75. [Zalaegerszeg, 1829. május 14. előtt]258 Deák a vádat képviseli a csecsemőgyilkos Szabó Terézia szentgyörgyvölgyi nemesasszon…
75.
[Zalaegerszeg, 1829. május 14. előtt]258
Deák a vádat képviseli a csecsemőgyilkos Szabó Terézia szentgyörgyvölgyi nemesasszony ügyében.
[Zalaegerszeg, 1829. május 14. előtt]258
Deák a vádat képviseli a csecsemőgyilkos Szabó Terézia szentgyörgyvölgyi nemesasszony ügyében.
1829-ben május elsô felében ülésezhetett Zala megye „húsvét utáni” büntetôtörvényszéke, mivel a húsvét április 19-re esett,. és április 27-tôl még legalább egy hétig a közgyľlés tartotta üléseit.
Zala megye közgyűlése 1828. október 20-án rendelt el büntetőpert – Csesznák József főügyész véleménye alapján – a bujálkodással és csecsemőgyilkossággal gyanúsított Szabó Terézia, a szentgyörgyvölgyi Németh György özvegye ellen.259 A pert 1829. február 3-án indította meg Kuthy Pál, a megye főügyésze. Az özvegyet fajtalansággal és gyermekvesztéssel vádolta, és ellene hóhérpallos általi halálos ítéletet kért. Deák csak egy alkalommal, az ítéletet megelőző alperesi védelem előtt látta el a vád képviseletét: ő is a halálbüntetést indítványozta.
ZML. kgy. jkv. 1827:1935. (szept.5.), 1828:2698. (okt.20.)
A fölpörös tiszti ügyész részéről. Kettős vád terheli az alpöröst. Az egyik azon botránkoztató fajtalan élet, melyet özvegysége ideje alatt viselt, a másik pedig fajtalan életének következése, a gyermekvesztés. A fajtalan életet a G és I alatti meghitelesített tanúk egyarányos vallásai az alpörös ellen kétségbe hozhatatlanná teszik, ami pedig a gyermekvesztést illeti: a G alatti meghitelesített tanúknak maga az alpörös megvallotta azt, hogy gyermekét elszülte, s azt a pajtában a szalma alá elásta, a tanúk ott a már egy hét óta rothadásba menő testet meg is lelték, és mindezeket maga az alpörös a G alatti tanúkkal lett szembeállításkor sem tagadta. Hogy a gyermeket nem halva szülte el, hanem azt irgalmat nem ismérő vad indulatból maga gyilkolta meg, bizonyítja azon környülállás is, hogy néki a halva született gyermeket titkon elásni semmi oka nem lett volna, mert a négy esztendei özvegység alatt fajtalan buja életet viselő asszony szeméremből ezt bizonyosan nem cselekedte, hanem az élve született gyermek táplálása, nevelése költségbe került volna, ez pedig a rosszéletű anyát, ki minden anyai indulatból kivetkőzött, gyermekének megölésére könnyen reávehette. De minden kétséget eloszlatnak e részben az E és F alatti orvosi vizsgálatok; melyek szerint a megvizsgált gyermek bizonyosan élve született. Nincs tehát semmi kétség abban, hogy az alpörös ellen a bujálkodás, a botránkoztató fajtalanság és tulajdon gyermekének szántszándékos meggyilkolása világosan bébizonyíttatott. 153Kéri azért a fölpörös tiszti ügyész ezen rabszemélyt a vádlevél értelme szerint260 megbüntettetni, ítéletet kérvén.
A fôügyész vádlevelében az 1723:11. tc.-re hivatkozott, amelynek 1. §-a vonatkozik a csecsemôgyilkosokra is.
S.k.eredeti. ZML. Büntetőperek 1829. Fasc. 14. No. 18. (perjegyzőkönyv).
A megye büntetőtörvényszéke 1829. május 14-én hozott ítéletet. Az ügyészi indítványokkal szemben csupán három év tömlöcre ítélték a bűnösnek bizonyult Szabó Teréziát. Fogságát nyűgvasban, közmunkával, hetente három nap böjttel kellett letöltenie, és kötelezték a fogvatartás költségeinek megfizetésére is. Az ítélettel elégedetlen felperes ügyész – Deák – fellebbezett, és a királyi curiára küldette fel a pert. A zalai törvényszék ítéletét azonban mind a királyi, mind a hétszemélyes tábla helybenhagyta. A végső ítéletet 1830. január 11-én hirdették ki a megye közgyűlésén.261
ZML. kgy. jkv. 1830:58. (jan.11.)
