B. WESSELÉNYI MIKLÓSNAK. KEHIDÁN, június 27-én 1840.
B. WESSELÉNYI MIKLÓSNAK.
KEHIDÁN, június 27-én 1840.
[25]
KEHIDÁN, június 27-én 1840.
[25]
Kedves barátom! Elindulásom óráján írtam néked Pozsonyból egy pár sort póstán, nem tudom megkaptad-e azt? Én szerencsésen megérkeztem, s már hat hetet töltök itthon, a nélkül, hogy észrevenném az idő sebes haladását. Pozsonyban három nap hosszabb volt, mint itthon ezen hat hét, pedig bizony ott sem volt időnk unatkozni. Most 72ismét paraszt ember vagyok, bátyám holnap megy Füredre, egy holnapot ott töltendő, s én veszem kezembe az eke szarvát, kerületi ülések helyett a rétre járok, nem a szavazatokat számlálgatom, hanem a kaszásokat, nem izenetekről, hanem a mezei munka czélszerű elrendeléséről aggódom: itt nem a rossz válaszok boszantanak, hanem a rossz idő, mely a munkát hátráltatja, s ámbár a dél tájban tornyusúló felhők, mikor sok széna van rendben, gyakran aggodalmat okoznak, ez még is sokkal kisebb, mint a mit a politikai horizonnak sokszor vészszel teljes felhői bennünk Pozsonyban támasztottak.
Hát Te, kedves Miklósom, mint vagy szemeiddel és veséddel? meddig használod még Graefenberget? s mikor ölelhetlek? Készen tartom számodra azon régi pipát, melyen Te Trenket vélted leábrázolva s a magdeburgi poroszlókat, midőn szegénynek megszelídített polgárait megölik; azt kikérted magadnak, elítéltetésed esetére, s elfogadod talán tőlem, most, midőn az ítélet erejének vége van. Kehidán vagy Pesten általadom azt.
Kossuthtól a napokban vettem levelet; őtet sem törte meg a szenvedés, s erejében, elméjében a régi maradott. – Írja, mit felelt nemes ajánlatodra, s engem e felelet nem lepett meg, mert ismerem lelkületét. Azon pénzekről is ír, miket családja felsegélésére gyűjtöttünk, ezeket forró köszönettel vissza akarja adni, vagy valami közczélra fordítani. Ez valóban igen nemes s talán az ő helyzetében mi is úgy tennénk, de féltem mégis legalább egy ideig 73magát és családját a szükségtől, kivált miután édes anyja gondosan gazdálkodni s nélkülözni, úgy hallom, épen nem tud.
Nékünk jelentési közgyűlésünk július 27-én leend, addig talán mind a törvények, mind az országos iratok megérkeznek. – Vasban e napokban lesz jelentési gyűlés. Veszprémben már megvolt.
Még előmozdításokról nem írnak a hírlapok, magános hírek szerint Lónyay János bereghi adminisztrátor leend, és referendárius Gr. Károlyi Lajos bihari főispán. Gr. Zichy Ferencz általtétetik Árvába főispánnak, Vay Miklós abaúji főispán, Komáromi csanádi főispán, – Zarka a királyi táblához megy, Niczky János pedig váltó feltörvényszéki elnök lesz: mindezek azonban még csak hírek, melyek valósúlása bizonytalan.
Isten veled, kedves Miklósom; írj ha időd lesz, és szeressed, hű barátodat,
D. F-ET.
Jegyzet. Trenk a múlt század kilenczvenes éveinek kalandos szellemű reformere, ki idegen létére minden hazai dologba beleártotta magát s azért általános gyűlöletben részesűlt. – Wesselényi Kossuthnak ugyan-e tájban így írt: „Engedje meg ismételnem azon tervemet, mit nem régiben Vörös által tudattam. Van Zsibóhoz közel egy helységem, s ott egy csinos házam, nem kényelem nélkűli, ahhoz nagy kert. Ezen házat és kertet szívesen átadom bér nélkűl …” stb.
