29. Pest, 1848. június 10. Deák Ferenc igazságügyi miniszter átirata Kossuth Lajos pénzügyminiszterhez

Teljes szövegű keresés

29.
Pest, 1848. június 10.
Deák Ferenc igazságügyi miniszter átirata Kossuth Lajos pénzügyminiszterhez
Azon tervezetre nézve, melyet Miniszter úr a harmincad csempészeti bíróságnak mikénti felállításáról vélem közleni szíves vala,646 jogtudományi tekintetből általános észrevételem nincs, de ami a tervezetnek azon pontját illeti, hol a vagyontalanok ellen kimondott csempészeti büntetéseknek más valamely büntetés nemére leendő átváltoztatása 262említtetik, nézetem az, hogy a törvényben szorosan meghatározott csempészeti büntetést más büntetés nemére átváltoztatni törvényeink jelen állásában nem lehet, mert ilyen átváltoztatás semmi törvényen nem alapulna, éppen azért kormányi rendelet által az sikeresen be sem hozathatnék. A törvényhozás azonban ez esetben is, valamint egyéb oly esetekben, hol egyedül pénzbeli büntetéseket rendel a törvény, kétségtelenül segítend a hiányon, s az igazságügyi minisztérium által javaslatban hozandó törvénykönyvben bizonyosan figyelem leend az ilynemű átváltoztatásokra.
Kossuth 1848. jún. 5-i átiratában kért véleményt Deáktól a harmincadcsempészeti bíróság utasítás-tervezetéről. Kossuth átiratát közli KLÖM XII. köt. 227. p.
Miniszter úrnak a sósforrások eltilthatására vonatkozó kérdését illetőleg véleményem az, hogy az ily források eltiltása nem a törvény világos rendeletén alapul. Vannak ugyan törvényeink, melyek azt rendelik, hogy senki másféle sót nem árulhat, vehet vagy fogyaszthat, mint királyi sót, mely e hazában ásatott. Ilyen például Zsigmond király II. decretumának 20-ik cikke, de a törvényekből a sósforrások használatának eltiltását egyenesen következtetni még nem lehet, sőt 1825-dik évben is előleges sérelmek között felhozták az ország rendei, hogy a sósforrások szabad használata gátoltatik. A kincstárnak ebbéli gyakorlatát tehát az ország jogszerűnek el nem ismerte, és így törvényes tekintetben a közállománynak joga ily sóskutakra és forrásokra nézve legfellebb csak arra terjedhet ki, hogy azokból senki sót ne főzhessen, vagy a sósvízzel kereskedést ne űzhessen, de a sósvizet maga vagy marhái számára ki-ki szabadon használhatja. Azon rendeletében, melyet a sókihágások feletti bíráskodásról volt szerencsém Miniszter úrral közleni, a sócsempészetek esetei között meg van ugyan E betű alatt említve a kincstár által elfojtatni rendelt sóforrásoknak használása is, mert én e bíráskodás feletti rendeletet, mint ideiglenest a kir. kincstár e részbeni gyakorlatának alapján készítettem, nem tudván Miniszter úrnak ezen, a közjövedelemekkel oly szoros kapcsolatban álló tárgy iránti véleményét, de örömest kitörlöm azt az említett e) pontból, ha Miniszter úr eziránti nézeteimet osztva, kész a közjövedelmek némi csorbításával is a népnek méltó kívánságát, s az országgyűléseknek ismételve sürgetett jogszerű igényeit azonnal tettleg teljesíteni.
Kérem eziránt miniszter úrnak minél előbbi válaszát, hogy a sócsempészet feletti bíráskodás iránt a rendeletet én is mielőbb kibocsáthassam.647
Deák válaszának lényegét közli röviden KLÖM XII. köt. 227. p.
Eredeti fogalmazvány. MOL H 65. 1848:766.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages