I.
I.
A KK. és RR. 1385. julius 14-dikén tartott kerületi űlésökben tanácskoztak a szólás szabadságán – Wesselényi ügyében – ejtett sérelem tárgyában készült 2-dik üzenetről. Fölolvastatván a válaszul szolgáló pont a főrendek azon állítására, hogy a kir. fiscusnak szintén csak oly perkezdési joga van, mint más akárkinek, Nagy Pál azt vitatta, hogy teljesen lehetetlen megakadályozni bárkit, s így a kir. fiscust is, hogy pert, habár alaptalant is, ne kezdjen, mert nálunk a vádlevél benyujthatásáról itélő külön biróság nincs; s ez állítását a magános értékbeli perek köréből vett példákkal bizonyítgatta.
Deák Ferencz: A magános értékbeli perekből vont okoskodást a büntető perekre alkalmazhatónak nem itélte. Amazokra nézve a királyi fiscus a haza polgáraival ugyanazon egy törvények alatt áll; ezek szerint pedig, valamint tetszése szerint kinek-kinek pert kezdeni szabad, úgy arról is gondoskodtak törvényeink, hogy a hazának polgárai haszontalan keresetekkel ne háborítgattassanak, s az alaptalan perlekedést hol költségek megtérítésével, hol reconventió, hol indebita, hol calumniae súlyával büntetik. De egészen másképen áll a dolog a büntető perekre nézve. Ki merné állítani, hogy a megye fiscusa akárkit tetszése szerint criminalis perbe ad personaliter comparendum et juristandum idézhet? s hogy az idézett fél a birói feloldozás reményével legyen kénytelen magát vigasztalni? Ez szomorú dolog lenne, s valamint semmi jól elrendelt statusban, úgy Magyarországban sem történhetik. Nálunk nevezetesen criminalis pert a vármegyének különös határozata nélkül kezdeni nem lehet; ezen határozatot pedig magistratualis investigatio előzi meg, mely gyakran a terhelt fél kihallgatásával, legalább nyilatkozásának – ha azt be akarja nyujtani – elfogadásával, s mindenesetre bizonyos törvényszerű indiciumok előzményével van összekötve. Ez a legcsekélyebb criminalis esetre is így áll, pedig senki sem fogja tagadni, hogy a hűtelenségi és felségsértési perek a büntető törvénykönyvnek legsúlyosabb részei; hogy lehessen tehát állítani, hogy ezekkel a fiscus tetszése szerint akárkit törvénytelenűl háborgathasson, csak azért, mert ha ártatlan a vádlott fél, majd feloldoztatik? E szerint személyünk bátorsága és nyugodalma nagyon szomorú lábon állana. Igaz ugyan, hogy ezen pereknél a megyei határozat előzményének helye nem lehet, minthogy 146nem a megyei biróságok körébe tartoznak; de vannak az ok nélküli hurczoltatásnak törvényeinkben más korlátjai, t. i. ezen pereket a kir. fiscus csak a kormánynak különös rendelete mellett indíthatja meg, a kormány pedig szorosan a törvényekhez tartozván magát alkalmazni: ezeknek értelmén s rendelésén kívül oly esetben, mely ha egészen a feladás szerint áll is, hűtlenségi per tárgya nem lehet, perkezdést nem is parancsolhat, különben sérelmet követ el, mely viszont a törvényhozó test orvoslása alá tartozik.
