A HATÁRŐRVIDÉKNEK POLGÁRI HATÓSÁG ALÁ RENDELÉSÉRŐL.
A HATÁRŐRVIDÉKNEK POLGÁRI HATÓSÁG ALÁ RENDELÉSÉRŐL.
A KK. és RR. 1834. ápril 7-dikén tartott országos űlésében Hertelendy Miksa, torontáli követ indítványozta, hogy a határőrző véghelyek polgári viszonyaikra nézve polgári itélőszékek s magyar birói hatóság alá helyeztessenek és küldöttség neveztessék ki, mely e tárgyban törvényjavaslatot készítsen. Az elnök már időnyerés tekintetéből is elhalasztandónak vélte e tárgyat.
53Deák Ferencz: A mi Torontál vármegye követjének indítványát illeti, úgy hiszi, senki sincs a rendek között, ki a törvényhozásnak azon jussát, hogy a katonaságnak és véghelyeknek polgári itélőszékeit is elrendelje, kétségbe hozná; mert ezt tagadni akarni, magának a törvényhozásnak ideájával is ellenkező volna; de amúgy is országos sérelem gyanánt fel lévén már e tárgy terjesztve, a nemzet ebbeli jussainak valósága közöttünk kérdésbe sem jöhet. Arra nézve, hogy ezen elrendelés mikor vétessék munkába, a kerületi ülésekben a szóló is egyike volt azoknak, kik sok gyakorlati nehézségek miatt azt ő felsége kedvező resolutiójának megérkezésére kivánták halasztani. De ha tekintetbe veszi azt, hogy még az előleges sérelmek orvoslását sürgető felírat sem juthat a fejedelem kezéhez, mert a főrendek csupán szavak miatt, melyeket a KK. és RR. fontosaknak vélnek, készek valának tíz üzenetet váltani s a nemzet óhajtásának a fejedelem elébe juthatását még most is gátolják; ha továbbá figyelmez ő felségének januárius 3-ki 2-ik rescriptumára s azt a mult esztendei április 16-án érkezett rescriptummal összehasonlítja, kénytelen azt hinni, hogy ő felsége a rendszeres munkákon kívül semmit egyebet felterjesztetni nem akar. Kimondottuk már ugyan ez iránt vélekedésünket, és nyilván kijelentettük: hogy a nemzet indítványi jussát teljes épségben fenn fogjuk tartani; de a főrendek csakugyan ezen szellemben munkálódnak, mert hiszen minden tárgyat, mely a rendszeres munkákhoz nem tartozott, akadályoztattak, és a gratulatiokon és az országgyűlési diurnumok iránti törvényjavaslaton kívül alig vagyon különös felírás, melyet ő felségéhez felbocsátottak; holott ellenben a rendszeres munkáknál, különösen az urbéri tárgynál több pontokban nyilván és egyenesen kijelentették ugyan ellenkező meggyőződésüket, de a törvényjavaslatokat önmeggyőződésök ellenére is felbocsátották. Nekünk tehát ezeknél fogva a gondos előrelátás azt tanácsolja, hogy a mi a rendszeres munkákkal összefüggésben vagyon, azt a rendszeres munkák sorában törvényjavaslatba vegyük, és minden sérelmeinket, a mennyire csak lehetséges, olyan tárgyakkal kössük össze, melyeknek felterjesztését a főrendek legalább hihetőleg gátolni nem fogják, mert hosszas küzködés helyett ez a mód inkább czélra vezető. Azon ellenvetésre, hogy időnyereség tekintetéből is szükséges e tárgyat halasztani, azt jegyzi meg a szóló követ, hogy az országos sérelmeknek orvoslására törekedni soha sem idővesztegetés, mert az egyik főczélja rendeltetésünknek, és a megbizó levelekben is úgy említettik mint első kötelesség; 54de amúgy is, ha különös választmány rendeltetik, mely minden körülmények megfontolásával javaslatot készítsen, akkor idő veszve épen nem lesz, mert in pleno csak kész munkát kell vizsgálnunk, ezt pedig egyszer akár mikor csakugyan kellene teljesíteni, mert az egész dologgal végképpen felhagyni talán senki nem akar. Kinyilatkoztatja tehát, hogy a torontáli indítványt, még pedig úgy, hogy a javaslat elkészítése egy választmányra bizassék, egész kiterjedésében pártolja.
