93. Zalaegerszeg, 1831. január 28. előtt Deák a zárszegéssel vádolt Kaszás Zsigmond köveskáli nemest és társait védelmezi.
93.
Zalaegerszeg, 1831. január 28. előtt
Deák a zárszegéssel vádolt Kaszás Zsigmond köveskáli nemest és társait védelmezi.
Zalaegerszeg, 1831. január 28. előtt
Deák a zárszegéssel vádolt Kaszás Zsigmond köveskáli nemest és társait védelmezi.
Zala megye büntetőtörvényszéke előtt 1828. szeptember 9-én indított pert Ágoston József másodalügyész a Fülöp pusztai erdő törvényes zárjának megszegésével, tiltott favágással vádolt Kaszás Zsigmond esküdt, valamint társai: Győrfy János, Győrfy Gábor, Nagy István, Nagy Sándor és Nagy Imre köveskáli lakosok ellen. Deák, mint az alperesek hivatalból kirendelt védője, 1831 januárjában a „vízkereszti” törvényszék alkalmával adta elő a vádlottak védelmét.
Az alpörös felekért. A fölpörös tiszti ügyész által vádlevelében említett törvény, az 1807. esztendei 21. cikkely327 szorosan meghatározza azon módot, mely által 181valamely pusztulásnak indult közös erdőt törvényes zár alá kell venni. A pusztításról beadott panasznak megvizsgálására egy kiküldöttség neveztetik, mely annak valóságát megtekintvén, ha a panaszt alaposnak találja, a zárnak módja, az évenként levágandó fának mennyisége, ennek ára, a zártartónak és az erdőpásztornak rendelendő fizetés eránt javaslatot készítvén, jelentése mellett a nemes vármegyének bémutatja. Még ez nem törvényes zár, csak előkészület ahhoz, mert magát a zárt csak akkor rendeli meg a nemes vármegye, mely rendelés, hogy sikeres és kötelező erejű legyen, az előre tudósított közbirtokosok előtt, éspedig a helyszínen kihirdettetni parancsolja a törvény és törvényes szokás. Ott, ahol ez nem történt, ott ahol a vármegyének zárt rendelő végzése köztudományúvá nem vált, és ezen hirdetés által a birtokosok közös erdejöknek további önkényes használásától a nemes vármegyének nevével el nem tiltattak, törvényes zár nincs, s az erdőt használó nem zárszegő, nem megvetője a nemes vármegye rendelésének, mely tudtára sem adatott, és így büntetésre sem érdemes.
Az 1807:21. tc. az erdôk fenntartásáról rendelkezett.
Ha tehát az alpörösök ellen a törvényes zárnak megszegését bé akarja bizonyíttatni fölpörös tiszti ügyész úr, szükséges megmutatni, hogy a kérdéses erdő mikor és mely feltételek mellett javaltatott a vizsgálódó kiküldöttség által zár alá vétetni, szükséges a nemes vármegyének zárt rendelő végzését párban a pör mellé csatolni, de szükséges végre még azt is bébizonyítani, hogy ezen zárt rendelő végzés az előre tudósított közbirtokosoknak a hely színén valamely evégre kiküldött törvényes hitelességű személy által kihirdettetett, mert ha az ország törvénye csak kihirdetve kötelez, a zárt rendelő vármegyének végzése is csak így kötelezhet, a jegyzőkönyvnek felolvasását pedig e részben elegendő köztudományt adónak csak azért sem lehet mondani, mert mást rendel a törvényes szokás, és azonkívül is minden más, mégpedig kisebb fontosságú és büntetést magok után nem vonó közvégzések vagy kerülőlevelek által hirdettetnek, vagy az illetőknek szolgabíró urak hivatalosan tudtokra adják azokat.
Annyival inkább kívánja mindezeknek bébizonyítását az alpörösöket védelmező ügyész, mert a kérdéses zárnak a hely színén történt kihirdetése érdemében nem a-laptalan kétségei vagynak. Ugyanis azon kiküldöttség, mely Fülöp pusztai erdő pusztításának megvizsgálására a nemes vármegye által az 1827. esztendei november 12-i kisgyűlésből kiküldetett328, 1828. esztendei szeptember hónak 1. napján béadott, és G betű alatt ezen pörhöz csatolt hivatalos jelentésében a többek között azt mondja: Megkérdeztettek másodszor köveskáli fülöpi közbirtokos urak is ezen zár alá vett erdőnek mi oknál fogva általok elkövetett pusztításáról, kik egyenlőképpen azt erősítették, hogy egyedül csak mai napon volna szerencséjek először a fülöpi erdőnek zár alá lett vételét hallani, minthogy ők soha sem a zár alá veendő fülöpi erdő eránt való intézetek megtételeire mint közbirtokosok, sem pedig az intézeteknek hogyan, miként a tekintetes nemes vármegye által lett helybenhagyásoknak a hely színén teljesíttetni szokott kihirdetésekre meg nem hívattak s a többi.
ZML kgy. jkv. 1827:2691.
182Ezt foglalja magában az említett jelentés, mely pedig egyenesen a fölpörös tiszti ügyész úrnak próbairománya, azt pedig, hogy a köveskáliak ezen előadásának a jelenlévő akár kővágóörsi, akár köveskáli közbirtokosok közül csak egy is ellentmondott, s ezen állítás valóságát kétségbe hozta volna, a jelentő kiküldöttség nem említi – igaznak kell tehát annak lenni és ha igaz, akkor az alpörösök nem zárszegők, mert a vádbeli erdőpusztítás ezen jelentésnek idejét megelőzte – akkor a fölpörösi hathatósság és a per útja okvetetlen le fog szállani, vagy az alpörösök a követelés érdemében feloldoztatnak. Ezen szempontból tekintette a tekintetes nemes vármegye is a dolgot, mert a mondott jelentésre következett végzésében (amint a G alatt látható) nem pört rendelt a pusztítók ellen, hanem látván, hogy az 1811. esztendőben rendelt, de a helyszínen ki nem hirdetett zár329 kötelező erejű nem lehet, ezen kötelező erőnek megszerzése végett a jelentő kiküldöttséget a hajdan elmulasztott hirdetésnek helyszínen leendő teljesítésére utasította. Mindezeknél fogva ismételi a védelmező ügyész fellebbi kívánságát, s várván annak a fölpörös által mi módon leendő teljesítésétől.
ZML. kgy. jkv. 1811. június 17. 68/3.
S.k.eredeti. ZML. Büntetőperek 1828. Fasc. 13. No. 198. (perjegyzőkönyv).
A törvényszék 1831. január 28-án hozott ítéletet. Egyetértve Deák indítványával, a köveskáli közbirtokosokat felmentették a vád alól. Az ítéletet azzal indokolták, hogy a vádlottak nem tudhattak a még 1811-ben hozott zárrendeletről, (annak tartalmát azóta előttük újólag nem hirdették ki), az pedig nem minősül zárszegésnek, ha „közös jussaiknál fogva fát vágtak és vágattak”.
