B. WESSELÉNYI MIKLÓSNAK. KEHIDÁN, január 4-én 1837.
43B. WESSELÉNYI MIKLÓSNAK.
KEHIDÁN, január 4-én 1837.
[12]
KEHIDÁN, január 4-én 1837.
[12]
Kedves barátom! Pozsonyból csak egy levelet kaptam Tőled, azt, melyet N.-Levárdon decz. 19-én írtál, s ezt is csak tegnap adták kezemhez; a másik, melyet Veszprémből most vett leveledben említve látok, tudja Isten, hol tévelyeg.
Fölötte sajnálom pozsonyi levelednek elkésését, mert épen karácsony tájban egész a más napig lett volna időm Veszprémben vagy távolabb is Veled találkozhatni; de a pósták gyalázatos rendetlensége ezen örömömtől megfosztott. Sokat hánytam-vetettem eszemet azon, mikor és hol találkozzam veled, de gyakran ismételt számolgatásim mind inkább meggyőztek arról, hogy ez talán a tavaszig, midőn Pestre szándékozom, teljesen lehetetlen. Ime számot adok időmről: olvasd, és szánd barátodat, ki álmodott függetlensége mellett ekképen kötve van.
E hónapnak 9-én kezdődik legalább egy hétig tartó közgyűlésünk, melyben a szokott köztárgyakon kivűl, jelentésünk bécsi útunkról, a szólás szabadsága iránti felírásunkra érkezett királyi válasz, Kossuthnak újabban beadott kérelme s a te tudósításod fognak felvétetni. A gyűlést követő héten egy határozási és arány-pörben mint helyettes alispán fogok kimenni; a felek számos apróbb birtokú nemesek, kik már a határnapról tudósítva vannak; ha 44csak szobában, papiroson dolgozhatunk is, e két munka, úttal együtt, legalább három napot elveszi. Utána való héten, azaz januáris …* napján kezdődnek a törvényszékek, melyhez én bírónak vagyok kinevezve, sőt néhány perben, melyek az első alispán előtt folytak, elnöknek megkérve; tartanak pedig törvényszékeink két egész hétig. Ez után tüstént hozzá kell fognom az árvai gyámi választmány dolgaihoz, mert ezen gyámi választmány elnökségét elvállalván, kötelességemben fekszik, négy esztendő óta nagy zavarba jött dolgait rendbe szedni, a dolog pedig sok; legalább két száz jelentés, számadás, öszveírás és osztály felveendő, megvizsgálandó és elintézendő; örűlni fogok, ha e munkát két hét alatt elvégezhetem, halasztani pedig nem lehet, mert a választmányi tagok, és sokan, kiket a dolgok érdekelnek, már tudósítva vagynak róla. Ezután fog öszveülni a választmány, mely a nép nevelése tárgyában dolgozand – s így ez mindössze legalább 6 vagy 7 hetet elvesz tőlem, tavaszig tehát találkoznunk úgy szólván lehetetlen; tavaszszal azonban Pesten látlak és öllelek.
Az eredetiben is kihagyva a nap, valószínűleg még Deák sem tudta, melyik napon.
Tudósításodat a közgyűlésen magam fogom benyújtani. Talán még jobb lett volna az egész pert minden irományokkal együtt leiratva megküldeni, mert így tudta s látta volna még inkább minden ember az ellened tett lépéseknek nevetséges alaptalanságát. Ez annyival inkább jó volna, 45mert az efféle perek, bevégzésök után, a Kuria levéltárában elrejtetnek, s azok valóságos tartalmát senki nem tudja, az ítéletben pedig nem nehéz okokat felhordani, melyek a dolog valóságának meg nem felelnek; de, ha az egész per a megyék leveles-táraiban meg volna, s ott azt akárki is láthatná: a bíróság ítéletét nemcsak az ítéletben felhordott okokból vagy magános emberek egyes előadásaiból, hanem az egész perből bírálná meg az igazságos közvélemény, és nem volna senkinek búvórejteke, melybe az elől elvonhatná magát, sőt a késő maradék is látná s láthatná a dolog egész valóságát, s el volna vágva az útja azon mesés híreknek s hagyományoknak, melyek az efféle pereket mindenkor kisérik s követik. Ha azonban ezt, bár miért, jónak nem látod: ez is jobb a semminél; én tudósításodat mindenesetre beadom. Te nem akarsz mást, mint a valóságot tudatni nyilvánosan s tudatni mindazokkal, kik ügyedet a nemzet közügyének tekintették; ez pedig nem helytelen, mert pered nem titokban foly, és titokban nem is folyhat; sőt ha a kormány meg van győződve lépéseinek törvényes voltáról, örülni kell néki ezen lépéseden, mert a ki igazságot akar, szereti a nyilvánosságot. Azért is szeretném inkább az egész pert megküldetni, mert úgy senki nem vádolhatna, hogy bármely, Téged (az ő vélekedésök szerint) terhelő körülmény el van hallgatva – az igaz, hogy ezen vád alaptalan volna, de jobb az alaptalan vádnak még lehetőségét is elvágni, mint azt vagy megczáfolni, vagy megvetve elhallgatni. Te utolsó beírásodban a királyi fiskust vádolva, oklevelekre 46hivatkozol; a fiskus vádjaidat tagadja, vagy legalább némely más körűlményeket említ; effölött a dolog körülményeit nem ismerő a próbák nélkűl tisztában nem lehet, s így pered folytát nem követheti úgy, mint kellene; a czél tehát teljesen elérve nincs. Azonban én örömest alája vetem e részbeni nézeteimet a Te véleményednek.
Kossuthnak biztos alkalommal írok, talán januárius végeig; ezen levelet csak Pestre küldöm Benyovszkyhoz, mert nem tudom, Tamásiban meddig mulaszt. Isten véled, édes Miklósom, szeressed szívbarátodat
DEÁKOT.
Kivűl: Méltóságos B. Wesselényi Miklós Úrnak, t. Pesten.
Jegyzet. Deák nagy buzgóságot fejtett ki a Wesselényi nóta-perének elsímításában. Az itt közlött levelei közűl több vonatkozik e nevezetes perre. Wesselényi az erdélyi országgyűlésen viselt dolgaiért már előbb közkereset alá fogatott; a szathmári megyegyűlésen is erősen kikelt a kormány ellen; a miért szintén vád alá helyeztetett. Ismeretes, hogy Wesselényi védelmét Kölcsey mesteri tolla készítette el, – de mint e levelek mutatják – Deák is több helyes tanácsot adott erre vonatkozólag s általában a pernek minden mozzanatát élénk figyelemmel kisérte. L. Jakab Eleknek WESSELÉNYI BŰNPERE czímű könyvét.
