2. A kormányszintű szervezés
972. A kormányszintű szervezés
2. 1. Az ügyek átvétele
Az első feladat volt az ügyek átvétele a régi feudális kormányszékektől. Az 1848:III. tc. szerint ugyanis “Mindazon tárgyakban, melyek eddig [a régi kormányszékek] köréhez tartoztak, [...] Őfelsége a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni.” E törvény végrehajtását célozta az első kormányülésen született, a kancellária felszámolását elrendelő határozat. Eszerint az érdemleges tanácskozásokat meg kellett szüntetni, az iratok és az ügyek “a ministerium elnökéhez további tárgyaltatás végett tétessenek át”, kivéve a kegyelmezési ügyeket, melyek “végrehajtás végett az igazságügy ministeriumhoz intéztessenek.”
A kancelláriához hasonlóan a helytartótanács és kamara is utasítást kapott, hogy minden hivatalnok a kezén lévő iratokról és ügyek állásáról lajstromot készítsen.263 Itt a bíráskodást is végző, és a börtönöket is fenntartó törvényhatóságok ellenőrzése mellett az úrbéri ügyek átvétele volt az igazságügyi miniszter elé tartozó egyik fontos ügycsoport. Az úrbéri panaszok, viták ugyanis – a rendek minden tiltakozása ellenére – a ’48 előtti rendszerben idehaza legmagasabb szinten nem bírósági, hanem közigazgatási úton intéztettek; a helytartótanács tette fel az ügyeket a bécsi magyar királyi udvari kancelláriának.
Fábiánné Kiss Erzsébet: Az 1848-1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Budapest, 1989. (A továbbiakban: Min. tan. jkvk.) 19-20. p., vö. Kossuth Lajos 1848/49-ben. II. Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban. 1848. április – szeptember. (S. a. r. Sinkovics István) Budapest, 1957. Kossuth Lajos Összes Munkái XII. (A továbbiakban: KLÖM XII.) 29. p., Urbán 241. p.
A kormány az április 15-i minisztertanácson kiadott proklamációval jelentette be az ügyek átvételét, a régi hivatalok azonban még a hó végéig kísérleteztek azzal, hogy működésüket meghosszabbítsák. A kancellária április 15-én tartotta utolsó ülését, amelyen magát feloszlottnak nyilvánította, az utolsó napokban vezető Szőgyény László alkancellárt azonban a nádor csak július 1-jén helyezte nyugállományba. A kancellária személyzetének Bécsben kellett maradnia, hogy a király személye mellett Bécsben székelő miniszter hivatalát belőlük kialakítsák. Ez az Igazságügyi Minisztérium szempontjából azért fontos, mert Deák hivatala majd hozzájuk lesz köteles átküldeni azokat az ügyeket, amelyek a királyi elhatározás körébe tartoztak, s tőlük kellett megkapnia az ilyen rendeleteket is végrehajtás céljából. Szőgyényt Esterházy felkérte, hogy az ő minisztériumi személyzetének összeállításában segédkezzen. Sző-gyény a kancelláriától maradt ügyek átadása kapcsán felmerülő problémákat összefoglalva tudakozódott a minisztériumnál aziránt is, hogy ki fogja vinni a kancellária hiteleshelyi és bírói tevékenységéből adódó ügyeket? Elképzelhető volt ugyanis, hogy 98a király személye körüli minisztérium, de jó részük jellege miatt az is, hogy az igazságügyi tárca elé kerüljenek.264
Idősb Szőgyény-Marich László országbíró emlékiratai I. 1836-1848. dec. 2. Budapest, 1903. 82-83. p. és Függelék XIX-XX. sz., Fábiánné Kiss Erzsébet 49-50. és 53. p.
2. 2. Az összminisztérium szervező munkája
Az első budapesti kormányülésen, április 15-én a kormány megkezdte a miniszteri osztályok, tehát a szakminisztériumok szervezését. “Szükséges lévén az al státus titkárok mielébbi kinevezése [...], az igazságügyihez [kineveztetik] Ghyczy Kálmán.” Április 16-án a határőrvidéki szabad községeket felszólították, hogy a minisztériumhoz követeket küldjenek, akik viszonyaikról és kívánságaikról a minisztériumot felvilágosítsák.265
1848. ápr. 15: Min. tan. jkvk. 21-22. p., ápr. 16.: Uo.
Az április 17-i ülésen határoztak a minisztériumok szervezetéről. Úgy döntöttek, hogy az elnöki, tehát miniszteri hivatal egy vagy több elnöki titkárból és fogalmazóból, a minisztérium személyzete pedig az álladalmi titkárból s a szükségekhez képest megkívántató fogalmazókból áll; az egyes osztályokat első tanácsosi minőségben igazgatók vezetik, és alattuk álló további tanácsnokok, titkárok és fogalmazók alkotják. A segédhivatalok megszervezését teljesen az illető miniszterekre bízták. Meghatározták a fizetéseket is, a miniszterekét évi 12 000, az államtitkárokét 6000 pengőforintban, költségtérítés nélkül. A többi hivatalnok rendes fizetésén felül napi és útiköltségre is számíthatott kiküldetés esetén. Az osztályigazgatók 3500, a tanácsosok 2500, az osztálytitkárok 1200, a fogalmazók 800, a gyakornokok 400 ft-ot kaptak. Az irodaigazgatóknak 1200, a jegyzőknek és írnokoknak 500, a miniszterek elnöki titkárának 2000 ft járt.266
Min. tan. jkvk. 26-27. p., Mindezeket az intézkedéseket ismerteti Urbán 241-242. p. is.
A hivatalok szervezésében fontos esemény volt, hogy a korábbi kormányszékek személyi állományának sorsáról is határoztak. “… eddigi fizetésöket, még ha kevesebb évpénzzel ellátott újabb ministeri hivatalokra alkalmaztatnának is, megtartják”, sőt annak fejében, hogy továbbra is kapják fizetésüket, cserébe szolgálatra rendelhetők akkor is, ha a rendes hivatali személyzeten felül volna szükség rájuk valamelyik miniszter hivatalában. Ugyanezen az ülésen rendezték a pecsétek ügyét is: a nádor által aláírt kormányrendeleteket megerősítették a “a status pecsétével, melynek őre az igazság-minister”, az egyes miniszterek pedig saját rendeleteiket saját hivataluk pecsétjével adták ki. Végül ugyanezen az ülésen a csempészeti ügyekben ítélő bíráskodást is az igazságügyi miniszterhez utasították.267
Min. tan. jkvk. 27. p.
99A hivatalszervezet kiépítését kormányszinten az április 19-i minisztertanács folytatta, amely a kinevezési rendről döntött. Eszerint az államtitkárokat az összminisz-térium, tehát a kormány egésze, a titoknoki vagy annál magasabb hivatalokra történő jelölést az egyes szakminiszterek terjesztik a nádor elé, s csak a titoknoki rang alatti hivatalnokokat nevezi ki maga a miniszter. Április 22-én a miniszterek helyettesítésének rendjéről döntöttek. Eszerint az álladalmi titkárok viszik tovább az ügyeket a miniszter távollétében, előterjesztéseiket ideiglenesen az a másik miniszter írja alá vagy ellenjegyzi, akire a miniszter vagy a minisztertanács az aláírást bízta.268
1848. ápr. 19: Min. tan. jkvk. 29-30., és Urbán 243. p. Ápr. 22.: Min. tan. jkvk. 33. p.
A hatáskör tisztázásában fontos lépésnek bizonyult a “külügyminisztérium” tevékenységi körének megállapítása. A király elé tartozó ügyeket ezentúl elvileg egyenesen a Bécsben székelő miniszterhez kellett volna címezniük a törvényhatóságoknak. Deákék azonban nem menekültek meg az efféle folyamodványok intézésének gond-jaitól, de legalább ezekkel gyorsan végezhettek: az álladalmi titkári állagban található számos ilyen (nemességi, címadományozási) iratra rutinszerűen vezették rá, hogy az átvett folyamodványt egyszerűen átküldték az illetékes Estreházy Pál herceg hivatalához.269
Ugyanekkor. Min. tan. jkvk. 34. p. A Bécsbe Esterházynak továbbított folyamodványok stb.: MOL (H 67.) IM. Álladalmi tikári. 1848. 1. kútfő. 3., 17., 21., 36., 37. stb.
Mindezeket, a kormány egésze által elhatározott lépéseket Deák tevékeny közreműködésével tette a minisztertanács. Batthyánynak és a kormány egészének vonatkozó határozatai sokban meghatározták a miniszter szervező tevékenységét. Így a szervezeti rend alapelemei, a fizetések, a tisztviselői ranglétra és besorolási rend lényegében készen állott.
