67. Kehida, 1828. december 20. Deák ügyészi véleménye a gyermekével szembeni kegyetlen bánásmóddal gyanúsított szentpéterúri Dely…
67.
Kehida, 1828. december 20.
Deák ügyészi véleménye a gyermekével szembeni kegyetlen bánásmóddal gyanúsított szentpéterúri Dely Anna nemes özvegy ügyében.
Kehida, 1828. december 20.
Deák ügyészi véleménye a gyermekével szembeni kegyetlen bánásmóddal gyanúsított szentpéterúri Dely Anna nemes özvegy ügyében.
Zala megye 1826. május 29-i közgyűlésében azzal vádolták meg Dely Annát, hogy első férjétől, Dienes Istvántól született lányával kegyetlenül bánik. Az eset kivizsgálásával Inkey Gáspár alszolgabírót bízta meg a közgyűlés.228 Az alszolgabíró jelentése nyomán az 1828. július 28-i kisgyűlés Kuthy Pál főügyésznek adta át az ügyet véleményezésre.229
Uo. 1826:1247.
Uo. 1828:1979. Ugyanez, az 1828. július 28-i kisgyľlés bízta meg Deák Ferencet, hogy írja össze Dienes István árváinak vagyonát. (2218. sz.)
A tekintetes nemes vármegyének 1828. esztendei július hónak 28án tartott kisgyűlésében a jegyzőkönyvnek 1979. száma alatt hozott kegyes végzése által tiszti ügyészi vélemény alá vagyon kiadva azon tiszti vizsgálat, melyet Dely Anna asszonyság ellen azeránt vitetett véghez a tekintetes nemes vármegye, ha vajon igaz é az, hogy a nevezett asszonyság első férjétől, Dienes István úrtól származott kisleánykáját nemcsak anyai módon nem neveli, hanem kegyetlenül is bánik véle. A bémutatott 1. szám alatti tiszti vizsgálatban megnevezett tanúk nem tapasztalták ugyan Dely Anna asszonyságnak semmi kegyetlenségét, melyet leánykáján elkövetett volna, és azoknak vallásai mind csak ilyen határozatlan bizonyításokból állanak, de a 2. szám alatti jelentéshez A, B, C, D és E betűkkel jelölve mellékelt vizsgálatokban hat hiteles tanú, kik egykor Dely Anna asszonyságnak, rész szerint pedig Szabó János úrnak cselédjei voltak, önnön tapasztalásokból esküvés alatt bizonyítják, hogy Dely Anna asszonyság Dienes István úrtól szármozott leánykáját gyakran üti-veri, maga asztalánál nem eteti, és ezen kisgyermeknek a cselédszobában, melyet sokszor egész télen nem fűtenek, mindég a földön, egy rongyos vánkoson, éspedig minden takarózó nélkül kell hálni, holott a cselédek ágyokban 144feküsznek, ruhája jobbára rongyos és goromba, lábbelije soha nincs, sőt koplal is sokat a nyomorult, mert ritkán adnak elegendőt ennie.
Borzad ugyan a jobb embernek érzése, midőn látja, vagy hallja, hogy egy édes-anya ily durván, ily megvetve bánhatik tulajdon gyermekével, kivált mikor azon gyermek édesatyjának annyi háládatossággal tartoznék, de a gondoskodva ápolgató anyai szeretet csak belső természeti ösztönnek lehet szülöttje, és ott, ahol azt a mostoha sors meg nem adta, kényszerítő módok által igaz szeretetet és hajlandóságot eszközölni soha nem lehet. Nehogy azonban a szegény árva, sorsához illendő neveltetésének elmulasztása miatt örökre szerencsétlen legyen, az alolírt tiszti ügyésznek alázatos vélekedése szerint szükséges lesz vidékbéli alszolgabíró urat oda utasítani, hogy ezen árvára mindenkor szoros felügyeléssel lévén, annak tartásáról és neveltetéséről időnként tudakozódjék, és ha valamely nevezetes fogyatkozást tapasztal ezekben, azt hivatalos kötelessége szerint a megyebéli nemes árvákra ügyelő kirendeltségnek azonnal béjelentse, a panaszlott asszonyságot pedig a nemes vármegyének ez érdemben hozandó végzéséről hivatalosan tudósítván, gyermekének anyai kötelességéhez képest leendő nevelésére megintse. Kehidán december 20án 1828. esztendőben.
Deák Ferenc becsületbeli tiszti alügyész
S.k.eredeti. ZML. kgy. ir. 1829:286.
A megye 1829. január 12-i közgyűlése – helybenhagyva Deák véleményét – nem fogta ugyan perbe Dely Annát, de elrendelte, hogy Inkey Gáspár alszolgabíró kísérje figyelemmel az árva kislány sorsát, és arról tegyen jelentést időnként a megye gyámi választmányának (amelynek jegyzője ekkor éppen Deák volt).230
ZML. kgy. jkv. 1829:286.
