41. Kehida, 1826. november 2. Deák ügyészi véleménye a gyilkossággal gyanúsított Pálfy György dióskáli nemes és társai, szentpéte…
41.
Kehida, 1826. november 2.
Deák ügyészi véleménye a gyilkossággal gyanúsított Pálfy György dióskáli nemes és társai, szentpéterúri nemesek ügyében.
Kehida, 1826. november 2.
Deák ügyészi véleménye a gyilkossággal gyanúsított Pálfy György dióskáli nemes és társai, szentpéterúri nemesek ügyében.
Zala megye 1825. augusztus 8-án terjesztette be Dely Boldizsár főszolgabíró a vizsgálati jelentést, amely szerint Pálfy György és társai még 1824 decemberében megölték Szilák László kerecsenyi szőlőpásztort. A közgyűlés az ügyészi hivatalnak adta át az iratokat véleményezésre.148
Uo. 1825:2402.
Szilák László kerecsenyi szőlőpásztornak agyonverettetése eránt véghezvitt, és az 1. szám alatt idemellékelt tiszti vizsgálatból, különösen az első, harmadik és negyedik tanúk vallásaiból megbizonyodik az, hogy még 1824. esztendei december hónak 7én, midőn szentpéterúri nemes Pálfy János a kerecsenyi hegyen, úton kívül a szőlők között járt terhes szekerével, ezen szőlőpásztor őtet, mint kártévőt szűrétől megfosztotta, melyre a megzálogolt nemes Pálfy János társaiért visszaszaladván, azokkal, név szerint: szentpéterúri nemes Salamon Jánossal és dióskáli nemes Pálfy Györggyel a szőlőpásztort megtámadták, attól a zálogba elvett szűrt visszaragadni akarván, de minthogy a szőlőpásztorral nem bírtak, nemes Pálfy György egy durunggal Szilák Lászlót először vállba, másodszor pedig úgy agyba sújtotta, hogy az tüstént öszverogyott, és kevés pillantatok alatt meg is halt, midőn pedig már az halva a földön elterült, nemes Pálfy György még egyet reáütvén, társaival együtt elszaladott. Az alolírt tiszti ügyész tehát a tekintetes nemes vármegyének 1825. esztendei augusztus 8án tartatott közgyűléséből költ 2402. szám alatti végzés következésében azon alázatos vélekedést adja, hogy dióskáli nemes Pálfy György mint szántszándékos és kegyetlen gyilkos, szentpéterúri Salamon János és Pálfy János, mint verekedők bűnpörbe idéztessenek, szentpéterúri nemes Pálfy Lászlót pedig, minthogy ez az első tanúnak bizonyítása szerint csak a szőlőpásztornak agyonverettetése után érkezett a 91verekedés helyére, és így sem abban részt nem vett, sem más közfenyítéket érdemlő cselekedetet el nem követett, ez alkalmatossággal semmi vád nem terheli. Kehidán november 2án 1826. esztendőben.
Deák Ferenc becsületbeli tiszti alügyész
S.k.eredeti. ZML. Büntetőperek 1827. Fasc. 6. No. 157.
A megye 1827. január 8-i közgyűlése – az ügyészi előterjesztésnek megfelelően – Pálfy Lászlót felmentette a vád alól, Pálfy György, Pálfy János és Salamon János ellen azonban büntetőpert rendelt el.149 A pert 1827. május 14-én indította meg a megye törvényszéke előtt Ágoston József tiszteletbeli alügyész. A zalai törvényszék mindhármukat bűnösnek találta, és 1829. május 14-én Pálfy Györgyöt 3 évi, Pálfy Jánost félévi, Salamon Jánost pedig negyedévi, nyűgvasban, közmunkával, heti két napi böjttel eltöltendő tömlöcre, valamint a fogvatartás költségeinek megfizetésére ítélte. Pálfy Györgyön ezenkívül behajtották az áldozat halotti díját is. A felperes ügyész a pert a királyi curiára fellebbezte. A megye közgyűlésén 1832. január 9-én kihirdetett ítélet szerint a királyi tábla jóváhagyta az ítéleteket, míg a hétszemélyes tábla 4 évre emelte fel Pálfy György büntetését.150
ZML. kgy. jkv. 1827:133.
Uo. 1832:33., Büntetôperek 1827. Fasc. 6. No. 157.
