X.
X.
Az albizottság junius 5-dikén tartott üléséről Lónyay Menyhért a következőket írja:
Csengery dictálja Deák szerkezetét.
A közös ügyek miképi kezelésének vázlata.
Bármi legyen a közös ügyekre s azok mikénti kezelésére nézve az országgyűlés megállapodása: az tettleg életbe nem léphet mindaddig, míg az ország alkotmánya egész terjedelmében vissza nem állíttatik. És ez az egyik alapföltétele javaslatunknak.
A másik alapföltétel az, hogy a teljes alkotmányosság ő felsége többi országaiban és tartományaiban is tettleg életbe lépjen: mert mi azon országokkal 531csak mint alkotmányos országokkal léphetünk bármi közös viszonyokra nézve érintkezésbe. S ő felsége maga is azért kívánta ezen ügyek tárgyalásának eddigi módját megváltoztatni, mert alkotmányos jogokkal ruházta fel többi országait és tartományait, s a közös ügyek kezelésénél ezek alkotmányszerű befolyását sem tartja mellőzhetőnek.
Ha tehát Magyarország alkotmánya teljesen és tettleg helyre lesz majd állítva, s ő felsége többi országai is tettleg valóságos alkotmánynyal bírnak, s a törvényszerű felelős kormány itt is, ott is átvette a kormányzatot: akkor, de csak is akkor, lehetne azon ügyeket, melyek a megállapodás szerint közöseknek lesznek tekintendők, a következő módon közösen kezelni:
Egy közös miniszteriumot kell felállítani azon tárgyakra nézve, melyek, mint valósággal közösek, sem a magyar korona országainak, sem ő felsége többi országainak külön kormányzata alá nem tartoznak. E miniszterium a közös ügyek mellett sem egyik, sem másik résznek külön kormányzati ügyeit nem viheti, azokra befolyást nem gyakorolhat. Felelős lesz e miniszterium minden tagja mindazokra nézve, a mik köréhez tartoznak; felelős lesz az egész miniszterium is együtt oly hivatalos intézkedéseire nézve, melyeket együtt állapított meg.
A közös ügyek azon részére nézve, mely nem tisztán a kormányzat köréhez tartozik, sem teljes birodalmi tanácsot, sem bármi néven nevezhető közös vagy központi parlamentet czélszerűnek nem tartok, s ezeknek egyikét sem fogadom el, hanem azt óhajtom, hogy, miután ő felsége legmagasb trónbeszéde szerint is közös kiindulási pontunk a pragmatica sanctio, egy részről a magyar korona országai együtt, más részről ő felsége többi országai és tartományai együtt úgy tekintessenek, mint két külön s teljesen egyenjogú fél. Következve a két fél között a közös ügyek kezelésére nézve mellőzhetetlen föltételnek tartom a teljes paritást.
Ezen paritás elvénél fogva Magyarország részéről a magyar országgyűlés válaszszon saját kebeléből egy meghatározott számú bizottságot (delegatio), és pedig az országgyűlés mindegyik házából. Válaszszanak ő felsége többi országai és tartományai is hasonlóul alkotmányos módon egy épen annyi tagból álló bizottságot a maguk részéről.
E bizottságok csak egy évre, vagyis az országgyűlésnek egy ülésszakára választandók, az év leteltével, vagyis az új ülésszak kezdetével azoknak minden hatásköre teljesen megszünik. Tagjaik azonban ismét megválaszthatók.
A bizottságok mindegyike külön, saját kebeléből szabadon választja elnökét, tollvivőjét, s a mennyiben szükséges lesz más hivatalos személyzetre, ennek minden tagját, s maga állapítja meg ügyrendjét.
A bizottságokat mindenkor ő felsége fogja összehívni bizonyos határnapra, és pedig fölváltva egyik évben Magyarországnak, másik évben többi országainak valamelyik fővárosába.
Mindenik bizottság külön tart üléseket s azokban fejenkinti szavazással 532s egyszerű szótöbbséggel határoz, s a mit a többség elhatározott, az egész bizottság határozatául tekintendő. Külön véleményt az egyes tagok saját igazolásuk végett igtathatnak ugyan a jegyzőkönyvbe, de az a határozat erejét nem gyöngíti.
A két bizottság egymással együttes ülésben nem tanácskozhatik, hanem mindegyik írásban közli nézeteit és határozatait a másikkal, s írott izenetek által igyekeznek véleménykülönbség esetében egymást felvilágosítani. Ezen izeneteket mindenik bizottság saját nyelvén készítendi el, oda mellékelve a hiteles fordítást is.
Ha ezen irásbeli izenetek által nem sikerülne a két bizottságnak véleményét egyesíteni, akkora két bizottság együttes ülést tartand, de egyedül csak egyszerű szavazás végett. Ezen együttes ülésben egy közös elnököt fognak választani, kinek azonban hatásköre nem leend egyéb, mint a szavazás actusára felügyelni és a többséget kijelenteni. A jegyzőkönyv mindenik félnek nyelvén fog vezettetni a két fél tollvezetője által, s közösen hitelesíttetik.
Ha három izenetváltás sikeretlen maradt, joga van mindenik félnek a másik részt felszólítani, hogy a kérdés közös szavazás által döntessék el, mit a felszólított fél nem tagadhat meg, s ekkor a két fél elnökei együtt állapítják meg a szavazási ülés helyét, napját és óráját, s arra mindenik elnök meghívja a maga bizottsága tagjait.
E bizottságok hatásköréhez csak azon tárgyak tartozhatnak, melyek a közös ügyeket kijelelő törvényben mint közösek határozottan e bizottságokhoz vannak utasítva. Ezeken túl a bizottságok intézkedéseikben nem terjeszkedhetnek, s a magyar országgyűlés és magyar kormányzat részére fentartott ügyekbe nem avatkozhatnak.
A közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságot én úgy kívánom tekinteni, mint oly testületet, mely az országgyűlés által szabadon választva épen úgy képviseli az országot s annak érdekeit ő felsége többi országai irányában, a mint mi, egyes képviselők, az országot s annak érdekeit a magyar országgyűlésen. Ugyanazért nem tartom czélszerűnek, hogy e bizottság előleges utasítások által meg legyen kötve, mert ily utasítások mellett a két fél közötti érintkezés nem vezetne czélra, s gyakran megtörténnék, hogy midőn a két félnek ilynemű bizottságai határozott, de egymástól eltérő utasítással volnának lekötve, lehetetlen volna eredményre jutni; már pedig épen azon tárgyak, melyek a közös ügyeket képezik, oly természetüek, hogy azoknak végelhatározását mellőzni vagy halasztgatni gyakran annyi volna, mint az állam gépezetét megakasztani.
Az eljárás módjára nézve, úgy hiszem, czélszerű leend megállapítani, hogy azon tárgyat, mely törvény szerint a bizottságok elé tartozik, a közös miniszterium mindenik bizottságnak külön adja elő. Mindenik bizottságnak joga lesz kérdéseket intézni a közös miniszteriumhoz, vagy a szakok szerint annak illető tagjához; kérhet azoktól feleletet s felvilágosításokat: ugyanezért 533a közös miniszteriumnak jogában álland, s midőn arra felszólíttatik, köteles leend egyik bizottságnál úgy, mint a másiknál megjelenni, felelni és felvilágosításokat adni.
A közös költségvetés megállapítása lesz e bizottságok feladatának évenkint előforduló legfontosabb része. E költségvetést, mely egyedül azon költségekre terjedhet, a melyek az ezen közös ügyek megállapítására nézve alkotandó törvényben közöseknek lesznek kijelölve, a közös miniszterium mind a két külön felelős miniszteriumnak befolyásával fogja készíteni, s úgy adja azt át mindenik bizottságnak külön. A bizottságok a fentebb körülírt mód szerint fogják azt külön tárgyalni, észrevételeiket egymással írásban közlik, s a mely pontra nézve nézeteik meg nem egyeznének, azt közös ülésben szavazattal határozzák el.
Az ily módon megállapított költségvetés többé az egyes országok által tárgyalás alá nem vétethetik, hanem köteles mindenik azon quota vagy arány szerint, mely a javaslatunk t) pontjában körülírt módon előre megállapíttatott, a közös költségvetésből reá eső részt viselni. De mivel ezen közös költségekre nézve is a kivetés, behajtás s az adórendszernek megállapítása Magyarországra nézve a magyar országgyűlés és magyar felelős miniszterium köréhez tartozik: a magyar miniszterium a magyar országgyüléshez terjesztendő költségvetésébe is fölveendi mindig azon öszszegeket, melyek a már megállapított közös költségvetésből az említett quota szerint Magyarországra esnek; csakhogy ezen rovatok a mennyiségre nézve vitatás alá többé nem vehetők. Behajtatván az ekkép megállapított közös költségekre szükséges összeg a magyar felelős miniszterium által, az ezen összeget az illető közös miniszternek kezéhez szolgáltatja, a ki felelős leend az általvett összegnek a kitűzött czélokra leendő fordításaért, magában értetődvén, hogy az, a ki az összegeket kezeli, szoros számadással fog tartozni.
Az efféle számadások megvizsgálása hasonlóul az említett bizottságokat illeti, s ezek e számadásokra nézve is a fentebb körülírt módon fognak eljárni.
Hasonló eljárás követendő minden egyéb tárgyakban is, melyek mint közös ügyek az érintett bizottságok köréhez tartoznak. Ezeket is, legyenek bár külügyre, hadügyre, pénzügyre és államadósságokra vonatkozók, a közös miniszterium mindenik bizottságnak külön adja be, a bizottságok külön tárgyalják, nézetüket egymással írásban közlik, és ha ily módon meg nem egyezhetnének, akkor, mint fentebb mondatott, szavazó közös ülésben többséggel határoznak. Magában értetődik, hogy határozataik, a mennyiben fejedelmi jóváhagyás alá tartoznak, ő felségének fölterjesztendők, s ha ő felsége által megerősíttetnek, kötelező erővel birandanak. Az ily fejedelmi jóváhagyással megerősített határozatokat azonban ő felsége mindenik országnak az illető külön felelős miniszterium által adatja tudtára és a végrehajtást ugyanaz által teljesítteti.
534Azokon kívül, miket a közös felelős miniszterium terjeszt elő a közösügyi bizottságoknak, e bizottságok mindegyike bír kezdeményezési joggal, de csak oly tárgyakra vonatkozólag, melyek mint közös ügyek törvény szerint szorosan e bizottságok köréhez tartoznak. Mindegyik bizottság tehet ilynemű javaslatot és azt a másik bizottsággal írásban közölheti. Az ekkép indítványozott javaslat szintúgy lesz tárgyalandó, mint egyéb, a bizottság köréhez tartozó kérdésekre nézve már föntebb elmondatott.
A bizottságok ülései nyilvánosak lesznek.
A mi a közös miniszterium felelősségét és annak módját illeti: mindenik bizottságnak joga leend oly esetekben, midőn az alkotmányos törvények megsértése miatt szükségesnek látja, a közös miniszteriumnak vagy e miniszterium egyes tagjának perbefogását indítványozni s ezen indítványát írásban a másik bizottsággal is közölni. Ha a perbefogást mindenik bizottság elhatározza, vagy ha az az eltérő vélemények miatt a föntebbiek szerinti szavazó ülésben többséggel elhatároztatik: e határozat azonnal jogérvényesnek tekintendő.
Az ily módon elhatározott pernek bírósága következő módon lesz alakítandó: mindenik bizottság nem ugyan saját kebeléből, hanem azon országoknak, melyeket képvisel, független állású és törvénytudó polgáraiból külön-külön 24 tagot hoz javaslatba. Mindenik bizottság bírni fog azon joggal, hogy a másik bizottság által javaslatba hozott 24 tag közűl 12-t okadás nélkül kitörülhet. A vádlottaknak szintén joguk van együtt és öszszesen 12 tag kitörültetését követelni. S az ezek után fenmaradt tagok lesznek a pernek bírái.
Végre megjegyzem, hogy miután a kereskedelmi s ezzel kapcsolatban álló tárgyak nem a sanctio pragmatica folytán, hanem érdekeink közösségénél fogva tekintethetnek közöseknek, ezekre nézve külön egyezkedés (tractatus) útján kell a magyar korona országainak és ő felsége többi országainak egymás között kereskedelmi szerződést, illetőleg vámszövetséget kötni, mely kölcsönös alkú útján kötendő szövetségben meg lesz egyszersmind ezen ügyek mikénti kezelése is állapítva.
