LEVÉL WESSELÉNYI MIKLÓS BÁRÓHOZ Kehida, 1841. október 12. | Deák Ferenc munkái

LEVÉL WESSELÉNYI MIKLÓS BÁRÓHOZ
Kehida, 1841. október 12.

Kehidán, október 12-én 1841.

Kedves barátom!

Júliusban írt szíves leveledet,1 melyben a Kelet népéről2 elmondád némely észrevételeidet, augusztusban vettem, s arra válaszoltam is; úgy látom azonban a múlt héten érkezett szíves soraidból, hogy ezen válaszom nem jutott Hozzád. Osztom nézetidet a Kelet népe felett, s lelkemből merítéd különösen azon megjegyzést, hogy ha Széchenyinek állítása szerint annyi forradalmi anyag van Magyarországban öszvehalmozva, hogy egy hírlapnak megelőző vizsgálaton is keresztülment sorai képesek a francia forradalomhoz hasonló zendülést rövid időn támasztani, akkor a kormány, midőn a közelébb lefolyt időkben erőszakhoz nyúlt, s terrorizmussal akart kormányozni, legalább 327politice3 menthető, mert a szabad szónak hatalmas béfolyása ennyi gyúladható szerek közé a zendülésnek szikráját szórva, még veszedelmesebb volt, már csak azért is, minthogy azt megelőző vizsgálat alá vonni nem lehetett, amit egyesek közhelyen nyilván szólottak; egyszóval: Széchenyi akaratlanul apológiát4 írt az ellenünk használt terrorizmusra. Egyes helyeit e munkának mit fejtegessem? Kossuthnak felelete5 , és Eötvösnek észrevételei6 után ez már felesleges volna; csak annyit mondok, hogy sokért, igen sokért nem adnám, ha a Kelet népe meg nem jelent volna. Még a tél derekán, midőn Széchenyi a Hírlap ellen nyilván fellépni készült, írt nekem is Pulszky7 által, elmondotta nézeteit s aggodalmát, melyet benne a Hírlapnak modora, egyedül modora támasztott, s kérdezte véleményemet.8 Én válaszoltam részletesen és igen kiereszkedve;9 elmondám, hogy a Hírlapnak még modorában sem látok aggodalomra legkisebb okot, s kértem buzgón és ismételve, ne írjon a Hírlap ellen, vagy legalább ne írjon úgy, mint írni készül, írjon inkább jobb és jelesebb cikkeket a Hírlapban magában, ha azok, mik ott megjelentek, kedvére nincsenek; ne törje el a kárhoztatás pálcáját azon Hírlap felett, melynek elveit maga is osztja, s mely még alig egypár holnapos, ne rontsa Kossuthnak nyilvános állását és magáét csupán a különböző modor miatt, s gondoljon arra, hogy az ő ereje és Kossuthé egymás mellett munkálódhatik a hon közjavára, s a haza látja kárát, ha e két erő személyes keserűségekben egymás ellen küzdve, egymást emészti fel. Írtam sokat, igen sokat, szívem legbelsőbb érzetéből, nyíltan s tartózkodás nélkül – de válaszul a kinyomtatott munkát küldötte meg nékem Széchenyi, szívében, úgy hiszem, engem is azok közé sorozva, kik megölik a haza szabadságát, s iszonyú zendülést, véres forradalmat hoznak a békés polgárokra csupán modor által. Egyébaránt van sok pártolója a Kelet népének is, nemcsak a Jelenkor és a Világ,10 de különösen sok római katolikus pap; miért éppen ezek, azt nem tudom. Nagy hatása van a Kelet népének az irodalmi világra is, mert mióta ez megjelent, még inkább elöntötték lapjainkat a személyeskedések, s a komoly és mindenoldalú diszkusszió helyét ezer alakú keserű gyanúsítgatások foglalják el; meddig tart ez így, azt az Isten tudja, de ha most megszorítaná ismét a kormány a kissé szabadabb, de mégis korántsem szabad sajtót, el volna vesztve mindaz, amit jót lehetett volna tenni ezen rövid szabadság alatt, s a sajtó szabadságának egykori létrehozásától még messzebb esnénk, mint előbb valánk; mert csak árnyékoldalát emlegetnék a sajtónak azok, kik szabadságát nem óhajtják, és Széchenyi auktoritására11 hivatkoznának, és sok jólelkű táblabíró azt mondaná, hogy bizony jobb is a sok személyeskedést elkerülni s megtiltani!

deak-001-005-004-0011 Wesselényi Freywaldauban, 1841. július 17-én kelt levelét közli: Történelmi Tár 1904, 294–296. p.

deak-001-005-004-0022 Széchenyi István Kelet Népe 1841-ben című, Kossuth lapszerkesztői tevékenységét és a Pesti Hírlap hangvételét bíráló műve 1841. június 26-án jelent meg.

deak-001-005-004-0033 Politikailag.

deak-001-005-004-0044 Védőiratot.

deak-001-005-004-0055 329A Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól című mű 1841. szeptember 2-án látott napvilágot.

deak-001-005-004-0066 Eötvös József báró Kelet Népe és a Pesti Hírlap című munkája 1841. augusztus 30-án jelent meg.

deak-001-005-004-0077 Pulszky Ferenc (1814–1897), liberális politikus, Sáros megye volt országgyűlési követe. Ő vitte el Széchenyi levelét Deákhoz Kehidára.

deak-001-005-004-0088 Lásd Deák 1841. március 20-i levelének első jegyzetét.

deak-001-005-004-0099 Lásd Deák 1841. március 20-án Széchenyihez írott levelét.

deak-001-005-004-01010 Konzervatív szellemű politikai hírlapok.

deak-001-005-004-01111 Tekintélyére, befolyására.

A vesekő aggodalmat okozott nékem, mert tudom, mennyit szenvedtél e 328bajban, de hiszem, eddig már elkergette azt tőled Priessnitz12 . Kríziseid, úgy hiszem, gyógyulásodra szükségesek, s ha ezek előpostái megtérő egészségednek, úgy megbocsátom nékik, hogy megfosztottak azon örömtől, hogy láthassalak; erre pedig számoltam, olvasva minden napot, mint gyermekkoromban, midőn a grata vacatio13 közelgetett; azonban ha most nem lehet is, csak gyógyulj, majd kipótoljuk utóbb Kehidán és Zsibón is.

deak-001-005-004-01212 Vincenz Priessnitz (1799–1851), a gräfenbergi gyógyintézet tulajdonosa, a róla elnevezett hidegvíz-gyógymód kezdeményezője.

deak-001-005-004-01313 Kedves szünet, szünidő.

Megnyílott tehát néked is már hazád, szegény számkivetett! Öröm és kétkedés között olvastam elsőbben a Pesti Hírlapban azon tudósítást, hogy erdélyi bajaid meg vannak szüntetve,14 kétkedésemet azóta eloszlatta egy biztosabb forrásból kapott tudósítás. E pillanatban ugyan nem élvezheted a szabadságot, mert egészséged helyreállítása Gräfenberghez köt annyival inkább, minthogy kríziseid mutatkoznak; félbe ne szakaszd pedig, az Istenre kérlek, Priessnitznek világos engedelme nélkül gyógyításodat, noha érzem szívemnek mélyéből azon forró vágyat, mellyel kedveseid körébe s imádott anyádnak sírjához sóvárogsz. De tudom, hogy lelked erős, és fogod tűrni egy ideig önegészségedért, mit eddig más okokért tűrni kénytelen valál. Hiszem, hogy visszaadott szabadságod érzete s megnyitott hazád jótékonyan fognak hatni gyógyulásodra.

deak-001-005-004-01414 Ferdinánd 1841. szeptember 18-án rendelte el az összes erdélyi politikai per megszüntetését. A rendelet szeptember 27-én került kibocsátásra, ezzel – érdemi ítélet nélkül – zárult le Wesselényi erdélyi pere.

Erdélynek országgyűlése is nemsokára elkezdődik. Előbb hatalom zárt ki abból, most egészséged; de hiszem, eljő még az idő, hogy két hazádnak törvényhozásában elfoglalhatod azon helyet, melyet érdemelsz, mert rendületlenül él keblemben a remény, hogy egészséged tökéletesen helyreáll – hiszen az Isten igazságos, s ebben kétkednünk nem szabad. Regálist15 néked, nem hiszem, hogy küldjenek, ezzel azonban most nemigen bosszantanak, mert hasznát, úgy, mint akarnád, úgy sem vehetnéd.

deak-001-005-004-01515 Meghívólevelet az országgyűlésre.

Minket az országos választmányhoz16 talán a télen öszvehívnak, azt hiszem, november végével – talán majd Pesten ölellek, addig is áldjon Isten minden áldásával, szeressed hű barátodat,

deak-001-005-004-01616 A büntető- és javítórendszer kidolgozásával – az 1840:5. tc. értelmében – megbízott országos választmányt 1841. november 28-ára hívta össze a nádor.

Deákot.

S. k. eredeti. MOL Mikrofilmtár 8368. doboz. Közli Váczy János 81–85. p.