B. WESSELÉNYI MIKLÓSNAK. KEHIDÁN, márczius 4-én 1841.
B. WESSELÉNYI MIKLÓSNAK.
KEHIDÁN, márczius 4-én 1841.
[28]
KEHIDÁN, márczius 4-én 1841.
[28]
Kedves barátom! Holnapok múltak el már elválásunk óta, s én rólad attól fogva semmit nem tudok. Óhajtva vártam tudósításodat karácson táján ádándi s pesti útadról, 77de úgy hallom, szemeid ismét rosszabbúl lettek s Graefenbergbe siettél; írj, az Istenre kérlek, ha csak egy pár szóval is: tudósíts egészséged állapotjáról és arról: hogy mikor fogod ismét Graefenberget elhagyni, és hol láthatlak?
Én az évnek utolsó napjaiban egy engem is érdeklő úrbéri per miatt Budán és Pesten valék, akkor volt épen a végső alku Landerer és Kossuth között a PESTI HIRLAP szerkesztése eránt; – ezen hírlap azóta megindúlt, – hatása nagy, de a vélemények eránta annyira megosztvák, hogy az ember bámúl rajta, miképpen lehet ugyanazon dolgot oly sokféle s oly igen különböző szempontból tekinteni. Különbözők pedig a vélemények nem a pártok színei szerint, hanem ezek a színek igen kevertek, oly annyira, hogy rajtok eligazúlni alig lehet. Így példáúl Széchenyi és Batthyány Lajos, Zichy Ödön és a tárnok, a királyi tábla és Sztáray, úgy hallom, e hírlapnak részszerint irányát, részszerint pedig a modort, melyben az írva van, igen kárhoztatják; – ellenben Ráday és Patay, Fáy András és Andrássy Józsi, Zsedényi és Gr. Andrássy Károly, Steinbach és Bezerédj Pista azzal igen meg vagynak elégedve; már most tájékozd magadad, barátom, Magyarországban a vélemények állásáról. – Én azt hiszem: ezen hírlapról ítélni még korai, mert az még igen fiatal. Majd ha a javítások fölött részletes fejtegetésekbe ereszkedik, ha nemcsak arról szól: hogy ez és amaz nálunk nem jól van, hanem arról is: hogy ezt és amazt gyakorlatilag is miképpen kellene javítani s pótolni, – ha majd ekképpen előmunkálatokat 78tesz a törvényhozás czélszerű haladásáról és lapjaiban tért nyit a minden oldalú diskussziónak, akkor lesz ezen lap még igazán hasznos és nagy hatású; mind ennek pedig rövid időn meg kell történni, különben a lap czélját téveszti; – hogy eddig ez nem történt, nem csodálom, mert elébb a napnak kérdéseit elő kellett gördíteni, hogy az emberek azokról gondolkodjanak s írjanak.
Budán szólottam a nádorral az erdélyi dolgod eránt, ő azt mondotta, hogy tett már ő felségéhez e tárgyban felterjesztést, de még választ nem nyert. – Különös!!
Itt most a vegyes házasságok kérdése foglal el minden megyét; – a primás pásztori levelében nemcsak az a hiba, hogy az ilyen házasságoktól az áldás megtagadtatik, de még nagyobb hiba az, hogy a reversalis nélkűli vegyes házasságot a primás Isten és természet törvénye elleni bűnnek mondja, – holott ez 50 évig bűn nem volt. – Ez azért rosszabb, mint az áldás megtagadása, mert az áldás miatti bajból a jövő ország gyűlése könnyen kivergődhetik egy oly törvény által, minőt a múlt ország gyűlése már javaslott; hogy tudniillik a vőlegény papja adja öszve a házasokat, és a gyermek az apa vallását kövesse, – de az utóbbit, hogy Isten és természet törvénye ellen vétkezik, a ki reversalis nélkűl ilyen vegyes házasságra lép: nehéz lesz az egyházi rendnek visszavonni, s még ezen tanítás fennáll, addig az mindég ellenkezésben áll a törvény rendeletével, és sérti a törvények méltóságát. – Ennyi bajt okoztak azok az Isten adta papok.
79Isten veled, kedves Miklósom, írj minél előbb, és szeressed, hív barátodat,
DEÁKOT.
