TARÁNYI JÓZSEFNEK. PESTEN, április 17-én 1858.
TARÁNYI JÓZSEFNEK.
PESTEN, április 17-én 1858.
[92]
PESTEN, április 17-én 1858.
[92]
Kedves Sógor! Pakson még nem voltam. Húsvét előtt a zordon idő, s azon körűlmény, hogy a Duna jege későn ment el, s a gőzösök későn indúltak, volt az akadály; húsévtkor pedig bomladozott egészségem miatt nem mehettem. Május folytán azonban szándékom lerándúlni.
A Kisfaludy-emlék dolgában igen köszönöm a határtalan bizalmat, de azt oly korlátlanúl, hogy én tegyek, intézkedjem, válaszszak tervet s alkudjam magam belátása 250szerint teljhatalommal, el nem fogadhatom. Az összeg, mely e czélra begyűlt, sokkal kisebb, mintsem hogy valami fényes emléket lehessen állítani. Az emlék tehát csak igen szerény leend. A hely, a hol az emlék felállíttatik, igen nyilvános, sok ember kiritkájának ki lesz tehát az emlék téve. Ha majd az emléket kisszerűnek, nem egészen szépnek, egyik vagy másik művészeti részében hiányosnak fogják találni, minden ember, boldog és boldogtalan, ügyes és ügyetlen, engem fog megróni, hogy bizony tőlem okosabbat, szebbet vártak volna, s meg nem foghatják, miként tudtam én ilyen tervet választani s ilyen művet készíttetni. Mindezt pedig én igen restelleném. Ha műértő volnék: kevesbbet törődném vele, de én is csak vaktában indulok. Sokkal jobb lesz, ha a választást Ti teszitek választmányilag. Midőn testület ízlése vagy választása ellen tesznek kifogást, az által senki személyesen nincsen érdekelve, vagy legalább nincs annyira érdekelve, mint azon egyes ember, ki maga választott és tett valamit.
Én tehát küldöttem Hozzátok terveket, küldök, ha kívánjátok, más terveket és költségvetéseket is, de azok közűl ti válaszszatok és pedig határozottan. Ha választottatok, én megkötöm az alkut, de azt ismét ti hagyjátok helybe; csak így tehetek, de így szívesen teszek mindent.
A mi azt illeti, hogy az ügy ittlétem alatt bevégeztessék, mindez csak attól függ, tisztában lesztek-e Ti az egészszel mintegy május közepéig, mert én május végénél tovább nem akarnék Pesten maradni. Abból, úgy látom, 251semmiesetre sem lesz semmi, hogy az emlék a jövő tavaszig felállítassék, mert a mint múltkori levelemben írtam, Züllich azt mondja, hogy neki a modell elkészítéséhez legalább három vagy négy hónap szükséges, és pedig a száradás miatt nyári hónap. Meg azután a mintát Bécsbe vagy Münchenbe kell küldeni, ott a szobrot megönteni stb. Mind a Te leveledből, mind a múltkor Koppányéból, azt láttam, hogy e szót „modell” nem úgy értitek, mint én értem. Te példáúl azt írod, hogy a küldött modellekhez képest alkudjam ki az emléket. Nem fogod tehát rossz néven venni, ha bővebben magyarázom ki a dolgot.
Azon rajzok, miket én Nektek küldöttem, nem modell, vagy minta, hanem terv és költségvetés. A modell agyagból készűl s ez a művészi része az egésznek. A szobrász agyagból formát készít, azt formálja ki egészen úgy, mint a szobornak kell lennie s ebben öntetik azután a szobor érczből. Ez a főmunka a szobrász ügyességétől függ s ez teszi a költség legnagyobb részét, mert ezt kell legdrágábban fizetni. Az öntés maga a vas vagy érczöntő műhelyekben történik, melyhez mechanikus ügyesség kell, de nem művészet s ez aránylag kevésbe kerűl, csak az ércz ára emeli a költséget. Midőn a szobor az agyagformából meg van öntve, akkor az onnan kivétetik, de göcsörtös, durva, egyenetlen a külszíne; ekkor ismét a szobrász veszi azt keze alá s vésővel egyengeti, simítgatja ki annak külszínét. Ugyanazért, minél keményebb az ércz, annál fáradságosabb, nehezebb ezen kisímítás, annál drágább tehát a 252szobor. Az anyag ára is tesz különbséget, de legnagyobbat a kisímítás nehézsége tesz. Példáúl a bronz vagyis ágyúércz igen kemény, az tehát durvábban is kerűl ki a mintából, símítása is fáradságosabb, azért oly drága.
Az emlék alsó részét, vagyis talapját, mely rendesen fele része az egész emlék magasságának, csak kőfaragó készíti a szobrász rajza szerint; ezt sem lehet előre megkészíttetni, mert arányait a szobor arányához kell mérni.
Írd meg tehát, kedves sógor, jónak találnátok-e, hogy még bécsi művészekkel is csináltassak tervet és költségvetést. Ha igen, akkor erről is intézkedem, s lehet, hogy május közepén túl e végett magam is felrándulok.
Pénzt most küldened nem szükséges, ha majd kell, a mi valószínűleg hosszabb idő múlva lesz, írni, vagy szólani fogok veled ez iránt.
Isten áldjon! Klárit ezernyi-ezerszer csókolom. Barátinkat üdvözlöm, hű barátod
DEÁK FERENCZ.
