B. WESSELÉNYI MIKLÓSNAK. POZSONY, április 10-én 1840.
B. WESSELÉNYI MIKLÓSNAK.
POZSONY, április 10-én 1840.
[22]
POZSONY, április 10-én 1840.
[22]
Kedves barátom! Sietve írom ezen néhány sort Vachott által, kit Vörös útasított hozzám. Csak lopom a pillanatokat, 66mert az ország gyűlése végén állunk, ilyenkor pedig, tudod, halmozva vannak dolgaink, s még a mi reggeli óráinkból szabadon maradna, azt a sok indigenának látogatásai zavarják.
A főrendi naplóra előfizettem helyetted 100 ívre, már 31 ív megjelent, azokat íme általküldöm, mulattatni fognak, mert szerkesztve jól van, minthogy nagy része béküldetett, – s a beszédek jobbára derékek. – A mi naplónkra s aktáinkra nem praenumeráltam nevedre, erre talán majd az ország gyűlésének végén is jókor lesz praenumerálni, olvasni úgy sem fognád addig, s az időnkénti kiszedése az íveknek csak alkalmatlanságoddal járna, kivált az ország gyűlése után, midőn mi már itt nem leszünk, mert hihető, hogy még három hónapig is késik az ország gyűlése után az utolsó ívek megjelenése. – A főrendi napló ára 100 ívre 6 p. forint, ha újabb előfizetés lesz szükséges, gondom lesz reá, s ha elmegyünk, teszek rendelést, hogy hátra levő íveidet általvegyék.
A pipaszárokért Ehrenhofert kifizettem, járt azokért 6 ft. p. p. A puskacsináló azt izente ma nékem, hogy már néked válaszolt.
Mi májusban bizonyosan haza megyünk s talán kár nélkűl, s legalább rosszabbá nem téve közdolgainkat.
Isten áldjon meg, kedvesem, ismét kopognak, hihetőleg ismét indigena, már eluntam őket. – Isten áldjon, hív barátod.
D. F.
