A RÁDAY ÜGY.

Teljes szövegű keresés

A RÁDAY ÜGY.
A KK. és RR. 1839. junius 10-dikén tartott kerületi ülésében Szentkirályi Mór ismét szóba hozta Pestmegye sérelmét Ráday Gedeon gr. ügyében. Szükségesnek tartotta annak kimondását, hogy a KK. és RR. Ráday Gedeon grófot, mint Pestmegye törvényesen választott követét, országgyűlési törvényes tagnak elismerik, a megye sérelmét pedig előzetes fölirat útján kivánta orvosolni.
Ráday G. gr. ugyanis egyik beszédeért, melyet az 1832/6. országgyűlésen a követek mellett jelen volt több ifjunak az országgyűlés berekesztése után katonai erővel történt elfogatásáról és elitélésökről Pestmegye közgyűlésében mondott, a kir. fiscus által – a legfőbb itélőszékek rágalmazása czímén – ad poenam infamiae kereset alá vonatott, s ezért ő felségének 1839. május 8-dikán Pestmegyéhez intézett leirata által az országgyűlésen 265való megjelenésetől eltiltatott. Ő felsége e leiratában tudtul adta a vármegyének, hogy a kir. fiscusnak actiója alatt lévő gr. Ráday Gedeonnak országgyűlési követté lett elválasztatását, mint ő felségének a közelebbi országgyűlésére a békességet és közjót kedvelő követeknek kiválasztását és küldését rendelő kegyelmes parancsolatjával egyenest ellenkező, törvénytelen és az országgyűlési tanácskozások és méltóságával össze nem egyeztethető cselekedetét, helyben nem hagyhatja; egyszersmind a legszorosabb kötelességévé tévén a megyének, hogy késedelem nélkül mást, a megkivántató tulajdonságokkal felruházott és a törvények által szorosan tilalmazot tetteknek elkövetéséről, úgy mint a nevezett gróf, meg nem avatott követet annyival is inkább válaszszon, minthogy gróf Ráday Gedeonnak követségi tisztében leendő eljárásától való megakadályoztatása iránt királyi legfőbb tiszténél fogva a szükséges rendeleteket már megtétette (quod circa Comitem Gedeonem Ráday ab aditu muneris arcendum, congrua pro regio munere nostro jam disposuerimus).
Több követ nem pártolta az indítványt, hogy a sérelem orvoslásáig a KK. és RR. semminemű tárgyalásba ne bocsátkozzanak; van – így szólottak – ennél nagyobb sérelem is, mint pl. Tolnáé és a visszacsatolt részeké, melyeknek egy követjük sincs itt.
Deák Ferencz: A Pestmegye követe által előadott sérelem az országgyűlés kiegészítésébe ütköző sérelem. Mikor az előadó követ úr azt az első országos űlésben feljelentette, onnan a RR. első kerületi tanácskozásukra utasították, s itt újra elhalasztatott, mert a rendek más tárgyról kivántak tanácskozni. Ez épen olyan, mint mikor valaki a legfelsőbb lépcsőkön megbukik, és egész az utolsóig leesik. Ilyen bukást szenvedett a kereskedési tárgy, midőn az 1825. országgyűlésen első helyre, az 1832. elején a másodikra, s néhány hónap mulva a 4-dikre tétetett, és ha az excerptákat meg nem állapítjuk, az utolsó helyre fogott volna tétetni. Figyelmezteti a rendeket, hogy ne vegyék e sérelmet oly egykedvűséggel, mintha valamely klastromnak egy más külső klastromtól való függéséről, vagy pedig a sárréti határról volna a szó. A mi a kiegészítés kérdését illeti, midőn e tárgyban a pestmegyei követ jelenté, hogy megyéje részéről a követtársa a megjelenéstől eltiltatott; midőn Tolna és az erdélyi visszakapcsolt megyék követei nincsenek itt, sőt Kővárvidéke meg sem hivatott: lehet-e azt mondani, hogy mindegy, akár vannak itt ezen követek akár nem? A megyéknek ide követet küldeni nem csak jussok, hanem kötelességök is; ha csak jus volna, könnyen lehetne arról lemondani, de kötelesség, mert a törvény a különben cselekvők ellen büntetést határozott; és ha ezt mindnyájan megismerjük 266s kimondjuk azt, hogy a pesti követ eltiltása helytelenül történt, hogyan kérdezhetjük majd, ha a k. előadásokon is keresztül megyünk, s az országgyűlés végéhez közelít, hogy a pestmegyei követ miért nem volt itt? A ki ezen pesti tárgyat sérelemnek nem ismeri, consequensebb, mint ki annak ismeri, de a munkálkodásokban tovább kiván haladni. Az 1791. törvény azt mondja: «pertractatis propositionibus regiis cuncta instar regni gravamina inomisse tollant». Ha itt az volna «pertractentur», akkor a munkálódás sora is meg volna határozva; akkor a k. előadások előtt semmit fel nem terjeszthetnénk. 1832-ben mind a kilencz rendszeres munka felvétele volt a k. előadásokban kitűzve, s ki volna, ki ezt oda kivánná magyarázni, hogy míg ezek mind be nem fejeztetnek, sérelmeink orvoslását nem várhatjuk? Jobb értelmet adtak a fennemlített törv.-czikknek az 1825. országgyűlés rendei, midőn sérelmeiket a kir. előadások előtt terjesztették fel. De soha nem volt erre szebb alkalom, mint most, midőn a sérelmek felterjesztése a kir. előadásokban foglaltatik, már pedig minden k. előadások azon fejedelmi kötelességből erednek, miszerint ő az ország minden czéljának megfelelő eszközöket kitűzni, a rendek pedig ezekre nézve törvényeket alkotni kötelesek. Az országnak legfőbb czélja a külső és belső bátorság lévén, ha a külső háboríttatik és a fejedelem katonát kér, tartoznak adni az ország rendei; de tartoznak belső bátorságukról hasonlóan gondoskodni. Ki nem látja, hogy jelenleg belső bátorságunk van leginkább megzavarva, s hogy erre nézve orvoslás kell? Külsőleg most, hála a gondviselésnek és ő felsége bölcs intézkedésének, nem félhetünk. A katonaság kiegészítése sem oly sürgetős tehát, mint belső bátorságunknak helyreállítása, s így minő rend volna azt mondani: adjunk most mindjárt katonát, majd megőriz az minden külső ellenségtől, holott benn a hazában nincs biztosítva a belső bátorság, midőn az egyes polgárok szólászabadságuk gyakorlatáért büntettetnek, midőn egy megyének törvényesen szabadon választott követe visszaküldetik. Maga a k. előadások tartalma bizonysága ő felsége igazságszeretetének, s hogy szükséges a sérelmek előleges orvoslása; de hogy is lehetne a többi előadásokban haladva dolgoznunk, míg fájdalommal van telve keblünk? Igenis az 1825. gyűlés példájára öntsük ki előbb fájdalmas érzelmeinket ő felsége keblébe, hogy belső bátorságunkról czélszerű törvényeket hozhassunk, és ezután nyuljunk a külső bátorságot még inkább biztosító eszközökhöz. Természetes polgári kötelesség a minket legközelebb érdeklő hiányokról szólani. Pestmegye 267követét nem látjuk itt. Miért? Mert innen eltiltatott. Tolna és a visszakapcsolt megyék követei meg nem jelennek. Miért? Nem tudjuk. Kővár vidéke még meg sem hivatott. A magok hibája miatt meg nem jelenökről később lesz a szó; azok közt pedig, kiknek idejöhetésük megakadályoztatott, nagyobb sérelem: egy megyét szabad választásában meggátolni, mint meg nem hívni. Pestmegyének tehát esete legelőlegesebben orvoslandó, s erre nézve felirást tenni szükséges, mert a Pestmegyéhez érkezett kir. leirat belevág minden sarkalatos törvényeinkbe, a mennyiben Ráday gróf elitéltetés előtt büntettetik, s belevág a megye szabad választása jogaiba. Ugyan igazságos volna-e, ha a kormány kibeczézhetné azokat, kiket kelljen a megyéknek ide küldeni? Avagy az 1832. törvényhozó test kevésbbé fogta-e fel sarkalatos törvényeink szellemét? Akkor egyik követ hűtlenségi vád alá vétetett, s senki sem szólott közöttünk lehetése ellen, közöttünk ült ő, sőt előlülőnk is volt. Talán változott azóta az ország alkotmánya? Úgy tudjuk, hogy nem változott. A sérelem orvoslására nézve a szóló úgy nyilatkozott, hogy a míg a pesti sérelem eldöntve nem lészen, semmi más tárgyba ereszkedni nem akar; de ha a többség által ezen kivánatától elmozdíttatnék, akkor is szükségesnek látja a feliratot, még pedig úgy, hogy ezen dolog országos felvétele hosszú időre, vagy épen az országgyűlés végére ne halasztassék.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem