37. Kehida, 1825. december 18. Deák ügyészi véleménye a verekedéssel gyanúsított Gödör János és társai, szentgyörgyvölgyi nemesek…
37.
Kehida, 1825. december 18.
Deák ügyészi véleménye a verekedéssel gyanúsított Gödör János és társai, szentgyörgyvölgyi nemesek ügyében.
Kehida, 1825. december 18.
Deák ügyészi véleménye a verekedéssel gyanúsított Gödör János és társai, szentgyörgyvölgyi nemesek ügyében.
Simon Gábor alszolgabíró a megye 1824. augusztus 9-i közgyűlésén mutatta be vizsgálati jelentését arról az esetről, amelynek során a szentgyörgyvölgyi Gödör Pál verekedéssel vádolta Gödör Jánost és társait. A közgyűlés Csesznák József főügyészt bízta meg az eset véleményezésével.131
ZML. kgy. jkv. 1824:1753.
Szentgyörgyvölgyi nemes Gödör Pál, annak édesatyja nemes Gödör Mihály és édesanyja az A betű alá idezárt kérelemlevélben arról panaszolkodnak, hogy még 1821. esztendőben, midőn a panaszolkodó nemes Gödör Pál a szentgyörgyvölgyi mezőn lévő egyik földjét békességesen szántogatta, nemes Gödör János, annak felesége 86és Miklós nevű szolgája, Gödör Ferenc, Gödör Gábor, Császár János és annak napa, Cseke Judit, Császár József és Császár Ferenc szabó a panaszolkodót megtámadván, először ekéjét kezdették vagdalni, azután pedig magát is megverték, sőt, midőn a panaszolkodónak édesatyja, és édesanyja, kik a hely színétől nem messze dolgoztak, a panaszolkodónak mentésére odasiettek, ezeket is leverték és öszvetagolták a megtámadók, az ekevasat és ösztökét pedig magokkal elvitték.
Ezen kitételnek valóságát a B betű alá idemellékelt tiszti vizsgálatban lévő első tanú, ki a verekedés helyétől nem messze boronálván, azt szemeivel látta, világosan bizonyítja, és még a feljebb előszámlált verekedőket is különösen megnevezi, de a második tanú látta ugyan a verekedést, hanem attól távolabb esvén, a verekedőket megkülönböztetni nem tudta, közhírből azonban hallotta, hogy a feljebb megnevezettek voltak Gödör Pálnak megverői. Egy tanú tehát önnön tudományából, a másik pedig közhírből bizonyít ezen verekedők ellen, de egyik sem adja elő vallásában azt, hogy azok közül melyik vett kisebb vagy nagyobb részt a verekedésben, sem pedig arról, ha vajon ezen verekedés kegyetlen, és véres volt-e, nem emlékezik, és minthogy a megverettek orvosi bizonyságlevelet sem hoznak elő, a verekedés mekkoraságát a felhozott irományokból tudni nem lehet, azért tehát a tekintetes nemes vármegyének 1824. esztendei augusztus 9én tartatott közgyűlése 1753. száma következésében azon alázatos vélekedést adja az alolírt tiszti ügyész, hogy az előszámlált verekedők, mint a közcsendesség megzavarói, tiszti fenyítő pörbe idéztessenek, mert ha ezen pörben bé fog bizonyíttatni, hogy a verekedés kegyetlen és véres volt, abban szinte ítéltethetik keményebb büntetés, és egyszersmind az is meghatároztathatik, hogy ki-ki a megtámadók közül mennyire volt részese a verekedésnek. Ezenkívül a panaszolkodónak nemesi jussa megsértését pörrel megbosszulni módja nem lévén, annak erre és kárának megkaphatására tiszti ügyészi pártfogás rendeltethetik. Költ Kehidán december 18án 1825.
Deák Ferenc becsületbeli tiszti alügyész
S.k.eredeti. ZML. Büntetőperek 1826. Fasc. 39. No. 151. (a per mellékletei között).
Zala megye 1826. május 29-i közgyűlése tiszti fenyítő pert rendelt el Gödör János és társai ellen.132 A pert 1826. szeptember 4-én indította meg Horváth Péter tiszteletbeli alügyész a megye törvényszéke előtt. Az ügyében 1829. február 7-én hirdettek ítéletet. A törvényszék véleménye szerint a felperes nem bizonyította be az alperesek ellen a vádat, sőt az derült ki, hogy maga a sértett követett el törvénytelen földfoglalást, ezért az ítélet szerint „az alpörös felek az ellenek tett vádnak terhétől bíróiképpen feloldoztatnak”.133
ZML. kgy. jkv. 1826:1106. Az 1826. május 29-i közgyľlés még egy alkalommal, 1278. sz. alatt tárgyalni kezdte Deák ügyészi véleményét, de rájöttek a tévedésre, és visszautaltak erre a határozatra.
ZML. Büntetôperek 1826. Fasc. 39. No. 151.
