A HÁZ ELJÁRÁSÁRÓL PERCZEL MÓR AZON VÁDJÁVAL SZEMBEN, MELY SZERINT A HADÜGY VEZÉRLETÉBEN ÁRULÁS KÖVETTETETT EL.
A HÁZ ELJÁRÁSÁRÓL PERCZEL MÓR AZON VÁDJÁVAL SZEMBEN, MELY SZERINT A HADÜGY VEZÉRLETÉBEN ÁRULÁS KÖVETTETETT EL.
A képviselőház 1848. augusztus 21-dikén tartott ülésében kimondotta, hogy Perczel Mórnak ugyanabban az ülésben tett azon kijelentését, hogy a hadügy vezérletében árulás követtetett el, rosszalja. Az elnöknek a tett fölszólalások értelmében előadott azon további kérdését, «kiván-e a ház oly bizottságot kiküldeni, mely előtt Perczel Mór vádját bebizonyíthassa?» a képviselők közül többen a ház rosszalásának kimondása után helytelennek mondották. Perczel Mór kijelentette, hogy kész adatait a miniszteriummal közölni. Ha egyébiránt – így szólott – a ház bizottságot tart szükségesnek, nincs kifogásom ellene, csakhogy az a rosszalás után ne ellenem intézettnek látszassék.
Deák Ferencz igazságügyminiszter: Nem igen szoktam a kérdésekhez szólani, azonban ezen kérdésnél olyanok a körülmények, hogy mulhatatlanul szükséges néhány szót mondanom. Midőn Perczel képviselő ur előadta vádját, kimondta az «árulás» szót, és az ellen ellennyilatkozatok történtek, előttem úgy állott a dolog, hogy három közül valamelyiket kell határoznia a háznak: vagy helyeselni Perczel előadását, vagy rosszallani, vagy az ítéletet felfüggeszteni és a vizsgálatot előbocsátani. E három közül valamelyiknek meg kell vala történni. A ház rosszallotta a használt kifejezést, minthogy a képviselő úr nem positiv esetet hozott elő, hanem átalánosan árulással vádolta az illetőket. Még mielőtt ezen kérdés így eldöntetett, azt mondta Kossuth pénzügyminiszter úr, hogy bizottság neveztessék, mely előtt Perczel úr mutassa meg, miben áll ezen árulás; azután itéljen a ház, van-e árulás vagy nincs? Igy tehát Perczel képviselő ur ellen teljességgel 113nem lett volna vizsgálódás, ő csak azon esetbe jöhetett volna, mint bárki, ki vádját nem bizonyítja be. A ház kijelentette, hogy átalános esetről kimondott vád, az «árulás» szó, rosszaltatik, s már most, midőn arról van szó, neveztessék-e bizottság, mely előtt a képviselő úr előadása igazoltassék? nem abba helyeztetik a kérdés, hogy neveztessék-e bizottság vagy sem? hanem abba, hogy neki alkalma legyen vádját bebizonyítani. A dolog valóságos, lényeges különbsége ebben van. Rendes állapotban a kormány végrehajtó hatalommal van megbízva, tehát azt, mi a végrehajtó hatalom köréhez tartozik, ha akár polgári, akár katonai, a közigazgatás körébe tartozó valamely hiba, árulás vagy vétek követtetik el, a kormánynak kötelssége megvizsgálni, utána járni; ha valamely polgár – legyen az képviselő vagy nem, és akármi magas állású – egy vagy más ágában a közigazgatásnak hibát lát, polgári kötelessége azt felfedezni, a kormánynak pedig azon hatalomnál fogva, melylyel fel van ruházva, kötelessége a hibát orvosolni, a vétkest büntetni. Következéskép, ha Perczel úrnak adatai vannak arra, hogy a közigazgatásnak e fontos ágában nemcsak hiba, hanem vétek, sőt árulás követtetik el, az egyenes út – melyet követni kell – az, hogy ő a közigazgatási kormánynyal megbízott végrehajtó hatalomhoz járuljon s fölfedezze az előtte tudva levő adatokat, és ekkor a kormánynak kötelessége elégtételről gondoskodni. Mikor lehet ezen módtól eltérni? Akkor, ha a kormány vagy nem teljesítette kötelességét, a ház ezt úgy találja; vagy a háznak nincsen bizodalma az iránt, hogy a kormány, habár az adatok elibe terjesztetnek is, részrehajlatlanul fog intézkedni. Csak ekkor lehet parlamentális országban eltérni azon rendszertől, hogy a végrehajtó hatalom köréhez tatozó kérdések megvizsgálása egyenesen a végrehajtó hatalomhoz tartozzék. Következéskép a vád és feladásnak adatokkal való bebizonyítása a végrehajtó hatalom elibe való. A kérdés az ügynek mostani állásában a között van: kívánja-e a ház, hogy bizottság előtt adassanak elő az adatok, pedig azt kivánja, hogy Perczel úr – ha vannak adatai – azokat a dolog természetes rendje szerint a végrehajtó hatalom elébe terjeszsze? Midőn Kossuth pénzügyminiszter úr indítványát tette, nem állott a dolog így; mert akkor a helytelenítés még nem volt kimondva; akkor Perczel szavaiban némileg a miniszterium s jelesen a hadügyminiszter volt megtámadva, s ha a miniszterium oly váddal illettetik, hogy részese valamely árulásnak, akkor meg lehet kivánni, hogy bizottság előtt vizsgáltassék meg a dolog; de mivel specificumra nincs reducálva a vád, a ház kimondotta rá a rosszalást. Megegyezem mindegyikben; ha tetszik, utasítsa a ház 114a dolgot oda, hova minden polgárt kell utasítani, hogy az, kinek felfedezni valója van, tegye azt a végrehajtó hatalom előtt; de ha a ház azt hiszi, hogy ez nem elég, hogy a miniszterium nem lesz részrehajlatlan, és a bizottságban több biztosítást lát, ám tessék ezt tenni. A normális állapot azonban az: hogy minden vádnak feladása a végrehajtó hatalom előtt történjék, és csak rendkívüli esetekben történik az, hogy a vádnak megvizsgálása bizottságra utasíttatik. A kérdés tehát az: hogy a rendes utat kivánják-e önök követni e részben is, vagy mint kivételes dolgot ki akarják-e ezt venni a közigazgatás rendes vágásából? Következéskép az elnöki kérdésre, hogy kivánnak-e bizottságot vagy nem? a felelet igennel vagy nemmel igen könnyű; mert azzal, ha a ház kimondja, hogy nem kell bizottság, még korán sincs kimondva, hogy el van zárva ezen dolog megvizsgálásának útja; sőt Perczelnek s mindenkinek nyitva van az út, vádját a végrehajtó hatalom előtt előadni sőt még azon különbség is van, miszerint, hogyha ily állapotban a végrehajtó hatalomnál adja valaki elő próbáit, némileg morális felelősséget sem vállal magára azon próbák hitelességeért. Ha tehát a többség azt végezi, hogy bizottságot nem kiván, a vádnak bizonyításától azért nincsen senki elzárva; s így fogta fel az elnöki kérdést, azt a szavazásra alkalmatosnak tartom. (Szavazzunk!)
A képviselőház kimondotta, hogy nem kiván bizottságot kiküldeni, hanem Perczel Mórt utasítja, hogyha előadott vádjának bebizonyítására adatai volnának, azokat a miniszteriumnak terjeszsze elő.
