HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Abafája. (Abafalva. Abafa) Abafapa. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 92. l.,1411: gr. Teleki cs. oklt. I. 371., 372., 1414: Dl. 30768.,1459: Dl. 28520., 36392. pag. 62. c, n. 1.) Sacerdos de Abbafaya. (1332–1337: Páp. tiz. Iajstrom., I. m. 130. l.) Particula terre Apaty . (1355: Dl. 28734.) Poss. Apathy. (1359: Dl. 36403. pag. 6. n. 2., 1380: Dl. 36403. pag. 6, n. 4., 1402: Dl. 36403. pag. 6. n. 5.) Poss. Apaty. Poss. Abafaya. (1364: Dl. 28741.) Abafa. (1380: Dl. 27437.) Poss. Abafaya al. nom. Apathy. (1408: Dl. 36403. pag. 7 n. 1.) Abafalua. (1412: gr. Teleki cs. oklt. I. 383.) Poss. Abbafaya. (1430: Dl. 28101.) Predium Abafaya. (XV. század közepe: Dl. 36403. pag. 24.) A Járai vagy járai Abafá(ja)i avagy Abafalv(a)i családé és részben, Abafája másként Apáti néven, a kolozsmonostori benczés apátságé volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. – Ma Abafája, Szászrégen szomszédságában d., Maros-Tordavármegyében.
Aozintos. L. Fejérvármegyében.
Adá(s)z. Poss. Adaz. (1377: Dl. 29717.) Mező-Bodon, Szakál és Sályi hely ségekkel volt szomszédos, Tordától keletre, Torda-Aranyosvármegyében.
Adrián(us). Poss. seu villa Adrianus. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartozott. Ma (Görgény-)Adorján (Adrian), Szászrégentől keletre, Maros- Tordavármegyében.
Aklos. (Aklas. Aklos.) Poss. Aklos. (1408: gr. Teleki cs. oklt. I. 331., 1448: gr. Teleki cs. oklt. II. 34., 1450: Dl. 36407. pag. 103. n. 8.) Poss. Oklos. (1419: Dl. 31125., 30156.) Poss. Kysaklos et Naghaklos. (1426: Dl. 28371., 1436: Dl. 36397. pag. 30. n. 2., 1502: Dl. 28467., 1517: Dl. 36402. pag. 54. n. 1., 1518: Dl. 36405, pag. 346. n. 1., Dl. 36402. pag. 102. n. 1.) Poss. Aklws. (1445: gr. Teleki cs. oklt. II. 19.) Poss. Oklos et Kysaklos. (1449: Dl. 36391. pag. 87. n. 1.) Poss. Nag Aklos. (1450: Dl. 30449., 36407. pag. 103. n. 4., 1454: Dl. 36407. pag. 57. n. 2.) Poss. Nagaklas. (1450: Dl. 30187.) Poss. Aklas. (1450: Dl. 36407. pag. 103. n. 2.) Poss. Felsew Aklos et Also Aklos. (1490: Dl. 28446.) Poss. Kys Aklos et Nagh Aklos. (1496: Dl. 36398. pag. 266. n. 1.) Poss. Kysoklos. (1504: Dl. 30248.) Poss. Kyszokolocz. (! 1504: Dl. 28468.) Poss. Nagh Aklos. (1514: Dl. 30265., 1533: Dl. 36400. pag. 155. n. 1.) Poss. Naghaklos. (1516: Dl. 3640. pag. 6. n. 1., 1517: Dl. 36402. pag. 41. n. l., 1518: Dl. 36402. pag. 58. n. 1., 28496.) Poss. Kysaclos. (1516: Dl. 36402. pag. 19. n. 1.) Poss. Kysaklos. (1517: Dl. 36402. pag. 47 n. 1., 1524: Dl. 36400. pag. 275. n. 1.) Jára várához tartozott (mindkét Aklos) illetve a Járai, Alsójárai, lupsai Kende, Peterdi, Csáni, csáni Torda-fi, Hosszuaszói, Zicsi, Gordovai vagy Fancs-fi, csíkfalvai vagy csanádi Bicsak (mindkét Aklos) , a Lupsai, szilvási Csezeliczki (Kis-Aklos); a szent-királyi vagy tuzsoni Bolgár, farnasi Veres, Vizaknai, vingárti Geréb és a gyerőmonostrai Kemény (Nagy-Aklos) családoké volt. – Aklos (Nagy-Aklos) kenézét 1448-ban említik. Nagy-Okloson vámszedő hely is volt. – Ma Nagy- és Kisoklos, Tordától ny.-d., Torda-Aranyosvármegyében.
Almás. Terra Almas. (1256: Dl. 30098., 1367: Dl. 28745.) Almas. (1411: Dl. 26876., 1506: Dl. 28477.) Poss. Almas. (1432: Dl. 30168., 1443: Dl. 36406. pag. 13. n. 3., 1480. körül: Dl. 36336., 1493: Dl. 36398. pag. 132. n. 1., 1499: Dl. 36403, pag. 260, n. 1., 1500: Dl. 36405. pag. 100, n. 1.) Az Almási; a Pókai, szent-iváni Fodor; a Kecseti, Szentmihályi, héderfá(ja)i Barrabási; a Szentpáli, Hosszuaszói, szent-györgyi vagy szent-annai Tót és a széplaki Kajtor családoké volt. – Ma Pusztaalmás, Szászrégentől d.-ny., Maros-Tordavármegyében.
Alsó-Aklos. (Alsó-Aklas.) L. Aklos helység a.
Alsó-Bánya. Talán inkább Alsó-Jára értendő. – L. Kis-Bánya helység a.
Alsó-Eg(e)res. (Alsó-Egerös. Alsó-Egrös.) L. Eg(e)res helység a.
Alsó-Figed. L. Figed helység a.
Alsó-File. L. File helység a.
Alsó-Gerend. L. Gerend helység a.
Alsóidécs. (Alsó-Idecs.) L. Idécs helység a.
Alsó-Idécspataka L. Idécspataka helység a.
Alsó-Jára (Al-Jára.) L. Jára helység a.
Alsó-Kehér. L. Kehér helység a..
Alsó-Lóna L. Lóna helység a.
Alsó-Lupsa. L. Lupsa helység a.
Alsó-Oroszi. L. Oroszi helység a.
Alsó-Peterd. L. Peterd helység. a.
Alsó-Szolcsva. (Alsó-Szlocsva.) L. Szo(l)csva helység a.
Apáti. L. Abafája néven.
Arnof(d)fája. L. Ranoltfája néven.
Asszonfalva Poss. Azonffalwa. Assonfalwa. (1456: Dl. 26891.) Poss. Azzonfalwa. (1500: Dl. 28663.) A hol Torda-, hol Kolozsvármegyéhez számított Léta várához (l. ott, Tordamegyében.) tartozott. Ugy látszik, már inkább (1500-ban határozottan) Tordavármegyében feküdt. – Ma Asszonyfalva, Tordától kissé távolabb nyugat felé, Torda-Aranyosvármegyében.
Asszonnépe. L. Fejérvármegyében.
Bala Poss. Bala. (1367: Dl. 28748.,1372: Dl. 28355., 1413: Dl. 26999., 1432: Dl. 30168., 1435: Dl. 30795., 1444: Dl. 36406. pag. 13. n. 2., 1451: Dl. 36403. pag. 42. n. 4., 1453: Dl. 36407. pag. 41. n. 2., 1455: Dl. 36407. pag. 67. n. 2., 1483: Dl. 36395. pag. 47. n. 2., 1495: Dl. 36398. pag. 241. n. 1., 1496: Dl. 37030., 1497: gr. Teleki cs. oklt. II. 221., 1503–1504: Dl. 27781., 28803., 1506: Dl. 28553., 1510: Dl. 28562., 1524: Dl. 36400, pag. 262. n. 1.) Pred. Bala. (1480: Dl. 36395. pag. 6. n. 1.) 1503-ban és 1504-ben Kolozsvármegyéhez számították. – A Balai, a meggyesfalvi Alárd-fi, (Forrói vagy Forrai, péterfalvi Porkoláb, Toroszkai, Kerelei, Somogyoni); az eszényi Csapi, Betleni, a Sámson(d)i, (sámsoni) Nemes, Madarasi, a Pókai, pókai Szilágyi és Detrehi; a szent-iváni Fodor, (Szentiváni vagy Vajdaszentiváni); az ernei Székely, (Kiléni, Szentpáli), az almakereki Apafi, a Kereszturi; a Szentgyörgyi, szent-annai Tót és bodogi Czerjék családoké volt. – A mai Maros-Tordavármegyében, Szászrégentől d.-ny. találjuk.
Báld. L. Kolozsvármegyében.
Báni. L. Kolozsvármegyében.
Bánya L. Kis-Bánya néven.
Bányabik(i). (Bányabike.) L. Kolozsvármegyében.
Barázdafalva Poss. Barazdafalwa. (1503: Dl. 32505.) Offenbánya város birtoka volt. Valószínűleg a város Muncsel vagy Muncsal nevü birtoka értendő. (L, ott.)
Barbátfalva L. Kolozsvármegyében.
Báré. L. Kolozsvármegyében.
Barófészek.(?) Poss. Barofezek. (? 1451: Dl. 36403. pag. 63. n. 3.) A tuzsoni vagy szent-királyi Bolgár családé (l. ott) volt.
Baromlak. Poss. Barumlak secus Komyathzegh … adiacens … quam nunc (Petrus de Thwr) Thwr appellaret. (1430.?: Dl. 36407. pag. 114. n. 1.) Poss. Barumlak. (1444: Dl. 28390.) Poss. Baromlak. (1444: Dl. 36406. pag. 28. n. 2.) A Szentjakabi, Turi és Komjátszegi családoké volt. – Tur és Komjátszeg szomszédságában feküdt, Tordától .é.-ny., Torda-Aranyosvármegyében.
Bedelő. (Bedele. Bedöle. Bedehí. Bedölé. Bödöllö. Bödölö.) Poss. Bedelew, Bedelw. (1470: Dl. 28414.) Poss. Bedele. (1470: Dl. 28535.) Poss. Bedele. Bedelew. (1473: Dl. 28536.) Poss. Bedelee. (1474: Dl. 36403. pag. 98. n. 2.) Poss. Bedelew. (1489: Dl. 28645., 1511: Dl. 28564., 1516: Dl. 28567.) Poss. Bewdelew. (1493–1494. körül: Dl. 30307.) Poss. Bedewlee. (1495: Dl. 36398. pag. 214. n. 1.) Toroszkó várához tartozott. (L. ott.) 1473-ban, ugy látszik, (3/4-ed) részében 12 jobbágy-telek volt, a Drágos, Vlád, Korlát, Magyar, Varga és Hergő (Hergew) vezetéknevű jobbágy-családok kezén. – Ma Bedelő, Toroczkótól nem messze d. felé, Torda-Aranyosvármegyében.
Bél. L. Ből néven.
Belkény. (Belke.) L. Bölkény néven.
Benk. (Benktelke. Beng.) Poss. Benk. (1340: Dl. 30635., 1344., 1351: losonczi Bánffy cs. llt.) Vacua terra et habitatoribus destituta Benk vocata. (1351: losonczi Bánffy cs. oklt. I. 178.) Poss. Benktelke. (1355: Dl. 28734.) Poss. Bengh in comitatu de Zedryes existens. (1359: losonczi Bántfy cs. llt.) Poss. Beng. (1379: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. Misc.) A Járai (azaz: Marosjárai, 1340., 1351.), majd (1351. óta) a Losonczi, losonczi Bánfi, losonczi Dezsőfi családoké volt. – Szederjes vidékén feküdt, Maros-Vásárhelytől é.-k., Maros-Tordavármegyében.
Berecz(k)tel(e)ke. (Bereczktelki.) Poss. Berycteluke. (1319: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 98. fasc. 7. n. 1.) Sacerdos de villa Briccii, Berech. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 92.,109. l.) Bereczktelky. (1458: Dl. 28519.) Poss. Bereczkthelke. (1459: Dl. 36392. pag. 39. n. 1., 1509: Dl.. 36399. pag. 308. n. 1.) Poss. Bereczktelke. (1503: Dl. 27777., 27778.) A Losonczi, losonczi Bánfi, losonczi Dezsőfi családoké volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. – 1458-ban Kána György itteni lakos szerepel. – Ma Beresztelke, Szászrégen közelében nyugatra, Maros-Tordavármegyében.
Berkes. Vílla Berkes. (1351: Dl. 26421.) Poss. Berkes. (1426: Dl. 28594., 28371., 1438: Dl. 28377., 1439: Dl. 27653., 1440: Dl. 36390. pag. 49. n. 3., 1442: Dl. 36406. pag. 8. n. 2., 1446: Dl. 36391. pag. 15. n. 1., 1449: Dl. 36391. pag. 89. n. 2., 1502: Dl. 36405. pag. 203. n. 1., 1505: Dl. 36399. pag. 147. n. 1., 1508: Dl. 36399. pag. 266. n. 1., 1522: Dl. 31035.) Poss. Beerkees. (! 1505: Dl. 26115.) Jára várához tartozott, illetve a Berkesi (1351.); a Bogáti, czobor-szent-mihályi Gzobor; az Indali, Szentmihályfalvi, kercsedi Nagy, a Járai, Peterdi, a Petlendi, (petlendi Borz), petlendi Bakó, Solymos és Veres, a Magyari, Szarkadi, (szarkadi Francziás) és Hosszuaszói családoké volt. – Tordától d.-ny. fekszik, Torda-Aranyosvármegyében.
Betlend. L. Petlend alakban.
Bikal. Poss. Bykal. (1449: Dl. 36391. pag. 87. n. 1., 1486: Dl. 36397. pag. 30. n. 2., 1496: Dl. 36398. pag. 266. n. 1., 102: Dl. 28467.) Poss. Bikal. (1516: Dl. 36402. pag. 14. n. 1.) Poss. Bykal. (1517: Dl. 36402. pag. 54. n. 1., 1518: Dl. 36402. pag. 58. n. 1., 28496., 36405. pag. 346. n. 1., 36402. pag. 102. n. 1.) A Járai, Alsójárai, lupsai Kende, Peterdi, csáni Torda-fi és Zicsi családoké volt, s mint ilyen, kétségkívül Jára várához tartozott. – Ma Bikalat, a Jára folyó mellékvölgyében, Tordától nyugatra, Torda-Aranyosvármegyében.
Bizere. Kenezius de Byzere. (1437: Dl. 28826.) Poss. Byzere. (1486: Dl. 37066.) Mint a fejérvári (erdélyi) káptalan birtokát, Offenbánya és Lupsa határjárásakor említik. -A mai Bisztra helységnek felelhet meg, az Aranyos folyó felső völgyében, Offenbányától nyugatra, Torda-Aranyosvármegyében. (Ugy látszik, a középkorban Tordavármegyéhez számítható.)
Bodajt. (Bodagd.) L. Kolozsvármegyében, Budak helység a.
Bodon. Poss. Bodon. (1377: Dl. 29717., 1419: Dl. 28364., 1439: Dl. 27653., 1445: Dl. 30313., 1460: Dl. 28446., 1467. körül: Dl. 32385., 1473: Dl. 16167., 1481: Dl. 28427., 18529., 36395. pag. 38. n. 1., 1482: Dl. 26921., 1492: Dl. 36398. pag. 54, n. 1., 1493: Dl. 30334., 1493–1494 körül: Dl. 30307., 1496: Dl. 26944., 1500: Dl. 28663., 1501: Dl. 36405. pag. 104. n. 2., pag. 156. n. 1., Dl. 28466., 1505: Dl. 26115., 1507: Dl. 28555., 28557., 1511: Dl. 30340., 1512: gr. Teleki cs. oklt. II. 314., 1513: Dl. 28485., 1519: Dl. 31018., 1521: gr. Teleki cs. oklt. II. 447.) Poss. Badon. (1493: Dl. 30483.) Részben a fejérvármegyei Diód várához tartozott, részben a Bogáti, (Sólyomkői, Rételi), Altembeuger, czobor-szent-mihályi Czobor; a dengelegi Pongrácz, csesztvei Barrabási: a kendi Balád-fi; a györgyfalvi Henke, Betleni, Toroszkai, nádasdi Ungor (damsusi Árka), Szobi; az erdő-szent-györgyi Meggyes, Bátori, széplaki Borda, erdő-szent-györgyi Erdő, nyéni Tél; futaki Nagy, Barcsai; a szent-annai Gyulakutai és Polyák; a szentbenedeki Erdő, teremi Sikesd: a Csáki és Hunyadi családoké volt. – 1501-ben kendi Balád-fi Mihálynak és a dengelegi Pongrácz Mátyás özvegyének itteni bírái szerepelnek. – Mai református temploma csucsíves alkotásu. (Orbán Balázs. A Székelyföld leirása. V. 51. l.) Ma Mezőbodon, Torda-Aranyosvármegye k. vidékén.
Bogát. Sacerdos de Bagath, Bogach, Bagach. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 91., 102., 127. l.) Poss. Bogach. (1333: Dl. 28724.) Bogat. (1377: Dl. 29717.) Poss. Bagach. (1377: Dl. 29186.) Poss. Bogath. (1439: Dl. 28379., 28380., 1441: Dl. 28385., 1458: Dl. 36392. pag. 18. n. 1., pag. 21. n. 1., 1459: Dl. 36392. pag. 44. n. 2., 1461: Dl. 36392. pag. 142. n. 1., 1464: Dl. 30207., 1465: Dl. 27685., 27686., 1467: Dl. 36393. pag. 27. n. 1., 1483: Dl. 36395. pag. 79. n. 1., 1492: Dl. 36398. pag. 54. n. 1., 1494: Dl. 28654., 26460., 36398. pag. 165. n. 1., 1500: Dl. 28666., 1505: Dl. 26115., 1507: Dl. 28658.) Bogath. (1448: gr. Teleki cs. oklt. II. 33.) 1483-ban Küküllővármegyéhez számították. – A meggyesfalvi Alárd-fi; a Bogáti (Károlyi, Dobokai, Gerendi), farnasi Veres, Altemberger, czobor-szent-mihályi Czobor és Tótőri családoké volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. Középkorból való mai temploma csúcsíves alkotásu. – Magyarorsz. műeml. II. 902.) Ma Marosbogát, Tordától d.-k., Torda-Aranyosvármegyében.
Bo(l)dócz. Sacerdos de Bolduch. (1332–1337.: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 91., 101. l.) Poss. Boldoch. (1426: Dl. 28371., 1440: Dl. 36390. pag. 49. n. 3., 1449: Dl. 36391, pag. 87. n. 1.) Bodocz. (1438: Muz. llt.) Poss. Boldacz. (1438: Dl. 28377., 1441: Dl. 36406. pag. 7. n. 1., 1450. körül: Dl. 28395., 1482: Dl. 36395. pag. 43. n. 1., 28430., 36414., 1484: Dl. 28399., 1486: Dl. 36397. pag. 30. n. 2., 1494: Dl. 30231., 1503: Dl. 36399. pag. 1. n. 1., 1505: Dl. 28472., 1511: Dl. 27797., 1516: Dl. 36402. pag. 4. n. 1.) Plebanus in Boldocz. (1449: gr. Teleki cs. oklt. II. 40.) Boldocz. (1470: Dl. 36393. pag. 75. n. 3.) Jára várához tartozott, illetve a Járai, Peterdi, Boldóczi, boldóczi Szőke, Csáni, csáni Torda-fi, csáni Menhár, Hosszuaszói, (szamasfalvi Gyerő-fi), Zicsi, rődi Cseh., várfalvai Székely, Bogáti, Szarkadi, szarkadi Francziás, Kevendi és Lupsai családoké s (a Csániak után még) a Móré Elek diós-győri várnagyé is volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. Plébánosa 1449-ben fordul elő. A XVI. százád elején nemesi udvarháza volt itt a Hosszuaszói János özvegyének, Orsolya asszonynak; ugyanekkor e családnak Bíró, Szabó és Simon vezetéknevű jobbágyait és itt levő szőlleit is említik. 1450. körül Bagoly) Mátyás idevaló jobbágy szerepel; 1494-ben pedig e helység négy bírája (iudex) Illyés, Simon, Nagy Gergely és Fodor Antal. – Ma nincs meg. állandóan Szind helységgel együtt emlegetik. (Torda közelében nyugatra, Torda-Aranyosvármegyében.)
Borrév. (Bórrév.) Poss. Borrew, Borrw. (1470: Dl. 28414.) Poss. Bor Rew. (1470: Dl. 28535.) Poss. Borrew. (1473: Dl. 28536., 1511: Dl. 28564., 1516: Dl. 28667.) Poss. Boorrew. (1493–1494. körül: Dl. 30307.) Toroszkó várához tartozott. (L. ott.) 1473-ban, ugy látszik, felében, három jobbágytelek volt. – Toroczkó közelében é. találjuk, az Aranyos és Jára folyók, s egy Toroczkó felől jövő nagyobb patak összefolyásánál, Torda-Aranyosvármegyében.
Bozéd. (Bohéd.) Poss. Boheed. (1481: Dl. 28427.) Poss. Bozed. (1481: Dl. 18529.) Poss. Bozeed. (1482: Dl. 28427., 1509: Dl. 27112.) Poss. Bohed. (1493: Dl. 30932., 30483.) A meggyesfalvi Alárd-fi, (csávási Erdő, szentmihályfalvi Székely, kendi Bálád-fi, Nagylaki, Kerelei és talán a Cseh); az erdő-szent györgyi Meggyes, Bátori, futaki Nagy és Barcsai családoké volt. – Ma Bazéd, Szászrégentől d.-ny., Maros-Tordavármegyében.
Ből. (Bőly. Bőd Bél. Bély.) Poss. Bwl. (1413: Dl. 30175., 28361., 1490: Dl. 30919., 1494: Dl. 36398. pag. 173. n. 1., 1501: Dl. 36405. pag. 143. n. 1., gr. Teleki cs. oklt. II. 248.) Poss. Bul. Poss. Bwel. (1422: Dl. 30175., 28361.) Poss. Bewl. (1430: Dl. 36407. pag. 113. n. 4., 1454: Dl. 28400., 1455: Dl. 28401., 30195., 1458: Dl. 36392. pag. 27. n. 1., 1461: Dl. 27035., 1468: Dl. 28411., 1478: Dl. 28338.,1481: gr. Teleki cs. oklt. II. 144., 1491: U. o. 416., 41,7., 1494: U. o. 193., Dl. 28463., 28347., 36398. pag. 170. n. 1., 1496: Dl. 26942., gr. Teleki cs, oklt. II. 215., 1505: Dl. 36399. pag. 105. n. 1., 1514: gr. Teleki cs. oklt. II. 320., 321.) Poss. Bewly. (1458: Dl. 28403.) Poss. Bwly. (1458: Dl. 36405. pag. 6. n. 2.) Poss. Bool. (1468: Dl. 30213.) Poss. Bell. (1502: Dl. 36405. pag. 192. n. 1, és gr. Teleki cs. oklt. II. 249.) Poss. Bel. (1624: Dl. 36400. pag. 217. n. 1.) A gernyeszegi erősséghez (l. ott) tartozott; illetve a farnasi Veres, Nagyvölgyi, bartáni vagy tetrehi Peres, Kecseti, somkereki Erdélyi, Szilvási, a Gerendi, a Csáni vagy Mezőcsáni avagy Torda-(fi), Szentjakabi, a Galaczi, Szegői vagy Czegői, örkei Szopos és Pálosi családoké s (a farnasi Veresek után még) a Pikre Andrásé és monoszlai Csupor Miklósé is volt. – Ma Mezőbő, Tordától k.-é., Torda-Aranyosvármegyében. Ugy látszik, ez a hely értendő az 1303-ban előforduló Bőd föld (terra Bwd) alatt is, melyen ekkor Szent-Jakab tiszteletére szentelt kő-egyház állt. Mezőbő helységnek ugyanis ma Mezőszentjakab a szomszédja. E két helység területe valamikor később, 1303. után különödhetett el egymástól. (Dl. 30591.)
Bölkény. (Belkény. Belke.) Poss. seu villa Belken. Alább: poss. seu villa Belke. (1463: Dl. 37623.) Poss. Belken, Bewlken. (1503: Dl. 27777., 27778.) 1503-ban Kerekes Lőrincz mint «Ő felsége» itteni jobbágya szerepel. – 1453-ban Görgény vár tartozékai között egy «Belken» és alább egy «Belke» nevű helységet sorolnak föl. Bizonyára a mai Magyarbölkény és Oláhbölkény helységek értendők, közel egymáshoz, Szászrégentől k.-d., Maros-Tordavármegyében.
Budak. (Budag. Budajt. Bodajt. Bodagd.) L. Kolozsvármegyében, Budak helység a.
Bu(l)cs. (Bulcstelke. Búcstelke.) Poss. Buchtelku. (1358: Dl. 28579.) Poss. Buch. (1358: Dl. 28353., 1364: Dl. 28352., 1452: Dl. 36403. pag. 84. n. 1.) Poss. Bwch. (1393., 1394: Dl. 28761., 1492: Dl. 36403. pag. 84. n. 3.) Poss. Bulchthelke. (1440: Dl. 36390. pag. 50. n. 6.) Poss. Bwcz. (1450: Dl. 36391. pag. 111. n. 3.) Pred. Bwcz. (1473: Dl. 36393. pag. 131. n. 2.) Az Indali, indali Csegezi, kocsárdi Szemes, Koppáni, indali Bonta és az Egresi családoké volt. – Indal vidékén kereshetjük, Tordától nyugat felé, Torda-Aranyosvármegyében.
Csán. – a) Poss. Chaan. (1426: Dl. 28371.) Mesechan. (1439: Dl. 36390. pag. 17. n. 3.) Mezewchan. (1440: Dl. 36390. pag. 49. n. 3., 1450. körül: Dl. 28395.) Mezewchany. (1449: Dl. 36391. pag. 87. n. 1. Köznemes előnevében.) Poss. Mezevchan. (1450: Dl. 36407. pag. 103. n. 4.) Mezeuchan. (1470: Dl. 36393. pag. 62. n. 3.) Poss. Chan. (1470: Dl. 26901., 1482: Dl. 36395. pag. 43. n. 1., 28430., 36414., 1505: Dl. 28472.) Poss. Mezew Chan. (1485: Dl. 36395. pag. 115. n. 1.) A Csáni, csáni Torda-fi, csáni Menhár, Hosszuaszói, (szamosfalvi Gyerő-fi), Járai, Zicsi, Peterdi, várfalvai Székely és Lupsai családoké, s (a Csániak után még) a Móré Elek diós-győri várnagyé is volt. 1447-ben Tordafalvai (de Thordaffalwa) Torda fia László, mint kijelölt országnagyi ember szerepel. Kétségkívül csáni Torda-fi László, illetve Tordafalva alatt Csán vagy Mező-Csán értendő. 1470-ben Varga Lukács itteni lakos szerepel. Ma Mezőcsán, Tordától é.-k., Torda-Aranyosvármegyében. – b) Poss. Chan. (1366: Dl. 28742., 30105., 28506., 1461: Dl. 36392. pag. 132. n. 1., 26789., 1484: Dl. 36395. pag. 101. n. 1., 1492: Dl. 28541., 1493: Dl. 36398. pag. 158. n. 1., 1494: Dl. 30231.) Poss. Chaan. (1377: Dl. 28753., 1441: Dl. 36390. pag. 90. n. 1., 1493: Dl. 28542., 1507: Dl. 36405. pag. 263. n. 1., 1508: Dl. 27585.) Thwrchan. (1489: Dl. 28444., 1498: Dl. 28457., 1499: Dl. 28460., 28646., 1507: Dl. 36399. pag. 191. n. 1.) Thwrchaan. (1498: Dl. 28458., 1509: Dl. 28678.) Poss. Thwrchan. (1498: Dl. 28459., 1501: Dl. 36405. pag. 237, n. 1., 1505: Dl. 28550., 1519: Dl. 36402, pag. 144. n. 1., 1524: Dl. 36400. pag. 207. n. 1.) Poss. Twrchan. (1506: Dl. 28551.) E helység a Tur-Csán nevet kétségkívül a vele szomszédos Tur helységről kapta, megkülönböztetésül az ugyane megyében odább keletre fekvő másik Csán helységtől, mely már a középkorban is viselte a Mező-Csán nevet. A Turi, csáni vagy tur-csáni Nagy, (petlendi Solymos, indali Szurda, Csehi, csehi Vajda), Peterdi, Etelei, Koppáni, a csáni Veres; (a Csáni ?, Komjátszegi ?, mohai Geréb ?) és a Tincs családoké volt. – Ma Pusztacsán, Tordától é.-ny., Torda- Aranyosvármegyében.
Csanád. (Csenád.) Sacerdos de Chonad, Cbanad, Charad. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 93.,109., 120.; 131., 138. 1.) Poss. Chanad. (1411: gr. Teleki cs: oklt. I. 373., 1427: Dl. 30166., 1439: Dl. 28378., 36390. pag. 9. n. 1., 1444: Dl. 28381., 1478: Dl. 28338., 1481: gr. Teleki cs. oklt. II. 144., 1491: U. o. 416., 417., 1492: Dl. 36398. pag. 175. n. 1., 1494: Dl. 28652., 1496: Dl. 26942., gr. Teleki cs. oklt. II. 216., 1602: Dl. 36405. pag. 192. n. 1., gr. Teleki cs. oklt. II. 249.; 1604: U. o. 267., 1506: Dl. 28479., 1507: Dl. 36399. pag. 172. n. 1., 1514: gr. Teleki cs. oklt. II. 320., 321., Dl. 28489., 1515: Dl. 28489.) Poss. Chanad, Chanadj. (1468: Dl. 30210.) Poss. Chenad. (1505: Dl. 36399. pag. 127, n. 1.) A gernyeszegi erősséghez (l. ott) tartozott; illetve a losonczi Dezsőfi, a Szengyeli; Csanádi másként Filetelkei; (Szenttrinitási); az Andr(e)ásfalvi vagy andr(e)ásfalvi Balá(z)si; (a Nyujtódi, Galaczi); az ernei vagy nagy-ernei Székely; a csanádi vagy csikfalv(a)i Bicsak, Csikfalvai és náznánfalvi Tamási családoké volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. – Ma Erdőcsinád, Maros-Vásárhelytől é.-k., Maros-Tordavármegyében.
Csapó-Szent-György. L. Szent-György helység a.
Cse(h)telke. (Csehteleke.) L. Kolozsvármegyében.
Czedries. Azaz Szederjes. – L. e néven.
Czeked. (Czeged. Czeket.) Sacerdos de Sygud, Chikud. (1332–1337: Páp. tíz.-l. Mon. Vat. I/1. 91., 101. l.) Villa Cheked. (l339: Dl. 3214.) Poss. Cheked. (1340: Dl. 30108., 1382–1407: Dl. 30151., 1416: Dl. 10444., 1432: Dl. 28374., 1445: Dl. 36391. pag. 3. n. 1., pag. 1. n. 2., 1453: Dl. 28617.) Poss. Ceked. (1348: Dl.. 28729., 1391: Dl. 30143., 1406: Dl. 30150.) Poss. Zebed. (! 1406: Dl. 30756.) Poss. Cheged. (1414. körül: Dl. 28362.) Poss. Czeketh. (1518: Dl. 36402. pag. 66. n. 1.) Poss. Czeked. (1522: Dl. 36400. pag. 21. n. 1., 1623: Dl. 28701.) A tetrehi Urkund vagy Urkund-fi, Figedi, Veresmarti, bartáni vagy tetrehi Peres; a Gerendi, Bogáti és Barancskai (Berzeviczei) családoké volt. (V. ö. a Gerendi cs. alatt, az 1416. évhez.) – Már az 1330-as években egyházas hely. – Ma Mezőczikud, Tordától kissé távolabb k.-é., Torda-Aranyosvármegyében.
Dátos. (Dátus.) Poss. Datus. (1263., 1296: Dl. 37213. 1580. évi hiteles másolat., 1494: Dl. 36398. pag. 173. n. 1.) Poss. seu terra Datus. (1366: Dl. 30125. és gr. Teleki cs. oklt. I. 145.) Poss. Dathus. (1392: U. o. I. 234.) Dathws. (1411: Dl. 29755.) Poss. Dathos. (1480: Dl. 30203., 1462: Dl. 28524., 1467. körül: Dl. 32385., 1467: Dl. 30209., 1468: Dl. 30884., 1473: Dl. 16167., 1481: gr. Teleki cs. oklt. II. 144., 1482: Dl. 36395. pag. 42. n. 1., 1491: gr. Teleki cs: oklt. II. 416., 417., 1493: Dl. 30902., 30483., 1494: Dl. 26460., 28654., 1495: Dl. 36398. pag. 240. n. 1., 1505: gr. Teleki cs. oklt. II. 428., 1507: Dl. 28555., 28557., 1511: Dl. 30340., 1519: Dl. 31018.) Poss. Thathes. (1478: Dl. 28338.) Poss. Datos. (1481: Dl. 28427., 1487: Dl. 27219., 1493–1494. körül: Dl. 30307., 1495: Dl. 27752., 1518: Dl. 36402. pag. 55. n. 1., pag. 57. n. 1., 28491.) Poss. Dachos. (1481: Dl. 18529.) Poss. Dathws. (1481: Dl. 36395. pag. 38. n. 1., 1494: gr. Teleki cs. oklt. II. 193., Dl. 28463., 28347.) Pred. Datos. (1482: Dl. 26921.) Eredetileg (1263. és később) a kolozsmonostori benczés apátságé, aztán a gernyeszegi erősséghez (l. ott) tartozott, illetve a somkereki Erdélyi, (kendi Balád-fi, Betleni, Kendi, patai Dezső), a farnasi Veres, a Toroszkai, nádasdi Ungor (damsusi Árka), Szobi, az erdő-szent-györgyi Meggyes, Bátori, erdő-szent-györgyi Erdő, széplaki Borda, nyéni Tél, futaki Nagy, Barcsai, a Kecseti, Szentkirályi másként Dátosi, szent-mártoni Jánosi, Csáni, a tuzsoni Bolgár, a tuzsoni vagy szent-annai Tót, a Gyulakutai és az ősi Janka-fi családoké, s (a farnasi Veresek után még) a monoszlói Csupor Miklósé is volt. – 1507-ben a Betleni Miklós, madarasi Tót Ferencz, farnasi Veres János és ősi Janka-fi Máté itteni (magyar nyelvű) bírái szerepelnek. – Ma Marosdátos, Tordától k.-d. Torda-Aranyosvármegyében.
Décse. (Décsa. Dejcse.) Poss. Deyche. (1355: Dl. 31097. és Anjouk. okmt. VI. 343.) Deyche. (1357: gr. Teleki cs. oklt. I. 101.) Deche. (1393: Dl. 28358., 1438: Dl. 28377.) Nobiles de Deche. (1398: Dl. 28945.) Deethgh. (! ? 1423: Dl. 26879.) Decza. (1453: Dl. 28617.) Decha, (1470: Dl. 28414.) Decche. (1495: Dl. 28452.) Poss. Deche. (1500: Dl. 26817., 1501: Dl. 36405. pag. 117. n. 1., 1507: Dl. 36399. pag. 202. n. 1.) Poss. Decheh. (1514: Dl. 28487.) A Décsei vagy Décsai, (Betleni, Oláh, szent-mihályfalvi Erdő, Kocsárdi és kocsárdi Szemes) családoké volt. – Ma Marosdécse, Tordától d., Torda-Aranyosvármegyében.
Décspataka. Azaz helyesen Idécspataka. – L. e néven.
Déda. Poss. Deda. (1393: Zimmermann-Werner. Urkundenbuch. III. 63. és Dl. 7898., 1509: Dl. 36399. pag. 308. n. 1.) A Losonczi és losonczi Bánfi (losonczi Dezsőfi) családoké volt. – Szászrégentől kissé távolabb é. találjuk, Maros-Tordavármegyében.
Dedrád. (Dedrág.) L. Kolozsvármegyében.
Dellő. (Delle. Dellye.) Dellew. (1344: Dl. 29674., 1399: Zimmermann-Werner. Urkundenbuch. III. 236., 1428: Dl. 29770., 1479: Dl. 29845.) Deelleu. (1349: Dl. 29682. és Anjouk. okmt. V. 297.) Delle. (1365: Dl. 30121., 1379: Dl. 27630. Köznemesek nevében.) Delley. (1377: Dl. 28750. Köznemes nevében.) Delleu. (1377: Dl. 29719.) Dellw. (1448: gr. Teleki cs. oklt. II. 37.) Delye. (1459: Dl. 28404. Köznemes nevében.) Poss. Dellew. (1470: Dl. 36393. pag. 64. n. 2.) Poss. Magyardellew et Olahdellew. (1486: Dl. 36397. pag. 23. n. 1., nag. 24. n. 1., pag. 23. n. 2.) Nemus silicii Felsewberek in poss. Dellew. (1495: Dl. 28453.) Poss. Magyar Dellew et Olah Dellew. (1498: Dl. 36403. pag. 195. n. 1.) A Dellői vagy Dellei, (Szentgyörgyi), apáti Bojér, Csekelakai, Szilvási, Óbudai, (Csányi, Pinkóczi), Hadrévi és Kerelei családoké volt. – Ma Magyardellő és Oláhdellő, a Maros mentén, Torda-Aranyosvármegye d.-k. zugában.
Detre(h). (Detreg.) Sacerdos de Deruk, Tetruh, Tetruch. (1332–1337: Páp. tiz.-lajstrom. I. m. 101., 110., 139. l.) Tethrih. (1337: Dl. 29122.) Poss. Tetreh. (1340: Dl. 30108., 1368: Dl. 24332., 1406: Dl. 30150., 1424: Dl. 29233.) Poss. Tehrehy. (! 1349: Dl. 30115.) Poss. Thetreh: (1357: Dl. 30120., Anjouk. okmt. VI. 604., 1430. körül: Dl. 32293., 1447: Dl. 28516.) Tetreh. (1366: Dl. 30124.) Poss. Tethreh. (1371: Dl. 30127.) Poss. Thethreh. (1406: Dl. 30756., 1452: Dl. 30452., 1505: Dl. 36399. pag. 105. n. 1.) Pass. Tetreh. Alia Tetreh. (1408: Dl. 30152., 1412: Dl. 30154.) Poss. Magyartedreh et Olahtedreh. (1441: Dl. 30802.) Poss. Detreh. (1445: gr. Teleki cs. oklt. II. 17., 1447: Dl. 30185., 1453: Dl. 29277., 1458: Dl. 36392. pag. 27. n. 1., 1461: Dl. 29513., 1468: Dl. 28411., 36393. pag. 46. n. 3., 30213., 1518: Dl. 36402. pag. 55. n. 1.) Poss. Dethreh. (1451: Dl. 30821., 1452: Dl. 31146:, 1454: Dl. 28400., 1455: Dl. 28401., 30195., 1458: Dl. 36405. pag. 6. n. 2., 1466: Dl. 31170., 1481: gr. Teleki cs. oklt. II. 144., 1491: U. o. 416., 417., 1494: U. o. 193., Dl. 28463., 28347., 1518: Dl. 36402. pag. 57. n. 1.) Poss. Dethregh. (! 1461: Dl. 27035.) Poss. Detheh. (! 1478: Dl. 28338.) Poss. Dethre. (1490: Dl. 30919., 1518: Dl. 28491., 1524: Dl. 36400. pag. 217. n. 1.) Poss. Deethre. (1494: Dl. 36398. pag. 173. n. 1.) A gernyeszegi erősséghez (l. ott) tartozott, illetve a tetrehi Urkund vagy Urkund-fi, bartáni vagy tetréhi Peres, farnasi Veres, Kecseti, Nagyvölgyi, Szilvási, somkereki Erdélyi és a Gerendi családoké, s (a farnasi Veresek után még) a Pikre Andrásé és rnonoszlai Csupor Miklósé is volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. Detreh hélységben 1453-ban a Szent-Háromság tiszteletére szentelt egyház állt. Ugyanekkor az itteni tanítót (scolasticus) is, 1466-ban pedig a farnasi Veresek itteni házát említik. – Ma Alsó- és Felsődetrehem helységeket találónk azon a tájon, a hol a régi Detreh vagy Tetreh (stb.) fölmerül. Kétségkívül a mai Alsódetrehem értendő, Tordától keletre. (Torda-Aranyosvármegye) Felsődetrehem ugyanis ma Mezőmindszent nevet is visel, a középkorban pedig Detreh mellett állandóan Mindszent néven fordul elő. (L. külön.)
Disznójó. (Diszno-Jó. Disznajó.) Poss. Zaazgyznoyo et Gyznoyo. (1319: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 98. fasc. 7. n. 1.) Sacerdos de Gyznoyo. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 93., 109. l.) Poss. Zazdysnoyou. (1381: Dl. 28357.) Dyznoyo. (1436: gr. Teleki cs. oklt. I. 544.,1439: Dl. 27021.) Dysayo. (1440: Dl. 27471.) Poss. utraque Dyznoyo. (1467. körül: Dl. 32385.) Poss. Zazdyznoyo. (1473: Dl. 36393. pag. 129. n. 3., 1507: Dl. 28554.) Poss. Dyznoyo et poss. Zazdyznoyo. (1475: Dl. 36406. pag. 59. n. 2.) Poss. Dyznojo. (1492: Dl. 36398. pag. 60. n. 1.) Poss. Dyznotho et Zazdyznotho. (! 1492: Dl. 26812.) Curia Dyzno Jo. (1495: Dl. 30306.) Poss. Zazdyzno Jo. (1495: Dl. 27982,) Poss. Dyznoyo. (1502: Dl. 27977., 27778.) Dyznayo. (1608: Dl. 27111.) Poss. Zazdyznayo. Castellanus seu officialis de Dyznayo. (1508: Dl. 28561.) Ma csupán egy Disznajó nevű helységet ismerünk, Szászrégéntől é. felé, Maros-Tordavármegyében. A középkorban két ily nevű helység állt e tájon; az egyiket Disznojó, Disznajó vagy Gyisznojó, a másikat Szász-Disznojó, Szász-Disznajó vagy Szász-Gyisznojó néven említik, utóbbit 1473-ban Kolozsvármegyében. Mindkettő a Losonczi, losonczi Bánfi, losonczi Dezsőfi, nádasdi Ungor, (damsusi Árka), Bátori, – Szász-Disznojó ezenkívül később a Szobi, Disznojó pedig a Betleni és harinnai Farkas családoké is volt. Disznojó helységben (1495.) a losonczi Dezsőfi illetve Betleni családok nemesi curiája is állt. Ugyanott 1508-ban a Betleni Miklós porkolábja (várnagya) vagyis tisztje szerepel. Ugy látszik tehát, erősség is volt itt. – Ugyancsak Disznojó vagy Gyisznojó. Már az 1330-as években egyházas hely.
Domb (Dombó.) L. Kolozsvármegyében Tomb helység a.
Ebes. (Ebestelki.) Poss. Ebes. (1395: gr. Teleki cs. oklt. I. 253., 1420: U. o. I. 443.) Particula terrarum arabilium ac silvarum Ebes vocatarum. (1409: U. o. I. 351., 353.) Poss. Ebesthelky. (1412: U. o. I. 383.) 1395-ben a Széchényiek cserében átadják Zsigmond királynak. 1405. óta a Somkereki (somkereki Erdélyi) családé. – Sáromberek és Gernyeszeg szomszédságában feküdt. (Maros-Tordavármegyében.)
Eg(e)res. (Egerös. Egrös.) Egres. (1310: Dl. 80595., 1360: Dl. 28579.) Egrus. (1348: Dl. 30113., 1358: Dl. 28579:, 1394: Dl. 28510.) Nobiles de Egres. Poss. Egres. (1358: Dl. 28353.) Poss. Egres. (1364: Dl. 28352., 1393: Dl. 28509., 1435: Dl. 28820., 1444: Dl. 36406. papg. 31. n. 2., 1452: Dl. 36403. pag. 84. n. 1., n. 3., 1487: Dl. 28540., 1501: Dl. 28464.) Poss. Alsoegres. (1440. körül: Dl. 28638., 1440: Dl. 36390. pag. 62. n. 2., 1443: Dl. 36406. pag. 13. n. 3., pag. 14. n. 1., 1444: Dl. 28388., 14^9: Dl. 36391. pag. 96. n. 4., 1450: Dl. 36391. pag. 111. n. 3., 1473: Dl. 28419., 1483: Dl. 28433., 1484: Dl. 28435., 1485: Dl. 28437., 1506: Dl. 28478.) Poss. Felsewegres. (1440. körül: Dl. 28638., 1454: Dl. 36407. pag. 54. n. 1., 1459: Dl. 36392. pag. 37. n. 2–3.) Poss. Also Egeres. (1440: Dl. 36390. pag. 50. n. 6., 1449: Dl. 36391. ps.g. 61. n. 4.) Poss. Alsoegrus. (1440: Dl. 36390. pag. 54. n. 2., n. 3.) Felse Egres. (1444: Dl. 28389.) Poss. Felsew Egeres. (1449: Dl. 36391. pag. 58. n. 2.) Poss. Felseegres. (1449: Dl. 28608.) Poss. Also Egres et Felsew Egres. (1449: Dl. 36391. pag. 97. n. 1.) Poss. Fewlsew Egeres. Also Egeres. Poss. Fewlsew Egeres. (1449: Dl. 36391. pag. 85. n. 1.) Poss. Also Egeres et Fewlsew Egeres. (1449: Dl. 36391. pag. 86. n. 1.) Poss. Alsoegeres. Felsew Egres. (1449: Dl. 36391. pag. 59, n. 1.) Poss. Felsewegres. (1469: Dl. 3639. pag. 10. n. 1.) Poss. Felsew Egres. (1470: Dl. 36393. pag. 62. n. 4.) Poss. Also Egres. (1483: Dl. 36395. pag. 75. n. 2., n. 1., 1484: Dl. 36395. pag. 96. n. 1., 1485: Dl. 36397. pag. 22. n. 1.) Pred. Olahegres et Magyaregres. (1484: Dl. 28640.) Poss. Magyar Egres. (1492: Dl. 36398. pag. 67. n. 1.) Poss. Pwztha Egres. (1504: Dl. 30249., 1505: Dl. 30250.) A fölsorolt oklevelek hol Alsó- és Felső-Eger(e)st, hol Magyar- és Oláh-Egrest (1484.) említenek. Ugy látszik, Alsó-Egres és Magyar-Egres, illetve Felső-Egres és Oláh-Egres azonosoknak vehetők. Ma azonban (Ruhaegrest, mely Léta várához tartozott, nem számítva) csupán egy Pusztaegres nevű helység létezik e vidéken, Tordától nyugatra. (Torda-Aranyosvármegyében.) Ez a Puszta-Egres név, egymagában, a XVI. század e]ején merül föl s nem lehetetlen, hogy már mind a két Egrest jelöli. – A peterdi Fancsika (Puszta-Egres); az Indali, indali Bonta, Peterdi, szilvási Csezeliczki, Elekesi, Egresi, egresi Székely (mindkét Egres), az indali Szurda, Nemes, Marai, Alsóeg(e)resi, Felsóeg(e)resi másként felső-eg(e)resi Tamási, Császári (Alsó- és Felső-Egres); az indali Török, Csemete, Csegezi, Szemes, Koppáni, Szarkadi, Szentmihályfalvi, Komjátszegi, komjátszegi Veres (Alsó-Egres); az indali Kis, Egresi és Vér (zálogban Alsó-Egres) s a hosszuaszói Tamási (zálogban Felső-Egres) családoké volt. Ezenkívül Magyar-Egresen János kercseti majd tordai papnak is voltak részbirtokai. 1473-ban az Indaliak alsó-egresi nemesi udvarházát említik; 1452-ben pedig Egresen az Akasztóhegy nevű hegyet. (L. Egres helység alatt is.)
Egerbegy. Egerheg. (1318: Dl. 31066.) Sacerdos de Egwibeg, Egurbeg. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 101., 128. l.) Villa Egerbeg. (1339: Dl. 3214.) Poss. Egerbeg. (1346: Dl. 30108., 1367: Dl. 28354., 1391; Dl. 30100., 1382–1407: Dl. 30151., 1453: Dl. 28617.) Poss. Egerbegh. (1414. körül: Dl. 28362., 1416: Dl. 10444., 1440: Dl. 36390. pag. 38. n. 1., 1452: Dl. 31146., 1499: Dl. 27768., 1504: Dl. 28471., 1510: Dl. 36405. pag. 314. n. 1., 1521: Dl. 36533.) Via que de Egerbegh ad Lonam iret. Alia via publica de Egerbegh ad Hodrew. Via de Egerbegh ad Ewrke. (1450: Dl. 31143.) Egerbgd. (! 1474: Dl. 28538.) A tetrehi Urkund vagy Urkund-fi, Figedi, Gerendi, Barancskai, Tótprónai, (Csányi, Berzeviczei, Bogáti, kis-kendi Balád-fi) és Hadrévi családoké volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. – 1450-ben az innen Lóna, illetve Hadrév felé vezető országutat s az innen Örkébe vezető utat említik. 1474-ben Barocz Benedek, 1499-ben pedig Porkoláb István, Bázsi Ambrus, Gáldi Benedek, Csapai Antal, Bíró Antal, Szentmártoni Illés, Domonkps és Székely Mihály, valamennyi a Gerendiek jobbágyai, szerepelnek. – Tordától keletre találjuk, Torda-Aranyosvármegyében.
Eperszeg. Poss. Egerzegh. (1481: Dl. 28427.) Poss. Egerzeeg. (1482: Dl. 28427.) Poss. Egerzeg. (1493: Dl. 30932., 30483., 1502: Dl. 16167., 1507: Dl. 28555., 28557.) A szent-györgyi vagy erdő-szent-györgyi Meggyes, Bátori, futagi Nagy, Barcsai; továbbá a Toroczkai, nádasdi Ungor (damsosi Árka) és Szobi családoké volt. Maros-Vásárhely szomszédságában nyugatra találjuk, Maros-Tordavármegyében. Ez a hely különben már a régi marosszéki székely területen fekszik.
Egres. Poss. Egres. (1456: Dl. 26891.) Poss. Rah Egres. (1500: Dl. 28663.) A hol Torda-, hol Kolozsvármegyéhez számított Léta várához (l. ott, Tordamegyénél.) tartozott. Ugy látszik, már inkább (1500-ban Rah-Egres néven határozottan) Tordavármegyében feküdt. 1435-ben egy XVI. századi másolatban fenmaradt oklevél azt a völgyet, a melyben e helység fekszik Roh-völgyének nevezi. (Dl. 28820.) – Ma Ruhaegres, Tordától kissé távolabb nyugatra, Torda-Aranyosvármegyében. (V. ö. Egeres helység a.)
Egyházfalva. (Egyházasfalva.) Poss. Ighazfalua. (1391: Dl. 30142.) Poss. Eghazfalua. (1391: Zimmermann-Werner. Urkundenbuch. III. 24. és Dl. 30405., 1394: Dl. 30146.) Villa Eghazfalua. (1395: Dl. 30147.) Poss. Eghazasfalua. (1400. körül: Dl. 32232.) Poss. Eghazfalwa. (1446: Dl. 30314., 1461: Dl. 36392. pag. 135. n. 1., 1493: Dl. 36398. pag. 144. n. 2., 30230., 1493- 1498: Dl. 30477., 1499: Dl. 30239:, 1501., 1507: Gyulafeh. kápt. házi llt. Iad. 6. n. 781., 1508: Dl. 30254., 36399. pag. 247. n. 1., 1514: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 6. n. 809., 810., 1515: Tört. Tár. 1904. 237. l., Dl. 30272., 1519: Dl. 30280.) Iudex … et concivis de Eghazfalwa. (1447: Dl. 28605.) Molendinum desertum in territorio possessionis Eghazfalwa … in fluvio Rakospathaka. (1493: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 5. n. 744.) A Szent-Mártonról nevezett aradi vagy orodi társas káptalané vagy prépostságé volt, Imre király (ugy látszik) 1197. évi oklevele szerint, melylyel a prépostságot birtokaiban megerősítette. Az oklevél, melyből ezt megtudjuk, eredetiben nem maradt fenn, hanem csak kivonatos átírásokban (Dl. 30445., 30477., 30571.), melyek az oklevél keltét 1177-re teszik, a mikor azonban nem Imre, hanem III. Béla volt a király. Kétségkívül az Imre-féle adomány-levél keltezése volt elhibázva, s az oklevél évét inkább 1197-re kell tennünk. Ez oklevélben a későbbi Egyházfalra még csak az «erdőkön tuli» részekben levő «terra in Torda» nevet viseli. Határát többször megjárták az e helység illetve ennek földesura és Torda város közt hosszu időn át tartott határvillongások folyamár. Az említett 1197. évi illetve az ennek alapján a XIV. és XV. század végén (1391. táján és 1493–98. közt) megejtett határjárások alkalmával az Aranyos folyót (malmaival), a Hugyospatak nevű patakot, az itt elvonuló nagy-utat, a tardai vár földjét, «mely ujabban Szent-Miklósfalva nevet visel», Saxoniavárát (Saxoniauara, Saxoniawara), a Fizkut más néven Fizeskut nevű kutat vagy forrást, az Aknáról jövő utat, a Rákos patakát, a Boldogságos Szűz Mária kolostqrának kapuját illetve kertjét, a város (azaz Torda város) felett emelkedő hegyet, Monyoróspatakát, a sóbányákat, a király udvarnokait, közben többször a «mocsarakat», a Sóspatak nevü patakot, mely másként Szent-Jánospataka nevet is visel, és a Csókásmartot sorolják fel. – Az Aranyos folyón és a Rákos folyón vagy patakon levő malmait gyakran emlegetik. Lakosai közül 1447-ben Sóvágó Gáspár (a bíró) és Meszes (Mezes) László, 1461-ben Sertő (Serthew) Péter, 1493-ban Kopasz Illés, 1514-ben és 1515-ben pedig Mike Mihály szerepel. – Torda város közvetetlen szomszédságában feküdt. Régi területén ma Torda város egy (déli) része fekszik, ugy látszik, a hol most az ágostai hitvallású templom és uj megyeház van. A régi Hugyaspatak ma is meg van Peselőpatak néven, valamint a Monyoróspataka is, Magyarospatak néven, a Rákos patakról nem is szólva. Saxoniavára az e patak fejénél levő hegytetőn, tehát a Leányvár vagyis a hajdani római castrum helyén feküdt volna. (V. ö. Orbán Balázs, Torda város. 94., 101., 106. l.)
El(y)ves. Kolozsvármegyében, Öl(y)ves helység a.
Enyed (puszta). Terra Enyed. (1367: Dl. 28745.) Bala, Póka, Almás, sat. szomszédja volt, Szászrégentől d.-ny., Maros-Tordavármegyéhen.)
Ercse. Poss. Erche. (1450: Dl. 36407. pag. 91. n. 1.. 1469: Dl. 36394. pag. 3. n. 1., 1481: Dl. 28427., 18529:, 1493: Dl. 363598. pag. 132. n. 1., 30932., 30483., 1495: Dl. 36398. pag. 228, n. 1., 1498: gr. Teleki cs. oklt. II. 224., 1509: Dl. 27112., 1511: Dl. 30340.) Poss. Frchee. (1480. körül: Dl. 36336., 1483: Dl. 36395. pag. 47. n. 2.) Poss. Herche. (1497: gr. Teleki cs. oklt. II. 221.) Hol Torda-, hol Kolozsvármegyébez számítják. – A megygyesfalvi Alárd-fi, (csávási Erdő, szent-mihályfalvi Székely, kendi Balád-fi, Nagylaki, Kerelei és talán a Cseh, Forrói vagy Forrai, péterfalvi Porkoláb, Toroszkai, Somogyoni), az erdő-szent-györgyi Meggyes, Bátori, futaki Nagy, Barcsai, az eszényi Csapi, Betleni; a Szentpáli, Hosszuaszói; a Gőczi, Toldalagi, toldalagi Gáltői, a várczai vagy kalotaszegi Vajda és a balázsfalvai Cserényi családoké volt. – Ma Nagyercse, Szászrégentől d.-ny., Maros-Tordavármegyében.
Erke. Azaz Örke. – L. e néven.
Espánlaka (puszta). Terra Espanlaka. (1379: Dl. 31087.) A Gerendieké volt. Gyéres vidékén, az Aranyos mentén, Tordától d.-k. felé feküdt, Torda-Aranyosvármegyében.
Faragó. L. Kolozsvármegyében.
Farkaslaka. Pred. Farkaslaka. (1454: Dl. 28400., 1455: Dl. 28401., 30195.) A bartáni vagy tetrehi Peres és farnasi Veres családoké volt. – A mai Torda-Aranyosvármegyében, a Mezőségen fekhetett.
Felfalu. (Fölfalu.) Poss. Feelfalu. (1319: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 98. fasc. 7, n. 1.) Poss. Felfalw. (1461: Dl. 36392. pag. 111. n. 1., 1473: Dl. 36393. pag. 129. n. 3., 16167., 1475: Dl. 36406. pag. 59. n. 2., 1495: Dl. 27982., 1507: Dl. 28554., 1508: Dl. 28561.) Poss. Fewlfalw. (1467. körül: Dl. 32385.) Felfalw. (1468: Dl. 36393. pag. 47. n. 2.) A Losonczi, losonczi Bánfi, losonczi Dezsőfi, (Pásztói), nádasdi Ungor, (damsusi Árka) és Szobi családoké volt. – 1471-ben minorita kolostor állt e helységben. (Tört. Tár. 1888. 92. l.) – Ma Falfalu, Szászrégen közelében északra, Maros-Tordavármegyében.
Felső-Aklos. (Felső-Aklas.) L. Aklos helység a.
Felső-Eg(e)res. (Felső-Egerös. Felső-Egrös.) L. Eg(e)res helység a.
Felső-Figed. L. Figed helység a.
Felső-File. L. File helység a.
Felső-Gerend. L. Gerend helység a.
Fel(sö)-Idécs. (Felső-Idecs.) L. Idécs helység a.
Felsö-Idécspataka. L. Idécspataka helység a.
Felső-Jára. Iíét ily nevű helység is volt a középkorban e megyében. Egyik a mai Alsójára mellett, Tordától nyugatra, Torda-Aranyosvármegyében, a másik a mai Marosjára részeinek felel meg, Maros-Vásárhelytől é.-k., Maros-Tordavármegyében. (L. Jára helységek a.)
Felső-Kehér. L. Kehér helység a.
Felső-Lupsa. L. Lupsa helység a.
Felső-Oroszfalu. L. Oroszfalu helység a.
Felső-Oroszi. L. Oroszi helység a.
Felső-(Oláh-) Peterd. L. Peterd helység a.
Felső-Szolcsva. (Felső-Szlocsva.) L. Szo(l)csva helység a.
Fenes. L. Kolozsvármegyében.
Figed. (Figöd.) Sacerdos de Figud. (1333–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 101. 1.) Fygud. (1334: Dl. 36504.) Villa Fygud. (1337: Dl. 29122.) Poss. Vallis fygud. Poss. Fygud. (1382–1407: Dl. 30151.) Poss. tres Fyged. (1453: Dl. 28617.) Uterque Figed. (1461: Dl. 25989. 1. a.) Poss. Felsefyged. (1465: Dl. 28529.) Utraque Fyged. (1504: Dl. 28471.) Poss. Kezepfyged, Alsofyged, Felsewfyged. (1523: Dl. 28701.) A székely Aranyos-szék testében feküdt ez a három helység, egy hosszu völgyben, melyről 1382-ben magát a helységet is Figedvölgynek (Vallis Fygud) nevezik. – A tetrehi Urkund vagy Urkund-fi, Figedi, Gerendi, Barancskai (mindhárom Figed), a kis-kendi Balád-fi (két Figed) és a veresmarti, petlendi vagy fügedi Széles (Felső-Füged) családoké volt. – «Figed» már az 1330-as években egyházas hely. – 1461-ben a Gerendiek és a Széles Pál itteni oláh jobbágyaitól szedtek ötvenedet. – Ma Alsófüged és Felső-Füged, Tordától d., Torda-Aranyosvármegyében.
Figödvölgy. Azaz Figöd vagy Figed. – L. e néven.
File. (Füle.) Kenezius de Alsofile. (1450: Dl. 36407. pag. 96. n. 3.) Poss. Felseffyle. Felsewfyle. (1456: Dl. 26891.) Poss. Felseffyle, Felsewfyle et Alsoffyle, Alsofylee. (1456: Dl. 26891.) Poss. Alsofwle et Felsewfyle. (1500: Dl. 28663.) A hol Torda-, hol Kolozsvármegyéhez számított Léta várához (l. ott, Tordamegyénél.) tartozott. Ugy látszik, már inkább (1500-ban határozottan) Tordavármegyében feküdt. – Alsó-File kenéze (Mancsa) 1450. körül szerepel. – Ma Alsófüle és Felsőfüle, Tordától kissé távolabb nyugat felé, Torda-Aranyosvármegyében.
Fileháza. Poss. Fylehaza. (1309: Dl. 36399. pag. 308. n. 1.) A losonczi Bánfiak birtokai között csupán ez alkalommal találom említve. – Ma Füleháza, Szászrégentől kissé távolabb é., Maros-Tordavármegyében.
Filpes. (Filpös.) Poss. seu villa Kysebfilpus et Nagfilpus. (1319: Dl. 1964. és Anjouk. okmt. I. 516.) Poss. Kysepfilpus. Poss. Nogfilpus, Kyssepfilpus. (1319., 1323: Dl. 1973., Zimmermann-Werner. Urkundenbuch. I. 340.) Sacerdos de Philpus, Philpus Minori, Pylpus, Phylpus, Minori Phylpus, Maiori Philpus. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 92., 93., 107., 109., 111., 120., 130., 138. l.) Hospes de Nogfylpes. (1357: gr. Teleki cs. oklt. I. 106.) Poss. Magyarfilpes in pertinentiis Sarpathak sita. (1404: U. o. I. 296.) Poss. Magyarphilpes et Zaazphilpes. (1439: Dl. 27161., 1457 Dl. 30197., 1468: gr. Erdődy cs. galgóczi llt.) Poss. Magyarfylpes et Zazfylpes. (1443: Dl. 30437., 13718., 1460: Dl. 36392. pag. 102. n. 1., 1475: Dl. 26907., 1485: Dl. 36397. pag. 11. n. 1., 1489: Dl. 27379., 1508: Dl. 26829.) Poss. Magyarfilpes, Zazphilpes. (1443: gr. Erdődy cs. galgóczi llt.) Poss. Zaazfilpes et Magyarfilpes. (1443: Dl. 30183.) Poss. Fylpes. (1445: gr. Teleki cs. oklt. II. 17., 1468: Dl. 36393. pag. 46. n. 3.) Poss. Magyarfylpes et Zaazfylpes. (1447: Dl. 26397., 1461: Dl. 36392. pag. 102. n. 4.) Magyarphilippes. (1449: Dl. 36391. pag. 95. n. 1.) Poss. Magyarfilpes et Zazfilpes. (1453: Dl. 30826., 1468: Dl. 30884.) Poss. Magyarphilpes et Zazphilpes. (1447: Dl. 30837., 1505: Dl. 26821.) Poss. utraque Filpes. (1457: Dl. 29507., 1462: Dl. 36611.) Poss. Magyarphylpes et Zaazphylpes. (1457: Dl. 30198., 1458: Dl. 28519., 1462: Dl. 30205.) Poss. Magyarfilpes et Zazphylpes. (1459: Dl. 30202.) Poss. Magyar Philpes et Zaz Philpes. (1461: Dl. 29513.) Poss. Magyarffylpes et Zazffylpes. (1502: Dl. 36405. pag. 222. n. 1., 1503: Dl. 27104.) Poss. Magyarphylpes. (1508: Dl. 26828.) Provisor de Zazphilpes. (1509: Dl. 28561.) Poss. Magyarfylpes. (1509: Dl. 28482.) Hol Torda-, hol Kolozs-, sőt egy ízben (1453-ban, mindkét Filpest) Dobokavármegyéhez számítják. Ugy látszik, Magyar-Filpes inkább Torda-, Szász-Filpes inkább Kolozsvármegyéhez számítandó. A mint hogy a középkori Magyar-Filpesnek vagy Nagy-Filpesnek megfelelő mai Magyarfülpös ma is Maros-Tordavármegyében fekszik, Szászrégentől ny.-d., a középkori Szász-Filpesnek vagy Kisebb-Filpesnek megfelelő mai Kisfülpös pedig Kolozsvármegyében, e megye d.-k. sarkában, Magyarfülpös tőszomszédságában. – Mindkettő már az 1330-as években egyházas hely. – A Szécsényi, szécsényi Salgai, (kusali Jakcs), losonczi Bánfi, losonczi Dezsőfi és Losoncii, farnasi Veres, Kecseti, horogszegi Szilágyi, Nagyvölgyi, harinnai Farkas, Betleni, a bikoli Bikli, a tuzsoni Bolgár (Magyar-Filpes) és Ráskai (mindkét Filpes) családoké, a királyé s (a farnasi Veresek után még) a monoszlói Csupor Miklósé és Agmándi vagy Kecseti Péter váczi püspöké is volt.
Fugod. L. Fejérvármegyében.
Füzkut. (Fizkut.) L. Kolozsvármegyében.
Geledén. (Geleden.) L. Kolozsvármegyében.
Gereben(y)es. (Gerebenös.) Sacerdos de Kerebenus, Berebenus, Gerebenus. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 91., 102., 123., 128. l.) Poss. Gerebenes. (1401: gr. Teleki cs. oklt. I. 280., 1408: U. o. I. 335., 1414: U. o. I. 396., 1426: Dl. 28595., 1447: Dl. 36391. pag. 32. n. 1., 1460: Dl. 30203., 1465: Dl. 27685., 27686., 1466: Dl. 30320., 1468: Dl. 30884., 30213., 1478: Dl. 28338., 1481: Dl. 28427., 36395. pag. 38, n. 1., 1482: Dl. 26921., 1483: Dl. 36395. pag. 47. n. 2., 1491: gr. Teleki cs. oklt. II. 416., 417., 1493: Dl. 27221., 1495: Dl. 27752., 36398. pag. 240. n. 1., 1496: Dl. 26942., 26944., gr. Teleki cs. oklt. II: 215., 1497: U. o. II. 221., 1500: Dl. 28663., gr. Teleki cs. oklt. II. 243., 1501: Dl. 36405. pag. 156. n. 1., 1505: gr. Teleki cs. oklt. II. 428., 1511: Dl. 30340., 1512: gr. Teleki cs. oklt. II. 314., 1513: Dl. 28485., 1514: gr. Teleki cs. oklt. II. 320., 321., 1519: Dl. 31018., 1521: gr. Teleki cs. oklt. II. 447.) Poss. Gerebenyes. (1468: gr. Teleki cs. oklt. II. 93., 1481: U. o. II. 144.) Poss. Gerebenews. (1481: Dl. 18529.) Olykor Kolozsvármegyéhez számítják. – Részben a gernyeszegi erősséghez (l. itt) tartozott, részben a fejérvármegyei Diód várához. Ezenkívül a zsolnai vagy szent-miklósi Pongrácz; a meggyesfalvi Alárd-fi, (Forrói vagy Forrai, péterfalvi Porkoláb, Toroszkai, Kerelei, Somogyoni), Bogáti, dengelegi Pongrácz, csesztvei Barrabási; az erdő-szent-györgyi Meggyes, Bátori, erdőszent-györgyi Erdő, széplaki Borda, nyéni Tél, Barcsai; a (harinnai) Farkas; a szent-annai Tót, farnasi Veres; a szent-annai Gyulakutai és Polyák; az eszényi Csapi, Betleni: a somkereki Erdélyi; a Kecseti, Szilvási, Szentkirályi, szent-mártoni Jánosi, Csáni, a Novaji; a Sztrigyi, Tuzsoni és Méhesi vagy méhesi Gyerő-fi családoké s (a farnasi Veresek után még) a Pikre Andrásé és monoszlai Csupor Miklósé is volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. 1441-ben a Sztrigyi Péter idevaló oláh jobbágyait, 1447-ben ugyane helységben a Szentkirályi rokonság, Ludasi Mihály, Demeter, Mihály és István Méhesi Bálint és Mihály, Kende Péter, Ludasi János, Temesi Mihály, Négy (Neegh), Dusa Miklós, Nikovár, Moldai János, Hatczaki (Hathzaky) János, Bokos Gergely és János, Farkas Lukács, Temesi Péter, Hátszegi (Hathzeghy) István, János Mihály és Dénes, Fodor István, Krisztyen (Cristhien), Kende, István, Funder János, Illés és Berende Miklós nevű, 1493-ban a Bátoriak, Dusa István, a somkereki Erdélyiek, Ördeg (Ewrdeg) János, és a Gyulakuti Balázs özvegye Zsófia asszony János nevű jobbágyát említik. Ugyancsak 1447-ben az itteni (valószínűleg oláh) kápolnát és az oláhok plébánosának házát (domus plebani walachorum) is fölsorolják. Utóbbi ekkor Szentkirályi Ilona Kecsedi Andrásné asszonynak jut. – Torda-Aranyosvármegye keleti határszélén fekszik.
Gerend. (Gerende. Grend.) Terra Gerende. (1268: 30100., Hazai okmt. VII. 112.) Villa Guerend. (1270: U. o. VI. 166.) Gerend. (1289: Dl. 1258., 1303: Dl. 30591., 1378–1499: Dl. 31108.) Terra Felgerend. (1312: Dl. 30102.) Sacerdos de Gerend. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 91., 101., 110., 122., 128., 137. l.) Poss. Alsow et Felsew Gerendh. (1391: Dl. 30100.) Poss. Gerende. (1448: Dl. 30100.) Poss. Gerend. (1339: Dl. 3214., 1382–1407: Dl. 30151., 1414. körül: Dl. 28362., 1416: Dl. 10444., 1440: Dl. 36390. pag. 38. n. 1., 1453: Dl. 28617., 1499: Dl. 27768., 1500: gr. Teleki cs. oklt. II. 238., 1501: Dl. 26477., 1504: Dl. 28471.) Gerend. Gereend. (1360: gr. Teleki cs. oklt. I. 112.) Poss. Grend. (1362: Dl. 31102.) Plebanus de Gerend. (1465: Dl. 30855:) Poss. Gherend. (1523: Dl. 28701.) A tetrehi Urkund vagy Urkund-fi, Figödi, Gerendi, Barancskai, Tótprónai, (Berzeviczei, Bogáti, kis-kendi Balád-fi), és a Hadrévi családoké volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. 1339-ben kő-egyház áll benne, Szent-Erzsébet tiszteletére. Plébánosát 1465-ben említik. Mai ev. református temploma, a sekrestyeajtó fölött levő feliratos kő szerint 1290-ben épült, de a XV. században átalakíttatott. (Megyarorsz. műeml. II. 903. l.) 1499-ben Szilágyi Zsigmond, Bíró Mátyás, Hadrévi Márton, Dezső Kelemen és Hari István a Gerendiek itteni jobbágyai szerepelnek. 1500-ban szőllőhegyeket is említenek itt. – Tordától d.-k. fekszik, az Aranyos mellett.
Gerend-Szent-Márton. L. Szent-Márton néven.
Gernyeszeg. Poss. Gernyezeg. (1395: gr. Teleki cs. oklt. I. 253., 1468: Dl. 30210., 1500: gr. Teleki cs. oklt. I. 243., 1514: U. o. 320., 321., Dl. 28489., 1525: Dl. 36401. pag. 44. n. 1., pag. 42. n. 1.) Fideles nostri (regis) seniores de Gernieseg (Gerniesek) ac universi hospites de eadem. (1398: gr. Teleki cs. oklt. I. 261.) Poss. Gernezegh. (1445: U. o. 299.) Poss. Gernyzeg. (1409: U. o. 351., Székely oklt. III. 26., 27.) Poss. Gerniezeg. (1410: gr. Teleki cs. oklt. I. 354.) Poss. Gerneyzeg. (1412: U. o. 383.) Poss. Gernezeeg. (1446: U. o. 24., 25.) Gernezegh. (1471: Dl. 29303.) Presbiter de Gernyezek. (1495: gr. Teleki cs. oklt. II. 205.) 1395-ben a Kacsics-nembeli Szécsényiek átadták a királynak, cserében némely dobokavármegyei birtokokért. 1405-ben aztán a király a Somkerekieknek vagyis somkereki Erdélyieknek adományozta. Később állandóan e családé, s tőle a monoszlói Csupor Miklós erdélyi vajdáé volt, illetve az itt épült erősséghez (l. ott) tartozott. – Maros-Vásárhelytől é. találjuk, Maros-Tordavármegyében. (V. ö. Knezeg helység a.)
Gőres. (Győres.) L. Küküllővármegyében.
Görgőd (puszta). Terra Gurgud habitatoribus carens. (1289: Dl. 1258.) Terra habitatoribus vacua Geurgud vocata. (1367: Dl. 28354.) A Gerendi (és Csányi) családoké volt. Gerend-Keresztur határában feküdt.
G(y)éres. (Gyérös. Gyérestelke. Gérestelke. Géröstelke. Gyéröstelke.) Terra hereditaria Gerusteleke circa undam fluvii Aranias. (1292: Dl. 30101.) Poss. Gerus. (1831: Dl. 31073.) Pess. Gerusteluky. (1337: Dl. 30106.) Poss. Gerestelke. (1338: Dl. 31087., 1408: Dl. 30152., 1412: Dl. 30154.) Poss. habitatoribus destituta Kerestelek. (1366: Dl. 30124.) Terra Gerusteluke. (1368: Dl. 24332.) Terra Gerestelke. (1371: Dl. 30127.) Poss. vacua et habitatoribus destituta Gyerustelke iuxta fluvium Aranias. (1375: Dl. 30133.) Terra Gerustelke. (1379: Dl. 301.85.) Poss. Kerestelke, Gerestelke. (1379: Dl. 31087.) Terra Geres iuxta fluvium Aranyas. (1403: Dl. 30148., 30149.) Poss. Geres. (1406: Dl. 30756., 30160., 1454: Dl. 28440., 1455: Dl. 28401., 30195., 1458: Dl. 364(I6. pag. 6. n. 2., 36392. pag. 27. n. 1., 1460: Dl. 36393. pag. 72, n. 1., 1466: Dl. 31170., 1468: Dl. .28411., 30213., 1474: Dl. 28538., 1475: Dl. 28539., 1490: Dl. 30919., 1498: Dl. 38731., 1505: Dl. 36399. pag. 105. n. 1.) Poss. Gewres. (1494: Dl. 29880.) Poss. Gyerys. (1504: Dl. 28470.) Poss. Geres. (1524: Dl. 36400. pag. 217. n. 1.) A tetrehi Urkund vagy Urkund-fi, bartáni vagy tetrehi Peres, farnasi Veres, Kerseti, kevendi Székely, Szilvási és a Gerendi családoké, (a tetrehi Urkund-fiak után némely határrésze még) Torda városé, s a (farnasi Veresek után a) Pikre Andrásé és monoszlai Csupor Miklósé is volt. – 14116-ban a farnasi Veresek itteni malmát említik. – Ma Aranyosgyéres, Tordától k.-d., Torda-Aranyosvármegyében.
Gyertyános. Poss. Gyerthianus. (1470: Dl. 28414.) Poss. Gyerthyanos. (1473: Dl. 28336., 1511: Dl. 28564.) Poss. Gyorth Janos. (1493–1494. körül: Dl. 30307.) Poss. Gerthyanos. (1616: Dl. 28567.) Toroszkó várához tartozott. (L. ott.) 1473-ban 15 jobbágy-telek volt benne a Fraít (Frath) Miklós, Baki Miklós, Sánta Mán, Lapádi (Lappady) Péter és Kis (Parvus) Dán nevű jobbágyok kezén. – Toroczkótól nem messze d. találjuk. Torda-Aranyosvármegyében.
Gyisznojó. L. Disznojó néven.
Hadrév. Terra vacua et habitatoribus carens Hodryv vocata. (1270: Hazai okmt. VI. 167.) Villa Hodrew. (1339: Dl. 3214.) Poss. Hadrew. (1367: Dl. 28354., 1439: Dl. 36390. pag. 27. n. 2., 1440: Dl. 36390. pag. 38. n. 1., 1449: Dl. 36391. pag. 101, n. 1.) Poss. Hadrew cum thelonio. (1382–1407: Dl. 30151.) Poss. Hodrew. (1391: Dl. 30100.) Hodrew. (1440: Dl. 36390. pag. 54. n. 4., 1468: Dl. 30884., 30210., 1495: Dl. 28432., 1496: Dl. 28454.) Hudrey. (1446: gr. Teleki cs. oklt. II. 27.) Via publica de Egerbegh ad Hodrew. (1450: Dl. 31143.) Hodriw. (1470: Dl. 28414.) Hadrew. Hadryff. (1474: Dl. 28538.) Hadryff. (1475: Dl. 28539.) A tetrehi Urkund vagy Urkund-fi, Figödi, Gerendi, Hadrévi, hadrévi Fekete és Bíró családoké volt. – 1450-ben az Egerbegyről (bizonyára Géresen vagy Gyéresen át) idevezető országutat, 1382-ben pedig az itteni vámot említik. – Tordától d.-k. találjuk, Torda-Aranyosvármegyében.
Hagymás. Poss. Hagymas. (1435: Dl. 28820.) Poss. Haghmas. Hagymas. (1456: Dl. 26891.) Poss. Hagmas. (1500: Dl. 28663.) Hamos. (! 1505: Dl. 28473.) A hol Torda-, hol Kolozsvármegyéhez számított Léta várához (l. ott, Tordamegyénél.) tartozott. Ugy látszik, már inkább (1500-ban határozottan) Tordavármegyében feküdt. – 1505-ben Bálint, itteni kenéz szerepel. – Tordától nyugatra találjuk, Torda-Aranyosvármegyében.
Hasadád. (Hasadát.) L. Peterd helység a.
Hétbik. Poss. seu villa Hedbyk. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartozott. – Ma Hétbükk, Szászrégentől d.-k., Maros-Tordavármegyében.
Hindal. Azaz Indal. – L. e néven.
Hodák. Poss. seu villa Hodak. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartozott. – Ma Görgényhodák, Szászrégentől kel., Maros-Tordavármegyében.
Hodák. (Hadék.) Poss. Hadak. (1461: Dl. 36392. pag. 111. n. 1.) Poss. Hodak. (1473: Dl. 36392. pag. 129. n. 3., 1502: Dl. 27777., 27778., 1507: Dl. 28654., 1508: Dl. 28561.) Poss. [Hod]ak. (1492: Dl. 26812.) Poss. Hodaz. (! 1495: Dl. 27982.) A losonczi Dezsőfi, (Pásztói), nádasdi Ungor, Bátori, Betleni, losonczi Bánfi és Szobi családoké volt. – Ujabban Maros-Hodák nevet viselt, legujabban Maroslaka nevet kapott. Szászrégentől é. fekszik, Maros-Tordavármegyében.
Hodor. Poss. Hodor. (1492: Dl. 26812.) Csupán ez egy ízben említik, egyebek közt Hodákkal együtt, a mint a losonczi Dezsőfiek után a Bátoriak birtokába átmegy.
Hohihi. Poss. Hohihy. (1453: Dl. 37623.) Nagyobb része Görgény várához tartozott. – Orsovával (ma Görgényorsova, Szászrégentől keletre.) együtt sorolja föl az oklevél.
Holtmaros. Poss. Holtmorus. (1319: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 98. fasc. 7. n. 1.) Holthmaros. (1503: Dl. 27777., 27778.) Poss. Holth Maros. (1509: Dl. 36399. pag. 308. n. 1.) Poss. Holtmaros. (1512: Dl. 30998.) A Losonczi, losonczi Bánfi, losonczi Dezsőfi családoké volt. – 1503-ban Solymos Péter, Szakács Benedek és Mihály Vincze, a losonczi Bánfiak itteni jobbágyai szerepelnek. – Szászrégentől é. találjuk, Maros-Tordavármegyében.
Hörke. Azaz Örke. – L. e néven.
Hosdát. L. Kolozsvármegyében.
Hunyad. (Hunyat.) Poss. Hwnyath. (1424: Dl. 28369.) A Hunyati és miháldi Tót családoké volt. – Bizonyára az azóta szintén eltünt Petlend, a mai Tur, Komjátszeg és Indal vidékén feküdt, Tordától é.-ny., Torda- Aranyosvármegyében. (Kétségkívül inkább Hunyad-nak ejtendő; mert az oklevél írója, talán németes ember, a «t» és «d» betűt az összes magyar nevekben fölcseréli.)
Idécs. (Idecs.) Poss. Felydeech, Olpdeech. (1319: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 98. fasc. 7. n. 1.) Castrum Idech. (1325: losonczi Bánffy cs. llt.) Sacerdos de Idech, Idech Inferior. Plebanus de Idech, idech Superior. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 93., 104., 109., 119., 120., 138. l.) Poss. ldech inferior, Idech superior. (1393: Zimmermann-Werner. Urkundenbuch. III. 63. és Dl. 7898.) Poss. Felsew Idech, Alsoydech. (1461: Dl. 36392. pag. 111. n. 1.) Plebanus de utraque Idech. (1465: Dl. 30855.) Poss. utraque Idech. (1467. körül: Dl. 32385., 1473: Dl. 16167.) Poss. Felsew Idech, Also- Idech. (1473: Dl. 36393. pag. 129. n. 3., 1475: Dl. 36406. pag. 59. n. 2., 1498: Dl. 28458.) Poss. Felsewydech, Alsoydech. (1485: Dl. 27982., 1508: Dl. 28561.) Poss. Also Idech et Felsew Idech. (1507: Dl. 28554.) Mindkettő már az 1330-as években egyházas hely. 1465-ben «mindkét Idécs» plébánosát említik. – 1325-ben vár is állt itt, melyről azonban később nincs szó. – A Losonczi, losonczi Bánfi, losonczi Dezsőfi, (Pásztói), nádasdi Ungor, (damsusi Árka), bálványosi Bánfi, Betleni és Szobi csaÍádoké volt. – Ma Alsóidecs, Felsőidecs és Oroszidecs helységeket ismerünk, Szászrégentől é.-k., Maros-Tordavármegyében. Előbbi kettő a középkori hasonló nevű helységeknek felel meg, az utóbbi pedig, ugy látszik, a középkori egyik Oroszfalunak. (L. Oroszfalu helység a.)
Idécspataka. (Idecspataka. Idéspataka, Idécskpataka.) Poss. Idechpataka cum duabus villis valahalibus et una villa ruthenorum in eadem Idechpataka existentibus. (1393: Zimmermann-Werner. Urkundenbuch. III. 63. és Dl. 7898.) Poss. Alsodechpathaka, Felsewdechpathaka. (1461: Dl. 36392. pag. 111. n. 1.) Poss. utraque Idecchpathaka. (1467. körül: Dl. 32385.) Poss. Idechpataka. Also Idechpataka. (1473: Dl. 36393. pag. 129. n. 3.) Poss. utraque Idechpathaka. (1473: Dl. 16167.) Poss. Felsew Idechpathaka et Also Idechpathaka. (1475: Dl. 36406. pag. 59. n. 2.) Poss. utraque Ideespathaka. (1477: Dl. 27062.) Poss. Also Idechek pathaka et Felsew Idechkpathaka. (1492: Dl. 26812.) Poss. Alsoydechpathaka, Kezepydechpathaka, Felsewydechpathaka. (1495: Dl. 27982.) Poss. Also Idechpathaka, Felsew Idechpathaka et Kewzepsev Idechpathaka. (1502: Dl. 27777., 27778.) Tres Idechpathaka. (1507: Dl. 28554.) Poss. Alsoydechpathaka, Felsewydechpathaka et Kewzepydechpathaka. (1508: Dl. 28561.) A losonczi Dezsőfi, (Pásztói), nádasdi Ungor, (damsusi Árka), Bátori, Betleni és Szobi családoké volt. – Ma Idecspatak, Szászrégentől é.-k., Maros-Tordavármegyében.
Igröcztelök. Tema Gregorii Parvi iobagionis castri de Torda sine herede decedentis Igruchteluk vocata. (1279: Zimmermann-Werner. Urkundenbuch 1. 137.) Torda város közelében nyugatra, az Aranyos folyó bal partján feküdt. (V. ö. Orbán Balázs. Torda város. 120. és 121. l.)
Iklánd. Poss. Ikland. (1419: Dl. 28364., 1439: Dl. 27653., 1446: Dl. 30313., 1467. körül: Dl. 32386., 1473: Dl. 16167., 1481: Dl. 28427., 18529., Dl. 36395. pag. 38. n. 1., 1482: Dl. 26921., 36395. pag. 42. n. 1., 1492: Dl. 36398. pag. 54. n. 1., 1493: Dl. 30932., 30483., 1493–1494. körül: Dl. 30307., 1494: Dl. 28449., 1495: Dl. 36398. pag. 240. n. 1., 1496: Dl. 26944., 1500: Dl. 28663., 1501: Dl. 28466., 36406. pag. 102. n. 2., 1507: Dl. 28555., 28557., 28558., 1511: Dl. 30340., 1512: gr. Teleki cs. oklt. II. 314., 1513: Dl. 28485., 1619: Dl. 31018., 1521: gr. Teleki cs. oklt. II. 447.) Poss. lklank. (1 1501: Dl. 36405. pag. 156, n. 1.) Részben a fejérvármegyei Diód várához tartozott, részben a Bogáti (Sólyomkői, Rételi), Altemberger, Tótőri, a dengelegi Pongrácz, csesztvei Barrabási, a györgyfalvi Henke, Betleni; a Toroszkai, nádasdi Ungor, (damsusi Árka), Szobi; az erdő-szent-györgyi Meggyes, Bátori, erdő-szent-györgyi Erdő, széplaki Borda, nyéni Tél, futaki Nagy, Barcsai; a szent-annai Gyulakutai és Polyák; a Szentkirályi, szentmártoni Jánosi, Csáni: a teremi Sikesd; a Csáki és Hunyadi családoké volt. – 1511-ben János, a Betleniek itteni kenéze szerepel. – Ma Kis- és Nagysiklánd, Torda-Aranyosvármegye keleti vidékén.
Ill(y)e. Poss. Ilye. (1460: Dl. 28406., 1496: Dl. 26944.) Poss. Ilye, lllyeu. (1468: Dl. 30210.) Poss. Illye. (1473: Dl. 28418., 1478: Dl. 28338., 1481: gr. Teleki cs. oklt. II. 144., 1491: U. o. II. 416., 417., 1494: Dl. 28652., 1496: Dl. 36398. pag. 249. n. 1., 1513: Dl. 28486.) Poss. Illee. (1482: Dl. 26921.) Poss. Ille. (1492: Dl. 36398. pag. 175. n. 1., 1505: Dl. 36399. pag. 127. n. 1.) A gernyeszegi erősséghez (l. ott) tartozott; illetve a szent-annai Gyulakutai és Polyák; a szent-benedeki Erdő; az Andreásfalvi vagy andreásfalvi Balá(z)si; (a Nyujtódi); a Szengyeli (és Galaczi) családoké volt. Részeit egy ideig monoszlaí Csupor Miklós erdélyi vajda és alvajdája, Rédei János tartotta kezén. – Ma Kisillye, Maros-Vásárhelytől é.-k., Maros-Tordavármegyében.
Indal. (Indol.) Indol. (1310: Dl. 30595.) Indala. (! 1311: Dl. 30597.) Poss. Indol. (1358: Dl. 28579., 28353.) Nobiles de Indal. (1360: Dl. 28579.) Poss. Hindal. (1364: Dl. 28352.) Nobiles de Indol, Indal. (1367: Dl. 28744.) Indaal. (1408: Dl. 28136.) Indal. (1448: gr. Teleki cs. oklt. I. 342., 1505: Dl. 28473.) Poss. Indal. (1440. körül: Dl. 28638., 1440: Dl. 36390. pag. 50. n. 6., pag. 62. n. 2., 1444: Dl. 28604., 36406. pag. 31. n. 2., 1447: Dl. 28391., 14413: Dl. 28518., 1449: Dl. 36391. pag. 85. n. 1., pag. 86. n. 1., pag. 59. n. 1., pag. 58. n. 2., 28608., 36391. pag. 61. n. 4., pag. 96. n. 4., pag. 97. n. 1., 1450: Dl. 36391. pag. 102. n. 3., 36407. pag. 84. n. 4., 36391. pag. 111. n. 3., 1452: Dl. 36403. pag. 84. n. 1., n. 3., 1470: Dl. 36393. pag. 69. n. 3., 1483: Dl. 36395. pag. 75. n. 1., 1484: Dl. 28435., 36395. pag. 96. n. 1., 1485: Dl. 36397. pag. 22. n. 1., 28437., 1486: Dl. 28643., 1487: Dl. 28540., 1492: Dl. 30228., 1493: Dl. 36398. pag. 108. n.2., pag. 116. n. 1., pag. 127. n. 1., pag. 140. n. 2., 1495: Dl. 28450., 1501: Dl. 28464., 1504: Dl. 30249., 1505: Dl. 30250., 1521: Dl. 30284.) Kenezius de Indal. (1496: Dl. 36398. pag. 268. n. 1.) Az Indali, indali Bonta, Csemete, Csegezi, Dienesi, Kis, Nagy, Nemes, Szurda, Tárnok; Török és Vincze; a kocsárdi Szemes, Koppáni, Alsóeg(e)resi, F'elsőeg(e)resi, Császári, (elekesi Móga, Vér), Elekesi; az Egresi; a peterdi Fancsika és Jánussa; a szilvási Csezeliczki; a Marai; a Szarkadi (paraszt), a komjátszegi Veres, Komjátszegi és a mészkői Szentgyörgyi családoké volt. Ezenkívül János kercseti majd tordai papnak is voltak benne részbirtokai. – 1496-ban kenézét és Fodor János itteni jobbágyot említik. – Ma Indal, Tordától ny.-é., Torda-Aranyosvármegyében.
Ivánfalva. Poss. Ywanfalwa. (1426: Dl. 28371.) Poss. Iwanfalwa. (1473: Dl. 36393. pag. 132. n. 1., 1482: Dl. 28430., 36414., 1505: Dl. 28472., 1524: Dl. 36400. pag. 275. n. 1.) Poss. lwanfalua. (1482: Dl. 36395. pag. 43. n. 1.) A Járai, Peterdi, Csáni, Hosszuaszói (szamosfalvi Gyerőfi) és Lupsai családoké s (a Csániak után még) a Móré Elek diósgyőri várnagyé, …i Mihály deák és kajári Pán Tamás tordai sókamara-ispánoké is volt s eredetileg kétségkívül Jára várához tartozott. – Jára vidékén feküdt, Tordától nyugatra, Torda-Aranyosvármegyében. A mai Kákova helységnek felel meg, a Jara folyó egyik mellékvölgyében.
Jára. (Járabánya.) Nobiles de Jara. (1303: Dl. 30591., 1341: Dl. 30109., 1393., 1394: Dl. 28761.) Jara. (1310: Dl. 30595., 1373: Dl. 30708., 1374: Dl. 28583., 1443: Dl. 28387.) Sacerfios de Jara. (1332–1337: Páp. tiz-l. Mon. Vat. I/1. 91., 92. l.) Poss. Jara et altera Jara. (1417: Zichy okmt. VI. 478., 480. V. ö. u. o. 272. l.) Poss. Jara et Felyara. (1426: Dl. 28371.) Poss. Feljara. (1430: Dl. 36407. pag. 113. n. 3.) Poss. Felsew Jara et Alsow Jara. (1438: Dl. 28377.) Poss. Felse Jara. (1439: Dl. 36390. pag. 29. n. 1., 1440: Dl. 36390. pag. 54. n. 4., 1491: Dl. 29016.) Poss. Jara. (1439: Dl. 27653., 1451: Dl. 36403. pag. 64. n. 3., 1455: Dl. 36407. pag. 67. n. 4., 1503: Dl. 30961., 1508: Dl. 36399. pag. 244. n. 1.) Poss. Also Jara, Felse Jara. (1440: Dl. 36390. pag. 49. n. 3.) Poss. Also Jara. (1440: Dl. 36390. pag. 62. n. 3., 1484: Dl. 28399., 1494: Dl. 30231., 1503: Dl. 36399. pag. 1. n. 1., 1505: Dl. 36399. pag. 125. n. 1., 1519: Dl. 36402. pag. 19. n. 1.) Poss. Alyara. Fewlyara. (1449: Dl. 36391. pag. 87. n. i.) Jarabanya, cum suis pertinentiis. (1461: Dl. 25989. 1. b.) Poss. Also Jara, Felsew Jara. (1473: Dl. 36393. pag. 132. n. 1., 1482: Dl. 36395. pag. 43. n. 1. és Dl. 28430., 36414., 1490: Dl. 28446., 1496: Dl. 36398. pag. 266. n. 1., 1502: Dl. 28467., 1504: Dl. 30248., 1514: Dl. 30266., 1524: Dl. 36400. pag. 275. n. 1.) Aurifodine in territorio possessionis Jara … habite … simulcum gaza, domo et molemlinis ad predictas aurifodinas pertinentibus. (1474: Dl. 36403. pag. 104. n. 1. és pag. 105. n. 1.) Poss. Jara et Felsejara. (1504: Dl. 28468.) Poss. Felsew Jara. (1504: Dl. 36399. pag. 36. n. 1., 1505: Dl. 36399. pag. 109. n. 1., 1517: Dl. 36402. pag. 45. n. 1., 1618: Dl. 36402. pag. 58. n. 1., Dl. 28496., 1523: Dl. 36400. pag. 155. n. 1.) Poss. utraque Jaara. (1505: Dl. 28472.) Felyara. (1508: Dl. 28481.) Poss. Also Jara, Fewlsew Jara. (1518: Dl. 36405. pag. 346. n. 1.) Poss. utraque Jara. (1522: Dl. 31035.) Jára már az 1330-as években egyházas hely. – 1430-ban Fel-Járában, 1452-ben és 1455. táján Járában Csiker (Chyker), 1439-ben Felső-Járában Aranyas (Aranyaz), 1440-ben Alsó-Járában Magyari (Jakab), 1442-ben ugyanott Váradi Tamás, 1455. táján Járában Okos (János, Benedek, Bálint), 1503-ban Meleg János, 1504-ben Alsó-Járában Tót Lőrincz, Fazakas István, Gyalai Máté és Egyed Lázár nevű bírákat (index) illetve jobbágyokat említenek. Utóbbi évben egy: Szénamező (Zenamezew) nevű kaszálót is. 1474. jul. 9-én Pilisi Benefiek mester és (Tordai) Aranyműves vagy Ötvös (Aurifaber) János itt levű aranybányáik s az ezekhez tartozó zuzó (gaza), ház, (domus), és malmok (molendina) egyenlő jogu birtoklására nézve szövetségre lépnek, oly módon, hogy e szövetség utódaikra is kiterjedjen. Pár héttel utóbb, jul. 27-én, a fentebbiek és Ákos kolozsvári pap az e helység határában általuk nyitott aranybánya (zuzó, ház és malmok) jövedelmét négy részre osztják. A három első negyed-részt maguknak tartják meg, a negyedik negyed felét országos szokás szerint a királynak szolgáltatják be, másik felét pedig a védőjökül választott Hosszuaszói Jánosnak adják, a kinek viszont az állandó védelmen és pártfogáson kívül főleg az a kötelessége, hogy a Zsigmond király által a Járaiaknak adott (bánya-) kiváltság «párját» Mátyás királytól szerezze meg s nékik adja át; ha pedig a király e területet a Járaiaktól elvenné vagy ha Hosszuaszói őket annak birtokában nem tudná megvédelmezni, a jövedelem említett részére ne tarthasson jogot. – A Járai, Alsójárai, a járai Huszár, Kis, Székely, a Zicsi, Gordovai vagy Fancs-fi, Peterdi, Csáni, csáni Torda-fi és Menhár, a Hosszuaszói, (czegei Vas, szamosfalvi Gyerfí-fi), szilvási Csezeliczki, Bogáti, Szarkadi, szark. Francziás, Lupsai, lupsai Kende, Koppáni (Balázsfalvi Cseréni, a csanádi vagy csíkfalvai Bicsak) várfalvai Székely és alsó-járai Bolyai (1514.) családoké, s (a Csániak után mindkét Jára még) a Móré Elek diós-győri várnagyé, …i Mihály deák és kajári Pán Tamás tordai sókamara-ispánoké is volt. – Ma csak egy Alsójára nevű helység van, Tordától nyugatra, Torda-Aranyosvármegyében. (V. ö. Kis-Bánya helység, főleg pedig Jára vár alatt.)
Jára. Petrus de Jara. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 108. l.) Jara. (1340: Dl. 30635., 1478: Dl. 36406. pag. 68. n. 1., 1496: Dl. 28455.) Jaara. (1456: Dl. 28402.) Poss. Jara. (1457: Dl. 36403. pag. 31. n. 4., 1459: Dl. 36392. pag. 62. c. n. 1., 1483: Dl. 36395. pag. 81. n. 1., pag. 82. n. 2., 1485: Dl. 36397. pag. 17. n. 1., 1487: Dl. 36397. pag. 17. n. 1. és gr. Teleki cs. oklt. II. 169., 1505: Dl. 36399. pag. 127. n. 1., 1325: Dl. 28486.) Poss. Felsew Jara. (1477: Dl. 36403. pag. 144. n. 2., 1486: Dl. 28438., Dl. 36397. pag. 53. n. 2., 1488: Dl. 28440., 1489: Dl. 28442., 1495: Dl. 36398. pag. 237. n. 1.) A Járai vagy járai Abafá(ja)i, Ilyei, Szengyeli vagy Erdőszengyeli, a Járai vagy Felsőjárai, (Gyerő-fi), somkereki Erdélyi, a Szénási és Galaczi családoké volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. 1459-ben a Szénásalj (Zenasay) nevű rétet, a Kisvölgy (Kyswewlg), Almás-ever (Almasewer) és Nagytóverőfele (Nagthowerewfele) nevű dűlőket, 1489-ben a Va;gytó nevű halastavat és Körtvélfaréte (Kerthwelfarethe) nevű rétet s az Avas nevű erdőt említik határában. (V. ö. az «Almás-ever» szóra nézve: Szinnyei, Magyar Tájszótár. II. 880., 881. l., az «üver» szó a.) 1486-ban Folnagy, Johos, Kotyó, Ferenczi, Varga, Tapasztó, Sipos, Kis (Parvus), Álcs, Fodor, Sulyok, Tako, Orrombeg, Kádár és Járai, 1486-ban, 1488-ban és 1489-ben Székely, Moldvai, Modvas (Moldvas), Fodor, Jankó és Káposztás, 1487-ben Sold és Nagy, 1489-ben még Sánta vezetéknevű itteni jobbágyok szerepelnek. – Ma Marosjára, Maros-Vásárhelytől é.-k., Maros-Tordavármegyében.
Kak. L. Kók néven.
Kakucs. Kakuch. (1441: Dl. 28514.) Poss. seu villa Kakwch. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartozott. 1441-ben egy igtatás alkalmával Kakucsi Lukács mint szomszédos szerepelt. – Szászrégentől k.-d. találjuk, Maros-Tordavármegyében.
Kapus. Michael filius Erdeu de Kapus. (1377: Dl. 29717.) Kenezius de Kapws. (1439: gr. Teleki cs. oklt. II. 7.) Poss. Kapus. (1439: Dl. 27653., 1445: Dl. 30313.. 1467: körül: Dl. 32035., 1481: Dl. 28427., 1495: Dl. 36398. pag. 240. n. 1.) Poss. Rapws. (Iráshiba. 1473: Dl. 16167.) Poss. Kapws. (1481: Dl. 18529., 36395. pag. 38. n. 1., 1482: Dl. 26921., 36395. pag. 42. n. 1., 1492: Dl. 36398. pag. 54. n. 1., 1493: Dl. 30932., 30483., 1493–1494. körül: Dl. 30307., 1496: Dl. 26944., 1500: Dl. 28663., 1501: Dl. 36405. pag. 156. n. 1., 1507: Dl. 28555., 28557., 1511: Dl. 30340., 1512: gr. Teleki cs. oklt. II. 314., 1513: Dl. 28485., 1519: Dl. 31018., 1521: gr. Teleki cs. oklt. II. 447.) Poss. Rakos. (Kétségkívül íráshiba. 1507: Dl. 28558.) Részben a fejérvármegyei Diód várához tartozott, illetve a Bogáti (Sólyomkői, Rételi), Atemberger, dengelegi Pongrácz, csesztvei Barrabási, Tótőri, a Toroszkai, nádasdi Ungor, (damsusi Árka), Szobi, az erdő-szent-györgyi Meggyes, Bátori, erdő-szent-györgyi Erdő, széplaki Borda, nyéni Tél, futaki Nagy, Barcsai, Betleni, szent-annai Gyulakutai és Polyák, a Szentkirályi, szentmártoni Jánosi, Csáni, a Csáki és Hunyadi családoké volt. – 1511-ben Gombocz Antal, a Betleniek itteni kenéze szerepel. – Ma Mezőkapus, Torda-Aranyosvármegye keleti határán.
Kásva. Poss. seu villa Caswa. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartozott. – Szászrégentől keletre találjuk, Maros-Tordavármegyében.
Kecze. Predium Keche inter possessiones Hadrew et Lwdas habitum. (1444: Dl. 13757., 13794.) Predium seu terra Kecze. (1449: Dl. 36391. pag. 101. n. 1.) Poss. Kecze. (1521: Dl. 36523., 1523: Dl. 28701.) A Gerendi, Hadrévi (és Bogáti) családoké volt. – A Maros mellett, Tordától d.-k. találjuk. (Torda-Aranyosvármegyében.)
Kehér. Poss. seu villa Felsewkeher et Alsokeher. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartoztak. – Ma Alsó- és Felsőköhér, Szászrégentől kissé távolabb k.-d., Maros-Tordavármegyében.
Kékbik.(Kékbük.)Poss. Kekbik. (1367: Dl. 28744.) Poss. Keekbyk. Kekbwk. (1456: Dl. 26891.) Poss. Kekbyk. (1500: Dl. 28663.) Kekbyk. (1505: Dl. 28473.) Léta várához (l. ott) tartozott. 1500-ban határozottan Tordavármegyébez számítják. 1505-ben Tapló István itteni lakos szerepel. Ma Kékbükk néven puszta, Pusztaszentkirály közelében, Tordától ny.-é. (Torda-Aranyosvármegyében.)
Keméntel(e)ke. Terra Kementelke. (1333: Dl. 28724.) Poss. Kementelke. (1419: Dl. 28364., 1439: Dl. 27653., 1445: Dl. 30313.) Poss. Kementhelke. (1460: Dl. 28406., 1467. körül: Dl. 32385., 1473: Dl. 16167., 1481: Dl. 28427., 36395. pag. 38. n. 1., 1482: Dl. 26921., 1492: Dl. 36398. pag. 54. n. 1., 1493: Dl. 27744., 1493–1494. körül: Dl. 30307., 1496: Dl. 26944., 1500: Dl. 28663., 1501: Dl. 28466., 36405. pag. 104. n. 2., pag. 156. n. 1., 1507: Dl. 28555., 28557., 28558., 1512: gr. Teleki cs. oklt. 1I. 314.; 1513: Dl. 28485., 1521: gr. Teleki cs. oklt. lI. 447.) Poss. Kemynthelke. (1481: Dl. 18529., 1493: Dl. 30932., 30483., 1505: Dl. 26115., 1511: Dl. 30340., 1519: Dl. 31018.) Poss. Kementheleke. (1482: Dl. 36395. pag. 42. n. 1.) Részben a fejérvármegyei Diód várához tartozott, részben a (csesztvei Barrabási), Bogáti, (Sólyomkői, Rételi), Altemberger, Tótőri, czobor-szent-mihályi Czobor, dengelegi Pongrácz, csesztvei Barrabási, györgyfalvi Henke, Betleni, Toroszkai, nádasdi Ungor, (damsusi Árka), Szobi, az erdő-szent-györgyi Meggyes, Bátori, erdő-szent-györgyi Erdő, széplaki Borda, nyéni Tél, futaki Nagy, Barcsai, szent-annai Gyulakutai és Polyák, a szent-benedeki Erdő, teremi Sikesd, a Csáki és Hunyadi családoké volt. – Ma Mezőkeménytelke, Marosludastól é.-k. (Torda-Aranyosvármegyében.)
Kencses. Poss. seu villa Kenches. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartozott. – Ma Kincses, Szászrégentől k.-d., Maros-Tordavármegyében.
Kerekegyház. Terra Gregorü Parvi iobagionis castri de Torda sine herede decedentis Kerekyghaz vocata. (1279: Zimmermann-Werner. Urkundenbuch. I. 137.) Poss. Kerekeghaz. (A Mikud báné. 1288. körül: Gyulafeh. kápt. házi llt. Iad. 1, n. 22.) Torda város közelében nyugatra, az Aranyos folyó bal partján feküdt. Egy ilynevű helység az aranyos-széki székelyek területén is előfordul 1291-ben. (V. ö. Orbán Balázs. Torda város. 120. és 121. l. és lásd Szent-Miklós helység. a. is.)
Kerestelke. (Kerestelek.) Azaz Gérestelke vagy Gyérestelke. – L. G(y)éres helység a.
Keresztes. Datum in villa cruciferorum de Torda. (1288: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 1. n. 23.) Datum in villa Cruciferorum prope Tordensem civitatem. (1297: Dl. 28708. és Zimmermann-Werner. Urkundenbuch. I. 205.) Kereztes. (1322: U. o. I. 361.) Congregatio generalis in villa Kereztes. (1338: Dl. 30367.) Poss. Kerezthes. (1473: Dl. 16167., 1492: Dl. 26812., 1486: Dl. 30306., 28452., 1496: Dl. 28464., 1518: Dl. 36402. pag. 97. n. 1.) Poss. Kerester. (1616: Dl. 36402. pag. 19. n. 1.) A losonczi Dezsőfi, (Szakolyi), Bátori, nádasdi Ungor, (damsusi Árka, Bethleni, Szobi) és Szilvási vagy szilvási Csezeliczki családoké volt. – 1495-ben Fejér István, mint a (szilvári) Csezeleszki vagy Csezeliczki János itteni jobbágya szerepel. – Az 1473–1496. közt emlegetett ilynevű helység részint a Szászrégentől észak felé fekvő, többi losonczi Dezsőfi-féle birtokokkal együtt, részint egymagában fordul elő s így valószínűnek látszik, hogy azonos azzal a Keresztes helységgel, melyet Losonczi Dezső 1453-ban kapott V. László királytól. (Poss. Kerezther, Kereztes. Dl. 28398.) A Torda város szomszédságában fekvő mai Keresztes helységgel azonos. (L. Torda város a. is.)
Keresztur. – a) Terra Kereztur habitatoribus carens. (1289: Dl. 1258.) Sacerdos de Sancta Cruce. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 91.,101.,110.,138. l.) Villa Kerezthur. (1339: Dl. 3214.) Poss. Kerezthur. (1367: Dl. 28354.) Poss. Kerezthwr. (1382–1407: Dl. 30151., 1414. körül: Dl. 28362., 1440: Dl. 36390. pag. 38. n. 1., 1453: Dl. 28617., 1499: Dl. 27768., 1504: Dl. 213471., 1512: Dl. 28483., 1522: Dl. 36400 pag. 21. n. 1., 1523: Dl. 28701.) Poss. Rereztur. (1416: Dl. 10444.) A tatrabi Urkund vagy Urkund-fi, Figödi, Gerendi, Barancskai, (Csányi, Berzeviczei, Bogáti, kis-kendi Balád-fi) és Hadrévi családoké volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. – 1499-ben Nagy Mihály a Gerendiek itteni jobbágya. Ma Gerendkeresztur, Tordától d.-k., Torda-Aranyosvármegyében. – b) Poss. Kerestwr. (1322–1357., 1384: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 1. n. 208., 210.) Terra Kyrizthur. (1323: Dl. 30103.) Poss. Kerezthur. (1344: br. Kemény cs. llt. Kolozsvárott.) Poss. Kerestur. (1409: gr. Teleki cs. oklt. I. 349.) Poss. Kerezthwr. (1450. körül: Dl. 36403. pag. 35. n. 2., 1453: Dl. 36407. pag. 41. n. 2., 1486: Dl. 28439., 1495: Dl. 36398. pag. 243. n. l., pag. 241. n. 1., 1496: Dl. 28455.) A Szent-Kereszt tiszteletére szentelt kőegyházát a XIV. század közepe táján említik. – A Suki (a XIV. század közepéig); a Szentpéteri és a Szentmártoni másként Majosi vagy Majusi (1344.); a Vajai, sámsoni vagy sámsondi Nemes, Galaczi, az ernyei vagy nagy-ernyei Székely, (Kiléni, Szentiváni vagy Vajdaszentiváni, Sámsoni vagy Sámsondi, Szentpáli); a Szentgyörgyi, bodogi Czerjék, szent-annai Tót családoké s (legalább a XIV. században) az erdélyi püspökségé volt. – 1486-ban Józsa Pál itteni lakos szerepel. – Ma Pókakeresztur, Szászrégentől d.-ny., Maros-Tordavármegyében.
Királytelke. (Királyfölde, Királyréte, puszta.) Predium desertum Kyralthelke al. nom. Kyralfelde in vicinitate possessionis Zarkad. (1431): Dl. 28372.) Pratum Kyralrethe appellatum. (1456: Dl. 26891.) Léta várához (l. ott) tartozott 1430-ig; ekkor a Rődi (Dezső-fi) cs. kapta Zsigmond királytól. – Valamelyik Peteld szomszédja volt, Tordától nyugat, felé, Torda- Aranyos vármegyében.
Kis-Aklos. (Kis-Aklas. Kis-Oklos.) L. Aklos helység a.
Kis-Bánya. Poss. Banya. (1426: Dl. 28371., 1440: Dl. 36390. pag. 49. n. 3., 1449: Dl. 36391. pag. 87. n. 1.) Poss. Olahbanya. (1438: Dl. 28377.) Poss. Kysbanya. (1470: Dl. 36393. pag. 62. n. 1., 1473: Dl. 36393. pag. 132. n, 1., 1482: Dl. 36395. pag. 43. n. 1., 28430., 36414., 1494: Dl. 30231., 1496: Dl. 36398. pag. 266. n. 1., 1502: Dl. 28467., 1504: Dl. 30248., 28468., 1505: Dl. 36399. pag. 109. n. 1., 1505: Dl. 28472., 1517: Dl. 36405. pag. 337. n. l., 36402. pag. 54, n. 1., 1518: Dl. 36402. pag. 58. n. 1., 28496., 36402. pag. 102. n. 1., 1523: Dl. 36400, pag. 155. n. 1.) Poss. Also Banya. (1504: Dl. 36399. pag. 36. n. 1. Talán inkább Alsó-Jára értendő.) Jára várához tartozott, illetve a Járai, Alsójárai, Peterdi, Csáni, csáni Torda-fi, Zicsi, szilvási Csezeliczki, Lupsai, lupsai Kende, Bogáti, Szarkadi, (hosszuaszói Tamási), szarkadi Francziás, Hosszuaszói, (szamosfalvi Gyerő-fi) és várfalvai Székely családoké s (a Csániak után még) a Móré Fdek diósgyőri várnagyé, …i Mihály deák és kajári Pán Tamás tordai só-kamara ispánoké is volt. – Ma Kisbánya, a Jára folyó felső völgyében, Tordától ny., Torda-Aranyosvármegyében.
Kis-Czég. L. Kolozsvármegyében.
Kis-Fenes. L. Fenes helység alatt, Kolozsvármegyében.
Kis-Nyulas. L. Kolozsvármegyében Nyulas helység a.
Kis-Lupsa. L. Lupsa helység a.
Kis-Remete. L. Remete helység a.
Kis-Szokolócz. Azaz helyesen Kis-Oklos. L. Aklos helység a.
Kisebb-Filpös. Azaz Szász-Filpös vagy Szász-Filpes. – L. Filpes helység a.
Knezeg. Poss. Knezeg. (1319: Anjouk. okmt. I. 516. és Dl. 1964., 1319. 1383: Dl. 1973.) Mint főleg a Tamás mester, későbbi erdélyi vajda., országbíró sat., a Szécsényiek őse részére I. Károly király által adományozott birtokot egyfelől Sáromberk és Pinár, másfelől Unkatelöke azaz Unoka és Körtvélkapu között sorolják föl. Tehát a mai Maros-Tordavármegyében, Szászrégentől dél felé fekhetett. (Talán a későbbi Gernyeszeg?)
Kók. (Kok. Kak.) Poss. Kok. (1446: Dl. 30756., 1408: Dl. 30152., 1412: Dl. 30154.. 1458: Dl. 36392. pag. 27. n. 1., 1468: Dl. 30213., 1478: Dl. 28338., 1481: gr. Teleki cs. oklt. II. 144., 1491: gr. Teleki cs. oklt. II. 416.; 417., 1496: Dl. 26942., gr. Teleki cs. oklt. II, 215., 1502: Dl. 36405. pag. 192. n. 1., 1514: gr. Teleki cs. oklt. II. 320., 321.) Poss. Kook. (1406: Dl. 30150., 1494: gr. Teleki cs. oklt. II. 193., Dl. 28463., 28347., 36398. pag. 170. n. 1., pag. 173. n. 1., 1518: Dl. 36402. pag. 55. n. 1.) Poss. Kak. (1454: Dl. 28400., 1455: Dl. 28401., 30195., 1458: Dl. 28403., 36405. pag. 6. n. 2., 1468: Dl. 18411.; 1490: Dl. 30919., 1524: Dl. 36400. pag. 117. n. 1.) Poss. Kokh. (1505: Dl. 36399. pag. 105. n. 1.) Poss. Cook. (1518: Dl. 36402. pag. 57. n. 1. 28491.) A pernyeszegi erősséghez (l. ott) tartozott, illetve a Farnasi vagy farnasi Veres, Nagyvölgyi, bartáni vagy tetrehi Peres, Kecseti, somkereki Erdélyi, Szilvási és a Gerendi családoké s (a farnasi Veresek után még a) Pikre Andrásé és monoszlai Csupor Miklósé is volt. – Ma Mezőkók, Tordától keletre, Torda-Aranyosvármegyében.
Komjádszeg. (Komjátszeg.) Villa Kampnyadzegh. Nobiles de Kamyadzeg. (1366–7: Dl. 28744.) Comiadzeg. (1408: gr. Teleki cs. oklt. I. 341.) Scomiadsceg. (1418: U. o. I. 430.) Komyadzed. (1420: Dl. 28367.) Komyacheg. (1438: Dl. 28375., 1439: Dl. 36390. pag. 17. n. 3.) Poss. Komyadzegh. (1442: Dl. 36390. pag. 118. n. 1., pag. 110. n. 2., 1444: Dl. 36406. pag. 28. n. 2.) Poss. Kompadzegh. Komyadzegh. (1444: Dl. 28390.) Poss. Komyadzeg. (1448: Dl. 28985.) Compathzek. (1448: Dl. 28985.) Kompathzeky. (1517: Dl. 36402. pag. 45. n. 1.) A Komjátszegi, komjátszegi Porkoláb, (Peterdi), komjátszegi Kis és Veres családoké volt s (a Komjátszegiektől) a Hosszumezői János kolozsvári polgárnak is volt benne zálog-birtoka. – Ma Komjátszeg, Tordától é.-ny., Torda-Aranyosvármegyében.
Koppán. Poss. Coppan. (A Mikud báné. 1288. körül: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 1. n. 22.) Copan. (1391: Dl. 26379.) Poss. Koppan. (1394: Dl. 28510., 1444. körül: Dl. 28638., 1452: Dl. 36403. pag. 73, n. 2., 1460: Dl. 36392. pag. 102. g. n. 3., 1461: Dl. 26789., 1470: Dl. 36393. pag. 62. n. 6., 1488: Dl. 36397. pag. 96. n. 2.; 1499: Dl. 28460.) Coppan. (1415: Dl. 28512., 1443: Dl. 30183.) Koppan. (1435: Dl. 28598., 1439: Dl. 28379., 1507: Dl. 28559.) Poss. Coppan. (1440: Dl. 36390. pag. 55. n. 4.) Kopan. (1441: Dl. 28514.) Choppan. (1447: Dl. 30811.) Poss. Koppan. Plebanus de Koppan. (1476: Dl. 36403. pag. 118. n. 1.) 1476-ban az itteni plébános szerepel. Ugyanekkor az e helység határában elterülő Rakottyás nevű erdőt említik. 1499-ben Bíró Dénes. Tót Kelemen, Porkoláb Péter, Cseh Balázs, Kövér Albert. és Kis Ambrus, 1507-ben Deák László itteni jobbágyok szerepelnek. A Koppáni, (Hosszuteleki, Telegdi), Peterdi, koppáni Horvát, Csomafá(ja)i (és szamosfalvi Pinkóczi) családoké volt. – Ma Koppánd, Torda közelében ny.-é., Torda-Aranyosvármegyében.
Köpes(t)bánya. Poss. Kwpes Banya circa Aranyas existens. (1315: Dl. 37066., 137i: U. o.) Poss. Kwpesth Banya, Kwpesthbanya. (1370., 1384., 1391: U. o.) Poss. Kwpest Banya. (1385: U. o.) I. Károly király 1315-ben az Aranyas (folyó) vidékén fekvő Köpesbánya birtokot, tartozékaival együtt, hü szolgálataiért Ell(y)ős volt erdélyi alvajdának, (a Toroszkaiak ősének) és általa Istvánnak, Jánosnak «és más fiainak» adományozta. 1370-ben és 1377-ben e birtok, a kolozsmonostori konvent s az erdélyi vajdák oklevelei szerint, állandóan a Toroszkaiaké volt, a kik – jelesül Miklós mester és László az István fiai s András és Miklós az okos fiai – 1384-ben uj-adományul kapták azt Mária királynétól, különösen «testvérük» Elek haláláért, a ki I. Lajos királynak Lajk havasalföldi vajda ellen indított hadjáratában elesett. Ez adomány alapján a Toroszkaiakat Köpesbánya birtokába még ez évben be is igtatták. Ugyanők e birtokuk határába Lupsa «birtokot» is beleszámították, s már 1370-ben tiltakoztak, hogy a király ezt Miklósnak a Kendet fiának eladományozhassa, a mi, mint tudjuk, már 1366-ban és 1367-ben megtörtént. 1385-ben e Lupsa birtok miatt pörben találjuk a fent megnevezett Toroszkaiakat az ép említett Lupsai (Kendet fiával) Miklóssal, a ki a fogott bírák előtt I. Lajos király adomány-leveleire hivatkozott, holott a Toroszkaiak sem határjáró-levéllel nem tudták bizonyítani, hogy Lupsa helység Köpestbánya határán belül fekszik, sem egyéb oklevéllel, hogy Lupsa birtokhoz csakugyan joguk van. Ezért a fogott bírák inkább Lupsai Miklós felé hajlottak, de biztos ítéletet nem tudtak hozni. 1391-ben Umberg vagy Aranyasbánya (értsd: Offenbánya) várossal keveredtek pörbe a Toroszkaiak, jelesül az István fiának Miklósnak fiai Mihály és Péter s a néhai Ákos fiának, Andrásnak fia Ákos, a kiket a nevezett város Zsigmond király előtt azzal vádolt, hogy a királynak ez Aranyasbányából járó urburája nem kis részét elfoglalták, ez aranybánya munkásait mindenféle szokatlan fizetésekre és szolgálmányokra kényszerítették, megvetvén ezeknek s a polgárságnak a régi királyoktól kapott kiváltságait. A Toroszkaiak erre azt telelték, hogy Aranyasbánya, régi határaival, Mária királynő által, hü szolgálataikért, nékik adományoztatott s ennek alapján szedették és szedetik maguknak az urburák egy-harmadát. Az aranyasbányaiak most I. Lajos királynak (előttünk ismeretlen) levelét mutatták elő, mire a Szeben városában tartózkodó Zsigmond király az egész ügyet a vele levő egyházi és világi főurak, katonák és más előkelők ítéletére bízta, a kik aztán azt jelentették a királynak, hogy a Toroszkaiakat a királyi-jog eltitkolóinak és mint ilyeneket vétkeseknek találván, őket ingó és ingatlan birtokaik elvesztésében elmarasztalták, a királynői adományban kezükön levő Köpestbánya birtokot tőlük elvették s ismét a király kezébe adták vissza, a Toroszkaiaknak ez ügyben örök hallgatást parancsolván. A király ez ítéletet s egyszersmind Aranyosbánya kiváltságait is megerősítette. – Mindez adatokból azt vélem kiolvashatni, hogy a Toroszkaiak Köpestbányát, bár helytelenül, Araanyasbányával vagyis Offenbányával (mely Lupsát is magában foglalja) azonosították, holott e Köpestbánya nevű birtokuk valószínűleg e bányavidéknek csupán részeire terjedt ki, s abba most ujra beolvadván, ettől fogva régi nevét is elvesztette.
Körtvélfája. (Körtvélfa.) Poss. Kerthwelfa. (1441: Dl. 36390. pag. 63. n. 1.) Poss. Kerthwelfaya. (1441: Dl. 28514.) Villa Kerthwelfaya. (1443: Dl. 30182.) Poss. seu villa Kerthwelfa. (1453: Dl. 37623.) Poss. Kerthwelfaya. Kewrthwelfaya. (1458: Dl. 30200.) Poss. Kewrthwelfaya. (1488: Dl. 28440., 1497: Dl. 20603.) Görgény várához tartozott, illetve a somkereki Erdélyi, Toldaladi, Ernei vagy ernei, nagy-ernyei Székely (és gacsál-kéri Fekete) családoké volt. – Ma Körtvefája vagy Körtvélyfája, Szászrégentől d., Maros- Tordavármegyében.
Körtvél(y)kapu. Poss. seu villa Kurtuelkopu. (1319: Dl. 1964., Anjouk. okmt. I. 516.) Poss. Kurthwylkopu. (1319: Dl. 1973., Zimmermann-Werner. Urkundenbuch. I. 340.) Sacerdos de Kurtuelkapu, Kurtuelku. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 120., 138. l.) Kprthuilkapu. (1401: gr. Teleki cs. oklt. I. 279.) Poss. Kewrthwelkapw. (1443: Dl. 30437., 13718., 1496: Dl. 26942., gr. Teleki cs. oklt. II. 215., 1505: Dl. 28475., 1514: gr. Teleki cs. oklt. II. 320., 321.) Poss. Kerthwelkapw. (1455: Dl. 27312.,1457: Dl. 30836., 1462: Dl. 27175., 1478.: Dl. 38338., 1481: gr. Teleki cs. oklt. II. 144., 1491: gr. Teleki cs. oklt. II. 175., 1492: Dl. 36398. pag. 72. n. 1., 1506: Dl. 26958., 1514: Dl. 28489., 1519: Dl. 36402. pag. 136. n. 1.) Poss. Kwrthwelkapw. (1460: Dl. 28523., 1502: Dl. 36405. pag. 192. n. 1. és gr. Teleki cs. oklt. II. 249.) Kerthwelkapw. (1472: Dl. 28417., 1509: Dl. 28482.) Kerthwelkapw. (1491: gr. Teleki cs. oklt. II. 178.) Poss. Kewrthwelkapu. (1491: U. o. II. 416., 417.) A gernyeszegi erősséghez (I. ott) tartozott, illetve előbb a Szécsényi, szécsényi Salgai, majd a Losonczi, losonczi Bánfi, továbbá a Hunyadi, (Váradai, Toldalagi), horogszegi Szilágyi, a szent-iváni Székely, Héderfái, a monoszlai Csupor és a Körtvélykapui családoké volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. – 1506-ban Mark(h) Mihály itteni bíró, és Kazdag Ferencz, 1509-ben pedig Dömötöri Bálint itteni lakos szerepel. – Ma Kört(v)ekapu, Szászrégentől ny.-d., Maros-Tordavármegyében.
Kövesd. Poss. Kewesd. (1461: Dl. 36392. pag. 111. n. 1., 1473: Dl. 36393. pag. 129. n. 3., 1495: Dl. 27982., 1507: Dl. 28554., 1508: Dl. 29561.) A losonczi Dezsőfi, (Pásztói), nádasdi Ungor és Szobi családoké volt. – Ma Maroskövesd, Szászrégentöl kissé távolabb é., Maros-Tordavármegyében.
Közép-Figed. L. Figed helység a.
Közép(ső)-Idécspataka. L. Idécspataka helység, a.
Közép(ső)-(Oláh-)Peterd. L. Peterd helység a.
Krakóréve (puszta). L. Fejérvármegyében.
Kucs.(?) (Kut. ?) Poss. Kwch. (1467. körül: Dl. 32385., 1502: Dl. 16167.) Poss. Kwth. (1473: Dl. 16167.) A Toroszkaiak, majd utánuk a nádasdi Ungorok birtokai között Kolozs- vagy Tordavármegyében sorolják fel. 1507-ben, mikor e birtokok a Szobi Mihály kezére átmennek, már nem említik.
Lekencze. (Lekenczetö.) Poss. Lekenezethw. (1263., 1296: Dl. 37213. 1580. évi hiteles másolat.) Poss. seu terra Lekenchetw. (1366: Dl. 30125.) Poss. sive terra Lekenchetw. (1366: gr. Teleki cs. oklt. I. 145.) Poss. Lekenche. (1383: U. o. I. 208.; 1392: U. o. I. 234.) Poss. Volahlekenche. (1418: Dl. 28171.) Poss. Lekencze. (1462: Dl. 28524., 1467. körül: Dl. 32385. 1473: Dl. 16167., 1477: Dl. 27062., 1482: Dl. 36395. pag. 42. n. 1., 1487: Dl. 27219.; 1493: Dl. 30932., 30483., 1493–1494. körül: Dl. 30307., 1502: Dl. 36405. pag. 207. n. 1., 1505: gr. Teleki cs. oklt. II. 428., 1507: Dl. 28555., 28557., 1510: Dl. 36405. pag. 296. n. 1., 1511: Dl. 30340., 1512: gr. Teleki cs. oklt. II. 314., 1514: gr. Teleki cs. oklt. II. 320., 321., 1519: Dl. 31018.) Plebanus de Lekencze regie maiestatis capellanus specialis. (1471: Dl. 26798.) Poss. Lekenczethew. (1481: Dl. 28427.) Eredetileg (1263. és később) a kolozsmonostori benczés apátságé, aztán az erdő-szent-györgyi Meggyes, Bátori, futaki Nagy, Barcsai, a tuzsoni Bolgár, a szent-annai Tót, a dobokai Besenyei, somkereki Erdélyi, (farnasi Veres, kendi Balád-fi, Betleni, Kendi, patai Dezső), a Toroszkai, nádasdi Ungor, (damsusi Árka), Szobi és a csesztvei vagy héderfájai Barlabási vagy Barrabási családoké volt. – 1511-ben Magyar János, a Betleniek itteni kenéze szerepel. – A lekenczei plébánost 1471-ben említik. – Ma Maroslekencze, Tordától kissé távolabb k.-d., Torda-Aranyosvármegyében, a Kapus folyónak, mely hajdan szintén Lekencze nevet viselt, a Marosba ömlésénél.
Léta. L. Kolozsvármegyében.
Libfafalva. Poss. seu villa Lybanfalwa. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartozott. – Szászrégentől keletre találjuk, Maros-Tordavármegyében.
Liget. Poss. Lyget. (1393: Dl. 7898., Zimmermann-Werner. Urkundenbuch. III. 63.) Poss. Ligeth. (1467. körül: Dl. 32385.) Poss. Lygeth. (1475: Dl. 36406. pag. 59. n. 2., 1492: Dl. 26812., 1502: Dl. 27777., 27778.) A Losonczi, losonczi Bánfi, losonczi Dezsőfi, nádasdi Ungor, (domsusi Árka), Bátori, Betleni (és Szobi) családoké volt. – Ma Marosliget, Szászrégentől é., Maros-Tordavármegyében.
Lóna. Terra vacua et habitatoribus ca,rens Lona vocata. (1270: Hazai okmt. VI. 167.) Villa Louna. Via que procedit de Eurke versus Lona. (1312: Dl. 30102.) Villa Lona. (1339: Dl. 3214.) Poss. Lona interior. (1382–1407: Dl. 30151.) Poss. Lona. (1414. körül: Dl. 28362., 1416: Dl. 10444., 1440: Dl. 36390. pag. 38. n. 1., 1448: Dl. 30807., 1453: Dl. 28617., 1504: Dl. 28471.) Via que de Egerbegh ad Lonam iret. (1450: Dl. 31143.) Poss. Lowa. (1523: Dl. 28701.) A tetrehi Urkund vagy Urkund-fi, Figödi, Gerendi, Barancskai, (Berzeviczei, Bogáti, kis-kendi Balád-fi) és Hadrévi családoké volt. 1312-ben az innen Örke felé, 1450-ben az innen Egerbegy felé vezető utat említik. – Ma Aranyoslóna, Tordától d.-k., Torda-Aranyosvármegyében.
Lőrincztel(e)ke. (Lőrinczteleki.) Tewa seu poss. Lerenchteleke. (1332: Dl. 30104.) Terra seu poss. Leurenchtelke. (1377: Dl. 29717.) Poss. Lerinchteleky nunc habitatoribus destituta. (1428: gr. Teleki cs. oklt. I. 508.) A Kecseti és somkereki Erdélyi családoké volt. – Ma Lőrinezi néven puszta, Mezősályi határában, Torda-Aranyosvármegye keleti határszélén.
Lövér. (Lövél.) Villa Luer. (1228: Hazai okmt. VI. 21.) Poss. Luer. (1319: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 98. fasc. 7. n. 1.) Poss. Lever. (1461: Dl. 36392. pag, 111. n. 1., 1473: Dl. 36393. pag. 129. n. 3., 16167., 1475: Dl. 36406. pag. 59. n. 2.) Poss. Leweer. (1467. körül: Dl. 32385.) Poss. Lwer. (1492: Dl. 26812.) Poss. Lewel. (1495: Dl. 27982., 1502: Dl. 27777., 27778., 1507: Dl. 28554., 1508: Dl. 28561.) A Losonczi, losonczi Bánfi, losonczi Dezsőfi, (Pásztói), nádasdi Ungor, (damsusi Árka), Bátori, Betleni és Szobi családoké volt. – Ma Lövér, Szászrégentől nem messze é. felé, Maros-Tordavármegyében.
Ludas. Poss. Ludas. (1377: Dd. 29186., 1439: Dl. 28379.) Poss. Lwdas. (1439: Dl. 28380., 1441: Dl. 28385., 1505: Dl. 26115.) Poss. Lwdas. (1449: Dl. 36391. pag. 101. n. 1., 1451: Dl. 28397., 1461: Dl. 36392. pag. 142. n. 1., 1464: Dl. 30207., 1465: Dl. 27685., 1476: Dl. 36403. pag. 125. n. 2., 1492: Dl. 36398. pag. 54. n. 1., 1494: Dl. 28654., 26460., 36398. pag. 165, n. 1., 1500: Dl. 28666., 1507: Dl. 28558.) Poss. Ludas. (1452: Dl. 30452., 1465: Dl. 27686., 1523: Dl. 36400. pag. 135. n. 1.) wdas. (1461: Dl. 25989. 7. a.) A Bogáti, meggyesfalvi Alárd-fi, farnasi Veres, Altemberger, czobor-szent-mihályi Czobor, Tótűri, (Károlyi és dengelegi Pongrácz) családoké volt. – 1461-ben ötvenedet fizető oláh jobbágyokkal. – Ma Marosludas, Tordatól d.-k. (Torda-Aranyosvármegyében.)
Lupsa. Villa Lwpsa. (1366: Dl. 37066.) Poss. Lwpsa. (1370: U. o.) Poss. Lwpsa ex utraque parte fluvii Lwpsápathaka. (1437: U. o.) Poss. Naghlwpsa et Kyslwpsa. (1441: U. o.) Poss. Naghlwpsa et Kyslwpsa ex utraque parte fluvii Lwpsapataka appellati adiacentes. (1438: Dl. 28376.) Poss. utrayue Lwpsa. (1487: Dl. 26440., 1492: Dl. 36398. pag. 105. n. 1.) Nobiles de Lwpsa. (1487: Dl. 37066.) Poss. Nagh Lwpsa et Kyslwpsa. (1494: Dl. 36398. pag. 163. n. 1.) Poss. Lwpsa. (1502: Dl. 36405. pag. 201. n. 1., 1514: Dl. 28684.) Poss. Naghlwpsa et Kyslwpsa. (1508: Dl. 28481.) Poss. Felsew Lwpsa, Also Lwpsa. (1518: Dl. 36402. pag. 58. n. 1., 28496.) A Lupsai és lupsai Kende családoké, s egyideig Arányasbánya vagy Offenbánya városáé volt. – Ma Lupsa helység s Lupsapatak és Lupsahadaró nevű tanyákat ismerünk, Offenbányától nyugatra, Torda-Aranyosvármegyében.
Magyar-Bányabiki. (Magyar-Bányabike.) L. Rányabiki helység alatt, Kolozsvármegyében.
Magyar-Dellö. L. Dellő helység a.
Magyar-Detreh. (Magyar-Tedreh.) L. Detre(h) helység a.
Magyar-Egres. L. Eg(e)res helység a.
Magyar-Filpes. (Magyar-Filpös.) L. Filpes helység a.
Magyar-Peterd. L. Peterd helység a.
Magyar-Régen. (Magyar-Régön.) L. Régen városnál.
Magyar-Szakál. L. Szakál helység a.
Magyar-Szederjes. L. Szederjes helység a.
Major. (Mojs. Majus.) Terra Moys. (1256: Dl. 30098.) Terra Moys. Villa Moys. (1323: Dl. 30103.) Moyus. (1357: Anjouk. okmt. VI. 530.) Villa Maius. (1397: Dl. 28359.) Poss. Maius, Mayws. (1413: Dl. 26999.).) Poss. Mayos. (1450. körül: Dl. 36403. pag. 35. n. 2.,1453: Dl. 36407. pag. 41. n. 2., 1467: Dl. 36393. pag. 19. n. 1., 1486: Dl. 28439., 1495: Dl. 36398. pag. 241. n. 1., 1496: Dl. 28455.) Poss. Mayws Michaelis cte Zenthpal. (1461: Dl. 25989. 6 b.) Maios. (1506: Dl. 28477.) A Majosi, a Vajai, Sámsoni vagy sámsondi, a (sámsoni vagy sámsondi) Nemes, a Galaczi, az ernei vagy nagy-ernyei Székely, (Keléni, Szentiváni vagy Vajdaszentiváni), Szentpáli, Toldalagi, a szent-annai Tót, a Pókai, pókai Szalai, Faragói, Madarasi, a Kereszturi, a Szentgyörgyi, szent-annai Tót és bodogi Czerjék családoké volt. – 1461-ben a Szentpáliak itteni oláh jobbágyaitól szedtek ötvenedet. – Ujabban Mojos nevet viselt. Ma Mezőmajos, Maros-Vásárhelytől é., Maros-Tordavármegyében.
Marton-Szent-Iván(a). L. Szent-Iván helység a.
Meg(g)yesfalva L. a székely Maros-székben.
Méhes. L. Kolozsvármegyében.
Mező-Csán. L. Csán helység a.
Mező-Sályi. L. Sál(y)i helység a.
Mezö-Szengyel. L. Szengyel néven.
Mikes. (Mikós.) Poss. Mykis. (1297: Dl. 28708., 28710.) Poss. Mykus. (1367: Dl. 28744.) Villa Mykes. (1449: Dl. 28774.) Nobiles de Mikes, Mikus. (1435: Dl. 28820.) Poss. Mykes. (1439: Dl. 28379., 28380., 1461: Dl. 36392. pag. 142. n. 1., pag. 143. n. 1., 1465: Dl. 27685., 27686., 1467: Dl. 36393. pag. 27. n. 1., 26449., 1474: Dl. 28422., 1476: Dl. 36403. pag. 126. n. 1., 1477: Dl. 26425., 36403. pag. 133. n. 2., pag. 134. n. 1., 1481: Dl. 28428., 1492: Dl. 36398. pag. 54. n. 1., pag. 75. n. 2., 1493: Dl. 26455., 1494: Dl. 8654., 26460., 36398. pag. 165. n. 1., 1498: Dl. 28457., 1500: Dl. 28666., 1501: gr. Teleki cs. oklt. lI. 245., Dl. 36405. pag. 137. n. 1., 1504: Dl. 28469., 1506: Dl. 26115., 1507: Dl. 28558., 1516: Dl. 30271., 1517: Dl. 36405. pag. 337. n. 1.) Poss. Mikes. (1441: Dl. 28385.) Mikes cum pertinentiis. (1461: Dl. 25989. 1. b.) Raad kenesius de Mykes. (1467: Dl. 28409.) Haragos kenezius in Mykes. (1473: Dl. 28419.) Poss. Mykes. Kenezius de Mykes. (1458: Dl. 28461.) Villa Mikes nobilium de Bogath. (XV. század: Kolozsmonostori apátság llt. Kolozsvárott.) Poss. Mykews. (1523: Dl. 36400. pag. 135. n. 1.) A Bogáti, (Károlyi), meggyesfalvi vagy kisfaludi Alárd-fi, Altemberger, czoborszent-mihályi Czobor; Tótőri, Vizaknai, csáktornyai Ernuszt, (Geremli), a Farnasi vagy farnasi Veres, a szilvási Csezeliczki és a lónai Tőki családoké, a (a Vizaknaiaktól) Lukács csanádi püspöké és testvéréé Miklósé, a (talán a farnasi Veresek után) a monoszlai Csupor Miklósé, s az ő halálával ficsóczi Fics Mátéé is volt. – Kenézeit említik. 1461-ben a Bogátiak itteni oláh jobbágyaitól szedtek ötvenedet. – Tordától é.-ny. esik. (Torda- Aranyosvármegyében.) Hajdan olykor Kolozsvármegyéhez is számították, ez időszakban azonban inkább Tordához.
Mindszent. (Mentszent.) Poss. Menzenth, Mendzenth. (1406: Dl. 30786.) Poss. Mendzenth. (1406: Dl. 30150., 1451: Dl. 30821., 1454: Dl. 28400., 1455: Dl. 28401., 30195., 1458: Dl. 28443., 1468: Dl. 30213., 1478: Dl. 28338., 1494: Dl. 28463., 28347., gr: Teleki cs. oklt. II. 193.) Mendhzenth. (1452: Dl. 31146.) Poss. Menthzenth. (1458: Dl. 36405. pag. 6. n. 2., 36392. papg. 27. n. 1., 1481: gr. Teleki cs. oklt. II. 144.) Poss. Mendzen … (1461. Dl. 27035.) Poss. Myndzenth. (1468: Dl. 28411., 1491: gr. Teleki cs. oklt. II. 416., 417., 1518: Dl. 36402. pag. 57. n. 1., 28491., 1524: Dl. 36400. pag. 217. n. 1.) Poss. Menthzent. (1490: Dl. 30919.) Poss. Menthsenth. (1494: Dl. 36398. pag. 173. n. 1.) Poss. Mynthzenth. (1505: Dl. 36399. pag. 105. n. 1., 1518: Dl. 36402. pag. 55. n. 1.) A gernyeszegi erősséghez (l. ott) tartozott, illetve a bartáni vagy tetrehi Peres, Farnasi vagy farnasi Veres, Kecseti, Szilvási, somkereki Erdélyi és a Gerendi családoké s (a farnasi Veresek után még) a Pikre Andrásé és monoszlai Csupor Miklósé is volt. – A mai Felsődetrehem értendő, Tordától keletre, Torda-Aranyosvármegyében. E helység ma Meztőmindszent nevet is visel. (V. ö. Detreh helység a.)
Molnasfalu. Poss. Molnasfalw. (1509: Dl. 36399. pag. 308. n. 1.) A losonczi Bánfiaké volt. – Ma Monosfalu, Szászrégentől é.-k., Maros-Tordavármegyében.
Monyaróság. (Monyoróság.) Poss. Mogiorosd. (! XVI. századi másolat. 1435: Dl. 28820.) Poss. Monyarossag. Monyorosag. (1456: Dl. 26891.) Poss. Monyorosag. (1500: Dl. 28663., 1505: Dl. 28473.) Léta várához (l. ott) tartozott. 1500-ban határozottan Tordavármegyéhez számítják. – 1505-ben Máté itteni kenéz szerepel. – Ma Magyaróság, Tordától nyugat felé, Torda-Aranyosvármegyében.
Monyoró. (Monyorós.) Locus qui vocatur Mogomeuu. (1228: Hazai okmt. VI. 21.) Poss. Monorou. (1319: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 98, fasc. 7. n. 1.) Sacerdos de Munuro. (1325: losonczi Bánffy cs. levéltára.) Monyurau. (1379: losonczi Bánffy cs. oklt. I. 344.) Munyuro. (1379: U. o. 345.) Villa Monorou. (1381: Dl. 28357.) Provisor de Monyoro. (1509: Dl. 28561.) Poss. Moyoro. (1509: Dl. 36399. pag. 308. n. 1.) Poss. Monyoros. (1512: Dl. 30998.) A Losonczi, losonczi Bánfi, losonczi Dezsőfi családoké volt. – Ma Magyaró, Szászrégentől é.-k., Maros-Tordavármegyében.
Muncsel. (Muncsal. Moncsal.) Mons ideomathe wolahico Monchel vocatus. (1486: Dl. 37066.) Poss. Mwnchel ad Offombanya pertinens. Kenezius et alii wolacbi ibidem. (1494: Dl. 30233.) Poss. Mwnchal. (1496: Dl. 30236.) Aranyasbánya vagy Offenbánya városé volt. Kenéze 1494-ben szerepel. – Ma Muncsel, Offenbánya közelében nyug., Torda-Aranyosvármegyében. (V. ö. Barázdafalva helység a.)
Nádasd. Poss. seu villa Nadasd. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartozott. – Ujabban Oláh-Nádas, ma Görgénynádas, Szászrégentől k.-d., Maros-Tordavármegyében.
Nagy-Aklos. (Nagy-Aklas. Nagy-Oklos.) L. Aklos helység a.
Nagy-Filpes. (Nagy-Filpös.) L. Filpes helység a.
Nagylak. L. Fejérvármegyében.
Nagy-Lupsa. L. Lupsa helység a.
Nagy-Nyulas. L. Kolozsvármegyében, Nyulas helység a.
Nagy-Oroszfalu. L. Oroszfalu helység a.
Nagy-Régen. L. Régen néven a városok között.
Náznánháza. L. Zarkad néven.
Nebáncs. Poss. penitus desolata Nebanch. (1395: gr. Teleti cs. oklt. I. 253.) Poss. Nebanch. (1412: U. o. I. 383., 1420: U. o. I. 443., 1423: U. o. I. 462.) 1395-ben a Szécsényiek cserében átadják Zsigmond királynak. 1405. óta a Somkereki (somkereki Erdélyi) családé, illetve ettől részben a Szentgyörgyieké volt. – Ma Libáncs néven puszta, a Maros-Vásárhelytől é. fekvő Várhegy és Sáromberke közt. (Maros-Tordavármegyében.)
Néma. Poss. Nema. (1394: Dl. 27145:, 1426., 1427: Dl. 27009., 1447: Dl. 36391. pag. 32. n. 1., 1468: Dl. 30884., 1471: Székely oklt. III. 93., 1478: Dl. 28338., 1481: gr. Teleki cs. oklt. II. 144.; Dl. 28427., 18529., 1482: Dl. 26921., 1483: Dl. 36396. pag. 47. n. 2., 1487: Dl. 27219., 1491: gr. Teleki cs. oklt. II. 17b., 416., 417., 1492: Dl. 36398. pag. 72. n. 1., 1493: Dl. 30932., 30483., 1495: Dl. 36398. pag. 240. n. 1., 1496: Dl. 26942., gr. Teleki cs. oklt. II. 215., 1505: U. o. 428., 1509: Dl. 27112., 1511: Dl. 30344., 1514: gr. Teleki cs. oklt. II. 320., 321., 1519: Dl. 31018., 36402. pag. 136. n. 1.) Poss. Neema. (1408: gr. Teleki cs. oklt. I. 335.) Poss. Nema. Nema. (1493: Dl. 27221.) Olykor Kolozsvármegyéhez számítják. – A gernyeszegi erősséghez (l. ott) tartozott, illetve a (szent-iváni Székely, Betleni, Kendi, patai Dezső) meggyesfalvi Alárd-fi, (Forrói vagy Forrai, péterfalvi Porkoláb, Toroszkai, Kerelei, szent-mihályfalvi Székely, kendi Balád-fi, Nagylaki és talán a Cseh), az erdő-szent-györgyi Meggyes, Bátori, futaki Nagy, Barcsai, a Kecseti vagy Kecsedi, Szilvási, Tuzsoni, tuzsoni Tamási, Szentkirályi, szent-mártoni Jánosi, Csáni, a (harinnai) Farkas, szent-annai Gyulakutai, a toldalagi Gáltői, Toldalagi, a Sztrigyi és a Méhesi vagy méhesi Gyerő-fi családoké, (a Kecsetiek után még) a monoszlai Csupor Miklósé, s (a Toldalagiak után) a toldalagi parochiális egyházé is volt. – 1447-ben a Szentkirályi-rokonság idevaló jobbágyai, Barla László, Turk (Thwrk) István, Veres Lukács, Sipus (Sppus) Péter és Miklós, Veres László, Félszemő (Feelzemew) Miklós és Majos Mihály. Ugyanekkor az itteni kápolnát is említik. 1493-ban idevaló kenézek, jelesül János a Kerelei Pálé, Szakálos (Zakalos) János a Bátorlaké, és György a (toldalagi) Gáltői Benedeké. – Mezőrücs mellett említik, melyhez mint puszta ma is tartozik, (Maros-Vásárhelytől é.-ny.)
Nyulas. L. Kolozsvármegyében.
Oklos. L. Aklos néven.
Oláh-Bánya L. Kis-Bánya néven.
Oláh-Bán(y)abiki. (Oláh-Bányabike.) L. Bán(y)sbiki helység alatt, Kolozsvármegyében.
Oláh-Budak. L. Kolozsuármegyében, Budak helység a.
Oláh-Delló. L. Dellő helység a.
Oláh-Detre(h). (Oláh-Tedreh.) L. Detre(h) helység a.
Olih-Egres. L. Eg(e)res helység a.
Oláh-Lekencze. L. Lekencze helység a.
Oláh-Peterd. L. Peterd helység a.
Oláh-Sáspatak. L. Sóspatak helység a.
Oláh-Szederjes. L. Szederjes helység a.
Oláh-Szent-Király. L. Szent-Király helység a. (A mai Pusztaszentkirály értendő.)
Onoka. L. Unoka néven.
Oroszfája. L. Kolozsvármegyében.
Oroszfalu. Vruzfolu circa Monorou et Vruzfolu superior. (1319: gr. Erdődy cs. galgóczi llt.) Poss. Oruzfalu a parte ville Monorou. (1381: Dl. 28357.) Una villa ruthenorum in Idechpataka existens. Alább: Una villa rutinorum superior. (1393: Zimmermann-Werner. Urkundenbuch. III. 63. és Dl. 7898.) Poss. Nagh Orozfalw. (1509: Dl. 36399. pag. 308. n. 1.) Két ilynevű helységet sorolnak fel a Losonczi-nemzetség (a Losonczi, losonczi Bánfi, losonczi Dezsőfi családok) birtokában. Egyik a Monyoró mellett fekvő Oroszfalu, mely 1509-ben Nagy-Oroszfalu nevet viselt, s a mai Marosoroszfalu helységnek felel meg, Szászrégentől é.-k., a másik Felső-Oroszfalu, mely, ugy látszik, a mai Oroszidecs helységgel azonos, Szászrégenhez közelebb é.-k., Maros-Tordavármegyében. Ugy látszik azonban, 1319-ben a mai Oroszidecsnek megfelelő Oroszfalut nevezik Felső-Oroszfalunak, 1393-ban pedig a mai Marosoroszfalut. (A Szászrégentől keletre fekvő mai Görgényoroszfalu már Görltény vár kerületéhez látszik tartozni, bár a középkorból nem ismerjük.)
Oroszi. Poss. seu villa Alsoorozi et Felseworozy. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartoztak. – Ma is Alsó- és Felsőoroszi, Szászrégentől kissé távolabb k.-d., Maros-Tordavármegyében.
Orsova (puszta). Predium Orsowa. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartozott. – Ma Görgényorsova helység, Szászrégentől keletre, Maros-Tordavármegyében.
Öl(y)ves. L. Kolozsvármegyében.
Örke. Terra Heurke habitatoribus carens. (1289: Dl. 1258.) Via que procedit de Eurke versus Lona. (1312: Dl. 30102.) Terra Ewrke. (1318: Dl. 31066.) Poss. Evrke. (1360: gr. Teleki cs. oklt. I. 112.) Poss. Eurke. (1379: U. o. I. 187.) Poss. Erke. (1382–1407: Dl. 30151.) Poss. Ewrke. (1419: Dl. 10828., 1421: Dl. 28368., 1426: Dl. 30162., 1439: Dl. 27653., 1468: Dl. 28411., 30213., 1474: Dl. 28538., 1475: Dl. 28539., 1492: Dl. 36398. pag. 54. n. 1:, 1499: Dl. 27768., 1504: Dl. 28471., 1505: Dl. 30336., 1507: Dl. 8558., 1528: Dl. 28701.) Poss. Vorke, Wrke, Ewrke. (1420: Dl. 28367.) Via. de Egerbegh ad Ewrke. (1450: Dl. 31143.) Poss. Hewrke. (1451: Dl. 30821.) Poss. utraque Ewrke. (1453: Dl. 28617.) Wrke. (1474: Dl. 28538., 1475: Dl. 28539.) Poss. Horbe. (11505: Dl. 26115.) A tetrehi Urkund-fi, Gerendi, Figedi, az örkei Szopos (Zepus, Zupus, Zopus; XIV. század és 1421.), Bogáti, Altemberger, czobor-szent-mihályi Czobor, Tótőri, a Farvasi vagy farnasi Veres, kevendi Székely, a Barancskai, (a kis-kendi Balád-fi) családoké s (a farnasi Veresek után még) a Pikre Andrásé és monoszlai Csupor Miklósé is volt. – 1318-ban Szent-Margit tiszteletére szentelt kő-templommal. 1475-ben Mircse János itteni (jobbágy) lakos szerepel; 1499-ben pedig Bálint kenéz és oláh pap. 1312-ben az innen Lónára, 1450-ben az innen Egerbegyre vezető utat említik. – Ma Mezőörke, Tordától k.-d. (Torda-Aranyosvármegyében.)
Pakocsa. (Pakacsa, Pagocsa, Pakacsatelke, Pagacsatelke, Pakocsateleke, Pagacstelök, sat.) Poss. Pakachatelke. (1345: Dl. 30110.) Pakachateluk. Pagachteluk. (1366: Dl. 30121.) Poss. Pakachatheleke, Pakachiatelke, Pagachatelke, Pakachatelky. (1397: gr. Teleki cs, oklt. I. 256–258.) Poss. Pakochateleke. (1402: U. o. 286.) Poss. Pachacha. (1436: U. o. 543.) Villa Pakocha. (1439: U. o. II. 7.) Poss. Pakacza. (1442: U. o. 9.) Iobagiones in Packocha. (1444: U. o. 13.) Pakocha (1444: U. o. 1I. 15., 1453: U. o. II. 52., 53.) Poss. Pakacha. (1449: Dl. 36391. pag. 70. n. 2., 1467. körül: Dl. 32385., 1473: Dl. 16167., 1507: Dl. 36399. pag. 179. n. 2.) Poss. Pakocha. (1477: Dl. 36403. pag. 144. n. 1,, 18002., 1487: Dl. 27219., 1505: gr. Teleki cs. oklt. 11. 428., 1507: Dl. 36999. pag. 181. n. 1., 28555., 28557., 1510: Dl. 36405. pag. 296. n. 1., 1512: gr. Teleki cs. oklt. II. 314.) Poss. Pagocha. (1482: Dl. 36395. pag. 42. n. 1., 1493–1494. körül: Dl. 30307.) A Bogáti, (Madarasi), somkereki Erdélyi, farnasi Veres, kendi Balád-fi, Betleni, Kendi, patai Dezső, szengyeli Kis, szengyeli Kovács, szengyeli Lőrinczi, udvarhelyi Ficsor), a Toroszkai, nádasdi Ungor, (damsusi Árka), Szobi, a tuzsoni Bolgár, szent-annai vagy tuzsoni Tót, Szentkirályi és a csesztvei Barrabási vagy Barlabási családoké volt. – Kenézét 1439-ben, 1444-ben sat. említik. Ma Mezőpagocsa, Maros-Tordavármegyében, Maros-Vásárhelytől é.-ny., a kolozsvármegyei határon.
Paszmos. (Pasznos. Poszmos.) L. Kolozsvármegyében.
Patsága. (Patcsága. Potsága. Potcsága. Pocsága.) Poss. Pothsaga. (1365: Dl. 30121., 1473: Dl. 28536.) Poss. Pathchaga, Pathcaga. (1470: Dl. 28414.) Poss. Pathchaga. (1474: Dl.. 36453. pag. 98. n. 2.) Poss. Pathsaga. (1489: Dl. 28645.) Poss. Pochsaga. (1493–1494. körül: Dl. 30307.) Poss. Pochaga. (1511: Dl. 28564., 1516: Dl. 28567.) Toroszkó várához tartozott. (L. ott.) 1473-ban Potságának, ugy látszik, felében 18 jobbágytelek volt, részben a Fekete Tamás, Bussa, Dobrus, Vlajkol, Ivánus és Dán nevű jobbágyok kezén. – Ma Alsó- és Felsőpodsága, Toroczkótól k. felé, az Aranyos folyóba ömlő egyik patak völgyében. (Torda-Aranyosvármegyében.)
Pete. Poss. Pethe. (1447: gr. Teleki cs. oklt. II. 27., 1465: Dl. 27685., 27686., 1477: Dl. 36403. pag. 136. n. 1., 1481: Dl. 28427., 1488: Dl. 36395. pag. 47. n. 2., 1493: Dl. 30932., 30483., 1497: gr. Teleki cs. oklt. II. 221., Dl. 36403. pag. 188. n. 1., 1501: Dl. 36405. pag. 108. n. 1., 1505: Dl. 36399. pag. 101. n. 1., 1511: Dl. 30340., 1519: Dl. 31018.) Poss. Pethee. (1481: Dl. 18529.) A meggyesfalvi Alárd-fi, (Forrói vagy Forrai, péterfalvi Porkoláb, Toroszkai, Kerelei, Somogyoni), Bogáti; az iklódi Dési; az erdő-szent-györgyi Meggyes, Bátori, futaki Nagy, Barcsai, az eszényi Csapi, Betleni, a szent-benedeki Marton, (czegei Vas) családoké s (a szent-benedeki Marton családtól) vingárti Geréb László erdélyi püspöké is volt. – Ma Mezőpete, Torda-Aranyosvármegye keleti határán.
Petele. Sacerdos de Ppcula. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 93., 111., 122., 138.1.) Plebanus de Pytula. (II. n. 104., 130. l.) Poss. Petele. (1426: Dl. 28370.) Plebanus de Pethele. (1465: Dl. 30855.) Pethele. (1465: gr. Teleki cs. oklt. II. 87.) Görgény várához tartozott. 1426-ban I.osonczi Dénesnek zálogosította el a király. De 1453-ban is e vár tartozékai közt találjuk, ily alakban: poss. seu villa Pytula. (Dl. 37623.) Már az 1330-as években egyházas hely. Az itteni plébánost 1465-ben említik. – Ma Petele, Szászrégentől d., Maros-Tordavármegyében.
Peterd. (Péterd.) Terra Hasadad. (1278: Hazai okmt. VIII. 443.) Terra Peturd Hasadata vocata. (1297: U. n. 447.) Peterdy. (1310: Dl. 30595. Köznemes nevében.) Sacerdos de Peturd. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 102., 137. l.) Petherd. (1366: Dl. 28506., 1492: Dl. 30228.) Poss. Petherd. (1393: Dl. 28358., 1483: Dl. 28431, 1489: Dl. 28597., 1499: Dl. 28544., 28545., 1501: Dl. 28464., 1508: Dl. 36399. pag. 293. n. 1.) Poss. in tribus possessionibus videlicet in Peterd hungaricali, et duabus Peterd volachorum. (1407: Dl. 31168.) Poss. Peterd vngaricalis et volahales. (1415: Dl. 28512.) Poss. Peterd hungaricalis ac utráque Peterd volahalis. (1417: Dl. 28789.) Poss. Peterd hungaricalis et Peterd volahalis. (1429: Dl. 30166.) Tres possessiones Petherd. (1434: Dl. 28613., 1449: Dl. 36391. pag. 99. n. 2.) Poss. tres Petherd. (1440. körül: Dl. 28638.) Uterque Petherd. (1461: Dl. 25989. 1. b.) Poss. Felsewolahpetherd. (1470: Dl. 36393. pag. 62. n. 2.) Piscine in poss. Magyarpetherd in valle Hosdadthoroka. (1480: Dl. 28425.) Poss. utraque Petherd wolahales. Poss. Petherd hungaricalis. (1432: Dl. 28429.) Poss. Magyar Petherd. Poss. Kezepsew Olah Petherd. Poss. Felsew Olah Petherd. (1483: Dl. 36395. pag. 75. n. 1.) Poss. Felsew Olahpetherd. Judex in Petherd. Kezeppeterd. Judex in Magyar Petherd. (1483: Dl. 28434.) Poss. Felsewolahpetherd. Poss. Kezeppetherd. (1484: Dl. 28436.) Poss. Magyarpetherd, Kezeppetherd et Olahpetherd. (1486: Dl. 36397. pag. 65. n. 2.) Piscine in poss. Magyarpeterd in valle Hosdadthoroka site. (1490: Dl. 28445.) Poss. Felsewpetherd, Kewzeppetherd et Alsopetherd. (1493: Dl. 28448.) Poss. Petherd. Judex in Magyarpetherd. (1501: Dl. 28547.) Poss. Magyarpetherd. (1504: Dl. 30249.) Poss. Peetherd. (1504: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 6. n. 786.) Poss. Magyar Petherd et utraque Olah Petherd. (1505: Dl. 30850.) – 1278-ban Hasadád vagy Hasadát, 1297-ben Pétörd-Hasadáta nevet viselt, a közeli, tordai hasadéknak nevezett völgy-torokról. A XV. század eleje óta már három Peterdet ismerünk. Ezek: Magyar-Peterd vagy Alsó-Peterd, Közép-Peterd vagy Küzépső-Oláh-Peterd és Felső-Peterd vagy Feleő-Oláh-Peterd. 1415-ben, illetve 1417-ben Magyar-Peterd határában a Hasdát és Királyerdeje nevű hegyet, a Remetekapu és Dereszkelősvölgy nevü helyet, az e helységben levő, szintén osztály tárgyát képező Sz.-Margit tiszteletére szentelt parochiális, egyházat s Oláh-Peterden az itteni oláh kápolnát (capella volahorum), a hegy alatt az oláhok keresztjét, végül a Fancsika patakát és a havasnak nevezett Hosdáton (in alpina Hosdath vocata) levő bükk-erdőt, 1480-ban pedig Magyar-Peterd határában a Hosdád- toroka nevű völgyet említik. Különben «Peterd» már az 1330-as években egyházas hely. – 1461-ben a Peterdiek itteni oláh jobbágyaitól szedtek ötvenedet. 1483-ban és 1501-ben a magyar-peterdi bíró szerepel. – A Peterdi, (Indali), Várfalvai, Tordai vagy tordai Szalai, Kercseli, Uppon(y)i, Székely, (Kecsárdi, Szentmihályfalvi, Tatár), peterdi Jánussa, peterdi Fancsika, (indali Kis), szucsáki Macskási, szilvási Csezeliczki (mindhárom Peterd) és a hosszuaszói Tamási (Felső-Oláh-Peterd) családoké volt, s ezenkívül mindhárom Peterden Nagy Imre sáromberki lakosnak, s neje családjának a Vinczről való Kósáknak (vagy Kásáknak), «Peterden» a peterdi Fancsika családtól János kercseti majd tordai papnak, s a Peterdiektől az erdélyi püspökségnek is voltak rész-birtokai. – Ma Magyarpeterd, a Hesdát pataka mellett, s ettől délre Közép- és Felsőpeterd, Tordától s a tordai hasadéktól nyugatra, Torda-Aranyosvármegyében.
Péterlaka. (Pétörlaka.) – a) Sacerdos de Pekurlaka, Peturlaka. (1332- 1337: Páp. tiz.- Mon. Vat. I/1. 93., 120. l.) Poss. Petherlaka. (1441: Dl. 36390. pag. 63. n. 1., 1458: Dl. 30200.) Poss. Peterlaka. (1441: Dl. 28514.) Villa Peterlaka. (1443: Dl. 30182.) Poss. seu villa Peterlaka. (1453: Dl. 37623.) Poss. Peterlaka in suburbio castri Gergen. (1465: gr. Teleki cs. oklt. Il. 87.) Görgény várához tartozott, illetve a Toldaládi, Somkereki vagy somkereki Erdélyi, Ernei vagy ernei, nagy-ernyei Székely, (gacsál-kéri Fekete) családoké volt. Már az 1330-as években egyházas hely. 1465-ben az itteni plébánost említik. Ma Magyarpéterlaka, Szászrégentől d.-k., Maros-Tordavármegyében. – b) Poss. Peterlaka. (1382: Dl. 30151., 1406: Dl. 30766., 30150., 1467: Dl. 28531.) Poss. Peturlaka. (1391: Dl. 30143.) Pred. Petherlaka. (1454: Dl. 28400., 1455: Dl. 28441., 30195.) A tetrehi Urkund vagy Urkund-fi, Gerendi, Figödi, a Veresmarti, a bartáni vagy tetrehi Peres és Farnasi vagy farnasi Veres családoké, s (a farnasi Veresek után) Torda városé is volt. Ma Torda város határában találunk egy Péterlaka nevű dűlőt. Ugy látszik, ez értendő.
Petlend. Poss. Pethlend. (1345: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 8. n. 1033., 1367: Dl. 28744., 1390: Dl. 28586., 1440: Dl. 32397., 1457: Dl. 36405. pag. 2. n. 3., pag. 3. n. 4., 1458: Dl. 36392. pag. 10. n. 1., 1470: Dl. 36393_ pag. 62. n. 5., 1479: Dl. 28424., 1487: Dl. 38729., 1495: Dl. 36398. pag. 216. n. 1., 1497: Dl. 36403. pag. 165. n. 2., 1518: Dl. 36402. pag. 59. n. 1., pag. 60. n. 1., 36405. pag. 344. n. 1., 36402. pag. 87. n. 1., pag. 90. n. 2.) Pethlend. (1351: Dl. 26421., 1366: Dl. 3010., 1377: Dl. 213356., 1379: Dl. 26759.. 1411: gr. Teleki cs. oklt. I. 371., 372., 1501: Dl. 28465., 1507: Dl. 18559.) Poss. Betblend.. (1424: Dl. 28369.) Pethlen. (! 1439: Dl. 36390. pag. 17. n. 3.) A Petlendi, petlendi Bakó, Barlabási, Bíró, Borz vagy Bors, (hosszuaszói Tamási), Czompó, Egresi, Elekes, Éles, Haczaki vagy Harczag, his, Kulcsár vagy Ulcsár, Máté-fi, Tompa, Solymos, Süle, Széles, Veres, (a Kamarási, Tőki, Somai), a Hunyadi, (miháldi Tót), a Budai vagy Óbudai, szucsáki, Gesztrágyi, Szomordoki, szucsáki Sándorházai, nádasi Lőrinczi, györgyfalvi Henke, a Várfalvai, Tancsházai és Szentmihályfalvi (1390.) családoké volt. – 1439-ben Székely István itteni lakos. 1507-ben Tót Pál, a Czompó Barnabás itteni jobbágya szerepel. – A fent közölt oklevelek szerinti Indal, Tur, Komjátszeg sat. vidékén feküdt, Tordától é.-ny., Torda- Aranyosvármegyében. Orbán Balázs, «Torda város és környéke» czímü művében közli, hogy Tur helység határában a Csicsiri dombon felül a Dancspataka völgyét balról szegélyező dombhátat ma is Petlendnek hívják. Egy ik bemélyedés – szerinte – templomának fekvőhelyét látszik jelölni. (116. l.)
Pétörd-hasadáta. L. Peterd helység a.
Pinár. Poss. Pynar. (1319: Anjouk. okmt. I. 516. és Dl. 1964., 1319. 1323: Dl. 1973., Zimmermann-Werner. Urkundenbuch. I. 340., 1453: Dl. 30826., 1360: Dl. 30203., 1466: Dl. 30320., 1471: Dl. 28415., 1481: Dl. 28427., 3639., pag. 38. n. 1., 1382: Dl. 26921., 1493: Dl. 30932.; 30483., 149ö: Dl. 36398. pag. 215. n. 1. pag. 140. n. 1., 1496: Dl. 26944., 1498: gr. Teleki cs. oklt. II. 224., 1503–1504: Dl. 27781.; 28003., 1511: Dl. 30340., 1519: Dl. 31018.) Poss. Pinar. (1471: Dl. 28416.) 1453-ban egy ízben, bizonyára tévesen, Doboka- és 1503–4-ben Kolozsvármegyéhez számították. – A Szécsényi, Losonczi, Hunyadi, az erdő-szent-györgyi Meggyes, Bátori, erdő-szent-györgyi Erdő, széplaki Borda, nyéni Tél, futaki Nagy, Barcsai; a Betleni, a szent-annai Gyulakutai és Polyák, a Kecséti, Farnasi vagy farnasi Veres, szent-annai Tót, Szentkirályi, ősi Janka-fi, szent-mártoni Jánosi, Csáni és a Rédei családoké volt. – azon a vidéken kereshetjük, a bol a mai Torda-Aranyos- és Maros-Tordavármegye összeér, de inkább az utóbbi megye területén.
Pitula. L. Petele néven.
Póka. (Pókatelke. Pókafalva.) Terra Poukateluke. (1323: Dl. 30103.) Sacerdos de Poucatelky. (Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 130. l.) Pokatelke. (136: Dl. 28745.) Pouka. (1383: Dl. 30403.) Poss. Poka. (1397: Dl. 28359., 1409: gr. Teleki cs. oklt. I. 349., 1413: gr. Teleki cs. oklt. I. 391., 1439: Dl. 27611., 1430: gr. Teleki cs. oklt. I. 526., 1445: gr. Teleki cs. oklt. II. 19., 1446: gr. Teleki cs. oklt. II. 21., 1451: Dl. 36403. pag. 42. n. 4., 1467. körül: Dl. 32385., 1469: Dl. 36394. pag. 3. n. 1., 1473: Dl. 16167., 1486: Dl. 28439., 1487: Dl. 27219., 1493: Dl. 36398. pag. 132. n. 1., 1495: Dl. 36398. pag. 228. n. 1., 1493–1494. körül: Dl. 30307., 1496: Dl. 28455.; 1505: gr. Teleki cs. oklt. II. 428., 1506: Dl. 28553., 28477., 1507: Dl. 28555., 28557.; 1510: Dl. 28562., 36405. pag. 296. n. 1., 1512: gr. Teleki cs. oklt. If. 314.) Pokafalwa. (1472: Dl. 28417.; 1494: Dl. 26816.) Poss. Pooka. (14811. körül: Dl. 36336.) Poka. (1506: Dl. 28475.) A Pókai másként Pákafalv(a)i vagy Pákatelk(e)i, pókai Detrehi és Huszár. a pókai Kis, Nemes, Sarmasági, Siló vagy Zsidó, Szalai, Szilágyi és Török, továbbá a Faragói (a Szentiváni vagy Vajdaszentiváni), a rannóti Bogáti, somkereki Erdélyi, (farnasi Veres, kendi Balád-fi, Betleni, Kendi, patai Dezső), a Toroszkai, nádasdi Ungor (damsusi Árka), Szobi, a rődi Cseh, (Oroszfájai), a tuzsoni Bolgár, Tuzsoni, szent-annai Tót, az almakereki Apafi, hosszuasszói Francziás, széplaki Bordi, a Vajai, sámsoni vagy sámsondi Nemes, Galaczi, a Szentpáli, Toldalagi. toldalagi Gáltűi és Hosszuaszói családoké volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. 1506-ban Felei Albert és Demjén Albert itteni jobbágyok szerepelnek. – Maros-Vásárlielptől é. találjuk, Maros-Tordavármegyében.
Puszta-Egres. L. Eg(e)res helység a.
Puszta-Szent-Miklós. L. (a Sóspatak melletti) Szent-Miklós helység a.
Rah-Egres. L. Egres helység a.
Rákos. L. Kolozsvármegyében.
Ranoltfája. (Renoldfája. Renoltfája.) Sacerdos de Arnolfaya, villa Reduoldi, Reinolfaya, villa RenuolDl. (Páp. tiz.-lajstrom. Monum. Vatic. I/1. 93., 109.; 130.. 138. l.) Poss. seu villa Ranolthfaia. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartozott. Már az 1330-as években egyházas hely. – Ma Radnótfája, Szászrégen szomszédságában k.-d., Maros-Tordavármegyében.
Réd (puszta). Pred. Reed. (1449: Dl. 36391. pag. 55. n. 4.) A Toldalagiaké volt s, ugy látszik, Toldalag vidékén feküdt.
Régön. Máskép Szent-Márton. – L. e néven.
Régen. (Régön.) Azaz Magyar-Régen. – L. Régen városnál.
Remete. (Remita.) Poss. Remethe. (1426: Dl. 28371., 1438: Dl. 28377., 1440: Dl. 36390. pag. 49. n. 2., n. 3.; 1504: Dl. 30248., 1507: Dl. 36399. pag. 191. n. 1.; 1516: Dl. 36402. pag. 7. n. 1., pag. 19. n. 1., 1522: Dl. 31035.; 1524: Dl. 36400. pag. 275. n. 1.) Poss. Remytha. (1504: Dl. 28468.) Poss. Kys Remete. (1508: Dl. 36399. pag. 233. n. 1.) Jára várához tartozott. A Járai, Petlendi, Peterdi, szilvási Csezeliczki, Szarkadi, hosszuaszói Francziás, Turi), Lupsai, Turcsáni; tur-csáni Nagy és Bogáti családoké volt. – A Jára völgyében Tordától ny.-d, feküdt, Torda-Aranyosvármegyében. Ugy látszik, e helység értendő az alatt a a «villa Scentmihalremetey» nevű helység alatt is, melyet 1351-ben a Petlendi- és Berkesi-leányok Berkes helységgel egy ütt a Járaiak gondozására bíztak. (Dl. 26421. és Anjouk. okmt. V. 457.)
Répafalva. (Répa.) L. Kolozsvármegyében.
Rosk. L. Kolozsvármegyében.
Rücs. (Rics.) Terre duo Ryvch. (1305: Dl. 30591.) Terra Ryuch. (1305: Anjouk. okmt. I. 97.) Poss. seu pred. Rywcz. (1429: gr. Teleki cs. oklt. I. 513.) Poss. seu pred. Rich. (1429: U. o. 516.) Poss. Rych, Rwch. (1468: Dl. 30210.) Poss. Rewch. (1468: gr. Teleki cs. oklt. II. 93., 1481: Dl. 18529.; 1487: Dl. 27219.. 1492: Dl. 36398. pag. 72. n. 1., 1507: Dl. 36399. pag. 179. n. 2., pag. 181. n. 1.) Poss. Rych. (1478: Dl. 28338., 1481: gr. Teleki cs. oklt. II. 144, 1483: Dl. 36395. pag. 47. n. 2., 1491: gr. Teleki cs. oklt. II. 175., 416.. 417., 1496: Dl. 26942:, gr. Teleki cs. oklt. II. 215., 1497: U. o. II. 221., 1502: Dl. 36405. pag. 192. n. 1. és gr. Teleki cs. oklt. II. 249.) Poss. Rich. (1481: Dl. 28427.) Rewcz. (1492: gr. Teleki cs. oklt. I1. 188.) Poss. Rywch. (1493: Dl. 30932., 30483., 1498: gr. Teleki cs. oklt. II. 224., 1505: gr. Teleki cs. oklt. II. 428., 1509: Dl. 27112., 1510: Dl. 36405. pag. 296. n. 1., 1619: Dl. 31018., 36402. pag. 136. n. 1.) Poss. Ryvch. (1510: Dl. 30340.) Poss. Ryew. (! 1525: Dl. 36401. pag. 39. n. 1.) Olykor (pl. 1429-ben) Kolozsvármegyéhez számítják. A gernyeszegi erősséghez (l. ott) tartozott, illetve a (szent-iváni Székely, Szarkadi, farnasi Veres, Kendi, patai Dezső), meggyesfalvi Alárd-fi, (Forrói vagy Forrai, péterfalvi Porkoláb, Toroszkai, Kerelei, Somogyoni, csávási Erdő, szent-mihályfalvi Székely, kendi Balád-fi, Nagylaki és talán a Cseh), az erdő-szent-györgyi Meggyes, Bátori, futaki Nagy, Barcsai, az eszényi Csapi és Betleni családoké volt. – Ma Mezőrűcs, Maros-Tordavármegye d.-ny. sarkában.
Sajó. L. Kolozsvármegyében.
Sál(y)i. (Sauli. Sávoly.) Poss. Sauly. (1377: Dl. 29717.) Sauoly. (1379: Dl. 27630.) Poss. Sauli. (1382–1407: Dl. 30151.) Poss. Mezewsali. (1453: Dl. 30315.) Sawly nobilium. (1461: Dl. 25989. 7. a.) Poss. Saly. Plebanus de Saly. (1467: Dl. 36393. pag. 15. n. 1.) Poss. Saly. Kenezius de Saly. (1468: Dl. 26413.) Poss. Saly. (1481: Dl. 28427., 18529., 36395. pag. 38. n. 1., 1482: Dl. 26921., 1493: Dl. 30932., 30483., 1495: Dl. 27752., 36398. pag. 240. n. 1., 1496: Dl. 26944., 1509: Dl. 7112., 1511: Dl. 30340., 1519: Dl. 31018.) Poss. Mezewsaly. (1498: gr. Teleki cs. oklt. II. 224.) A meggyesfalvi Alázd-fi, (csávási Erdő, szent-mihályfalvi Székely, kendi Balád-fi, Nagylaki, Kerelei és talán a Cseh), az erdő-szent-györgyi Meggyes, Bátori, erdő-szent-györgyi Erdő, széplaki Borda, nyéni Tél, futaki Nagy, Barcsai, (Betleni), szent-annai Gyulakutai és Polyák, (a Farnasi vagy farnasi Veres), a Kecseti, Rápolti, a tetrehi Urkund vagy Urkund-fi, Gerencíi, Figödi, a tuzsoni Tamási, Szentkirályi, szent-mártoni Jánosi, Csáni és a szent-annai Tót családoké volt. – 1461-ben ötvenedet fizető oláh jobbágyokkal. Plébánosa 1467-ben, kenéze pl. 1468-ban szerepel. – Ma Mezősályi, Torda-Aranyosvármegye é.-k. sarkában.
Sárpatak(a). Sarpatak. Rivulus Sarpatak. (1268: Tört. Tár. 1888. 80 l. Másolat után.) Poss. Sarpataka. (1319: Anjouk. okmt. I. 516. és Dl. 1964.) Poss. Sarpathak. (1319., 1323: Dl. 1973., 1411: gr. Teleki cs. oklt. I. 371., 372., 1439: Dl. 30172., 1451: Dl. 36403. pag. 61. n. 3., 1457: Dl. 30196., 30836., 1463: Dl. 37642., 1479: Dl. 30221., 16167., 1481: gr. Teleki cs. oklt. II. 144., 1489: Dl. 27379., 1491: gr. Teleki cs. oklt. II. 175., 416., 417., 1496: Dl. 26942., gr. Teleki cs. oklt. II. 215., 1502: Dl. 36405. pag. 192. n. 1. és gr. Teleki cs. oklt. Ia. 249., 1505: Dl. 28475., 1514: Dl. 28489., 1519: Dl. 36402. pag. 136. n. 1.) Sacerdos de Sarpotok, Saarpotok. (1332–1337: Páp. tiz.-lajstrom. Mon. Vatic. I/1. 92., 107., 109., 119., 130., 138. l.) Villa nostra (regis) Sarpatak. (1398: gr. Teleki cs. oklt. I. 261.) Officialis in Sarpathak. (1410: U. o. I. 354.) Poss. Sarpathak. (1439: Dl. 27161. és gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 98. fasc. 25. n. 2., 1443: Dl. 30437., 13718., 1446: Dl. 36391. pag. 11. n. 1., 1460: Dl. 28523., 1462: Dl. 27175.) Judices de Sarpathaak. (1444: gr. Teleki cs. oklt. II. 16.) Poss. in pertinentiis Sarpathak Vnoka vocata existens. (1447: Dl. 30442.) Poss. Saarpatak. (1453: Dl. 30826.) Poss. Saarpathak. (1455: Dl. 27312., 1477: Dl. 27062., 1491: gr. Teleki cs. oklt. II. 178., 1514: gr. Teleki cs. oklt. I1. 320., 321.) Districtus Sarpathak. (A beszterczei várhoz. 1458: Dl. 30839.) Plebanus de Serpatak. (1465: Dl. 30855.) Poss. [Sarpa]thaka. (1478: Dl. 28338.) A Szécsényi vagy szécsényi salgai családé; majd a királyé volt; aztán a gernyeszegi erősséghez (l. ott) tartozott, illetve a (kusali Jakcs), a Losonczi, losonczi Bánú, losonczi Dezsőfi, és Csáki, a Hunyadi, (Váradai Toldalagi), a horogszegi Szilágyi, a szent-iváni Székely, Héderfái, (a Ráskai) és a Sárpataki családoké s egyideig a monoszlai Csupor Miklós erdélyi vajdáé is. Már az 1330-as években egyházas hely. Plébánosa 1465-ben, bírái 1444-ben szerepelnek. – Ma Sárpatak, Maros-Vásárhelytől é. felé, Maros-Tordavármegyében.
Septér. (Septir.) L. Kolozsvármegyében.
Solczeg. L. Fejérvármegyében.
Sorbház. Poss. sew villa Sorbhaz. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartozott. – Ma Sorobháza vagy Soropháza, Szászrégentől k.-d., Maros-Tordavármegyében.
Sóspatak. Poss. Sospathak. (1414: Dl. 30768., 1435: gr. Teleki cs. oklt. I. 540., 1–145: gr. Teleki cs. oklt. II. 19., 1446: gr. Teleki cs. oklt. II. 26., 1467. körül: Dl. 32385., 1468: Dl. 30213., 1473: Dl. 16167., 1481: Dl. 28427. 1487: Dl. 27219., 1492: Dl. 36398. pag. 72. n. 1., 1493: Dl. 30932., 30483., 1505: gr. Teleki cs. oklt, II. 428., 1507: Dl. 28555., 28557., 1510: Dl. 36405. pag. 296. n. 1., 1511: Dl. 30840., 1519: Dl. 31018.) Poss. Sospatak. (1419: Dl. 30157., 1419. körül: Dl. 30762., 1420. körül: Dl. 30161., 1451: Dl. 30189.) Poss. Volahsospatak. (1420: Dl. 31126.) Poss. Soospathak. (1481: Dl. 18529., 1493–1494. körül: Dl. 30307.) A Héderfá(ja)i és szent-királyi vagy tuzsoni Bolgár, az almakereki Apafi, a somkereki Erdélyi, (farnasi Veres, kendi Balád-fi, Betleni, Kendi, patai Dezső), az erdő-szent-györgyi Meggyes, Bátori, futaki Nagy, Barcsai, a Toroszkai, nádasdi Ungor, (damsusi Árka), Szobi, a Farnasi vagy farnasi Veres, Vizaknai, vingárti Geréb, gyerő-monostrai Kemény és a Bogáti családoké s (a farnasi Veresek után még) a Pikre Andrásé és monoszlai Csupor Miklósé is volt. – 1511-ben Hosszu Péter a Betleniek itteni kenéze szerepel. – Ma Kerelősóspatak, Torda-Aranyosvármegye d.-k. zugában, szemközt a maros-tordavármegyei Székelysóspatak helységgel.
Sütmeg. Poss. Swthmeg. (1456: Dl. 26891.) Poss. Swthmes. (! 1500: Dl. 28663.) Léta várához (l. ott) tartozott. 1500-ban határozottan Tordavármegyéhez számítják. – Tordától nyugat felé találjuk, Torda-Aranyosvármegyében.
Szakál. Mons qui vocatur Zakal. Palus Zakal. (1228: Hazai okmt. VI. 21.) Poss. Magarzakaal. Zaazzakal. (1319: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 98. fasc. 7. n. 1., 1487: gr. Teleki cs. oklt. lI. 171.) Poss. Zakal. (1461: Dl. 36392. pag. 111. n. 1., 1467. körül,: Dl. 32385., 1473: Dl. 36393. pag. 129. n. 3. 16167., 1475: Dl. 36406. pag. 59. n. 2., 1492: Dl. 26812., 1495: Dl. 27982., 1502: Dl. 27777.; 27778., 1507: Dl. 28554., 1508: Dl. 28561.) A Losonczi, losonczi Bánfi, losonczi Dezsőfi, (Pásztói), nádasdi Ungor, (damsusi Árka), Bátori, Betleni, Szobi családoké volt. – Ma Erdőszakál, Szászrégentől é., Maros-Tordavármegyében.
Szakál. (Szakáltelke.) Poss. Zakaltelke. Poss. Zakal. (1365., 1377: Dl. 29717.) Zakal. (1391: Dl. 30741.) Poss. Zakal. (1441: Dl. 36406. pag. 5. n. 3., 1450: Dl. 28393., 1452: Dl. 36403. pag. 81. n. 5., 1462: Dl. 28525., 1473: Dl. 26801., 30323., 1480: Dl. 28658., 1481: Dl. 36395. pag. 90. n. 2., 1486: Dl. 36897. pag. 60. n. 2., 1491: gr. Teleki cs. oklt. II. 175., 1492: Dl. 36398. pag. 72. n. 1., 1493: Dl. 36398. pag. 119. n. 1., 1494: Dl. 27224., 36398. pag. 198. n. 1., 1495: Dl. 36328., 1496: Dl. 26942., gr. Teleki cs. oklt. II. 215., 1497: Dl. 28543., 1499: Dl. 36403. pag. 228. n. 1., 1500: Dl. 30335., 28663., 1501: Dl. 36405. pag. 156. n. 1., 30216., 1505: Dl. 36399. pag. 93. n. 1., 1507: Dl. 36399. pag. 229. n. 1., 1509: Dl. 27112., 1512: gr. Teleki cs. oklt. II. 314., 1513: Dl. 28485., 117: Dl. 30275.. 1519: Dl. 28492., 1521: Dl. 28494.) Poss. Zakaal. (1521: gr. Teleki cs. oklt. II. 447.) Olykor Kolozsvármegyéhez számították. – Részen a fejérvármegyei Diód, részben a tondavármegyei Gernyeszeg várához tartozott, részben pedig a bikali Vitéz (szilvási Csezeliczki, a csehi Almási, kis-kapusi Gyerő-fi). csesztvei Barrabási, a meggyesfalvi Alárd-fi, (csávási Erdő, szent-mihályfalvi Székely) kendi Balád-fi, (Nagylaki), Kerelei, (és talán a Cseh), a szent-iváni Székely, monoszlai Csupor, Héderfái, Szentiváni vagy Vajdaszentiváni, Butkai, Recseti, Földvári, földvári vagy szent-iváni Kóka., szent-iváni Fodor, a Szengyeli vagyis Mezőszengyeli, szent-györgyi Csegedi, szent-iváni Tatár, szengyeli vagyis csombordi Tompa, Almási, (csombordi Kósa), apa-nagyfalvi Sárkán, csehi Pánczél, (Bikali) szamosfalvi G(y)erő-fi, Drági, a Hosszuaszói, a Keneszturi, Szamosfalvi, Kendi, Szentiváni, Bádoki és Lónai családoké s a Szengyeliek illetve Csegediek után még a János kercseti papé is volt. – Ma Mezőszakál, Torda-Aranyosvármegye keleti határán. (V. ö. Szakálostelki alatt.)
Szakálasvölgy. Poss. Zakalaswelg. (1382–1407: Dl. 30151.) A tetrehi Urkund-fi, illetve a Figödi és Gerendi családok tartottak hozzá jogot, aranyos-vidéki helységekkel (Egerbegy, Szent-Király sat.) együtt. sorolják föl.
Szakálostelki. (Ssakálos.) Poss. Zakalostelky. (1382–1407: Dl. 30151.) A tctrehi Urkund-fi, illetve a Figödi és Gerendi családok tartottak hozzá jogot. Sauli (ma Mezősályi, Torda-Aranyosvármegyében) helység után sorolják föl, s így nem lehetetlen, hogy szintén Mezőszakál valamely határ-része értendő. Valószínűleg ugyane helységnek felel meg az 1292-ben és 1339-ben az Urkund-fi János illetve fia Jakab birtokában emlegetett Szakálos is. (Poss. Zakalus. Dl. 31088.)
Szakol. Terra Zakul. (1368: Dl. 24332.) Poss. Zakol. (1383: Dl. 30403.) Egy ily nevű lakatlan föld 1368-ban a tetrehi Urkund-fi család birtokai között, aranyos-vidéki helyekkel együtt, – egy Szakol nevű birtok pedig 1383-ban mint a losonczi Dezsőfiek uj birtoka, egymagában fordul elő. Ugyanegy helység értendő-e? – nem dönthetem el.
Szamárkut. L. Zamárkut alakban.
Szarkad. (Szarkád. Szarka Szarkágy.) Terra Zarka. (1310: Dl. 80595.) Terra Zarkad. (1312: Dl. 30102.) Sacerdos de Zarkad, Zargad. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 91., 102. l.) Villa Zarkal. (1339: Dl. 3214.) Zarkad. (1379: Dl. 26759., 13J4:. Dl. 28510., 1409: gr. Teleki cs. oklt. I. 349., 1430: Dl. 36407. pag. 110. n. 3.) Poss. Zarkad. (1415: Dl. 28512., 1483: Dl. 28431., 1505: Dl. 311252.) Zarkagy. (Köznemes nevében. 1441: Dl. 28382.) Sarkad. (1468: Dl. 30210.) Zarkaad. (1499: Dl. 27768.) Poss. Zarkad al. nom. Naznanhaza. (1507: Dl. 36399. pag. 200. n. 1.) Poss. Zarkaad. (1514: Dl. 30265.) Már az 1830-as években egyházas hely. 1507-ben az e helység határában levő Aranyhegy nevű hegyet említik. 1430-ban Boros János, 1473-ban Székely Miklós, 1483-ban Gál Imre és Vas János itteni lakosok szerepelnek. – A tetrehi Urkund vagy Urkund-fi, Figedi és Gerendi családoké volt, a melyeknek birtokában 1382–1407 közt két «Farkad» nevű helységet is fölsorolnak (poss. duo Farkad. Dl. 30151.), bizonyára két «Zarkad» helyett. Ezenkívül a Szarkadi, a Peterdi, peterdi Fancsika és a Hosszuaszói családoknak s az erdélyi püspökségnek voltak itt időnként részeik. – Tordától ny. felé, Peterd, Egres, Indal sat. vidékén feküdt.
Szász-Filpes. (Szász-Filpös.) L. Filpes helység a.
Szász-Disznojó. (Szász-Gyisznojó. Szász-Disznajó.) 1. Disznojó helység a.
Szász-Szakál. L. Szakál belység a.
Szebencs. Poss. seu villa Zebench. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartozott. Hodák (ma Görgényhodák, Szászrégentől keletre.) után sorolja föl az oklevél.
Szederjes. Poss. Chedryes. (1411: gr. Teleki cs. oklt. I. 373.) Poss. Zederyes. (1439: Dl. 28378., 36390. pag. 9. n. 1., 1478: Dl. 28338., 1481: gr. Teleki cs. oklt. 11. 144., 1491: U. o. II. 416., 417., 1492: Dl. 36398. pag. 175. n. 1., 1494: Dl. 28652., 1496: Dl. 26942., gr. Teleki cs. oklt. II. 215., 1502: Dl. 36405. pag. 192. n. 1. és gr. Teleki cs. oklt. II. 249., 1506: Dl. 28479., 1507: Dl. 36399. pag. 185. n. 1., 1514: gr. Teleki cs. oklt. II. 320., 321., Dl. 28489.) Poss. Zederies. (1440: Dl. 28381.) Zederyes. (1471: Dl. 28415.) Poss. Magyar Zederyes et Olah Zederyes. (1505: Dl. 36399. pag. 127. n. 1.) A gernyeszegi erősséghez (l. ott) tatozott, illetve a losonczi Dezsőfi, (a sáromberki Nagy, Bicsak, Szenttrinitási, Csanádi máskor Filetelkei), az Andreásfalvi vagy andreásfalvi Balá(z)si, (Nyujtódi), Szengyeli, (Galaczi), a Szederjesi, a csanádi vagy csikfalvai Bicsak, Csíkfalvai és náznánfalvi Tamási családoké volt. – Ma Kis- és Nagyszederjes, Maros-Vásárhelytől é.-k., Maros-Tordavármegyében.
Szelecse. (Szelicse.) Poss. Zeleche. (1297: Dl. 28708., 1397: Dl. 38764., 1409: Dl. 28774., 1415: Dl. 28783., XV. század. Kolozsmonostori apátság llt. Kolozsvárott.) Poss. Zelliche. (1367: Dl. 28744.) Poss. Zelethe. (1415: Dl. 28783., 28784.) Poss. Zeleche nobilium de Ziluas. (1435: Dl. 28821.) Poss. Zelecze nobilium de Zylwas. (1437: Dl. 28824., 28827., 28828.) A Szilvási családé volt. – Ma Szelicse, Tordától ny.-é., (Torda-Aranyosvármegyében), a kolozsvármegyei határon. (Szilvás alatt az e helységgel szomszédos mai Magyarszilvás értendő.) Szelecze, Szelicze vagy Szelecse alakban a mai Szelicsével szomszédos Szelestye is előfordul olykor a XV. században, mint a Bogáti-rokonság birtoka, de kétségkívül csak íráshibából, mert a mai Szelicsének megfelelő középkori helység sohasem volt a Bogátiaké. (V. ö. Szelestye helység a.)
Szelestye. (Szelistye. Szeleske.) Poss. Zelesthe. (1418: Dl. 28171., 1441: Dl. 28385., 1459: Dl. 28405., 1465: Dl. 27685., 1476: Dl. 36403. pag. 126. n. 1.) Poss. Zellesche. (1439: Dl. 28379.) Poss. Szeleche. (1439: Dl. 28380.) Kenezius de Zeleche. (1456: Dl. 26891.) Poss. Zeleske. (1465: Dl. 27686.) Poss. Zelestye. (1467: Dl. 26409.) Poss. Zelesthye. (1474: Dl. 28422., 1492: Dl. 36398. pag. 75. n. 2., 1493: Dl. 26455., 1501: Dl. 36405. pag. 137. n. 1., 1523: Dl. 36400, pag. 135. n. l.) Poss. Seresthye. (1477: Dl. 26425.) Poss. Seleste. (1481: Dl. 28428.) Poss. Selysthye. (1494: Dl. 28654., 26460., 36398. pag., 165. n. 1.) Poss. Selesthye. (1498: Dl. 28457., 1499: Dl. 28461., 1501: gr. Teleki cs. oklt. II. 245.) Poss. Zelysthye. (1504: Dl. 28469.) Poss. Zelycze. (1505: Dl. 26115.) Poss. Sceleste. (1515: Dl. 30271.) Poss. Scelewsthe. (1517: Dl. 36405. pag. 337. n. 1.) A Bogáti, (Károlyi), meggyesfalvi vagy kisfaludi Alárd, (farnasi Veres), Altemberger, Vizaknai, csáktornyai Ernuszt, (dengelegi Pongrácz), a szilvási Csezeliczki és a lónai Tőki családoké, a (Vizaknaiaktúl) Lukács csanádi püspöké és testvéréé Miklósé s (talán a farnasi Veresek után) a monoszlai Csupor Miklósé, majd az ő halálával ficsóczi Fics Mátéé is volt. – Kenézeit említik. – Ma Szelistye, Mikes mellett, (Torda-Aranyosvármegyében), a melylyel (s Bányabükkel) együtt néha Kolozsvármegyéhez számították. (V. ö. Szelecse vagy Szelicse helység a.)
Szelveszter. Poss. seu villa Scelwester. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartozott, Hodák (ma Görgényhodák, Szászrégentől keletre.) előtt sorolja föl az oklevél.
Szén. Azaz Szend vagy Szind. – L. utóbbi néven.
Szend. L. Szind alakban.
Szengrel. – a) Poss. Zengel. (1333: Dl. 28724., 1391: Dl. 30741., 1441: Dl. 36406. pag. 5. n. 3., 1447: Dl. 28516., 1450: Dl. 28393., 1452: Dl. 36403. pag. 81. n. 5., 1462. körül: Dl. 27038., 1462: Dl. 28525., 1468: Dl. 36393. pag. 45. n. 2., 1473: Dl. 30323., 1495: Dl. 36328., 1500: Dl. 28663.) Poss. Zengyel. (1441: Dl. 36406. pag. 5. n. 2., 1473: Dl. 26801., 1480: Dl. 27719.. 28658., 1491: gr. Teleki cs. oklt. II. 175., 1492: Dl. 36398. pag. 72. n. 1., 1493: Dl. 36398. pag. 119. n. 1., n. 2., 1497: Dl. 28543., 1499: Dl. 36403. pag. 228. n. 1., 1501: Dl. 36405. pag. 156. n. 1., 30246., 1505: Dl. 36399. pag. 93. n. 1., 1507: Dl. 36399. pag. 229. n. 1., 1508: Dl. 30258., 1517: Dl. 30275., 1519: Dl. 36402. pag. 110. n. 1., 1521: gr. Teleki cs. oklt. II. 447., Dl. 28494.) Zenthgel. (1464: Dl. 30207.) Poss. Mezewzengyel. (1478: Dl. 28338., 1481: gr. Teleki cs. oklt. II. 144., 1491: U. o. II. 416., 417., 1494: Dl. 36398. pag. 198. n. 1., 1496: Dl. 26942., gr. Teleki cs. oklt. II. 215.) Poss. Mezewzengel. (1491: gr. Teleki cs. oklt. II. 178.) Mezewzengyel. (1491: Dl. 28447., 1495: Dl. 28450.) Poss. Zengyel, Mezewzengyel. (1491: Dl. 36398. pag. 22. n. 1.) Poss. Zenghyel. (1500: Dl. 30335.) Poss. Zengy(el). (1513: Dl. 28485.) Piscina Monyorostho in territorio possessionis Zengyel. (1518: Dl. 28569.) Poss. Zenghel. (1519: Dl. 28492.) Poss. Mezew Zenghyel. (1522: Dl. 36400. pag. 62. n. 1.) Részben a gernyeszegi erősséghez (l. ott) tartozott, részben a fejérvármegyei Diód várához. Ezenkívül a bikali Vitéz, (szilvási Csezeliczki, a csehi Almási, kis-kapusi Gyerő-fi), csesztvei Barrabási, a szent-iváni Székely, a monoszlai Csupor, Héderfá(ja)i, Szentiváni vagy Vajdaszentiváni, Butkai, Kerelői, a Szengyeli vagyis Mezőszengyeli, a szent-györgyi Csegedi, a szent-györgyi Báncza, kevendi Andrási, a szent-iváni Tatár, szengyeli vagy csombordi Tompa, Almási, (csombordi Kósa), apa-nagyfalvi Sárkán, szengyeli Makrai, csehi Pánczél, Bikali, szamosfalvi G(y)erő-fi, Drági, a szengyeli Batiz, Huszár, Jánosi, Kis, Kovács, Lőrinczi, Nemes, Sárosi, a kis-kendi Balád-fi, Hosszuaszói, a Kereszturi, Rendi, Bádoki és Lónai családoké s egy ideig a János kercseti majd tordai papé is volt. Ma Mezőszengyel, Tordától kissé távolabb kelet felé, Torda-Aranyosvármegyében. – b) Ma egy Erdőszengyel nevű helységet is találunk Maros-Tordavármegyében, Szászrégentől délre. Talán innen való az alább a birtokosok közt megbeszélt másik Szengyeli család. (L. ott.)
Szent-András. L. Kolozsvármegyében.
Szent-György. – a) Poss. Zenthgyurg. (1347: Dl. 30112.) Zeníhgeergh. (1447: gr. Teleki cs. oklt. II. 27.) Zenthgerg. (1470: Dl. 36393. pag. 64. n. 2.) Poss. Zenthyergh. (1493: Dl. 36398. pag. 119. n. 1.) Poss. Zenthgyergh. (1494: Dl. 36398. pag. 198. n. 1., 1497: Dl. 28543., 1507: Dl. 36399. pag. 229. n. 1.) Chapozenthgergh. (1504: Dl. 28670.) Chapozenthgyewrgh. (1519: Dl. 36408. pag. 110. n. 1.) A Szengyeli vagy Mezőszengyeli, Szentgyörgyi, szentgyörgyi Csegedi, szent-Iváni Tatár, szengyeli vagyis csombordi Tompa, (csombordi Kósa) és apa-nagyfalvi Sárkány családoké s a Szengyeliek, illetve a szent-györgyi Csegediek után egy ideig a János kercseti papé is volt. Ma Szentgyörgy vagy Csapószentgyörgy néven puszta, a Maros mentén, Torda-Aranyosvármegye d.-k. zugában, Maroslekencze és Marosorbó között. Ugyane helynek látszik megfelelni a Szakál család előnevében emlegetett következő Szent-György is. Zenthgywrg. (1420: gr. Teleki cs. oklt. I. 443.) Zenthgewrgh. (1451: Dl. 28396.) Zenthgerg. (1451: Dl. 28397., 1459: Dl. 28444.) – b) Poss. Zenthgywrgh. (1423: gr. Teleki cs. oklt. I. 462.) Zenthgerg. (1453: Dl. 36407. pag. 41. n. 2., 1486: Dl. 28439.) Zenthgyergh. (1493: Dl. 27221., 1495: Dl. 36398. pag. 243. n. 1., 1496: Dl. 28455.) Poss. Zenthgyergh. (1495: Dl. 36398. pag. 241. n. 1.) A Szentgyörgyi, szent-annai Tót és bodogi Czerjék családoké volt. Kétségkívül a Maros-Vásárhely közelében é.-k fekvő mai Marosszentgyörgy értendő; holott ez a hely már a régi maros-széki székely területen fekszik. – c) Azaz Toroszkó-Szent-György. – L. e néven. – d) Egy ily nevű helységet «poss. Zenthgywrgh» alakban Keresztur azaz Gerendkeresztur és Sauli azaz Mezősályi közt 1382-ben mint olyan birtokot sorolnak föl, melyet tetrehi Urkund Mihály, családjának utolsó férfitagja, a vele egy nemzetségből eredő Figödiektől és Gerendiektől követelt vissza. E helység fekvéséről azonban semmi pontosabbat nem tudok.
Szent-Iván. Sacecdos de Sancto Johanne. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 92., 109., 120„ 122., 130., 138. l.) Mortunzenthyuana. Moctunzenthyuan. Zenthyuan. (1366: Dl. 30123.) Poss. Zenthyuan. (1381: Dl. 28357.) Zenthpuan. (1407: Dl. 30151.) Zenthywan. (1411: Dl. 26876., 1509: Dl. 28482.) Territorium Zewlthzewg … ad possessionem Zenthywan pectinens. (1424: losonczi Bánffy cs. oklt. I. 569. V. ö. 1425-höz u. o.) Poss. Zentywan. (1430: Dl. 28201.) Wapdazenthywan. (1451: Dl. 36403. pag. 42. n. 4.) Poss. Waydazenthywan, Wayda Zenth Iwan. (1451: Dl. 36406. pag. 49. n. 1., 1452: Dl. 28989., 1459: Dl. 36392. pag. 39. n. 1., pag. 40. n. 1., Dl. 28520., 1474: Dl. 28537., 1477: Dl. 28423., 36403. pag. 134. n. 2., 1484: Dl. 36395. pag. 90. n. 2., 1507: Dl. 30256., 1519: Dl. 28492., 1523: Dl. 36400. pag. 97. n. i.) Poss. Waydazer in poss. Waydazenthywan. (1468: losonczi Bánffy cs. llt.) Poss. Zenth Iwan. (1468: Dl. 36393. pag. 38. n. 3., 1473: Dl. 28629., 1478: Dl. 28338., 36406. pag. 67. n. 1., pag. 68. n. 1., 1491: gr. Teleki cs. oklt. II. 416., 417., 1492: Dl. 36398. pag. 72. n. 1„ 1494: Dl. 36398. pag. 184. n. 1., 27224., 1496: Dl. 26942., gr. Teleki cs. oklt. II. 215.) Poss. Zenthywan. (1477: Dl. 27062., 1486: Dl. 36397. pag. 60. n. 2., 1491: gr. Teleki cs. oklt. lI. 144., 175., 178.) 1366-ban még Marton-Szent-Iván(a) néven említik. – A gernyeszegi erősséghez (l. ott) tartozott, illetve a szent-iváni Székely, monoszlai Csupor, Szakácsi (vagy Szakács, Nyergesi), a losonczi Bánfi (és Dezsőfi, a Mikai), a bonczhidai Nagy, a Szentiváni vagy Vajdaszentiváni, Butkai, Kecseti, Kerelői, Szengyeli, a Dengelegi, szent-iváni Balog, Fodor, (Hosdáti), vajda-szent-iváni Földvári, Kóka, Kis, Ördög, Piski, Porkoláb, Tatár és a Járai vagy járai Abafá(ja)i, Járai vagy Felsőjárai családoké volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. 1425-ben Tornyos Mátyás, Kis Pál és Májos János a Szentiváni István, 1503-ben Sőreg Kelemen, Mihályfi Tamás és Szász Bálint a szentiváni Székely János idevaló jobbágyai szerepelnek. 1411-ben és 1424-ben a Zöldszög, 1468-ban a Vajdaszer nevű itteni határrészeket említik. – Ma Vajdaszentivány, Szászrégentől d. felé, Maros-Tordavármegyében.
Szent-Jakab. (Szent-Jakabtelke.) Poss. Zenth Jacaptelke. (1341: Dl. 30109.) Poss. Zenthyacob. (1348: Dl. 28729.) Poss. Zentiacabtelke. (1381: Dl. 30721.) Poss. Zenthiacab. (1413: Dl. 28511., 1441: Dl. 30802., 36406. pag. 1. n. 2., 1467: Dl. 27494., 1475: Dl. 27357., 1482: Dl. 36395. pag. 43. n. 1., 28430., 1493: Dl. 36398. pag. 140. n. 1.) Poss. Zenthyakab. (1413: Dl. 30175., 28361., 1455: Dl. 28401., 30195.) Poss. Zenthiakab. (1422: Dl. 30175., 28361., 1426: Dl. 28371., 1458: Dl. 28403., 36405. pag. 6. n. 2., 36392, pag. 27. n. 1., 1461: Dl. 27035., 1468: Dl. 28411., 1470: Dl. 36393. pag. 62. n. 3., 1479: Dl. 36395. pag. 4. n. 1., 1482: Dl. 37081., 36414., 1494: Dl. 30281.) Poss. Zent Jakab. (1430: Dl. 36407. pag. 113. n. 4.) Poss. Zenthiacob. (1446: Dl. 36391. pag. 17, n. 2.) Zenth Jacab. (1448: Dl. 36391. pag. 39. n. 1.) Poss. Zenthyacab. (1454: Dl. 28400.) Kenezius de Zenth Jacab. (1470: Dl. 26901.) Poss. Zenth Jacab. Kenezius in eadem Zenth Jacab. (1472: Dl. 27341.) Poss. Zenth Jacab. (1505: Dl. 28472., 1518: Dl. 38491.) Poss. Zentyakab. (1516: Dl. 36402. pag. 19. n. 1.) Poss. Zenth Jakab. (1517: Dl. 36405. pag. 337. n, 1., 1518: Dl. 36402. pag. 55. n. 1., pag. 57. n. 1., 1522: Dl. 36400. pag. 52, n. 1., 1524: Dl. 36400. pag. 217. n. 1., 1525: Dl. 36401. pag. 43. n. 1., 36405. pag. 380. n. 1.) A Farnasi vagy farnasi Veres, Nagyvölgyi, bartáni vagy tetrehi Peres, Kecseti, belény-szállási Sándor, kevendi Székely, szilkereki Gebárt, Szomordoki, Kórógyi, belényszállási Ficsor, Piski, a rődi Cseh, (szopori Tót), Szentjakabi, (Porkoláb, hosszuaszúi Tamási), a Galaczi, Szegői vagy Czegői, örkei Szopos, Pálosi, a Dobokai és dobokai Kántor, a Frátai (1341.), Járai, Peterdi, Csáni, csáni Torda-fi, Hosszuaszói, (szamosfalvi Gyerő-fi), várfalvai Székely, Lupsai és Szilvási (Mezőszilvási) családoké, s (a farnasi Veresek után még) a Pikre Andrásé, és Móré Elek diós-győri várnagyé is volt. – Kenézei pl. 1448-ban és 1472-ben szerepelnek. – Ma Mezőszentjakab, Tordától é.-k., Torda- Aranyosvármegyében. (V. ö. Ből helység a.)
Szent-Király. – a) Villa Scentkyraly. (1310: Dl. 30595.) Villa domini regis Zenthkyral. (1367: Dl. 28744.) Poss. nostra (regis) volahalis Zenthkyral. (1430: Dl. 28372.) Poss. Zenthkiral. (1432: Dl. 28374.) Kenezius de Zenthkyral. (1450. körül: Dl. 36407. pag. 96. n. 3.) Poss. Zenthkyral. (1456: Dl. 26891., 1467: Dl. 28409., 1501: Dl. 36405. pag. 143. n. 1., gr. Teleki cs. oklt. II. 248., 1517: Dl. 36405. pag. 337. n. 1.) Zenthkyral. (1461: Dl. 25989. 1. b. és 8. a.) Poss. Olahzenkyral. (1516: Dl. 36402. pag. 19. n. 1.) Léta várához tartozott, illetve a Rődi vagy patai Dezső avagy Dezső-fi, somkereki Erdélyi és szilvási Csezeliczki családoké volt. – A patai, Dezső-fiek itteni kenéze 1450. táján szerepel; 1461-ben pedig ugyane család itteni oláh jobbágyaitól szednek ötvenedet. Ma Pusztaszentkirály, Tordától ny.-é., Torda-Aranyosvármegyében. – b) Villa Sancti regis. (1282: Teutsch és Firnhaber. Urkundenbuch. 127. l., 1312: Dl. 30102.) Villa Zenthkyral. (1339: Dl. 3214.) Poss. Zenkyral. (1379: Dl. 30135.) Poss. Zenthkyral. (1379: Dl. 31087., 1391: Dl. 30100., 1382–1407: Dl. 30151., 1416: Dl. 10444., 1443: Dl. 30807., 1445: Dl. 36391. pag. 3. n. 1., pag. 1. n. 2., 1450: Dl. 31143., 1460: Dl. 36392. pag. 72. n. 1., 1499: Dl. 27768., 1504: Dl. 28471., 1522: Dl. 36400. pag. 56. n. 1., 1523: Dl. 28701.) Poss. Zenthkiral. (1414. körül: Dl. 28362.) Poss. Zenthkeral. (1453: Dl. 28617.) Plebanus de Zenthkiral. (1465: Dl. 30855.) A tetrehi Urkund vagy Urkund-fi, Figödi, Gerendi, Bogáti, Barancskai, (Berzeviczei és kis-kendi Balád-fi) családoké, s a XIII. században egy ideig az erdélyi püspökségé is volt. – Plébánosát 1465-ben említik. – 1499-ben Kis István, Kis Tamás, Nagy Benedek és Szabú Máté, a Gerendiek itteni jobbágyai szerepelnek. – Ma Gyéresszentkirály, Tordától k.-d., Torda-Aranyosvármegyében.
Szent-László. L. Kolozsvármegyében.
Szent-Margita. (Szent-Margitafalva. Zentmargitha. (1408: gr. Teleki cs. oklt. I. 341.) Poss. Zenthmargitafalua. (1438: Muz. llt.) Zenthmargytha. (1468: Dl. 36393. pag. 51. n. 1.) Poss. Zenthmargytba. (1473: Dl. 30323., 1500: Dl. 30335., 1501: Dl. 30246.) A Szentmargitai, Kerel(l)ői, kis-kendi Balád-fi és Hosszuaszúi, a Mocsi, mocsi Miske-fi, madarasi Székely, Mikefalvi, (Sztrigyi, Szengyeli és Kórógyi) családoké volt. – Ma Mezőszentmargita, Torda-Aranyosvármegye d.-k. zugában.
Szent-Márton. – a) Scentmartun. (1348: Dl. 30113.) Poss. Zenthmarthon. (1362: Dl. 28913., 1455: Dl. 36407, pag. 72. n. 1., 1467: Dl. 28530., 36393, pag. 31. n. 2., 1470: Dl. 36393. pag. 64. n. 3., 1484: Dl. 36395. pag. 102. n. 2., 1489: Dl. 28441., 28443., 28444., 1495: Dl. 28877., 1499: Dl. 28462., 27768., 36403. pag. 253. n. 1., 1501: Dl. 28465., 36405. pag. 158. n. 1., 1502: Dl. 28548., 1508: Dl. 36399, pag. 253. n. 1., 1509: Dl. 21900., 36399. pag. 327. n. 1., pag. 328. n. l., 1514: Dl. 22638., 28565.) Poss. Zenthmarton. (1377: Dl. 28584.) Poss. Zenmarthon. (1398: Dl. 28360.) Zenthmarthon. (1442: Dl. 28386., 1499: Dl. 28460.) Zenthmarton. (1443: Dl. 30182.) Villa Zenthmarthon inter Colwswar et Torda sita. (1502: Dl. 22550.) Zenthmarthon. Poss. Zenthmarthon. (1507: Dl. 21694., 28480., 38559.) A Marai, marai Szabó, Császári, Györgyfalvi, Kereki, mészkői Székely, petlendi Czompó, esztyéni Solymos, szancsali Sulyok, rődi Cseh, Gűczi, Járai, Koppáni, szamosfalvi Gyerő-fi, (Mohai), szamosfalvi Pinkóczi, Szentgyörgyi és Bazini, Tótprónai és a Szentmártoni (1344.) családoké s (a Maraiak után még egy ideig) a beszterczei domonkosoké is volt. 1467-ben a Sz.-Márton tiszt. szentelt parochiális egyházat említik e helységben; határában pedig 1501-ben a Rődpatakát (Rewdpathaka) és a Szentmártoni-tó (Zenthmarthonytho) nevű halastavat, melyen malom is állt. Ma Pusztaszentmárton, Tordától é.-ny., Torda-Aranyosvármegyében. – b) Villa Zenthmarton. (1339: Dl. 3214.) Poss. Regun. al. nom. Scenthmartun iuxta fluvium Aranias. (1362: Dl. 31102.) Poss. Zenth Marthon. (1382–1407: Dl. 30151., 1518: Dl. 36402. pag. 66. n. 1.) Poss. Zenthmarthon. (1414. körül: Dl. 28362., 1416: Dl. 10444., 1453: Dl. 28617., 1504: Dl. 28471., 1521: Dl. 36400. pag. 8. n. 1., 1523: Dl. 28701.) Poss. Zenthmarton. (1440: Dl. 36390. pag. 38. n. 1.) Poss. Gerend Zenthmarthon. (1521: Dl. 36400. pag. 16. n. 1., 1522: Dl. 36400. pag. 28. n. 1.) Poss. Gerendzenthmarthon. (1522: Dl. 28699.) A tetrehi Urkund vagy Urkund-fi, Figödi, Gerendi, Barancskai, (Berzeviczei, Bogáti, kis-kendi Balád-fi), Szentgyörgyi és Hadrévi családoké volt. Szent-Márton tiszteletére épült egyházát pl. 1262-ben említik. Ugyanekkor a Vojvoda tava (Voyuoda thoua) nevű halastavat, a Vojvodaszege (Woyuodascige) nevű erdőt (ma Vajdaszeg helység) és a Nagylak illetve Gerend felé vezető utat sorolják fel határában. 1499-ben Lőrinczi Márton és Zsigmond deák, a Gerendiek itteni jobbágyai szerepelnek. Ma Sósszentmárton, Tordától d.-k., Torda-Aranyosvármegyében. – c) Poss. seu villa Zenthmarton. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartozott. Ma Sósszentmárton, Szászrégentől keletre, Maros-Tordavármegyében. – d) L. Kolozsvármegyében. (A mai Mezőszentmárton értendő.)
Szent-Mihályfalva. Poss. Zenthmyhalfalwa. (1483: Dl. 36395. pag. 73. n. 1.) A székely Aranyos-székhez tartozott. Ez az oklevél azonban Tordavármegyéhez (!) számítja, mint a Budai vagy Óbudai és szent-mihályfalvi Székely családok birtokát. – Ma Alsó- és Felsőszentmihályfalva, Torda közelében d.-ny., Torda-Aranyosvármegyében.
Szent-Mihály-remetéje. Villa Scenthmihalremetey. (1351: Dl. 26421.) L. Remete helység a.
Szent-Mihálytelke. Poss. seu villa Zenthmyhaltelke. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartozott. – Szászrégentől k.-d. találjuk, Maros-Tordavármegyében.
Szent-Miklós. (Sóspatak mellett.) Poss. Zenthmyclos nunc habitatoribus destituta. (1336: gr. Teleki cs. oklt. I. 53., Dl. 28576.) Poss. Zenthmyklos. (1370: Dl. 29705., 1419: Dl. 30157., 1420: Dl. 31126., 1420. körül: Dl. 30161., 1445: gr. Teleki cs. oklt. II. 19., 1468: Dl. 30213., 1470: Dl. 36393. pag. 64. n. 2., 1473: Dl. 16167., 1477: Dl. 36403. pag. 148. n. 1., 1481: Dl. 28427., 1487: Dl. 27219., 1493: Dl. 30932., 30483., 1495: Dl. 20267., 1505: gr. Teleki cs. oklt. II. 428., 1507: Dl. 28555., 28557., 1510: Dl. 36405. pag. 296. n. 1., 1519: Dl. 31018.) Poss. Zentmyclos. (1376: Dl. 28576.) Poss. Zenthmiclos. (1414: Dl. 30768., 1419. körül: Dl. 30762., 1451: Dl. 30189.) Poss. Zenthmiklos. (1414. körül: Dl. 29759., 1435: gr. Teleki cs. oklt. I. 544., 1493–4. körül: Dl. 30307.) Poss. Sendmiclos. (1446: gr. Teleki cs. oklt. II. 26.) Poss. Pwsthazenthmyklos. (1478: Dl. 36406. pag. 69. n. 1.) Poss. Pwztha Zenthmyklos. (1486: Dl. 36397. pag. 24. n. 2.) Poss. utraque Zenthmyklos. (1502: Dl. 16167.) Poss. Zenth Myklos. (1511: Dl. 30340:) Egyik tordavármegyei Szent-Miklós a Héderfá(ja)i s ettől vétel utján (1414., 1420.) a tuzsoni Bolgár családé volt. Ennek «határain belül» feküdt a vele egysorsu Sóspatak vagy Oláh-Sóspatak helység is. Tehát ezt a ma már ismeretlen Szent-Miklóst a mai Kerelősóspatak vidékén kereshetjük, Torda-Aranyosvármegye d.-k. zugában. Ugyanez a Szent-Miklós részben az erdő-szent-györgyi Meggyes, Bátori, futaki Nagy, Barcsai, a Vizaknai, vingárti Geréb, gyerő-monostrai Kemény, a Dellői, (Szentgyörgyi, Madarasi), Kerelei, nagyfalusi Apafi, (apáti Bojér, Szilvási), Toroszkai, (nádasdi Ungor, Szobi), Bogáti, somkereki Erdélyi és a farnasi Veres, kendi Balád-fi, Betleni, Kendi, patai Dezső családoké s (a farnasi Veresek után még) a Pikre Andrásé és monoszlai Csupor Miklósé is volt. – 1511-ben Bíró Fábián a Betleni Miklós itteni bírája.
Szent-Miklós. (Torda város mellett.) Terra castri de Thorda, que nunc Zenthmpklosfalwa nominatur. (1197. illetve 1393–1398: Dl. 30477.) Poss. Seenthmyklous. (12[8)8: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 1. n. 22. és Tört. Tár. 1889. 572. l.) Poss. Scenthmiklos. (1288. körül: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 1. n. 17.) Poss. episcopalis Zenthmiclos unacum domo lapidea, curia videlicet epiacopali, molendino etc. in vicinitate oppidi (regis) Torda. (1406: U. o. lad. 5. n. 697.) Poas. regalis Senthmiclos … in fine civitatis Thorda penes Aranyas habita. (1429: Dl. 28198) Poss. Zenthmiklos. (1441: Dl. 28383.) Pred. Zenthmiklos in fine civitatis nostre (regis) Tordensis (1467: Dl. 28532.) Poss. Zenthmyklos. (1469: Dl. 28413., 36394. pag. 1. n. 1.) 1288. körül Mikud bán az erdélyi püspökségnek ajándékozta. 1406-ban Zsigmond király az itteni kőházzal, püspöki curiával és malommal sat. együtt, némely szatmár- és külső-szolnokvármegyei birtokokért, mint a tordai kir. sókamarához nagyon alkalmas helyet, cserébe vette az erdélyi püspökségtől és a nevezett kir. sókamarához csatolta. Orbán Balázs szerint (Torda város. i. m. 98. l.) «a mostani Aranyos-hídtól és a közelében lefutó Hugyó vagy Peselő-pataktól nyugatra feküdt, ott. hol most a városi sörház, a dépot épületei vannak és kiterjedt azon mintegy 12 hold kiterjedésű egész területre, a mely a Szindi- és Párdé-patakok alsó folyása közt a Tündér alján elterült s a melyet most Köves-nek neveznek ép az ott található romok és kőtörmelékek következtében». 1429-ben királyi birtok és csakugyan a tordai kir. sókamarához tartozik; később, (1467-ben mint puszta) Szent-büklós vár (l. ott) sorsában osztozott. 1441-ben 25 jobbágy-telek volt benne, tehát a nagyobb középkori helységek közé sorolható. – Az Aranyas-folyó mellett feküdt, Torda város szomszédságában (d.-ny.), 1439-ben és 1467-ben már e város «végén». 1288. körül kelet felől az aradi egyház földje (azaz Egyházfalva), nyugot felől Mikud bán másik faluja, Kerekegyház, (ma e néven egyik sincs meg), észak felől a Járaiak birtoka Szint (Szind), s azután szintén Mikud bán birtokai: Koppán (ma Koppánd) voltak szomszédjai. (Torda-Aranyosvármegyében).
Szent-Péter. L. Kolozsvármegyében.
Szilvás. Poss. Zyluas. (1297: Dl. 28708., 1384: Dl. 30138., 1415: Dl. 28783.) Villa Ziluas. Nobiles de Ziluas. (1367: Dl. 28744.) Poss. Zylwas. (1415: Dl. 28784., 1499: Dl. 28460.) Piscina prope villam Spluas cum molendino. (1450: Dl. 23986.) A Szilvási, Losonczi (Dezsőfi, 1384.) és a szilvási Csezeliczki családoké volt. – Ma Magyarszilvás, Tordától ny.-é., Torda-Aranyosvármegyében.
Szind. (Szend Szint.) Terra nobilium de Jara Scinth vocata. (12[8]8: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 1. n. 22.) Scend. (1310: Dl. 30595.) Sacerdos de Scend; Stend, Zend, Seud. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 101., 110., 128., 137. l.) Zend. (1360: Dl. 28579., 1473: Dl. 28419.) Zeynd. (1366: 28354.) Poss. Zynd. (1374: Dl. 28583., 1426: Dl. 28371., 1459: Dl. 27653., 1447: Dl. 28517., 1449: Dl. 36391. pag. 87. n. 1., pag. 89. n. 2., 1482: Dl. 36395. pag. 43. n. 1., 28430., 36414., 1484: Dl. 28399., 1501: Dl. 36405. pag. 145. n. 1., 1505: Dl. 28472., 1507: Dl. 30337., 1508: Dl. 36405.) Poss. Zeen. (1417: Dl. 28593.) Poss. Zend. (1435: Dl. 28598., 1458: Dl. 28377., 1440: Dl. 36390. pag. 49. n. 3.) Poss. Zinth. (1445: Dl. 36391. pag. 4. n. 2.) Sind. (1446: gr. Teleki cs. oklt. II. 27.) Plebanus de Zend. (1465: Dl. 30855.) Poss. Synd. (1503: Dl. 30961.) Jára várához tartozott, illetve a Szendi vagy Szindi, a Járai, Peterdi, (Szentmihályfalvi), Zicsi, Csápi, csápi Torda-fi, csápi Menhár, Hosszuaszói, (czegei Vas, szamosfalvi Gyerő-fi, szilvási Csezeliczki), Szarkadi, szarkadi Francziás, Bogáti, Lupsai, a szendi vagy szindi Gyenesi (Dienesi), a csávási Erdő, nagylaki Móré, a szendi vagy szindi Tancs, Csegezi és a tur-csányi Nagy családoké s (a Csániak után még) a Móré Elek diós-győri várnagyé is volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. Plébánosát 1465-ben említik. 1503-ban Mészáros Antal itteni jobbágy szerepel. – Ma Szind, Torda város szomszédságában nyug. (Torda-Aranyosvármegyében.)
Szo(l)csva. (Szlocsva.) Poss. Zolchwa. (1365: Dl. 30121.) Zochwa. (1379: Dl. 27630.) Poss. Alsosolczwa et Felsewsolczwa. (1470: Dl. 28414., 1493–1494. körül: Dl. 30307.) Poss. Also Sloczwa et Felsew Sloczwa. (1473: Dl. 28536.) Poss. Also Zolchwa et Felsew Zolchwa. (1474: Dl. 36403. pag. 98. n. 2., 1495: Dl. 36398. pag. 214. n. 1.) Poss. Alsozolchwa et Felsew Solchwa. (1489: Dl. 28645.) Poss. Alsozolchwa et Felsew Zolchwa. (1311: Dl. 28564.) Poss. Felsewzolchwa et Alsozolchwa. (1516: Dl. 28567.) Toroszkó várához tartoztak. (L. ott.) 1473-ban Alsó-Szlocsvának (ugy látszik) felében 15 jobbágy-telek volt, részben a Kenéz László, Lukács Sorbán, Csorba Mihály és Keresi (Keresy) Dán, Felső-Szlocsva (ugy látszik) felében pedig 14 jobbágy-telek, részben az Orosz Tamás, Görkő (Gewrkew), Hucsaga (Hwchaga) Péter és Juga Iván nevű jobbágyok kezén. – Ma Alsó- és Felsószolcsva, Toroczkótól d.-k., az Aranyos folyó felső völgyében. (Torda-Aranyosvármegyében.)
Szunyogszeg (puszta). L. Fejérvármegyében.
Szurdok. (Szurdog. Szurdok.) Poss. Zerdwg. (1426: Dl. 28371.) Poss. Zwrdok. (1438: Dl. 28377., 1473: Dl. 36393. pag. 132. n. 1., 1482: Dl. 36395, pag. 43. n. 1., 28430., 36414., 1484: Dl. 28399., 1494: Dl. 30231., 1505: Dl. 28472., 1508: Dl. 36399. pag. 256. n. 1. és 257. n. 1., 1522: Dl. 31035.) Poss. Zwrdogh. (1440: Dl. 36390, pag. 49. n. 2.) Poss. Zwrdwk. (1440: Dl. 36390. pag. 49. n. 3.) Jára várához tartozott, illetve a Járai, Peterdi, Csápi, csápi Menhár, (tur-csáni Nagy), Bogáti, Szarkadi, (hosszuaszói Francziás, Turi), Hosszuaszói, (szamosfalvi Gyerő-fi), várfalvai Székely és a Lupsai családoké s (a Csániak után még) a Móré Elek diós-győri várnagyé, …i Mihály deák és kajári Pán Tamás tordai sókamara-ispánoké is volt. – Ma Szurdok, a Jára völgyében, Tordától nyug., Torda-Aranyosvármegyében.
Tádok. (Tátok.) Ereusd de villa Tadok. (1270: Hazai okmt. VI. 167.) Poss. Thaduk. (1345: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 8. n. 1033.) Poss. in terra Thaduk. (1377: Dl. 2836.) Poss. Taduk. (1390: Dl. 28586.) Poss. Thathok. (1424: Dl. 28369.) Poss. Tathoh. (1470: Dl. 36393, pag. 62. n. 5.) Pred. Thadok. (1479: Dl. 28424., 1487: Dl. 38729., 1495: Dl. 36398. pag. 216. n. 1.) Territorium Thatok. (1518: Dl. 36402. pag. 60. n. 1.) A Petlendi, petlendi Czompó, Borz, (hosszuaszói Tamási), a Hunyadi, miháldi Tót, a nádasi Lőrinczi, Budai vagy Óbudai, Szucsáki, Gesztrágyi, Szomordoki, szucsáki Sándorházai, györgyfalvi Henke, petlendi Bakó és Solymos, a Szentmihályfalvi Várfalvai és Tancsházai (1390.) családoké volt. A már szintén eltünt Indal, Tur és Komjátszeg vidékén feküdt Petlend táján keresendő, Tordától é.-ny., Torda-Aranyosvármegyében.
Tancs. L. Kolozsvármegyében.
Tancsháza. Poss. Tonchaza. (1356: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 1. n. 139.) Poss. Thonchhaza. (1355: Dl. 29154. 1363: U. o.) Poss. Thanchaza. (1359: Muz. llt.) Thanchhaza. (1390: Dl. 28586., 1415: Dl. 28512.) Tanchhaza, Tonchhaza. (1391: Dl. 26379.) Pred. Thanchhaza. (1498: Dl. 36403. pag. 219. n. 1., 1508: Dl. 36405. pag. 282. n. l., 1523: Dl. 36400. pag. 169, n. 1., pag, 166. n. 1., pag. 178. n. 1., 1525: Dl. 36405. pag. 365. n. 1.) A XIV. században (1358–1363.) a Gerolti, azután a csáni vagy turcsáni Nagy, (Gerendi), a Tancsházai, a szendi vagy szindi Tancs és Csegezi családoké volt. – Tur és Csán vidékén fekhetett, Tordától é.-ny., Torda-Aranyosvármegyében.
Tatárlaka. Azaz helyesen Tordalaka. L. e néven.
Tátes. Azaz Dátos. – L. e néven. (1478.)
Telek. Poss. Thelek. (1441: Dl. 36390. pag. 63. n. 1., 28514.) Villa Telek. (1443: Dl. 30182.) Poss. seu villa Telk. (1453: Dl. 37623.) Görgény várához tartozott, illetve a Toldaladi, Ernei vagy ernei, nagy-ernyei Székely (és a gacsál-kéri Fekete) családoké volt. – Ma Oláhtelek, Szászrégentől d.-k., Maros-Tordavármegyében.
Teleki. Poss. Theleky. (1382–1407: Dl. 30151.) Egyebek közt Gyéres-Szent-Királylyal (Torda-Aranyosvármegyében) együtt említik. A tetrehi Urkund-fi illetve Figödi és Gerendi családok pörösködtek érte.
Tetre(h). (Tetrih Tetrshi. Tedreh.) L. Detre(h) néven.
Tóhát. Poss. Thohath. (1454: Dl. 28400., 1455: Dl. 28401., 30195., 1458: Dl. 36405. pag. 6. n. 2., 36392. pag. 27. n. 1., 1461: Dl. 27035., 1468: Dl. 28411.; 1474: Dl. 28538., 1475: Dl. 28539., 1504: Dl. 28470., 1505: Dl. 30336., 36399. pag. 105. n. 1., 1524: Dl. 36400. pag. 217. n. 1.) Poss. Tohoth. (1466: Dl. 31170.) Poss. Thohat. (1490: Dl. 30919.) A bartáni vagy tetrehi Peres, Farnasi vagy farnasi Veres, Kecseti, kevendi Székely, Szilvási és a Gerendi családoké s (a farnasi Veresek után még a) Pikre Andrásé és monoszlai Csupor Miklósé is volt. 1466-ban a farnasi Veresek és Kecsetiek itténi, vejszével, csatornával és más szükségesekkel ellátott halastavát említik; 1474-ben pedig a Kecsetiek itteni kenézét. – Ma Mezőtóhát, Tordától keletre, Torda-Aranyosvármegyében.
Tohtalag. (Toldalad. Toldalak. Toldalat.) Terra Toldalagh. (1268: Tört. Tár. 1888. 80. l. Másolat után.) Toldalad. (1366: Dl. 30123., 1380: Dl. 27437.) Tholdalag. (1432: Dl. 30168., 1477: Dl. 28423., 1483: Dl. 28432.) Tholdaaad. (1439: Dl. 28378.) Thodalogh. (1442: Dl. 28386.) Tholdalad. Poss. Tholdalagh. (1443: Dl. 28515.) Poss. Tholdalak. (1446: Dl. 36391. pag. 4: n. 3., 1485: br. Radák cs. llt.) Tholdolac. (1446: gr. Teleki cs. oklt. I1. 26.) Tholdalth. (1446: gr. Teleki cs. oklt. II. 27.) Tholdalagh. (1447: Dl. 30442.) Tholgalag. Tholdalak. (1449: Dl. 36391. pag. 55. n. 4.) Poss. Tholdalag alias Tholdalad. (1456: Dl. 28402.) Tholdalak. (1462: Dl. 27175.) Tholdalagh. Poss. Tholdalagh. (1467: Dl. 28857.) Iudex de Tholdalag. (1471: Tört. Tár. 1888. 93. l.) Poss. Thodalagh. (1472: Dl. 28417.) Poss. Tholdalag. (1474: Dl. 28631., 28420.) Minden-Szentek tiszteletére szentelt parochiális egyházzal. (1471: Tört. Tár. 1888. 92. l.) Bírája 1471-ben szerepel. A Toldalagi, toldalagi Peczken és Gáltői, (Seprődi, Galaczi, Szészármadi), Farnasi vagy farnasi Veres, széplaki Bordi, a szent-iváni Fodor, (Szengyeli) és a várczai vagy kalotaszegi Vajda családoké s a (Toldalagiak után még a) szent-királyi pálosoké is volt. – Ma Toldalag, Szászrégentől d.-ny., Maros-Tordavármegyében.
Tomb. L. Kolozsvármegyében.
Tomos. Azaz helyesen Tomb. – L. e néven Kolozsvármegyében.
Tordafalva. Azaz Csán vagy Mező-Csán. – L. Csán helység a.
Tordalak(a). Nobilis de Thordalaka. (1292: Dl. 30101.) Terra Tordalaka. (1312: Dl. 30102., 1416: Dl. 30177.) Tordalaka. (1339: Dl. 31088., 1349: Dl. 30115:) Poss. Tordalaka. (1340: Dl. 30108., 1357: Dl. 30120., Anjouk. okmt. VI. 604., 1368: Dl. 24332., 1371: Dl. 30127., 1406: Dl. 30150., 1448: Dl. 30152., 1412: Dl. 30154.) Poss. Thordalaka; Tordalaka. (1406: Dl. 30756.) Terra litigiosa predii Thordalaka. (1442: Dl. 28386.) Pred. Thordalaka, (1442: Dl. 30181.) Poss. Thordalaka. (1443: Dl. 30807., 1449: Dl. 36391. pag. 65. n. 1., 1454: Dl. 28400:, 1458: Dl. 36405. pag. 6. n. 2., 36392: pag. 27. n. 1., 1468: Dl. 28411., 30213., 1490: Dl. 30919., 1505: Dl. 36399: pag. 105. n. 1., 1518: Dl. 36402.pag. 55. n. 1.) Poss. seu predium Thordalaka. (1449: Dl. 36391. pag. 90. n. 1., 28392., 36391. pag. 81–83. n. 2:, 1450: Dl. 31143., 36407. pag. 99. n, l.) Poss. Thodalaka. (! 1468: Dl. 28403.) Predium Thordalak. (1474: Dl. 28638., 1475: Dl. 28639.) 1455-ben egy ízben, bizonyára íráshibából, Tatárlaka néven fordul elő. (Poss. Thatharlaka. 1456; Dl. 28401.) – A tetrehi Urkund vagy Urkund-fi, Gereridi, bartáni vagy tetrehi Peres, Farnasi vagy farnasi Veres, Nagyvölgyi, Kecseti, kevendi Székely és a Szilvási családoké s (a farnasi Veresek után még) a Pikre Andrásé és monoszlai Caupor Miklósé is volt. – Gyéres, Gyéres-Szent-Király és Aranyos- Lóna helységekkel volt határos. (Tordától d.-k.)
Toroszkó-Szent-György. Poss. Zenthgywrg. (1470: Dl. 28414.) Poss. Zenthgewrg. (1473: Dl. 28636.) Poss. Zenth Gergh. (1474; Dl. 36403: pag. 98. n. 2.) Poss. Thorozko Zenthgergh. (1489: Dl. 28646.) Poss. Zenthgyergh. (1493–1494. körül: Dl. 30307., 1495: Dl. 36398. pag. 214. n. 1.) Poss. Zenthgyewrgh. (1511: Dl. 28664.) Poss. Zenth Gyewrgh. (1516: Dl. 28567.) Toroszkó várához tartozott. (L. ott.) 1473-ban: Szabó, Bíró, Kis (Parvus), Tót, Kele, Nagy (Magnus), Poják, Székely, Szakács, Boncza, Kemenczés, Szőke, Fábián, Lukácsi és Kőres vezetéknevű itteni jobbágyok szerepelnek. Ugyanekkor egyház és malom is állt e helységben, melynek (ugy látszik) felére 26 jobbágy-telket számítottak. – Ma Toroczkószentgyörgy, Toroczkó közelében d. (Torda-Aranyosvármegyében.)
Tur. Deers de villa Tuur. (1279: Sombory cs. llt.) Nobilis de Tuur. (1289: Dl. 1258.) Twr. (1310: Dl. 30595., 1366: Dl. 28742.) Sacerdos de Tur, Tuur. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 91., 110., 128. l.) Poss. Twr. (1366: Dl. 30105.) Poss. Thuur. (1366: Dl. 28506.) Villa Twr. (1367: Dl. 28744.) Poss. Thwr. (1441: Dl. 36390. pag. 90. n. 1., pag. 77. n. 1., 1449: Dl. 36391. pag. 91. n. 2., 1461: Dl. 36392. pag. 132. n. 1., 1474: Dl. 36403. pag. 107. n. 1., 1492: Dl. 28541., 1493: Dl. 36398. pag. 158. n. 1., 28542., 1501: Dl. 36405. pag. 150: n. 1.,. pag. 237. n. 1., 1505: Dl. 28550.; 1506: Dl. 21667.; 1508: Dl. 28675., 1514: Dl. 28682.) Thwr. (1461: Dl. 26789.) Poss. Thvr. (1484: Dl. 36395. pag. 101. n. 1.) A Turi, Etelei, (Pécsi, szent-mihályi Geréb, Bajoni) és a Peterdi családoké volt. A. Turiak után még a kolozsvári domonkosoknak is voltak benne részbirtokaik. – Már az 1330-as években egyházas hely. 1493-ban a Turfiak itteni «atyai nemes udvarházát». 1474–1520. közt pedig a Turi-rokonság s általok a kolozsvári domonkosok itteni halastavát s az erre épült kétkerekű malmot említik. 1449-ben a Tapasztó, Fadjus, Vikárd, Csintalan és Fazakas nevű idevaló (bizonyára jobbágy-családok tagjai szerepelnek. – Ma Tordatur, Tordától k.-ny., a Tur patak mentén, Torda-Aranyoavármegyében.
Tur-Csán. (Turcsán.) Kétségtelenül a mai Pusztacsán értendő alatta, Torda-Aranyosvármegyében. (L. Csán helység a.)
Tuzson. L. Kolozsvármegyében.
Ujfalu. – a) Poss. Wyfalw. (1470: Dl. 28414., 1473: Dl. 28536., 1474: Dl. 36403. pag. 98. n..2., 1489: Dl. 28645., 1493–1494. körül: Dl. 30307.; 1511: Dl. 28664., 1516: Dl. 28567., 1617: Dl. 28568.) Toroszkó várához tartozott. (L. ott.) 1473-ban (ugy látszik) felében 6 jobbágy-telek volt. Ezek közül kettőben egy Bereczk és egy Péter nevű jobbágy lakott. Valószínűleg a mai torda-aranyosvármegyei Lunka helység értendő (Toroczkótól k.-d., az Aranyos folyó mentén), mely e néven sohasem fordul elő ez időben, holott fekvése szerint csakis a toroszkói uradalomhoz tartozhatott. – b) Poss. Wyfalw. (1473: Dl. 30323., 1500: Dl. 30335.) A Kerel(l)ői, kis-kendi Balád-fi és Hosszuaszói családoké volt. Valószínűleg ugyanez a helység értendő az alatt az Ujfalu (Wyfalw) alatt is, mely 1509-ben a meggyesfalvi Alárd-fi, (csávási Erdő, szent-mihályfalvi Székely, kendi Balád-fi, Nagylaki, Kerelei és talán a Cseh) családok birtokában fordul elő. (Dl. 27112.) Ma Mezőujfalu, Torda-Aranyosvármegye d.-k. zugában.
Unoka (Unkatelöke.) Vanakatelke. (1268: Tört. Tár. 1888. 80. l. Másolat után.) Poss. seu villa Vnkateluke. (1319: Dl. 1964., Anjouk. okmt. I. 516.) Poss. Vnkateluke. (1319., 1323: Dl. 1973.) Poss. Vnoka. (1443: Dl. 30437., 13718., 1457: Dl. 30837., 30197., 30198., 1458: Dl. 28519., 1462: Dl. 36611., 1468: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 98. fasc. 8. n. 9., 1481: gr. Teleki cs. oklt. II. 144.) Poss. Onoka. (1446: losonczi Bánffy cs, oklt. I. 653.; 1463: Dl. 30826., 1462: Dl. 30205.) Poss. in pertinentiis Sarpathak Vnoka vocata existens. (1447: Dl. 30442.) Poss. Wnoka. (1459: Dl. 30202., 1468: Dl. 30884., 1478:. Dl. 28338., 1484: gr. Teleki cs. oklt. II. 162., 1486: gr. Teleki cs. oklt. II. 165., 1491: gr. Teleki cs. oklt. II. 416., 417., 1519: Dl. 28492.) Poss. Wnwka. (1460: Dl. 36392. pag. 102. c. n. 1., 1461: Dl. 36392. pag. 102. n. num. 4., 30848.) Poss. Vnoka, Wnoka. (1489: Dl. 27379.). Hol Kolozs, hol Tordavármegyében merül föl. (1453-ban egy ízben, bizonyára tévesen, Dobokavármegyéhez számították.) 1484-ben a somkereki Erdélyiek a Piskiekkel szemben különösen állítják, hogy e helység Tordavármegyében fekszik s mint ilyet engedik át utóbbiaknak 1486-ban. Eredetileg az Ipot-fia Andrásé, aztán a Szécsényieké volt, majd a gernyeszegi erősséghez (l. ott) tartozott, illetve a losonczi Bánfi, Losonczi, losonczi Dezsőfi, Hunyadi, horogszegi Szilágyi, a Farnasi vagy farnasi Veres, Kecséti, Nagyvölgyi, (a Ráskai és kusalyi Jakcs) családoké s (a farnasi Veresek után még) a királyé, valamint a monoszlai Csupor Miklósé is volt. – Ma Unoka, Szászrégentől nem messze d.-ny., Maros-Tordavármegyében.
Uraj. Poss. Vray. (1367: Dl. 30126., 1465: Dl. 27686., 1481: Dl. 28427., 1505: Dl. 36399. pag. 101. n. 1.) Poss. Wray. (1465: Dl. 27685., 1481: Dl. 18529., 1483: Dl. 36395. pag. 47. n. 2., 1493: Dl. 30932., 30483., 1497: gr. Teleki cs. oklt II. 221., Dl. 36403. pag. 188. n. 1., 1511: Dl. 30340., 1519: Dl. 31018.) Poss. Uray. (1477: Dl. 36403. pag. 136. n. 1., 1501: Dl. 36405. pag. 108. n. 1.) A meggyesfalvi Alárd-fi, (Forrói vagy Forrai, péterfalvi Porkoláb, Toroszkai, Kerelei, Somogyoni), Bogáti, az iklódi Dési, erdő-szent-györgyi Meggyes, Bátori, futaki Nagy, Barcsai, az eszényi Csapi, Betleni, a szent-benedeki Marton (és a czegei Vas) családoké s (a szent-benedeki Marton családtól) vingárti Geréb László erdélyi püspöké is volt. – Ma Mezőuraly, Torda-Aranyosvármegye keleti határán.
Urkonfalva. Poss. Vrkonfalwa. (1447: Dl. 28516.) A farnasi Veresek birtokai között csupán ez egy ízben említik. (Talán máskor más nevet viselt.) – Tetreh és (Mező-) Szengyel szomszédságában feküdt.
Vajda-Szent-Iván. L. Szent-Iván helység a.
Vajdaszeg(e). Silva Woyuoctascige. (1362: Dl. 31102. Régön, más néven Szent-Márton határjárásakor.) Poss. Waydazege. (1414. körül: Dl. 28362.) Poss. Waydazegh. (1416: Dl. 10444.) Poss. Waydaseeg. (1453: Dl. 28617.) Poss. Waydazeg. (1604: Dl. 28471., 1521: Dl. 36400. pag. 16. n. 1.) Poss. Wayda Zegh. (1518: Dl. 36402. pag. 66. n. 1.) Poss. Waydazegh. (1523: Dl. 28701.) A Gerendi, Barancskai, (Berzeviczei, Bogáti és kis-kendi Balád-fi) családoké volt. – Ma Vajdaszeg, Tordától d.-k., Torda-Aranyosvármegyében.
Vajdaser. L. Szent-Iván (Vajda-Szent-Iván) helység a.
Váralja. L. Mentő várnál.
Vécs. Poss. Veech. (1319: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 98. fasc. 7. n. 1., 1393: Zimmermann-Werner. Urkundenbuch. III. 63. és Dl. 7898., 1507: Dl. 28554., 1508: Dl. 28561.) Sacerdos de Vech, Veech. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 93., 108., 119., 130. l.) Sacerdos cappellanus de Veech. (U. o. 105. l.) Poss. Wech. (1468: Dl. 36393. pag. 47. n. 2., 1496: Dl. 27982., 1498: Dl. 28454.) Poss. Weech. (1473: Dl. 16167.) A (Losonczi, losonczi Bánfi), losonczi Dezsőfi; nádasdi Ungor, (damsusi Árka), Betleni és Szobi családoké volt: Már az 1330-as években egyházas hely. – Szászrégentől északra találjuk, Maros-Tordavármegyében.
Velkór. L. Kolozsvármegyében.
Venencze (puszta). Pred. Wenencze. (1487: Dl. 27219.) Somkereki Erdélyi Miklós után leányágon a farnasi Veres, kendi Balád-fi, Betleni, Kendi, patai Dezső családok tartottak hozzá jogot.
Veresszék. (Veresszeg.) Poss. Vereszeek. (1319: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 98. fasc. 7. n. 1.) Poss. Wereszeg. (1473: Dl. 16167., 1502: Dl. 16167., 27777., 27778.) Poss. Wereszek. (1475: Dl. 36406. pag. 59. n. 2.) Poss. Wereszewk. (1492: Dl. 26812.) Hol Torda- (1475, 1492.), hol pedig Kolozsvármegyéhez (1502.) számítják. A Losonczi, losonczi Bánfi, losonczi Dezsőfi, nádasdi Ungor, (damsusi Árka), Bátori és Betleni (Szobi) családoké volt. – A Szászrégentól északra elterülő vidéken feküdt.
Vidal. (Videl. Vidál.) Poss. Wydal. (1470: Dl. 28414., 1474: Dl. 36403. pag. 98. n. 2., 1489: Dl. 28645., 1493–1494. körül: Dl. 30307., 1511: Dl. 28664.; 1516: Dl. 28567.) Poss. Wydel. (1473: Dl. 28536.) Toroszkó várához tartozott. (L. ott.) 1473-ban (ugy látszik) felében 11 jobbágy-telek volt, részben az Ivánus, Sorbán, Valkó és Mihály nevü jobbágyok kezén. – Ma Vidaly, Toroczkó közelében é.-ny. felé. (Torda-Aranyosvármegyében.)
Zamárkut. Terra seu poss. Zamarkuth. (1332: Dl. 30104.) Mezősályi vidékén feküdt. (Torda-Aranyosvármegyében.)
Záh. Poss. Zaah, Zah. (1339., 1344: Tört. Tár. 1888. 82–85. l.) Poss. Zah: (1339: Dl. 30107., 1502: Dl. 36405. pag. 192. n. 1. és gr. Teleki cs. oklt. II: 249., Dl. 36405. pag. 207. n. 1., 1506: Dl. 26960., 1510: Dl. 36405. pag. 296. n. 1., 1512: gr: Teleki cs. oklt. II. 314.) Poss. habitatoribus destituta Zah. (1403: U. o. I. 280.) Poss. Zaah. (1414: U. o. I. 399., 1416: U. o. I. 427: 1459: U: o. II. 72., 1496: U. o. II. 215., 1504: U. o. II. 289., 1505: U. o. II. 428., U. o. II. 279–282.; 1506: Dl. 36811., 1514: gr. Teleki cs. oklt. II. 320., 321., 1519: Dl. 27415.) Poss. seu terra Zah. (1416: gr. Teleki cs. oklt I. 415.) Poss. Zah, (1468: Dl. 30210.) Poss. Zaah. (I496: Dl. 26942.) A somkereki Erdélyi, monoszlai Csupor, (Vizaknai), a patai Dezső-fi, a dobokai Besenyei, a szent-miklósi Tompa, Solymosi, Héderfá(ja)i, Sztrigyi, Lozsádi, Szentmiklósi, csomafájai Tót, Istvánházai, a csesztvei vagy héder fájai Barrabási vagy Barlabási családoké, s zálogban (a Szentmiklósi és szentmiklósi Tompa család után még) a mikeszászai Kolozsvári Tamás mesteré is volt. 1504-ben az itteni Nagytó (Nagtho) nevíí halastavat említik, melyen malom is állt. – Ma Mezőzáh, Tordától kelet felé, Torda-Aranyosvármegyében.
Zarkad. (Zarkád. Zarka.) L. Szarkad néven.
Zebed. Azaz helyesen: Gzeked. – L. e néven.
Összesen: 209 helység.
