AZ ADMINISTRATORI RENDSZERRŐL.
545AZ ADMINISTRATORI RENDSZERRŐL.
Kolowrát gr. államminiszter 1844-ben Bécsben a következő indítványt terjesztette a minisztertanács elé: «a magyar állapotok, s különösen azon kérdés, hogy azokra a legfelsőbb központban miként kelljen fölügyelni s azokat miként kelljen vezetni, tanácskozás tárgyává tétessenek, melybe, minthogy a legfelsőbb kormánykérdések egyike forog fönn, oly egyének hivandók meg, kik a legfelsőbb bizodalmat birják, s a magyar ügyek mostani menetének részleteibe nincsenek bonyolódva». Az indítvány elfogadtatván, 1844. julius 4-dikéről kelt királyi kézirattal fölszólíttatott Mailáth Antal gr. cancellár, hogy Jósika Samu gr. erdélyi, és Szögyény László magy. udvari cancelláriai tanácsosok közreműködésével tervet dolgozzon ki, melynek segélyével az anarchiával határos magyarországi állapotoknak vége vettessék s az országnak rendezett igazgatása lehetővé tétessék. Ezen bizottság októberben elkészülvén munkájával, ő felsége november 10-dikén kelt kéziratában megállapította az elveket, melyek szerint jövőre a megyei kormányzat főispánok, illetőleg főispáni helyettesek által Magyarországon vezettessék. Ennek alapján Mailáth Antal gr. cancellár 1845. február 19-én rendeletet küldött a vármegyék főispánjaihoz, melyben ő felségének abbeli elhatározott legfensőbb akaratját tudatja velök, hogy a megye kormányzói hivatal ezentúl az 1723: LVI. t.-cz. értelmében gyakoroltassék, s ennél fogva a megyék kormányzói a kormányukra bizott megyék kebelében lakásukat venni, minden köz- s az előfordulandó tárgyak fontosságához képest kisgyűlésekben is elnökösködni, a törvényszékeken, s különösen a büntető, számvevő és árvák székein gyakrabban résztvenni, a megyék pénztárait gyakrabban megvizsgálni, a közadók behajtását a leghathatósabban eszközölni, megyéjüket évenkint beutazni, a községek beligazgatását és kivált számadásaikat, úgy szintén az adó egyenkinti fölosztását, jegyzőkönyveiket és pénztáraikat az illető tisztviselők jelenlétében megvizsgálni, a helységek lakosainak helybeli előljáróik vagy a megyei tisztviselők elleni panaszaikat kihallgatni, s a mennyiben lehetséges, azonnal a hely szinén elintézni, nem különben a megyebeli utak s középítményekre, valamint a közmunkák igazságos arány szerinti fölosztására fölügyelni kötelesek legyenek, szóval hogy megyéjük igazgatásának mintegy központját képezzék. Azon főispánok, kik más hivatalt nem viseltek, fölszólíttattak, hogy nyolcz nap alatt nyilatkozzanak az iránt, vajjon körülményeik és viszonyaik megengedik e, hogy a főispáni hivatal eme követeléseinek megfeleljenek?
Azon főispánokra nézve, kik más hivatalt is viseltek, a rendelet kimondta, hogy tekintve a főispáni kötelességek fontosságát és mennyiségét, miszerint ezek szorosan és a kivánt eredménynyel teljesíttessenek, ő felsége legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy a megyei kormányzás minden 546egyéb valóságos hivataltól elválasztassék és külön gyakoroltassék. Ehhez képest több megye főispánja ő felsége nevében fölszólíttatott, hogy mivel magasabb hivatásuk és állásuk a megyei kormányzásnak további gyakorlását lehetetlenné teszi, nyolcz nap alatt ajánljanak megyéjük kormányzására alkalmatos helyetteseket. Mások – köztük Zalamegye főispánja – ő felsége nevében fölhivattak, hogy a szerint a mint körülményeik engedik, vagy folytassák tovább is megyéjük kormányzását, vagy pedig ha a hétszemélyes táblán viselt hivatalukban megmaradni óhajtanak, megyéjükre nézve alkalmatos egyén helyettesítése végett ajánlatot tegyenek.
Ő felsége 1845. február 26-dikán József nádorhoz intézett királyi levelében fölsorolván a mik a cancellárnak a főispánokhoz küldött rendeletében foglaltaknak, így folytatta: átlátván, hogy a megyék kormányzóinak a gondjukra bizott megyében szakadatlan jelenléte nagyobb költséget kiván, hogy sem azt a megyék házi pénztárából számukra kijáró tiszteletdíjból fedezni lehetne, de távol lévén ő felségétől az is, hogy a megyék házi pénztárára ezen czím alatt nagyobb teher háruljon: a főispánok és főispáni helytartók tiszteletdíját évenkinti 5000, illetőleg 6000 forintra emelte olykép, hogy az azon összegen fölül, mely jelenleg a megyei házi pénztárból fizettetik és ezután is onnan fizetendő, az említett 5000, illetőleg 6000 forint kiegészítésére megkivántató pénzmennyiség a kincstárból fizettessék. Egyuttal megengedte ő felsége, hogy a főispánok és főispáni helytartók mellé kötelességük teljesítésének könnyebbítése czéljából titoknokok adassanak. Végül fölhivta a nádort, hogy a főispánoknak és főispáni helytartóknak az elősoroltak értelmében adandó és a közigazgatás minden ágára külön kiterjeszkedő legfelsőbb utasítást dolgoztasson ki.
Ezen részletes utasítás 1845. deczember 23-dikán küldetett meg ő felsége által a főispánoknak s a főispáni helytartóknak.
Mindezen intézkedések Apponyi György gróf alkancellár tanácsára és befolyása következtében keletkeztek.
Zala vármegye 1845. május 26-dikán tartott közgyűlésében felsőbb rendeletet olvastatott föl, mely szerint Festetich Leó gr. zalai főispáni helyettesnek neveztetik ki.
Deák Ferencz: Ez válasz a mi feliratunkra, melyben főispánunk meghagyását kértük; meghagyatni kértük azért, mert őt, kinek kormánya alatt az egyetértés köztünk és közte soha meg nem zavartatott, tiszteltük és testvérileg szerettük s néki hálával tartoztunk, s az eltöltött husz egy nehány év oly viszonyt alkotott, melynek megszakasztása fájdalmat okozott, melyet mi nem okoztunk. Az 1723. LIII. t.-cz. rendeli, hogy a főispánok a megyékben lakjanak, ennek a kormány eleget tenni, mint mondá, kivánván, gr. Batthyányit felszólította, ha a septemviratust akarja-e megtartani, vagy a zalai 547főispánságot, mire ő a főispáni hivatalról mondott; állanak tehát a decretumok azon szavai, hogy lemondott, és az ő kérelmére történt e kinevezés. A helyettesnek kinevezését a szónok komoly figyelemmel hallá, de a kormánynak ezen lépése hasonló a többihez. Mit kell tenni? Az administratorok ellen az ország már felszólalt, s az ellen, hogy a főispáni hivatal háttérbe szoríttatott; de az ügy még elintézve nincsen; várni kell tehát az országgyűlés elintézésétől. Egy körülménynek örült, hogy a megyei administratió jobbá tétetik; de öröme talán meghiusult, legalább aggodalma van sokakban, mert neveztettek ki többen, kik az administratiót jobbá nem teszik; noha neveztettek olyak is, kik javítani fogják. A fizetések iránt hallott észrevételeket; törvényünkben csak a palatinus fizetéséről van említés téve s az sincs elrendezve. Mária Terézia alatt az akkori idő folyama szerinti fizetés gazdag fizetés volt, most kevés. Ha a kormány azt mondotta volna, nem tetszik a rossz fizetés s gondoskodott volna a régi időhöz idomítva minden birói fizetésekről, helyeselné cselekedetetét; de a kormány egyet kiemel, a többiről nem gondoskodik, s ezt az egyet a többinél sokkal gazdagabban fizeti; pedig a birákat kellene jól fizetni, kik különben is csekélyebb birtokuak s kiket a középosztálybeliek közt nagyobb számmal lehet találni, mert ezek egy egész életi feláldozást kivánó törvényes s egyéb tudományos készületekre s az azokkal összekötött szenvedésekre inkább szentelik magukat. El kellett volna e szerint kezdeni a királyi táblán, hol 1500 forintból nehezen élhet a közbiró, azután folytatni a helytartótanácsnál, hol Mária Terézia rendelt még 2000 frtot, hogy gazdagon élhessenek és lovakat is tarthassanak, mely 2000 forinttal mai időben, Budán, gazdagon élni ugyan nem lehet. A főispáni hivatalnál tevé tehát ezt a kormány; ezt a hivatalt eddig is más is teljesíthette s mégis az emeltetik ki. S ez a gazdag fizetés a sttaus cassájából adatik, mert hiszen a koronai s kamarai cassák a status cassái. Mások azt hiszik, hogy a kormány ez által pártot keres. Ha ez a czélja, elcalculálta magát. Ha a főispán a RR.-kel ellenkező véleményét ki akarja vinni: ha pártja van, már az egész megyének organismusába a zavar behozatott. A biró, ki a főispán pártján van, már hanyagabb fog lenni kötelessége teljesítésében; midőn az ellenfelekezetbeli csekélyebb feledékenységért, vagy talán tehetetlenségért is megrovatik. Annyi kötelességei vannak a főispánnak kitüzve, melyeket alig leend képes teljesíteni; ugyanis az adó egyénenkinti fizetése megvizsgálása, a megyének évenkinti beutazása, a criminalis, censuralis s árvái törvényszékeken 548való előlülés és felvigyázat és többek, mely feladat papiroson maradand. S már most a főispánnak levén kötelessége a kötelességöket nem teljesítő birákat kérdőre vonni, mit felel az oly birónak, ki főispáni helyettesétől kérdi, hát ő teljesítette-e kötelességét? Leverő szemrehányás leend buzgóságának következménye. Törvényeink rendelik e szavakban: comitatus tenentibus et honores, hogy a főispáni hivatal tekintélylyel birjon, mely, fájdalom, csökkent, s az által, hogy a főispánok a megyében lakni fognak, korántsem fog a tekintély helyreállíttatni.
A közgyűlés Deák F. előadását helyesléssel fogadta.
