LEVÉL KOSSUTH LAJOSHOZ Zalaegerszeg, 1836. szeptember 10. | Deák Ferenc munkái

LEVÉL KOSSUTH LAJOSHOZ
Zalaegerszeg, 1836. szeptember 10.

Zalaegerszeg, szeptember 10-én 1836.

Kedves barátom!

Csodálom, hogy Zsivorának1 a zalai gyűlésről tudósítását meg nem kapta; de hiszen vesztve nincs véle semmi, fő vonásai a dolgoknak azok, mik jelentésünkben foglaltatnak, s miket levelemben én is érdeklettem; jövőre hiteles levelezőnek Nagy József tiszti alügyészünket2 szólítottam fel, ki meg is ígérte, hogy időnként gyűléseinkről tudósítást küldend.

deak-001-003-003-0011 Zsivora Györgynek.

deak-001-003-003-0022 Nagy József, 1834-től 1840-ig Zala megye első alügyésze. Nem tudunk róla, hogy elvállalta volna a feladatot.

Azonban ne igen örüljön, édes barátom Zalának és gyűléseinek, mert nálunk is sziszegve fejet emelt a kígyósereg; Horváth Muki3 vezérök, vagyis inkább ő alkotója egy ellenpártnak, mely minden haladást gátolni, minden szabadelmű [sic!] végzést felforgatni készül. Ő már természeténél s megszokásánál fogva nem vala eddig is barátja a népnek s a nép szabadságának, s most az úrbéri törvények által megsértett vagyonbeli érdekei, egypár adat hiúsági vegyülettel annyira felforralták keblében a mérget, hogy mindent elkövet pártot szerezhetni; egyenként szólítja meg az urakat, hogy ellenünk, kik véle egyet nem értünk, mint veszedelmes emberek ellen, véle szövetkezzenek; akikre szava nem hat, még asszonyok által is magához kívánja vonni; sok pártost talál, mert az úrbér sokaknak nem tetszik s így készül rontani, amit oly nehezen építettünk; rontani pedig nem mesterség, kivált midőn az engedmények áldozatba kerültek. Az úrbéri törvényeknek béhozataláról most tanácskozik együtt egy megyei választmány; ebben Horváth mindent elkövet, hogy azon törvényeket, melyek néki nem tetszenek, a földesurak részére 178magyaráztassa, de még eddig, bár pártja indulattal segítette, boldogulni képes nem volt, mert azon egyszerű igazság, hogy törvényt a megye nem magyarázhat, a törvénynek egyes esetekre leendő alkalmaztatása pedig az ítélőszékek dolga, oly igen cáfolhatatlan vala nékik, hogy reá felelni sem valának képesek. Ha kérdik Horváthot, mi célja pártoskodásának, hiszen az úrbéren segíteni már nem lehet, azt feleli, hogy a szabadelmű ideák haladását akarja meggátolni. Valóban óriási munka, ha ezt a titkot kitalálja, nagy jutalmat várhat a Szent Szövetségtől; azonban nékünk mégis sok kárt és még több alkalmatlanságot okozhat, s valóban féltem múlt gyűlésünk végzéseinek nagy részét, mert kevesebb ész kell ahhoz, hogy valaki a vak és vad arisztokráciát fellármázza, mint ahhoz, hogy azt megnyugtassa. Személyemre nézve mindezekkel nem törődöm, sőt néműleg örülhetnék neki, mert nemcsak ürügyet, de jusst adnak annyira óhajtott független magányomba vonulni, ha elveink elbuktak; de ezen elvek bukását vérző szívvel sajnálnám, mert igazaknak s a haza boldogítására szükségeseknek vélem azokat. Horváth pártja jelenleg inkább lármás, mint veszedelmes, de félünk, hogy Kerkapoly második alispán4 fog közelíteni hozzájok. Ennek véleményét még nem tudom, mert eddig határozottan még ki nem jelenté magát. Közlető, egyesítő szerepet játszik, mi igen hamar a szárnyas egér sorsára juttathatja az embert. Számolása könnyen hibázhat; ő pedig a protestánsok feje, s így nem csekély fontosságú. Azonban az idő és ügynek igazsága sokon segíthet.

deak-001-003-003-0033 Zalabéri Horváth János (1788–1853), volt alispán, 1833/1834-ben Deák követtársa, aki éppen azért mondott le a követségről, mert nem értett egyet Deákkal.

deak-001-003-003-0044 Kerkapoly István (1789–1848), 1830-ban országgyűlési követ, 1834 és 1837 között Zala megye másodalispánja, majd 1837-től haláláig első alispán.

Pestnek határozata helyes az ifjakra nézve,5 nálunk is szóba fog kerülni a jövő gyűlésen; de nem választmányt, hanem felírást akarnak küldeni uraink a per felvétele és ügyészek meghiteztetése eránt is.

deak-001-003-003-0055 Utalás Pest megye 1836. augusztus 30-án, 4321. szám alatt kiadott körlevelére.

Ensel6 , reménylem, állhatatos lesz.

deak-001-003-003-0066 Réső Ensel Sándor (1787–1860), pesti ügyvéd, a Pest megyei ellenzék tagja, az országgyűlési ifjak egyik védőügyvédje.

Wesselényi ígérte, hogy ezen hónapban meglátogat, néki tehát csak néhány sort írok, közölje véle kegyed e levelet, mert elveink itteni sorsát nékie is mindenesetre tudni kell.

Tolnay Károly aljegyzőnk7 viszi e levelet, ki az országgyűlésén is sok időt töltött, ő ifjainknak legjelesebbike, általában az ifjúság jól van lelkesedve.

deak-001-003-003-0077 Tolnay Károly (1813–1897), ügyvéd, Zala megye tiszteletbeli aljegyzője, később főszolgabírája és országgyűlési követe.

Furcsa látni s hallani a kormánynak s kormány embereinek nevetséges félelmét; még a kisebbek is rémképeket alkotnak magoknak, s azzal ijesztgetik magokat is, egymást is; ők makacsul hátot fordítanak a kelő napnak, s önárnyékokat iszonyú rémnek nézik; pedig ha ismernék a hazát, ismernék az embert és embereket, szintúgy tudnák, mint mi tudjuk, hogy alig van ország Európában, hol kevesebbet lehessen revolúciótul tartani, mint jelenleg nálunk; csak majd ők féltökben olyan balgatag lépéseket ne tegyenek, melyek (nem zendülést, de) zavart okozhatnak. De ők csak félnek, s a bokorban 179mozgó nyulat is rablónak vélik, pedig: „est genus unum stultitiae nihilum metuenda timere,”8 azt mondja Horváth.

deak-001-003-003-0088 Az oktalanság egy neme: semmi félelmetestől nem tartani.

Tolnay több leveleket visz tőlem, melyek rész szerint Pestre szólanak, rész szerint tovább küldendők, kérem kegyedet, utasítsa őtet, ha szükséges leend.

Baloghról9 itt erős volt a hír, hogy Barsnak első alispánja; kételkedem rajta, de ha való is, fontos okának kell lenni, mely miatt e hivatalt elvállalta, mert benne csalódni lehetetlen.

deak-001-003-003-0099 Ifjabb Balogh János (1796–1872), Bars megye volt országgyűlési követe, hűtlenségi ügye miatt csak 1842-ben lett megyéjének alispánja.

Írjon édes barátom, és szeresse hív barátját.

D. F.

Amit Kerkapolyról írtam, Wesselényin kívül senkivel sem szeretném tudatni.

S. k. eredeti. MTAK Kt. Ms 4849/76. Közli Váczy János 20–23. p.