31. Budapest, 1848. június 17. Deák Ferenc igazságügyi miniszter és Kossuth Lajos pénzügyminiszter rendelete a bányatörvényszékek…
31.
Budapest, 1848. június 17.
Deák Ferenc igazságügyi miniszter és Kossuth Lajos pénzügyminiszter rendelete a bányatörvényszékekről
Budapest, 1848. június 17.
Deák Ferenc igazságügyi miniszter és Kossuth Lajos pénzügyminiszter rendelete a bányatörvényszékekről
Az igazság- és pénzügyministerektől.
Addig is, míg a bányatörvényszékek a törvényhozás által fognának rendeztetni, a pénz- és igazságügyi ministerek egyetértőleg, e tárgyra nézve a következő rendeletet láták szükségesnek kibocsátani.
A bányatörvényszékek állását és szerkezetét fontolóra vevén, tapasztaltatott, hogy a bányatörvényszékek mindeddig nemcsak mint bíróságok a bányászati tárgyakból és bányakezelésből folyó jogok, kötelességek és viszonyok kérdéseiben bíráskodtak, hanem a bányászati személyek némely osztályaira nézve polgári hatóságot is gyakoroltak, sőt ezen bírói határkörükön túl, mint az összes bányászatnak felügyelési és igazgatósági organumai, a fennérintett közpolgári hatóság és egyéb, a bányászat 264viszonyaiból folyó, és természetökhez képest részint köztisztviselőségi, részint bányagazdasági hivatali hatáskörhez tartozó közügyeket is kir. hivatalnokok minéműségében ellátják s intézik, azonkívül pedig némely helyeken a területi és uradalmi hatóságot is gyakorolják, és ezen többnemű, illetőleg a bírói állással össze nem férő foglalkozásaik tekintetéből általában a kincstári kormánytestületeknek és illetőleg főhivataloknak vannak alávetve, különösen pedig a felső-magyarországi, nagybányai és bánáti kerületekben az igazság szolgáltatása ugyanazon személyek által gyakoroltatik, akik egyszersmind a kincstár ügyeit és bányaműveit kezelik, az al-magyaror-szági Selmecen külön fennálló kerületi bányatörvényszék pedig az ottani főkamara-grófsági, és általa a fensőbb kincstári kormánytestületek felügyelésének alája van vetve, mi a bírói önállás, függetlenség és részrehajlatlanság eszméjével annál nyilvánosabb ellentétben áll, mivel mint bírák, törvény útján kívül elmozdíthatlanok, mint bányászati tisztviselők pedig elmozdíthatók levén, egyszemélyben két ellenkező minéműséget egyesítenek, miért is rendellenes állásuk számos panaszokra s országgyűlési sérelmekre okot szolgáltatott.
Noha ezen hiányos rendszer gyökeres orvoslása azt tenné szükségessé, hogy a bányatörvényszékek hatásköre a bírói térre szoríttassék, a többi általok kezelt köztisztviselőségi és illetőleg gazdasági tárgyalások pedig más hivatalok kezelésére bízat-tassanak, ezen elkülönítés azonban a fennforgó akadályok miatt törvényhozás útján kívül nem eszközöltethetvén, az ebbeli panaszok és sérelmek lényegesb részeinek megszüntetése végett addig is, míg eziránt a törvényhozás bővebben intézkednék, ideiglenesen rendeltetik.
1. A bányatörvényszékek ezentúl önállólag a kir. kerületi főbányaigazgatóságtóli tökéletes függetlenségben fognak bíráskodni; azért is:
2. Az al-magyarországi kerületben Selmecbányán létező, és tovább is ottmaradan-dó ker[ületi] bányatörvényszék a főkamaragrófi hivataltóli minden függéstől felol-datik.
3. A felső-magyarországi, nagybányai és bánáti kerületekben pedig a főbánya-hivatalok által eddig gyakorlott bíráskodás jövőre megszüntetvén, ezentúl külön kerületi bányatörvényszékek, éspedig felső-magyarországi kerület részére Iglón.
Nagybányai kerület részére Nagybányán.
A bánáti kerületre nézve pedig Oravicán állíttatnak fel oly hozzáadással, hogy Középszolnok vármegye és Kővárvidéke a nagybányai, Zaránd és Kraszna vármegyék pedig a bánáti kerülethez tartozandanak.
A bányatörvényszéki helyettességek leendenek:
Al-magyarországi kerületben: Körmöcön, Besztercén, Maluzsinán, Újbányán, Bazinban és Radobojban Horvátország részére.
Felső-magyarországi kerületben: Szomolnokon, Göllnicen és Rosnyón.
Nagybányai kerületben: Kapnikon és Borsabányán.
265Bánáti kerületben: Dognacskán, Szászkán, Moldován, Rézbányán, Ruszkahelyen, Boksánban, Resicán és Kőrösbányán fennmaradnak és illetőleg felállíttatnak.
4. Ezen kerületi bányatörvényszékek mindegyike álland egy elnökből, három ülnökből, kik közül az egyik bányamérnöki képzettséggel bírand, és szinte szavazattal bíró jegyzőből, a szükséges segédszemélyzettel együtt. A bányatörvényszéki helyettességek pedig állandanak egy helyettes bányabíróból, egy tollnokból, és a szükséges segédszemélyzetből.
5. A bányász személyek ellen, vagy bányász személyek között fennforgó, de nem bányászati viszonyokra vonatkozó, személyes és értéki keresetek és ügyekről, az 1848:23. tc.649 értelmében ezentúl a polgári hatóságok ítélendnek s intézkedendnek, a bányavám kezelése s attóli mentesítésre vonatkozó tárgyalások a kincstári főbánya-hivatalok köréhez tartozandnak, a többire nézve a bányatörvényszékek eddigi hatáskörükben ideiglenesen meghagyatnak, és 8., 9., és 10. pontokban érintett módosításokkal az igazságügyi ministérium felügyelése alá rendeltetnek.
Az 1848:23. tc. a szabad királyi városok önkormányzati reformjáról rendelkezett.
6. E bányakerületi törvényszékektől a föllebbvitel a királyi, s innen a hétszemélyes táblára, úgy mint eddig, intézendő; a fellebbvitt bányapereknek a k[irályi] curiá-nál eddig egy k[irályi] kincstári tanácsnok általi szokásos előadása ezennel megszüntetvén, annak helyébe e fő törvényszékekhez két-két bányai tárgyakban jártas és bányatörvény-tudó tagok fognak az igazságügyi minister által kineveztetni.
7. A selmeci kerületben az 1848. évi 23. tc. végrehajtása iránt támadt, és a minis-teriumoknak bejelentett kérdések kiegyenlítésére egy bizottmány rendeltetik, és amennyiben az idézett törvénycikk életbeléptetése a bánáti kerületbeli azon bányatelepekben, melyekben az ottani bányatörvényszékek polgári és territoriális hatóságot gyakorolnak, többféle rendezési előmunkálatok szüksége miatt rögtön nem eszközölhető, oda szinte az 1848:24. tc.650 értelmében az illető hatóságok befolyásával javaslatot teendő bizottmány fog kiküldetni, addig pedig a mostani gyakorlat maga épségében maradand.
Az 1848:24. tc. a 23. tc. választási előírásait kiterjesztette a szepesi városokra, valamint az ún. első bírósági hatósággal rendelkező vagy ezután felruházandó községekre is.
8. A bányabíróságok az adományozási jog gyakorlatában akként járandnak el, hogy a benyújtott felkérések folytában ezentúl is a törvény szerint működendvén, midőn az adományzásnak mi sem áll ellenében, vagy ahol gátló akadályok előfordulnak, azoknak a törvény értelmében történt teljes elhárítása után, az adomány kiadása végett a pénzügyi ministeriumhoz tegyenek felterjesztést.
9. Míg a fenntartott erdők kezelése iránti bonyodalmak bírói ítélet vagy egyezkedés útján kiegyenlíttetnek, az eddigi gyakorlat további folytatásával a bányafőigazga-tóságok megbizatnak, a bányatörvényszékek azonban egyúttal az illető ministerium által ezen gyakorlat szoros fenntartására azon okból utasíttatnak és illetőleg felhatalmaztatnak, 266nehogy ezen rendelet félremagyarázásából az illető felek valamelyike erdőhasználati jogaiban a bányamívelés fennakadásával megsértethessék.
10. A törvényszékek ebbeli eljárásából netalán eredő kérdéseknek eldöntése a pénzügyi ministeriumnak fenntartatik.
Az erdélyi bányatörvényszékek, a magyar s erdélyországi unióból folyó érintkezéseknek az erdélyországi választmánnyal egyetértőleg eszközlendő eligazítása után, szinte ezen elvek szerint fognak elrendeztetni.
Kelt Budapesten, jún. 17-kén 1848.
igazságügyi minister
Deák Ferenc
Deák Ferenc
pénzügyminister
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
Közlöny 1848. június 20. (12. sz.) 46. p. Egykorú utánközlése: Pesti Hirlap 1848. június 22. (88. sz.) 575. p. Közölte még KLÖM XII. köt. 276-279. p.
