II.
II.
Ugyanebben a tárgyban még kétszer szólott. Andrássy József a vitatott egész ügyet sem az alkotmányos intézmények általános elveinél, sem pedig hazánk törvényeinél fogva a törvényhozó gyűlés alá tartozónak nem itélte. Erre Marczibányi Antal azt felelte, hogy ha ez az alkotmányos szabadság, köszöni az ilyen alkotmányt, tartsa meg magának – ha tetszik – Andrássy, neki nem kell.
Deák Ferencz: Az esztergomi követ e részbeli állítására szintén felel némelyeket. Azon constitutionalis elvre emlékeztet, hogy a főhatalmat a fejedelemnek is csak a törvény értelmében adta által nemzetünk, a végrehajtó hatalom tehát valamint egyebekkel, úgy a vádlás hatalmával is csak a törvény értelmében élhet, s önkénye szerint a polgárok személyes nyugalmát, bátorságát, melyet őriznie kellene, a biróság jövendőbeli feloldozásának ürügyével takarózdva 150nem háborgathatja. Mert hiszen az esztergomi követ értelme szerint akkor sem követne el a kormány törvénysértést, ha p. o. minden embert azért, hogy hosszú vágott dohányt szí, hűtelenségi pörbe vonatna, vagy azért hogy zöld és nem kék mentét hord, felségsértéssel vádolva tömlöczre vettetné, azt adván vigasztalásul, hogy a biró majd absolválhat. Ha ily értelmet lehetne tulajdonítni constitutiónknak, úgy azon köszőnő irást, melyet Trencsén követe szavazott meg, a szónok maga is aláirná.
