II.
II.
Hettyei János táblabiró a kormány parancsában sem egyoldaluságot sem sérelmet nem látott, sőt ő felségének e részbeli szabad rendelkezési jogát elismerte és ő felségét főérseknek lenni állította.
Deák Ferencz: Hettyei úr a görög nem egyesült vallásuakról vagy azt tartja, hogy azoknak vallása törvényesen bevett vallás Magyarországon, vagy nem tartja; ha azt tartja, hogy a görög nem egyesült vallásuak és más vallásuak közt polgárilag semmi különbség nincs törvény szerint, és mégis azt hiszi, hogy egyedül csak a görögökről rendelkezhetik szabadon ő felsége kormánya a törvényhozás elmellőzésével, akkor nem tudom, honnan merített különbséget állapított meg a többi vallásbeli felekezetek közt; akkor a görög nem egyesültek, minthogy e fontos kérdésben nem tartoznának a törvényhozás hatalma alá, sokkal kevesebb törvényes joggal birnának, mint más vallásbeli felekezetek; akkor törvényes különbségnek kellene létezni a görög nem egyesült vallásuaknak polgári állása és más vallásuak polgári állása közt. Az 1790: XXVI. törvény a katholikusokról és akatholikusokról rendelkezik, mert nem történhetett egyesség a törvényhozásban; de másrészről furcsa megkülönböztetés, ha valaki a katholikusok ügyét a törvényhozás elébe tartozónak állítja és a 589görögökét nem; mert az 1832-diki országgyűlésen, midőn a vallásbeli sérelmek szőnyegen forogtak, sokan voltak a katholikusok részéről, kik azt hitték, hogy a szabad átmenetelnek kérdése a katholikusoknak is sérelem, és a vallási átmenetelről úgy rendelkezni, hogy csak egy vallási felekezetről lehessen átmenni, a másikról nem, az lehetetlen. Midőn a törvényhozás rendelkezett a katholikusokról, akkor a törvény ösvényén és az 1790: XII. t.-czikk nyomán járt. Ha Hettyei úrnak észrevétele állana, miszerint ő felségétől függ e tekintetben rendelkezni, akkor a jövő országgyűlésen törvényt sem lehetne ez érdemben hozni, akkor a görög nem egyesültek állása nem törvényen fog alapulni, hanem resolutión; akkor egy másik kormány, politikai körülményeinek változása miatt, vissza is vonhatja ezen resolutiót; tehát Magyarország polgári alkotmányának, Magyarország lakosinak egy osztálya azon állásba tétetik, hogy ily favorokat engedni és visszavonni reá nézve, a nemzet és törvényhozás elmellőzésével, a végrehajtó hatalomtól függjön. Az 1832-iki országgyűlés azt mondta, hogy a szabad átmenetel nem a protestansok ügye egyedül, hanem az egész országé. Ezen állapotot a törvényhozás nem tudta megszüntetni, és most jött egy resolutió, mely azt megszünteti. Azt mondja valaki, hogy akkor panaszkodunk, midőn a szabadságot terjesztik? Igenis, fölszólalunk a favor ellen is akkor, midőn az alkotmányos formák meg sem tartatnak.
