jal együtt emlegetett Szőre-Kér(i) puszta is, melyet alkalmasint a Szőre család birtokában 1386-ban fölmerülő Puszta-Kérrel azonosíthatunk. – Uj-Kér különben a XV. században a megye törvénytevő gyűléseinek egyik legállandóbb székhelye volt. (L. Sopronm. oklt. II. köt. 5. 29. 30. 157. 175. 239. 419. 424. 440. 489. 572. 592. l.)
Keresdorf. L. Herény néven.
Keresztur. Villa Kerestvr. (1405: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 567.) Kerezthwr. (1438: U. o. II. 289., 1447: U. o. 327., 1455: U. o. 390., 1466: U. o. 444.) Az Oslfiaké és (tőlök) a csornai prépostságé is volt. – Ma Tót-Keresztur, Csornától dny. E helység régebben Pertel nevet viselt, az alábbi nyomok szerint: Terra Pertel. (1269: Árpádk. új okmt. VIII. 246.) Terra castri Supruniensis Percel vacua. (1279: U. o. IX. 239.) Ad Sanctam Crucem in Pertel. (1280: Hazai oklt. 88.) Villa Perthel que nunc Kerezthwr vocatur. (1435: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 236.)
Keresztyén. – a) Kyreztyen villa cruciferorum. (1264: Árpádk. új okmt. III. 115.) Villa cristiana. (1384: Dl. 7111.) Villa Keresthien. (1434: Dl. 12641.) Kerestyen. (1466: Fejérv. ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 8. num. 35., 1471: Dl. 17166.) Kerezthyen. (1483: Dl. 18781.) Predium Kerezgeun. (Cruciferorum. 1500: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 591.) A soproni keresztes (Sz.- János-) lovagoké volt. Ma Keresztény (!), Csepregtől ék. – b) L. Temfel helység a.
Kerő. (Kerü). L. Küllő néven. V. ö. Körü helység a.
Kira(j). L. Mosonyvármegyében.
Kis-Bodiszló. (Kis-Budiszló.) L. Keresztur városnál.
Kis-Bő. L. Bő helység a.
Kis-Damonya. (Kis-Damanya.) L. Damonya helység a.
Kis-Endréd. (Kis-Endre.) L. Endréd helység a.
Kisér (puszta). L. Kecs(e)nér a.
Klsfalu(d). – a) Kazmer. (1237: Hazai okmt. I. 17.) Terra que Cazmer appellatur, quam quidam Ferteud vocant, que est iuxta terram Mihal. (1240: Fejér. IV. I. 201.) Kysfolud. (1358: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 287.) Poss. Kazmer alio nomine Kysfalud. (1359: U. o. 320.) Inter villas Kazmer et Myhal. (1363: U. o. 351.) Poss. Kysfalu. (1401: U. o. 549.) Poss. Kysfalud. Kysfalwd. (1405: U. 0 567., 1434: U. o. II. 206., 1462: U. o. 423.) Kysfalu. (1408: U. o. 584.) Kysfalud al. nom. Cazmer (1426: U. o. II. 103.) A Csák nemből eredő Kisfaludiaké. Ma Kisfalud, Kapuvártól dk. – b) Lásd: Ligván helység a.
Kis-Füles. (Kis-Files.) L. Malomháza helység a
Kis-Gere(z)sd. L. Gere(z)sd helység a.
Kis-Horpács. Azaz: Puszta-Horpács. – L. Horpács helység a.
Kis-Höfflin(g). (Kis-Höflein. Kis-Hefflin.) L. Höftliri(g) helység a.
Kis-Ilmőcs. L. Ilmőcs helység a.
Kis-Kér. L. Kér helység a.
Kis-Lózs (puszta). L. Lózs m.-városnál.
Kis-Micske. (Kis-Miksa.) L. Micske helység a.
Kis-Petri. L. Petri helység a.
Kis-Pinnye. L. Pínnye helység a.
Kis-Pul(y)a. L. Pul(y)a helység a.
Kis-Vág. L. Vág helység a.
Kis-Zsira. (Kis-Sira.) L. Zsira helység a.
Klingenbach. (Klingenpach.) Poss. wlgariter Chlingenpach. (1276: Hazai okmt. III. 24.) Ecclesia S. Jacobi cum tota possessione ibidem que vocatur Chlingenpach (1277: Árpádk. új okmt. XII. 180.) Chlingenpach. (1331: Haz. okmt. III. 111., 1353: U. o. 163–5.) Chlyngapah. (1417: Hazai okmt. IV. 272.) Kringichpoch. (1421: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 59.) Clingenpach. (1425: U. o. 101.) Clinapoh. (1461: Hazai okmt. III. 412.) A XV. század eleje óta (legalább részben) Sopron városé volt. Parochialis egyházát 1425-ben említik. – Ma Klempa (Klingenbach), Soprontól é. felé. (V. ö. Századok. VIII. 36. 1883. évf.) Ugy látszik, ugyanezt a helységet kell értenünk az 1426-ban a schadendorfi Klingenfurter család nevében fenmaradt: «Klingenfurt. Ch…genfurt» helynév alatt is. (Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 3. num. 28. és lad. 3. fasc. 9. num. 15.) Schadendorf vagy Somfalva ugyanis Klingenbach vagy Klempa falunak dny. felé tőszomszédja. Még előbb, 1415-ben, szintén nemes (Rydwloltar Vilmos) előnevében: «Klynfurth» helynév merül föl. (Dl. 10354.) Ugy látszik, ez alatt is Klingenfurt lappang.
Klingenfurt. L. Klingenbach helység a.
Kohlgrub. Poss. Colgruob. (1301: Fejér. VIII. 1. 72) Ma Kalchgruben Kabold mellett északra.
Kolbháza. (Kolpháza.) Villa Kolphaza. (1429: Kismart. llt. 89. A. 5.) Poss. Kolbhaza. (1430: Haz. okmt. II. 244.) Előbb Viz nevet viselt; a XIV század elején Kolb Péter nevű soproni polgár szerezte meg, a kiről újabb nevét nyerte. 1430-ban csere útján Sopron városra szállt, mely egy részét Viz néven már 1283 óta bírta. Utóbbi nevezet (vitla Wyz) 1145-ben is előfordul (Nagy I. Sopronm. oklt. I. 20.) Ma Kópháza (Kohlnhof), Sopron mellett délre. A régi Viz elnevezést azonban e helység határában szintén föntartá a Wiz-Aecker nevű dülő. (V. ö. Nagy I. értekezése. Századok. 1883. VIII. 35.)
Köcs(ö)nér. (Köcsmér). L. Kecs(e)nér alakban.
Kőhalom. Kewholm. (1390: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 500.) Populi et iobagiones regales de Kwhalm. (1396: U. o. 524.) Poss. Kwhalm. (1398: Kismart. llt. 17. A. 2., 1411: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 647.) Poss. Kuholm. (1410: U. o. 624.) Villa ad castrum Lewka pertinens Kuellm teutunice Stampergh. (1457: Kismart. llt. 17. C. 71.) Poss. Stannpergh. (1470: U. o. 17. C. 70.) Kehalm. (1492: Dl. 36996.) Vámjával együtt a vasvármegyei Léka várához tartozott. – A megye dny. sarkában találjuk. (Németül: Steinberg.)
Kő-(hid-)Pordány. (Kő-Pardány. Kőhid-Pardány). L. Pordány helység a.
Körü. (Köre. Köri. Körő. Kölő.) L. Küllő néven.
Kövesd. (Keverd.) – a) Terra Kwesd. (1326: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 110.) Poss. Kevesd. (1382: U. o. 462.) Poss. Kwesd. (1430: U. o. 166.) Kwuesd. (1446: U. o. 321.) A Kanizsaiaké volt. Parochialis egyházát 1430-ban említik. A Fertőtől délre fekszik. – b) L. Milehdorf helység a.
Közép-Gyuró. L. Gyoró helység a.
Közép-Pul(y)a. L. Pul(y)a helys. a.
Közép-Vág. L. Vág helység a.
Kren(e)sdorf. (Kreinsdort.) L. Herény néven.
Kreuspach. L. Rákos helység a.
Küllő. (Kürrő. Kürri. Küri. Kürü.) Villa Kvrru. (1337: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 139.) Poss. Kwryw. (1366: Muz. llt.) Poss. Kuri. (1360: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 327.) Kureu. (1368: U. o. 382) Poss. Kury. (1378: U. o. 447.) Poss. Boncz Kerew et alia Kerew. (1410: U. o. 628.) Kwrew. (1410: Haz. okmt. IV. 262., 1416: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 32.) Kwrw. (1415: U. o. 23.) Kerew al. non. Kysbudizlo. (1429: Kismart. llt. 89. A. 5.) Kwreh. (1437: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 257. és DL. 13027.) Kewry. (1450: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 344.) Kewrew. (1469: U. o. II. 460.) Kywlew. (1493: Dl. 26052.) Fratres de Kwlw. (1494: Engel, i. h. 21. l.) 1400-ban másként Németfalu. (Nagy I. Sopronm. oklt. I. 537.) – Ma Küllő (németül Girm), Soprontól d., Német-Keresztur (hajdan Bogyoszló) közelében. (V. ö. Keresztur városnál.)
Kürtös-Megyer. (Kürtös-Magyari. Kürtös-magyara.) Poss. Kurtusmeger (que nunc desolata et per manus alienas occupata haberetur) … titulo buccinaturio (quod progenitores ipsorum … ac ipsi buccinatores regii extitissent) iure hereditario – Kürtös-megyeri Mihály, István, Demeter és János pap (Lampert fiai) birtoka 1358-ban, a mikor is határosak vele Szemere és Czirák. (Nagy I. Sopronm. oklt I. 293.) 1378-ban ugyanez a rokonság tiltakozik, hogy a Cséri-ek az ő birtokukat Kurthus magary-t, elfoglalják. (U. o. 447.) 1379-ben mint ugyane család tulajdonát «Kurtez magyara» birtokot védi a király az Iváni kir. népekkel szemben (u. o. 452.); 1387-ben pedig szintén ugyanezeknek mint királyi kürtösöknek (poss. Kyrtwsmagyara) birtokát. (U. o. 482.) Czirák, Szemege, Csér és Iván közt feküdt.
Kürű. L. Küllő alakban.
Ládony. Többféle néven emlegetik: a) Ladun. (Közelében Sz.-Miklós tiszt. szentelt egyházzal. 1234: Árpádk. új okmt. VI. 551.) Ladon. (1395: Haz. okmt. I. 286., 1430: Dl. 12293; 1454: Dl. 14794.) Eghazasladon. (Sz.-Miklós tiszt. szentelt egyházzal. 1410: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 619. V. ö. 1467: Kisfaludy cs. llt.) – b) Berekalialadun. (1360: Haz. okmt. III. 175.) Berekallyladon. (1412: Nagy I. Sopronm. oklt. lt. 3) Berekolladon. (1439: Muz. llt., 1479: Dl. 18203.) Berekalya. (1493: Dl. 19991.) – c) Felseuladon, Alsouladon. (Nemesi birtok. 1362: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 337.) Alsoladon. (Hasonlókép. 1410: U. o. 629., 1448: Kisfaludy cs. llt.) Felladon. (Hasonlókép. 1452: Kisfaludy cs. llt.) – d) Banladon. (1439. 1492: Muz. llt., 1456: Haz. okmt. IV. 383, 1458: U. o. 390.) – e) Predium seu terra Pusthaladon inter possessiones Vestherhaza et Chernelhaza. (1438: Muz. llt.) Puzthaladon. (1439. 1451. 1492: Muz. levéltár.) Ez adatok szerint hihető, hogy a régi Fel-Ládony a régi Egyházas-Ládonynyal ugyanegy s a mai Nemes-Ládonynak, – Alsó-Ládony (köznemesi birtok, egyebek közt a Tompa családé) a mai Tompaházának, – Berekalja-Ládony (köznemesi birtok) a mai Berekalja helységnek, – Rán-Ládony (paraszt falu) a mai Pór-Ládonynak felel meg (Sajtos-Kál szomszédságában kelet-dél felé); Puszta-Ládony pedig szintén e tájon, a mai Mesterháza és Csernelháza között terült el.
Lackenpoch. Plebanus in Lakenpooh. (1410 körül: Sopron városi llt. IV. D. 1. 24.) Ma Lakompak (Lackenbach), Soprontól dny., Kabold mellett.
Lánzsér. Poss. Lanser, Lanseer. (1425: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 99. és Dl. 11618–20.) Lanzer. (1486: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 549.) A hasonló nevű vár sorsában osztozott. Vámhely is volt. – A megye dny. határán találjuk. (Németül: Landsee.)
Lasztaj. (Lasztó. Laszta. Lasztej.) Lahtay. (1224: Árpádk. új okmt. XI. 176.) Laztay. (1225: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 10.) Laztey. (1267: Hazai okmt. V. 39.) Poss. abbatis (de Borsmonostra) Felsewlaztow. (1396: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 524.) Poss. Alsoulazta. (1397: U. o. 527.) Poss. Lastay. (1410. 1411: U. o. I. 623. 647.) A borsmonostori apátságé volt. – Ma Alsó- és Felső-László, Locsmándtól ny. felé.
Lebnök. (Lebnik.) Poss. antiquitus Leuter vocitata, nunc vero usitato nomine Lebnuk. (1359–1394–1406: Dl. 4873. 4875–6.) Lebnik. (1393: Fejér. X. 2. 143.) Inferior Lybnyk. Fluvius Lybnek. (1411: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 647.) Inkább Vasvármegyéhez számítható. (L. ott is.) – Ma Liebing, Vasvármegyében, Kőszeg mellett ny.-é.
Lepusbach. (Lepuspach.) Poss. Lepwspach. (1478: Muz. llt.) Ma Lojpersbach vagy Lépesfalva, Soprontól nyugatra. 1265-ben Gyula néven fordul elő, mint a soproni keresztesek birtoka. (Nagy Imre. Századok. 1883. VIII. 36. l.)
Leuter. L. Lebnök néven.
Libnik. (Libnek.) L. Lebnök néven.
Ligván. Villa Nygvan. (1225: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 12.) Predium Niguan. (1250: Haz. okmt. VI. 58.) Capella omnium sanctorum de Nigwan. (1264: Árpádk. új okmt. III. 89.) Poss. Nygwan. (1340. 1346: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 157. 193., 1499: U. o. II. 589.) Nyguan. (1367: U. o. 371.) Poss. Nygwan et alia Nygwan alio nomine Kysfalu. (1397: U. o. 525) Poss. Balenthfelde intra metas possessionis Nygwan adiacens. (1397: Dl. 8144.) Poss. Lygwan. (1456: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 391., 1465: U. o. 437., 1478: Haz okmt IV. 429.) Nygwan alias Nelesdorth. (1489: Dl. 22501) Fő birtokosai – a Niczkiek. – Ma Ligvánd (Nebersdorf), Soprontól délre.
Linkóhát. Linquohath. (1405: Nagy I. Sopronm, oklt. I. 567.) Lynkochath, Lynkochath. (1410: U. o. 632) Poss. Linkohath. Határában: vena Lynko nominata. (1409: U. o. 601.) Lynkohath. Linkohath. (1421: U. o. II. 62., 1429: U. o. 127., 1435: Dl. 12656; 1438: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 276., 1464: Kisfaludy cs. llt., 1471: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 471.) A mai Mihályi határának egy része értendő. (Kapuvártól dk. – V. ö. Pesty. Helynevek. 188. l.)
Lobló. (Lobl. Lobol. Lobd. Loblot.) Poss. Loblu. (1291: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 55.) Poss. Lobl. (1349: U. o. 210.) Poss. Lubd. (1358: U. o. 291.) Lobol. (1360: U. o. 331.) Lobl. (1394: U. o. 519.) Lobloth. (1430: U. o. II. 160.) Osl nembeli családok (Viczai, Lózsi) bírták. – A mai mosonyvármegyei Pomogytól keletre fekvő Lobler (Lobló) nevű tó őrzi emlékét. (Századok. 1883. VIII. 47. és 1897. 33. l.)
Lócs. Nobiles de Loch. (1355: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 250.) Looch. (1396: U. o. 525.) Loch. (1483: Dl. 18781; 1487: Dl. 19253.) Részben a soproni kereszteseké volt. – Csepreg mellett keletre találjuk.
L(o)ók. Poss. Felsewlook, Alsowlook. (1425: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 99.) Lánzsér várához tartoztak. – Ma Loók néven (Alsó-Loók) csak egy helységet ismerünk, Soprontól dny. (Németül: Frauenhaid.)
Lövő. – a) Poss. Fulseuluew. (1317: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 78.) Lewew alias Sycz. (1483: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 3. f. 1. H. +, 1489: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 556.) A mai Sircz vagy Sércz (Gschiesz) értendő, Kismartontól k. – b) Lveho. (? 1265: Dl. 583.) Poss. Lewen. (1386: Nagy I. Sopronm, oklt. I. 482.) Leue. (1387: Haz. okmt. V. 171.) Lew. (1388: Kismart. llt. 14. A. 4.) Felleueu. (1407: Dl. 9308.) Poss. Felse Leuew. (1410: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 640.) Lwe. (1429: U. o. II. 131.) Luwl. (1436: U. o. 254.) Lewe. (1446: U. o. II. 321.) Részben Kapuvárához tartozott. – Ma Lövő, a Fertőtől (távolabb) dél felé. (V. ö. Mohl Adolf és dr. Balics Lajos, Lövő története. Győr. 1892.)
Luka-Csér. L Csér helység a.
Maglócza. (Maglicza. Maglucza. Maglacza.) Villa Magluca. (1220: Árpádk. új okmt. XI. 158.) Terra Moglocha ad castrum de Suprun pertinens. (1222: U. o. VI. 407.) Maglocha. (1346: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 191.) Maglacha. (1347: U. o. 204.) Maglaca (1420: U. o. 48.) Maglocza. Maglocha. (1420: Fejér. X. 6. 264. 284., 1437: Dl. 13076.) Maglycza. (1437: Muz. llt.) Főleg az Osl-fiaké és a csornai prépostságé volt. – Csornától ék. fekszik.
Magyar-Barom. (Magyar-Baran. Magyar-Báránd.) L. Barom helység a.
Magyarfalu. Poss. Magyarfalw in districtu Rabakuz. (1381: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 456., 1455: U. o. II. 390.) Poss. Magerfalw. (1394: U. o. 519.) Az Osl-fiaké volt. – Ugy látszik, a mai Vásárosfalu vidékén kell keresnünk. (Mihályitól délre, a vasvármegyei határon.)
Magyartelek. (Magyar-ülés, puszta) Predium Magyartelek al. nom. Magyarewles. (1420 körül: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 56., 1499: Dl. 20889.) A Kanizsaiaké volt. – Kismarton és Oszlop vidékén kereshetjük.
Magyar-Unke. L. Unke helység a.
Mainhart. L. Kedhely néven.
Majád. (- Hazibar, – Pottendorfar.) Populi monasterii de Mayad. (1277: Árpádk. új okmt. IX. 186.) Mead. (1296: Haz. okmt. IV. 93.) Poss. Mayad … in qua est constructa ecclesia Sancte Margarete. Alább: a parte castrí Zarwkw … versus civitatem Suproniensem. (1359: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 299.) Poss. Mayad. (1347: Századok. 1883. VIII. 41., 1373: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 447., 1415: Dl. 10360; 1437: Dl. 13027.) Freys edles erib gelegen zu Sand Margreten pey dem See. (1415: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 26.) Poss. Mayad, Mayad Pottundorfar, Mayad Hazibar. (1437: U. o. 257.) S. Margaretha. (1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 5. num. 23.) Plébánosát 1437-ben is említik, egyháza Sz.-Margitnak volt szentelve. – Ma Szent-Margit, Margarethen, vagy Margaréta, Soprontól északra.
Malomháza. Vkas. (1194: Árpádk. új okmtár. XI. 57., 1225: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 13.) Hubec. (1195: Árpádk. új okmt. XI. 59.) Terra Ikech. (1311: Anjouk. okmt. I. 223.) Zwischen Vgeid (Vgus) und dez Munichoff. (1360: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 332.) Poss. Vkech vulgo Monahhaza vocata. (1411: U. n. 647.) Vkech. (1415: U. o. II. 22.) Monohaz. (1435: U. o. 238. Dorf Munichhof. (XV. század: Árpádk. új okmt. XI. 60.) Poss. Minichhoff.) (1455: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 387.) Predium Wkas. (1499: U. o. 587.) Az elősorolt és olykor egy máskor két helységnek vett: Malomháza (Minichchoff, Monaháza, Monóháza) és Ukecs (Ukacs, Ikecs) helységeknek ma Malomháza (Minihof) és Füles (Nikics) helységek felelnek meg, egymás tőszomszédságában, Locsmándtól észak felé. – Füles különben (leginkább mint a Kanizsaiak birtoka) e néven, és Malomházával azonosnak véve is, sürűn fölmerül, ú. m. Capella S. Laurentii de villa Files. (1264: Árpádk. új okmt. III. 89.) Fyles. (1339: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 144., 1435: U. o. II. 239., 1476: Huny. kora. XI. 548.) Poss. Files … cum quadam terra Zabouch appellata nunc vacua et habitatoribus destituta, per populos de dicta Filees semper et ab antiquo usa et culta. (1371: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 395) Phyles. (1373: U. o. 447.) Files. (1406. 1411: U. o. 575. 647.) Files al. nom Vekschcz. (1455: U. o. II. 387.) Fylees. (1462: U. o. 420.) Poss. Molomhaza vocata alio nomine Kysfyles. (1495: Dl. 20264.)
Mankófalva-Bik(k). L. Bik(k) helység a.
Marczaltő. L. Vesaprémvármegyében.
Marom. Poss. Marem. (1435: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 229.) A fraknói Grófoké volt.
Márocz. L. Mórocz néven.
Mártonháza. (Martinháza.) Mortunhaza. (1361: Dl. 5025.) Martinhaza. (1391: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 5. fasc. 1. num. 33.) Morthonhaza. (1405: Dl. 14758; 1410: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 633,) Martonhaza. (1410: Dl. 9681.) Részben (1391.) köznemeseké, részben a Kanizsaiaké volt. Hihetőleg a mai mosonyvármegyei Apellon vagy Bánfalva (a Fertő tó dk. partján) határában elterülő Martenthal nevű tó mellékén feküdt. (Stessel. Századok. 1897. évf. 33. l.)
Martonhely. (Martontelke, puszta.) Sessio Martonteleke vocata, nunc habitatoribus destituta – Szovát tartozéka. (1350 1351: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 213. 221.) Poss. Mortonfelde, Mortunfelde. (1351: U. o. 230–283.) Pred. Mortonhel. (1477: Dl. 17922.) A Kanizsaiaké volt. – Csorna, Szovát sat. táján feküdt.
Meggyes. Poss. Megyes. (1244: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 138., 1385: Haz. okmt. I. 282.) Tributum (regis) quod in villa … Medyes … in lacu Ferteu exigi pro nostra maiestate est consvetum. (Kívül XV. századi írással: See Mawtt auf Medwisch. 1352: Nagy I. Sopronm, oklt. I. 237.) Medyes. (1385: Haz. okmt. II. 149.) Meduus. (1385: Sopron város llt. lad. XIX. et T. f. VI. n. 256.) Medus. (XV. század: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 169.) Sopron városé volt (1385 óta), melytől észak felé megtaláljuk ma is, a Fertő partján.
Me(l)nhart. L. Kedhely helység a.
Ma(j)ád. L. Majád néven.
Menesdorf. (Menestorf.) L. Kedhely néven.
Mesterháza. L. Vesterháza néven.
Mi(c)ske. (Mikcsa. Miksa.) Predium Mychsa. (1194: Árpádk. új okmt. XI. 57.) Villa Michsa cum tributo fori. (A borsmonostori apátságé 1200. körül. – Nagy I. Sopronm. oklt. I. 4.) Terre Myxa maior et minor. (1225: U. o. 11.) Pred. Mixa, Mychsa. (U. o.) Villa Mychsa. (U. o. 12.) Poss. Myske. (1412: Haz. okmt. V. 204.) Dorf Strobelstorff. (XV. század: Árpádk. új okmt. XI. 60.) A borsmonostori apátságé volt. – Ma Micske vagy németül Strebersdorf, Locsmánd tőszomszédságában dny.
Mihály(i). (Miháld. Mihályfalva.) Terra Mihal. (1223: Haz. okmt. V. 11.) Poss. Myhal. (1299: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 62.) Nogmihal. Nogmihaly. (Nemes nevében. 1358: U. o. 288., 1381: U. o. 456.) Poss. Mihaly. Myhaly. Mihali (1359: U. u. 319., 1425: U. o. II. 83., 1429: U. o. 127., 1434: U. o. 206., 1438: U. o. 276., 1454: U. o. 381., 1471: U. o. 472., 1472: U. o. 476.) Poss. Myhald. (1403: U. o. 561.) Mihaly, Myhal. (1409: U. o. 597. 605.) Michali. (1425: U. o. II. 83.) Myhalfalwa. (1455: U. o. II. 385.) 1359-ben Sz.-György vértanú tiszt. szentelt egyházát, 1438-ban toronytalan kő-egyházát említik. Csák-nemből eredő családoké volt. – Ma Mihályi, Kapuvártól dk.
Milehdorf. (Milihdorf.) Terra Ponith bani Kuesd. (1271: Árpádk. új okmt. VIII. 362.) Poss. Kuesd prope fines et Teotonicorum terminos. (Az oklevél hátán egykorú kézírással: Kuesd Milichdorff. 1287: Dl. 1209.) Villa Kwesd. (1325: Sopronm. oklt. I: 103.) Villa Kwesd cum tributo viatico. (1346: U. o. 187.) Keuesd cum tributo. (1378: U. o. 451.) Mylyhdorf. (1390: Dl. 7739.) Kwesd al. nom. Mylihdorff. (1434: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 212.) Mylekdorf. (1457: Dl. 24477.) Uti vámmal. – Ma Millendorf (Szárazvám) Kismarton mellett nyugatra.
Mini(ch)hof. L. Malomháza néven.
Mod. Mod (1455: Haz. okmt. II. 317.) Királyi ember nevében fordul elő. Hihetőleg sopronvármegyei (vagy győrvármegyei?) falu volt.
Moglócza. L. Maglócza alakban.
Monaház(a) vagy Monóház(a). L. Malomháza néven.
Monyorósd (puszta). Predium Monyorosd. (1444: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 314.) A mai Süttör és Petőháza határában terült el. (Kapuvártól ny.-é. felé.)
Mórocz. (Móroczhely). Villa Mouruhc. (1202: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 5.) Moruch. (1230: U. o. 17., 1359: U. o. 300., 1376: U. o. 420.) Movroch. (1237: Árpádk. új okmt. II. 75.) Poss. Mowroch. (1346: Sopronm. oklt. II. 190.) Maruch. (1381: U. o. 455.) Poss. Moroch. (1411: U. o. 643.) Moroczhel. (1432: Muz. llt.) Morocz. (1434: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 212.) Marocz. (1449: Kisfaludy cs. llt.) Nagy részében a Csornaiaké és az Ostfiaké volt; részben azonban a fraknói Grófoké és a csornai prépostságé is. – Ma Márcz, Soprontól ny.-é.
Muzsa(j). (Muzsej. Muzse.) Villani de Musey. (1232: Árpádk. új okmt. VI. 511.) Villa Mesey. (1265: Dl. 583.) Nobiles de Musey. (1313: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 76.) Poss. Musee. (1349: U. o. 209.) Poss. Musey maior. (1355: U. o. 244.) Muse. (1375: U. o. 411.) Musa. (1422: U. o. II. 63., 1430: U. o. 154., 1436: U. o. 249.) Felmusay. (Predium? 1429: U. o. 142.) Pred. Felmusa. (1430: U. o. 154.) Musay. Mwsay. (1449: U. o. 343., 1471: U. o. 473.) Osl nembelieké és köznemeseké (Muzsajiaké) volt. – Kapuvártól nyd. találjuk. (Németül ma: Mondschein.)
Münichhof. (Minichhoff). L. Malomháza helység a.
Nádasd. Poss. Nadasd. (1362: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 337., 1383: U. o. 461.) Rorbach. (1412: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 5. fasc. 1. num 24. és lad. 5. fasc. 1, num. 25., 1475: Dl. 17681.) Ma Nádasd vagy Rohrbach, Soprontól ny.-é.
Nagy-Höfflin(g). (Nagy-Höflein. Nagy-Hefflin.) L. Höfflin(g) helység a.
Nagy-Micske. (Nagy-Miksa). L. Micske helység a.
Nagy-Mihály(i). L. Mihály(i) helység a.
Nagy-Muzsa(j). (Nagy-Muzsej.) L. Muzsa(j) helység a.
Nagy-Pul(y)a. L Pul(y)a helység a.
Nagy-Vág. L. Vág helység a.
Nelesdorf. Azaz: Nigván. – L. Ligván néven.
Nemes-Kér. L. Kér helység a.
Nemes-Pul(y)a. L. Pul(y)a helység a.
Német-Barom. (Német-Baran. Német-Báránd.) L. Barom helység a
Németfalu. – a) L. Vásárosfalva a. – b) L. Küllő helység a.
Németi. (Nemti. Nempti.) – a) Villa Nimpti. (1338: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 142.) Poss. Nemithy. (1351: U. o. 235.) Poss. Nempti. (1384: U. o. 479.) Villa Nemethy. (1408: U. o. 584, 1428: U. o. II. 118., 1466: U. o. 445., 1481: U. o. 538.) Nemthy. (1430: U. o. 169.) Nempthy. (1432: Muz. llt., 1467: Dl. 16553.) Az Osl-nemből való családok és köznemesek birtoka, s a megye (rábaközi) törvénytevő gyűléseinek egyik legállandóbb székhelye volt. (L. a Sopronm. oklt. II. köt. 10. 31. 85. 187. 247. 272. 292. 315. 334. 402. 423. 476. 502. 528. lapokon. V. ö. 1500 körül: Dl. 21002.) Csornától dny. találjuk. – b) L. Péter-Németi helység a.
Nevegy. L. Szent-Miklós helység a.
Nigván. L. Ligván néven.
Nivegy. (Nimegy. Nimigy.) L. Szent-Miklós helység a.
Nyék. Neek. (1281: Árpádk. új okmt. IX. 312–4.) Nyek. (1358. 1373: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 289. 402., 1425: U. o. II. 99.) Poss. Neyk. (1359: U. o. I. 316.) Vámjával együtt Lánzsér várához tartozott. – Ma Nyék (Neckenmarkt), Soprontól dny.
Odonyfalva (?). L. Adonyfalva alakban.
Odvar(d). L. Udvard néven.
Ok(k)a. Villa Scaka. (1344: Századok. 1883. VIII. 41.) Zaka. (1382: Dl. 6883.) Poss. Oka. (1393: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 511., 1429: U. o. II. 135., 1489: U. o. 556.) Poss. Schaka al. nom. Oka. (1402: Dl. 8764.) Poss. Oka al. nom. Chaka. (1415: Dl. 10361.) Ma Oka vagy Oggau, Ruszt mellett északra.
Ombos. (Ombus.) L. Ambos alakban.
Ond. L. Und alakban.
Ordó. L. Erdő néven.
Orlamos. L. Arlam(os) néven.
Osl(i). Villa Osl. (1130: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 47.) Poss. Osl. (1331: U. o. 123., 1409: U. o. 604.) Osly. (1465: U. o. II. 433., 1483: U. o. 547.) Az Osl nemből való Kanizsai, Oslfi (Ostfi) és Pinnyei családoké volt. – Ma Osli, Csornától ny.-é.
Ölose(j). L. Völcse(j) néven.
Őr-Pordány. L. Pordány helység a.
Őre (?). L. Emre (?) a.
Örs (?). Poss. Hwrs. (1360: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 329.) A mai Vulka-Pordány, Antau (Ottova) sat. helységek táján feküdt.
Pág(y)a. (Pátya.) Poss. Pagya udvarnicorum regalium. (1244: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 138.) Pagha. (1245: U. o. I. 20., 1288: Hazai okmt. V. 72. l. V ö. 1199: Századok. 1883. VIII. 31. l., 1344: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 175., 1373: U. o. 409.) Pagya. (1327: Hazai okmt. II. 45.) Patya. (1333: U. o.) A XIV. század eleje (1317.) óta részben Sopron városáé volt. – A balfi és rákosi határ közt feküdt ily nevü falu.
Pálháza (puszta). Terra litigosa Palhaza. (1415: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 24.) Pred. Paihaza. (1429(?): Dl. 12035.) Malomháza, Füles, Barom sat. környékén terült el.
Páli. (Pauli.) Uterque Pauli. Ket Pauli. (1325: Hazai okmt. I. 139. 141. – V. ö. u. o. 146. 162. 217.) Utraque Paly. (1368: U. o. 258., 1424: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 76.) Due possessiones Paly. (1373: U. o. I. 405.) Poss. uterque Paly. (1406: U. o. 573., 1470: U. o. II. 417.) Poss. Paly. (1407: U. o. 580., 1421: U. u. II. 62.) Plebanus de Paly. (1469: U. o. 457.) Részben a pápóczi prépostságé, részben a gersei Petőké (Ostfiaké) sat. volt – A Rábaközben, Csornától dny., ma csak egy Pálit ismerünk.
Pamgart. (Pangart. Pangard. Pangord. Pamgorton. Pamgort. Pangot. Pangort.) L. Paumgarten helység a.
Pardány. L. Pordány néven.
Pásztor(i). Paztur (1338: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 142.) Villa Paztor. (1351: U. o. 233.) Paztor. Pazthor. (1411: U. o. 643., 1421: U. o. 57., 1466: Dl. 16325; 1471: Dl. 17158) Felsepaztor. Felsewpazthor. (1421: Nagy I. Sopronm. oklt. 57., 1433: Muz. llt., 1468: Kismart. llt. 14. C. 88.) Also Pazthor. (1433: Muz. llt.) Pastor. (1435: Nagy I. Sopronm oklt. II. 237.) Köznemesi birtok volt. – Ma Alsó- és Felső-Pásztori, Csornától d. 1462-ben és 1468-ban Győrvármegyében említenek ily nevű (Pazthory, Pasthor) falut, a (vasvármegyei) Szecsődiek birtokai közt. (Muz. llt.) Ugy látszik azonban, szintén csak a sopronvármegyei Pásztor helység értendő.
Patak (puszta). Terra Potahc. (1230: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 17.) Terra castri Supruniensis Potuk. (1246: Haz. oklt. 13.) A csornai prépostságnak voltak itt részei. – Később nem emlegetik.
Patli. (Patil.) Potl. (1342: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 170.) Pothly. (1351: U. o. 214.) Poss. Pothl. (1370: U. o. 386.) Poss. Pachyl, Pathyl. (1372: U. o. 441.) Pathly, Patli. (1410: U. o. 633. és Dl: 9681. 9683.) Ma Petőfalva (Koldusfalva) vagy Pöttelsdorf, Soprontól ény.
Paumgart(en). (Paungarten. Paungart.) Poss. Pamgort. (1362: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 336.) Pangard. Pangarth. (1382: Dl. 6907; 1383: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 461., 1454: U. o. II. 383.) Pamgorthon. (1426: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 3. num. 28.) Pawngarten. (1433: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 196.) Pangord. (1433: Muz. llt.) Pawmgart. (1440: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 299., 1486: Dl. 19162.) Pangoth. (1460: Kisfaludy cs. llt.) Poss. Pawngart. (1475: Dl. 17681.) Pangorth. (1479: Dl. 18218) Monasterium Pawngarten. (1493: Dl. 19979.) Monasterium Pongorth. (1493: Dl. 20039. 20030.) Közelében állt a Gravenecker Ulrik és Frigyes által a Sz.-Megváltó és a Bold. Szüz tiszteletére 1475-ben alapított pálos kolostor. – Ma Kertes (Baumgarten), Soprontól ény. (V. ö. Sopronm. oklt. II. 526.)
Pecse-sitő-Ság. L. Ság helység a.
Pecsenyéd. (Pecsinyéd.) Besenev. (1265: Dl. 598.) Bechenev. (1325: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 104.) Beseneu. (1325: U. o. 106.) Besenew. (1346: U. o. 187.) Besenew al. nom. Pethynyed. (1434: U. o. II. 212.) Pechynied. (1437: Dl. 13027.) Plébánosát 1437-ben említik. – Ma Pecsenyéd (Pötsching), Kismartontól dny.
Pereglen. (Pereglem.) L. Bleigrob néven.
P(e)resznye. (Peresznya.) – a) Prezne. (1194: Árpádk. új okmt. XI. 57.) Pred. Prezena, Perezna. (1225: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 11.) Poss. abbatis de Borsmonustura Pereznye (Peresnye) vocata. (1357: Sopronm. oklt. I. 277., 1370: U. o. 387., 1397: U. o. 527.) Prozna. (1397: U. o. 527.) Presna. (1412: Haz. okmt. V. 204.) Dorf Prossing. (XV. század: Árpádk. új okmt. XI. 60.) A borsmonostori apátságé volt. Ma Peresznye (Pressing), Csepreg mellett ény. – b) Peresnye, Pereznye. (1244: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 138., 1366: U. o. I. 363., 1406: U. o. 564. 578., 1423: U. o. II. 75, 1431: U. o. 175., 1456: U. o. 395.) Presnye. (1261: U. o. I. 57.) A Czirákiaké volt. A Kis-Martontól délre eső mai Czinfalunak felel meg.
Pereszteg. (Pereszleg.) Poss. Perezteg … in comitatu Supruniensi, terra videlicet castri (regis) Supruniensis. (1326. 1327: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 109.) Poss. Pereztegk. (1331: U. o. 124.) Perezteg. (U. o. II. 54.) Perestegh. (1454: Kismart. llt. 17. P. 515.) Perezleg. (1468: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 452., 1473: Muz llt.) Részben Kanizsai, részben köznemesi birtok volt. Plebánosát 1420-ban említik. – Ma Pereszteg, Nagy-Czenk tőszomszédja dk. felé.
Pertel. L. Keresztur néven.
Péter-Németi. (Pétör-Németi. Péter-Nempti.) Poss. Peturnymiti. (1302: Fejér. VIII. 1. 103.) Villa Peter Nempty. Peternemuty. (1346: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 187.) Peter nemethy. (1434: U. o. II. 212.) Kabold várához tartozott. – Ma Felső-Péterfa, Kabold szomszédságában ény.
Péterfalva. (Petri. Petrik.) Usque domum Petri – Bogyoszló (a későbbi Német-Keresztur) határjárásakor. (1245: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 21.) Poss. Petrik. (1376: U. o. 419. és Zalam. oklt. II. 126.) Terra nobilium de Petry. (1415: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 23.) Poss. Petri. (1431: Kismart. llt. lad. 96. fasc. 3. num. 29.) Ma Alsó-Péterfalva, Soprontól délre.
Petlend. Poss. Petlend. (1230: Hazai okmt. VI. 25., 1233–1377: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 443. – V. ö. 1426: U. o. II. 108.) Ma Petlen néven puszta Kisfalud és Potyond vidékén.
Petőfalva. L. a Petőfalvi cs. a.
Petőfölde. Predium seu terra Pethewfelde penes poss. Farad. (1433: Muz. levéltár.) Poss. Petewfelde in districtu Rabakuz inter poss. farad et Tamasy. (1434: U. o.) Tehát Farád és Tamási közt feküdt. (Kapuvártól keletre.)
Petőháza. – a) Pethewhaza. (1437: Dl. 13027.) Fertő-Szent-Miklóstól ék. találjuk. (L. Endréd helység a. is.) – b) Predium Pethewhaza, intra metas possessionis Bazth. (1478: Dl. 16345.) Poss. Pethewhaza (1481: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 544., 1483: Dl. 18809.) A mai Gógánfa és Dasztifalu mellett feküdt. (V. ö. Baszt helység a.)
Petri. Poss. Pethry. (1471: Körmendi llt. alm. I. lad. 9. n. 70.) Mint (részben) a Csornaiak birtokát sorolják föl. – Előfordul sopronvármegyei kir. ember nevében: Kyspetri. (1416: Hazai okmt. III. 303., 1439: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 135. – V. ö. 1366: Muz. Ilt.)
Petri(k). L. Péterfalva helység a.
Pichlesdorf (puszta). Pred. Pychlesdorft. (1425: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 99.) Lánzsér várához tartozott.
Pinnye. Poss. Puneu. (1326: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 110.) Pune. (1331: U. o 124.) Freindorf. (1353: U. o. 239.) Punye in vulgari teutonicorum Freyndorf. (1360: U. o. 327.) Prwnye. Prunnye. (1402: U. o. 557.) Pynnye. (1409: U. o. 591.) Punye. (1410: U. o. 629.) Punie. (1423: U. o. II. 74.) Pynye, Alsopynye. Kyspynie. (1463: U. o 424. 425.) A Bold. Szűz tiszteletére szentelt egyházzal. (1409.) 1463-ban Alsó-Pinnye a Pinnyeieké – a Kispinnyeiekkel szemben, a kik különben máskor szintén Pinnyeiek. – Ma Pinnye, Czenk mellett dk.
Plegrob. L. Bleigrob néven.
Pog(y)ond. L. Potyond alakban.
Pomágy. (Pomogy. Pomák. Pomuk. Pomaken.) Terra Pomog iobagionum castri Supruniensis. (1271: Árpádk. új okmánytár. VIII. 362.) Villa Pomagh iuxta fluvium Fertew. (,1346: Nagy. I. Sopronm. oklt. I. 187.) Poss. Pomogh. (1356: U. o. 253., 1366: U. o. 427.) Poss. Pomacchen. (1418: Dl. 10701.) Pomuk. (1423: Pozsonyi kápt. orsz llt. lad. 6. fasc. 4. num. 13.) Pomak. (1427: Dl. 11946) Das Dorf zu Pomaken. (1431: Dl. 12849.) Pomagh. (1434: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 212.) Pomagh iuxta lacum seu fluvium Ferthew. (1435: U. o. 230.) Hol Sopron-, hol Mosonyvármegyéhez számítják. 1346–1435-ben mint a Fraknói (Gróf) cs. birtoka fordul elő. De köznemesi részek is voltak benne. – Ma Pomogy (Pammaggen), a megye dny. vidékén, a Hanságon, Mosonyvármegyében.
Pongart. (Pongort). L. Paumgart(en) helység a. V. ö. Pamgart néven is.
Porbach. (Porpach.) L. Purbach néven.
Pordány. – a) Kwhydpordan (1337: Fejér. VIII 4. 225.) Kwpardan. (1360: Sopronm. oklt. I. 323.) Kyvhidpardan. (U. o. 329) Pordan. (1372: U. o. 401., 1434: U. o. II. 212.) Kwpordan. (1410: Dl. 9683) Ma Vulka-Pordány, Kismartontól délre. – b) Spiculatores (regis) de Pordan. (1376: Nagy I. Sopronm oklt. I. 422.) Pordan. (1377: U. o. 441.) Ewrpordan. (1395: U. o. 520.) Prodestarff. (1412: Pozsonyi kápt orsz. llt. lad. 5. fasc. 1. num. 24.) Poss. Pordan alias Prodesdorf iuxta fluvium Saaruize al. nom. Laytha. (1415: Dl. 10317.) Prudustar. (Köznemes nevében. 1433: Muz. llt.) Poss. Pordan in pertinenciis castri Zarkw. (1k57: Dl. 24477.) Ma Lajta-Pordány (Prodersdorf), az ország határszélén, Kismartontól é. – c) Poss. Pardan. (Szovát határjárásakor. 1351: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 231.) Pordan. (1387: Hazai okmtár. V. 171.) Plebanus de Pordan. (1469: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 457.) Kapu várához tartozott. – Ma Rába-Pordány, Csornától dk.
Pósatelek(e). Posateluke. (1361: Dl. 5025.) Posatelek. (1362: Fejér. IX. 3. 323–331. – Századok. 1883. VIII. 46.) A Fertő tó dk. vidékén feküdt s Nagy Imre szerint (Századok, 1883. i. h.) utóbb e tó vize és a Hanság mocsárai által elboríttatott; Stessel hihetőbb előadása szerint pedig (1362.) kelet felé Pomogy-gyal s dél felé a Fertővel volt határos s utóbb a pomogyi határba olvadt (Mosonyvármegyénél, a Fertő dk. partvidékén.)
Poti(i). L. Patli néven.
Potyond. (Pogyond.) Villa Putund. (1256: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 23.) Terra Phylippy de Pugund. (1346: Hazai okmt. I. 198.) Pogond (1382: Nagy I. Sopronm oklt. I. 458.) Pothond. (1399: Hazai okmt. I. 293., 1465: Dl. 16152.) Potyund. (1411: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 643.) Pothyond. (1421: U. o. II. 57., 1465: Dl. 15152.; 1478: Muz. llt.) Potyond. (1445: Dl. 13879., 1472: Dl. 17292.) Pothyand. (1494: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 571.) A Potyondi rokonságé volt. – Csornától dny. esik.
Pra(i)tenbrun. (Pratonprun.) L. Széleskut alakban.
Presz(e)n(y)a. L. P(e)resznye néven.
Prodesdorf. (Prodestarf. Prudustar.) L. Pordány néven.
Pressing. L. P(e)resznye néven.
Pro(s)zn(y)a. L. P(e)resznye néven.
Pru(n)nye. Azaz: Pinnye. – L. e néven.
Pulndorf. (Pullendorf.) L. Pul(y)a néven.
Pul(y)a. Terre Pula maior et minor. (1225: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 11.) Pula. (1323: U. o. 97., 1359: U. o. 316., 1397: Kismart. llt. 17. A. 2., 1428: Dl. 11978.) Pulya. (1390: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 500.) Poss. utraque Pula (1410: U. o. 624.) Kyspulya. (1417. Dl. 10579.) Kyspula. (1420: Dl. 10888.) Utraque Pulndorf. (1425: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 99.) Felpula. (1430: Haz. okmtár IV. 295. és II. 246., 1474: U. o. III. 430.) Pwla. (1445: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 383.) Alsopula. (1458: U. o. 405., 1473: Hazai okmt. V. 323.) Nemespula. (1468: U. o. II. 351.) Kewzepula. 1473: U. o. V 323.) Pwlya. (1492: Dl. 36996.) Alsopwlya. (1519: Dl. 37007.) 1397-ben, 1492-ben és 1519-ben mint úti vámjával együtt a vasvármegyei Léka vár tartozékát sorolják föl (1519-ben: Alsó-Pulyát); 1425-ben pedig (a két Pulát) mint Lánzsér vár tartományait. – Ma Alsó-, Közép- és Felső-Pula (Pullendorf), a megye dny. részében. A középkorban mind a háromban laktak köznemesek.
Pu(n)nye. Azaz Pi(n)nye. – L. ott.
Purbach. (Purpach.) Poss. Purpah in confinio regni Austrie in comitatu Supriniensi. (1292: Árpádk. új okmtár X. 87.) Mauttern zu Purbach (1427: Sopron városi levéltár. IV. D. VII. 499.) Porpach – Sopronvármegyében. (1428: Pozsonyi kápt. orsz. levéltár. lad. 6. fasc. 1. num. 11.) Poss. Purpach – ugyanott. (1436: Fejér. X. 7. 926.) Purppach – Mosonyvármegyében. (1410: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad 6. fasc. 1. num. 12.) Poss. Purpach – a megye kitétele nélkül. (1451: Dl. 14393. 14465; 1473: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad 6. fasc. 1. num. 16.) Villa Porpach penes lacum Ferthew. – Mosonyvármegyében. (1453: Pozsonyi kápt. orsz. llt lad. 6. fasc. 1. num. 3 és v. ö. Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad 6. fasc. I. num. 14. az 1464. évhez) Poss. Popach – Sopronvármegyében. (1464: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 430.) Részeit (1451- ben) a mosonyvármegyei Óvár várához számították. – Ma Sopronvármegyében fekszik, Kis-Martontól ék., és Feketeváros nevet is visel. (L. az Enczersdorfer cs. illetve Mosonyvármegyében, Samarja m.-város a.)
Purczelsdorf. (Purczelstorf.) L. Száka néven.
Puszta-Család. L. Család helység a.
Puszta-Horpács. Azaz: Kis-Horpács. L. Horpács helység a.
Puszta-Kér. L. Kér helység a,
Puszta-Ládony. L. Ládony helység a.
Rákos. Poss. ecclesie beate virginis (alább: poss. episcopalis) Rakus vocata. (1244. 1333: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 137., 138.) Rakus. (1335: Hazai okmt. I. 169.) Poss. Rakos. 1429: U. o. 323.) Krewspach. (1457: Sopron városi levéltár K. 5. 239.) A győri püspökségé. – Rákos (Kroisbach) néven a Fertő partján, Soprontól ék. találjuk.
Rápczafő. (Rápczafej.) L. Répczefő néven.
Ravazd. Terra villa Ruozd.(1245: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 20.) A mai Német-Kereszturral és Kópházával volt határos. E néven később csak 1283-ban fordul elő, a mikor is Sopron város kapja IV. Lászlótól, mint elhagyott várföldet. (Századok. 1883. VIII. 30. 31.)
Rav(ó). (Roj. Rovó. Rov.) Poss. Roy és de Roy család. (1355: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 245.) Poss. Rov és: de Rov család. (1375: U. o. 412–3.) Villa Roy sub cumitatu Mosuniensi. (1382: U. o. 496.) De Roy cs. (1393: U. o. 514.). Rawo. (1420 körül: U. o. II. 56., 1499: Dl. 20889.) Rawo in pertinentie castri Zarkw. (1457: Dl. 24477.) Mint az 1382. évi oklevélből (l. részletesebben a hasonló nevű várnál) kitűnik, Ruszttól é. felé, Oka vagy Oggau táján a Fertő mentén feküdt. (Nagy Imre szerint maga Ruszt lenne értendő. – L. a városok közt.)
Rejtek. L. Röjtök alakban.
Repczefö. (Répczefej.) Rapchafey. (1398: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 529.) Rapchafeu. (1434: Békássy cs. llt.) Repezefew. (Nemes nevében. 1438: Sopronm. oklt. II. 284., 1450 körül: Muz. llt.) Poss. utraque Rebczefew. (1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 7.) Poss. Alsorepczefew, Felsewrepczefew. (1496: U. o. n. 10. és gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 31.) A XV. század végén a monyorókeréki Elderbach-oké volt. – A megye dny. határán fekszik. (Németül: Schwendgraben.)
Riczing. Poss. Ryczyngh. (1425: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 99.) Lánzsér várához tartozott. – Soprontól dny. találjuk.
Roj. (Rovó. Rov.) L. Ravó néven.
Rokke dorf. (Rukkendorf.) L. Zsidány helység a.
Rorbach. L. Nádasd néven.
Rosgrunt. Poss. Rosgrunt. (1455: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 387.) A borsmonostori apátságé volt. – A Locsmándtól é. felé elterülő vidéken feküdt. Malomháza táján.
Röjtök. Villa Ruhtuk. (1265: Dl. 583.) Rehtekh. (1326: Hazai okmt. V. 101.) Poss. Reehtek. (1375: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 411.) Rwhtwk. (1433: U. o. II. 194.) Rehteg. (1436: U. o. 244., 1450: U. o. 348.) Retthek. (1478: Hazai okmtár IV. 429.) Reithek. (1494: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 571.) Leginkább a Vági családé volt. – Ma Röjtök, Kapuvártól nyd.
Rőjtökör. Terra Rahtukeuri. (1223: Fejér. III. 1. 393.) Villa Ruhtukewr cum tributo in via exigi tempore antiquo consveto. (1346: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 187.) Rettekewr cum tributo in via exigi solito. (1434: U. o. II. 212.) Vámhely már 1223-ban. A mai Pecsenyéd határában feküdt, a Sár vagyis Lajta vize mellett.
Sabor. L. Sobor néven.
Ság. Villa Schag. (1265: Dl. 583.) Terra Saag. (1274: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 40.) Sag ecclesiastica, Sag inferior. (1338: Hazai okmtár III. 134.) Poss. Saag. Saagh, Sagh. (1357: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 267., 1383: U. o. 463., 1426: U. o. II. 109., 1459: U. o. 407.; 1467: Hazai okmtár IV. 418.) Nobiles de Kenersytou Saagh. (1357: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 271.) Pechyesitousag. (1378: Dl. 6502.) Simonhazasag. (Nemesi előnévben. 1456: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 392:) Poss. Simonhaza Saagh in facie possessionis Saagh. (1488: U. o. 553) Köznemeseké volt. 1459-ben egy ízben itt tartá törvénytevő gyűlését a megye. – Csepregtől nem messze k.-é. találjuk (Ság néven) Simaháza falu tőszomszédságában. (V. ö. Simonháza helység a.)
Salamonfalva. (Salamon.) Salmon. (Németes oklevélben. 1412: Pozsonyi kápt orsz. levéltár lad. 5. fasc. 1. num. 24.) Salamonfalwa. (1429: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 131., 1434: Békássy cs. llt., 1489: Dl. 19602.) Köznemesi birtok volt. – Ma Salamonfa, Csepregtől ény.
Salamonfölde (puszta). L. Csér helység a.
Sár. Silva regalis que Saar vocatur. (1156: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 1.) Poss. Saar. (1262: Dl. 532; 1351: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 226.) Via de Suprunio in Sar. (1291: Haz. okmt. I. 86.) Johannes et Michael filii Gaws nobiles de Saar. (1335: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 7.) Czenk és Pereszteg vidékén kereshetjük. (A Fertő déli partvidékén.)
Sárkány. – a) Villa Sarkan. (1222: Árpádk. új okmt. VI. 407.) Poss. Sarkan. (1390 körül: Kismart. llt. 14. K. 354., 1460 körül: Nagy I. Sopronm. oklt. lI. 410.) Sarkany. (1401: U. o. I. 649.) A Kanizsaiaké volt. Ma Bő-Sárkány, a mosony-győr-sopronvármegyei határon, Csornától északra. – b) Terra castri (regis) Soproniensis Sarkan vocata … ad castrum (regis) Capu spectans. (1345: Haz. okmt. II. 83.) Sarkan. (1430: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 168., 1466: U. o. 445., 1467: Dl. 16553; 1481: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 538.) Az Oslfi, Bresztolczi és Csornai családoké volt. – Ma Szili-Sárkány, Csornától délre.
Saro(l)d. (Sarud. Saruld.) Judex de Sorud. (1313: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 76.) Poss. Soruld. (1334. 1356. 1359: U. o. 181. 253. 300.) Sorud. (1368: U. o. 374.) Sariad. (1386: U. o. 482.) Sarwld. (1418: Muz. llt.) Poss. Sarod cum tributo aque seu laci Fertew. Poss. alia Sarod. (1420: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 48.) Saruold. (1432: Muz. llt.) Sarold. (1467: Dl. 16553.) Az Oslfi és Bresztolczi családoké s a csornai prépostságé volt. – Fertői révét, mely a XVI-XVII. században is fennállt, 1420-ban említik. Ma Sarród (Schrollen), Kapuvártól ény. (V. ö. Századok. 1897. évf. 29. 34. l.)
Sarud. (Sarus.) L. Frankó néven.
Scha(de)ndorf. Suslan. (1225. 1314: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 14. 77.) Sandorf. (1346: U. o. 187.) Poss. Sadundorf. (1360: U. o. 324.) Sadendorf. (1426: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 3. num. 28.) Sandorff. (1434: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 212.) Schadendorff. (1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 5. num. 23.) Ma Schattendorf vagy Somfalva, Soprontól ny.-é.
Schaka. (Saka.) Azaz: Csaka. – L. Ok(k)a helység a.
Schücz. Avagy: Sicz. – L. Lövő helység a.
Sebeháza. L. Zsebeháza néven.
Sebes. Villa Sebus – Vág határában. (1263: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 27.) Poss. Sebes. (1368: Haz. okmt. I. 258., 1430: Dl. 12238., 1475: Act. neoacq. com. f. 22. n. 1.) 1368 óta nagy része a pápóczi ágostonos pálosoké volt. – Csornától d. találjuk, a Rába folyó és Vág falu mellett.
Sefred. (Sebred. Sebret.) Terra Sebreth – az Osl nemzetség tagjaié. (1271: Árpádk. új okmt. VIIL 362.) Poss. Sefred – hasonlókép. (1309: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 71.) A Kismartontól (és Büdöskuttól is) nyugatra elterülő vidéken kereshetjük.
Selegd. Poss. Selegd. (1410: Dl. 9681. és Sopronm. oklt. I. 633.) A Kanizsaiaké volt.
Selgi-Ilmecs. (Seleg). L. Ilmőcs helység a.
Semlesdorf. Poss. Semlesdorff. (1425: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 99.) Lánzsér várához tartozott. – Ugy látszik, a mai samersdorfi pusztának felel meg, Soprontól d., Német-Keresztur mellett.
Séter. (Sejter. Sejtör). Sehter. (1313: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 76.) Poss. Sehther. (1377: U. o. 425.) Sephther. Seyther. (1446: U. o. II. 321., 1454: U. o. 383.) Sehthwr. (1444: U. o. 314.) A Kanizsaiaké és köznemeseké volt. – Ma Süttör, Kapuvártól ny.-é.
Sicz. Értsd: Schütz, Gschiess. – L. Lövő néven.
Slegendorf. Poss. Sigendorff. (? 1475: Dl. 17681.) Ma Siegraben vagy Szikra, Soprontól ny.-nyd. felé.
Siklósd. (Sikej). Poss. Sykey. (1325: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 104.) Villa Syklusd. (1346: U. o. 187.) Syklesd. (1434: U. o. II. 212.) Ma Siklós, Kis-Martontól dny.
Simonháza. Symonhaza. (1357: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 268, 1398: U. o. 533., 1449: U. o. 343.) Ma Simaháza, Ság tőszomszédságában, Csepregtől nem messze k.-é. (L. Ság helység a. is.)
Simonháza-Ság. L. Ság helység a.
Sira. L. Zsira alakban.
Sobor. (Sabor). Poss. Sobur in Rabakuz. (1314: Anjouk. okmt. I. 335.) Sobry. (Nemes nevében. 1346: Haz. okmt. III. 154.) Poss. Sobor. (1469: Nagy I. Sopronm. okmt. lI. 462., 1490: U. o. 563.) Poss. Sabor. (1493: br. Perényi cs. llt.) Főleg a Moróczhidaiaké volt. – A megye dk. sarkában fekszik, a Rába mellett.
Soru(l)d. L. Saro(I)d alakban.
Stamperg. (Stanperg). Azaz: Steinberg. – L. Kőhalom néven.
Strobelsdorf. L. Mi(c)ske néven.
Suslán. L. Schadendorf néven.
Susuk. Villa Mogyor Susuk, alább: Susuk – Bogyoszló (a későbbi Német-Keresztur) határjárásakor. (1245: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 20.) Poss. Susuk, terra Susuk – Pereszteg határjárásakor. (1326: U. o. 111.) Poss. Susuk. (1344: U. o. 175.) Pereszteg és Német-Keresztur vidékén feküdt.
Szabad-Bárán. (Szabad-Baran.) L. Barom helys. a.
Szabo(l)cs. Poss. Zabolch. (1326: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 110.) Füles, Czenk és Pereszteg táján feküdt. (V. ö. Malomháza helység a., illetve Nagy I. Sopronm. oklt. I. 395.)
Szajan(y). Zayan. (1398: Haz. okmt. I. 292.) A győri püspöké volt. – Ma Szany (szintén a győri püspöké) a megye dk. sarkában.
Száka. (Szákány.) Predium Zaka. (1194: Árpádk. új okmt. XI. 57.) Soaka. (1195: U. o. 59.) Zaka. (1225: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 13. Árpádk. új okmt. Vl. 427., 1355: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 245., 1388: U. o. 490., 1393: U. o. 511. 515., 1407: U. o. 583., 1435: U. o. II. 238., 1436: U. o. 252., 1455: U. o. 387., 1472: U. o. 480.) Sakan. (1435: U. o. 239. v. ö. Dl. 12765.) Pred. Zaka. (1475: U. o. 487., 1476: U. o. 503.) Pred. Zanthozakan aliter Barathzakan. És: Boroszaka. (1476: U. o. 504–5.) Czaka. (1476: Dl. 17858.) Pred. Boroszaka. (1497: Dl. 789. pag. 49.) Purczelstorff. (XV. század: Árpádk. új okmt. XI. 60.) Főleg a Kanizsaiaké, a borsmonostori apátságé és (Boros-Száka) a Pok-nembelieké volt. – Und, Malomháza, Gyirót sat. vidékén feküdt. (Locsmándtól é.)
Szakony. (Szakany). Terra Zakan. (1225: Sopronm. oklt. I. 13.) Zokon.. (1339: U. o. 144.) Villa Zakan. (1364: U. o. 355.) Villa Zakon. (1371: U. o. 391.) Poss. inferior et superior Zakon. (1392: U. o. 510.) Iudex et hospites et cives in Zakon. (1437: Sopron város llt. IV. D. 1. 36.) Alsowzakon, Felsewzakon. (1441: DL. 13617.) Zakkerstorff. (1465: Haz. okmt. II1. 417.) Zakon. (1500: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 591.) Vámját 1339-ben is említik. 1392-ben, 1441-ben és 1465-ben Kőszeg (vasvármegyei) várhoz tartozott, a felső-szakonyi vámmal együtt. – Ma is Alsó- és Felső-Szakony, Csepreg mellett északra.
Szalmad. Terra que vocatur Zalamad. (1135: Árpádk. új okmt. I. 49.) Terra seu poss. Zalmad. (1371: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. Ppp.) A bakonybéli apátságé volt s Bágyok vidékén feküdt, Csornától kelet felé.
Szántó. Poss. Zantho ultra fluvium Selyek in vicinitatibus possessionum Kyvhidpardan, Zerdahel et Hwrs. (1360: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 329.) Poss. Zantho ultra fluvium Bulka. (1381: DI 6786.) Poss. Zanthou et pratum Nadasreth dictum iuxta fluvium Bulka al nom. Selegh dictum. (1390: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 501.) Poss. Zantho … penes fluvium Bulka … in comitatu Soproniensi. (1401: U. o. 564.) Poss. Zantho. (1435: Dl. 12841; 1453: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 5. num. 23., 1499: Dl. 20889) Sz.-András apostol tiszteletére szentelt egyházzal. (1390.) – Ma Antau vagy Ottova, Soprontól ény.
Szántó-Szákány. Azaz: Szántó-Száka. – L. Száka helys. a.
Szár(-földe). Terra Kisseu Zaar. (XII. század vége: Árpádk. új okmt. VI. 222.) Terra castri (regis) Supruniensis Zaar vocata. (1297: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 61.) Poss. Zaar. (1331: U. o. I. 24.) V illa Zarfeld. (1433: U. o. II. 191.) Poss. Zarfelde. (1449: Kisfaludy cs. llt.) Sarfewlde. (1481: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 538.) Osl-nembelieké volt.
Szarvkőalja. Zarkwalla. (1457: Dl. 24477.) Szarvkő vár aljában feküdt s ennek sorsában osztozott. – Ma Szarvkő (Hornstein), a megye ény. sarkában.
Szécseny. (Szécsöny). Villa Zechun. (1281: Árpádkori új okmtár. IX. 312–4.) Poss. Zechen. (1331: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 123.) Pred. Sechen. (1465: U. o. II. 433.) Ma Szécseny néven Czenk tőszomszédja kelet felé.
Székás. Teira Scekas; Zekas, Zekos. (1265. 1272: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 30. 34.) Poss. Zekas. (1449. 1410: U. o. 599. 632., 1476: U. o. II. 496.) Terra Zekas. (1438: U. o. 11. 276.) Pred. Zekas, Zeekas. (1438: U. o. II. 287., 1447: U. o. 329., 1455: U. o. 385., 1456: U. o. 395., 1464: Kisfaludy cs. llt.) Terra Zekas intra metas possessionis Chanig (1447: Kisfaludy cs. llt.) A XV. században a Csák nemből való Mihályi, Ugronfi, Csák, s a a Veszekény nemből való Cziráki sat. családoké volt. – Csánig, Dénesfalva és Czirák mellett feküdt, a sopron-vasvármegyei határszélen.
Szék(i). Zeek. (1332. 1375: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 128. 413., 1393: U. o. 511. 515., 1415: Dl. 10301; 1464: Sopr. oklt. II. 430.) Zekv. (1388: U. o. 490.) Zyeky. (1408: Dl. 9443.) Ruszt-tól é.-ny. felé, Oszlop és Sércz vidékén feküdt.
Széleskut. (Szélkut.) Villa Praytunprun in capite Ferthew adiacens. (1262: Árpádk. új okmt. VIII. 43.) Poss. Praytunpron (Praytunprun) in vulgari (hungarico) Zyluskuth. (1332–6: Dl. 2733.) Poss. Praytumprun. (1346: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 187.) Poss. Zeleskut in vulgari … teutonicali Pratunprun vocata. (1367: U. o. 371.) Poss. Zelkuth. (1378: U. o. 451.) Das Dorff Praytenbrun. (1431: Dl. 12849.) Praytomprun. (1435: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 230.) Zeleskwth. (Köznemes nevében. 1435: Pozsonyi kápt. orsz. llt lad. 5. fasc 1. num. 31.) Pratonprun al. nom. Zeleskuth. (1465: Lajtafalusi levéltár. Illésházyana, Lad. 23. fasc. 4. num. 3) A fraknói Grófoké és köznemeseké sat. volt. Ruszttól é. találjuk, a Fertő északi partja mentén.
Szemere. Terra nobilium de Zemere. (1265: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 31.) Virgultum Zemere. (1272: U o. 35) Poss. Zemere. (1339: U. o. 145., 1366: U. o. 364., 1449: U. o. 600., 1410: U. o. 632., 1425: U. o. II. 87., 1431: U. o. 174., 1452: U. o. 374., 1461: U. o. 412–3., 1469: U. o. 463., 1467: U o. 576. Zemereh. (1456: U. o. 395.) A Cziráki, Szemerei sat. családoké volt. – Ma Répcze-Szemere, Kapuvártól délre.
Szemvert. L. Zemenye néven.
Szenk. L. Czenk alakban.
Szent-András. Poss. Zenthandras. (1469: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 462., 1490: U. o. 563.) A Moróczhidaiaké volt. – A megye dk. határszélén, Marczaltő közelében találjuk.
Szent-András(-földe). (Szent-Andoriás.) Poss. Zenthandreas deserta. Poss. Zenthandreasfelde. Poss. Zent Andras. (1409: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 593. 596. 597.) Poss. seu terra Zenthandreas. (1420: U. o. II. 51.) Poss. Zenthandras. (1429: U. o. 127) Pred. Zenthandras. (1438: U. o. 276. 287., 1444: U o. 315, 1455: U. o. 385., 1470: U. o. 467., 1476: Muz. levéltár.) Poss Zentandarias. (1449: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 342.) Predium Zenthandras alio nomine Wadaswyczka (1471: U. o. 471.) Poss. Zenthandras et Wychka. (A Vadasfalviaké. 1473: Muz. llt.) A XV. század eleje óta nagyrészt a Csák nemből való Mihályi, Ugrin-fi, Csák sat családoké volt. – Mihályi, Vadosfa és Vicza szomszédságában feküdt. 1438-ban, mint pusztán, kő-tornyos kő-templom állt rajta, melyet még 1470-ben és 1476-ban is említenek.
Szent-György. Villa Zenthgurg. (1351: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 225.) Zenthgyurgh. (1420 körül: U. o. II. 55., 1432: Dl. 12447; 1499: Dl. 20889.) Zenthgyergh. (1437: Dl. 13027.) Zentgerg. (1464: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 430.) Részben köznemeseké, részben a Kanizsaiaké volt. – Kismarton tőszomszédja k.-é. felé.
Szent-Jakab. L. Klingenbach helység a.
Szent-Margit. (Szent-Margaréta.) L. Majád néven.
Szent-Márton. Poss. Zenthmarton. (1359: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 317, 1425: U. o. II. 99.) Tricesima filialis Szent Márton. (1498. évi törv. 2. czikk. – Corpus Jurisban.) Lánzsér várához tartozott; fiók-harminczad-hely volt. – Soprontól dny. találjuk.
Szent-Miklós. Terra Neweg. (1228: Árpádk. új okmt. VI. 456.) Terra Neueg vacua et habitatoribus destituta (1274: U. o. XII. 101.) Ecclesia S. Nicolai. (U. o.) Poss. Nymygh – cum ecclesia B. Nicolai ibidem constructa (1324: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 99.) Poss. Zemikolos. (1376: U. o. 418.) Zenthmiclos. (1495: U. o. 11. 572.) A Kanizsaiaké volt. – A mai Fertő-Szent-Miklós, Kapuvártól ny., közel a Fertő déli partjához.
Szent-Péter(-telke). Poss. Scenthpetur. (1332: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 128.) Poss. Zenthpeterteleke. (1355: U. o. 245.)
Szent-Tamás. Zenthamas. Zenth Tamas. – L. a Babos cs. a.
Szenvert. L. Zemenye néven.
Széplak. Forum iu Syplak (Scyplak) die lune in singulis septimanis … (1262: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 26.) Sceplok. (1313: U. o. 76.) Poss. Seplak. (1359: U. o. 300.) Poss. Sceplak. (1376: U. o. 420.) Zyplak. (1340: U. o. II. 160.) Zeplak. (1449: Kisfaludy cs. llt., 1471: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 70.) Az Osl-nemből való családoké volt. – A Fertő dk. sarka közelében találjuk.
Szer(e)dahely. – a) Poss Zeredahel. (1324: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 98., 1325: U. o. 103. 104., 1361: U. o. 333.) Zerdahel. (1360: U. o. 329., 1434: U. o. II. 212., 1415: Dl. 12851; 1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 5. num, 23.) Ma Stettera vagy Stodra, Kismartontól dny. – b) Villa Sceredahel. (1261: Árpádk. új okt. VIII. 14.) Osl-nembelieké volt. – Kapuvártól nyugatra találjuk.
Szergény. (Szereglény.) Zergen. (1365: Nagy I. Sopronm. oklt I. 355., 1446: U. o. II. 321.) Poss. Zergen iuxta aquam Fertew. (1373: U. o. I. 402.) Zereglyn. (1401–6: Dl. 8634. 9143.) Poss. Zergen populosa. (1425: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 99.) Ma Szergény, Kapuvártól ny.-é. felé.
Szirák. L. Czirák néven.
Szopor. Terra Zupur … a quodam iobagione castri Supruniensis comparata. (1264: Árpádk. új okmtár. III. 115.) Villa Zupur. (1277: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 44.) Zopor. (1398: U. o. 534., 1416: Dl. 10560; 1433: Dl. 12518; 1499: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 590.) Felzopor. (1410: U. o. I. 621.) Sczopor. (1475: Dl. 17753.) Ma Alsó- és Felső-Szopor, Csepregtől ék.
Szovát. Terra Zoac … a castro Supruniensi recepta. (1224: Árpádk. új. okmt. XI. 175.) Poss. Zoath, terra castrensis comitatus Sopruniensis ad castrum (regis) Capu … pertinens. (1350: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 213.) Poss. Zoath in comitatu Supruniensi in tenutis de Rabakuz. (1351: U. o. 221.) Poss. Zwat. (1351: U. o. 230.) Poss. Zowat. Zowath. (1422: U. o. II. 66., 1454: U. o. 382., 1476: U. o. 501., 1478: U. o. 517.) Vámjával együtt a Kanizsaiaké volt, a kik azonban 1478-ban a győri püspökkel (mely ma is bírja) pörben álltak miatta. – Csornától dk. esik.
Szöre-kér(i). (Szöre-kére.) L. Kér helység a.
Szun(y)a-gere(z)sd(e). L. Geresd helység a.
Tamási. Poss. Thamasy. (1322. 1351. 1376: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 89. 234. 418., 1465: Dl. 16152; 1472: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 479.) Részben köznemeseké, részben a Kanizsaiaké volt. – Csorna közelében nyd. találjuk.
Tard. Terra castri Supruniensis Tord vocata. (1262: Századok. 1883. VIII. 41.) Poss. Tord. (1277: Fejér. VII. 2. 57. 93., 1291: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 55., 1318: Századok. 1883. VIII. 39., 1342: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 167., 1343: Századok. i. h. 41., 1383: Nagy I. Sopronm, oklt. I. 477.) Thard. (1410: U. o. 633., Dl. 9681.) Nagy Imre szerint (Századok, i. h.) a mai Fertő közepe táján feküdt, Ruszttól kelet felé; Stessel (Századok. 1897. 33. l.) nézete szerint azonban a mai Alsó-Ilmicz-nek felel meg, Soprontól ék., a Fertő keleti oldalán. (Mosonyvármegyében.) (1410-en túl csupán a Tardi család szerepel. De hogy e helységtől vette-e nevét? – nem tudom.)
Tata. Thatha. Thata. (1411: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 643, 1465: Dl. 16162; 1469: Kisfaludy cs. llt., 1472: Dl. 17338; 1475: Dl. 17682.) Köznemesi birtok volt. – Ma Kis-Tata, Csornától délre.
Telök(i). Poss. Telwk. (1326: Hazai okmt. V. 101.) Poss. Teluky. (1331: Fejér. VIII. 3. 535.) A Vágiaké volt.
Temfel. (Temföl.) Temful iuxta fluvium Selyegh. (1346: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 188.) Themfel iuxta fluvium Zylygh. (1434: U. o. II. 212.) Themphul iuxta fluvium Selygh. (1435: U. o. 230.) Poss. Temphel al. nom. Kerezthyen. (1437: Dl. 13515.) A nagymartoni vagyis fraknói Grófoké volt. – A Vulka folyó mentén feküdt. (= Dümpfl, posványos hely. Később Kismarton határába olvadt. Stessel. Századok. 1897. 36. l.)
Tihonfalva. (Tivánfalva.) L. a Tiván cs. alatt.
Tomaj. Poss. Thomay al. nom. Zyrakfelde. (1405. 1406: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 565. 578.) Pred. Thomay. (1481: U. o. II. 533.) A Czirákiaké volt. – Csér mellett feküdt, bizonyára közel Czirákhoz.
Tord. Azaz: Tard. – L. e néven.
Tormás-Kér. L. Herény helység a.
Tót-Csákány. L. Csákány helység a.
Tót-Czenk. (Tót-Czink.) L. Czenk helység a
Traczondorf. (Trassendorf.) L. Derecske néven.
Trausdorf. L. Dorog néven.
Tulnár. Poss. Tulnar. (Tuluar? 1473: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 484.) A megye ény. vidékén kereshetjük. (L. a bazini Grófok a.)
Tundolczkirchen. (Tundelskirchen.) L. Csákány néven.
Tyák(-telke, puszta.) Poss Thyak. (1341: Hazai okmt. I. 185., 1346: U. o. 195.) Poss. Tyaktelke. (1368: U. o. 258.) Pred. Thyak. (1371: U. o. II. 324., 1424: Nagy I. Sopronm oklt. II. 76.) 1368 óta a pápóczi prépostságé volt. – Szill közelében, Páli felé, a mai Pityér vagy Deákfölde értendő.
Udvard. Wdward. (1466: Muz. llt., 1478: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 515.) Odwar. (1496: U o. II. 574., 1497: Dl. 20562. – Utóbbi Nagy I. Sopronm. oklt. 581. lapon tévesen 1407. év alatt.) Ma Udvard (Gross-Mutschen), Csepregtől ény. felé.
Udvarnok. Terra udvornicorum (regis) Wdwornuk. (1269: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 33.) Nagy Imre szerint a mai «Hof-Aecker» nevű dűlő Sopron mellett, a város és a Leberek közt.
Ujfalu. Nova villa. (1280: Haz. oklt. 88.) A csornai prépostságé volt.
Uj-Kér. L. Kér helység a.
Ukcse. Poss Vkche. (1351: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 233. 234.) Pásztori, Dőr és Szovát vidékén feküdt.
Uk(e)es. (Ukacs. Ukcsecz. Ukas. Ukecz.) L. Malomháza (Füles) helység a.
Umbos. L. Ambos néven.
Und. (Unt.) Vnd. (1225: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 13.) Ond. (1408: U. o. 583., 1436: U. o. II. 251., 1457: Dl. 789. pag. 61.) Vnth. (1414: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 17.) Wnd. (1453: Dl. 14914.) Und. (1478: Dl. 18101.) A Pok nemzetségből eredő családoké volt. – Ma Und, Csepregtől é.
Unke. Poss. Magyar Unke. (1370: Hazai okmt. I. 267.) A Gyóróiaké volt ekkor.
Untató. Poss. Vntato (Untathou) dictus supra fluvium Raba. (1350. 1351: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 213. 221.) Poss. Unthathow, Untato. (1351: U. o. 230. 231.) A Kanizsaiaké volt. – Szovát határában feküdt.
Urkony. (Urkond. Urkund. Urkun.) Eghazasurkun. (1241: Árpádkori új okmt. VII. 125.) Eghasoswrken. (? 1344: Haz. okmt. I. 187.) Poss. Vrkun. (1358: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 289.) Poss. Vrkun iuxta fluvium Fertew. (1360: U. o. 325.) Urkund. (1370: Hazai okmtár I. 267.) Predium … Vrkon iuxta stagnum Fertew. (1425: U. o. II. 99.) Poss. Wrkwnd. (1429: U. o. 133.) 1393-ban Sz.-Jakab tiszt. épült kőtemploma volt. – A Fertő dk. partja mentén, Pomogy, Sarród és Süttör vidékén feküdt. (V. ö. 1393: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 517. és Századok. 1897. 33. l.)
Vadas-Viczka (puszta). L. Szent-András helység a.
Vadasfalva. (Vadosfalva. Vadas-ülése.) Terra Wodos. (1227: Hazai okmt. I. 8.) Terra Vodos. Villa Vadosfolua. (1280: Árpádk. új okmánytár. IX. 286.) Poss. Wadasyelese. Nobiles de Wadasylese. (1409: Nagy I. Sopronm. oklt I. 601.) Vadasfalva. Wadasfalwa. (1411: U. o. 643., 1466: U. o. II. 441.) A Vadasfalvi rokonságé volt. Ma Vadosfa, Csornától dny. (V. ö. Szent-Andrásfölde a.)
Vág. Terra Waag. (1263: Nagy. I. Sopronm. oklt. I. 26.) Poss. Waag. Wagh. Vagh. Vaagh. (1326: Hazai okmt. V. 101., 1366: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 367., 1381–1416: U. o. II. 33–38., 1416: U. o. 31., 1459: U. o. 407., 1465: U. o. 438.) Nogwagh. (1429: U. o. 142.) Nagwag. Kyswag. (1453: U. o. 379., 1465: U. o. 438–9.) Kezepwag. (1465: Békássy cs. llt.) Eghazaswag. (1469: Dőry cs. llt.) Naghwag. (1471: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 474.) Köznemesi birtokok voltak. – Ma Vág és Kis-Vág, Csornától délre, a Rába partján.
Vámos-Czenk. (Vámos-Czink.) L. Czenk helység a.
Vásárosfalva. (Vásárosfalu.) Poss. Németfalu in districtu Rabakuz. (1381: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 456.) Wasarusfalw. Wasarwsfalu. (1394: U. o. 519., 1434: U. o. II. 210., 1466: U. o. 445., 1478: Dl. 18077.) Wasarusfalua. (1401: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 553.) Wasarosfalu. (1438: U. o. II. 289.) Wasarasfalwa. (1445: U. o. 390.) Az Osl-fiaké és a csornai prépostságé volt. – Ma Vásárosfalu, Kapuvártól dk., a vasmegyei határon.
Vegzed. (Vegzéd ?) Vegzed. (1479: Dl. 18121.) Wegzed. (1479: Dl. 24845.) Köznemes nevében fordul elő. Úgy látszik, sopronvármegyei nemes cs. és tán e megyei helység értendő.
Velcse(j). L. Völcse(j) néven.
Vel(y)ke. (Velyka, puszta.) Poss. Weyka. (1331: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 124.) Veyke. (1424: I1. o. II. 80.) Pred. Welke. (1488: Kisfaludy cs. llt., 1489: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 560.) Ma puszta (Vejke), Nagy-Czenk mellett délre.
Veper. (Vepör.) Villa Weper. (1346: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 187., 1434: U. o. 11. 212.) Wepwr. (1347: Dl. 12993.) Poss. Veper, Vepur. (1377: Nagy I Sopronm. oklt. I. 436.) Vámjával együtt Kabold várához tartozott. – Kabold szomszédságában dk. ma is megtaláljuk. (Veperd néven. Németül Weppersdorf.)
Vesterháza. Vesterhaza. Westerhaza. Westherhaza. (1426: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 109., 1438: Muz. llt., 1440: Pozsonyi kápt. orsz. levéltára, lad 2. fasc. 1. num. 10., 1449: Nagy I. Sopronm. oklt. lI. 338. 343., 1456: Hazai okmt. IV. 383., 1479: Dl. 18220., 1498: Dl. 20759.) Vesteryazya. Vesterhazya. (1433: Muz. levéltár.) Mesterhaza. (1479: Dl. 18221) Leginkább köznemesek nevében fordul elő. – Ma Mesterháza, a vasmegyei határszélen, Csepregtől k.-d.
Ve(s)z(e)kény. Vezeken. Wezeken. (1265: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 30., 1366: U. o. 364., 1406: U. o. 578., 1423: U. o II. 75.; 1461: U. o. 412., 1481: U. o. 538., 1489: U. o. 559.) Wezken. (1471: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 70., 1478: Hazai okmt. IV. 429.) A Ve(s)z(e)kény és Osl nemzetségbeliek birtoka volt. – Ma Vészkény, Kapuvár mellett keletre. (L. Család helység a. is.)
Ve(s)zekény-Család. L. Család helység a.
Vicz(cz)a. (Vidcza.) Villa Wiccza. (1227: Hazai okmt. I. 8) Terra Widcha. (1238: Árpádk. új okmt. VII. 54.) Poss. Wyccha. (1346: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 190., 1355: U. o. 247.) Viychcha. (1359: U. o. 300.) Vicha. (1377: U. o. 443., 1416: U. o. ll. 31.) Poss. Vycha nunc habitatoribus destituta. (1409: U. o. 604.) Wicha. Wycha. (1413: U. o. II. 10.) Wycza. (1435: Dl. 12657; 1478: Dl. 18077.) Wyczcza. (1465: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 433.) Pred. Felzerwycza (1478: Kisfaludy cs. llt.) Poss. Felzerwychafelde. (1480: U. o.) Az Osl nemből való családok és a csornai prépostság régi birtoka. – Kapuvártól dk. találjuk (V. ö. Szent-Andrásfölde a.)
Viczczafölde. (Viczczatelke, puszta.) Poss. Vichateleke. (1368: Hazai okmt. I. 258.) Pred. Wyczczafelde. (1371: U. o. II. 324.) Pred. Vichafelde. (1424: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 76.) Pred. Wyczczafewlde. (1455: Hazai okmt. II. 316.) 1368 óta a pápóczi prépostságé volt. – Szill és Páli vidékén feküdt, a megye dk. részében.
Viczka. L. Szent-András(-földe) a.
Vinczlófalva(-Bik). (Vinczefalva-Bik.) L. Bik helység a.
Virágos-berek. Wyragusberk. (1431: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 181.) Wyragosberk. (1437: U. o. 265.) Sopronvármegyei kir. emberek nevében fordul elő.
Vis. Pred. Wis. (1253: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 11.) Poss. Wys. (1333: U. o. 177., 1344: U. o. 178., 1442: U. o. 309., 1483: U. o. 545.) Poss. Vys capitali Jauriensis. Nobiles de Vys. (1310: U. o. 388.) Vys. (1420: Dl. 10888) Wys nobilium. (1456: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 394.) A győri káptalané és köznemeseké volt – Ma is Káptalan- és Nemes-Vis, Csepregtől ény.
Vit(e)nyéd. Poss. Vichneyd. (1387: Hazai okmt. V. 171.) Vythned. (1388: Kismart. llt. 14. A. 4.) Wythenyed. (XV. század: Sopron város llt. Lad. IV. D. 1. 52.) Kapu várához tartozott. – Ma is megtaláljuk Kapuvár közelében nyug.-d. felé. (Németül: Letting.)
Vitézfölde. L. Bánfalva helység a.
Viz. L. Kolbháza a.
Vonoz. (Vonáz.) Vonoz. (1337: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 140.) Poss. Wanaz. (1359: U. o. 315.) Poss. Vonaz. (1376: U. o. 418.) Vanoz. (1377: Dl. 24687.) Wonoz. (1444: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 313., 1481–1482: U. o. 543., 1496: Dl. 20488.) A mai Fertő-Szent-Miklós szomszédságában feküdt.
Völcse(j). Vlchey. (1281: Árpádk. új okmt. IX. 316.) Nobiles de Velchee. (1382: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 463.) Veulche. (1405: U. o. 566., 1418: Dl. 11798.) Vlche. (1411: Sopronm. oklt. I. 643.) Wlche. (1415: U. o. II. 21., 1464: U. o. 429.) Velche. Welche. (1429: U. o. 124., 1433: Dl. 12518; 1451: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 372., 1455: U. o. 389., 1479: U. o. 520.) Wewlche. (1440: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 1. num. 10.) Welcze. (1458: Haz. okmt. V. 259., 1466: Muz. llt.) Welchey. (1479: Dl. 18289.) Ewlche. (1499: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 590.) Köznemesi birtok (a Völcsejieké) volt. – Ma Völcsej, Csepregtől ék. felé.
Walbersdorf. Villa Wolbrun. (1202: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 5.) Walbersdorff. (1425: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 9. num. 3.) Wolbran. (1478: Muz. llt.) Ma Walbersdorf, Nagy-Marton mellett keletre. (Magyarul: Borbolya vagy Borbélyos.)
Wandorf. Villa Zoan. (1296: Hazai okmt. II. 24.) Terra Zwan. (1298: Fejér. VI. 2. 122.) Terra Zoan. (1317: Hazai okmt. II. 30.) Capella S. Wolffgangi prope Wanndorf. (1483: Dl. 18750.) Heremite in Wanndorf. (1484: Dl. 19017.) Ord. S. Pauli fratris heremite in Wandarff ad Sanctum Wolffgangum. (1493: Dl. 19979.) 1483-ban Orbán győri püspök megengedte, hogy Sopron város (e helység földesura) a Sz.-Farkasról nevezett itteni kápolnát a pálosok részére kolostorrá alakíttassa át. E kolostor 1484-ben és 1493-ban csakugyan fenn is áll. (V. ö. 1482: Dl. 18692.) – Ma Wandorf (Bánfalva) néven ismeretes. Sopron tőszomszédja nyd. felé. (V. ö. Nagy Imre értek. Századok. 1883. VIII. 32. és Sopronm. oklt. II. 533.)
Wiesen. (Wieson.) Wysun. (1346: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 187.) Wyson. (1434: U. o. II. 212.) Wysson. (1435: U. o. 232.) Fraknó várához tartozott. – Ma Wiesen, Nagy-Marton mellett ny., az ország határán.
Wolbran. (Wohlbrunn.) L. Walbersdorf néven.
Wolf(s). Woolf. (1278 körül: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 44.) Poss. Wolf. (1321: U. o. 86., 1342: Hazai okmt. II. 76., 1377: U. o. 128.) Terra Wolf … infra fines … civitatis Supruniensis. (1325: U. o. II. 39.) Poss. Wolps. (1327: U. o. 49.) Villa Balph. (1429: Kismart. Llt. 89. A. 5.) 1325 óta részben Sopron városé volt. – Ma Balf vagy Wolfs, Sopron közelében dk.
Zaka. L. Száka néven.
Zakkersdorf. (Zakkerstorf.) L. Szakony néven.
Zarkafölde. L. Zsira helység a. – V. ö. a peczöli Zarka cs. alatt.
Zaszlop. Zazlop. (1367: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 373.) Zazlup. (1370: U. o. 386.) Ma Oszlop (Oszlip), Ruszt és Kis-Marton közt.
Zemenye. (Zemönye.) Poss. Semwerth, Senwerth. (1324: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 98., 1361: U. o. 333.) Nobiles de Zemunye de generacione Osl. (1370: U o. 389.) Poss. Zemenye. (1396: U. o. 523.) Zemenye. (1410: Dl. 9683.) Zemenye al. nom. Chemigdorf. (1430: Hazai okmt. lI. 245.) Kismartontól dny. találjuk. (Németül: Zemmendorf.)
Zoan. (Zuan.) L. Wandorf néven.
Zun(y)a-gere(z)sd(e). L. Geresd helység a.
Zsebeháza. Terra Sebe. Via de Paly ad Sebehaza. (1346: Haz. okmt. I. 197.) Sebehaza (1410: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 614., 1449: U. o. II. 335., 1472. 1478. 1488: Kisfaludy cs. llt., 1476: Muz. llt.) Csornától dny. esik.
Zsidány. (Zsadány. Zsedány. Zsodány.) Terra Sydan. (1225: Nagy I. Sopronm. oklt. I. 10.) Terra Sedan. (1233: Hazai okmt. V. 13.) Sadan. (1270: Árpádk. új okmt. XII. 33.) Poss. Swdan. (1331: Nagy I. Sopronvm. oklt. I. 122.) Poss. monasterii (de Borsmonostra) Sidan. (1373: U. o. 404.) Via Sydaniuth. (1377: U. o. 423.) Poss. abbatis de Borsmonostra Felseu Sydan. (1397: U. o. 527.) Poss. Sydan, Sydany. (1410: U. o. 623.) Poss. Chamazsydan al. nom. Rwkkendorf habitatoribus destituta. (1412: U. o. II. 4.) Sydan. (1441: Hazai okmt. V1I. 462.) Ma Horvát- és Német-Zsidány, Kőszeg és Csepreg közt. Amazt ma Siegersdorf-nak, emezt Rockendorf-nak nevezik. A középkorban pl. 1397.) utóbbinak inkább Rokendorf, az előbbinek Zsidány a neve; Zsidány (1397-ben Felső-Zsidány) a borsmonostori apátságé. Rokendorf nemesi birtok, jelesül a Csamasz családé majd a Garaiaké. Utóbbi 1430-ban «Sydan» alakban, mint a Garaiak birtoka, Vasvármegyéhez tartozik s 1441-ben – a megye szabatos kitétele nélkül – a vasvármegyei Kőszeg várhoz.
Zsira. Syra. (1225: Árpádk. új okmt VI. 428., 1265: U. o. VIII. 129., 1455: Nagy I. Sopronm. oklt. II. 387.) Poss. Kyssyra al. nom. Zarkafewlde. (1456: U. o. 391.) Pred. Zarkafelde. (1458: Hazai okmt. IV. 390., 1478: U. o. 429.) Kis-Zsira a péczöli Zarka és Niczki családoké volt. – Ma Zsira, Locsmánd mellett kelet felé. (V. ö. a Zsirai cs. alatt.)
Összesen: 317 helység.
