MEGYEGYŰLÉSI BESZÉD AZ ÖNKÉNTES NEMESI ADÓZÁSRÓL Zalaegerszeg, 1845. március 3.
450MEGYEGYŰLÉSI BESZÉD AZ ÖNKÉNTES NEMESI ADÓZÁSRÓL
Zalaegerszeg, 1845. március 3.
Zalaegerszeg, 1845. március 3.
Már több évek óta, de újabban különösen számosan valának e megyében, kik komoly megfontolás után kimondották azon meggyőződésöket, miszerint igazságos és a hon érdekében volna, hogy a megyei nemesség a megyei beligazgatás költségeit birtokaránylag viselje az adózó néppel együtt. Ennek igazsága és hasznos volta annyira világos, hogy nemcsak néhányan kívánták azt mint véleményöket kimondani, hanem több polgártársaikat is iparkodtak arra bírni, hogy igyekezzenek velök kezet fogva utasítást eszközölni, miszerint ezen kötelessége a nemesi rendnek törvény által is kimondassék. Ők meg voltak győződve, hogy az adómentességnek megszüntetése közszükségeink közt első helyet foglal, és e megyének rendei csakugyan elhatározák ezt a múlt országgyűlésre küldött utasítás által.1 Azonban ezen tárgy még az országban többségre nem talált, mert mint nagyobb fontosságúnak, idő kelle, míg az eszme megérjék, és az ige testté legyen. Az országgyűlés befejeztetett, és kötelező törvény nem hozatott aziránt, hogy a beligazgatási költségekben a nemesi rend is részt vegyen. Többen tehát tettleg akarnak legalább személyökre nézve életet adni a szavaknak, miután kötelező törvényt másokra s az egészre hozni nem lehetett, legalább magok kívánnak részesülni a beligazgatás költségeinek birtokaránylagos viselésében. Ezen nyilatkozásuk és illetőleg kötelezésük a tekintetes nemes vármegyének benyújtatott azon kéréssel, méltóztassék a kötelezett teherviselés következtében eszközöket nyújtani, hogy az illetők javai felszámíttassanak, s a birtokaránylagos kivetés javaikra történhessék.2 Természetes az, mit mondani felesleges, hogy miután e tisztelt férfiak ennek mint rendes adónak fizetésére magukat kötelezték, ha valaki az adót nem fizetné, ez úgy fog exequáltatni3 , mint más adóbeli hátramaradás. Kijelentetett még, hogy e kötelezés tartalma a beligazgatási költségekre terjed ki, s önszemélyükre szól. De azért a tekintetes rendek előtt nyíltan kimondatott, hogy nemcsak minden igyekezettel azon lesz a tisztelt szónok ezentúl is, mint eddig, hogy általában az országgyűlés határozza el azt, miszerint a közterhek viselésében a nemesi rend részt vegyen, de azt is kijelenté, hogy akármikor lesz szó arról, hogy az országos pénztár akár segedelem, akár rendes adózásképpen áldozatot kívánna, abból magát nemcsak a 451törvény után, hanem a törvény előtt is kihúzni nem fogja, és hogy ezen kötelezés sem ürügy, sem köpönyeg nem lesz arra, hogy más adózások alól ki lehessen bújni.
deak-001-005-022-0011 A háziadó fizetésének nemesekre történő kiterjesztését szorgalmazó, 1843. április 4-én megbuktatott, majd 1843. augusztus 31-én mégis megszavazott liberális zalai követutasítás.
deak-001-005-022-0022 Az önkéntes adózók nyilatkozatát közli Kónyi Manó 2. köt. 69. p. A zalai adózásról bővebben: Molnár András: „A zalai ágyúzás.” Zala megye önkéntes adózói (1845–1848). Századok, 1996. 5. sz. 1211–1240. p.
deak-001-005-022-0033 Végrehajtatni.
Pesti Hírlap, 1845. március 20. (440. sz.) 183. p. Közli Kónyi Manó 2. köt 70, 71. p.
deak-001-005-022-0011 A háziadó fizetésének nemesekre történő kiterjesztését szorgalmazó, 1843. április 4-én megbuktatott, majd 1843. augusztus 31-én mégis megszavazott liberális zalai követutasítás.
deak-001-005-022-0022 Az önkéntes adózók nyilatkozatát közli Kónyi Manó 2. köt. 69. p. A zalai adózásról bővebben: Molnár András: „A zalai ágyúzás.” Zala megye önkéntes adózói (1845–1848). Századok, 1996. 5. sz. 1211–1240. p.
deak-001-005-022-0033 Végrehajtatni.
