62. Kehida, 1850. március 13. Deák Ferenc levele Bogyay Lajoshoz, Zala megye cs. kir. megyefőnökéhez
62.
Kehida, 1850. március 13.
Deák Ferenc levele Bogyay Lajoshoz, Zala megye cs. kir. megyefőnökéhez
Kehida, 1850. március 13.
Deák Ferenc levele Bogyay Lajoshoz, Zala megye cs. kir. megyefőnökéhez
Nagyságos megyei főnök úr!
Báró Haynau táborszernagy701 s magyarországi hadi főparancsnok őexcellentiája múlt évi september hónap 1-ő napján adott ki rendeletet, mely szerint minden képviselőnek, ki az 1848-ik évi october harmadika után is résztvett az országgyűlési tanácskozásokban, meghagyatott, hogy a rendelet kiadása napjától három holnap alatt az illető kerületi katonai főparancsnokság előtt megjelenjen, s nyilatkozatot adjon. Ezen főbb rendeletnek következtében én és Tolnay Károly702 úr november hónak 7-én Pécsre mentünk, minthogy akkor Zala megye a pécsi katonai kerülethez tartozott. Pécsett 315november 8-án megjelentünk báró Vernhard tábornok úrnál,703 s előadtuk néki megjelenésünk okát; ki nékünk azt mondotta, hogy Pécsett a haditörvényszék megszünt ugyan, de egy auditor704 a Császár nevét viselő könnyűlovasságtól (Kaiser Chevaux-legers) meg van bízva, hogy a beadandó nyilatkozatokat átvegye, s Pestre elküldje. Mi tehát a tábornok úr rendelete folytán azon auditor urat felkerestük, s az ő utasítása nyomán nyilatkozatunkat nékie által is adtuk, sőt megkérdeztük, hogy most már távozhatunk-e Pécsről, haza mehetünk-e, vagy Pestre kell lemennünk, s ő azt felelte, hogy fog még szólani Vernhard tábornok úrral, s annak rendeletét tudtunkra adandja. Ugyanazon napon este 7 órakor értesített is maga auditor úr személyesen, hogy most már hazautazhatunk, nyilatkozatunk annak útján le fog küldetni, s mi eszerint november 9-én Pécset elhagytuk.
Julius Haynau báró (1786-1853), táborszernagy.
Tolnay Károly (1813-1897), a keszthelyi választókerület országgyűlési képviselője.
Stefan Wilhelm Wernhardt báró, vezérőrnagy, a pécsi katonai kerület parancsnoka.
Hadbíró (kihallgató) százados.
Nem tartom lehetőnek, hogy nyilatkozatom eltévedett volna, s addig, míg eziránt positiv parancsolatot nem kapok, azért nem merek újabb nyilatkozatot adni, mert ez úgy tekintethetnék, mintha én kételkedném Vernhard tábornok úrnak, s az írt audi-tornak szavában, vagy szolgálatbeli pontosságában, s azt hinném, hogy éppen az én nyilatkozatom tévedett el, ez pedig megbántás volna az írt urakra. De ha eziránt nagyságod útján positiv rendeletet fogok kapni, s így a lehető subsumtio705 ellen fedve leszek, nem késem az eziránt adandó főbb parancsot azonnal teljesíteni. Legyen szíves nagyságod ezen válaszomról tisztelt főispán urat706 mielőbb értesíteni, s néki megírni, hogy nyilatkozatomnak újabb beadásától positív rendelet nélkül csak a fentebbi tekintet tartóztatott.707
Neheztelés, kifogás.
Dőry Gábor (1803-1871), a székesfehérvári kerület cs. kir. főispánja ill. főbiztosa.
A zalai megyefőnöki iratok között nincs nyoma annak, hogy Deáktól újabb igazoló nyilatkozatot kértek volna, így valószínűleg elfogadták a válaszát.
Tisztelettel maradván Nagyságodnak
alázatos szolgája
Deák Ferenc
Deák Ferenc
Kehidán, mart[ius] 13-án 1850.
S. k. eredeti. ZML Zala megye cs. kir. főnökének iratai. 1850. VIII. C. 1102. Közli “A tekintetes megye közönségének alázatos szolgája …”. Dokumentumok Deák Ferenc életéből. (Írta és szerkesztette Kiss Gábor, Molnár András) Zalaegerszeg, 1988. 35-36. p. Vö. Molnár András 1988. 18. p.
