I.
I.
A KK. és RR. 1840. márczius 9-dikén tartott kerületi űlésökben tárgyalták ő felségének kir. leiratát, melyben ő felsége elismeri, hogy a katonai élelmezésnek eddigi terhes módját alkalmatosabb rendszerrel fölváltani az adózó nép java megkivánja; de az 1715: VIII. t.-czikkből folyó ezen köteleztetésnek terhes voltát nem a teher nagyságából, hanem aránytalan viseléséből hiszi származónak, annál fogva a megváltásnak ezen tekintetekhez alkalmazott módjáról, s az e helyett leteendő összeg biztosításáról, úgy szintén azon alapról, melyre a kötendő szerződés építtetni fog, intézkedni szükséges lévén: ő felsége megegyezik, hogy ennek, valamint a katonai laktanyáknak a kir. szabályozó rendelet értelmében való felállítási terve kidolgozása végett egy országos választmány küldessék ki, melyhez ő felsége ahhoz értő katonai tagokat fog kinevezni. Pázmándy Dénes a kiküldendő választmánynak nem a jelen kir. leiratban foglalt, hanem az ország rendeinek november 12-diki föliratában kifejtett elveket kivánta zsinórmértékül elébe szabatni.
Deák Ferencz: Legelőször ezen leiratra nézve általában sajnálkozását nyilvánítá azon, hogy a kormány ama gondos előre vigyázást, melylyel az ország rendei ezen tárgyat elintézni kivánták, nem méltányolva, sőt azt megsemmisítve, mintegy szántszándékkal veszekedés almáját lökte az ország rendei közé, mely által aligha 374Saturnuskint nem önnön gyermekét ölte meg, mert már sokan vannak azon gondolatban, hogy talán nincs is a kormánynak valódi szándékában, hogy ebből valami lehessen. A mi már a leiratot illeti, abban gondos szerkezettel ugyan, hanem három főelvet lát beburkolva lenni. Először azt, mintha ezen teher törvényes, jelesen pedig az 1715: VIII. t.-czikkből folyó köteleztetés lenne; már pedig akár azon törvény szelleme, akár gyakorlata tekintessék, ki fog tetszeni, hogy ezen rendszer egyedül az adózó nép könnyebbségére volt irányozva, és hogy ez nem más, mint az adónak termesztményekben való könnyebb kifizethetési módja. A második elv, melyet a leirat magában foglal az, hogy a kormány valami biztosítást kiván. Mit tesz ez más szavakkal? Azt, hogy ha megtörténik is az egyezség ezen tehernek megváltására nézve, és ha törvény hozatik is e részben, mindazáltal a kormány megkivánja, hogy ez iránt különösen biztosíttassék; vagy a mi más szavakkal annyit tesz, hogy a végrehajtó hatalom kéri a törvényhozást, hogy a törvény végrehajtását eszközölje. Ezt, ha más valaki mondta volna a kormányról, a szólógúnynak vette volna, mert hiszen nem tisztje a törvényhozásnak a hozott törvény végrehajtásáról gondoskodni; annak csak törvényt hozni kötelessége; ha a végrehajtó hatalom a kezébe adott törvényt sikeresíteni nem tudja, csak sajnálni lehet. Azt is tehetné talán ezen kivánsága a kormánynak, hogy egyik adózó a másikért, vagy hogy a nemesség az adózókért kezeskedjék. Egyiket sem fogadhatja el a szóló küldői részéről. Az elsőt nem az adórendszer felforgatása nélkül; másikát sem, mert noha Zalának rendei nem fognak idegenek lenni a maga útján hozandó törvény által azt eszközölni, hogy a házi pénztár terhében a nemesség is részesüljön, de azért, hogy ha egyes ember nem fizet, jót állani, sőt még országosan kezeskedni czélirányosnak nem látják. A leiratnak harmadik elve az, hogy miképen osztassék fel ezen teher? A dolog rendje azt kivánta volna, hogy előbb tudjuk a teher mennyiségét, hogy feloszthassuk; de ha egyszer a szerződés megtörténik, és a terhet az ország magára vállalja, fel is fogja azt osztani. E részben, akár mit mondjunk, más arány nem lehet, mint a porták; ha nem fog azután intézkedni az országgyűlés, ha lesz miről. A szóló tehát ebben legkisebb akadályt sem lát. Mindezeknél fogva megegyezik abban, mit Komárom követe mondott, hogy országos választmány küldessék ki, mely a) nem a kir. leirat, hanem az ország rendeinek feliratában kijelentett elvek szerint bizassék meg az alkura; b) hogy ezen választmány szerződése kötelező erejű ne legyen, 375hanem csak akkor váljék azzá, ha az országgyűlés helyben hagyandja, mert már is sok panasz van a mult országgyűlésről a hidra nézve kiküldött teljes hatalmu választmány ellen; c) a választmány ne halaszsza évről évre munkálkodását, nehogy örökös tractatusok mellett a teher mégis megmaradjon, hanem a jövő országgyűlésre kész munkát adjon be, a kormány pedig adatok hiánya miatt a dolgot ne hátráltassa.
