64. Kehida, 1828. december 18. Deák első ügyészi véleménye a verekedéssel vádolt Sebestyén János és társai (szentantalfai nemesek…
64.
Kehida, 1828. december 18.
Deák első ügyészi véleménye a verekedéssel vádolt Sebestyén János és társai (szentantalfai nemesek) ügyében.
Kehida, 1828. december 18.
Deák első ügyészi véleménye a verekedéssel vádolt Sebestyén János és társai (szentantalfai nemesek) ügyében.
Zala megye 1827. június 6-i közgyűlésén Pálfy István szentantalfai lakos feljelentette a helybeli Sebestyén Jánost és fiát, hogy azok őt és vejét, Zabb Istvánt véresre verték. Az 140eset kivizsgálásával Rosos Pál alszolgabírót bízták meg.218 Az alszolgabíró jelentése nyomán az 1828. március 17-i közgyűlés az ügyészi hivatalnak adta át az ügyet véleményezésre.219
ZML. kgy. jkv. 1827:1549.
Uo. 1828:885.
Tekintetes nemes vármegyének 1828. esztendei március 17én tartott nagygyülekezetéből a jegyzőkönyvnek 885. száma alatt tiszti ügyészi vélemény alá kiadatott az A betű alatt idemellékelt kérelemlevél, melyben szentantalfai nemes Pálfy István arról panaszolkodik, hogy 1827. esztendei március hónak 5én, midőn lakhelye körül a kőkerítést foltozgatta, ugyan szentantalfai nemes Sebestyén János őtet tulajdon kapájával, mely a földön mellette hevert, Isten ellen szórt fertelmes káromkodások között megtámodta, mivel azonban a kapát annak kezében megkapta a panaszolkodó, véle többé nem árthatván, elvetette azt, hanem hajába esett, és mindaddig húzkodta, míg Zabb István, a panaszolkodónak veje őket egymástól el nem választotta. De odaérkeztek ekkor nemes Sebestyén Jánosnak fia és szolgája, csákánnyal és baltával felkészülve, és ezek Zabb Istvánt tüstént leütötték, a panaszolkodó pedig kezeikből kiszabadulván házába akart futni, de háza előtt Sebestyén János és nevezett bűntársai elérték, a földre leverték, fejét és két karjait veszedelmesen megsebesítették, és vérében fetrengve otthagyván eltávoztak.
Példás büntetést érdemel ugyan ezen vérengző kegyetlenkedés, a bémutatott próbairományok mellett azonban a panaszlottakat bíróiképpen megmarasztani nem lehet. Mert a B alatti orvosi vizsgálat csak arra szolgálhat bizonyításul, hogy a panaszolkodó véresen, sőt veszedelmesen meg volt sebesítve, de ki által, ahhoz a sebeket vizsgáló orvosnak semmi köze nem volt. A C alatti tiszti vizsgálatban csak egy tanúnak vallása foglaltatik, és ezen tanú sem volt jelen a verekedésen, csak a jajszót hallotta, s arra kifutván, látta Zabb Istvánt véres fővel a falhoz támaszkodni, látta nemes Pálfy Istvánt, Sebestyén János és társai által kergetve a háznak másik feléhez futni, de mire a tanú odaérkezett, már Pálfy István a ház előtt a földre verve jajgatott, ki kezdette tehát legelsőben a verekedést, ki törte bé Zabb Istvánnak fejét, és ki ütötte le Pálfy Istvánt, arról a tanú vallani nem tud, az ilyen vallás pedig tökéletes bizonyítás még akkor sem lehetne, ha ezen tanú egyes tanú nem volna is.
Oly tetemes gyanúval terheli mindazonáltal az orvosi vizsgálat és a nevezett tanúnak vallása a panaszlottakat, hogy az eddigi bizonyítások hiányossága miatt ezen vétket egészen elhallgatni nem lehet. Az alolírt tiszti ügyésznek alázatos vélekedése szerint tehát újabb tiszti vizsgálatot lesz szükséges véghezvinni. Mert habár a vádbéli verekedésen más senki jelen nem volt is, a vétket megelőző és követő környülállások talán mégis fontos próbául szolgálhatnak, talán gyűlölte nemes Sebestyén János már előbb is a panaszolkodót, talán fenyegette azt vagy szemben, vagy háta megett, s ezen fenyegetést mások is hallhatták, sőt talán a verekedés után vagy maga, vagy fia, vagy szolgája még dicsekedtek is mások előtt a véres bosszúval. Ezek pedig mind 141olyanok, melyeket előre tudni szükséges, mert ha már előre bizonyos az, hogy a panaszlottakat bíróiképpen megmarasztani nem lehet, azok ellen bűnpört rendelni nemcsak haszontalan és költséges terhelése volna a tekintetes nemes vármegye házipénztárának, hanem valóban törvénytelen is.
Kehidán december 18án 1828. esztendőben.
Deák Ferenc becsületbeli tiszti alügyész
S.k.eredeti. ZML. Büntetőperek 1831. Fasc. 31 No. 128. (a per mellékletei között).
A megye 1829. január 12-i közgyűlése – Deák javaslatára – Kerkapoly István főszolgabírót bízta meg az ügy alaposabb kivizsgálásával.220 A főszolgabíró 1829. november 9-én terjesztette be jelentését, az iratokat ekkor ismét az ügyészi hivatalnak adták át.221 (Az ügy folytatását és befejezését lásd a 94. sz. iratnál – Deák ügyészi véleménye, Kehida, 1831. február 16.)
ZML. kgy. jkv. 1829:283.
Uo. 1829:2714.
